Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)

1956-01-21 / 6. szám

SZABAD NOGbXd 4 1956. JANUÁR 7. A Francia Kommunista Párt iiatalmas arányú győzelmével végződött a választás Franciaországban Január 2-án választotta meg képviselőit az új nemzetgyű­lésbe Franciaország. A válasz­tások a Francia Kommunista Párt világraszóló győzelmével végződtek. Bebizonyult a vá­lasztásokon, hogy a francia munkásosztály követeli a hiva­talos francia politika megvál­toztatását, elveti az észak­atlanti szövetségi rendszert és következetesen harcol a Nyu- gat-Németország felfegyverzé­séről szóló határozat megsem­misítéséért. A választás azt bi­zonyítja, hogy a francia közvé­lemény, Franciaország felemel­kedését, demokrácia megszilár­dítását, a béke védelmét akarja és tudja, hogy ezekért a célokért az ország leghatal­masabb pártja, a Francia Kom­munista Párt küzd igazán. A francia választók az anya­országban 542 mandátumról döntöttek. A Francia Kommu­nista Párt ebből 145 mandátu­mot kapott, tehát 53-mal töb­bet, mint az előző választáson. A Francia Szocialista Párt 88 mandátumot kapott, tehát né­gyet veszített, a mendes-france- ista radikálisok 52 mandátu­mot, az UDSR (jobboldali el­lenállók) négyet és a faureista RGR 15 mandátumot. Ez a há­rom utóbbi csoport együttesen 8 mandátumot vesztett. Az MRP mandátumainak száma 84 volt, most 70 mandátuma lesz (14 veszteség), a Pinay-féle függetlenek és parasztok 94 mandátumot kaptak, a korábbi 119-cel szemben (25 veszteség). Ez a csoport — mint ismeretes *— igen sokat várt a választá­soktól. Képviselői többször ki­jelentették, hogy 160—180 man­dátumra számítanak. A Iköztór- sasági szocialisták (volt gaul­leisták) valósággal összeomlot­tak: korábban 58 mandátumuk volt, most mindössze 16-ot kap­tak. A köztársasági szocialisták legtöbb szavazatát a poujadis- t&k örökölték, akiknek eddig nem volt képviselőjük a nem­zetgyűlésben. Ezenkívül meg­szereztek sok független, pa­rasztpárti és egyéb baloldali szavazatot is, és így 51 mandá­tumra tettek szert. A listakapcsolások segítségé­vel a kapcsolt pártok mindöez- sze tíz megyében tudtak abszo­lút többségre szert tenni. Az Union Francaise d’lnfor- mation (hírmagyarázója szerint a kommunista párt szavazatai­nak növekedése nagyobb, mint ebből az első részleges statisz­tikából kitűnik. Például Seine- et-Oise megyében több mint 70 000 szavazatot nyert, a IV. választókerületben, Duclos lis­tája 38 000. a VI. választókerü­letben a Thorez-lista 34 000-reI több szavazatot kapott, mint 1951-ben. Sok szavazatot nyert a kommunista párt Rhone me­gyében, Alpes-Maritimes me­gyében stb. Nemcsak az ipari körzetek­ben növelte a párt szavazatai­nak számát, de egyes földmű­velő megyékben is, mint Saone- et Loire, ahol a Waldeck Rochet vezette lista egy man­dátummal többet szerzett, mint 1951-ben a két párt külön- külön. A kibukottak között több miniszter szerepel, akiknek fe­lelőssége az indokínai háború­ban és az észak-afrikai esemé­nyekben közismert. A szavazás eredménye nagy izgalmat keltett a párizsi tőzs­dén. Az arany ára emelkedett, ugyanakkor az értékpapírok I árfolyama jelentős mértékben esett Megfigyelők szerint üz­leti körök nem leplezik csaló­dásukat amiatt, hogy Pinay— Faure által vezetett jelenlegi kormánytöbbségnek nem sike­rült helyzetét megerősítenie, s attól félnek, hogy a kommu­nisták nagy képviselete rossz hatással lesz az üzleti életre. Mint a Francia Kommunista Párt lapja, az Humanité vezér­cikkében megállapítja, a vá­lasztási csata igazat adott a pártnak. Az igazság és a nép érdekének szolgálata vezeti a pártot, a most következő idő­szakban is, amikor a feladat: az új nemzetgyűlésben tömörí­teni a valóban haladó, demok­ratikus erőket egy baloldali politika érdekében. Amikor a különféle irányza­tokhoz tartozó munkások az Humanité székházánál és a Louvre-nyomda előtt, ahol a lap készül, a népfront-kor­mány mellett tüntettek, az egész munkásosztály szívből jövő kívánságait fejezték ki. „Az első számú probléma: a jövő többség“ — mondja az Information fő címe. A lapok igyekeznek megrajzolni a le­hetséges új többség körvona­lait. A legvilágosabb, a legkö­vetkezetesebb álláspontot a kommunista sajtó szögezi le. Az Humanité egy egész olda­lát plakátként tördelték be. A plakát címe: A január 2-i győ­zelem után. Az Humanitének ezt az oldalát országszerte ki­ragasztják a pártszervezetek, a lap olvasói. Ezen az oldalon közölt felhívás így szól: „A francia politika megváltoztatá­sáért, a szociális haladásért, a demokráciáért, a nemzeti füg­getlenségért és a békéért — él­jen a népfront!“ A kínai népnek képviseletet kell adni az ENSZ-ben Valamennyi ország széles közvéleményét felháborította a csangkajsekista küldöttnek az ENSZ közgyűlésének 10. ülésszakán elfoglalt álláspont­ja. A felháborodás egyre nö­vekszik. Sok külföldi lap és folyóirat hasábjain mind sűrűbben ta­lálkozunk annak beismerésé­vel, hogy ideje eltávolítani a csangkajsekistákat az ENSZ- ből. A Gazetta del Popolo cí­mű olasz lap ..abszurdnak és nevetségesnek“ minősíti Csang Kaj-sék abbeli kísérletét, hogy diktáljon az ENSZ-nek és ott Kínát képviselje. A naciona­lista Kína magatartása túl­lépte a megengedett határokat — hangoztatja a lap. — „Ha tegnap még lehettek is kéte­lyek afelől, helyénvaló-e köve­telni a nacionalista Kína el­távolítását a Biztonsági Ta­nácsból. ezek a kételyek ma már eloszlottak. Az Egyesült Államok barátainak is rá kel­lene erre mutatniok Washing­tonban és kitartaniok amel­lett. hogy véget kell vetni en­nek a komédiának, amely már túlságosan hosszú ideje tart." Egy másik olasz lap. a Jus- ticia. maróan kigúnyolja az ENSZ-ben jelenleg uralkodó helyzetet, azt „mesterségesnek és paradoxnak“ minősíti. Azt írja, hogy amennyiben az ENSZ körei még nem veszítet­ték el a logikus gondolkodás képességét, a formozai kül­döttnek a Biztonsági Tanács­ban tanúsított magatartása arra kell hogy ösztönözze őket. hogy sürgősen felvessék Kína kérdését. A külföldi lapok hírmagya­rázóinak többsége hangoztatja, hogy a csangkajsekista klikk csak az Egyesült Államok tá­mogatása révén létezhet az ENSZ-ben. A Journal című kanadai lap rendkívül élesen fejezi ki az Egyesült Államok politikája miatt érzettelége- detlenségét. „Az őrültség leg­rosszabb fajtája — írja a lap —, hogy a partmenti kínai szi­geten élő. legyőzött és diszkre- ditált kínai tábornoknak sza­vazati jogot adnak az új ENSZ-tagok felvételének kér­désében. Formoza a szó igazi értelmében nem állam. Egysze­rűen az a hely, ahol Csang Kaj-sek hadseregével együtt menedéket talált... Nem cso­da, hogy olyan zűrzavar van a világban, ha a nyugati állam­férfiak. köztük az Egyesült Államok államférfiai. nem lát­ják ezt.’1 Napról napra erősödik a kö­vetelés szerte a világon, hogy ERŐTELJESEN FELLENDÜL A LENGYEL TRAKTOR­GYÁRTÁS A varsói Ursus-traktorgyár- ban üzemi értekezlet kereté­ben tárgyalták meg az új öt­éves terv feladatait. Az érte­kezleten a többi között elhang­zott, hogy a gyárban 1947 óta több mint 40 000 traktort ál­lítottak elő. Az új ötéves terv­ben 33 500 Ursus és 17 000 Bialorus típusú traktort gyár­tanak majd. A traktorgyártást mindinkább korszerűsítik, nagy gondot fordítanak a ter­melési költségek csökkentésé­re. UJ VILLANYKELTETÖGÉP A csehszlovák mezőgazdasá­gi kutatóintézet dolgozói új­típusú villanykeltetőgépet szerkesztettek. Az új típusú keltetőgép igen nagy kapaci­tású, a tojások forgatását sok­kal megfelelőbben oldja meg, mint az előző gépek, sőt a to­jások nedvesítése is tökélete­sebb, ami igen nagy hatással van a keltetés lefolyására. Csehszlovákiában rövidesen megkezdik az újtípusú kelte­tőgépek sorozatgyártását. ERŐSÖDIK A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM CSEHSZLOVÁKIÁBAN Csehszlovákiában egyre több termelőszövetkezet léte­sült. Évről évre magasabb a termelőszövetkezeti tagok jö­vedelme. Különösen a pardu- bicei terület termelőszövetke­zetei tettek tanúságot komoly fejlődésről: a terület termelő- szövetkezeteinek összbevéte­le 1954-hcz viszonyítva 1955­az ENSZ-ből és helyezzék vissza törvényes jogaiba a Kí­nai Népköztársaságot az ENSZ-ben. A népek békéjének és biztonságának érdekei dik­tálják ezt a követelést. ben 16 millió koronával, vagy­is csaknem 17 százalékkal emelkedett. Részben ennek köszönhető, hogy 1955-ben Pardubice területén 1861 kis-, illetve középparaszt tért át a közös gazdálkodás útjára. ROMÁNIA GYÓGYNÖVÉNYEKET EXPORTÁL A Román Népköztársaság­ban nemrég fejeződött be a gyógynövények és különböző aromás növények szedése. 1955-ben 28 különféle gyógy- és aromás növényből 50 szá­zalékkal többet termeltek, mint az előző évben. A román gyógynövényeket és aromás növényeket igen sok ország vásárolja. így a többi között az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország. Csehszlovákia, az NDK. Magyarország, Bel­gium, Hollandia. Ausztria, Svájc és Finnország. A legna­gyobb mennyiséget Nyugat- Németország veszi át. AZ 1956. ÉVI CÉLKITŰZÉSEK AZ NDK MEZŐGAZDASÁGÁBAN A Német Demokratikus Köztársaság 1956. évi népgaz­dasági terve a többi között a következő feladatokat tűzte a mezőgazdaság elé: a hektáron­kénti átlagtermés felemelése gabonából 26,7 mázsára, bur­gonyából 200 mázsára és cu­korrépából 325,3 mázsára. Az egész vetésterület 26 szá­zalékán másodterményeket kell termelni. A vágóállat-termelést 1955- höz viszonyítva 7 százalékkal, a tejtermelést 6,9 százalékkal és a tojástermelést 13,6 száza­lékkal kell növelni; űzzek ki a csangkajsekistakat ct A SZABAD mm SAZBAKAlEOÁRIÍJftlA Az olvasó kérdez - a szerkesztőség válaszol Kacsák Pál, forgáchi ol­vasónk, aki Margit-tárón vájár, azt kérdezi szerkesz­tőségünktől, hogy mennyi fi­zetett szabadság jár neki. 1934-től dolgozik —több he­lyen ugyan —, de sem meg­szakítása, sem önkényes ki­lépése mm volt. Az MT 49. §-a alapján a dol­gozóknak a fizetett szabadság alapszabadságból és pótszabad­ságból áll. A dolgozót naptári évenként 12 nap alapszabadság illeti meg. Az 51. § E pontja alapján a két évnél hosszabb idő óta fo­lyamatos munkaviszonyban álló dolgozóknak 1945. január 1. nap­ját követően eltöltött idő után 2 naptári évenként jár 1 nap pót- szabadság, 1945. január 1. nap­ját megelőző idő után pedig 3 naptári évenként jár 1 nap pót- szabadság. A pótszabadság csak akkor jár a dolgozóknak, ha a munka­idejük folyamatos, a munkavi­szony folyamatossága megszű­nik, ha a dolgozó önkényesen kilép a munkából, fegyelmi úton elbocsátják, vagy bírói ítélet kö­vetkeztében szűnik meg a mun­kaviszonya. Kacsák Pálnak, aki 10 évet dolgozott 1945-ig, az addig el­telt időre jár 3 nap pótszabad­ság, az 1945-től ledolgozott tíz évre 5 nap pótszabadság, alap- szabadsága 12 nap. A földalatti dolgozóknak (vájár, segédvájár, csillés, stb.) 6 nap pótszabadság jár. Kacsák Pált tehát 24 nap fizetett szabadság illeti meg, bár az előbbiek szerint 26 nap sza­badság járna, de a szabadságon eltöltött napok száma nem ha­ladhatja meg a 24 napot. VIZSGÁLJUK ÁT A TÁROLT KUKORICÁT A kedvezőtlen őszi időjárás alaposan megkésleltette a ku­korica érését. A betakarítás még novemberben is tartott. A nagy sietségben sok he­lyen előfordult, hogy tárolás­ra alkalmatlan csövek kerül­tek a górékba. magtárakba, padlásokra. Ezért rendkívül nagy szükség van arra, hogy megvizsgáljuk a tárolt kuko­rica állapotát. Sok éretlen cső akad, amelyek bőséges ned­vet engednek magukból és át­nedvesítik a különben érett, száraz csöveket, terjesztik a penészgombákat. Szükséges tehát kiválogatni a tárolásra alkalmatlan kukoricát, ame­lyeknek nagy részét azonnali takarmányozásra nagyszerűen felhasználhatjuk. A válogatás során ajánlatos a tárolásra al­kalmas beérett, száraz, de kis­sé penészes csöveket átkefé'- ni, gyökér, vagv sárkefével, hegy a szemek között meg­húzódó penészgombákaí is eltávolítsuik. KERTÉSZETI TENNIVALÓK Sok termelőszövetkezet és egyéni gazda foglalkozik ker­tészkedéssel. Az igaz, a nap­tár még csak januárt mutat, s a korán termelt (primőr) zöld­félére is kell még várni né­hány hetet. Mégis a meleg­ágyak elkészítéséhez ideje hozzálátni. Az idő pénz. tart­ja a közmondás. A kertészke­dő embernek többszörösen az. Ha időben megkezdi a palán­ták nevelését, kétszer is ki­használhatja a melegágyat: nevelhet benne ' kétszer is; Most arra van szükség, hogy máris gondoskodjunk melege ágyi trágyáról. Nem szabad megfeledkezni a gyékényről, szalmatakaróról sem. Kevés olyan kertészet van, ahol ne akadna kisebb-nagyobb sé­rülés a kereteken, ablakokon; Javítsuk meg. A vetőmag be­szerzését se hagyjuk az utolsó pillanatra. Az idejében elve­tett magból, idejében fejlődik ki a palánta, korábban meg­erősödik, előbb hoz termést. A JÓSZÁG IS SZERETI A TISZTASÁGOT így télidőben gyakran mon­dogatják a gazdák, hogy meg­akadt tehenük fejlődése, za­var mutatkozik a csikók, bor­júk növekedésében, nem sza­porodnak, nem szednek ma­gukra semmit. Sokan nem tudják megmagyarázni ennek okát. Pedig az esetek többsé­gében, igen könnyű segíténi a bajon. Az ilyen rendellenes­ség legfőbb okozója a tisztát- lanság. Az istállók fülledtek, párásak, a levegő ammóniák­kal telített. Nagy szükség van .arra, hogy szellőssé, levegőssé tegyük. Fontos az is. hogy bőven almozzunk, ne sajnál­juk a szalmát állataink alá; Mindehhez párosul még a nyí- rás is. A páradús levegő át­nedvesíti, valósággal vizessé teszi az állatok szőrét, amit ajánlatos lenyírni. A szellős, gondosan almozott istállóban egészségesen fejlődnek az ál­latok, nem sínylik meg a te­let, hús- és csontnövekedésük zavartalan lesz. MIKLÓS GÁSPÁRNÉ ELMONDJA AZ ÉLETÉT J^ét kicsi, tégla­lap alakú do­boz feliszik előttem a konyhaasztalon, piros bőrkötésben, népköz- társaságunk aranyo­zott címerével. Mel­lette kis könyv, egy téglavörös, meg egy zöldszínű, mely sze­rint Miklós Gáspárné a Munka Érdemérem, férje a Szocialista Munkáért Érdemérem tu­lajdonosa. Miklós Gáspárné fiatalmozgású, középkorú asszony, épp most jött haza munkából, va­csorát készít családjának, hetedik osztályos kislányának és rendőr fiának. Közben szapo­rán beszéli élettörténetét. — Egy kis, szűk dűledező lakásból indul­tam el. Kilencen voltunk testvérek és a mun­kát már tizenkétéves koromban kezdtem meg a kőművesek közt. Ez a nyomasztó, nehéz munka férjhezmenésem után sem szűnt meg, férjemmel látástól-vakulásig dolgoztunk. Há­zasságunk első évében azonban férjem na­gyon furcsán viselkedett. Éjszaka későn járt haza, s néha hajnalban, amikor felébredtem sem volt már otthon. Mit gondolhat ilyenkor egy 18 éves fiatal asszony? Biztosan lehet valakije, vagy talán ... Nem, másra még ak­kor nem mertem gondolni"— kicsiny mosoly fut át az arcán, miközben folytatja. — Pedig a férjem nem csalt meg, nem járt máshoz, csak éppen annyira szerette a pártot, hogy csak házasságunk második évében, szigorú titoktartás mellett merte rámbízni, hogy tagja az illegális mozgalomnak. Ettől kezdve aztán már nem attól a képzeletbeli asszony­tól féltettem őt, hanem a csendőröktől», s ettől kezdve nemcsak őérte rettegtem, hanem elvtársaiért is, akiket az első perctől kezdve szívembe fogadtam. Férjem egyre többet járt röpiratokért. Egyre többször fordult meg Sal­gótarján és Pest között az a bőrönd, amelyben a játékáruk alatt csendben húzódtak meg azok az iratok, amelyek nyomán sztrájkok születtek üzemekben, bányákban, s amelyek az új. jobb életet hirdették. Tflső lebukásunk 1930-ban következett be. Férjemet elhurcolták, s én magamra maradtam nyolc hónapos kisfiámmal és más­fél éves lánykámmal. Keserű napok köszön­töttek ránk. A házkutatások, vallatások egy­mást érték. Férjemnek néha vacsorát vittem a börtönbe, de legtöbbször a fájdalomtól en­ni sem tudott. A verekedéshez, ahhoz értet­tek ezek! — nyomja meg az utolsó szót úgy, mint akiknek most is fáj az ártatlan embe­reken végigsuhintó gumibotok emléke. — Egy év után ismét szabad lett férjem, de állandóan szemmel kísérték lépéseit. S ő — mivel a mozgalmat az életénél is jobban szerette — felszabadulásunkig, 1944-ig, több hónapot töltött ezután is a fegyházban, sok kínszenvedéssel teli órát élt át és vele együtt én is. Életem legfájdalmasabb emlékei a 40-es években történtek. 1940-ben vesztettem el 11 éves kisfiámat, mert annyi pénzünk sem volt, hogy megmenthessük az életét. 1943-ban fér­jemet újra elvitték a csendőrök és a vallatás közben, hogy egyik társát elárulja, leverték körmeit és félholtan vitték vissza a cellájá­ba. Ekkor engem sem kíméltek, pedig kis­lányom már éppen útban volt. Azzal fenye- getődztek, hogy kikényszerítik belőlem a val­lomást, ha szépszóval nem megy. Azonban mindketten, mintha lakattal zártuk volna le szánkat, hallgattunk. Majd elérkezett 1944. Férjemet, mint kom­munistát, elhurcolták a németek. A tetejéig vizes, rozoga lakásunkat egy bombatalálat a földdel egyenlővé tette. Kis, földbevájt bun­kerban töltöttem ezután néhány hetet két kisgyermekemmel felszabadulásunkig. — Az asszony kezében megáll a szeneslapát, fel­egyenesedik egy percre, abbahagyja a mun­kát és így folytatja. — Ha valaki joggal ki­mondhatja ezt a szót, hogy felszabadulás, én igen. Megszűnt a rettegés, a félelem, a nyo­mor. Végre nem kellett éjszakánként fel­ijedni rendőrcsizmák dübörgésére. Embe­ribb körülmények közé jutottunk. Lakást, bútort, ruhát kaptunk a Vörös Hadseregtől — s visszakaptam a férjemet is. A zonnal beléptem a pártba. Még 1945-ben leutazott hozzánk a budapesti MNDSZ- szervezettől Fay Bori, hogy mi, haliadószel­lemű asszonyok, itt is alakítsuk meg a szer­vezetet. Helyszűke miatt felajánlottam laká­somat, s egy-két hónapig az MNDSZ-szervezet központja lett otthonom. Megalakulásunkat követő időben sokat jártam vidékre, környező községekbe, mint MNDSZ-vezetőségi tag. Ak­kor és azóta nagyon sok asszonnyal értettem meg azt, hogy a háztartási munka mellett társadalmi munkában is részt kell vennie; Sok tagot toboroztam szervezetünknek. Az elmúlt évben például 60 új tagot szerveztem és 150 darab bélyeget adtam el. A pártban tizesbizalmi vagyok és a szülői munkaközös­ségben is dolgozom. A társadalmi és háztar­tási munka mellett 1950-től az Ingatlanköz­vetítő Vállalatnál voltam és 1954-től pedig a 36-os számú Italboltban dolgozom. Az MNDSZ-mozgalomban végzett munkám jutalmát láthatja ott maga előtt az asztalon, kormányunk és pártunk megbecsülésének je­lét. Tavaly az MNDSZ fennállásának 10. év­fordulója alkalmából, maga Dobi István elv­társ tüntetett ki az Országházban. Két felejt­hetetlen napot töltöttem akkor Budapesten.- Azt, hogy milyen szép volt, talán elmondani sem tudnám, de amíg élek, emlékezni fogok rá. p1elnyitom a kis doboz fedelét, s a vér­vörös selyem között, arany és égszín­kék színekből alkotott csillag sziporkázik előttem, amely ennek a sokat szenvedett, de sok örömet is megért asszonynak méltó ju­talma. W. V*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents