Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)

1956-01-25 / 7. szám

SZABAD AOf.nAD 1958. Január 25. Gárdonyi Géza: A LÁMPÁS A z Állami Faluszínliáz ja- nuár 19-én hetvenötöd­kor mutatta be Gárdonyi Géza kisregényéből írt drámát, A lámpást. ' A kis regényt Szegő Zsuzsa és Baksa-Soós László dramati­zálta. Jó munkát végeztek. A színpadon eltűnt a regény szét. esettsége, vontatottsága, dráma kerekedett belőle, a színpad megtelt feszültséggel. A cselekmény 1848-ban kez­dődik. Kovács Gusztáv fiatal tanító Kákonyba kerül. Tele van lelkesedéssel. Iskolameste­re boroskulaccsal, pohárral várja, őt azonban az iskola és a gyerekek érdeklik, embert akar nevelni belőlük, mert a nemzetet ők jelentik, „a ron­gyos kis népek“. Mindjárt az első nap összetűz a falu papjá­val, aki tőle is kézcsókot vár. Ellenségekké válnak, kettőjük küzdelme a haladás és a reak­ció harca. Közben Jellasich se­rege átkel a Dráván, az ország fegyvert fog. A falu fiatalságá­val Kovács Gusztáv tanító is Bevonul. Felesége magára ma­rad. Csak az iskolamester ár­vája. Ida van vele. Magára- hagyatottságában elcsábítja a pap, gyermekük lesz. A tanító­nak halálhíre érkezik, a hír azonban valótlannak bizonyul, a szabadságharc bukása után hazakerül. Feleségét a pappal találja. Zöld Márton bíró fogja le, amikor a papra akar rohan­ni. A pap elmenekül. A tanító úgy érzi, hogy semmi értelme sincs már az életének, elrohan. Csak Ida szalad utána. Uj falu következik. A tanító Idával él. Megesküdni nem tudnak, egy­házi házassága felbonthatatlan. Pedig már gyermeket várnak. A falu is szájára veszi őket. A tanító a püspökhöz megy, hogy feltárja a helyzetét, segítséget kérjen. Eredménytelenül jár. Innen is menni kell. Ida úgy érzi, hogy miatta van a szeren­csétlenség, kútba ugrik. A ta­nító lelkében minden összeom­lott. Elveszítette élete tartal­mát, úgy érzi, hogy tanítani se tud már többet. De kis iskolás­lány jön s azt kérdezi, hogy lesz-e délután tanítás? Először gondolkodás nélkül feleli: nem. A második kérdésre azonban felébred hivatástudata s azt válaszolja: holnap lesz tanítás. Már a címében a tanító éle­tének törését hirdeti a dráma: a tanító fáklyaként indult el, azt hitte, hogy messzire tud ..........................................»♦♦♦♦♦♦♦ ma jd világítani, megtöri a sö­tétséget, de a népellenes rend­szer nem engedte, csak lámpás lehetett, pislog, kormoz, keve­sebb fényt ad. Nehéz lenne sorrendet fel­állítani a szereplők között. Va­lamennyien kitettek magukért. Mégis Mácsai Emmi Idájával kezdem. A szerep nagy kísér­tést jelentett a szentimentális alakításra. Mácsai Emmi a ne­hezebbet választotta. Mérték­tartó volt, éppen ezért marad emlékezetes az ő Idája. Surányi Imre tanítójából sugárzott a hazaszeretet, a hivatásszeretet, a nép iránti szeretet. Maradék­talanul kifejezte vívódását, ön­marcangoló tépelődését. Na­gyon emberi volt az utolsó je­lenetben, amikor a kis iskolás­lány szavai visszavezetik a hi­vatáshoz, az iskolához. Zöld Mártont T. Tóvári Pál alakítot­ta. Olyan nagyszerűen oldotta meg a feladatát, hogy játéka egyik legnagyobb élményt je­lentette a nézőknek. Dékány János a pap szerepében nyúj­tott sokat. Érezni lehetett játé­kából, hogy ő jelenti a hatal­mat, a reakciót. Hatalma tuda­tában beképzelt és kegyetlen, a veszélyben gyáva. Dékány Já­nos játékában mindez kifeje­zésre jutott. Kozári Eszter Bo- riska szerepében jól éreztette azt az átalakulást, ami az asz- szonyban férje távozása után történt. Szívében nem volt rom­lott, a társadalom taposta el. Hoykó Ferenc és Hetés György a két iskolamestert vitték szín­padra. Él még bennük a becsü­let, de ezt elnyomja a paptól való félelem. Ezt éreztette is a játékuk. A drámát Mátrai József ren­dezte. A jellemeket maradékta­lanul a negyvennyolcas korból ábrázolta. Ügyelt arra, hogy az epizódszereplők ne önmagu­kért játszanak, a cselekményt vigyék előre. Egységes előadást teremtett, nagy és jó munkát végzett. Az előadás után ankét volt. Szép számmal maradtak ott a nézők közül, és sok felszólaló mondta el véleményét a drá­máról, a színészek játékáról, a rendezésről. Tlasznos kezdeményezés volt ez az ankét, a közönség találkozhatott a színészekkel, érdemes és tanulságos lenne máskor is megrendezni. Molnár Jenő Jogos panaszok az au tó buszok ra Joggal. Mert van rá elég okuk — a MÁVAUT jóvoltából. A bánya vezetősége kimutatása szerint 58 községből járnak Kányásra a dolgozók. A nép állama,lehetővé tette számuk­ra, hogy jó közlekedési eszkö­zökkel érkezzenek a bányához. Csak hogy ebben nem mindig van köszönet. A délelőttös mű­szak bányászai például 3 óra­kor kiszállnak, de csak fél 5, vagy 5 óra körül indulhatnak haza, mert kocsi nem jön. S addig fáradtan, kiizzadva vár­nak a hideg levegőn. Szerdán, 18-án például a litkei és ger- gei dolgozók fél 7-re értek ha­za. A MÁVAUT ugyan küldött egy kocsit, amely elvitte őket Salgótarjánig, de a gépkocsi- vezető — arra hivatkozva, hogy nincs világítása — egyszerűen otthagyta őket. Jóidéig vára­koztak a hidegben, amíg kap­tak egy másik kocsit. Nem tennénk szóvá, ha ez csak egyedüli, vagy szórványos eset lenne. De, sajnos, csak­nem mindennapos, és nem is csak „speciálisan kányási” je­lenség. S ha a dolgozók pa­naszkodnak, akkor a salgótar­jáni központ arra hivatkozik, hogy a nagybátonyi MÁVAUT kirendeltség a hibás, a nagy­bátonyi viszont a salgótarjá­nira hárítja a felelősséget, ugyanakkor egyszerűen szóba se áll az üzem párttitkárával, meg sem hallgatja a jogos sé­relmeket. Teremtsen végre rendet a MÁVAUT a saját portáján — ezt várják az autóbuszon utazó bányászok. A hidegben való várakozás sok meghűléses megbetegedést okoz, amely a dolgozóknak, s az országnak egyaránt káros. Gondoljon arra a MÁVAUT, hogy a munkából fáradtan ha­zafelé utazó dolgozók több fi­gyelmet, gondoskodást érde­melnek ------még a MÁVAUT­tó l is. N. S. ★ \ nyáron lassúsági versenyt rendezünk — mondta egy alacsonytermetű, jó darab I ember, aki állítólag a Bá­nyász Sportkör egyik vezető­ségi tagja, amint a minap a Népbüfében egyik asztalnál hármasban jókedvűen beszél­gettek. — Ez jó lesz — így a má­sik. — Ezen én is részt ve­szek, és biztos sikerem lesz, ha a MÁVAUT-tól a helyi járattól be nem neveznek. Azok már nagyon értik ezt. öt kilométeren busszal ké­pesek egy fél órát is késni. Hihetetlenül mosolyogtam ezen. Bár már többször vol­tam úgy, hogy lekéstem a vonatot, vagy éppen szalad­ni kellett egy pár száz mé­tert az állomásig a busz ké­sése miatt, de ez a késés se volt több 50 percnél 23 kilo­méter után. A véleményem azonban megváltozott, rpert személyesen győződtem meg erről 19-én, csütörtökön, ami­kor negyed kettőtől fél né- gyik hiába vártam a buszra a vízválasztói erőműnél. Az élet tehát őket igazolta az­zal a kitétellel, hogy ezen a délutánon kivételesen nem is indították el a helyi járato­kat. Úgy látszik, a MÁ­VAUT vezetősége is hallott valamit erről a lassúsági ver­senyről, és a napokban tart­ja az „edzéseket”. Pedig ha mellettem állva végignézték volna, hogy a munkásak — akik bérlettel, rendszeresen a helyi járattal szoktak mun­kába jönni — milyen íut'- versenyt rendeztek — harc­ban a perceként —míg vég­re .fél három táján a munka­helyekre értek, vagy akik éppen munka után vártak, türelmetlenül, másképpen gondolkodnának. A büfében és ott a meg­állónál hallottak arról ta­núskodnak, hogy a dolgozók elégedetlenek a MÁVAUT munkájával. Ez a vélemény nem egy ember fejének szü­leménye — a nép bírálata ez, amely a dolgozók megnö­vekedett életszínvonalából, állandóan növekvő igényei­ből adódik. Jobb munkát!..-. Sokkal jobb munkát várnak a dol­gozók a MÁVAUT-tól. Itt a vezetőségnek is meg lesz a maga sajátos feladata..: K. B. Írjátok meg A történelem, nem a királyok története — mint azt régen ta­nították —, hanem a nép har­caié, ezt tudjátok. Tanultatok arról is, hogy a nép időről idő­re megpróbálta magához ra­gadni a hatalmat, de ez vég­érvényesen hazánkban csak tíz éve sikerűit. Ti, akik e boldog történelmi korszak legifjabb úttörői vagy­tok, nem mehettek el szótla­nul a szürke hétköznapok ese­ményei mellett. Legyetek krónikásai élete­teknek! írjátok meg úttörő- csapatotok történetét! Vegyük csak sorjába, mit és hogyan gyűjtsetek össze, és a felgyülemlett anyagot mi mó­don dolgozzátok %i az album számára. Először kutassátok fel azo­kat a jegyzőkönyveket, cikke­ket, esetleg naplójegyzeteket, melyekből kiderül: iskolátok­ban mikor alakult meg az út­törőszervezet, ki volt az első csapatvezető, csapattanács-el- nök, raj- és őrsvezető. Szeren­csés dolog az, ha felkutatjátok az alakuló csapat tagságának teljes névsorát. Törekedjetek arra, hogy a megalakulás utáni időkből minél több képet (ösz- szejövetelekröl, kirándulások­ról, a csapatvezetőről, vagy az az első vendégekről stb ...), út­törőigazolványt, naplót, s egyéb iratokat gyűjtsetek ösz- sze. Érdekes eredményre vezet­het az is, ha az első úttörők közül néhánynak tovább kö­vetitek élet sorsát. Miért? az úttörő csapat Azért, hogy minden pajtás láthassa így is, mivé fejlődtek az első úttörők. Hasonló módon fordítsatok gondot a következő többi esz­tendő eseményeinek a rögzí­tésére is. Jó az, ha egy-egy év teljes gyűjtését és feldolgozá­sát egy raj vállalja el. S a munka irányítására megkéri­tek osztályfőnökötöket. Ne kerülje el figyelmeteket olyan esemény, mint például egy kedves szovjet vendég, vagy egy kínai fiatal, avagy egy ismert író látogatása csa­patotoknál. Ha régi úttörők látogattak el hozzátok, feltét­len jegyezzétek le az ő elbeszé­léseiket az akkori csapat éle­téről, munkájáról. Az ünnepé­lyeket — amelyeket a csapat rendezett — a világért ki ne hagyjátok. Kerül hely az al­bumban még arra is, hogy név szerint leírjátok, ki, vagy kik, milyen számmal szerepel­tek egy-egy műsoron. A táborozásokról (a csille­bérciről is!), kirándulásokról, jól sikerült hadijátékokról is emlékezzetek meg. De talán még az írásnál is becsesebb a jó fénykép! Ezt soha ne té­vesszétek szem elől. Megkülönböztetett figyel­mességgel — lehetőleg a szem­tanúk bevonásával — emlé­kezzetek meg a csapat zászló­avató ünnepélyeiről, s azok­ról, akiket kiváló munkáju­kért a kibontott csapatzászló­nál lefényképeztek. Fontos az is. hogy az úttörőavatásokról mindig bőven írjatok! Persze az elmúltakról csak visszaem­törf éneiét! lékezéseket lehet kikerekíteni. De azt hiszem, minden úttörő vissza tud emlékezni erre, meg az előkészületeire is. Ha más, bőséges anyag áll rendelkezésetekre, csak ez­után lássatok hozzá a jubileu­mi album kivitelezéséhez, meg­írásához. Az a fontos, hogy az egész csapat tevékenykedjék ebben a munkában. Ha ez így lesz, akkor az utánatok jö­vő nemzedékek is látják, ho­gyan éltetek, a csapat munká­ja hogyan gazdagodott. Ez a munka nem lesz hiábavaló! Jobban becsülitek majd ti is az úttörőéletet, s az újabb út­törők pedig már belépésük előtt megismerkednek a csa­pat történetével. Rátz Tibor A balassagyarmati járás élenjáró hulladékgyűjtő pajtásai A balassagyarmati járás út­törő-csapatai az idei tanévben eddig 30 151 kg vasat, 307 kg fémet, 3167 kg papírt, 2271 kg rongyot, 4222 darab üveget és 4736 kg gesztenyét gyűjtöttek az úttörők jubileumi évének tiszteletére. A járás négy leg­jobb iskolája, mely a hulladék- gyűjtésben élenjárt, a két ba­lassagyarmati. a drégelypalén_ ki és a berceli iskola. A pajtá­sok közül szép eredményt ért el Halma István VI. osztályos, berceli tanuló, aki egymaga 360 kg vasat és Rédei Ágnes drégelypalánki pajtás, aki 320 kg vashulladékot gyűjtött. Ismerjétek meg a természetet Az Ismeritek-© a történelmet című rejtvénypályzatunk is befejeződött. Megfejtőink száma azonban nem gyarapodott. Ugyanazok a pajtások fejtették meg a rejtvényeinket, akik az előző pályázatunkon is részt vettek. Az utolsó forduló helyes megfejtése a következő volt: A szécsényi országgyűlésen 1705-ben választották fejede­lemmé II. Rákóczi Ferencet. Hazánk sajtószabadságát 184S-ban vívták ki a márciusi ifjak, Petőfivel az élen. A tizenhárom aradi vértanú: Aulich Lajos. Damjanich János, Desse-wffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leininger—Westerburg Károly, Nagy­sándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsei Károly. A tatárjárás 1241—42-ben volt, s a második honalapítónk IV. Béla. Rejtvénypályázatunk nyertesei a következők: Varga Má­ria. Homokterenye, Cene b. Júlia. Cered. Most új, négyfordulós rejtvénypályázatot hirdetünk, melyben arról tesztek tanúságot, hogy szeretitek-e és is- meritek-e a természetet. Első fordulónk kérdései a követ­kezők: Soroljatok fel öt olyan bogarat, amelyik kártékony a mezőgazdaságban. Milyen ipari növényeket termesztenek hazánkban? Soroljátok fel, milyen szénfajtálkat ismertek. A kieoieit sportágak helyzate Nógráil megyében összeállította: GREGOR JÁNOS, az agit.-prop. biz. elnöke III. RÉSZ: TORNA TOógrád megyében a felszaba- du lás e lőtt tornaéletről be szélnj sem lehetett. Akkor a vi­déki fiúk ennek a sportnak — bárhogy is fájt a szivük, — nem hódolhattak. Bezzeq megválto­zott a helyzet a felszabadulás után, amikor egymásután alakul­tak megyénkben is a tornász­szakosztályok. Ezek a szakosztá­lyok azután pezsgő sportéletről tanúskodhattak. Különösen Sal­gótarjánban volt ez tapasztalható, ahol a legjobban működő tor­nászszakosztály a Bányásznál volt. Itt a legfiatalabb évjárat és a legöregebb is megtalálható volt a szakosztály tagjai között. Ezek a tornászok azután igen szép eredményről is beszélhettek, hi­szen a férfi felnőtt tornászok a megyében a legjobb erőt képvi­seltek, sőt jónéhány az országos Bányász tornász-válogatottnak is tagja lett. Különösen kitűnt lel­kes és odaadó munkájával Mol­nár és Ruzsik sporttárs. A Salgó­tarjáni Bányász fiatal női csapa­ta, amely úttörőkből áll, s szép sikert ért el több ízben a fővárosi sportszerető közönség előtt is, talán még az idősebb torná­szokat is felülmúlja. A Salgótarjáni Vasas tornászai egyelőre nem lépnek a nyilvános­ság elé, nem tudni mi okból, de ez igen helytelen, mert ott, ahol ilyen nagy létszámú üzem áll a sportkör mögött, ott legalább olyan színvonalú tornászcsapatot lehetne kiállítani, mint a Salgótar­jáni Bányászé. Az if jakról meg nem is beszélve, hiszen e téren méq nagyobb lehetőségei van­nak a Salg. Vasasnak. Nagy sikert mondhat magáénak még a Csipkési Bányász tornász- csapata, amely az országos bá­nyász versenyeken igen sikere­sen szerepelt. De most ő róluk is igen keveset hallunk, pedig már készülődniök kell nekik is az alap­fokú tornászbajnokságra. A z elmúlt év elején megren­dezték Salgótarján város­bajnokságát, majd úttörőbaj- ncksáqot, serdülő, ifjúsági és férfi felnőtt versenyeket rendez- tek. Különösen jó és szép ered­ményeikkel végződött az általános és a középiskolások versenye. Ma már megállapítható, hogy Salgó­tarjánban, Nagybátonyban, Pász- tón, Balassagyarmaton, Karancs- alján, Nagylócon és Karancsságon, valamint Tereskén is szépen fej­lődik a tornász sport. A férfiak máris a II. osztályú gyakorlat- anyagot tanulják egyik-másik sportkörünknél, míg a női tor­nászaink közül is sokan megsze­rezték a I íI. osztályú minősítést és most már legtöbbjük a II. osz­tályú anyagot tanulja. Külön ki kell emelni a szép fejlődést fel­mutató Nagybátonyi Bányász leénycsapatát, amelynek tagjai közül igen sokan megszerezték a Siófokon rendezett országos bá­nyász tornászversenyen a III. osz­tályú minősítést egészen kima­gasló eredménnyel. A férfi egyéni bányász-bajnokságok során pe­dig 2-ik és 3-il< helyet Mokcán és Arnpli, a Salg. Bányász sportkör tornászai szerezték meg. A Bá­nyász SE által megrendezésre ke­rülő dísztornákra a Salgótarjáni Eányász tornászai közül két fiút jelöltek. A zonban a szép fejlődés és a jó munka dacára vannak hiányosságok is. Még nagyobb fej­lődésről beszélhetnénk megyénk területén ebben a sportágban, ha lenne elegendő és megfelelő tor­naterem. Hogy csak egy példát említsek meg, Csipkés Bányate­lepen az iskola osztályaiban szal­mán végzik edzéseiket a lelkes bányász-tornászok. A nagylóci tornász fiatalság pedig tornate­rem hiányában Salgótarjánba és Szécsónybe igyekszik eljárni ed­zésre, mert a közel 40 tornász nem akar tétlenkedni a téli idő­ben még tornaterem hiányában sem. Komoly nehézséget jelent a tor­naterem hiánya meilett a torna­szerek hiánya is. Ugyanis hiá­nyos szerek mellett nem lehet me­gyénkben komolyabb versenyeket rendezni, vagy a hiányos szel ek miatt nemi lehetett eddig egy dísz- tornát megrendezni az országos tor nász válogatottak részvételével megyénkben. Pedig a válogatot­tak szereplése igen nagy lendüle­tet adna megyénk sportjának a továbbiak folyamán. A z itt felvetett hiányosságo- kát ki lehet és ki is kell küszöbölni e sportág további fej­lődése érdekében. Ehhez a sport­köröknek és a torna társadalmi szövetségnek adjon meg minden segítséget a Megyei TSB, mert csak így érhetjük el a legrövi­debb időn belül, hogy megyénk területén egyre több faluban hó­doljanak kedvenc sportjuknak a fiatalok. (Folyt, következik.) Elkészült a labdarúgó NB II. tavaszi sorsolása Az első forduló itt is, mint az NB I-ben február 26-án kezdő­dik: ekkor kerül lejátezásna: a Salgótarjáni Vasas—Nagybátonyi Bányász, Diósgyőr—Eger, Törek­vés—Bp. Vörö9 Meteor, Kecske­méti D. —Ózd, Békéscsaba—Kis- text, Bp. Szpart»aku©z—Debreceni Törekvés, Szolnoki Törekvés— Miskolci Törekvés. Pereces—Gö­döllő. mérkőzés. II. forduló, má'cius 4-én: Gö­döllő—Szolnok, Miskolc—Szparta­kusz, Debrecen — Békéscsaba, Kist text—Kecskemét, ózd—Bp. Tö­rekvés, Bp. Vörös M. — Diósgyőr, Eger—Salgótarján, Nagybátony — Pereces. Március 11: Salgótarján—Bp. Vörös Meteor, Diósgyőr—Ózd, Bp. Törekvés—Kistext, Kecske­mét-—Debrecen, Békéscsaba — Mis­kolc, Szpartakusz—Göcfollő, Szol­nok— Pereces, Nagybátony— Eger. Március 18: Szolnok —Nagybá- tony, Pereces—Szpartakusz, Gö­döllő—Békéscsaba, Miskolc — Kecskemét, Debrecen —Bp. Tö­rekvés, Kistext—Diósgyőr, Ózd — Salgótarján, Bp. Vörös Meteor — Eger. Március 25: Salgótarján —Kis­text, Diósgyőr—Debrecen, Bp. Törekvés—Miskolc. * Kecskemét— Gödöllő. Békéscsaba—Pereces, Szpartakusz—Szolnok, Eger — Ózd, Nagybátony—Bp. Vörös Me­teor. Április 1: Szpartakusz—Nagy­bátony, Szolnok—Békéscsaba, Pe­reces—Kecskemét, Gödöllő—Bp. Törekvés, Miskolc—Diósgyőr, Debrecen — Salgótarján, Kistext— Eger. ózd—ßp. Vörös Meteor. Április 8: Salgótarján — Miskolc, Diósgyőr—Gödöllő, Bp. Törek­vés— Pereces. Kecskemét—Szol­nok. Békéscsaba—Szpartakusz, Bp. Vörös Meteor—Kistext, Eger — Debrecen, Nagybátony—Ózd. Április 15: Békéscsaba—Nagy­bátony, Bp. Szpartakusz—Kecske­mét, Szolnok—Bp. Törekvés, Pe­reces—Diósgyőr, Gödöllő—Salgó­tarján, Miskolc—Eger. Debrecen — Bp. Vörös Meteor, Kistext— Ózd. Április 22: Salgótarján — Pere­ces. Diósgyőr —Szolnok. Törekvés — Szpartakusz. Kecskemét—Bé­késcsaba, ózd—Debrecen, Vörös Meteor—Miskolc. Eger—Gödöllő, Nagybátony—Kistext. . Május 6: Salgótarján — Szparta­kusz, Diósgyőr—Békéscsaba, Tö­rekvés—Kecskemét, Kistext—Mis­kolc, ózd—Gödöllő. Vörös Meteor — Pereces, Eger — Szolnok, Nagy­bátony— Debrecen. Május 13; Kecskemét — Nagy­fa á tony, B éké se saba—Tö r ek vé s, Szpartakusz— Diósgyőr, Szolnok —Salgótarján, Pereces—Eger. Gödöllő—Ép. Vörös Meteor. Mis­kolc—ózd. Debrecen —Kistext. Május 27: Salgótarján — Kecs­kemét. Diósgyőr —Törekvés, Deb­recen — Gödöllő, Kistext—Pereces, ózd — Szolnok. Vörös Meteor— Szpartakusz, Eger — Békéscsaba, Nagybátony—Miskolc. Június 3: Diósgyőr—Nagybá­tony, Törekvés—Salgótarján, Kecskemét—Eger, Békéscsaba —Vörös Meteor, Szpartakusz—* ózd, Szolnok—Kistext. Pereces— Debrecen, Gödöllő—Miskolc. Június 10: Salgótarján—Diós­győr, Miskolc—Pereces, Debre­cen—Szolnok. Kistext—Szparta­kusz, Ózd—Békéscsaba, Vörös Meteor—Kecskemét, Eger—Tö. rekvés, Nagybátony—Gödöllő. Június 17: Törekvés—Nagybá­tony, Kecskemét—Diósgyőr, Bé­késcsaba— Salgótarján, Szparta­kusz— Eger, Szolnok—Vörös Me­teor, Pereces—Ózd, Gödöllő — Kis>- text, Miskolc—Debrecen TOTÓ-tippürik a TOTO 5. fordulójának mérkőzéseire Veszprémi Vasas —Pápai Vö­rös Lobogó 1 2 Nagykanizsai Bányász —Mo­soni Vasas 1 1 Soproni Törekvés —Zalaeger­szegi Dózsa x 1 Lazio —Milan 1 x Sampdoria —Róma x 1 Internazionale — Spal 1 1 Bologna — Juventus 1 2 Marseille —Nice 1 x Nimes — Sedan 1 1 Monaco — Lyon 2 1 Csepeli Vasas—Bp. Vörös Meteor 1 1 Bp. Kinizsi — Haladás TF 1 2 Ezt a tippsorozatot Sándor Ká­roly, a Budapesti Vörös Lobogó válogatott jobbszélsője írta. Példás cselekedet A Magyar Olimpiai Bizottság felhívása, hogy a társadalom se­gítse elő olimpikonjaink megfe­lelő felkészülését és ezzel a jó szereplést — anyagi támogatásá­val — visszhangra talált a Sal­gótarjáni Bástya atlétikai szak­osztályának edzőjénél, Mojzes Sándornál is. A fiatal atléta-edző példát mutatva több sportvezető­nek. edzőnek és sportolónak, egy­havi edzői díját ajánlotta fel erre a célra. SZABAD NÓGRAD Az MDP Nóqrád megyei Párt- bizottsáqának lapja Felelős kiadó: Haidú József Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salaótarián. Damjanich út 2. Telefon 18-74 19-74 16-83. Törlesztik: a Megyei Po9tahivafa! Hfrlnposzfálva és hírlapkézbesftő nostahfvatalok. Előfizetés- nost3- hfvaraloknál és kézbesítőknél. Havi előfizetési dH 3.50 Ft. Szikra Lapnyomda Budapest VIII.. Rökk Szilárd u 6. Felelős vezető: Kulcsár Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents