Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)
1956-02-11 / 12. szám
4 SZABAD NOGRAD 1956. február 11. SZßBfib NÓGRAft Élénk versenymozgalom Nógrád megye kisipari termelőszövetkezeteiben A Nógrád megyei kisipari termelőszövetkezetekben az új tervévben tovább fejlődött a versenymozgalom. Az első negyedév versenyfelajánlásai, amelyek április 4. tiszteletére születtek, biztatóak és minden remény megvan arra, hogy túl is teljesítik azokat. Különösen szépek a salgótarjáni Lakáskarbantartó Ktsz felajánlásai. A szövetkezet dolgozói felajánlották, hogy első negyedévi tervüket 2,5 százalékkal túlteljesítik, anyagtakarékosságukat 0.5 százalékkal növelik, önköltségüket 1.5 százalékkal csökkentik és munkaidő kihasználásukat 1 százalékkal növelik. A salgótarjáni Cipész Ktsz- ben is élénk a versenymozgalom. Nincs dolgozó, aki ne volna párosversenyben valamelyik munkatársával, és a részlegek versenyét is megszervezték. A salgótarjáni Cipész Ktsz legjobb dolgozói kihívták párosversenyre a pásztói Vegyes Ktsz dolgozóit: Pálkerti Gyula Fösvény Istvánt. Fekete László Nagy Istvánt, Sajbán Rezső Dombóvári Lászlót, Balázs Ferenc Erdős Lajost, Tarjáni András Széles Jánost, Magyar Lajos Sztrelnyik Jánost, ugyancsak két tarjáni cipész: Kolláth Bálint és Szabó Lajos, a balassagyarmati Cipész Ktsz- től versenyre hívták Balázs Bélát, illetve Assóth Bálintot. A nagybátonyi Ruházati és Szolgáltató Ktsz dolgozói felajánlották, hogy évi tervüket december 20-ig befejezik és 10 százalékkal túlteljesítik azt. A ktsz-ben verseny indult a Legjobb ifjúmunkás cím elnyeréséért. Rendszeresen szerveznek munkamódszerátadásokat és azt akarják elérni, hogy senki ne legyen a szövetkezetben, aki 100 százalék alatt teljesíti tervét. A szövetkezet dolgozói az önköltség csökkentésében is figyelemreméltó vállalást tettek. Az ismertetett felajánlások tényleg biztatóak, ahogy cikkünk elején is megállapítottuk, és ha a megvalósítás is olyan szép lesz. mint a felajánlás, a KISZÖV dolgozói tovább erősítik a kisipari termelőszövetkezeti mozgalmunkat. GÓCS TIBOR, a termelési és szervezési osztály vezetője. Nőtincs életéből Nőtincs község életéről szóló tudósításomat jó hírekkel kezdhetem. Nem azért, mintha már minden a legjobban menne, sehol sem lenne lemaradás, hanem azért, mert az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy erősödik az állampolgári fegyelem a községben. Az 1955-ös év második félévében az adófizetési tervet már 100 százalékon túl teljesítettük és a község a szokásos 24—25. helyről a 8-ra került a járásban. Az évi adónál még van egy kis lemaradás, de ha az idei évben végig olyan jól megy, mint ahogy kezdődött, akkor az idén már nem lesz. A biztosítási díjjal is túl vagyunk már az 50 százalékon. Ez nagy szó nálunk, ahol az elmúlt években ez is nehezen ment. Az elmúlt évekhez viszonyítva eredményes volt a békekölcsön-jegyzés is. A járásban harmadiknak fizették be községünk dolgozói a jegyzett összeget. Ezek mind biztató jelei annak, hogy erősödik a község lakosságának kötelességérzete és öntudata. A sokat emlegetett Lenin út építése most szünetel. De az előkészületek folynak. A rossz idő . ellenére a kőfuvarozás nem szünetelt. Már minden kő a helyszínen van. Az őszi vetéstervet hiánynyal zártuk a múlt évben. De már most olyan nagy az érdeklődés a tavaszi búza után, hogy minden bizonnyal túl fogjuk teljesíteni kenyérgabona vetéstervünket. Sokan akarnak tavaszi árpa vetőmagot is cserélni. Erre mód is van, cserevetőmagot kapunk. A beadás is elég jól indult az idén. Ha ilyen tempóban megy végre, sikerül az év végére letörleszteni a sok évről áthozott hátralékot. Mert sajnos volt ilyen is. De év végére ennek már csak az emléke lesz meg. KURIS GÁBOR Nőtincs. A tbc elleni küzdelem társadalmi ügy \ felszabadulás előtt ha^ zánkban évente 15 000 ember halt meg gümőkorban, s az elméleti számítások szerint körülbelül 340 000 volt a gümőkóros betegek száma. A kevésszámú, rosszul felszerelt tbc. gondozókban többnyire nem szakorvosok kezelték a betegeket. Mindezek mellett azonban legjobban hiányzott a tbc. elleni küzdelem alapja, a dolgozó nép megfelelő élet- színvonala. A gümőkór elleni harc élenjáró orvosai a fel- szabadulás előtt Korányi Frigyes és Fodor József voltak. Azonban az ő küzdelmük sem lehetett igazán eredményes korukban. A felszabadulás után íz országnak mindössze 34 ii zii m képes tbc. intézete maradt, amelyeknek száma ma már 181-re gyarapodott. A gondozók forgalma pedig tizennégyszeresé- re emelkedett. A tbc. elleni küzdelemben nagy segítséget jelentett az újszülöttek kötelező BCG oltása. Bebizonyosodott, hogy a BCG-vel oltott gyermekeknél a gümőkór sokkal ritkábban fordult elő. Kormányzatunk gondoskodása a dolgozókról megnyilvánul abban is, hogy röviddel kipróbálásuk után Magyarországon is megszervezte a tbc. elleni gyógyszerek nagy mennyiségekben történő gyártását, és azokat a tbc. gondozó intézetek részér?, bocsátotta. Meg ke/ emlékeznünk azokról az eredményekről, melyeket e betegség elleni küzdelmünk során Magyarországon, majd konkrétabban Nógrád megyében értünk el. A gümő- kórban elhúnytak száma a múlthoz viszonyítva 75 százalékkal csökkent. Ez a változás Nógrád megyében is bekövetkezett. A tbc. elleni küzdelmünk eredményét annak köszönhetjük, hogy a felszabadulás után a magyar tüdőgyógyászat haladó hagyományaiból a kiváló, külföldi szakemberek tudományos kutatásaiból kiindulva és a szovjet orvosok tapasztalatai nyomán korszerű színvonalra emeljük. Milyen intézkedések tették lehetővé megyénkben a változást? Mindenekelőtt a tbc. gondozó intézetek hálózatát bővítettük ki. A felszabadulás után létesült a pásztói, a rétsági és a modern felszerelésű szécsényi tbc. gondozó intézet. Míg a múltban csak néhány szakorvos volt megyénkben. Ma minden gondozóintézet élén tbc. szakorvos áll. MeA. 200 munkaegységért mozgalom elindítójánál A 200 munkaegységért való mozgalom 1954-ben indult meg szerte a megyében, a dejtári József Attila Tsz dolgozó parasztasszonyainak kezdeményezésére, illetve még pontosabban Nagy Jánosné példa- mutatása nyomán. Nagy elvtársnő 1952-ben állt be a tsz-tagok közé és munkaegysége minden év zárszámadása után a 200—350 között ingadozott. De jó munkája eredménye meg is mutatkozott tavaly, amikor az új öt helyiségből álló házuk felépült. Azonban a többi tsz- asszony sem maradt mögötte. Pedig favermek minden háznál volt, magának Nagy elvtársnőnek négy aranyszőke kislánya. Ennek ellenére a szövetkezet asszonyai helytálltak minden munkában. Így született meg bennük a gondolat... de beszélje el inkább Nagy Jánosné. — A tsz-be lépésem után közvetlenül az a megtiszteltetés ért, hogy a koppenhágai nőkongresszus tíz magyarországi küldötte között lehetem. A két, eseménnyel teli hét után újult erővel, lendülettel láttam munkához. Ebben az évben lett aztán legmagasabb a munkaegységem, 375. De asszonytársaim is mind szép teljesítményt érdek el. Azt gondoltuk, hogy ha eddig jó m-nkát végeztünk, ezután sem maradunk le, s a következő évben elhatároztuk, hogy kihívjuk versenyre a járás, majd a megye tsz-asszonyait. Versenyfelhívásunk a 200 munkaegység teljesítését tűzte ki célul. A legtöbb község asz- szonyai csatlakoztak hozzánk, a levelek halmaza érkezett felhívásunkra szerte a megyéből. S mi megálltuk helyünket a versenyben, s a többi tsz asszonyainak munkája is fellendült, akik csak részt vettek a mozgalomban. — Azóta aztán járásunkban minden évben a mi tsz-ünk, a József Attila kezdeményezésére újult fel a 200 munkaegységért való mozgalom. Tervünk, hogy az idén is tőlünk induljon ki, s eredményeink a versenyben a tavalyinál még jobbak legyenek, Rétsági asszonyok látogatása a tolmácsi Szabadság Tsz-ben (Tudósítónktól.) A múlt hónap végén kedves, baráti látogatást tettek Rétság község egyénileg dolgozó parasztasszonyai a tolmácsi Szabadság Tsz-ben. A tsz-asszo- r.yok nagy szeretettel fogadták a 12 tagú küldöttséget. Lelkesedéssel, s egy kicsit dicseke- déssel mutatták szövetkezetüket, a rétsági asszonyok pedig ez alkalommal még jobban megismerkedtek a tsz-ben dolgozók életével, jómódjával. A tsz elnöke, Botlik elvtárs ismertette a vendégek előtt szövetkezetük megalakulásának nehézségeit, majd a fejlődést, s azokat a szép eredményeket, amelyeket azóta a tagság elért. — Az 1954-es évben igen jó eredménnyel zárt tsz-ünk, de 1955-ben már kimagasló eredményeket értünk el. A munkától szövetkezetünk asszonyai is becsülettel kivették részüket. Persze a részesedésből sem maradtak ki. Nem egy közülük havonta körülbelül 1200 forintot keresett, ha átszámítjuk. A rétsági MNDSZ-asszonyok ezek után otthonukban is meglátogatták a tsz-tagokat. Az új és újjáépült lakások megnyerték tetszésüket. Mayer György- né tapasztalata nyomán így nyilatkozott a látogatás végén: — Szeretnénk, ha a mi asz- szonyaink is így vásárolhatnának ruhákat, bútorokat. Remélem a tolmácsi tsz-asszonyok megváltozott élete példaképül áll majd előttünk, s minél előbb mi is a paraszti boldogulás igazi útjára lépünk, gyénknek pedig külön beutaló alközpontja van. így a Nógrád megyei gümőkóros betegeket a rendelkezésre álló ágyakon a legjobb tudás szerint magunk helyezzük el. A múlt év utolsó napjaiban Balassagyarmaton egy 30 ágyas tbc. osztály létesült, s reméljük, hogy az intézmény csak első tagja a Nógrád megyei kórházakban létesülő tbc. osztályok hálózatának. Nagy segítséget kapott megyénk az Egészségügyi Minisztériumtól akkor is, amikor ernyőképszűrő-állomást bocsátott rendelkezésünkre, mely évente körülbelül 120 000 ember szűrővizsgálatát végzi. Az elmúlt évek szép eredményei mellett azonban szükség van arra. hogy egész népünket felvilágosítsuk és mozgósítsuk a tbc. elleni küzdelemre. Bár a halálozás lényegesen csökkent, nem mutat ilyen irányú csökkenést a betegek száma. A betegek tbc.-s folyamatát még mindig sok esetben későn ismerjük fel. Mi az oka ennek? Csakis a kellő egészségügyi felvilágosítás hiánya! Vagy még többször a szűrővizsgálatoktól való vonakodás! Sok esetben a gümőkóros beteg nem használja fel kellően a kórházi és a szanatóriumi kezelés lehetőségét. S ha egy időre igénybe is veszi azt. van úgy, hogy az intézetből önkényesen, sőt többször fegyelmi úton távozik. Népünk nem ismeri még eléggé a BCG oltás jelentőségét sem, gyermekeket igyekeznék az oltás alól kivonni. Ezért nekünk, orvosoknak feladatunk a felvilágosító munka. Legelőször is meg kell értetnünk mindenkivel, hogy a gümőkór fertőző betegség, de megelőzhető és gyógyítható. A modern gyógykezelés bizonyos fokig biztosítja azt, hogy a betegek túlnyomó része új-* ból visszatérhessen munkatársai, családja közé. Az üzemek vezetőinek meg kell érteniük, hogy a munkához való jog. a keresőképessé vált gümőkóros dolgozóra is vonatkozik. Az ő feladatuk, az, hogy a betegségből kigyógyult dolgozót erejének és képességeinek megfelelő munkakörbe helyezze ismét. A tbc. elleni küzdelem hetében ezért látogassa mindenki a népszerű orvosi tárgyú előadásokat és kísérje figyelemmel filmszínházaink tbc. tárgyú kísérőfilmjeit. Dr. Euler Ödön főorvos. KÉSZÜLŐDÉS A NEMZETKÖZI NŐNAPRA Március 8-ra, a nemzetközi nőnap méltó megünneplésére nagy lelkesedéssel készülnek megyénk asszonyai. A Salgótarjáni Üveggyár MNDSZ- tagjai szép felajánlást tettek. Nemcsak ünnepléssel várják ezt a napot, hanem szorgalmas munkával bizonyítják be, hogy mit jelent nekik március 8. A korongcsiszolóban és a finomcsiszolóban 10—10 tagú női brigád vállalta, hogy: 1. A munkaidőt teljes egészében kihasználják. 2. Munkahelyüket mindig tisztántartják. 3. Az árut pontosan jelölik, hogy ezzel is csökkentsék a selejtet. Ugyanitt a koron gcsiszol dóban Takács Vera és Adame Júlia vállalták, hogy 117 százalékról 120 százalékra teljesítik tervüket. Az üveggyári MNDSZ vezetőségi tanfolyamot indított a vezetőségi tagok és a jó aktívák részére, melyen 18-an vesznek részt. Majd megalakították az anya- és gyermekvédelmi, termelési és gazdasági bizottságokat is. Ezen felül a nőnap tiszteletére 60 új tag szervezését vállalták. Az üveggyári MNDSZ-asszonyok jó termelési, s jó mozgalmi munkával várják március 8 ünnepét. Pótválasztás tanácsainknál február 12-én megyénk területén mintegy 56 köz- ségfcen választói urnák elé járulnak a dolgozók, hogy a népfront jelöltjei közül új tanácstagokat válasszanak. Nem egy általános választás lesz ez, hanem részleges, amely azért vált szükségessé, mert az 1954. évben megválasztott tanácstagok közül többen a lakóhelyükről elköltöztek, vagy nem töltötték be hivatásukat, amiért a lakosság visszahívta, de előfordult, hogy törvénybe ütköző cselekedeteikért nem méltók tovább a lakosság bizalmára, a tanácstagság tisztségére. Bármilyen körülmény is játszott közre, de ha a tanácstag nem tudja a választók által rábízott feladatot ellátni, vagy nem alkalmas a tanácstagságra, a népköztársaságunk törvénye feljogosít minden magyar állampolgárt, hogy új tanácstagot válasszon, mégpedig olyat, aki teljes felelősséggel, a dolgozó nép iránti hűséggel, szolgálja az ország ügyét. Ezért ha részleges is a választás, fontos ügy, nagy jelentőséggel bír a tanácsok életében. A tanácsok munkája széles terjedelmű. Magában foglalja az országos ügyeket, a helyi jelentőségű feladatokat, benne van ebben ' politikai és adminisztrációs munka egyaránt. Kell-e különösebben hangsúlyozni, milyen nagy jelentőséggel bír jelen szakaszban és még a jövőben is a mezőgazdaság szocialista átszervezése? Vagy éppen a mezőgazdasági 1 munka végrehajtása olyan módon, hogy állandóan emelkedjék a termésátlag? Ezeknek a feladatoknak a végrehajtása súllyal a tanácsokra vár. De kell-e különösebben magyarázni, hogy milyen fontos feladat mind politikai, mind adminisztratív munkával biztosítani, hogy dolgozó parasztságunk maradéktalanul teljesítse állam iránti kötelezettségeit. Mindezek azonban a munkának csak egyik oldalát alkotják, mert a tanácsoknak kézben kell tartani a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését is. És az az ezer és ezer probléma, amit a dolgozóink pa- i nasz, vagy javaslat formájában benyújtanak a tanácsok- ; hoz? Ezt mind-mind intéznie kell a tanácsnak, a tanács- 1 tagokon keresztül a végrehajtó bizottságoknak. Ezeket a 1 feladatokat csupán a hivatali apparátussal soha nem lehetne megoldani. Ezeknek a feladatoknak elvégzésében fő mozgató rugóként működnek közre a dolgozók által megválasztott tanácstagok, akik választókörzetüktől egészen a tanácsülésig viszik a dolgozók hangját. Ahol ez az össze- | kötő erő nincs meg, ott foghíjas a tanács munkája. Törés áll be a dolgozók akaratának megnyilvánulásában és hi- , bát halmoznak a feladatok végrehajtásában. Meggyőző példa erre Érsekvadkert község esete is, ahol már hónapok óta nincs VB-titkár, mert a választók az államapparátusban végzett munkával össze nem egyeztethető magatartása miatt visszahívták a titkári teendők ellátásától. Megvonták tőle a tanácstagi megbízatást. A titkár hiánya nagy nehézségek elé állította a község dol- » gozói ügyes-bajos dolgainak intézését. De Mátramindszent : községben a 4. számú választókörzetének tanácstagját, ! Varga Mihályt azért hívták vissza, mert a választók nem 1 érezték, hogy képviseli őket a tanácstag. Nem járt el a ’ tanácsülésekre, elhanyagolta a tanácstagi beszámolókat, ’ nem tartott fogadóórákat, nem tájékoztatta a körzet la- ’ kőit a feladatokról és azok sok munkában messze elma- í radtak a többi körzet lakóitól. A tanácstag hanyag munkáját megszenvedi a választói körzet. Van arra is példa, mint Mátraverebély községben, hogy Leszkó István tanácstagot azért hívták vissza körzetének választói, mert törvényellenes cselekedetet hajtott végre, amiért bűnvádi eljárást indítottak ellene. Nem tartották méltónak, hogy őket ilyen tanácstag képviselje \ és helyére új, a néphez hű, becsületes tanácstagot jelöltek. Tehát a február 12-i részleges választás a dolgozó nép legjogosabb megnyilvánulása, amelyben benne van az , ország és a megye ügye iránt érzett felelősség. Ez a fele- , lősség mór megnyilvánult a népfront jelölőgyűléseken. i Az új jelöltek között a dolgozók legjobbjait látjuk. Ott i találjuk közöttük a falu élharcosait, a termelőszövetkezeti tagokat. Pásztó községben, a 15. körzetben Sándor Józsefet, a Szabadság Tsz tagját jelölték. Bocsárlapujtő köz- < ségben Hegedűs Dezső tsz-tagot. A jelöltek kiválasztása azt bizonyítja, hogy mindenütt alapos megfontolással történt. Igazolják ezt a lezajlott jelölőgyűlések is. Na-gylóc községben a 27. körzetben Szeles Jánost jelölték. A jelölőgyűlésen megjelent a körzet majd minden lakója: 1 asszonyok, férfiak, fiatalok egyaránt. Amikor bizalmat szavaztak az új jelöltnek, nem takarékoskodtak a jelölt hibáinak felidézésével sem. Elmondták neki gyengéit és úgy küldték a jelöltet a választásra, hogy rendszeresen foglalkozzon a körzetük ügyével, adjon hangot kérelmüknek és ők is helyt fognak állni a kötelezettségek tel- ' ésében. A népfront-jelölőgyűlések már befejeződtek. Most még következik, hogy a választók az urnák előtt is gyakorolják törvényes jogaikat. Vasárnap reggel megnyílnak a szavazóhelyiségek és új tanácstagokat választanak a dolgozók. A megválasztásra kerülő tanácstag-jelöltek úgy fogadják a nép bizalmát, mint komoly kötelességgel járó feladatokat, amelynek végrehajtásáról számot kell tenni a dolgozó népnek. A PART0KTATAS HÍREI A cserhátsurányi Szabadság Tsz-ben a hallgatók jól felkészültek „Az állam kialakulása és szerepe“ című szemináriumi foglalkozásra. Élénk, változatos vitában beszélték meg az elvtársak a szocialista és kizsákmányoló állam közötti lényeges különbséget. Az életből vett példákkal mutattak rá a Horthy-rendszer fasiszta államának bűnös tevékenységére. Szorgalmas tanulásukért dicséret illeti őket. Eredményeikkel azonban ne elégedjenek meg, még szorgalmasabb tanulással érjék el, hogy a kérdéseket még sokoldalúbban vitassák meg a szemináriumon. Nem dicsekedhetnek ilyen eredményekkel a községben folyó szeminárium hallgatói. Ebben hibás Bállá elvtárs, akit a járási párt-végrehajtóbizottság szemináriumvezetéssel bízott meg a községben, de nem tartja kötelességének, hogy minden foglalkozáson megjelenjen, ilyen formán az anyag feldolgozásával el vannak maradva. ■k Az MDP I. évfolyam megyei konferenciája február hó 17- én (pénteken) délelőtt 9 órakor lesz a megyei pártbizottságon. ★ A „Marxizmus—leninizmus alapjai“ tanfolyam propagandistáinak kétnapos előkészítő tanfolyama február 16—17-én lesz a járási, városi pártbizottságok által meghatározott helyeken,
