Szabad Nógrád. 1955. december (11. évfolyam. 95-103. szám)

1955-12-24 / 101. szám

1955. december 24. SZABAD ZI&GW&» 7 JÁTÉKORSZÁGBAN A salgótarjáni játékkiállitás boltja a fő utca egyik leglá­togatottabb helye. Már kívül a kirakatok előtt is a kíváncsi gyerekek hada, s a felnőttek vizsgálódó tekintete latolgatja az erszény és a játékok ára közti különbséget. Az üzletbe lépve azonban ez a mérlegelés megszűnik. Az ajándékozás öröme váltja fel. Mert nagy a választék a játékárukban, a vásárlók megtalálhatnak a leg­olcsóbb játékoktól a 350 fo­rintos gyermeksportkocsiig mindent. • A helyiség egyik részében valódi kis játékváros látható. Bámuló gyermekszemék ta­padnak rá erre a meseország­ra. Van itt óriási mackó, sző­ke hajú baba. gvorsanfutó rol­ler, csillogóra fényezett baba­bútor. lendkerekes autó, 10 —-12-féh társasjáték és ródli, ami nélkül a fehér karácsonyt el sem tudják képzelni ezek az apróságok. A polcok előtt a vultnál a szülők tolonganak. 220 forintos DIA-filmvetítőgép a sokfélé mesefilmmel együtt nagy köz­kedveltségnek örvend, hiszen ezzel — ha nem is vallják be •— nemcsak a gyermekek, de a felnőttek is szórakoznak. De fogy a baba, mackó, társasjá­ték, kugli, tojóstyúk. gombfoci is. A gyorskezü kiszolgálónők alig győzik a forgalmat. Itt az egyik éppen egy kivarró kész­letet és egy kalauz-készletet csomagol. Nagy Tomika 3 és fél éves 'kisfiúnak és Klárika 8 éves kislánynak vásárolja az anyuka. Mellette Hanganyi Jutka 2 éves kisfán■■ édesany­ja válogat. Végül is egy baba és egy lendkerekes busz kerül a csomagolóba. Néha eny dél­után 300 vevő is megfordul ebben az üzletben. Ez a forga­lom szinte szokatlan az elmúlt évekhez viszonyítva. A •"ami választék, s főleg a vásárlási roham előtti árubőség csalo­gatta az emberen cet. S nem utolsósorban persze az, hogy több játék olcsóbb lett. A lombfürészkészletnek 125 fo­rintról 100 forintra, s a válto­zatos kivitelű lendkerekes au­tónak 31,40 forintról 26,70 fo­rintra esett az ára. A bolt százféle játékáruja sók család fenyőfája alatt okoz meglepetést, örömet a gyer­mekeknek. A karácsonyesten ezer és ezer csillogószemű ap­róság öleli magához a régen- várt babát, mackót, szirénáz­tatja a fehér mentőautót, épít várakat a kapott kockákból. \ ummmi iuntézte Magulya István kisbárká­nyi levelezőnk segítségünket kérte, hogy a körülbelül ugyanolyan lélekszámú és kis- bárkánytól két kilométerre fekvő Bede-toorókás pusztán külön tartson rendelést a kör­zeti orvos, ne keljen a bete­geknek Kisbárkányba gyalo­golni. Dr. Kiss Emil | ár isi föor- vos a sa«rk«*ztő*éo közben- lárására két héten balül meq- tette a szükscqes Intézkedést. Elrendelte, hoqv a körzeti orvos minden héten pénteken Bede-borókáson is tartson rendelést, egyben kérte a köz- séd tanácsot, hoqv erre a célra bocsásson a körzeti or­vos rendelkezésre etrv fűt­hető helyiséget, Több salgótarjáni olvasónk­tól érkezett panasz a helyi autóbuszjárattal kapcsolatban. Szabó István azt írta: több esetben előfordult, hogy Bag- lyasaljáról a negyed 6-os autó­busz nem indult. Ilyenkor a dolgozóik egyórás késéssel ér­keztek munkahelyükre. Más olvasók azt panaszol­ták. hogy annyira túl van zsú­folva a helyi járat, hogy a Ferenc-telepiek legtöbbször lemaradnak. A 33-as számú Autóközle­kedési Vállalat laazaatóla ér- | deklödésünkre azt a választ • adta. hoqv rövid Időn belül : megszüntetik ebeket a hlá- j nvossáqokal. Felsőbb szer- ! vüknél már Jelentették • hi- í bákat és amint a qépkoesl- oarkiuk bővül, sűrűbb lárat- tal, vaoy nagyobb autóbuszok Indításával lavítják meg a ha- lyl közlekedést. Megindult az 1356. évi iiszőhízialási akció A Minisztertanács 3127/1955. sz. határozata alapján az 1956. évi húsellátás biztosítása, va­lamint a tenyésztési és hizla­lás! kedv fokozása, s ezen be­lül az üszőborjúk jobb felne­velése és átlagsúlyuk emelése érdekében megindult az „1956. évi üszőhizlalási akció”. Az új akcióban lehetőség nyílik bármilyen fajtájú leg­feljebb 18 hónapos korú 50— 280 kg súlyú hizlalásra alkal­350 kg-tól 400-ig 401 kg-tól 450-ig 451 kg-tól feljebb A fenti árak alapján egy 100 kg súllyal lekötött 12 hóna­pig hizlalt, 451 kg súlyt elérő I. osztályú minőségű üszőért 4961 forintot kap a termelő, kilogrammonként 2,05—3 fo­rinttal többet, mintha szabad­piacon értékesítené. Minden lekötött üsző után 300 forint kamatmentes előleget folyósat az állatforgalmi vállalat. más üszőborjú szerződéses hiz­lalására, illetve értékesítésére. A lekötött üszőt a termelő a szerződéskötéstől számított négy hónap múlva, de 18 hó­napon belül hízottan, nem vemhes állapotban, legalább 350 kg súlyban, legalább II. o. minőségben, a szerződésben feltüntetett átadási hónapban tartozik átadni az alábbi rend­kívül kedvező átvételi árak mellett: Extrém I. o. II. o. 10, — Ft 9,— Ft 8,— Ft 11, — Ft 10,— Ft 9,— Ft 12, — Ft 11,— Ft 10,— Ft Tekintettel az akciót meg­előző nagy érdeklődésre, az állatforgalmi vállalat közsé­genként szerződéskötési na­pokat fog szervezni, melyeken a termelők bővebb felvilágosí­tást kaphatnak és az arra al­kalmas üszőkre,. valamint egyéb eladásra szánt állataik­ra szerződést köthetnek. Gép a fakitermelés szolgálatéban A fárasztó, nehéz kézifűrészelés helyett ma — már géppel végzik a munka nagyrészét a Cserháti Erdőgazdaság Salgótarjáni Erdé­szetében. A gépesített brigád termeli ki a nél­külözhetetlen bányafákat. Kupcsák Géza er­dész és Kazareczki József, a gépesített brigád vezetője nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a brigád nap mint nap a rossz terepviszonyok ellenére is túlteljesíti az előirányzott tervet. A kidöntött és Ic- gaiyazott fát Rico agregátoros fű­részgéppel meg­felelő méretekre vágják össze. Gem- biczki János fű­részkezelő, Mede Pál segédkezető és Mede János kise­gítő, a napi 10 köbméter helyett 15—16 köbmétert végeznek A kidöntött fa nagy része hatal­mas szakadékok­ban van, ahonnét a szállítás lehetet­len, G—35-ös trak­torra szerelt csör­lő segítségével hú- zatják ki a bánya­fákat. Végh Imre traktoros a lehe­tetlennek látszó feladatot is meg­oldja. Naponta 25 —30 köbméter fát húzat ki a mély vízmosásokból Munkában az MP —50 motorosfűrész, a gép napi nor­mája 23 köbméter. Gembiczki Sándor fűrészkezelő, Laj- gút Benedek segéd­keze!» és Príncz Sándor kisegítő naponta öt-hat köbméterrel ter­melnek többet az előirányzottnál A honfi Győzelem Tsz idei eredményeivel az ország legjobb termelőszövetkezetei közé küzdötte fel magát (Tudósítónktól.) A hcmti Győzelem Termelőszövetkezet 1951- ben alig néhány taggal alakult meg s már a következő évben olyan szép eredményeket ért el, hogy a község dolgozó parasztjainak nagy része csatlakozott a mozgalomhoz. Sajnos azonban, 1953. őszén a káros jobboldali poli- tika folytán mintegy 50 család kilépett a ter­melőszövetkezetből s ezzel súlyos károkat okoztak a szövetkezetnek, de önmaguknak is. A bentmarpdtak minden erőt megfeszítve dol­goztak tovább, hogy a kilépettek okozta káro­kat helyrehozzák és megteremtsék a további fejlődés lehetőségét. A szorgalmas munka meghozta a termelő- szövetkezet tagsága részére a becsületes törek­vés gyümölcsét. A tagok idei jövedelme jóval meghaladja a község középparasztjainak jö­vedelmét. s bebizonyosodott a nagyüzemi gaz­dálkodás előnye és fölénye az egyéni gazdál­kodással szemben. De beszéljenek a konkrét adatok: Zábrádi Ferenc állatgondozónak 672 mun­kaegysége volt. Felesége reggel és este egy- egy órát segített férjének a fejéinél. Az asz- szony munkateljesítménye benne van férjének összmunkaegységében. Zábrádi Ferenc ter­ményben és pénzben a következő juttatásban részesült a munkaegységek alapján: Kapott összesen: 29 mázsa kenyérgabonát, 9,50 mázsa árpát. 1.15 mázsa cukrot. 7 mázsa takarmányt. 7 mázsa burgonyát, 7 mázsa csö­veskukoricát. 25 mázsa rétiszénát és lóherét és 0,35 mázsa mákot. Pénzbeli részesedése: 6720 forint. Ha a kenyérgabonát, árpát, kukoricát 300 forintra, a cukrot 10. a takarmányrépát 40. a burgonyát 200 forintra (ennyiért értékesítette a tsz vezetősége a tagok átadott burgonyáját), a rétiszériát és lóherét 100. a mákot kilogram­monként 30 forintra értékeljük át, akkor Záb­rádi Ferenc összjövedelme 29 650 forint, ami havi 2470 forint jövedelemnek felel meg. Szabó Ferenc családjának segítsége nélkül, tehát egyedül végzett munkájával 646 munka­egységet ért el. Az ennek alapján kapott, ter­mények ellenértéke és a 6460 forint pénzbeli részesedése 25 470 forintot tesz ki. nmt havi 2122 forint átlagnak felel meg. A férfi tagok a fentihez hasonló eredményt értek el, attól függően, miként vették ki részü­ket a munkából. Tekintélyes jövedelemre tet­tek szert a fogatos brigádok tagjai is. Nézzük a női tagok jövedelmét: Hlavaj Pálnénak 563 munkaegysége volt. Összjövedelme a termények átértékelését figyelembe véve 22 550 forint, havi átlagban 18 79 forint. özvegy Sinkó Józsefnénak — aki az egyéves továbbképző iskolán lévő tsz-elnököt helyet­tesíti — 525 munkaegysége volt. A kapott ter­mények értéke és az 5250 forint pénzbeli ré­szesedés alapján összjövedelme 20 640 forint, havi átlagban 1720 forint. Az itt feltüntetett összjövedelemben nem szerepel sok más egyéb juttatás, amelyben a tagok részesültek az év folyamán. Így például kaptak diót, epret, paprikát, háziállataiknak takarmányt, mérsékelt áron malacokat s más egyebet szükségleteik fedezésére. De a már közölt jövedelmezőség mellett ott szerepel még a tagok 1 kataszteri holdas ház­táji gazdálkodásából származó jelentős jöve­delem Is. Például sertés-, tehéntartás, kertész­kedés. epertermelés, stb. E jövedelem mellett a termelőszövetkezet tagjainak nem kell vető­magot visszatartani, adójuk, beadási kötele­zettségük minimális és háztáji földjüket a. tsz szántaija meg. Lényegesen emelkedett ez évben a terme­lőszövetkezet közös vagyona is. ami a tagok jövőbeni jövedelmének emelkedését biztosítja. Ebben az évben vásárolt a tsz egy új, 3 ton­nás teherautót. Felépült az új, korszerű ba­romfiól. kijavították a gazdasági udvar lóis­tállóit, a tehénistálló mellé takarmányos he­lyiség épült. Ugyancsak felépült egy kukori­cagór é, megépült egy hídmérleg, korszerűsí­tették és ipari áramba kapcsolták be a kala­pácsos darálót, végül pedig megépült két egyenként 200 köbméteres siló. Ha emellett figyelembe vesszük azt is, hogy a termelőszövetkezet a bankhitelből ez évben 50 000 forintot fizetett vissza, akkor senki sem vitathatja el azt a tényt, hogy a honti Győze­lem Tsz valóban példamutató munkát végez és eredményei alapján az ország legjobb ter­melőszövetkezetei közé tartozik. Ezt bizonyít­ják az elért termésátlagok is, amelyek közül szükségesnek tartunk néhányra rámutatni, mint amelyek megyei viszonylatban is kivá­lóak. A tsz 1955. évi termésátlagai: búzából 14.5, rozsból 12,78. ősziárpából 18. zabból 13, cukor­répából 160 és kukoricából 32 mázsa katasz­teri holdanként. Sokat javult a tsz állatállománya is mind számbelileg, mind minőségileg. Jelenleg 54 szarvasmarhája (ebből 24 tehén), 170 sertése, 22 lova van a szövetkezetnek. A jövő évben megkezdik egy új központi major, továbbá egy 100 férőhelyes istálló, kor­szerű magtár építését, amelyben termelőszö­vetkezet teljes évi termése elfér'. A most ka­pott ipari áramot bevezetik az összes gazda­sági épületekbe. A tagság jövő évi munkaegység előlegének biztosítása érdekében az első félévben a be­adási sertéshizlaláson felül 30 darab sertést fognak hizlalni, amelyeket szabadforgalmi áron értékesítenek s az így befolyó pénzből a tagoknak minden hónapban folyósítanának előleget a munkaegységekre. Így tehát a ta­goknak háztartási pénzszükséglete mindenkor biztosítva lesz. A tsz 55 főnyi tagja közül mintegy tizen kapnak 1956-ban lakóház építéshez fejenként 20 000 forint hosszúlejáratú kedvezményes hitelt. Az itt közölt adatok — úgy véljük — ele­gendők annak bizonyítására, hogy a közös gazdálkodás, helyes vezetés, tervszerű munka és a tagok kötelességtudása mellett kevesebb munkával is sokkal nagyobb jólétet biztosít a tagoknak, mint amit az egyéni gazdálkodással el lehet érni. A Győzelem Tsz összes szántó és rétterüle­tét figyelembe véve egy tagra 8,5 kataszteri hold esik. Hol van az az-egyéni dolgozó pa­raszt, aki a terheket is figyelembe véve 8 és fél hódból ugyanannyi munkaóra mellett, mint amennyit a tsz-tag dolgozik, annyi jövedelmet tud magárnak biztosítani, mint amennyi jöve­delme Zábrádi Ferencnek, vagy Hlavaj Pálné­nak volt? És noha a tények, a számok beszélnek, mégis megnyilvánulnak ellenséges hangok a Győzelem Termelőszövetkezettel szemben„ Természetesen az Önmaguktól bizonyító szá­mokat nem tudják megcáfolni, ezért most egyesek azt a jelszót igyekeznek köztudatba vinni, hogy a „termelőszövetkezetbe belépni: szégyelni való dologi“ De ugyanezek, akik ilyen érvvel akarnak a termelőszövetkezeti mozgalommal szemben propagandát kifejteni, nem szégyenlettek a termelőszövetkezet föld­jén kukoricát és burgonyát böngészni. Vajon melyik szégyenletesebb a kettő közül? A honti Győzelem Tsz-t semmi és senki- sem állíthatja meg mind erőteljesebb fejlődé­sének útján. A maga elé tűzött célokat el fog­ja érni éspedig annál hamarább és annál könnyebben, minél öntudatosabban tömörül­nek a tagok a szövetkezetben. Ha igye­keznek az egyesek részéről még imitt-amott tapasztalható hibákat mielőbb■ kiküszöbölni, mint például a munkahelyen való késedelmes megjelenést, a vezetők rendelkezéseinek figye­lembe nem vételét. Ebben a tekintetben azok­nak nevelőmunkájára van szükség, akik a munkaközösségben mindenkor példamutatóak. Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a családtagok nem veszik ki úgy a ré­szüket a termelőszövetkezeti munkából, amint kellene. Pedig saját érdékük volna, hogy a család szövetkezeti fapjának és általában az egész munkaközösségnek különösen a nriári gazdasági munkák idején segítségére legye­nek. Ha elegendő munkaerő állott volna a tsz-nek, például az eperszedés idején rendel­kezésre. sokkal nagyobb jövedelmet lehetett volna elérni és még több jövedelem jutott volna egy munkaegységre. Zoltán Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents