Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-08 / 11. szám

1956. február 8. 3 SZABAD \04.R VD Pártszervezeteink használják fel a vezetőségeket újraválasztó taggyűlések tapasztalatait Pártalapszervezéteink döntő többségében már befejezték a vezetőség újraválasztásokat. Legtöbb helyen megkezdték az üzemi, községi pártbizottságok újraválasztásának előkészüle­teit. A taggyűlések gazdag ta­pasztalatokat adtak pártszer­vezeteinknek a munkájukban lévő hiányosságok kijavításá­hoz és a felsőbb pártszervek pártértekezleteinek beszámolói elkészítéséhez. A taggyűlése­ken a tagság élesen feltárta, bírálta a vezetésben meglévő hiányosságokat. Sok javaslat hangzott el a hiányosságok fel­számolására, kijavítására. En­nek ellenére mégis sok párt- szervezetnél tapasztalható, hogy tétlenség van, vagyis még mindig nem fogtak hozzá kellő lendülettel a munkához. Van­nak pártszervezetek, amelyek arra hivatkozva, hogy az újjá­választott vezetőségen belül még nincs reszortelosztós, még nem kaptak a felsőbb szervek­től kellő útmutatást a munká­hoz és így nem is tudnak dol­gozni. így van ez Egyházas- gergén is és a megyében még több helyen, hogy csak a volt titkár végez valami munkát, a vezetőség többi tagja nem. Já­rási bizottságaink feladata, hogy a legrövidebb időn belül tartsák meg a vezetőségi ülé­seket és adjanak kellő segít­séget az alapszervezeteknek a munkák fellendítéséhez. Pártalapszervezeteink több­ségében nagy lendülettel fog­tak hozzá a munkához. A tag­gyűlésen elhangzott javaslatok alapján kibővített határozati javaslat irányt mutat és meg­szabja az alapszervezetek leg­fontosabb feladatait. Pártszer­vezeteink egyik legdöntőbb fel­adata, hogy a határozati ja­vaslat és a tagság javaslata alapján kidolgozzák a negyed­évi munkatervet, aminek alap­ján dolgoznak majd. Minden reszortos dolgozza ki saját maga területén mit kíván ten­ni a munka megjavítására, mik azok a legfontosabb fel­adatok. amelyeket meg kell ol­dania. Pártszervezeteink csak akkor lesznek képesek a fel­adatok megoldására, a hiányos­ságok felszámolására, ha tá­maszkodnak a tagság ja­vaslatára és azok megva­lósítására. Mozgósítsák a tagságot, vagyis vonják be őket a munkába, min­den egyes párttag kapjon párt­megbízatást és biztosítsák an­nak végrehajtását. Tehát párt- szervezeteink továbbra is tá­maszkodjanak a tagság bírála­tára. javaslatára, fejlesszék a bírálatot és az önbírálatot, ami elkerülhetetlen ahhoz, hogy a munkában lévő hiányosságo­kat ki tudják javítani. Üzemi pártszervezeteink előtt nem kisebb feladatok áll­nak, mint a második ötéves terv első évének hónapról hó­napra, napról napra való tel­jesítése, az ütemes termelés biztosítása, a termelékenység emelése, az önköltség, a selejt csökkentése. Ehhez elengedhe­tetlen a munkafegyelem állan­dó javítása. Ez viszont meg­követeli pártszervezeteinktől az agitációs és népnevelő­munka színvonalának állandó emelését. Falusi pártszervezeteink leg­fontosabb feladata a termelő­szövetkezeti mozgalom állandó erősítése, a falu szocialista át­szervezése, a mezőgazdasági termelés állandó emelése. Ezek mellett a döntő feladatok mel­lett nagy gondot kell fordítani és állandóan javítani kell a pártmunka minden ágát: az oktatást, a párttagság neve­lését, a tag-, tagjelöltfelvétel állandó javítását, pártunk erő­södését, a tagdíjfizetést Párt- szervezeteinknek az előttük álló feladatok megoldására nagy segítséget adnak a veze­tőséget újraválasztó taggyűlé­sek tapasztalatai, csak eh­hez az szükséges, hogy párt- szervezeteink jól fel is hasz­nálják ezeket. Ahhoz, hogy az újraválasztott alapszervezetek mielőbb eredményes munkát tudjanak végezni, elengedhe­tetlen a községi, városi és já­rási bizottságok gyors segítség- adása. Ezért pártbizottságaink fordítsanak nagy gondot arra, hogy a küldöttértekezletek be­számolóiban megfelelő helyet kapjon annak értékelése, hogy milyen eredménnyel tudják felhasználni pártszervezeteink a taggyűlések tapasztalatait, hogy ezen keresztül is segítsék elő munkájukat TAVASZRA KÉSZÜL A FALU [Ikéswit a brigádok beosztása Bejtáron és Cserhátsurányban Elvégezte a tavaszi árpa és zab vetőmag próbacsíráztatá- sát a csérhátsurányi Szabad­ság Tsz. De (befejezéshez kö­zeledik a gépek javítása is. Egy vetőgépet, három lókapát, kilenc vasboronát és egy fűka­szát javítottak ki eddig a su- rányiaík. Végeztek a munka­szervezet kialakításával is. El­készítették a brigád-beosztást. Mindenki tudja már Surány- ban, hogy mi lesz a teendője tavasszal, hol dolgozik és mit kell végeznie. A dejtári József Attila tag­jai is kialakították már a bri­gádokat. A vetőmagot most csíráztatják. Ezzel egyidőben folyik a gépek javítása is. Megkapták a vetőmagot a szerződéses növénytermelők Befejezéshez közeledik me­gyénkben a szerződéses növé­nyek vetéséhez szükséges vető­mag leszállítása. Az elmúlt hó­napban 147 780 kiló vetőmagot kaptak a termelők a magter­meltető vállalattól. Csupán a kukorica, köles és bab vető­mag vár még leszállításra. Egyre több termelő kapja meg a műtrágyát. A dejtáriak pél­dául 200 mázsa pétisót hasz­nálnak majd fel a szerződéses őszi és tavaszi növényeik mű­trágyázására. Sok termelőszö­vetkezet és egyéni gazda ren­delt nitrogén műtrágyát, a magfüvesek tavaszi fejtrágyá­zására; Túlteljesítették javítási ütemtervüket megyénk Meggyorsult a téli gépjavítás üteme megyénk gépállomá­sain. A január elején mutat­kozó súlyos lemaradást - Nógrád utolsó volt a megyék versenyében — behozták és ütemtervüket január 30-ig 106 százalékra teljesítették. Javításban változatlanul a pásztóiak haladnak az élen. Teljesítették gépjavítási tervü­ket. Az elmúlt húsz nap alatt sokat javult a Berceli Gépállo­más munkája. 40 százalékkal közelebb kerültek tervük telje­sítéséhez. Megyénk gépállomá­sai 183 ekét, 45 vetőgépet, 165 cséplőgépet, 155 traktortárcsát javítottak ki. 68 traktor és von­tató fő-, valamint 104 traktor és vontató folyó javítását fe­jezték be. Többet lehet a nagyüzemben termelni 'T'ermelőszövetkézetünk _ o ^ téli hónapok alatt is foglalkoztatta tagjait. Decem­berben és január elején pótol­tuk öt hold gyümölcsösünkben a hiányzó facsemetéket. Az el­ültetéssel egyidőben, védekez­ve a rágások ellen, papírral be is kötöztük. A tagság egy része a trágyakihordásnál segített. Mintegy 15 holdat trágyáztunk meg, amelyet a gépállomás azonnal fel is szántott. Elké­szítettük az éves termelési ter­vünket is. A tervkészítésnél Megjelent a Társadalmi Szemle A Társadalmi Szemle új, ja­nuári száma eiső helyen közli a Központi Vezetőség üdvözletét pártunk e fontos elméleti folyó­irata megjelenésének tizedik év­fordulója alkalmából. Közli to­vábbá Friss István: A személyes érdekeltség elvének alkalmazása a szocializmus építésében, Fe- kete Ferenc: A szovjet mezőgaz- dasáq a kommunizmusba vezető úton, Hermann István: A drama­turgiai tudatosság és színi kultú­ránk, Palmiro Togliatti: Hegeltől a marxizmusig, Komor Imre: A forradalmi viláqszemlélet tan­könyvei, Hajdú Gyula: Az Egye­lanuan szama sült Nemzetek Szervezete és Ma­gyarország, valamint Anna Ma­rengo: Harmincöt éve alakult meg az Olasz Kommunista Párt című írását. A folyóirat Szemle rovatában megjelent Szántó Dezső cikke A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XX. kongresszusa előtt címmel, Betlen Oszkár írása a Román Munkáspárt II. kongresz- szusáról, Világhy Miklós cikk© az állam- és jogtudományi felső- oktatás időszerű kérdéseiről és Németh Lajos írása a VI. magyar képzőművészeti kiállításról. meg­aka- hogy minkét, tsz-tagokat is kérdeztek, mit, hogyan runk. Ügy határoztunk, növeljük az állattenyésztést. 25 darab sertésre kötöttünk szer­ződést, amelyet már júniusban leadunk. Az idén 10 holdon termelünk heterózis kukoricát, 10 holdon pedig szerződésre borsót. Az eddigi eredményeink is bizonyítják, hogy mennyivel többet lehet így nagyüzemileg termelni, mint egyénileg, kis parcellán. Az elmúlt évben az egy munkaégység értéke meg­haladta az 50 forintot. Egy-egy tag jövedelme elérte a 20 000- 25 000 forintot. Tehát sokkal több-volt. mint a község bár mely jól dolgozó középparaszt­jának a jövedelme. Szandai Pál, a kisbágyoni Petőfi Tsz tagja Lapzártakor érkezett Termelőszövetkezet alakult Rútságon Hétfőn este, „Űj Élet" néven tsz alakult Rútság járási szék­helyen. A tsz-nek egyenlőre tíz tagja van, és mintegy 100 kh a földterületük. Tavasszal 20 kh-on már megkezdik a közös gazdálkodást. A PÁRT0KTATÁS ANYAGÁHOZ A monopóliumoknak milyen formái vannak a kapitalizmusban? A monopóliumok a kapita­listák hatalmas egyesülései, ahol a vállalkozók kezükben tartják valamilyen árucikk termelését és értékesítését az­zal a céllal, hogy a gazdaság bizonyos ágait hatalmukba kerítsék és minél nagyobb extraprofitot vágjanak zsebre. A monopóliumok politikailag reakciós szerepet játszanak, fellépnek a demokrácia és a béke ellen és agresszív, hódító háborúkat robbantanak ki. A monopóliumok formái: kartell, szindikátus, tröszt. Kartell: a burzsoá országok­ban a monopóliumok egyik formája, megegyezés egy bizo­nyos iparág vállalkozói között a jövedelem fokozása céljából, amit úgy érnek el, hogy a kartell minden egyes részt­vevője számára egységes el­adási árakat állapítanak meg és felosztják a piacot. Emel­lett a kartellizált vállalat ter­melési és kereskedelmi önálló­sága megmarad. A kartell uralma a nagytőke erejének növekedését és a néptömegek A gazdasági válságok ki­mondottan a tőkés termelésre jellemzők. A tőkés termelés­ben alakul ki a válság, ahol a gépi nagyipar létrejöttével az egész tőkés termelés óriási méretű társadalmasítása megy kizsákmányolásának rendkí­vüli erősödését jelenti. Szindikátus: a kapitalista vállalkozók monopolista egye­sülése, a verseny korlátozása, az árak emelése, a jövedelem növelése érdekében. A szindi­kátus intézi a benne résztvevő vállalatok áruinak eladását, ugyanakkor megfosztja a vál­lalatokat kereskedelmi önálló­ságuktól. Tröszt: a két előbbi formá­tól abban különbözik, hogy a hozzátartozó vállalatok el­vesztik kereskedelmi és terme­lési önállóságukat és egységes irányítás alá kényszerülnek. A trösztök éppúgy, mint a többi kapitalista monopóliumok, a termelés koncentrációjából nő­nek ki, hatalmas mértékben fokozzák a termelés társa­dalmi jellege és a kisajátítás magánjellege között mutatkozó kapitalista ellentétet. A trösz­tök támogatják a kizsákmá­nyoló és gyarmati politikát, a tőke agresszív, imperialista törekvését és a munkásosztály ellen vívott kíméletlen harcot. végbe, a munkaerő árujellege mellett. E hatalmas méretű társadalmasítás mellett a ter­melési eszközök magántulaj­dona és a termelés eredményé­nek magánjellegű tőkés elsajá­títása megmarad. Tehát a gazdasági válságot előidéző tényezőknél legelsősorban az alapvető ellenmondásból kell kiindulni, amelyből a kapita­lizmus összes többi ellen­mondásai faliadnak. Az alap­vető ellenmondás, a társa­dalmi termelés, az egyéni ki­sajátítás. Minél jobban kifej­lődik a kapitalizmus, annál inkább válik a tőkés termelés társadalmi termelésé. A tőkés termelés terméke egyre inkább nagy munkástömegek társa­dalmi munkájának terméke lesz. A tőkések egyáltalán nincsenek tekintettel a társa­dalom érdekeire, céljuk a minél nagyobb profit elérése, amely a társadalmi termelés mozgató rugója. A válság szempontjából, az alapvető ellenmondásból kö­vetkező két ellenmondást kell nagyon figyelembe venni, me­lyek az alapvető ellenmondás kifejezői is. Egyik ellenmondás: „az egyes tőkés üzemeken belüli növekvő szervezettség és az egyre fokozódó társadalmi anarchia közti ellenmondás.“ Másik ellenmondás: „a ter­melés és fogyasztás közti ellen­mondás.“ Az első ellenmondásra jel­lemző az, hogy a tőkések üzemükben folyó munkafo­lyamatot igyekeznek a legtö­kéletesebben megszervezni, ugyanakkor a piacon a legna­gyobb anarchia uralkodik, mi­vel elszigetelten termelnek és nem ismerik a társadalom szükségletét. így fordul elő azután az, hogy sok áru meg­marad a tőkések kezén, vagy­is a társadalom fogyasztói nem veszik meg. A másik ellenmondás eseté­ben a tőkések a konkurrencia- harc következtében a minél nagyobb profit biztosításának érdekében a technika határta­lan bővítésére törekednek. Ugyanakkor a termelésnek ez a határtalan bővítése beleüt­közik a dolgozó milliók fizető­képes keresletének viszonyla­gos csökkenésébe. A termelés bővítésének következtében egy­re nagyobb arányokat ölt a munkanélküliség, egyre alacso­nyabb lesz a munkabér. A felhalmozódott árucikkeket a dolgozó milliók nem tudják megvásárolni. Tehát a túltermelés nem azért következik be, mert túl sokat termeltek, hanem azért, mert a lakosság nagyrésze munkanélküli, vagy a foglal­koztatottak alacsony bért kap­nak, melynek következtében nem tudják megvásárolni a legfontosabb szükségleti cik­keket. Például a válság idején a dolgozók nagyrésze éhezik, a tőkések mégis tönkreteszik a gabonát, kukoricát stb. Összefoglalva: a gazdasági válság előidézője az alapvető ellenmondás (társadalmi a ter­melés, és egyéni a kisajátítás) és az ebből következő többi ellenmondás. (Az egyes tőkés üzemeken belüli növekvő szer­vezettség és az egyre fokozódó társadalmi anarchia közti el­lenmondás, a termelés és fo­gyasztás közötti ellenmondás.) Milyen tényezők idézik elő a gazdasági válságot S Hogyan lett Szúpatak szövetkezeti község (Francia József JB (II. folytatás.) A három kommunista példa- mutatása nagy hatással volt a népnevelőkre. Franyó Márton elvtárs kijelentette „megláto­gattam a ceredi Búzakalász Tsz gazdaságát. Itt láttam meg a gazdag holnapot — majd a Viczián Mártonná népnevelőik felé fordult — a kisüzemi gazdákodásnak nincs jövője. A jövő a szövetkezeté. Csatlakozzanak mellénk. írják alá a belépési nyilatkozatot.” Bátran és őszintén beszélt. Be­jelentését mély csend fogadta. A szavakon nagyon elgondol­kodtak a többiek, végül is Szlifka Márton kért szót. „Meg­beszélem a családdal, s holnap estére választ adok.’1 Utána Viczián Pál felső szólalt fel: ..Holnap beszélgetek Viczián Pállal, ki névrokonom és a leg­jobb barátom. Majd együtt ír­juk alá a belépési nyilatkoza­tot.” A többiek is komolyan gon­dolkodtak a belépés felől. A vezetőket elhalmozták kérdé­sekkel: Az alapszabályról, a Viczián Pál felső 18 holdas gazda tsz beadási kötelezettségéről, Végül azt beszélték meg, ho­gyan tudának nagyobb és jobb segítséget nyújtani az új szö­vetkezet megszervezéséhez. Kedden reggel folytattuk a családlátogatást. Az általános hangulat az volt: ha a falu többsége szövetkezetbe lép, ők sem cselekednek másképp, de nem lesznek az utolsók sem. A környező tsz-ek rossz esemé­nyeit talán jobban ismerték, mint a vezetők, sőt olyat is mondtak, ami nem történt meg. A jót, a fejlődőt, a magas jövedelmet — amit egy-egy tsz elért — azt nem ismerték. Le­het, hogy elkerülte figyelmü­ket. Szlifka János csengerhá- ziéknál Ancsuska néni a kö­vetkezőket mondta: „Nem va­gyok hajlandó a közösbe lépni, mert ott csak veszekedés van, s nem akarok senki helyett dolgozni. Azt sem akarom, hogy a dologtalanok is annyi jövedelmet kapjanak mind a dolgozók”. Választ adtunk An­csuska néni kételyeire. Azt mondtuk neki, hogy a nagy ipari üzemekben is sok ember titkár jegyzeteiből) dolgozik és mégsem veszek­szenek. A jól működő alapsza­bály szerint dolgozó szövetke­zetekben minden tag tudja a feladatát s nincs veszekedés, Ancsuska néni figyelmesen hallgatott bennünket. Láttuk arcán, hogyan szűnnek meg korábbi kételyei a szavaink után. Amikor elbúcsúztunk tőle csillogott a szeme és mo­solygott. Almával kedveske­dett és azt mondta: „Máskor is szívesen látom magukat"; Este ismét benépesült a ta­nácsháza. Az emberek között ott volt Viczián Pál is. A bri­gád egyik tagja alapszabályt ismertető előadást tartott a népnevelők részére. Majd kö­zösen megbeszéltük milyen ne­vezetű családhoz megyünk lá­togatásra. Amikor ennek vége volt Szlifka Márton kért szót; „Határoztunk. A család követ a szövetkezetbe.” Derűs arccal írta alá a belépési nyilatkoza­ti- Szlifka Márton 12 holdas gazda tot. Utána Viczián Pál felső és névrokona: Viczián Pál írták alá a belépési nyilatkozatot. A szavakat teltek követték. Öröm csillogott az ember sze­mében. Kéz a kézbe szorult, s mind a hat belépő érezte, szo­rosan együvé tartoznak, érde­keik azonosak. Nagyon boldo­gok voltunk ... Viczián János tanácselnök törte meg a bol­dog csendet. „Ezek után nagy segítséget akarok nyújtani a szervezéshez”. Az új tagok is arra tettek ígéretet, ők is foly­tatják a politikai felvilágosító munkát. Szerdán már mindenki tudta a faluban, hogy kik a legújabb belépők. A népnevelők s akik már aláírták a belépési nyilat­kozatot nagy kedvvel folytat­Frenyó Márton 14 holdas dol­gozó paraszt, az alapszervezet párttitkára ták a felvilágosító munkát; Amikor este ismét összejöt­tünk a tanácsházán, 14 család neve állt már a belépési nyi­latkozatokon. A kívülállóknak nőtt a gondjuk és azt mondo­gatták: „Ezek nem babra ját­szanak. 14 család, 120 kh föld­del tényleg megalakítja a szö­vetkezetét.“ (Folytatjuk.) Hatvan éves a Pápai Állami Tanítóképző Egy emberöltő múlt el az­óta, hogy Pápán megkezdte működését az Állami Tanító­képző. A több mint fél évszá­zad folyamán mintegy 3000 ta­nító szerezte meg képesítését az intézetben. Talán nincs az országnak olyan megyéje, ahol ne működnék a Pápai Tanító­képzőben végzett nevelő. Az intézet fennállásának 60. évfor­dulóját az 1955—1956. iskolaév végén nagyszabású jubileumi ünnepség keretében kívánják megünnepelni a jelenlegi és a volt tanítványok egyesített találkozójával. Az intéző bizottság ezúton is kéri a taní­tóképző volt növendékeit, hogy mielőbb közöljék címüket az iskolával (Pápa, Felszabadulás út 45.) a nagy találkozó sikere érdekében. Megkezdték s formálógépek gyártását s Salgótarjáni Tűzhelygyárban Az öntők egyik legnehezebb munkájának, a formázásnak gépesítése érdekében a Salgó­tarjáni Tűzhelygyár januárban megkezdte a Zimmermann- féle rázóformázógépek gyártá­sát. Az első három példány február végére már el is ké­szül. A gyár dolgozói az idén összesen 36 ilyen gépet bocsá­tanak a vasöntödék rendelke­zésére. A mérnökök és techni­kusok a gyártással egyidejű­leg megfigyeléseket is folytat­nak, hogy ezek alapján a jövő évben tovább korszerűsítsék ezt a fontos géptípust.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents