Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)
1956-01-21 / 6. szám
MEZÖGAZDflSfc Stic íjíOt A termelőszövetkezeti élet krónikája A pártszervezetek legyenek motorjai a termelőszövetkezetek fejlődésének A termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági megszilárdításának egyik legfontosabb tényezője a jó tervkészítés. A termelőszövetkezetek, mint szocialista nagyüzemek, gazdaságukat előre kidolgozott és jól átgondolt terv nélkül helyesen szervezni és irányítani nem tudják. A termelőszövetkezetek a tervet nem naptári szám szerint készítik, hanem zárszámadástól, zárszámadásig. A termelőszövetkezeteink tervei csak akkor szolgálják valóban a fejlődést, ha abban megfelelő helyet kap az állóalapok; a közös vagyon állandó emelése. Ilyen -az állatállomány fejlesztése, ezzel párhuzamosan istállók, öntözőberendezések építése, a szükséges gépek beszerzése. Az ilyen beruházások nélkül el sem lehet képzelni a szövetkezet állandó erősödését, a tagság jövedelmének állandó fokozását: Termelőszövetkezeteink egy részénél mégis tapasztalhatók szektáns jelenségek, ami leginkább megnyilvánul a tagság részéről, olyan formában, hogy nincs szükség újabb beruházásokra, elég nekünk az a jövedelem, ami van. így történt ez Szurdokpüspökiben, a Béke Tsz tagságánál. A járási párt- bizottság és a járási tanács javasolta, hogy mivel a földjük a Zagyva-patak mentén terül el, a földjeik nagy részén'foly- tassanak korszerű öntözéses gazdálkodást. A tagság, de a szövetkezet egyes vezetői is, azzal tiltakoztak, hogy ennek megvalósításához az államtól kölcsönt kell felvenni, aminek a visszafizetése csökkenteni fogja az egy munkaegységre eső jövedelmet, amely az elmúlt évben 81 forint volt. A tagság, a pártszervezet és az elnök felvilágosító munkája alapján kezdi megérteni az öntözéses gazdálkodás előnyeit. Már elérték, hogy a tagság vállalta, hogy 20 holdon bevezetik a szórófejes öntözést. Továbbra is nagy feladat yár a pártszervezetre, hogy megmagyarázza a tagságnak, hogy az öntözéssel lényegesen nagyobb terméseredményeket tudnak elérni, és ez nem csökkenti az 1 munkaegységre eső pénz- és természetbeni jövedelmet, hanem növeli. Nagyobb jövedelemből, több termékből könnyűszerrel egy-két év alatt ki lehet egyenlíteni a kölcsönt és azután teljes egészében a tagság nagyobb jövedelmét szolgálja az egész öntözőrendszer. A pártszervezet harcot indított a tsz taglétszámának fejlesztéséért is. A titkár és az elnök tervet dolgozott ki, amely szerint minden tsz-tag három egyéni gazdával beszélget el a társasgazdálkodás előnyéről. A tagság örömmel fogadta ezt. Ennek az eredménye megmutatkozott abban, hogy október óta nyolc új tag lépett a tsz-be. Termelőszövetkezeti párt- szervezeteink feladata, hogy megmagyarázzák a tagságnak, milyen káros a további fejlődés szempontjából az a nézet, hogy megelégszünk a jövedelemmel, nekünk jól van így is, nincs szükség a közös vagyon gyarapítására, új beruházásokra, új tagok felvételébe, mert ezzel látszólag csökken a jövedelem, kevesebb kerül kiosztásra, ha többet fordítanak beruházásra. A pártszervezet feladata, hogy megmagyarázza: egy-egy nagyobb beruházás, egy vagy két év múlva milyen jövedelmet jelent a tagság számára. Meg kell magyarázni, hogy nem elég csak az állatállományt fejleszteni, annak megfelelő istállókat, férőhelyeket is kell építeni. Gépesíteni kell a takarmánykészítést. mert csak így lehet nagyobb hozamokat elérni, ami a tagság jövedelmét emeli. Ahol a pártszervezet harcot indít a kommunisták segítségével a közös alap erősítésére, ott érnek is el eredményeket. Az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezet pártszervezete megmagyarázta a tagságnak, hogy csak akkor lesz biztosítva a továbbfejlődésük, ha fejlesztik a közös vagyont. A tsz tervében szerepel a törzskönyvezett tehénállomány kinevelése, a tejhozam további emelése, a sertésállomány megjavítása. Ennek megfelelően fejlesztik a gazdasági felszereléseket. Az állatok jobb takarmányellátása céljából 30 lóerős motort vásároltak, a kalapácsos daráló meghajtására. Úgyszintén felszereltek egy motormeghajtású szecskavágót is. Termelőszövetkezeteink gazdasági megerősödésének egyik biztosítéka, hogy a tsz-párt- szervezeteink harcoljanak a szektáns, maradi nézetek ellen, előremutató terveket dolgozzanak ki, ami megmutatja a tagságnak, hogy hová, milyen irányban akarnak fejlődni. URBÁN MIHÁLY MEG A SZÖVETKEZET Urbán Mihály, a mohorai Kossuth Termelőszövetkezet brigádvezetője teltarcú, dere- sedőhajú, derék ember. A szövetkezetben 156 kh szántón és 50 kh réten irányítja, szervezi a növénytermesztést. Nem kis dolog ez. Míg egyénileg gazdálkodott, 8 kh föld gondját, baját hordozta a vállán. „Abból bizony elég volt“ — mondja visszaemlékezve — „ahány hold, annyi gond. Az egyénileg gazdálkodóknál így volt és így is lesz mindaddig, míg nem tömörülnek a közös gazdaságokba?’ Ahogyan beszél, látni az arcán, miként suhannak el gondolataiban az egyéni gazdálkodásból megmaradt emlékei. Nem sajnálja ő ezeket. Ugyan minek is sajnálná! örül, hogy megszabadult tőlük. Meg ki sajnálja a hiába való küzdelemmel. gyötrelemmel, gonddal. bajjal, bizonytalansággal teli életet, ha van olyan élet is, amely mindezt nélkülözi? Ilyen élet pedig van már Motorán, a Kossuth Termelőszövetkezetben. S a tsz-be vezető út fényesebben tündököl, mint a nap sugara. „Erről az útról engem már bottal &em lehetne letéríteni.“ így mondta, tisztaszívből, őszintén, meggyőződésből. S vajon milyen politikai, gazdasági változás idézte elő ezt a meggyőződést? Ezt hadd mondja el ő, aki a legilletékesebb erre. „Amíg egyénileg gazdálkodtam, fukarul fizetett a föld, pedig úgy kedveskedtem neki, mint anya a gyermekének. Hiába volt minden fáradság, egy hold földből 8— 10 mázsa gabonánál többet alig-alig tudtam kicsikarni. Hej, pedig de akartam... Itt, a szövetkezetben gyökerében más a helyzet. Nagy földtáblák vannak, az ember felszabadultnak érzi magát. Traktor szántja a földet, szerves- és műtrágyával javítjuk a föld táperejét. így bizony nem ritka a 12—13 mázsás átlagtermés sem, s ami a legfontosabb: évről évre fokozatosan és biztosan emelkedik a terméshozam. Minderről az egyéni gazdaságokban szó sem lehet." Két gazdálkodási mód, kétfajta jövedelem. Vajon mit mond erről Urbán Mihály? „A 8 hold föld sosem termett any- nyit, hogy végre azt mondhattam volna, ,elértem a célom’. A beadás teljesítése után, alig hogy futotta ruhára. Nem azért, hogy sok volt a beadás, hanem mert sosem tudtam eleget termelni. Sok volt a kiadás ... Ezzel együtt a gond. A szűkös élet nem jó élet. Bezzeg a szövetkezetben más az élet. 460 munkaegységet dolgoztam a múlt évben. Az évi jövedelem több mint 20 000 forint. Munkaegységeimre kaptam 11,5 mázsa búzát, 5,90 mázsa rozsot, 6,30 mázsa árpát, 4,60 mázsa burgonyát, 8 mázsa szálastakarmányt, 80 kiló almát, ugyanannyi szilvát, 91 kilogramm cukrot és 5971 forint készpénzt. A háztáji gazdaság jól kiegészítette ezt a jövedelmet. Lett 20 mázsa kukoricám, 50 mázsa burgonyám, a háztáji tehén pedig 4000 forintot jövedelmez. Két sertés hízik az ólamban. Az egyiket szerződéses alapon, a másikat saját részemre hizlalom. Urbán Mihály jövedelmétől van magasabb, meg alacsonyabb is. Ki, hogy dolgozott egész évben. Az övé olyan közepes eredmény. Tény az, hogy a községben egyetlen egyéni dolgozó parasztnak sincs olyan jövedelme, mint a szövetkezet tagjainak. Persze Urbán Mihály nem elégszik meg annyival, hogy neki most már jó élete van. Azon fáradozik, hogy a kívülálló dolgozó parasztoknak is ilyen, vagy még jobb életük legyen. Kötelességének tartja a dolgozó parasztok felvilágosítását, a szövetkezeti termelés előnyéről, fölényéről. A tsz többi tagjai is így gondolkodnak. Most a téli napokat felhasználják a dolgozó parasztokkal való beszélgetésre. Felkeresik majd Szabados Istvánt, Rados Istvánt, Mikus Károlyt, Hornyák Jánost, Mucs Istvánt, Mikus Andrást és a többi egyénileg gazdálkodó parasztot és ismertetik velük a szövetkezet eredményeit. S felkérik őket: lépjenek be a szövetkezetbe. (L—L) Hugyagon egyre nagyobb tért hódít a szövetkezés gondolata Hugyag község dolgozó parasztjai körében sok szó esik mostanában a szövetkezésről. A tanácsüléseken, a földművesszövetkezeti taggyűléseken, nagy viták folynak az új gazdálkodási módról. Különösen Hegedűs Mihály, Meló József. Oszegyán Mihály. Borda István, Bállá Mihály és Bállá István pistur dolgozó parasztok vannak azon, hogy mielőbb megalakuljon a termelőszövetkezet. A fejlettebb, előrelátó dolgozó parasztok már az új, jobb élet után vágynak. Ezért terjed a községben egyre erőteljesebben a szövetkezés gondolata. A tanácstagság megbízta Farkas Mihály népfrontbizottsági elnököt és Győri István járási tanácstagot (mindketten középparasztok), hogy egv héten belül szervezzenek látogatást a nyereségesen gazdálkodó nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezetbe. A tsz látogatására 10 dolgozó parasztot küld a község. A látogatás után megalakítják az előkészítő bizottságot. De vajon elég-e ennyi? Nem, nem elég! Meg kell választani az elnököt, aki irányítja, szervezi az előkészítő bizottság tagjainak felvilágosító munkáját. Az előkészítő bizottság tagjainak agitátorokká kell változniok, hiszen az a cél, hogy minél több kis- és középparaszttal. minél előbb megalakuljon a termelőszövetkezet. Ehhez a munkához kell nagy segítséget nyújtania a helyi pártszervezetnek. A tsz-szervezési munkát nagyban megkönnyítené a község vezetőinek példamutatása. amely ugyan ma még hiányzik. Elsősorban a párttagok, a tanácselnök, a tanácstagok, földművesszövetkezeti vezetők mutassanak példát a szövetkezetbe lépésben. Ha ez meg lesz. a siker sem marad el. i\ berceli Aranykalász Tsz koiüffliunistái visszasírok a szövetkezet régebbi jó hírnevét A BERCELI Aranykalász Termelőszövetkezet a múlt évben veszteségesen gazdálkodott. Ennek ellenére bizonyos fejlődés tapasztalható gazdálkodásukban. 1954-ben 24,47, míg 1955-ben 29,54 forint volt az egy munkaegység értéke. Ez a fejlődés megmutatkozik a tagok pénz- és természetbeni részesedésében is. Kovács István fejőgulyás 23 mázsa kenyérgabonát, 17,5 mázsa takarmánygabonát, 10,75 mázsa szálastakarmányt, 7,17 mázsa burgonyát, 122 kig cukrot. s 3734 forint készpénzt kapott munkaegységeire. . A község legjobban gazdálkodó középparasztjainak sincs eny- nyi tiszta jövedelmük. A veszteséges gazdálkodásnak miár -megkeresték az okait. A kukoricát tavaszi szántásba vetették, s ezért hiányosan és későn kelt, kevés lett a termés. A szarvasmarha állomány keveset jövedelmezett. Miért? Rossz volt az állatok elhelyezése, nem volt szakszerű azok gondozása. A tehenek egyrésze öreg és alacsony tejélékenységű. A tagok munkafegyelme terén sok volt a hiba. Például a legnagyobb dologidőben Miklósik György, Dobrocsi András fogatosok, de Molnár Pál könyvelő is a kocsmában italoztak munkavégzés helyett. A VEZETŐK, s a becsületesen dolgozó tagok okultak a hibáikból. Most már azon dolgoznak, miképpen lehetne a leggyorsabban, a legeredményesebben leküzdeni a hibákat. Ehhez a munkához már megvan minden feltétel. A tsz új, modern tehénistállót épített, 30 darab tehenet fognak elhelyezni benne. Ugyancsak megépítették az új. egészséges sertésfiaztatót is. A kukoricát most már semmi pénzért nem vetnék tavaszi szántásba, őszi szántásba vetik, amit tavasszal vetés előtt szakszerűen elmunkálnak. A munkafegyelmet súlyosan megsértő tagok felett a közgyűlésnek kell ítélkeznie. Helyes lenne, ha Dobrocsi András fogatost, Molnár Pál könyvelőt leváltanák funkciójukból, s gyalog munkásnak tennék meg. Ez jó okulás lenne részükre. Miklósik György fogatosnaik már nagyon súlyos az esete. Őt, részegesikedése miatt többször büntették munkaegység levonással. Ezek a figyelmeztetések semmit sem használtak neki. Mintha mi sem történt volna, tovább folytatta káros életmódját. Csorbát ejtett a tsz jó hírnevén, s ezáltal sok. középparasztot tartott távol a szövetkezetbe való belépéstől. Az ilyen súlyos hibák után Mik- lósiknak nem sok keresnivalója van a szövetkezetben. AZ ARANYKALÁSZ Tsz kommunistái — élükön az új párttitkárral — elhatározták, hogy a becsületes, szövetkezeti tagokra támaszkodva visszaszerzik a tsz régebbi jó hírnevét. Kovács- és bognármőbelyt létesít a cserhátsurányi Szabadság Isi Alakulása óta elsőízben ebben az esztendőben termel dohányt a cserhátsurányi Szabadság Tsz. Úgy döntöttek, hogy dohánypajtát is építenek. A pajta építése mellett még számos gazdasági épülettel gyarapítják vagyonukat. Többek között újjáépítik sertés- hizlaldájukat. Nem kell már a nyáron a csoportbelieknek a falu kovácsához szaladni, ha valami hiba akad a szekéren, vagy a szerszámok valamelyikén. A terv azt mondja: létesítünk egy kovács- és egy bognárműhelyt. Belevaló szakember akad, két kovács, meg egy ács tagja van a szövetkezetnek. íölsímávossiövd!1 eieti fiokboltst kap a cercdi Budakalász Tsz A Zabar- és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetősége határozatot hozott bolthálózatának bővítésére. Úgy döntöttek, hogy még az első negyedévben fiókboltot nyitnak a ceredi Búzakalász Tsz tagjai számára. A fiókbolt negyven család áruellátását biztosítja. Nem kell a szövetkezet tagjainak sek-sek kilométert gyalogolni, hogy vásárolni tudjanak. Nagyszerű tervek a tehénállomány fejlesztéséért Nógrádmegycren Befejezéshez közeledik a nógrádmegyeri Péteri Termelőszövetkezet új, 50 férőhelyes szarvasmarha istállójának építése. Az új istálló elkészülése után a duplájára emelik a szarvasmarha állomány létszámát a megyeriek. A tehenek számát az év első negyedében hat darabbal emelik. Csak törzskönyvezett és nagy tejhozamú egyedeket állítanak be. Nem feledkezná meg a műtrágyázásról a pásztói Szabadság Tsi-ben Nagy gondot fordítanak a talajutánpótlásra a pásztói Szabadság Termelőszövetkezetben. Ebben az évben 83 holdon végeznek istállótrágyázástj Holdanként közel 200 mázsa trágyát szórnak ki. Az istálló- trágyázáson kívül 165 holdon nitrogénnel, 141 holdon foszforral és 21 holdon káliummal műtrágyáznak. A szükséges műtrágya mennyiséget már idejében megrendelték, így az első alkalmas napon elvégzik az őszi kalászosok tavaszi fejtrágyázását. A homokos talaj trágyázására legalkalmasabb a zöldtrágyázás. A terv szerint a Szabadság Tsz-ben 20 holdon végeznek zöldtrágyázást, 10 holdon szudáni. fűvel, 10 holdon pedig kölessel. Fejlett eljárások - emelkedő tejhozam A megyei szarvasmarha tanácskozás óta fokozatosan emelkedik a tejtermelés a ka- rancssági és a ludányhalászi Alkotmány Termelőszövetkezetben. A tehenészek alkalmazzák a fejlett zootechnikai módszereket. Tanulmányozzál* az országos tanácskozásról készített brosúrát és a legjobb tehenészek módszerei szerint etetik az állatokat. A takarmányt szecskázzák, pácolják, megfelelően kezelik. Az abraketetésnél bevezették az egyedi etetést. Az új módszerek alkalmazása már az első hónapban szép eredményt hozott. Lu- dányhalásziban 12 literrel, Ka- rancsságon pedig 16 literrel emelkedett a tehenészet napi tejhozama. Új tagokkal gyarapodnak a balassagyarmati járás tsi-ei Az új esztendőben is gyarapodik a balassagyarmati járás termelőszövetkezeteinek tagsága. A honti Győzelem Termelőszövetkezetben például három dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot. Új belépőkkel gyarapodott a szandai Lenin, a mohorai Kossuth, a pataki Zsdánov és a berceli Vörös Csillag. A járás legfiatalabb termelőszövetkezete a He- rencsény Liszkópusztai Új Barázda. Az elmúlt héten kapta meg a működési engedélyt. A tíz családból álló termelőszövetkezet 92 holdon gazdálkodik, s már az ősz folyamán közösen végezték a vetést. Kommunista példamutatás Haljárszki Margit, a berceli földművesszövetkezet könyvelője, öt esztendeje földműves- szövetkezeti alkalmazott. Kommunistához és DISZ-taghoz méltón, becsülettel végzi munkáját. Tanítja, neveli a falu fiataljait; Bércéi község DISZ- szervezetének titkára. Az elmúlt héten a párt kéréssel fordult Haljárszki elvtársnőhöz: „A Vörös Csdllag- Tsz-nek könyvelőre vari szüksége. Jó könyvelőre, hogy még .szebb eredményeket érjen el. 'Rád gondoltunk.” Válaszul Haljárszki elvtársnő odakanyarintotta nevét a belépési nyilatkozat aljára. A Vörös Csillag tagja lett. Pártmegbízatást teljesített. Ezentúl ő vezeti a szövetkezet könyvelését. „Igyekszem tudásom legjavát adni, hogy ne csalódjon bennem a párt” — mondotta- Hisszük, hogy becsülettel megállja majd a helyét. Eredményes, jó munkát kívánunk neki. Másítanak, nem ásítanak hallja-e?" Szókimondó asszony hírében áll Balcer Ferencné. a cserhátsurányi Szabadság Tsz tagja. Nem lehet őt kihozni a sodrából — rákontráz a heccre, úgy, mint annak a rendje. A minap is ... no, de adjuk csak át a szót neki. Hadd mondja szépen tollba. a legutóbbi történetecs- két, amin már az egész tsz- tagság jót mulatott. — Hát az úgy vöt, hogy úgy határozott a tagság, hogy már januárban behajtjuk a beadásba való marhákat. Hadd vegyen rólunk példái az egész falu. a Szabadságra ne mutogasson senki egy ujjal se’. Az egyik január eleji reggelen aztán az emberek azt mondták, hogy ők még kimennek gödrözni a gyümölcs_ fáknak — mert húsz hold gyümölcsöst is telepítünk az idén és még vöt egy kis göd- röznivaló — hajtsuk be mi, asszonyok a marhákat. Úgyis lett. Ballagunk, ballagunk mi a marhákkal az átvevőhely felé. Látjuk már mesz- sziről. hogy jókora csoport ráérő ember beszélget, ásíto- zik ott, az út mentén. Gondoltuk, hogy rólunk eshet a beszéd, mert ugyancsak felénk nevetgélnek, bökdöstek. Aztán az egyik, amikor közelebb leerültünk, elkurjantotta magát. — Téesz-beliek lelkem? — pedig tudta, hogy azok va- gyünk. Én aztán visszanyelveltem neki. — Mé’, nem látszik rajtunk? — Aztán nem akarták az uracskáik álmát megzavarni, hogy maguk fogták meg a kötelet? — mondta vissza. Felharsant a nevetés- Örült mindenki a tréfának. Az igaz, több is volt ez tréfánál. Olyan lecke-féle, kiokta_ tás forma akart lenni. Meg a’ emmi‘ embereink lenézése. Én aztán azon melegiben rávágtam: — A mi embereink fásita- nak. nem ásítanak, hallja-e? Erre aztán megint csak kitört a nevetés. De most már azt nevették, hoay mennyire megjárta a főszóló. Mondták is, úgy kellett neked, most legalább megtanultad, hogy nem lehet ezeket a csoportbeli asszonyokat .felspanol- ni”. Azok értik csak igazán a kontrát -. t (kiss)
