Szabad Nógrád. 1955. december (11. évfolyam. 95-103. szám)

1955-12-28 / 102. szám

1955. december 28, SZABAD \OGRÍB 3' \i évi terv teljesítése mellett a jövő évi feladatokra is felkészült a Romhányi Cserépkályhagyár (Tudósítónktól.) Üzemünk, a Romhányi Cse­répkályhagyár. december 15- én mind mennyiségben, mind értékben teljesítette 1955. évi tervét. Az üzem dolgozói vál­lalták. hogy az év végéig még 230 000 forint értékű kályha­csempét gyártanak terven fe­lül. Ilyen jó eredményeket azért érhetünk el, mert dolgozóink között élénk verseny indult ki. Bekapcsolódtak a verseny­be a fiatalok is, akik között Antal István és Toldi Sándor járnak az élen, az előbbi 164, az utóbbi 151 százalékos átlagteljesítmény­nyel. Természetesen az idő­sebbek sem akarnak elmarad­ni a fiatalok mögött. Molnár László sztahanovista 170, Kisztner Károly pedig 172 százalékot ért el. örvendetes, hogy női dolgozóink is mind­inkább felzárkóznak a legjob­bakhoz. Közülük — a legutób­bi teljesítmények alapján — Molnár Lászlóné, Mester La­josaié és Kaliczki Jánosné tűnt ki. Gyárunkban jelenleg 10 bri­gád dolgozik, ezek tagjai vala­mennyien részt vesznek a ver­senyben. Az utóbbi időben An­tal Sándor anyagelőkészítő brigádja dicsekedhet a leg­jobb eredménnyel: 172 száza­lékos átlagteljesítménnyel. De igen jól dolgozik Saliga And­rás kolirozó brigádja, a Ko­vács Jenőné vezetése alatt ál­ló MNDSZ-brigád, továbbá a fiatalok Rákóczi Ferencről el­nevezett brigádja is. A verseny kibontakozását nagymértékben segíti az, hogy Koczka Imréné művezető naponta értékeli az ered­ményeket és rögtön, felír­ja azokat a versenytáblák­ra, hogy mindenki láthassa, ho­gyan is áll tulajdonképpen a versenyben. A jövő évben még csak arra lenne szükség, hogy párosversényeket szervezzünk a hasonló munkakörben dol­gozók között. A versenynek ez a formája ma még hiányzik ná­lunk, pedig alkalmazása meg­gyorsítaná a további fejlődést, élénkítené a versengést. Most. az év utolsó napjai­ban, 230 000 forintos vállalá­sunk teljesítéséért harcolunk. Közben azonban nem feledke­zünk meg a jövő év előkészí­téséről sem, iparkodunk minél alaposabban felkészülni az új feladatokra. Nemrégiben terv­ismertető értekezlet volt, amelyen a dolgozók megis­merkedtek az üzem 1956. évi célkitűzéseivel. Az értekezlet sikerét azáltal biztosítottuk, hogy előzőleg műhelyértekezleteket tar­tottunk, ezeken megtár­gyaltuk pártunk Központi Vezetőségének novemberi határozatát, s megvitattuk, hogyan, milyen intézkedésekkel, újításokkal lehet az egyes műhelyekben, üzemrészekben fejleszteni a technikát, ezáltal biztos alapot teremteni II. ötéves tervünk teljesítéséhez; Az eddigi előkészületek, ta­pasztalatok alapján nyugodtan kijelentjük, hogy a Romhányi Cserépkályhagyár 1956-ban sem fog szégyent vallani, ha­nem fokozza idei jó eredmé­nyeit. Teljesítette éves tej termelési tervét a pásztói állami gazdaság A pékek a lakosságnak, nem a disznóknak sütik a kenyeret! Most, amikor a gazdasági év végére értünk, minden te­nyésztőnek és a szocialista nagyüzem vezetőinek számba kell venniük abrak-, szálas- és nedvdús takarmánykészle­tüket és fel kell ménndök a szükségleteiket. Közismert tény, hogy télen nehezebb sok jó és olcsó tejet előállítani, mint nyáron. De ma már az is kétségtelen, hogy szakszerű takarmányozással és az egye­di etetés megvalósításával télen is lehetővé válik a bőséges tejtermelés. A Pásztói Állami Gazdaság Mária-tanyai tehenészetében a téli takarmányozásra való áttérésnél a 130 darab fejős­tehén istállóátlaga 7,7, fejési átlaga 9,8 kg volt. Eredmé­nyeiket jórészt annak köszön­hetik, hogy időben gondoskod­tak a tehenészet részére leg­alkalmasabb tömegtakarmá­nyokról. Tóth Mihály; a tehenészet vezetője, s maguk a tehené­szek is nagy gondot fordítanak a tejtermelésre. A nagyobb tejtermelés érdekében szak­szerűen előkészítik a tehene­ket. Már hét hónapos vemhes korában elvonják az abrakot, majd egy-két hét múlva telje­sen elapasztanak. Az elapasz- tás után egy hét pihenő időt tartanak, amikor nincs abrak, nincs fejés, majd megkezdik a tehenek kitőgyelő abrakolását. Az első időben 1,5 kg-mal kez­dik, amit fokozatosan emel­nek egészen 4 kilogrammig. A nyári előkészítésben, amikor az alaptakarmány 9 literre volt beállítva, ez az abrak 16—18 liter tejtermelésre jo­gosított. Vannak azonban olyan egyedek, amelyek külle­me és előző évi tejtermelése alapján nem négy, hanem hat kilogramm abrakot kapnak naponta, amely már 20 literen felüli termelést is biztosít. Az eddigiektől eltérően a tehenészetben nem ragasz­kodnak ahhoz a szabályhoz hogy ellés előtt egy héttel megszüntetik az abrakolást. A „24-es Csengő“ például az ellésig megkapta a hat kilo­gramm abrakot, az ellés után pedig még két kilogramm rá- etetést kapott, az eredmény 28,6 kilogramm tej naponta. Viszont ezt a módszert mér nem lehetett követni a „6-os Kávénál", amelynél már az el­lés előtt egy héttel el kellett venni az abrakot, mert a tőgy már teljesen megduzzadt. A tehenészet sok éves tapaszta­lata az, hogy egyénenként kell az előkészítést is végrehajtani. Általános sablont alkalmazni nem lehet. Ha megvizsgáljuk a tehené­szet takarmányozását, megál­lapíthatjuk, hogy abban a takarmányrépának és a jó minőségű silónak igen nagy szerepe van. A takarmányrépa tudvalevő­leg jelentősen serkenti a tej­termelést. A tehenészetben 35 kg silót és 20 kg takar­mányrépát etetnek. Az idén a kertészet közelsége miatt si­lótakarmányt káposztából, dinnyéből, uborkából, vörös­heréből és árpatörekből ké­szítettek, amelyet megfelelő minőségben silóztak be, s így az állatok jóízűen fogyasztják. A fejőstehenek legfontosabb szálastakarmánya a jó minő­ségű pillangós- és rétiszéna. Ebből 4 kg-ot etetnék napon­ta. De itt sem ragaszkodnak pontosan a napi adaghoz. Mert van olyan tehén, amely az előírtnál többet, a másik kevesebbet fogyaszt. A tehe­nészek, akik már több éve gondozzák ugyanazokat az ál­latokat, tudják, hogy melyik fogyasztja el napi adagját, melyik nem, melyiknek kell többet adni, melyiknek keve­sebbet. A tejtermelés fokozásának jól bevált eszköze a kettőnél többszöri fejés. A gazdaságban jelenleg háromszor etetnek és fej­nek. De volt olyan időszak, mikor egyes, nagy termelésű tehene­ket négyszer is fejtek. Nagy gondot fordítanak az etetési idő pontos betartására, mert ha korábban etetnek, az állat még nem tudja megemészteni az előző etetés adagját, ha túl későre marad az etetés, a te­henek nyugtalanná válnak, ami a tejtermelésre hátrányos. A tejtermelés észrevehetően növekedett, amióta a tehené­szek ideiglenes csövekkel be­vezették az ivóvizet az istál­lóba. Eddig 100—200 méterre, hasig érő sárban kellett a jó­szágot kihajtani, ami ember­nek, állatnak egyaránt fárasz­tó volt. Leghelyesebt), ha a tehén akkor iszik, ha kedve van. Ezt azonban csak az ön­itató felszerelésével tudjuk biztosítani. De ennek hiányá­ban — mint ahogy ezt a Má­ria-tanyai tehenészetben is te­szik — minden etetés után ki­tisztítják a jászlakat és elegen­dő ivóvizet bocsátanak bele. Az elmondottak nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Mária-tanyai tehenészet már december 10-re befejezte éves tejtermelési tervét. Ezen felül a borjúszaporulati tervet 118 százalékra teljesítették. A jól megszervezett téli takarmá­nyozással fokozták a tehenek tejtermelését, ezáltal egész évben egyenletesen magas fokon tudták tarta­ni az istállóátlagot. így lett jövedelmező, kifizető­dő a szarvasmarhatenyésztés a Pásztói Állami Gazdaságban. Állja szavát Bakos Pál elővájó csapata A nógrádi szénmedence elő­vájó csapatai közül az éves terv határidő előtti teljesíté­séért folytatott küzdelemben 175 százalékos tervteljesítéssel a kazári üzem Tőkés aknájá­ban dolgozó Bakos Pál 9 tagú csapata tört az első helyre. A csupa lelkes, fiatal bányász­ból álló csapat tagjai a hónap elején elhatározták, hogy az üzem éves tervének határidő­re való teljesítéséhez műsza­konként egy csiliével több sze­net termelnek az előirányzott­nál. Hogy adott szavukat tel­A nógrádi szénmedencében az idén újabb öt aknában dol­goznak már a millszekundu- mos robbantási módszerrel, amellyel így már a bányák széntermelésének egyharmadát jövesztik. A kitűnő módszer széleskörű elterjesztése érde­kében érdekes kísérletet vé­geztek Szorospatakon Sulyok gy. András és Gübner Ferenc DISZ-brigádjainak sújtóléges munkahelyén. A robbantásnál jesíthessék. váltáskor a csapat tagjai részletesen ismertették váltótársaikkal a műszak alatt felmerülő nehézségeket, ész­revételeiket. Az elővájó és a szállításnál dolgozó bányászok jó munkájának eredménye­ként a Bakos-brigád december eleje óta a vállalt egy helyett három és fél csille terven fe­lüli szenet küld felszínre mű­szakonként. December 26-ig a terven felül kitermelt szén mennyisége már meghaladja a 220 tonnát. — az előzetes ellenőrző méré­sek után — különleges időzí­tett gyutacsot használtak, amelynek lángja csak a má­sodperc töredékéig ég, ami nem elegendő ahhoz, hogy a sújtóléget is robbantsa. A kí­sérlet kitűnően bevált. Ezzel megdöntötték azt az elharapó­zott nézetet, hogy sújtóléges munkahelyen nem lehet alkal­mazni a millszekundumos robbantást. Ismét a rétsági járás halad a begyűjtési verseny élén Ismét a rétsági járás vezet megyénk járásainak begyűi- tési versenyében. A rétságiak 91,8 százalékra teljesítették tervüket. A pásztói iárás. ame­lyik a hónán első felében a verseny élén állt. most a má­sodik helyet foglalja el 90,5 százalékos tervteliesítéssel. A Pásztói Járási Begyűjtési Hi­vatal ugyanis valótlan adatok­kal vezette félre a megyei be­gyűjtési hivatalt és ennek „kö­szönhette“ első helyét. örvendetes jelenség, hogv a salgótarjáni iárás az utolsó helyről a harmadik helyre küzdötte fel magát. Tervüknek 89,68 százalékra tettek eleget. Az utolsó tíz napban 7,48 szá­zalékkal növekedett eredmé­nyük. A legfontosabb cikkféleségek begyűjtésében még mindig nagy a lemaradás. Az első he­lyezett rétságiak is például ku­koricából 68.9. baromfiból 78.9. sertésből 75.6 százalékot értek el. De ■ különösen gyenge az utolsó helyezett szécsényi já­rás eredménye, ök kukoricá­ból mindössze 65.3. baromfiból 73,7. sertésből 78.7 százalékot értek el. A jövő évben a sújtóléges munkahelyeken is alkalmazzák a millszekundumos robbantást — Levél a szerkesztőséghez — A z újságok hasábjain gyak­cí ran olvassuk azt, hogy milyen harc folyik azért, hogy az 1956-os évben ne szoruljunk idegen gabonára. Vannak, aikik felmérve otthoni készletüket, a felesleget beadják az állam­nak. Sajnos, ennek ellenkező­je is megtörténik. Vannak községünkben, já­rásunkban olyan lelkiismeret­len egyének, akik visszaélve a kenyér és liszt szabad forgal­mával, nem a rendeltetésének megfelelően használják azt fel. Nemrégen derítette fel járá­sunk. rendőrsége Karancssá- gon a cigánytelepen lakó Cson­ka Lajos tettét, aki egy nap alatt 15 kg finomlisztet etetett fel disznójával. Mivel a rend­őrség tettenérte, az eljárás megindult ellene. Van azonban olyan egyén is, aki „ügyesen” csinálja és legfeljebb csak egy személy tud az ő ténykedésé­ről. Így csinálta ezt a szécsé­nyi Ciba Gyula, aki egész nyá­ron kenyéren tartotta ki há­rom disznóját. Persze erről csak a szomszéd tud, ő pedig nem akarta jelenteni. És saj­nos, mennyi van ilyen. Ha végignézzük a járás fal­vaiban az üzleteket, amikor a kenyér megjön, azt kell gon­dolni, hogy ebben az ország­ban komoly bajok vannak a kenyérellátással. Mert van, ak| ténylegesen ellátatlan kenyér­ből és annak nem jut a nagy tolongásban kenyér. Pedig tud­juk azt, hogy nem így van, nincsen baj a kenyérrel. Baj van a fogyasztókkal. Aránylag drága, a takarmánygabona, ol­csóbb a kenyér az állatnak, így gondolkoznak azok, akik ezt a helyzetet előidézik. Hogy nincsen baj a kenyér­rel, elég, ha egy megközelítő számot ismertetek: az elmúlt negyedévben megyénkben 100 vagon kenyérrel bocsátottak többet a kereskedelem rendel­kezésére, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ez azt bi­zonyítja, hogy a fogyasztás in­dokolatlanul megnövelkedetti Az állatokkal való kenyér­etetést pedig rövid időn belül meg kell szüntetni. A pékek nem hajlandók disznók ked­véért eltölteni éjszakáikat, ne­héz munkával kenyeret gyárt­va. A rendőrség fejtsen ki na­gyobb tevékenységet annak érdekében, hogy ezeket az ese­teket felderítse. A büntető- eljárás során pedig hozzanak elrettentő példát, szigorú bün­tetéseket, hogy elmenjen min­denkinek a kedve a kenyérrel való állattartástól. Domszky György Szécsény Hírek Az év utolsó sorsolása A Harmadik Békekölcsön V. sorsolására kerül sor de­cember 30-án Székesfehérvá­rott a Városi Színházban. A legutóbbi sorsoláson, a Béke­kölcsön IX. sorsolásán, amely november 26—29-én zajlott le, megyénkben a nyertesek közül tízezerforintos nyereményével kiemelkedett Verebélyi József, a kisterenyei szénbányák dol­gozója. Nagybátonyban a Petőfi kul­túrotthon színjátszó csoportja január 1-én Afinogenov Kis- unokám c. színdarabját mu­tatja be. Az együttes nagy lelkesedéssel készül a bemu­tató előadásra. ■Jr TÖBB, MINT 100 vagon bur­gonyát tárolt a ZÖLDÉRT és a MEZŐÉRT. Különösen sok dejtári földben termett burgo­nya került a vermekbe. * Rónatelep helybeli színját­szó csoportja december 31-én Csizmarek Mátyás Bújócska című színművét adja elő. * BENCURFALVA egy eszten­dei munkájáról, fejlődéséről adott számot a legutóbbi köz­ségi tanácsülés — írja Mikiién Pál bencurfalvi levelezőnk. — Ez évben 40 000 forintot fordí­tottak a falu kútjainak, isko­láinak javítására, új vályúk be­szerzésére. Sokat javultak a közutak is. * A dorogházi színjátszók lel­kesen. fáradságot nem ismer­ve dolgoznak. Eredményes munkájukat Csomós Sándor kultúrigazgató segíti legjob­ban. Az együttes most készül Gárdonyi Géza Annusika című darabjának bemutatására. MÉG CSAK a szécsényi gép­állomás teljesítette őszi mély­szántási tervét. A többi gépál­lomás gyengébb munkájának az eredménye, hogy a megye tervteljesítése 58,3 százalék. * A nemti DISZ-szervezet szín« játszó csoportja Móricz: Sári biró című népszínművét adja elő január 1-én a nagysikerű december 25-1 előadás megis­métléseképpen. * BEFEJEZÉSHEZ közeledik a borbegyűjtés. A MEZŐÉRT legfrissebb jelentése szerint eddig 1870 hektoliter bort gyűj­töttek be. * A salgótarjáni járási tanács népművelési osztálya három népművelési dolgozót 300—300 forintos pénzjutalomban része­sített: Szoboszlai Ferenc Nagybátony Petőfi kultúrott­hon igazgatóját, Varjasi Lász­ló mátraverebélyi és Kovács Géza Marakodi-pusztal kultúr­otthon igazgatót. * SZARVASMARHA­TENYÉSZTÉSI tanácskozást tartanak a megyei tanács nagy­termében. Milos László állat- tenyésztési osztályvezető tart előadást a szarvasmarhate­nyésztés helyzetéről ég felada­tairól. * A BELKERESKEDELMI MI­NISZTÉRIUM Üzemélelmezé­si Igazgatósága tanácskozásra hívta össze az üzemélelmezés élenjáró dolgozóit, akik meg­vitatták, hogy az elmúlt 5 év alatt, az üzemélelmezés kezde­te óta szerzett tapasztalatok alapján hogyan javíthatnák to­vább a dolgozók étkeztetését. A Nógrád megyei üzemélelme­zési dolgozók közül Molnár József né nagybátonyi szakács­nő részesült jutalomban. A Nógrádi Béke Termelőszövetkezetben cukorgyári mész- iszappal javítják a mészben szegény szántóföldi talajokat Űj juhhodály épül a tsz új majorjában. Tavasszal három­száznál több juh kap itt egészséges férőhelyet Készül a jó minőségű silótakarmány. Kukoricaszárral és répaszelettel töltik meg a 110 köbméteres, előregyártott elemekből készített silógödröt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents