Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-11 / 12. szám

2

1956. február 11,

SZAItAD NOGRAD

(Folytatás az 1. oldalról)

lóben kormánydelegációt küldtünk Egyiptomba, Indiába és Burmába. Gazdasági szerveink ajánlatot tettek és szerződést is kötöttek több fontos objektum megtervezésére és megépítésére. így többek között megállapodást kötöttünk Egyiptommal a Heluáni híd és az El-Tabbini gőzerőmű megépítésére. továbbá kábel- és zománcgyárak szállítására Indiába.

— Magyarország nagy figyelemmel és érdeklődéssel fordul azon országok felé is. amelyekkel történelmünk során országunk szorosabb kapcsolatba került. Gondolok itt elsősorban Finnországra,

Olaszországra és Törökországra. Ezekkel az országokkal kereskedelmi forgalmunk az elmúlt időben emelkedést mutat és ugyanez vonatkozik kulturális és soortkapcsola- tainkra is. A magunk részéről azon lejszünk. hogy elhárítva a még mutatkozó nehézségéket, egyre fejlődő kapcsolatokat létesítsünk ezékkel az országokkal. Ezt kívánjuk elősegíteni többek között azzal is. hogy javasoljak az országgyűlésnek, hívja meg magyarországi látogatásra Törökország és Finnország parlamenti képviselőinek egy-eqy csoportját (Taps.), akik itt személyesen is meggyőződhetnek dolgozó népünk békés alkotó munkájáról.

— Bízunk abban, hogy meghívásunkra mindkét ország népei és parlamentjei kedvező választ adnak és ezzel is elősegítik a népeink közötti közeledés ügyét. A magyar kormány a nemzetközi légkör további javítása, a kelet—nyugati közeledés érdekében normális államközi kapcsolatokat kíván fenntartani a három nyugati nagyhatalommal is.

— Ami Franciaországot illeti, ebben a vonatkozásban — véleményünk szerint — nincs egyetlen olyan lényeges vitás kérdés sem. amely gátolná kapcsolataink fejlődését; A múlt évben rendeztük pénzügyi problémáinkat is Franciaországgal. Nagy-Britanniával jelenleg folyamatban vannak tárgyalásaink a pénzügyi kérdések rendezésére. Árucsere- forgalmunk az elmúlt évben ismét emelkedésnek indfílh, mindkét országgal és azon leszünk, hogy ez a növekedés tovább folytatódjék. Mind Franciaországgal, mind Nagy- Britanniával fejlődnek kulturális. tudományos és sportkapcsolataink. valamint idegenforgalmunk is.

— A Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok viszonya — sajnálatunkra — távolról sem felel meg az országok között szokásos normális kapcsolatoknak: mindjárt hozzá tehetem, hogy ez nem a magyar kormányon múlik.

— Az Amerikai Egyesült

Államok kormányköreiben a közelmúltban is ismételten elhangzottak olyan kijelentések és megmutatkoztak olyan törekvések. amelyek nyílt beavatkozást jelentenek országunk belügveibe. Erre mutatnak a vezető amerikai politikusok hírhedtté vált, úgynevezett karácsonyi üzenetei és az Egyesült Államok kormányának február 3-án kelt és a magyar Külügyminisztérium által — minősíthetetlen hangja és a magyar belü gyekbe való beavatkozása miatt — visszaküldött jegyzéke is. Ebben a jegyzékben az Amerikai Egyesült Államok kormánya — megsértve országunk szuverenitását és megkísérelve azt hoey beavatkozzék országunk belü-gyeibe — a nemzetközi joggyakorlat megcsúfolásával, büntetlenséget követelt a magyar bíróságok által idegen hatalom javára történt kémkedés miatt törvényeink alapján elítélt magyar állampolgároknak. Félreérthetetlenül ki kell jelenteni: hazánkban örökre

elmúlt az az idő. amikor imperialista hatalmak ügynökei szabadon garázdálkodhattak. (Nagy taps.) Ogy véljük, egyetlen állam kormánya sem tűrheti el — bármilyen társadalmi rendszerű államról legyen Is szó —. ho.gv idegen hatalmak kémei országában büntetlenül garázdálkodjanak.

Nem lehet szó nélkül elmenni amellett sem, hogy

amerikai irányítás alatt álló szervezetek Nyugat-Európából

— megsértve Ausztria függetlenségét és semlegességét — nagy számmal bocsátanak hazánk légiterébe különböző fajtájú és rendeltetésű léggömböket, amelyek akadályozzák a légiközlekedést, veszélyeztetik állampolgáraink biztonságát és amelyek már eddig is több súlyos szerencsétlenséget okoztak. Az utóbbi időben országunk területén ártalmatlanná tettünk több olyan léggömböt, amelyek amerikai egyesült államokbeli műszerekkel, rádió adó-vevő berende- :éssel stb. voltak felszerelve és amelyeket kétségtelenül azérí bocsátottak hazánk légiterébe, hogy itt légi fényképezést, s ezzel katonai felderítést hajtsanak végre. A magyar kormány erről a helyről is tiltakozik ez ellen, a hazánk függetlenségét sértő és biztonságát veszélyeztető provokatív cselekmény ellen és a leghatározottabban követeli ezek beszüntetését. (Taps.)

— Mi az Egyesült Államokkal jó államközi kapcsolatok megteremtésére és népével őszinte barátságra törekszünk, de joggal elvárjuk és követeljük, hogy az Egyesült Államok kormánykörei is tiszteletben tartsák Magyarország függetlenségét és szuverenitását. (Taps.)

— Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélyének jelentős növekedését, fokozódó külpolitikai aktivitását jellemzi, hogy jelenleg már 36 országgal állunk diplomáciai kapcsolatban. Országunkat 11 nagyikövetsé- fiünk, 2.3 követségünk képviseli a külföldi államokban. Az elmúlt hónapokban diplomáciai kapcsolatot létesítettünk Indonéziával és Izlanddal. Hasonló célból jelenleg tárgyalásokat folytatunk Szudánnal. Burmával. Afganisztánnal. Görögországgal. valamint több latinamerikai országgal.

— Külpolitikai tevékenységünknek szerves részét képezi a nemzetközi szervezetek munkájában és kongresszusain való részvétel. Ez is elősegíti, hogy kivegyük részünket a békés nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséből és aktív támogatást nyújtsunk a béke és a haladás erőinek. E cél megvalósítása érdekében tevékeny, kezdeményező szerepet viszünk több nemzetközi szervezetben. Több mint 150 azoknak a nemzetközi szervezeteknek a száma. amelyeknek munkájában tevékenyen részt vesznek képviselőink. s csaknem 200 nemzetközi szervezetnek vagyunk tagjai. Csupán 1955-ben több mint 250 külföldi kongresszuson és konferencián vettek részt magyar delegációk.

— A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fontos szerepet játszanak az országok közötti jó viszony és az államok közötti együttműködés fejlesztésében. A kormány azon a véleményen van, hogy a gazdasági és kereskedelmi együttműködés lényeges tényezője a Kelet—Nyugat közeledésének is. Az elmúlt évben növeltük külkereskedelmi forgalmunkat, ezen belül 1955-ben megerősödtek és kiszélesedtek a kapitalista országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatok is .Jelenleg több mint 90 országgal, illétve területtel van külkereskedelmi kapcsolatunk. Külkereskedelmi kapcsolataink kiszélesítését és elmélyülését azonban gátolják azok a megkülönböztető rendszabályok amelyeket egyes vezető kapitalista körök alkalmaznak g szocialista tábor országaival — így Magyarországgal is — foly. tatott kereskedelmükben. Ez természetesen — hozzátehetem

— legalább annyira hátrányos azokra az országokra, amelyek a szocialista tábor országaival szemben alkalmazzák a megkülönböztető rendszabályokat mint a mi táborunk országaira

— Tisztelt képviselő elvtársak! Az országgyűlés 1955. áprilisi ülésszaka óta eltelt időszak számunkra legfontosabb külpolitikai eseménye az, hogy hazánkat — a Szovjetunió javaslata alapján — az Egyesült Nemzetek Szervezete, más országokkal együtt, felvette tagjai sorába. Az egész magyar közvélemény nagy örömmel és

, lelkesedéssel fogadta régi és

A.s ors&íkgejf/űiés ülése

V*.

jogos kívánságának teljesítését. Engedjék meg, hogy itt, az országgyűlés előtt is köszönetét mondjak a Szovjetunió kormányának azért, hogy békeszerető és kezdeményező politikájával kiharcolta Magyarország felvételét az ENSZ-be. (Nagy taps.) Hasonlóképpen köszönet illeti Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, India, Egyiptom, Kanada és mindazon országok kormányát, amelyek támogatták a Magyar Népköztársaság felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. (Taps.)

— Magyarország felvétele

az Egyesült Nemzetek Szervezetébe naev jelentőséggel bír. mert hazánk legszélesebbkörű elismerését jelenti. Elismerése annak, hogy a Magyar Nép- köztársaság tevékenysége

mind bel-, mind külpolitikájában teljes összhangban áll a világszervezet alapokmánya elveivel és célkitűzéseivel. A Magyar Népköztársaságnak, mint az emberi jogokat, a demokratikus szabadságokat biztosító, a nemzetközi együttműködés politikáját folytató államnak, az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjaként, tovább nőtt nemzetközi súlya és tekintélye. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének elsöprő többséggel hozott határozata döntő csapást mért azoknak a külföldi köröknek és külföldre szökött hazaárulóknak a rágalmaira. akik a népi Magyar- ország jó hírnevét éveken keresztül próbálták beszennyezni.

— A Magyar Népköztársaság az Egyesült Nemzetek Szervezetében minden ereiét latba veti az egyetemes béke és biztonság fenntartása és megszilárdítása, a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési iog elvének tiszteletben- tartása. a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés e«vmás mellett élésének megvalósítása érdekében. Küldötteink tevékenységét mindenkor a magyar népnek a béke megőrzése iránti őszinte vágva hatia át.

— Tisztelt képviselő elvtársak! Az országgyűlés áprilisi ülésszakán helyeselte és szükségesnek tartotta, hogy — tekintettel a támadó jellegű párizsi egyezmények ratifikálására és a német militarizmus feltámasztására — kormányunk kössön barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést azon országok kormányaival, amelyek az 1954. november—decemberi moszkvai értekezlet részvevői voltak. Ennek mint ismeretes — a kormány eleget is tett: 1955. május 14-én Varsóban aláírtuk a nyolc európai állam barátsági, együttműködési és kölcsönös segély nyújtási szerződését, valamint az egyesített katonai parancsnokságról szóló határozatot, amelyet az országgyűlés röviddel azt követően törvénybe is iktatott. Ennek a szerződésnek a megkötése az elmúlt időszak egyik legjelentősebb eseménye volt. Országaink határozott és erélyes válasza volt ez az agresszív Nyugateurópai Unió létrehozására, Nyugat-Német- ország új raf elf egy vérzésére. Ez a szövetségi szerződés, amelyet a Kínai Népköztársaság is tel jes mértékben támogat, a szocialista tábor országainak külpolitikai alapelveire énül: védelmi jellegű, tiszteletben tartja a részvevő államok szuverenitását, minden vonatkozásban fokozza az együttműködést és bármely békdszerető európai ország számára nyitva hagyja a csatlakozás lehetőségét.

— A magyar kormány nagy ielentőséget tulajdonít a szocialista tábor országai közötti együttműködésnek. Olyan erőnek tartiuk ezt, amely egyik legfontosabb tényezőié volt és marad is a nemzetközi helyzet további kedvező alakulásának és a béke megszilárdulásának. Ezért örömmel üdvözöltük a varsói szövetségben részvevő országok Politikai Tanácskozó Bizottságának Prágában ez év ianuár 27-én és 28-án tartott első ülését, amely kifejezőié és egyben továbbfejlesztője volt az országaink között kialakult szoros baráti kapcsolatoknak és elvi alapokon álló együttműködésnek.

— A Politikai Tanácskozó Bizottság beható elemzés alapján megvonta a jelenlegi nemzetközi helyzet mérlegét. Megvitatta és jóváhagyta az egyesített katonai parancsnokság szabályzatát, eldöntött néhány olyan szervezeti kérdést, amelv a varsói szerződésben részvevő államok együttműködésével, fegyveres erőinek közös vezetésével kapcsolatos. Kiemelkedő jelentőségű volt a Német Demokratikus Köztársaság megbízottai részéről előterjesztett javaslat elfogadása, amely szerint a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadseregének megalakítása utón. annak meghatározott egységeit is bevonják az egyesített fegyveres erők kötelékébe.

— A Magyar Népköztársaság megbízottai, csak úgy, mint a Politikai Tanácskozó Bizottság minden részvevője, teljes mértékben helyeselték, hogy a Német Demokratikus Köztársaság létrehozta függetlenségének és szabadságának védelmi erőit. (Taps.) Ezt a lépést szükségessé tette az a körülmény, hogy Nyugat-Né- metország a támadó jellegű atlanti paktum fő támaszpontjává vált és az északatlanti agresszív szövetség háborús terveinek megvalósulása rendkívül súlyos következményekkel fenyegetné nemcsak a német népet, de Európa, sőt az egész világ népeit is.

— Ezzel kapcsolatban ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a német kérdés békés úton való megoldásának, az egységes, békeszerető és demokratikus Németország megteremtésének és az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozásának. Minden népnek — különösen pedig az európai népeknek — érdekében lépett fel a Szovjetunió, amikor a négy nagyhatalom kormányfőinek, majd külügyminisztereinek genfi értekezletén a leghatározottabban állást foglalt az ellen, hogy Németországot agresszív, imperialista államként, a NATO tagjaként, külső erők rév’én egyesítsék.

— Ez Európa és az egész világ békéjét fenyegetné. Helyette a Szovjetunió olyan megoldást javasolt, amelv egységes, békés, demokratikus Németország megteremtését célozza. Az európai kollektív biztonsági rendszeren belül a német kérdés demokratikus úton való megoldásában és ily módon a béke biztosításában és fenntartásában nagy szerepet látszik a Német Demokratikus Köztársaság, amelynek létrejöttét — mint valóban békeszerető, demokratikus né met állam megszületését — a magvar nép. a világ valameny- nyi békeszerető népével egyetemben. örömmel üdvözölte Mindezek alapién telies mértékben egyetértünk a Szovjetunió kormányának azzal a véleményével, hogy a német egység kérdését a Német Demokratikus Köztársaság nélkül, illetve a Német Demokratikus Köztársaság rovására nem lehet megoldani.

— A prágai tanácskozás elősegítette. hogy a varsói szerződésben részvevő országók soraikat szorosabbra zárva — egységesen lépjenek fel az eqves mnigati agresszív körök hidegháborús törekvései ellen és a nemzetközi feszültséget csökkentő újabb és újabb javaslatokkal segítsék elő a nemzetközi helyzet égető kérdéseinek rendezését.

— A varsói szerződés tagállamai mindenekelőtt kifejezésre juttatták azt a véleményüket. hogy a jó kapcsolatok meg. teremtése és az egyes országok közötti vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése jelentősen szilárdítaná a békét. Az elfogadott nyilatkozat hangsúlyozza: nagy jelentőségű lenne, ha egyfelől a var sói szerződés tagállamai, más részről az Eszakatlanti Szerződés tagállamai kötelezettséget vállalnának arra, hogy csak békés eszközökkel oldják meg a közöttük támadó vitákat és nézeteltéréseket.

— A magyar nép békéje és biztonsága szempontjából megfelelő és jó megoldásnak látjuk a Politikai Tanácskozó Bizottság nyilatkozatában foglalt azon javaslatot, hogv Európában hozzák létre a fegyverzet korlátozásának és ellenőrzésének különleges övezetét, amelyik magában foglalná Németország mindkét részét. Ilyen különleges övezet létrehozása, a fegyverzet korlátozása és ellenőrzése komoly előrehaladást jelentene a német kérdés békés, demokratikus úton való megoldásához, és ezért ilyen értelmű megállapodás a német népnek és minden európai országnak egyaránt érdeke.

— Ezekből a javaslatokból az a szilárd meggyőződés árad, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű államok nemzetközi együttműködését meg lehet teremteni. Ennek igazát bizonyítja az a tény is, hogy a békés egymás mellett élés gondolata mind nagyobb és nagyobb tért hódít a különböző társadalmi rendszerű országokban. Egyre nő azoknak az államoknak a száma, amelyek más országokhoz fűződő kapcsolataikat a békés egymás mellett élés ismert öt alapelvére építik.'

— A szocialista tábor következetes, békeszerető politikája a világon mind nagyobb visszhangra talál a. népek között. Szüntelenül növekszik és egyre hatékonyabb történelemformáló erővé válik a népek békeakarata.

— A szocialista tábor vezető ereje, a Szovjetunió következetes békepolitikájának újabb meggyőző bizonyítékai Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Eisenhowerhoz. az Egyesült Államok elnökéhez küldött legújabb levelei. A levelekben foglalt javaslatok elfogadása nagy jelentőségű lenne nemcsak a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonyának a megjavítása, hanem a világbéke biztosítása. a népeket fenyegető új világháború veszélyének az elhárítása szempontjából.

— Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kormányának szilárd meggyőződése. hoev megvannak a reális feltételek a nemzetközi feszültség további enyhítésére. az államok közötti együttműködés megszilárdítására. Ennek érdekében szükséges. hogy minden ország az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket tegyen a függőben levő kérdések békés úton való megoldására. A magunk részéről minden erőnkkel hozzá kívánunk járulni a leszerelés kérdésének megoldásához, amely a jelen nemzetközi helyzetnek eavik legfontosabb problémája. A fegyverzet ellenőrzött csökkentése. az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek előállításának feltétel nélküli betiltása alapvetően megszi lárdítaná az államok közötti bizalmat és eleiét venné egv úi. minden eddiginél pusztí- több világháború veszélyének. A fegyverkezési versenv csökkentése érdekében konkrét gyakorlati lépésként húszezer fővel csökkentettük fegyveres erőink létszámát és a kormány olyan költségvetést terjeszt az országgyűlés elé. amely az

1955. évi tényleges helyzetbe» képest, közel négy százalékkal csökkenti a honvédelmi kiadd- sokat.

— Ugyanakkor népünk irán- ti fontos kötelességünknek tartjuk, hogy minden szükségest megtegyünk hazánk biz* tonságának megerősítése érdé* kében. (Taps-.) Kötelességünknek tartjuk, hogy teljesítsük azokat a feladatokat, amelyek* nek végrehajtása a mindenkori nemzetközi helyzet alapján honvédelmünk megerősítéséhez szükséges.

— Erőinkhez képest a jövőben is részt fogunk venni minden olyan nemzetközi akcióban, amelynek célja Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megerősítése; A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése lehetőségének és szükségszerűségének elve. az egymás bel ügyeibe való be nem avatkozás s az országok szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása alapján együtt kívánunk működni minden országgal.

— Népünknek épp úgy, mint a világ bármely országa népének az az érdeke, hogy a béke megszilárduljon, megszűnjék a fegyverkezési verseny és anyagi eszközeinket mennél nagyobb mértékben a népgazdaság fellendítésére, a népjólét emelésére fordíthassuk. A Magyar Népköztársa- ság kormánya minden erejét megfeszíti azért, hogy csökken- jék a népeket fenyegető atom- és hidrogénháború veszélye és hogy háttérbe szoruljon az imperialista kardesörtetök háborús politikája. Tudatában vagyunk annak, hogy ebbeli törekvéseinkkel békeszerető népünk egyetért és a tisztelt országgyűlés egy emberként támogatja azt. (Taps.) Ettől a politikánktól nem tántorít el bennünket az imperialista körök semmiféle provokációs kísérlete.

— Népünk békés építőmun- kájának megvédése, biztonsá- gának növelése volt és marad a magyar kormány külpolitikájának alapvető célkitűzése. A nemzetek közötti megértés ügyét népünk saját ügyének tekinti, ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság kor- mánya minden erejével a nem- zetközi feszültség további csökkentésére törekszik.

— Ez és csak ez a külpolitika teszi lehetővé, hogy dolgozó népünk magabiztosan, a jövőbe vetett szilárd meggyőződéssel munkálkodjék iparunk és mezőgazdaságunk gyors fellendítésén, egész népgazdaságunk nagyarányú fejlesztésén, a népjólét állandó emelésén, a szocializmus felépítésén hazánkban.

— Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy fogadja el a kormány külpolitikai beszámolóját, erősítse meg a varsói szerződésben részvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának a kormány által jóváhagyott nyilatkozatát. (Hosszan- tartó, nagy taps.)

j\r országgal?lies határozata

A vita befejeztével az országgyűlés Rónai Sándor javaslatára egyhangúlag a következő határozatot hozta:

— Az országgyűlés 1956 február 8-i ülésén meghallgatta, megvitatta és jóváhagyta Hegedűs András elvtársnak, a Minisztertanács elnökének a Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzetéről, a kormány külpolitikai tevékenységéről és a varsói szerződésben részvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának prága: üléséről szóló beszámolóját.

— Az országgyűlés helyesli és támogatja a kormánynak a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseit, így a Magyar Népköztársaságnak a szocialista tábor országaihoz fűződő testvéri kapcsolatai megszilárdítását, valamint a többi államokkal való viszonya kiszélesítésére irányuló erőfeszítéseit;

egyetért a Magyar Népköz- társaság kormánya képviselőinek a varsói szerződésben részvevő államok Politikai

Tanácskozó Bizottságának prágai ülésen kifejtett tevékenységével és jóváhagyja az ülésen részvevő államok közös nyilatkozatát;

elfogadja a kormány javaslatát további parlamenti küldöttségek meghívására;

egyetért a kormány szilárd állásfoglalásával egyes imperialista köröknek országunk belügyeibe való beavatkozási kísérleteivel szemben.

Az országgyűlés örömmel üdvözli hazánk felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe és köszönetét fejezi ki mindenekelőtt a Szovjetunió kormányának és mindazon államok kormányainak, amelyek támogatták hazánk felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe.

Az országgyűlés jóváhagyja a kormány külpolitikáját, amelynek célja a népek közötti békés együttműködés, a béke ügyének megszilárdítása, népünk békés építőmunkája biztonságának növelése.