Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)
1956-01-25 / 7. szám
3 1956. január 11. SZ VItAll MM.It Vn PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS ☆ V ezetőségválasztás a ceredi községi pártalapszervezetben A vezetőségválasztó taggyűlés mindig nagy jelentőségű a kommunisták, életében. Nemcsak azért, mert megerősítik funkciójúikban azokat, akik jól dolgoztak, és azok helyett, akik nem feleltek meg a bizalomnak, hanyagul végezték munkájukat, új vezetőségi tagokat választanak, hanem azért is, mert ezen a szokottnál alaposabban vizsgálják meg — vezetők és tagok egyaránt — egész tevékenységüket. Nemcsak az előző taggyűlés óta elért eredményeket, hibákat elemzik, hanem két év munkájából, tanulságaiból állapítják meg, hogyan dolgozzék az új pártvezetőség. ★ Ezt érezték Cered község kommunistái is, amikor a taggyűlésre készültek. A szépen feldíszített párthelyiség, a vezetőség, de különösen a beszámolóra készülő Csörge Imre elvtárs izgatottsága ünnepélyes hangulatot teremtett. Csörge elvtárs izgatottsága érthető volt. Az alapszervezetnek nem volt titkára és a vezetőség úgy határozott, hogy a közösen elkészített beszámolót ő tartja meg, holott ő még soha életében nem tartott előadást. A szíve hevesen dobogott, a torka elszorult, míg a tagok gyülekeztek újra átfutott a sűrűn gépelt sorokon és lassan megnyugodott valamelyest. Elgondolta, hogy hiszen csak azok előtt kell beszélnie, akikkel naponta találkozik, akik segítették a vezetőséget, hogy elérjék azokat az eredményeket, amelyekről most boldogan számolhat be. Mert értek el eredményeket az biztos. Nehezítette ugyan a munkát, hogy több mint fél évig nem volt titkár, de Tajti elvtárs a községi vezetőség titkára sokat segített. Nagy része van abban, hogy a beszámoló elmondása nem állította még nehezebb feladat elé. Elgondolta, mennyivel nehezebb lenne elmondani a beszámolóját, ha még mindig a hírhedt „rossz" községek közé tartozna Cered mint még alig 2 éve is. A dolgozók megváltozott hangulatát, öntudatuk növekedését bizonyltja többek között, hogy az állam iránti kötelezettségüknek 1955-ben maradéktalanul eleget tettek. Adósság nélkül kezdték meg új ötéves tervünk első évét. Cered a legjobb községek közé került a járásban. Kenyérgabonából a szabadfelvásárlási tervét is majdnem 600 százalékra teljesítette. Más tekintetben is vannak már eredmények és ezt híven tükrözte a beszámoló is. Jó felvilágosító munka folyt a vetésterv időben való befejezéséért, rendszeresen ellenőrizte a tanács, hogy a bejelentett területet valóban bevetették-e. Az eredmény nem is maradt el. Az őszi vetéstervet elsőnek teljesítették. Részletesen foglalkozott a beszámoló azzal, hogy a tanácsválasztás óta javult a tanács munkája. Ebben nagy szerepe van a pártszervezet segítő, ellenőrző munkájának, valamint a tanácsi MDP-cso- portnak. Most még inkább meglesz a feltétele mindkét részről a munka megjavításának. A községi párt-alapszer- vezetnek is van már titkára és hosszú idő után a tanácson is van végre titkár, így Kovács elvtárs, a tanácselnök sokkal jobban tudja majd irányítani a tanács tömegszervezeti munkáját. A DlSZ-szer- vezettel is többet törődött a pártszervezet az utóbbi évben. Ennek kezdeti eredményei már mutatkoznak is. A tagösszeíráskor az üzemhez átjelentett fiatalok helyébe már újak léptek. Oktatásra viszont nagyon kevés fiatal jár rendesen. Az összes oktatási formák közül a Petőfi-iskola a leggyengébb. A pártvezetőség tagjai a beszámolóban elismerték, hogy ők maguk sem mutatnak a fiataloknak jó példát, mert az SZKP történet I. évfolyamának hallgatói is sokat mulasztanak és hiányos a felkészülésük, holott a hallgatók nagy része itt pártvezetőségi tag. Egyébként nincs olyan mértékű lemorzsolódás mint az elmúlt évben. Amióta községi pártvezetőség van, sokat javult a népnevelők munkája is. Tajti elvtárs a községi pártvezetőség titkára nagy súlyt helyezett arra, hogy a népnevelőket rendszeresen tájékoztassa a bel- és külpolitikai eseményekről, a község helyzetéről, a begyűjtési és a mezőgazda- sági munkák állásáról, így megfelelően tudták a dolgozókat tájékoztatni. Nem tudtak ilyen eredményt elérni a párt- csoportbizalmiaknál. Agárdi Vilmos elvtárs kivételével csak a bélyegek átadására szorítkoztak, politikai felvilágosító munkát egyáltalán nem végeztek. Az új vezetőségnek egyik fontos feladata lesz úgy nevelni a csoportbizalmiakat, hogy azok betöltsék a párttagok nevelésének szép feladatát, valóban összekötők legyenek a pártvezetőség és á tagok között. Őszintén feltárta a beszámoló azt is. hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén nem nagy eredményekkel dicsekedhetnek. A pártszervezet munkája e tekintetben nagyon gyenge volt. A ceredtót- ujfalusi Búzakalász Tsz ugyan aktívan zárt. de a ceredi Kelet Fénye még mindig pasz- szív és mindössze hat új tagot vonzott a szövetkezetbe. Egyik hibája volt a beszámolónak és a határozati javaslatnak is. hogy nem foglalkozott azzal, milyen módon akarják megjavítani a munkát a tsz-mozgalom fejlesztése érdekében. Sem azzal, hogy miért nem tudott a pártszervezet jobb eredményt elérni. A baj gyökere abban van, hogy a községi alapszervezetben alig van dolgozó paraszt párttag. Alig tett említést a beszámoló arról, milyen feladat vár az új vezetőségre, azon a téren, hogy a pár évvel ezelőtti vezetőségek hibáit, önkényeskedéseit jóvátéve. ismét megnyerje a dolgozó parasztok bizalmát és a legjobbakat, akikkel sokat erősödne a pártszervezet rövidesen a párttagok sorában üdvözölhessük. Cereden nincsen MNDSZ- szervezet. nincsen, aki a párton. DISZ-en kívül álló nők nevelésével törődne. Az új pártvezetőségnek fontos feladata lesz. hogy a községben minél előbb jól dolgozó MNDSZ-szervezet működjék. Ez nagy segítséget fog adni a népnevelő munkában is. Egészében véve jó volt ez a beszámoló. Kihagyott ugyan egy-két fontos dolgot. Nem foglalta össze az új vezetőség előtt álló feladatokat, de ezt pótolta a határozati javaslat. Á taggyűlésnek volt egy súlyos hibája. Ez figyelmeztetés az új pártvezetőség felé. Nem alakult ki igazi, harcos, a munkát előbbre vivő vita. Olyan párttagok. akik a községben nem viselnek valamilyen tisztséget, nem szóltak hozzá a vitához, ez pedig azt jelenti hogy még nagyon sok a tennivaló a párttagok nevelése terén. Igazi jó eredményt akkor tudnak majd elérni a pártépítés terén is. ha nemcsak a vezetőség és egy pár más funkcióban lévő párttag lesz aktív, hanem minden egyes tag hozzájárul a munka megjavításához. Hasznos ötletekkel, jó javaslatokkal segítik bányászaink a szénmedence fejlődését A magyar bányászat hataimas fejlődésének, gyorsütemű gépesítésének korszakában élünk. Most, amikor ennek a korszaknak egyik jelentős állomásánál, az új ötéves terv kezdeténél tartunk, érdemes megvizsgálni, hogyan segítik elő bányászaink ezt a fejlődést. A felszabadulás után a bányászatban is, mint általában az iparban, mozgalmak egész sora terjedt el, s ezeknek mindegyike a termelés növelését és a bányászat műszaki fej. lesztését szolgálta. Ezeket a mozgalmakat a bányászok nagy munka- és alkotókedve szülte és élteti ma is. A bá nyák dolgozói saját tulajdonuknak tekintik munkahelyüket, s számos javaslatot tesznek annak fejlesztéséért. Különösen a Központi Vezetőség határozatáriak megjelenése óta növekedik szemmel láthatóan az értékes javaslatok, ötletek száma. Hogy ez így van, azt legjobban a tröszt üzemegységeinek termelési értekezletei bizonyítják. Igen jelentősek voltak az üzemegységek életében a múlt év utolsó hónapjában megtartott termelési értekezletek, amelyeken a vezetők ismertették az új év feladatait. A feladatok megoldásának útját, módjait a fizikai dolgozók és műszaki vezetők közösen tárgyalták és határozták meg. A rónai iizanicgysés decemberi értekezletén a dolgozók több mint félszáz igen értékes javaslatot tettek. Minden javaslat a bányászok egyre növekvő szakértelméről és arról az őszinte törekvésről tanúskodik, amellyel a dolgozók állandóan fokozni akarják a munka termelékenységét. hogy ezáltal Nagyobb felkészültséget a pártvezetőségek megválasztásánál Bércéi község pár talapszervezetének életében január 8-án, vasárnap jelentős esemény történt. Ezen a napon tartották a vezetőségválasztó taggyűlést. £ Kevés konkrétum Először Káplár Lászlói választották a taggyűlés elnökévé és egy perccel később Ada- mik Lajos párttitkár már a vezetőség beszámolóját olvasta. Ismertette a nemzetközi helyzetet, sajnos, a Francia Kommunista Pártról, legutóbbi választási győzelméről egy szót sem szólt, arra hivatkozva, hogy a beszámoló már korábban elkészült. Pedig nem nagy erőfeszítés lett volna még két- három mondattal kibővíteni. Majd a párt helyzetéről adott tájékoztatót, és elmondotta, hogy két év óta 34-ről 44-re emelkedett a tagok és tagjelöltek száma. Mint hibát említette meg, hogy kevés a paraszt párttag alapszervezetükben. A párttagság, de a vezetőség tagjai sem fizetnek rendszeresen tagdíjat, nem járnak rendszeresen a taggyűlésekre, az oktatásra, sokan inkább a templomba mennek. De ahelyett, hogy ezeknek a hibáknak okairól beszélt volna, rögtön egy újabb rész, újabb mondat, megállapítás következett. — A jobboldali elhajlás községünkben is éreztette hatását, csökkent az osztályharc vitele, a kulákok eltűntek a listával együtt. De hogy ezeknek a nézeteknek kik voltak a terjesztői, követői Bercelen és a tagság a márciusi határozat végrehajtásáért mit tett, ez továbbra is rejtély maradt. Hasonló megállapítások történtek az állampolgári fegyelem betartása és a tömegszervezetek munkája értékelésénél is. Az élet jelenségei ezek szerint nem a legkedvezőbben alakultak Bercelen, de amint a pártvezetőség beszámolója tükrözte, a hibák okai és a felelősek úgy látszik, ismeretlenek. Ha mi kommunisták azt az elvet valljuk, hogy mi vagyunk a felelősek azért, ami a saját területünkön történik, akkor megfelelően kell tanulmányozni az élet jelenségeit és úgy irányítani azokat, hogy az a párt, a kommunisták és a dolgozó nép érdekeit szolgálják. Úgy látszik, a berceli pártvezetőség nem ezt tette, azért nem is tudhatta megfelelően elemezni a hibák okait. Sokat markol — keveset íog A beszámoló összességét tekintve: nagyon nagy területet akart felölelni s főleg ezért nem tudta azokat kellően kifejteni. A novemberi határozatról egy szó sem esett és mint a beszámoló is mutatta a beszámoló készítése előtt nem eléggé tanulmányozták azt. A másik érdekes jelenség, hogy a 38 perces beszámoló kétharmadrésze a hiöákról szólt és csak az egyharmadrésze foglalkozott az eredményekkel és a feladatokkal. Ez az arány is helytelen. A feladatok meghatározása aránylag jó volt, és a taggyűlés legpozitívabb pontja a szövetkezet eredményének ismertetése —, ez valóban szövetkezeti agitáció volt. Növényféleségenként ismertette, hogy mennyi termett a tsz-nek és mennyi az egyéniek hasonló földterületén. Elmondották többek között, hogy a Vörös Csillag Tsz-ben egy év alatt 27 forintról 40 forintra emelkedett égy munkaegység értéke. S Blaskó Péter, aki feleségével dolgozott — 767 munkaegységére pénzbe átszámítva 30 694 forintot kapott, mely havonta körülbelül 2557 forint jövedelmet jelent. Olyan számok ezek, amelyekkel Bercelen is bátran érvelhetnek, a nagyüzemi gazdálkodás elvitathatatlan fölénye mellett. A beszámoló végeztével a hozzászólások következtek. Nehezen, vontatottan kezdődött és ez a titokzatos szellem végigkísérte a taggyűlést. A beszámolókhoz cáak hat vezető elvtárs szólt hozzá. Az egyszerűbb tagok a dolgozók közül senki sem szólalt fel. Ugyanez volt a helyzet a vezetőség és a küldöttek választásánál is. A jelölőbizottság által tett javaslatról senki sem mondott véleményt. Egyetlen szó nélkül kerültek azok a jelölőlistára. Vetődnek fel gondolatok — Vajon mi okból történt ez így? .;; Nagyon nehéz erre válaszolni... Sok ok váltotta ki ezt a helyzetet. Először is a párttagok legtöbbje nem vett és nem vesz részt most sem a politikai oktatásban. Nem emelik eszmei és politikai képzettségüket és nem látják tisztán a párt irányító és vezető szerepét a feladatok végrehajtásában. Horváth Zoltán elvtáns, az alapszarvezet népnevelője elmondotta, hogy csak pénteken, csak két nappal a taggyűlés előtt — népnevelő értekezleten — beszéltek arról, hogy ismertessék a vezetőségválasztó taggyűlés idejét és fontosságát. Ez az idő nagyon kevés. Mint Horváth elvtárs mondotta, ő két év alatt ekkor az egyszer volt népnevelő értekezleten, pedig ha lett volna, ő nem maradt volna el. A párttagság tehát nem volt kellően felkészítve erre a fontos taggyűlésre. Visszatükrözte ezt a megjelenés is. A 44 tag és tagjelölt közül mindössze 31-en jelentek meg és mire a szavazásra került a sor, már csak éppen hogy meg volt a 67 százalék, a 26 fő, a többiek elmentek. Ezekért a hibákért a vezetőséget terheli a felelősség, mert a párttagok, a dolgozó tömegek nélkül, azok véleményét figyelmen kívül hagyva akarta megoldani a feladatokat. Ezért volt a bírálat is olyan általános, mert hiányzott belőle a párttagság véleménye. A felkészülést Adamik elvtárs már többször elmondott véleménye kísérte végig, mely szerint nem érdemes bírálni, mert ekkor a tagok megharagszanak és még a taggyűlésre sem mennek el. Az új vezetőség, Matyóka Ferenc, Serfőző Győ- zőné, Nándori János, Káplár László és Pólyák Ferenc elv- társak okuljanak ezekből a hibákból és a jövőben úgy vezessék a falu párttagjait és pártonkívüli dolgozóit, hogy azok megnövekedett felelősség- érzettel, világosan látva a feladatokat, kérlelhetetlen harcot vívjanak az ellenség ellen és dolgozzanak saját jövőjük jobbá, szebbé formálásáért. i lehetővé tegyék az életszínvonal növelését. Folk György vájár például javasolta, hogy a csillék gondosabb javításával és gazdaságosabb kihasználásával segítsék elő a jobb csilleellátást. Folk elvtárs észrevétele nyomán javult is a csilleellátás, s ez nyomban azt eredményezte, hogy Szilváskő hosszú idő óta most teljesítette először a tervét. A vecseklői bányából Somoskői László pandúr vájár, aki közismerten a rónai üzemegység egyik legjobb szakembere, fúrógépeket és megfelelő mennyiségű tartalék sínt kért, hogy a feltárási munkálatokat meggyorsíthassák. Az üzemvezetőség azóta már teljesítette a kiváló vájár kérését. Puswma Mátyás gépkezelő felszólalása nyomán pedig Szilváskőn megszüntették a villamos berendezésék hibáiból eredő üzemzavarokat. Értékes javaslatok hangzottak el a zagyvái üzemegység terv- ismertető értekezletein is. Erdélyi József vájár, aki a Mar- gittáró 6-os lejtősaknájában dolgozik, azt javasolta, hogy a sínösszetételeket fogassák ösz- sze hevederrel, így a talpduzzadás nem tud károkat okozni a vágányokban. Az üzemvezetőség már kipróbálta és folyamatosan bevezeti Erdélyi elvtárs ésszerűsítését. A Ferenc II. lejtősaknán dolgozó Orosházi Ferenc vájárnak is igen hasznos észrevétele volt a főszállítóvágatok gyorsabb ki- hajtásával kapcsolatban. Azt javasolta, hogy a vágatot hajtó csapatot kövesse nyomon egy fenntartó brigád, amely azonnal lefekteti a két sínpárt és így mire elkészül a vágat, már meg is indulhat benne a szállítás. Sorolhatnánk még tovább is a többi üzemegységek és a szolgáltató vállalatok termelési értekezletein elhangzott, értékesebbnél értékesebb javaslatokat, ehelyett azonban arról írunk, hogy miképpen fogadják a vezetők a dolgozók mindenesetben figyelmet érdemlő javaslatait, vagy kéréseit. A rónai és zagyvái példák arról tanúskodnak, hogy ebbén a két üzemegységben nemcsak meghallgatják, hanem fel is használják a dolgozók helytálló észrevételeit. De még nem mindenütt és nem minden esetben tapasztalhatjuk ezt. Szorospatak Kossuth-lejtősak. nájában például a dolgozók már közel két éve kérik egy melegedő építését, de a tröszt illetékes osztálya füle botját sem mozgatja az ügy mielőbbi elintézése érdekében. Másfajta esetekkel is találkozik az ember. Tiribesen a volt ÜB-el- nölk, Klement Gyula tehetetlen, rossz szervező- és ellenőrző munkája nemhogy segítette volna, hanem gátolta a termelési értekezletek gyümölcsöz- tetését. Le is váltották őt erről a fontos tisztségről. Utóda, Gá- lik elvtárs, máris figyelemre méltó kezdeti eredményekről adhat számot. A még meglévő hibák ellenére vizsgálódásaink során azt tapasztaltuk, hogy a dolgozók ja. vaslatal a legtöbb helyen nem kerülnek rossz kezekbe. Az üzemegységek főmérnökei különösen szívügyüknek tekintik e javaslatok sorsát. Laczkó István rónai és Harmos Mihály zagyvái főmérnök elvtársak különösen sokat tesznek a helyes javaslatok megvalósításáért. Tapasztalataink alapján úgy látjuk, hogy az üzemegységek műszaki vezetői mellett, jól segítik ezt a munkát az üzemi bizottságok tagjai is, A Nógrádi Szénbányászati Tröszt műszaki osztályának és a Bányász Szakszervezet Nóg- rád megyei Trösztbizottságának tagjai ellenőrző és tanácsadó munkájukkal ugyancsak eredményesen segítik a dolgozók javaslatainak megvalósulását. A dolgozók javaslatainak fel. használása az alapja annak, hogy* bányászaink egyre több jó ötlettel, ésszerűsítéssel segítsék a munkát. A vezetőknek az új ötéves tervben különösen ügyelniök kell arra, hogy minden elfogadható javaslatot megvalósítsanak, minden helyes ötletet felhasználjanak^ Bányászaink pedig legyenek tudatában annak, hogy nemcsak naponta elvégzett munkájukra számít az ország, hanem alkotó, a termelés fokozását szolgáló észrevételeikre is; Az a tény, hogy a nógrádi szénmedence dolgozói ebben az évben 60 millió forintot kaptak a bányák fejlesztésére, nagy feladatokat ró a nógrádi bányászokra. még nagyobb figyelmet és gondosságot kíván tőlük, s egyben azt is jelenti, hogy a jövőben még nagyobb szükség lesz a javaslataikra, hiszen ezek nélkül a további fejlődés, a technikai színvonal gyors emelkedése elképzelhetetlen. ■ ♦ • ♦ ' Télen sem tétlenkednek o termelőszövetkezetekben Hasznosan, töltik megyénk termelőszövetkezetei a téli napokat. Tennivaló akad bőven. A tsz-ek tagjai már az elmúlt években bebizonyították, hogy a tél nem kényszerpihenő, mint azt hitték, vagy mondták régen. Télidőben is jól ki lehet használni a nap minden óráját, a hosszú esték perceit. Csak akarat kell hozzá. És ez az akarat nem hiányzik termelőszövetkezeteink tagjaiból. Az érsekvadkerti Dimitrov- ban most folyik a dohány simítása. 20—25 asszony, lány vasalja tenyerével mindenriap a kövér, illatos leveleket. Jó hangulatban folyik a munka és ez a jó hangulat még jobban fokozza a munkakedvet. 30 mázsát simítottak le eddig. A DISZ-fiatalok különösen kitesznek magukért. A 19 éves Rék Margit 40 kilót is lesimít egy nap. Ilyenkor több mint 2 munkaegységet írnak be neve mellé. Szaporán dolgoznak az asszonyok is. Különösen Varga Józsefné, ifj. Saját Jánosáé, Rék Jánosné és ifj. Saját Józsefné. De dicséretet érdemelnek valamennyien. És ahogy nő egyre magasabbra a kisimított dohánylevelek oszlopa, úgy szaporodik a munkaegység a vadkerti Dimitrov Tsz szorgalmas asz- szonyainak, lányainak neve mellett. A dejtári József Attila tagjai sem tétlenkednek. A do- hánysimiíás mellett két-három holdnyi területről akáctuskó- kat ásnak. Ügy határoztak, hogy növelik gyümölcsös területüket. Az akáctuskók helyébe gyümölcscsemetéket ültetnek. Elsősorban cseresznyefákat. A balassagyarmati Előre Tsz-ben már hozzáláttak a melegágyak előkészítéséhez. Az elmúlt esztendőkben is szép jövedelmet hozott a kertészet a gyarmatiaknak. Most időben végzett munkával szeretnék megnövelni a kertészet jövedelmét. Megjelent a Társaslalaral Szemle 1? jj száma A Társadalmi Szemle decemberi száma szerkesztőségi cikkében az 1956. évi népgazdasági tervvel foglalkozik. A folyóirat „A pártos irodalomért” címmel közli Kovács István eivtársnak a budapesti pártaktíva 1955. december 6-i ülésén irodalmunk jelenlegi problémáiról tartott beszámolóját. Matusek Tivadar cikke Pártéletünk fontos eseménye címmel a vezetőségválasztásokkal foglalkozik. Kerpán István cikke A párt — népünk erőinek kibonta- koztatója címmel jelent meg. Trehl Imre írása a Klement Gott- wald Villamossági Gyár pártbizottságának az üzemi pártmunkában szerzett tapasztalatait i» merteti. Zoványi István a termelőszövetkezetek mintaalapszabályzatának jelentőségéről ír. Kom- ját Irén a Francia Kommunista Párt 35 éves harcát méltatja. Szemlét közöl a folyóirat az AFL és a CIO egyesüléséről és ismerteti Belinszkij A kritika esztétikai kultúrájáról című könyvét és a Szovjetunió szakszervezeti mozgalmának történetéről szóló könyvet.
