Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-08 / 11. szám

1956. február 8. SZABAD XÖ(;n'(» 5 Nem tudhatja mindenki, j mi áll a táblán... — A vadkerti malom életéből - | A minap Érsékvadkerten 1 jártunk megtekinteni, hogy az ♦ Erzsébet malomban van-e | módjuk a vámőröltetőknek a ! 73 százalékos vámőrlésre, a | kiváltság szerint történik-e a 1 kiszolgálás. f A malom igazgatója, Leszákt elvtárs kalauzol bennünket. f Elmondotta, hogy már január t 4-én megkezdték ezt az őrlést. I Minden lehetőség adva van, | hogy a kívánság szerint szol-1 gálják ki az őröltetőket. ­— A tsz-tagok és a dolgozó | parasztok élnek-e lehetőség- i gél? — kérdeztem. f — Nem eléggé. Kevesen | mondják, hogy nekik inkább f adjunk finomabb lisztet és ♦ több korpát. Pedig az újfajta S kiőrlés éppen ezt teszi lehe-1 tővq. | — Ügy látszik, sokan nem | tudnak róla. Talán nincs elég- $ gé tudatosítva. t — Kifüggesztettük a tájé- X koztató táblákat mindenütt. f Csak éppen el kell olvasni, j A táblákat valóban kifüg- ♦ gesztették. A hiba azonban az, * hogy az elolvasásukra nem | hívják fel az őröltetők figyel- £ mét. Táblák azelőtt is lógtak I a malomban. Sokan megszok-1 ták már. hogy mindig ugyan-1 az a szöveg áll rajta. Évek f óta nem változott, és most t már nem is veszik figyelem-1 be. Arra van tehát szükség, | hogy amíg köztudatba nemi megy ez a kiőrlési forma, is-1 mételten fel kell hívni az őröltetők figyelmét az új le­hetőségekre. Arra, hogy ha finomabb lisztből akarnák ezentúl tésztát sütni, süthet­nek, ha több korpát akarnak hazavinni az állataiknák, vi­hetnek. Ottjártunkkor éppen két dejtári tsz-tag, Fábián János és Németh György cseréltek be rozsot, illetve búzát. Már a liszt a kocsijukon volt, ami­kor megkérdezték tőlük, hogy elégedettek-e a minőséggel. Ezt válaszolták: — Nem nagyon. Olyan, mint szokott. Barnának tartjuk. Ne­künk van otthon sok búzáník, nem volna baj, ha egy kicsit kevesebb lisztet adnának — de jobban kiőrölnék, jobbat lehetne belőle sütni, a korpa meg több lenne. Nem szóltak nekik sem, hogy van mód a kívánság tel­jesítésére. Dicséret illeti az érsekvad­kerti malom dolgozóit, hogy a rendelet megjelenése után időben, gyorsan megkezdték a 73 százalékos kiőrlést, a ki­mérési táblákat kifüggesztet­ték, csak most már arra van szükség, hogy felhívják az őröltetők figyelmét arra, amit a táblák tartalmaznak. A járási tanácselnökök értekezlete Február 3-án és 4-én a Me­gyei Tanácson kétnapos érte­kezlet volt a járási tanácselnö­kök részére. A 3.-i értekezleten részt vettek a megyei tanács osztályvezetői is. Ezen a napon az 1956. évi mezőgazdasági fel­adatokat ismertető és az okta­tás. népművelés és az ifjúság között végzett munka megja­vításáról szóló beszámolók fö­lött széleskörű vita alakult ki. 4-én a községfejlesztési fel­adatokat beszélték meg, majd értékelték az 1955. évi munká­ban legjobb eredménnyel dol­gozó járások és községek ered­ményeit. A járások közötti versenyben a balassagyarmati járás dolgozott a legjobban, amiért versenyzászlóval jutal­mazták. A községek közötti versenyben a rétsági járásból Legénd és a salgótarjáni já­rásból Karancsalja község lett az első, mind a kettő dicséret­ben részesült. A Nóqrádmeqyei Kéményseprő trsltalat Balassagyarmat és Sal­gótarján város területére ké­ményseprő ipari tanulókat vesz fel. Jelentkezni lehet a vállalat központjában Balassagyarmaton, Teleki utca 19. hsz. alatt. Rekamiék, fotelok, székek sez- lonok, asztalok kaphatók a ké­szítőnél. elsőrendű kivitelben, fi­zetési kedvezménnyel Is. Kéré­sére árajánlattal szolgálok. Ku­linyi László kárpitosmester Bu­dapest. Majakovszky utca 98/A. Műszaki intézkedések a zagyvái bányában Beszélgetés Harmos Mihály elvtárssal, a bányaüzem főmérnökével A zagyvái bányaüzem fő­mérnöke olyan hírben áll, hogy soha nem található irodájá­ban. S bár ez íav igaz. most mégis ott beszélgetünk. Egye­lőre az időjárásról, amint ez a beszélgetések elején szokás. De ez az időjárásról folytatott beszélgetés nem olyan, mint a többi, mert Harmos elvtárs úgy fordítja a szót. hogy hamaro­san az időjárásról, mint a ter­melést jelentősen befolyásoló tényezőről folyik a szó. Még valamit elárulok, mielőtt a tárgyra térek: Harmos elvtárs csak munkaidő után tudott er­ről beszélni, mert a munkaidő alatt éppen az időjárással vi­askodott. De jöjjenek a kérdé­sek. amelyekre olyan felelete­ket kapunk, hogv világossá vá­lik előttünk, melyek lesznek a zagyvái bányaüzem legfonto­sabb műszaki intézkedései 1956-ban. Melyeik a zagyvái bánya­üzem vezetőségének legfon­tosabb műszaki intézkedé­sei az új tervévben? Mielőtt egyet is ismertetnék műszaki intézkedéseink közül, meg kell mondanom, hogy minden műszaki intézkedésünk azt a célt szolgálja, hogy egy­szerűbbé és tervszerűbbé te­gyük munkánkat. Minden mű­szaki intézkedésünk végered­ménye az lesz, hogv csekken ni fog üzemünk improduktív lét­száma. Margittárón az V. lejtősak­na baloldali alapközléjében, ahol eddig két gép végezte a szállítást, egv gépre állítjuk azt át. s így egv szállítógép és •három gépkezelő felszabadul. Forgách lejtősaknán. ahol je­lenleg egv pályán két géppel folyik a szállítás, meghosszab- bítiuk a külső pálya végtelen kötelét, s ezzel elérjük, hogy az egyik gép és minden har­madnál két-két szállító műszak felszabadul. Ez utóbbi intézke­désünk végrehajtásában a Tröszt segítségére lenne szük­ségünk. hogy mielőbb meg­kaphassuk az 500 folyóméter kötelet. Az év legfontosabb műszaki intézkedése, amelyet az egész üzemben megvalósítunk, az lesz. hogy a második negyedév­től a háromharmados termelés helyett rátérünk a kétharma­dos termelésre, a harmadik harmadban fenntartást vég­zünk. Ennek a fenntartási módszernek sokkal magasabb lesz a teljesítménye s egyút­tal biztonságosabban is tud­ják azt dolgozóink végrehaj­tani. Milyen intézkedést fogana­tosítanak a korszerű biztosí­tás érdekében? Már az eddig elmondottak­ból is kitűnik, hogv a jövőben sokkal korszerűbben akarunk bányászni. A korszerű biztosí­tás érdekében Margittárón a VI. lejtősaknában egv 400 fo­lyóméteres vágatot TH gyűrű­vel és egv másik, ugyancsak 400 folyóméteres vágatot moll gyűrűvel fogunk biztosítani. Ez az intézkedésünk azt eredmé­nyezi. hogv mintegy 150 fenn­tartási műszakot megtakarí­tunk. Harmos elvtárs a nem­rég lezajlott műszaki tanács­kozáson elmondott hozzászó­lásában elmondotta, hogy ebben az évben a termelt szén 70—75 százalékát fej­tésből nyerik a múlt évi 40 százalék helyett. Hogy érik ezt el? A múlt évben alapos mun­kával elegendő szénvagyont készítettünk elő fejtésre az elő- vá jósok meggyorsításával. Az előváiások további gyorsítását ebben az évben fontos felada­tunknak tartjuk, s ezt úev old­juk meg. hogy az ereszkékkel párhuzamos légvágatok hajtá­sát késleltetjük addig, amíg a víz le nem szívódik és így a jégvágatok elővájását vízmen­tesen végezhetjük, mert már nem zavar a főtevíz. Milyen előnyökkel jár majd a Királytáró és a VI, lejtősakna összékötése? A VI. lejtősakma szenét je­lenleg a vízválasztói és zagy­vái rakodóra szállítjuk. 3., il­letve 7 kilométeres pályán. Ha Királytárót és a VI. lejtősak­nát összekötjük, a VI. lejtős- akna szenét 1 kilométeres pá­lyán szállítjuk, s ezzel teher­mentesítjük az Inászó és a zagyvái rakodó közötti vona­lat. Hol vezetik be ebben az évben a ciklusos termelést? Forgách lejtős I. siklójában és a sikló baloldali légvágatá­ban tervezzük, ez arra készte­ti maid a körletvezetőket, hogv állandóan biztosítsák a megfelelő mennyiségű üreset és az egyéb műszaki feltétele­ket. Tesznek-e miamit a fejté­sek koncentrálása érdeké­ben? Igen, amíg a múltban egy siklóban 2—3 szenelőbrigád dolgozott, a jövőben 4—5 sze- nelőbrigádot telepítünk egy siklóba. Ez az intézkedésünk a gépek jobb kihasználását is eredményezi, mert míg eddig csak 30—40 tonnát szállított egv gép. ezután 80—100 tonna szállítását végzi majd. Hogy fognak takarékos­kodni a bányafával és a robbanóanyaggal? Intézkedünk, hogy a kime­rült fejtéseket azonnal kira­bolják, s így jelentős mennyi­ségű bányafát tudunk megta­karítani. A robbanóanyag megtakarí­tását úgy akarjuk fokozni, hogy azokat a csapatokat, amelyek már eddig is megta­karítást értek el. átvisszük munkamódszerátadásra a töb­bi csapathoz. Javul-e maid a zagyvái szén minősége ebben az év­ben? Egészen biztos, hogv javul, mert bányászaink a palát kü­lön robbantják a tiszta széntől és a tiszta szén robbantásánál arra törekszenek, hogv az da­rabosabb legyen. ígv könnyeb­ben kiválasztható a pala; A minőség javítására akar­juk serkenteni bányászainkat azzal is. hogv a jó minőségű szenet termelő csapatokat te­lepítjük a legjobb munkahe­lyékre. Valósitíották-e meg már valamit műszaki intézkedési tervükből januárban? Igen, számos kisebb intézke­dés mellett Forgách lejtősak­nában a lejtfolytatási részben kibővítettünk egv 200 folyómé­ter hosszú vágatszakaszt és az eddigi egv vágány mellé még egy másikat is lefektettünk, s máris zavartalanabb az üres­ellátás, ezen a részen. Ezzel vésére .is értünk- be­szélgetésünknek. - Végezetül még azt kérdeztem meg a fő­mérnök elvtárstól, hogy üzen-e valamit a Szabad Nógrád ol­vasóinak. — Igen. írják meg, elvtárs, hogv ebben az évben úgy aka­runk dolgozni; hogy az év vé­gére megszerezzük a büszke élüzem címet. Napról A csillagok már nyugovóra tértek. Még vagy kettő erős- ködött álmos halványsárga fényével, mintha a napkeltére lennének kíváncsiak. A Szta- hanov úton lövő templom- torony órája pedig éppen fél hatot jelzett — csütörtökön reggel —, amikor Lubi János elvtárs villamosra ült, hogy a Vízválasztó Erőműben minden­napi feladatának eleget tehes­sen. Már több mint hét éve járja ezt az utat. Azelőtt 1919-től mint lakatos, majd hegesztő dolgozott a zagyvái rakodón és itt végezte el magánúton a gőzmozdony­vezető iskolát is. Sokoldalú munkássága nyomán 1948-ban — amikor az erőműhöz került — turbinagépész, nem sokkal később üzemi ellenőr lett. Ebben a munkakörben három évig tevékenykedett, s amikor a minisztérium elrendelte a tervszerű megelőző karban­tartást, ő lett a TMK vezetője. Nagy felelősség vár rá. Érzi is ennek a súlyát, hisz ő régi párttag. Jó munkájáért már többször beválasztották a párt­vezetőségbe. Most is ő az el­nök. Sokat ad a dolgozók vé­leményére, amely kulcsa eddi­gi jó munkájának. Az ezen alapuló elvtársi viszony, köl­csönös bizalom segítette Lubi elvtársat, hogy szakmai fejlő­désén és tapasztalatain kívül, jelenlegi munkakörében is — amely tulajdonképpen mérnöki beosztás — jól tevékenyked­hessék. A gyárért, a dolgozókért érzett felelőssége mindenhová elkíséri őt útjain. S mint mindig, ezen a napon is hat óra előtt 15 perccel már át­lépte a gyár kapuját és egye­nesen az éjjelesekhez sietett. Személyesen akar érdeklődni napra... és meggyőződni a problémák­ról, a hibákról, hogy azon minél előbb tudjon segíteni. Hat óra előtt 3 perccel érke­zik vissza a TMK irodájába, ahol a két munkatársán kívül már Törjék Bata István kazán­tisztító, Hűvös József kőműves és Bojna József ács brigád­vezetők várják. Leül..; siltes sapkáját a fejetetejére tolja, s végig­törölte kopaszodó homlokát. Zsebéből egy kis noteszt vesz elő, majd így szól: — A kőműves brigád dolgo­zói a kazánház belső renoválá­sát és a verőmalom alapozá­sának munkálatait, a kazán­tisztítók a vízlágyító üzemrész derítő tartályának tisztítását, az ács brigád tagjai pedig a baleset megelőző munkákat és a lakótelepi helyiségek és mellékhelyiségek javítását vé­gezzék. Hogy a munka mindenhol jól kezdődjék Lubi elvtárs sorra ellátogat brigádjaihoz, és ahol kell lelkesít is. Fiatalos lendületéért, humorosságáért dolgozótársai szeretik és meg­becsülik őt. A fiatalok apai, az idősebbek testvéri, baráti szeretettel beszélnek róla. Ütjában minden emberrel vált egy-két szót, érdeklődik prob­lémáikról. A fontosabbakat fel is írja. Ezek lesznek a követ­kező nap kisebb feladatai. A nagyobb feladatokat a feb­ruárban sorra kerülő nagy kar­bantartás adja... Itt kerül sorra a 7-es számú kazán és az 5-ös számú turbina kijavítása. — Ezt minden évben meg­ismételjük. A 7-es számú ka­zánon a két szénőrlő malom közül az egyiket kicseréljük. Azzal, hogy új kerül a helyé­re, csökkentjük a jövőben a karbantartási időt a termelés javára. Az 5-ös számú tur­binán, az állórészen 29—34-ig, a forgórészen pedig 32-ig a lapátsorokat felújítják. A leg­több munka az 5-ös számú kondenzátor csöveinek tisztí­tása lesz. összesen 3120 cső ez, amelyekben állandóan hideg­víz van, hűtésre szolgál. A víz­ben található idegen anyagok rövid idő alatt a cső falára rakódnak. Ezek a lerakodott meszes, köves anyagok rossz hővezetők, a csövek könnyeb­ben melegszenek és az elszö­kött gázokat nem tudják le­hűteni. Ezenkívül még egy egész sor problémát okoz. E csövek tisztítását egy időben fúrással, később savazással végeztük, a jövőben — a fő­városi erőművek módjára — gumigolyós tisztítást alkal­mazunk majd. Ennek a lénye­ge abban áíl, hogy egy készü­lék gumigolyókat lövöldöz be a csövekbe, amelyek aztán üzemközben is állandó tisztí­tást végeznek körforgás útján. A belövő készüléket házilag állítjuk elő. — Ezt a nagyjavítást leg­alább egy nappal előbb be kell fejeznünk. Ha sikerül, mintegy 110—120 kilowattórával tu­dunk így több áramot termel­ni. Az év végére pedig a kar­bantartási munkákban a múlt évi eredményeinket is túl akarjuk teljesíteni. Ezek a reményteljes, biza­kodó hangok bizonyára meg­hozzák eredményeiket. Ehhez csak annyit, Lubi elvtárs: ered­ményeit, munkáját a jövőben tegye értékesebbé még azzal is, hogy az eddigieknél sokkal többet tartózkodjon hivatali munkatársai között és nevelje őket. hisz ezek még fiatalok és mint kommunistától ezt joggal elvárják. Kökényesi Béla A végzett munka eredménye A hideg időjárás erősen be­folyásolta bányaüzemeink ter­melését — különösen a kül­színen folyó munkát akadá­lyozza a hideg, de az üzemek­nél, ahol a szén és meddő vi­zesen kerül ki a bányából, a csillék és a bunkerek is be­fagynak, s ez kétszeresen ne­hezíti az ürítést. A bányászok úgy sietnek a szállítási dol­gozók segítségére, hogy a meddőt nem adják ki a bányá­ból, hanem erre a célra külön kamrákat vájnak a szénben és oda tömik azt be. Az ilyen­fajta segítségnek legszebb pél­dáját a margittárói bányászok adták, A tiribesi bánya dolgozói­nak még külön nagy nehézsé­get jelentett a függőakma be­fagyása. Az egyik február ele­ji napon a függőakna jegének eltávolítása másfélórás szállí­tási szünetet eredményezett. Az üzemzavar ellenére Fodor Géza csapata 40, Langa Gyula csapata pedig 23 csille szénnel többet küldött a felszínre. Leg­nagyobbrészt az ő szorgalmuk­nak volt köszönhető, hogy február első két napján Tiri- bes 101, százalékra teljesítette a két napra esedékes tervét. A legfrissebb jelentés sze­rint napi tervének teljesítésé­ben Nagybátonyon és Szoros­patakon kívül még hat üzem jutott túl a 100 százalékon. Különösen örvendetes, hogy már Kazár és Mátranovák is kezd feljönni, persze a január­ban szerzett nagy adósság le­törlesztése még nagy erőfeszí­téseket kíván. ÉLENJÁROK: Nagybátony: 6 tonna több­let. Üzemvezető: Tanyai Fe­renc, főmérnök: Marton Mi­hály. Szorospatak: 50 tonna több­let. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Ferenc. ADÓSOK: Tiribes: 27 tonna tartozás; Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. Kisterenye: 60 tonna tarto­zás. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök Sándor Gáspár. Mizserfa: 162 tonnás tarto­zás. Üzemvezető: Sándor Béla, főmérnök: Józsa PáL Zagyva: 171 tonna tartozás; Üzemvezető: Simon Ernő, fő­mérnök: Harmos Mihály. Kányás: 342 tonna tartozás; Üzemvezető: Kovács D. Lász­ló, főmérnök: Szebényi Ferenc; Kazár: 367 tonna tartozás. Üzemvezető: Szomszéd gy. István, főmérnök: Kreffli Iván. Ménkes: 616 tonna tartozás. Üzemvezető: Szabó Imre, fő­mérnök: Cserjési Miklós. Mátranovák: 624 tonna tar­tozás. Üzemvezető: Sárai La­jos, főmérnök: Révfalvi János, Róna: 628 tonna tartozás. Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Laczkó István. A tröszt február havi le­maradása: 2607 tonna. Az 1956. évi kollektív szerződések termelési fejezete elé jV| egyénik üzemeinek több- Bégében már megkezdőd­tek az 1956. évi kollektív szerződések szövegezésének előkészületei. Már több üzem­ben megalakultak a szövege­ző bizottságok, hogy az 1956-os év feladatterveit a koL lektív szerződésbe rögzítsék és a dolgozók javaslatai „alapján törvénnyé emeljék. ' ‘ A ’ vállalati' igazgatóknak, üzemi bizottságoknak egy percre sem szabad elfelejteni a kollektív szerződés elkészí­tésénél Rákosi elvtárs figyel­meztetését, melyet a SZOT VIII. plénumának ülésén mondott: előrehaladásunknak jelenleg a technika fejleszté­se, a döntő láncszeme. Itt nem egyszerűen az eddigi munkának, a munkamódszer­átadiásmak folytatásáról van szó, hanem komoly fordulatra van szükség. Szakítani kell azzal a régi gyakorlattal, hogy csak a termelés mennyiségi tervének teljesítését szolgál­ják a kollektív szerződések. A kollektív szerződésekben olyan kötelezettségeket kell vállal­ni, amelyekben a termelés kü­lönböző mutatói mellett rög­zítve van az anyagtaSkarékos- ság, különösen az importanya­gok hazai anyagokkal törté­nő helyettesítése. A szaktár­cák által megadott mennyiségi tervek teljesítése mellett a kétoldali kötelezettség a ter­melékenység emelésére, az önköltségcsökkentésre és a minőségre is irányuljon. A kollektív szerződésekben előtérbe kell helyezni az élen­járó technikai eljárásokat és a termelékenység emelését elősegítő legjobb munkamód­szerek elterjesztését, a techno­lógiai fegyelem megszilárdítá­sát. Az élenjáró munkamód­szerek és újítások a korszerű technnika és technológia el­terjesztésének fő módszerét, a tapasztalatcserét is fontos fel­adatként kell kezelni. A szocialista munkaverseny­ben tett felajánlások és a kollektív szerződések vállalá­sai között szoros kapcsolatot kell teremteni. A kollektív szerződésekben rögzíteni kell a dolgozók részéről tett felajánlásokat is. A dolgozók versenyfelajánlásaik mellett meg kell jelölni, hogy milyen műszaki intézkedésekkel biz­tosítják a szükséges feltéte­leket a vállalások teljesítésé­hez. Mire irányuljanak elsősor­ban a kollektív szerződések­ben vállalt versenyvállalások? A Minisztertanács és a SZOT közös határozatában megsza­bott feltételek mellett az új technológiai fegyelem betar­tására, az élenjáró gazdaságos módszerek elterjesztésére, a gyártmányok korszerűsítésére, valamint az üzemekben meg­levő szűk keresztmetszetek felszámolására. A dolgozók munkájának megkönnyítése és a termelé­kenység emelése érdekében nagy súlyt kell helyezni olyan, Vállalások megtételére, ame- tyéf "á‘ "7i‘e!hé7., - Vágy munkai igényes termelési feladattak’ gépesítésére vonatkoznak. Az építőipar területén a gépi­vakolásra, az elevátorok, transzportőrök, toronydaruk al­kalmazására, a bányaipar te­rületén a millszakundumos robbantás, a ciklusos munka- szervezés, a tömegtermelő munkahelyek elterjesztésére, a kaparok, rázócsúszdák és ra­kodógépek alkalmazáséra. A kollektív szerződésekben meg kell határozni, hogy az üzemi bizottságok hogyan segítik a szakoktatásban résztvevők lét­számának növelését, hagy a műszakiak hogyan kívánják még érthetőbbé, könnyebbé tenni az előadások anyagát. Az 1956-os kollektív szerző­désben kötelezettséget kell vállalni az igazgatóknak és üzemi bizottságoknak, hogy az üzem helyzetének megfelelően milyen tanfolyamokat, előadá­sokat, kiállításokat, tapaszta- latcsere-anlkétokat, és filmbe­mutatókat szerveznek, ame­lyekkel elősegítik az élenjáró technika elterjesztését, a tech­nológiai fegyelem betartását, a műszaki ismeretek bővíté­sét. Azokban az üzemekben, ahol ipari tanulók vannak, azok támogatására, elméleti és gyakorlati ismereteik fejlesz­tésére is nagy gondot kell for­dítani. A kollektív szerződések megkötése előtt nap mint nap magyarázni kell a dolgozók­nak, hogy milyen közvetlen előnyük származik a tervek teljesítéséből, milyen jutalmat kapnak, ha csökkentik az ön­költséget, hogyan növekedik a keresetük, ha fokoznák a mun­ka termelékenységét, A kollektív szerződés meg­** kötésének előkészületi ide­jén nagy gondot kell fordítani a dolgozók véleményeire, ja­vaslataira. Figyelembe kell venni, hogy a dolgozó nép jó­létének további emelését csak­is a tervek és az összes terv­mutatók jó teljesítésével lehet elérni. Megyénk ipari üzemei ennek érdekében használják fel fontos irányelvként Rákosi elvtárs útmutatását és a SZOT VIII. te1 ins ülésének határo­zatát Sándor István SZMT munkatársa

Next

/
Thumbnails
Contents