Szabad Nógrád. 1955. december (11. évfolyam. 95-103. szám)
1955-12-07 / 96. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABOD M DP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOT IS Á| 7ÁN AK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM, ARA: 50 FILLÉR 1935. DECEMBER 7. Szocialista építőmunkánk egyik kulcskérdése az ipar és az egész népgazdaság technikai alapjának fejlesztése j Megyei nagyaktíva értekezlet December 3-án rendkívül fontos megbeszélésre ült össze a megyei nagyaktíva- értekezlet. Pártunk Központi Vezetőségének novemberi határozatát vitatták meg a megye sajátos feladatainak tükrében. A párt- tömegszervezeti és gazdasági vezetőkön kívül jelen voltak megyénk ipari üzemeinek neves sztahanovistái, újítói is, akik már eddig is nagy segítséget nyújtottak a termelés jobb megszervezéséhez, iparunk technikai színvonalának emeléséhez. A nagyaktíva-értekez- leten jelen volt Takács Vilmos elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára, akinek megnyitó szavai után Kovács József elvtárs, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője ismertette az eddigi eredményeket és megyénk ipari üzemei előtt álló feladatokat. Kovács József eivtárs beszámolója Kedves elvtársak! Pártunk Központi Vezetőcége ez év november 9-i ülésén meghatározta ipari termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének feladatait A Központi Vezetőség megállapította, hogy szocialista építőmunkánk egyik kulcskérdése az ipar és az egész népgazdaság technikai alapjának fejlesztése. A szocialista társadalomban a technika nem topoghat . egyhelyben, hanem állandóan tökéletesíteni és fejleszteni kell azt. Az elavult technikát újjal, az újat pedig a legújabbal kell felváltani. Ahhoz, hogy lépést tarthassunk a világszerte rohamosan fejlődő technikával, sürgősen meg kell szüntetnünk iparunk viszonylagos technikai elmaradottságát. A technika fejlesztésének gyorsabb ütemét követeli meg a szocializmus gazdasági alaptörvényének fokozottabb érvényesülése is. A szocialista termelés célja a társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése a legfejlettebb technika alapján, A Központi Vezetőség megállapította, hogy első ötéves tervünk időszakában komoly eredményeket értünk el a termelésben. Ipari termelésünk 1954- ben 131 százalékkal volt magasabb, mint 1919-ben, s a termelés az idén is jelentősen fokozódott. Eredményeink még nagyobbak lehettek volna, ha a káros jobboldali nézetek hatása nem gátolta volna fejlődésünket. Pártunk Központi Vezetőségének ez év márciusi határozata felfedte a káros jobboldali nézeteket és megjelölte számunkra a helyes utat, A márciusi határozat óta eredményes harc folyik a káros jobboldali nézetek ellen. Ennek már most mutatkoznak eredményei megyénk ipari üzemeinek munkájában, ezek azonban korántsem kielégítőek. Az ipari termelés pangása megszűnt és lassú, de egészséges fejlődés tapasztalható. Megyénkben a minisztériumi ipar teljes termelése ez évben — október 31-ig bezárólag — mintegy 6,3 százalékkal magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában. Különösen az első félévben értünk el komoly eredményeket. Szénbányászatunk ebben az időben túlteljesítette esedékes tervét és terven felül több mint 29 ezer tonna szenet adott a népgazdaságnak. Az Acélárugyár is túlteljesítette ekkor a tervét, s több százezer forint értékű terven felüli áruval segítette elő a népgazdaság fejlődését. Hasonló eredményeket ért el a Tűzhelygyár, amely első negyedéves tervét 117,6 százalékra, második negyedéves tervét 105,6 százalékra teljesítette, továbbá az Üveggyár és általában megyénk legtöbb üzeme. A bányászatban és ipari üzömeinkben az első félév folyamán a termelékenység terén is egészséges fejlődés indult meg, és az előző időszakokhoz viszonyítva kedvezően alakult a minőség, a selejt, az önköltség és a többi mutató teljesítése is. A III. negyedévben visszaesés mutatkozott a termelésben Az első félév jó munkája után a XII. negyedévben jelentősen elmaradtunk. Ebben az időszakban a szénbányászat nem teljesítette tervét és több mint 31 000 tonna szénnel maradt adós népgazdaságunknak. III. negyedéves tervét az Acélgyár is mindössze 96,8 százalékra, a Tűzhelygyár 90,8 százalékra, az Építőipari Vállalat pedig mindössze 84,1 százalékra teljesítette. Vannak azonban olyan üzemeink is, amelyek az év első felének jó eredményei után sem pihentek habáraikon, s erőfeszítéseik eredményeként III. negyedéves tervüket is túlteljesítették. Ilyen például a Vasötvözetgyár, a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár, továbbá a Salgótarjáni és a Zagyvapálfalvi Üveggyár. Visszaesést látunk az első félévhez viszonyítva az önköltségcsökkentés terén is. Bányáinkban a III. negyedév folyamán egy tonna szén kitermelési költsége több mint 13 forinttal került többe a tervezettnél, ezáltal sok millió forint kár érte népgazdaságunkat. Az Acélárugyárban az első két negyedévhez viszonyítva 3 és fél százalékkal túllépték az önköltségi tervet. Ez annak tulajdonítható, hogy csökkent a gyárban a gépek kihasználásának foka, s a munkaversenyt sem irányították megfelelően. Lazán kezelik az önköltségcsökkentési feladatokat az építőiparban is, ahol október 31-ig 1 297 000 forinttal drágábban termeltek a tervezettnél. Ennek főleg az az oka, hogy a vállalatnál a napi munkaidőből mindössze 6 és fél órát használnak ki, tehát minden műszakban másfél órát időbérben, vagy állásbérben kell elszámolni a dolgozóknak. Emögött produktív teljesítmény természetesen nincs. összefoglalva: az eddig elmondottakból világosan látható, hogy bár értünk el egyes területen eredményeket a Központi Vezetőség márciusi határozatának végrehajtásában, de még mindig nagy erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy gyökeres fordulatot hozzunk létre a termelékenység növelésében, az önköltség csökkentésében, a minőség javításában. IJj kezdeményezések, növekvő aktivitás a Központi Vezetőség és a Minisztertanács levelének ismertetése utón Pártunk Központi Vezetősége és a Minisztertanács nemrégiben levélben fordult a dolgozókhoz, s kérte őket, hogy tegyenek meg mindent a fejlődést gátló technikai elmaradás felszámolásáért, a Központi Vezetőség márciusi határozatának tökéletes végrehajtásáért. A levél megjelenése után megyénk üzemeiben hozzáfogtak a belső helyzet felméréséhez és kibővített párt- vezetőségi üléseken, munkásgyűléseken, aktívaértekezleteken tárgyalták meg az üzem előtt álló legfontosabb feladatokat. Üzemenként megválasztották a műszaki fejlesztési bizottságokat, amelyek kidolgozták a dolgozók által beterjesztett javaslatokat és értékesítették azokat az üzemi, műszaki intézkedési tervekben. Bányaüzemeinknél jelentős kezdeményezések történtek a szállítás megjavítására, a tömegtermelő munkahelyek előkészítésére. Az Acélgyárban intézkedéseket tettek az anyagmozgatás megjavítására, új technológiai eljárások bevezetésére. Elhatározták például a zártciklusú kapagyártás megindítását. Ennek évi eredménye mintegy 450 000 forint. A levél megjelenése óta növekedett a dolgozók aktivitása. Erre mutat, hogy a szén- bányászatban rövid két hónap alatt körülbelül 47 újítási javaslat érkezett be. Ezek gazdasági eredménye több, mint félmillió forint. Az Acélgyárban a III. negyedévben beadott újítások száma meghaladja a 300-at. Hasonló eredmények tapasztalhatók a Zagyvapálfahd Bányagépgyárban és üveggyárban, az Erőműnél, a Vasötvözetgyárban és másutt. Mindez fényesen bizonyítja, hogy igen jelentős az a segítség, amelyet újítóink, élenjáró dolgozóink adnak a népgazdasági tervek teljesítéséhez, a termékek előállítási költségének csökkentéséhez. Üzemi dolgozóink kezdeményező készsége és alkotóvágya — ha azt kellően segítjük, támogatjuk — egyre nagyobb szerepet tölt be mindennapi életünkben. Pártszervezeteink, szakszervezeteink, gazdasági vezetőink azonban még nem követtek e! mindent azért, hogy a dolgozók alkotó kezdeményezésében rejlő hatalmas erőforrást teljes egészében a termelés szolgálatába állítsák. Ennek tulajdonítható, hogy a technika fejlesztését még nem sikerült a legszélesebb dolgozó tömegek központi ügyévé tenni. Az eddigi tapasztalatok azt ♦ A Salgótarjáni Üveggyár bővelkedik termékeinek választéka* mutatják, hogy gazdasági ve-1ban. Ezt a képen látható mintateremnek egy része is igazolja, zetőink a technika fejlesztésé- X Itt az exportra készülő gyártmányok egyes mintadarabjai lát-, nek feladatait elsősorban nemi hatók. A szép kivitelű üvegáruk világhírnévre tettek szert. A a széles tömegek bevonásával, | Salgótarjáni Üveggyár dolgozóitól a külföldi országok 1956-ban a rejtett tartalékok feltárása- X másfélszer annyi exportárut várnak, mint amit ez évben val akarják megoldani, hanem X termeltek. nagyobb összegű központi be- | Sziklai Dezső — Magyar Foto ruházások útján. Kétségtelen, nyező kedvét, háttérbe szorítja a helyi tartalékok feltárását, s nem utolsó sorban veszélyes azért is, mert vezetőink a felsőbb segítségre hogy népgazdaságunk, pártunk és kormányunk céljának megfelelően, hatalmas beruházásokat fordít a technika fejlesztésére, de ezek még tized- részét sem fedezik annak az igénynek, amely gazdasági vezetőink részéről tapasztalható. Az, hogy vezetőink központi beruházásra várnak, komoly károkat okoz a népgazdaságnak. Veszélyes ez azért, mert a nagy központi beruházások- ra való várakozás leszereli i vonásával a belső, eddig rejtett műszaki vezetőink kezdemé-1 tartalékok feltárásához. tősen ki kell szélesítenünk, mert a fejlett technika fejlett kádereket követel. Megállapíthatjuk tehát, hogy-------- _ W VJ-- -----,-ne m támaszkodnak a a Központi Vezetőség és a Mitömegekre, nem kérik segítségüket. Elvtársak, az idő drága! Egy percet sem várhatunk tovább, erőteljesen hozzá kell látni a széles tömegek be* Minden iparágban bőséges tartóiéi* áll rcndelk ezésiinkre Ha körülnézünk megyénk üzemeiben, látjuk, hogy igen jelentős tartalékokkal rendelkezünk, amelyeket a termelés szolgálatába kell állítanunk. A szénbányászatban például komoly tartalékot jelent a gépi kapacitás teljes kihasználása. Egyelőre meglévő berendezéseinket sem használjuk ki olyan mértékben, mint ahogyan kellene. A széntermelésnek eddig mindössze 37,6 százaléka történik gépesített szállítással. Pedig elsősorban a szállításnál fokozható a gépek, a kaparó és gumiszalagok kihasználása. Jelentős belső tartalékot képvisel a szocialista munka- fegyelem megszilárdítása. Az igazolatlan mulasztás csökkentése, a nyolcórai munkaidő tökéletes kihasználása terén még igen sok teendőjük van párt, szakszervezeti és gazdasági vezetőinknek. Ugyanígy igen fontos feladat a millsze- kundumos robbantás további elterjesztése. Ezt a módszert sok üzemben meg lehetne még valósítani, de sem pártszervezeteink, sem műszaki vezetőink nem harcolnak következetesen a mill- szekundumos robbantás bevezetését gátló maradi nézetek leküzdéséért, holott a gyakorlatból látjuk, hogy ez a módszer mintegy 8 százalékkal növeli a termelékenységet, amellett magasabb kereseti lehetőséget biztosít a bányászoknak, tehát alkalmazása során egészségesen találkozik az egyén érdeke a társadalom érdekével. Hasonló tartalékokkal rendelkezünk a vasipari üzemeinkben és az építőiparban is. Nem egy helyen, például az Acélárugyár hideghengermű üzemében, hosszú időn keresztül áll egy-egy gép kihasználatlanul azért, mert a szakmunkásokat segédmunkára, anyagszállításra osztják be, noha jobb szervezéssel meg lehetne oldani a segédmunkaerő kérdését is. Ehhez az kell, hogy az Acélárugyárban helyes módszert találjanak az anyagmozgatás megkönnyítésére, gépesítésére. Erre vonatkozólag Szekszárdi elvtárs, az acélöntöde művezetője igen ésszerű javaslatot tett. Eddig ugyanis a törőműtől keskeny nyomtávú vasúti kocsikra rakva, az öntödét megkerülve szállították a töredéket a tárolóhelyre, s innen hordták ismét a szükségletnek megfelelően a kúpolóhoz. Ez a hosz- szadalmas munka többszöri le- és felrakodást jelentett, több embert és mozdonyt vett igénybe. Szekszárdi elvtárs újítása révén az adagoló kocsikkal közvetlenül a kúpolóhoz hordják most már a töredéket. Ez a módszer 300 méterrel megrövidíti az utat, felszabadít egy sereg munkaerőt és szállítóeszközt, s ami a legfontosabb: megkönnyíti a nehéz fizikai munkafolyamatot. Hasonló megoldást kell másutt is találni műszaki vezetőinknek az anyagmozgatás egyszerűsítésére, a munka jobb megszervezésére. Igen fontos feladatunk a belső tartalékok kihasználása érdekében a dolgozók szakmai képzettségének növelése. Ezen a téren sok hiba volt. A Központi Vezetőség levele óta bizonyos javulás tapasztalható, mivel iparáganként egyre több tanfolyamot szerveznek. A szénbányászatban például 1421 dolgozó vesz részt a különböző tanfolyamokon. Az Acélárugyárban jelenleg 16 tanfolyam működi, 247 fő részvételével. Az építőiparban mintegy 100 fővel szabadegyetemet szerveztek. A szakmai továbbképzésben jelentős segítséget ad a TTIT, amely az Acélárugyárban kohászakadémiát, Kiste- renyén, Nagybátonyban és Mizserfán pedig bányászakadémiát szervezett. Mindez azonban még csak a kezdet. A továbbiakban a szakmai oktatást jelennisztertanács levelében megjelölt feladatok végrehajtásában értünk el kezdeti eredményeket, de ezek nem kielégítőek. A legnagyobb hiba az, hogy pártszervezeteink sem értették meg, hogy a technika fejlesztése szorosan összefügg a termelékenység növelésével, az önköltségcsökkentésével, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának növeléséveL Üzemi párt- és szakszervezeteink, valamint gazdasági vezetőink nem foglalkoztak még kellőképpen azzal, hogy a munkaverseny középpontjába a technika fejlesztését állítsák. Akadnak még olyan párttitkárok is — mint például Gyürki elvtárs, vagy Balázs elvtárs —, akik maguk is azt a maradi nézetet hangoztatják, hogy a „mi üzemeinkben” nem lehet technikáról beszélni. Ezek az elvtársak nem értik meg azt, hogy nemcsak az új gépek tömeges beállítása jelenti a technika fejlesztését, hanem hozzátartozik ehhez a millszekundumos robbantás, vagy a ciklusos munkamódszer bevezetése, a dolgozók szakmai képzésének további növelése, a gépek jobb kihasználása. Ezt éppen pártszervezeteinknek kell megértetniök a dolgozókkal! A technikai színvonal fejlesztése kemény harcra kötelezi a vezetőket. Jó példa erre a margittárói üzem, ahol sokáig azt az elcsépelt álláspontot hangoztatták, hogy az üzem „speciális helyzete” nem engedi meg a munkahelyi szállítás gépesítését. Az üzem vezetői az egyik munkahelyen rázócsúszda beépítésével határozottan megcálfolták ezt a nézetet. A szállítás megjavítása következtében azon a munkahelyen egy-egy műszakban mintegy 5 mázsa szénnel többet termelnek személyenként a dolgozók. Ma már a többi munkahely dolgozói is kérik a rázó csúszda beépítését. Bíztató eredmények novemberben Meg kell azonban állapítanunk azt is, hogy a III. negyedéves elmaradás után pártszervezeteink kitartó szervező és nevelőmunkája eredményeképpen újra egészséges, felfelé ívelő irány jelentkezik üzemeink gazdasági munkájában. A salgótarjáni járási pártbizottság a forradalmi hónap megszervezésével nagy segítséget adott az e havi termelési tervek teljesítéséhez és a gazdasági mutatók kedvező alakulásához. Ugyancsak nagy jelentősége van bányaüzemeinkben a brigádok szervezésének is, különösen Mizserfán, Mátranovákon és a zagyvái üzemegységnél, ahol pártszervezeteinknek konkrét, eredményes segítség ível sikerült megszüntetni a termelést gátló akadályokat. Igen jelentős eredmény az, hogy a Szénbányászati Tröszt hosszú hónapokig tartó elmaradás után novemberben ismét 100 százalékon felül teljesíti tervét, és kedvezően alakult a termelékenység, továbbá az önköltségcsökkentés is. Végleges, számszerű adatok ugyan még nem állnak rendelkezésünkre, de az eddigi értékelések biztatóak. Különösen figyelemre méltó a kisterenyei üzem eredménye. Ez az üzem áprilistól kezdve egyetlen hónapban sem teljesítette tervét, novemberben (Folytatás a 2. oldalon)
