Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)

1956-01-11 / 3. szám

1956. január M. SZABAD AOf.nin s A nagybátonyi gépkocsivezetők eredményes küzdelme a balesetmentes közlekedésért Most értékelték a „Vezess baleset nélkül!“ mozgalom 1955. negyedik negyedévi ered­ményeit. A biztonságos közle­kedésért indított országos ver­senyben Nógrád megye a ne­gyedik helyet szerezte meg, míg a megyében a 33. számú Autóközlekedési Vállalat nagy­bátonyi főnökségének dolgozói kerültek az első helyre. Január 9-én ünnepélyes ke­retek között adták át a nagy­bátonyi főnökség dolgozódnak a Belügyminisztérium Nógrád megyei Főosztálya által meg­indított „Vezess baleset nél­kül!“ mozgalom 1955. évi ván­dorzászlaját, amely — tekintve a sorozatos jó eredményeket — most már véglegesen a nagy- báitonyiaknál marad. A Főosztály képviseletében Nagy Béla rendőrhadnagy ad­ta át a zászlót Bartha Viktor­nak, a Főnökség vezetőjének, majd kiosztották a jutalmakat. Kocsis György és Homyäk Já­nos gépkocsivezetők, akik a balesetmentes közlekedés meg­teremtésében igen jó eredmé­nyeket értek el, 500—500 fo­rint jutalmat kaptak. A lelkes hangulatú ünnepség keretében többen is felszólal­tak és hangsúlyozták, hogy a mozgalom sikerét jelentősen elősegítette az Autóközlekedé­si Vállalat és a rendőrség együttműködése, a rendszere­sen megtartott oktatófilm-be­mutatók és egyéb oktatási for­mák révén. A nagybátonyi gépkocsivezetők megfogadták, hogy a közlekedési szabályok pontos betartásával, a kocsik műszaki állapotának gondos ellenőrzésével, jól megszerve­zett karbantartással és körül­tekintő, óvatos vezetéssel 1956-ban is megszerzik az első helyet és az ezzel járó új ván­dorzászlót. KÍKÁNY SZQ A JÓZSEF ATflLA óivaséozgaiomról Bizo.nyá'*«i sokan tudnak már arról, hogy József Attilla nevével a DISZ olvasómozgalmat indított azzal a nemes szándékkal, hogy kiszélesítse a fiatalok között a rendszeres olvasók nagy tábo­rát. Az érdeklődők három fokozat­ra jelentkezhetnek. A bronzfoko­zatra jelentkezőknek 2 meghatá­rozott és 5 szabadon választott művet kell elolvasniok. A iszaba- don válsztott műveket az aján­lott könyvek közül kell kiválasz­tanak, valamint két filmet kell megnézniük. Az ezüstfokozat megszerzését már 4 meghatáro­zott és 9 szabadon választott könyv elolvasásához és 3 film megtekintéséhez kötötték. Az aranyfokozat követelményeit csak az ősszel hirdetik meg, amelyre csak azok jelentkezhetnek, akik az ezüsfokozat jelvényét már megszerezték. A mozgalmat a helyi DISZ- szervezetek irányítják és szerve­zik, ahol irodalmi-esték, ankétok, szava lóversenyek stb. rendezé­sével teszik színesebbé és érde­kesebbé az ifjúság számára. A DISZ-szer vezetek, a könyvtárak, a mozik, a rádió és nem utolsó­sorban az ifjúsági sajtó állandó segítséget, útmutatást és tájékoz­tatást nyújt a Jelentkezőknek. A Jelvényszerzés követelmé­nyei iqen alacsonyak és könnyen tel 'esíthetők. A kötelező és aján­lott művek a legszebb alkotások­ból kerültek ki, melyet ismernie kell minden fiatalnak. Szeretnénk, ha áprilisban a helybeli bíráló bizottságok vizs­gáztatásai után minél több nóg­rádi fiatal mellét díszítené az ol- olvasómozgalom jelvénye. Szeressétek meg az olvasást, mely nemcsak nevel és tanít, hanem hasznos, és szép szórako­zást nyújt! Jelentkezzetek töme­gesen az olvasómozgalomba! N. Z. HIRDETÉSEK Konyhabútort kisiparostól fi­zetési kedvezménnyel. Budapest, Üllői út 5. (Kálvin térnél.) Dió hálószoba, kombinált szek­rény. rekamié stb. eladó fizetési kedvezménnyel. Budapest, Mester út 34. Vámos. Legmodernebb vitriné®, világí­tás rekamiék, fotelok, székek epedával, jótálással, fizetési ked­vezménnyel. Kürti kárpitosnál. Budapest, Nagymező u. 28. Rekamiék kétszemélyesek, fote­lok, székek, hathavi részletre, elsőrendű kivitelben. Budapest, Dohány utca 5. Závodszky kár­pitos. Gyöngyös Fő téri két szoba konyhás lakásomat elcserélném hasonló lakással Salgótarjánban. Állami Áruház, Gyöngyös, Gálné. Atomkiállítás Salgótarjánban (1956. január 10. kedd.) Ügy látezik — és ezt nem vonhatja kétségbe senki, a je­lenleg Salgótarjánban tartóz­kodó „Atomvonat” nagyon fel­csigázta az emberek kíváncsi­ságét. Mindenki látni akarja — kisdiáktól idős nyugdíjaso­kig, nők és férfiak, munkások, parasztok, értelmiségi dolgo­zók. Nem üres kíváncsiság hoz­ta ide az embereket. Nagy kér­désre keresünk választ: Vajon jót váriunk, rosszat várjunk korunk legnagyobb tudomá­nyos felfedezésétől. Egy új, minden eddiginél borzalma­sabb háború lehetőségét jelen­ti-e, vagy pedig egy még gyor­sabb iramú gazdasági fejlődést az emberiség jövőjének úi út­ját nyitotta meg az atom fel­szabadított energiája. A Fő téri állomás kitérő vá­gányán, a mozival szemben áll a két vasúti kocsi, rajta hatal­mas tábla ezzel a minden em­bert megfogó felirattal „Atom- kiállítás”. Tíz órától a meg­nyitás időpontjától nem szű­nik, egy pillanatra sem szű­nik a „csúcsforgalom“ a kiállí­tás körül. A két összeszerelt kocsi ál­landóan zsúfolásig telt és bi­zony az újonnan érkezőknek kicsit várni kell míg bejut­hatnak. Kíváncsian vizsgálják a kocsiból kilépőket, egyikük meg is kérdezi a lépcsőin le­lépő középkorú embert: „Mi­lyen? Érdemes megnézni?” — „Nézze meg, elvtárs... Érde­mes” — ez rá a gondolataiban megzavart ember válasza. Per­sze ez a bíztatás már nem kel­ti fel az érdeklődést, csupán csak fokozza. A kiállítási kocsiban ötven­két tabló áll egymás mellett. Képek, színes dokumentumok, rövid szöveges magyarázatok­kal. Az első képek a kétszázezer áldozatot követelő első ledobott atombombára emlékeztetnek. Hosszan időznek a látogatók a szovjet atomtudomány ered­ményeit dokumentáló tablók­nál. Három bányász, Zsidai Pál, Tarjáni István etesi. és Tarjáni Sándor ifjú, a nagy­bátonyi bányaüzem Katalin II. aknájából az egyik kép előtt áll sokáig. Csudálkozva és hitetlenkedve figyelik a nyitott emberi tenyérben meghúzódó kis uránium kockát, amely 150 vagon szénnel egyenlő energiát rejt magában. Sokan állnak az atombomba modelljénél és a mellette lévő szovjet atomerő­mű makettje előtt. Háború, vagy béke. pusztulás vagy élet? — látszik az arcokon, a sze­mekben a kérdés, amelyet ha­mar eldönt mindenki és bízva lép tovább. Sokan figyelik az atommáglyát illusztráló tabló­kat, valamint a felépülő ma­gyar atommáglya épületének tervrajzát. HoJéczi Jánosné gyermeké­vel jött el a kiállításra. A kis­gyermek gyorsan végez az egyes képek megnézésével. Amikor a kiállítás végére ér már nem találja az édesanyját. aki olyan mély figyelemmel szemléli az egyik tablót, hogy gyermeke hívó szavára sem vá­laszol azonnal. Az országot járó .Atomvo­nat’“ emlékkönyvében már több tízezer az aláírók száma. A tarjániak már az utolsó lapok­ra írják nevüket. Az első há­rom órában több mint hatszáz név került a