Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)
1956-02-15 / 13. szám
1956. fel 15. szabad \«r;nín 5 A MAGYAR-SZOVJET BARÁTSÁGI HÓNAP ELŐTT Előkészületek A párt, az MSZT és a tanács a tömegszervezetek közös munkája alapján az idén is megrendezzük a hagyományossá vált magyar—szovjet barátsági hónapot. A barátsági hónap sikere érdekében mindenütt megalakultak az operatív bizottságok, amelyek tervet dolgoztak ki. Az ünnepi megnyitókat a megye és a járások székhelyein március 3—-4-én tartják kultúrműsorral egybekötve. Azokban a községekben és üzemekben, ahol kultúrteremmel rendelkeznek, szintén ünnepélyes megnyitót és barátsági esteket rendeznek. Kisebb községekben, hivataloknál, rövid ünnepi beszédben méltatják a hónap jelentőségét. A magyar—szovjet barátsági hónap alkalmából március 5— 11-ig rendezik meg a szovjet mezőgazdaság hetét. Ez idő alatt képkiállítással és filmvetítéssel egybekötött, a szovjet tapasztalatokból összeállított mezőgazdasági vonatkozású előadásokat hallhatnak járásaink dolgozó parasztjai. A szovjet könyv ünnepi hetét március 7-től 12-ig tartjuk meg. A hét a Salgótarján városban rendezett ünnepi megnyitóval kezdődik és ezután folyamatosan a járások székhelyein a nagyobb üzemi és községi könyvtárakban könyv- ankétok és könyvkiállítások ismertetik meg az érdeklődőket a szovjet írók műveivel. A szovjet film ünnepe március 15—28-ig tart. Ez alkalomból Salgótarján November 7 filmszínházában ünnepi megnyitót rendeznék. Majd a megye valamennyi filmszínházában megemlékezéseket tartanak és szovjet filmeket vetítenek. megyeszerte Az élenjáró technika napja március 18—25-ig kerül megrendezésre. A szovjet élenjáró technika széleskörű megismertetésére központi és helyi előadó bevonásával a következő helyen kerül sor: Salgótarjánban a bányászati, kohászati, üvegipari, építészeti üzemek részére, Nógrádkövesden és Szanda főbánya üzemnél, majd Nagybátony, Mizserfa és Mát- ranovák bányaüzemnél. A pedagógiai szakosztályok és szakszervezetek közös rendezésében a járások székhelyein a világnézeti nevelésről, nagyobb iskolákban pedig a munkára való nevelésről tartanak ankétokat, előadásokat. Az orvosi napokat április hó elején rendezik meg. Járásainkban élménybeszámolók is várják gazdag programmal az érdeklődőket. Járásonként két-két községben a Szovjetunióban végzett ösztöndíjasok bevonásával, valamint központi előadókkal rendezik meg a beszámolókat. Salgótarján MSZT-siervezeteinek életéből A salgótarjáni MSZT-szervezet az év első hónapját sikeres, jó munkával kezdte. A Kelet-Nógrád megyei Népbolt igazgatóságánaik alapszervezete 100 taggal gyarapodott januárban, a vállalat vezetősége és pártszervezete segítségével. Az MSZT baráti kör is példásan működik itt. Az előadások lekötik a hallgatóság figyelmét, s a dolgozók 85—90 százaléka állandóan részt vesz a > foglalkozásaikon. •k Az MSZT tűzhelygyári alap- szervezet vezetősége részletes munkatervet készített az első negyedévi feladatok elvégzésére, melyek között az egyik legfontosabb pontként szerepel a műszaki propaganda tanács megszervezése. Az üzemben Molnár János elvtárs már 1949 óta lelkes terjesztője az Uj Világ című újságnak és a Szovjet kultúra című folyóiratnak, mely a szovjet emberek életével ismerteti m ig a dolgozókat. A pártszervez,:t sók támogatást nyújt az alapszervezetnek. Taíkács Lajos elvtárs a Szovjetunióban látott ■MWM« tapasztalatait adja át munkatársának, s beszélget róla. Ic A Salgótarjáni Üveggyár aktívái közül kimagasló munkát végzett Haver la József né, a Salgótarjáni Acélárugyárban Gyimesi József, s a Nyomdaipari Vállalatnál Plavecz Magdolna. * Némelyik szervezet munkájába azonban hiba csúszott be. Így például a Kiskereskedelmi Vállalat alapszervezetének titkára nem keresi a ‘kapcsolatot sem a pártszervezettel, sem a vezetőséggel, ami természetesen rányomja bélyegét működésére. A megyei tanács alapszervi gazdasági vezetőjének fiókjában az új tagsági könyvek még egy hónap után érintetlenül heverték, s ezt a titkár Pintér József nem vette észre. Itt az MSZT baráti körök előadásait sem szervezték meg. Szeretnénk, ha gyengébb alapszervezeteinlk is felfigyelnének a hibákra, s az eredmény már a legközelebbi értékelésnél jelentkezne. Hazádnak rendületlenül »Hazádnak rendületlenül Légy híve óh magyar, Bölcsőd az, s majdan sírod is. Mely ápol s eltakar.” Koszorús költőink mindnyájunk számára oly drága hitvallását idézik fel e könyv lapjai, amikor hadat üzenve a letűnt korok múltat hamisító, urakat dicsérő, népet gyalázó krónikásainak, a magyar történelem, a magyar nép igazi büszkeségeit mutatja be •z olvasónak. A tőkés úri uralkodó rend történetírása, mindenkor saját képére és hasonlatosságára igyekezett formálni a történelmet. „Hősök”, „gondolkodók” és „nagy emberek” csak azok lehettek, akikkel a nemzeti öntudatot úgy fejleszthették, ahogy nekik tetszett. Persze voltak hőseink, nagy embereink, akiket nem lehetett agyonhallgatni semmiképp sem. Ezeket félremagyarázták, vagyis egyéniségüknek, tetteiknek csak azt a részét hagyták a kései nemzedék számára, amely az úri rendet próbálta igazolni. így hamisította meg a múlt történetírása Kossuth Lajost is. Igaz, hogy töméntelen évfordulót, ünnepet rendezett számára, úgy hogy egyúttal Görgey dicséretére is bőven jutott hely. Békés István összeállítása „A magyar nép aranykönyve" most arra vállalkozik, hogy a valóságot, a múlt valóban nagy embereit mutassa be olvasóinak, tettein, gondolatain, életén keresztül. Közel ezeresztendős történelmünk kiemelkedő egyéniségeiről, és a történelmet formáló nagy tömegmozgalmakról ad színes, eleven képet e könyv. A honfoglalás, Árpád, a nagy királyok: István, Mátyás, hadvezérek: Hunyadi János, Vak Bottyán, Stromfeld, népi hősök: Thury, Trencsényi, munkásmozgalom harcosai Frankéitól, Szamuellyn keresztül a fasizmus ellen harcoló ifjú kommunistákig, de írók, festők, zenészek, tudósok és színészek ugyanott helyet kaptak a köny lapjain, mint a nagy felkelések munkás- és parasztmozgalma. Ismereteket közöl e könyv, tanít, de egyben szórakoztat. Izgalmas olvasmány, amiely a nemzeti érzés, az igazi haza- fiság és a proletár nemzetköziséget ülteti az olvasó lelkében. Művészi illusztrációk teszik teljessé a könyvet. Mindem egyes személyt, vagy tömegmozgalmat a portré, vagy kompozíció még közelebb hozza az olvasóhoz. A Hazádnak rendületlenül című könyv írója és szerkesztője mepróbálta régi nagy- jainkat úgy belevésni a mai kor tudatába, mint amilyenek azok a valóságban voltak. A vállalkozás nagy és szép volt. De sikerült. Részlet a könyvből: MADÁCH IMRE Én társaságot kívánok ... Maly véd, nem büntet, buzdít, nem riaszt. Közös erővel összeműködik. Minőt a tudomány eszmél magának. És melynek rendién értelem virraszt. (Az ember tragédiája XI. szín.) Jóideje feküdt már a vaskos kéziratcsomó Arany János asztalán. Aki küldte: bizonyos Madách Imre, sztre- govai birtokos, balassagyarmati képviselő — mint mondják — nyílteszű, szabadelvű férfiú. Amit 48-ban — betegágyban sínylődve — a forradalomból elmulasztott, kipótolta 52—53-ban: rebellisek rejtegetése miatt ülte meg a pozsonyi, s pesti töm- löcöket. De megyegyűlésen, képviselőházban most is bátran szembeszáll az elnyomókkal, és a maga kedvére szenvedélyesen irogat. Hogy mit — elválik . : : — „Az ember tragédiája” — morfondírozik a költő; lámcsak — ilyen tollforgató nógrádi földesúr nem is adja alább a teremtésnél, meg a világvégénél..; A múltkorában már beleolvasott, de az itt-ott csikorgó versisorok visszariasztották. — Ádám.;. Éva... Lucifer... kezdi újra és a papírlapok mindsürűb- ben zizzennek. Egyiptom .;; Athén..; Konstantinápoly — az igényes Arany Jánost el- merülten ragadják korszakról korszakra a dübörgő jambu- sok . . ; : A sztregovai kastély magányos bölcselkedőjét lázba hozzák Arany sorai. — „Az ember tragédiája” — írja Ma- dáchnab a magyar vers utolérhetetlen mestere — egy kevés külsimítással irodalmunk legjelesebb termékei között foglalhat helyet.;: Fogadja leghőbb üdvözletemet;:; a fényért, melyre költészetünket deríteni hivatva van ...” — És a koszorús költő maga lát hozzá, hogy a Tragédiából kigyomlálja a gyakorlatlan verselés vadhajtásait, majd 1862-ben — maga viszi a művet nyilvánosság elé. A Tragédia — sajtóban és az olvasóknál — nem mindennapi feltűnést kelt. A hazája és az emberiség sorsán borongó Madách, akinek magánéletét feleségének hűtlensége dúlta fel — s hírnév és elismerés sugaraiban most új erőre kap. Csiszolgatni kezdi verseit, és drámakísérleteit, magát-sürgető hévvel széptani s bölcselmi tanulmányokat és egy inkább igényességével jeleskedő Mózes-drámát ír; a Bach-huszárok elleni honfiúi mérgét pedig egy harapós komédiában: „A civilizátor"- ban buggyantja ki. De az alkotás és az • ünneplés évei szűkre szabottak. Régóta kínzó szív- és tüdőbetegsége elhatalmasodik, s alig két évvel halhatatlanságot biztosító műve megjelenése után — a sztregovai udvarházban, hol bölcsője ringott, felállítják ravatalát ; j | A BIZALOM JELEI «let sok-sok jelensége mutatja, hogy az 1955. márciusi határozat jó irányba hat életünk minden területén. Egyik legfontosabb ilyen jelenség dolgozó népünk megnövekedett öntudata és ennek eredményeként a szocialista társadalom mozgatóerejének, a kritika és önkritikának az erősödése. Ezt megfigyelhetjük párttaggyűléseken és termelési értekezleteken, tsz-közgyűléseken és számtalan más helyen. Ezt bizonyítja a szerkesztőségekhez érkező bíráló levelek számának az emelkedése is. A dolgozók levelei, amelyek egy-egy szerv, vagy hivatal munkáját bírálják, amelyekben egyéni sérelmeikre kérnek orvoslást, mind megannyi építőkövei épülő szocialista társadalmunknak. Mert azzal is a munka megjavítását segítik, ha saját, személyes ügyüknek látszó problémákban kérik a szerkesztőség segítségét. Szerkesztőségünk a levelek értékelésénél, a bírálatok, panaszok kivizsgálásánál, közlésénél mindig a Szovjetunió Kommunista Pártjának útmutatását tartja szem előtt. Azt a tanítást, amely kimondja: ;.. a dolgozók nem panaszirodának tekintik az újságot. Ezért a szerkesztőségnek sem szabad a leveleket egyéni panaszoknak tekintenie, — a bíráló levelek olyan figyelmeztetések, amelyek kiérdemlik az újság állandó érdeklődését. Az ilyen levelek rendszerint megmutatják, mennyire közös érdeke minden dolgozónak, hogy mindenki lelkiismeretesen dolgozzék, hogy minél gyorsabban és gyökeresebben ki lehessen küszöbölni a fogyatékosságokat, hivatalainknak és intézményeinknek, valamint ezek vezetőinek munkájából. Hogy milyen fontos szerepe van a szocialista társadalomban az újsághoz intézett levélnek, azt jellemzően világítja meg Kalinin elvtárs tanítása: „Az újsághoz intézett levél... nár nem magánlevél, nem egyéni panasz, hanem okmány: írója a levéllel politikai tevékenységet akar kifejteni, felhívja a társadalom figyelmét az általa ismert bajra, rámutat a baj okaira és gyakran megfelelő eszközöket is javasol annak orvoslására.“ Lapunk egyre jobban igyekszik e tanítás szellemében foglalkozni minden egyes levéllel. Mert ne gondolják, kedves olvasóink, hogy csak tudósítóink és állandó levelezőink keresik föl bíráló levelekkel a szerkesztőséget. Nem, nagyon sokszor hoz a posta ismeretlen olvasóktól is olyan levelet, amelyből az újság, a párt lapja iránti bizalom csendül ki. És a párt nagyon nagyra értékeli ezt a bizalmat, sőt meg sem lehet enélkül a bizalom nélkül. Ezért megtisztelő kötelességünknek tartjuk, hogy e bizalom jeleivel, a dolgozók leveleivel, írójuk teljes megelégedésére foglalkozzunk. Ezért a lap fontos teendője: érvényt szerezni annak a törvénynek, amelyet az országgyűlés 1954. január 22-i ülésén a lakosság bejelentéseinek gyors és mélyreható megvizsgálásáról és intézéséről hozott. ElSÓ feladatunk. elérni, hogy a lakosság, amely napról-napra saját bőrén érzi a hibákat, bátran és őszintén mondja el sérelmeit. Ez, mint már említettük, javulást mutat az utóbbi időben. A dolgozók a legkülönbözőbb problémákkal fordulnak hozzánk. Csak néhány példát az utóbbi hetek bíráló leveleiből: Nagy József szuhai olvasónk a vasutat bírálja, amiért a kisterenyei állomásról Mátra- mindszent, Mátranovák felé közlekedő személyvonat rendszertelenül indul, nem egyszer egy órás késéssel. Január 18-án, a 21 óra 50 perces vonat 23 óra 15 perckor indult. Amikor a késés oka iránt érdeklődött, azt a választ kapta; „most kezdik a mozdonyt felfű- teni”. Így azok a dolgozók, akiknek másnap frissen, kipihenten kellene a munkát elkezdeni, éjfélkor értek a mindszenti állomásra. Nagy Lajos káliéi olvasónk személyes sérelme ügyében kéri segítségünket. Az Egri Útfenntartó Vállalatnál dolgozott — írja — volt három kórházi útiköltség számlája és nem kapta még meg az érte járó pénzösszeget, Halász Páll ludányhalászi, Dóbiás Péter szá* tóki és többen mások adóügyben kérték közbenjárásunkat. Legutóbb Csernák Imre érsekvadkerti olvasónk fordult hozzánk ilyen ügyben. 4 éve halt meg a felesége. A közösen szerzett 6 hold föld felét a gyermekek örökölték, de neki azóta is 6 hold föld után kell teljesíteni beadási tervét és fizetni az adót; Szeretnénk, ha a tanács elnöke, a legrövidebb időn belül intézkedne, Csernák Imre ügyé* ben. Ezt egyébként a már említett törvény írja elő, amely a szervek vezetőit személyesen teszi felelőssé azért, hogy érvényt szerezzenek rendelkezéseinek, neveljék munkatársaikat a lakosság bírálatának megbecsülésére és állandóan ellenőrizzék, hogy a vezetésük, felügyeletük alá rendelt szerv minden dolgozója lelkiismeretesen foglalkozzék a lakosság bejelentéseivel. Ezt a törvényt idézzük ismét emlékezetébe Bald elvtársinak, a Salgótarjáni Járási Tanács elnökének is, aki két hónapig nem ellenőrizte,- hogyan javítják ki az elkövetett hibát egyik osztály dolgozói. Bírálat érkezett Pogony községből, hogy a járási tanácstól minduntalan idézést kapnak biztosítás ügyében — olyanok is akik, már régen befizették — és a megjelölt időben a tanácstól nem megy ki senki. A dolgozók hiába várnak. Tóth Küllő Sándor Kisterenyéről azt panaszolja, hogy földadót vetettek ki rá és még hátralékot is kimutattak, holott egy négyszögöl földje sincs. Azért értesítettük erről Báli elvtársat, mert azt gondoltuk, hasznos lesz számára, ha tudja, milyen hibákat követnek el a tanács dolgozói, hol van javítani való. De ügy látszik, Báli elvtárs nem értékeli megfelelően a dolgozók levelei által kapott segítséget és elfeledkezett már a törvényről is, amely kimondja hogy 30 napon belül el kell intézni a dolgozók panaszait. Ha a panasz nem jogos, akkor is időben értesíteni kell, és felvilágosítani, miért nem. Ezt ajánljuk figyelmébe a kétbodonyi községi tanács elnökének is, aki Koczur György által felvetett bírálat ügyében — hónapok óta félbe van hagyva egy kút javítása — közel két hónapja nem intézkedik, sőt nem is válaszol és a rétsági járási földrendezési csoportnak, ahol szintén közel egy hónapja lejárt a határidő, amely alatt a törvény szerint intézkedni kellett volna, Bokros István felsőpetényi lakos panaszügyében. Ezt a törvényt pedig az Országgyűlés, tehát a nép hozta és végrehajtása a nép minden vezetőjére kötelező. Példát mutatnak e törvény végrehajtása terén egészségügyi szerveink, ha a megyei, járási, vagy városi egészség- ügyi osztályoktól intézkedést kérünk, valamely jogos bírálat, vagy panasz ügyében, egy-két héten belül értesítenek a megtett intézkedésekről, amelyek rendszerint egy-egy kis közösség, régi sérelmére tesznek pontot; Szeretnénk, ha ezt a példát követné az autótaxi vállalat balassagyarmati kirendeltségének vezetője is, akinek figyelmébe ajánljuk Varga János, a Megyei Tanács Pénzügyi Osztálya dolgozójának észrevételét. Varga János, a vállalat dolgozói és az utasok érdekében azt javasolja, hogy helyes lenne, ha a taxikra ködlámpákat szerelnének, mert anélkül ködös időben, a gépkocsivezető nemigen érzi, hogy nálunk legfőbb érték az ember. Amikor legutóbb egy erősen ködös napon utazott taxival, a gépkocsivezető csak a legnagyobb erőfeszítés árán tudta baleset nélkül végig dolgozni a napot. Ez 3 néhány péld3 is serkentse arra olvasóinkat, hogy ezentúl még többen és még bátrabban tárják fel építőmunkánk fogyatékosságait. Gondoljanak arra, hogy a nép államának mérhetetlen erőt ad, hogy a lakosság állandóan ellenőrzi, bírálja, észrevételeivel segíti párt, államhatalmi és gazdasági szerveink munkáját és ezzel hozzájárul a hibák feltárásához és kijavításához, a munka minden irányú tökéletesítéséhez. „Ma béke kell a földnek, múlté a háború" Ratkó Anna, az Országos Béketanács alelnöke ezzel a versidézettel fejezte be a Salgótarjáni Városi Kultúrház- ban az elmúlt, napokban lezajlott békeestet. A zsúfolásig telt teremben az előadó szavai szinte hasították a levegőt, s magával ragadott minden hallgatót Ratkó elv társnő beszédében először a két tábor erőviszonyát vizsgálta meg. Szembeállította egymással a Szovjetunió hatodik ötéves tervét Trumannak azzal a kijelentésével: az USA gazdasági helyzete pocsék ... Ezután rátért a békeharc során elért eredmények ismertetésére. Az elmúlt évben a nemzetközi feszültség jelentősen csökkent, mely szintén azt bizonyítja, hogy a nagyobb erő a demokratikus országok oldalán van. A gyarmati rendszer szinte szemünk láttára omlik össze — mondta Ratkó elvtársnő. A gyarmati népek is a szabadságért és a békéért küzdenek, így India ma már éppen olyan részese a békeharcnak, mint a Szovjetunió és Kína. És a három ország együtt, vagyis egymilliárd húszmillió ember legyőzhetetlen. A béketábor ádáz ellenségei azonban hidegháborúra törekednek, melyet mint Eisenhower és Eden külügyminiszterek legutóbbi tárgyalásai, mint Eisenhower válasza Bulganyin elvtárs levelére egyaránt bizonyítanak. S emellett az USA állandóan fokozza fegyverkezését, melynek összege ma már 35,5 milliárd dollár. Ilyen helyzetben a demokratikus országok hadseregeinek leszerelése bizonyos meggondolatlanság lenne — hangsúlyozta az előadó. A lefegyverzés megvalósítása mindkét tábor közös megegyezésén múlik, bár a Szovjetunió már eddig 10 milliárd rubellel csökkentette hadi felszerelését. Az ez év áprilisára összehívott béke-világkongresszuson is ez a kérdés lesz az egyetlen napirendi pont. Hiszen mint egy német Magazin is kimutatta, ezzel olyan hatalmas pénzösszegek szabadulnának fel, melyet a népek felvirágoztatására fordíthatnának. A lao szerint egy puska ára két ekével, egy tank ára egy modern iskolával, s egy bombázó ára egy modern kórházzal és teljes felszerelésével ér fel. A népek tudják és világosan látják feladatukat, és harcolnak is érte. A világbéke harcosaira azonban mégis nagy feladat hárul: békebeszélgetéseken, kisgyűléseken el* igazítani az embereket a nemzetközi eseményekről, felvilágosítani a békeharc eredményeiről. hogy mindenről tájé* kozódjanak, s állást foglalhassanak. A mi békebizottsá- gainkra is az a feladat vár, hogy népünk tudásszomját és külpolitikai érdeklődését a legnagyobb mértékben kielégítsék. Ratkó elvtársnő beszámolóját számos hozzászólás egészítette ki. Városunk dolgozói felháborodással vették tudomásul, s elutasították az osztrák belügyminiszternek azt a határozatát, amellyel az osztrák államban működő szakszervezetek világszövetségét betiltotta.