könyvbe. A kiállítás megtekintése után a látogatók még belela­poznak az Országos Béketanács Atom című kiadványába — na­gyon sokan mindjárt meg is vásárolják. Közöttük van Nagy Endre fiatal munkás is, aki a nagybátonyi elosztón dolgozik. ..Nagyon sokat tanultam a ki­állításon, de most már még többet szeretnék tudni” — mondja — és úgy mondja eze­ket a szavakat, hogy szinte biz­tosan hihetjük, hazaérve a kis füzet végigolvasása lesz első dolga. Gordos László Karancskeszi Marakodi pusztán lakó nyugdí­jas bányász is itt van a látoga­tók között. Mikor a véleményét kérdezem a kiállításról, rövi­den válaszol: „Jól tettem, hogy megnéztem. Sokat olvastam már én az atomról az újságok­ban. de így egészében csak most láttam először”. Beszé­déből az is kiderül, hogy a ki­állítás kedvéért jött be a vá­rosba. * A félbeszakított írást az Atomkiállítás salgótarjáni tar­tózkodásának statisztikájával fejezzük be. A kiállítást há­rom nap alatt több mint hat­ezren tekintették meg. Rákosi Mátyás elvtárs: \ szocialista Magyarországért című műve bnvíteil kiadásban jelent meg A szocialista Magyarorszá­gért első, 1953 márciusában megjelent kiadása Rákosi Má­tyás elvtársnak az 1952 de­cemberéig elhangzott beszédeit és megjelent cikkeit foglalta magában. A most megjelent új kiadás Rákosi elvtársnak 1951 áprilisa és 1955 szeptem­bere között elmondott beszé­deit és az ebben az időszakban megjelent cikkeit tartalmazza. MÉHÉSZ TAPASZTALAT- CSERÉT RENDEZ holnap a MÉSZÖV Salgótarjánban, ame­lyen Nógrád és Heves megye méhész-szakcsoportjainak el­nökei, valamint egyéni méhé­szei vesznek részt. * I NAGYARÁNYÚ ERDŐSÍ­TÉST VÉGEZ tavasszal a Cserháti Erdőgazdaság. 353 hektárt erdősítenek. * MEGYÉNK S2 termelőszö­vetkezete foglalkozik ez évben szerződéses magtermeléssel az elmúlt esztendei 53-mai szem­ben. * BEVEZETTÉK a háromszori fejést a berkenyéi Petőfi Tsz tehenészetében. Jó hatása már­is érezhető. 50 literrel emelke­dett a napi tejhozam. * PÉLDÁT MUTAT az állam iránti kötelezettség teljesítésé­ben RadvánsZki Péter tereskei tanácstag. 10,5 kiló baromfit, 63 kiló sertést és 4 kiló tojást adott már be 1956-ra. * VIRÁGÜZLETET NYIT a szécsényi földművesszövetkezet az esztendő első negyedévében, hogy az egyre növekvő keres­letet kielégítse. * KÉTSZÁZÖTVEN HEKTO­LITER tejet ad el ez évben A január 7-i számunkban Kacsák Pál salgótarjáni ol­vasónknak írt szerkesztősé­gi választ félreértések elke­rülése végett a következők­kel egészítjük ki: A munkaviszony folyamatossá- qa nemcsak akkor szűnik meq, ha a dolqozó önkényesen kilép a munkából, feqyelmi úton elbo­csátják, vaqy bírói Ítélet követ­keztében. A folyamatossáq akkor is meg­szakadt: a) ha a dolqozó munkaviszonya szerződéses alapon a tolmácsi Szabadság Tsz. Érdemes szer­ződéses tejtermeléssel foglal­kozni a szövetkezeteknek, mert a leadott tejért a készpénz mellett abrakpótlékot is kap­nak. * TlZ ÚJ MAGYAR FILMET* az előirányzott négy helyett, hat kis filmet készített az el­múlt évben a Magyar Film­gyártó Vállalat. Többet mint a felszabadulás óta eltelt évek bármelyikében. * BALETTISKOLA NYÍLIK a salgótarjáni városi kultúrház- ban. Gyerekeik négy éves kor­tól, felnőttek húsz éves korig jelentkezhetnek a kultúrház irodájában. A jelentkezési idő január 20-ig tart. * A SALGÓTARJÁNI üveg­gyár dolgozói 42 000 forint értékű üvegáruval termeltek többet január első harmadá­ban, mint amennyit tervük előirányzott. * AZ ŰJ DRÓTKÖTÉLYPÁ­LYA zavartalan működése kö­vetkeztében máris lényegesen csökkent a tiribesi bányaüzem­ben a csillék forgási ideje. Ez a kedvező változás a termelés emelkedésében is éreztette ha­tását. * NÉGY VAGON minőségi üvegárut szállított már ez év­ben külföldre a Salgótarjáni Üveggyár. Az eddigi exportált különböző préselt és fúvott üvegkészletek több, mint 400 ezer forint értéket Icépvlselneík^ * BEFEJEZTÉK Mátranovákon a Gáti II. bánya új gépeinek felszerelését. A gumiszalaggal, rázócsúszdával és kaparóbe­rendezésekkel ellátott új mun­kahelyen hamarosan teljes erővel megkezdik a szénfejtést, * JANUÁR ELSŐ HARMA­DÁBAN 68 tűzhelyet gyártot­Í tak terven felül a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dol­gozói. 1953. szeptember 1. előtt fölmon- dás, vaqy hozzájárulással való kilépés út|án szűnt meq, úqy is, ha a dolqozó már a következő napoin úira munkaviszonyba lé­pett. 1953. szeptember 1. óta a hozzájárulással való kilépés nem szünteti meq a munkaviszony folyama tossáqát. b) 1945. előtt eqy pár kivételes esettől eltekintve — amilyen pél­dául a baloldali maqatartás miat­ti elbocsátás, bebörtönzés stb., ezekre a munkatörvénykönyv külöji kitér — minden munka­helyváltoztatás meqszüntette a munkaviszony folyamatossáqát. A TITOKZATOS AFRIKA Csehszlovák dokumentumfilm Afrika sok-sok ismeretlen természeti kincse, kultúremléke, né­peinek szokása elevenedik meg A titokzatos Afrika cimű cseh dokumentumfilmben. A jobbágyi mozi január 15—16-ig mutatja be. AZ OLVASÓ KÉRBEZ, 4 S7ESKESZTÖSÉC VÁLASZOL jságban jött a rendelet. Varga Pál látta meg a faluban legkorábban. Arról szólt, hogy miképpen lehet a falu népének szövetkezni, földművesszövetkezetet alakítani. Éppen jókor, ép­pen kapóra — gondolta Varga. Erről beszélünk már — az összefogásról — hetek óta. Csa,k éppen a mód­ját nem lolt ük. Most itt van. Rajta, csináljuk hát! Futott az újsággal, mutatta, lobogtatta — és más­nap már jöttek az emberek lapáttal, szerszámokkal, hogy egy régi, romos urasági épületből otthont épít­senek. Otthont a születő földművesszövetkezetnek. Nemsokára aztán az egyik este, amikor már ál­lott az épület, az ülésteremben — mert ülésterem­nek is rekesztették egy jókora szobát — 13 ember gyűlt össze. A villanyt „petró“ pótolta, a székeket fatuskók helyettesítették, az íróasztalt meg egy ki- vénhedt, rozzant gyalupad szolgálta. De nem a sze­gényes bútorzat mustrálása végett verődött egybe ez a 13 ember, hanem azért, hogy kimondja a szé­csényi földművesszövetkezet megalakulását. Ki is mondta. Teljes egyhangúsággal. Igen ám, de ez csak a férfinép szava, beleegye­zése volt. Mit se' tudtak róla az asszonyok. Nem tudtak, de nem is akartak hallani a szövetkezetről. Pláne, amikor a részvény befizetésére került a sor. Tiltakoztak kézzel-lábbal. Minek az? Megvagyunk mi anélkül. z aztán gondot ökozott az alapítóknak. Erre nem számítottak. De aztán hamar túltettték magukat a dolgon. Ügyesen túljártak az asszonyok eszén. Egyik a búza. árpa. másik a ku­korica, krumpli, vagy egyéb termény készletből „dézsmált" suba alatt néhány kilót, vagy félzsák­nyit. Így nőtt, gyarapodott az első hetekben a szö­vetkezet vagyona. így indultak el. Nehéz volt, tíz év távlatából tán' sokan nem is hiszik hogy így tör­tént. Pedig így esett. Az „alapító tizenhárom"; Ga- ramvölgyi Ferenc, GaUsik Gyula, Rádi Sándor, Molnár Mihály, Juhász József, Sümegi János, Jász­„Fajin dolog ez a szövetkezet..." — Riport Szécsényből — herényi Pál, Debrei János, Juhász János, Vilimi Pál, Klamárik Pál, Horváth István és Varga Pál a bizonyítója, megmondhatója. T íz esztendő telt el a Szécsényi Földműves­szövetkezet megalakulása óta. Most adjuk át a szót a statisztikának: 6 204 000 forint a szövetkezet vagyona. Van egy kisámháza, 4 vegyesboltja. Közülük az egyik bútor- árusítással is foglalkozik és havonta 100—120 000 fo­rintos forgalmat bonyolít le. A háziasszonyok igé­nyeit elégíti ki a zöldség-gyümölcs üzlet és a két húsbolt. Gazdag a választék a maradék és leértékelt áruk boltjában. Rendelkezik a szövetkezet trafikkal, papír- és illatszerbolttal. Van szabórészlege, 6 ital­boltja és egy vendéglő-étterme, valamint cukrász­dája, cukrászműhellyel. Nagy gondot fordít a szö­vetkezet a melléküzemágak — szikvízüzem, dará'ó. sertéshizlalda, olajcsere-telep, műtrágyaelosztó stb. — működtetésére, fejlesztésére. A sertéshizlalda je­lentősen hozzájárul Szécsény húsellátásának bizto­sításához. Ahogy nőtt, gazdagodott a szövetkezet, úgy gya­rapodott tagjainak létszáma is. Maroknyi kis csa­patból 780 fős tábor lett. Az elmúlt évben vásárlási visszatérítésként 32 0000 forintot osztottak ki a ta­nok között. rrajtsuk be a statisztika lapjait. Megállapítoi- xl tűk benne a szövetkezet nagyságát, az első lépéstől napjainkig eltelt fejlődését. Kopog­tassunk be néhány percre a kisáruházba. 1953-ban nyitották. 2 300 000 forintos árukész­lettel áll a vásárlók rendelkezésére. Népszerű, a környező falvak népe is itt bonyolítja le nagyobb vásárlását. Neonvilágitás van benne és havi 800 000 forint a forgalma. — Univerzális áruház a miénk — fogad tréfá­san Oláh Dezső elvtárs, az áruház vezetője. Aztán fogja komolyra a szót. — Mindent megtalál benne a vásárló. 9 részlegünk elégíti ki a vevők igényeit. Van méterárú, konfekció, kötött-rövid-, cipő-, di­vatáru, fűszer, üveg-porcellán vegyi- és műszaki- részlegünk. — Milyen árunak van a legnagyobb keletje? — Különösen sok fogy textiláruból és cipőből. Talán ez bizonyítja legjobban a falusi emberék vá­sárlókedvének növekedését. Az elmúlt hónapban például 450 pár cipőt, 50 férfikabátot adtunk el. — És a vásárlók elégedettek a kiszolgálással, az egész áruház munkájával? — Azt talán ők tudnák megmondani a legjob-t ban. Nem kell egy pillanatig sem várni, hogy meg- szólitsuük egy vevőt. Az üzlet mindig telt, a kassza pillanatonként csörren, a méterrúd sohasem pihen a pulton és a mérleg is szaporán hintázik. M árton Józsi bácsinak éppen inget csomagol­nak, meg néhány apróságot. Tetszik neki az ing, előveszi a zsebéből a százasokat és le­simítja a kassza melletti asztalra. — Szép pénzt kaptam a tejért, aztán beszalad­tam vásárolni egy kicsit — mondja kérdezés nélkül. — Van-e minden? — Itt ne lenne?! Hajaj ... Jól ellátnak bennün­ket a városi emberek. Nem hibázik itt semmiből ké- remszépen... — És a minőség? Azzal sincs baj? — Néha-néha még akad. De nem annyira, minit azelőtt. Javul az is, rájönnek a nyitjára .. — Szeret itt vásárolni, Józsi bácsi? — Hát már hogyne szeretnék. Mindenki szeret. Hóna alá csapja a csomagot. Elköszönök. Aztán ahogy megy kifelé, az ajtóból még visszaszól: — Fajin dolog ez a szövetkezet... (kiss)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents