Szabad Nógrád. 1955. december (11. évfolyam. 95-103. szám)

1955-12-10 / 97. szám

2 SZABAD VoGIf'ÍD 1955. december 10. PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS ☆ Javítsuk meg a pártcsoportok munkáját Pártszervezeteink munkájá­ban döntő helyet foglalnak el a pártcsoportok. Feladatuk, hogy a dolgo­zók széles rétegeivel meg­ismertessék a párt- és álla­mi határozatokat, mozgó­sítsák a dolgozókat a vég­rehajtásukra, széleskörű nevelőmunkát fejtsenek ki a dolgozók között, magyarázzanak meg egy-egy felmerülő problémát. Nevelő­munkán keresztül biztosítsák, hogy minden párttag havonta rendszeresen megfizesse a progresszív tagdíjat, neveljen a párt számára tagjelölteket, mozgósítsák a dolgozókat a napi feladatok, a napi tervek teljesítésére. Ahol a pártcso­portok megfelelően látják el feladatukat, ott meg is van az eredménye. Megmutatkozik ez a tervek teljesítésében, a munkafegyelem szilárdításá­ban, az igazolatlan hiányzások csökkenő számaiban. Ahhoz, hogy a pártcsoportok munkája tovább javuljon, döntő feltétele, hogy a pártszervezetek, pártbi­zottságok behatóbban fog­lalkozzanak velük, hatha­tósabban segítsék munká­jukat. A pártcsoportok munkájá­ban vannak kezdeti eredmé­nyek. Pártszervezeteink több­sége behatóbban foglalkozik ezzel a fontos munkával. De ezen a téren még sok tenni­való van, főként bányász párt- szervezeteinknél. Itt legtöbb helyen tapasztalható, hogy a pártszervezet munkája sem ki­elégítő ezen a téren. Több helyen előfordul, hogy maguk a vezetőség egyes tagjai sem foglalkoz­nak kielégítően a pártcso­port munkájával. Világosan bizonyítja ezt a kányási pártszervezet munká­ja, ahol a titkár, az agit.-prop. felelős és a gazdasági vezetőn kívül a vezetőség többi tagjai nem foglalkoznak a pártcso­portok segítésével, sőt egyes vezetőségi tagok még a veze­tőségi üléseken sem jelennek meg rendszeresen és arra hi­vatkoznak, hogy ők fizikai munkát végeznek és nem ér­nek rá a pártmunka végzésé­re. Ezek az elvtársak megfe­ledkeznek arról, hogy a pártmunkát nem lehet különválasztani a napi munkától, a napi problé­máktól, hogy jó pártmunkát végezni éppen a napi munka közben lehet a legjobban, hiszen ál­landóan együtt vannak dolgo­zótársaikkal, ők legjobban is­merik minden ügyes-bajos dolgaikat és a helyszínen tud­nak választ adni a felmerülő kérdésekre. A pártvezetőség egyes tagjainak a munkához való ilyen hozzáállása rányom­ja a bélyegét a pártcsoportok munkájára is. Még mindig nem sikerült elérni azt, hogy a bizalmi­ak rendszeresen tartsanak csoportértekezleteket. Sőt, vannak olyan bizalmiak, mint Sütő Ferenc ifjú, aki egyáltalán nem törődik a párt­munkájával, legtöbb esetben el se megy a bizalmiértekezletre. A hozzá beosztott párttagok nevelésével nem foglalkozik, a pártszervezettől kapott fel­adatokat nem ismerteti a párt­tagokkal. Vagy hasonló mun­kát végez Krajcsi Pál, aki a párt határozatával egyetért, de a megvalósulásáért már nem hajlandó semmit sem tenni. Vagy olyan eset is előfordul, mint Márton László esetében, aki a pártszervezetet is félre akarta vezetni. A tagokat nem kereste föl a tagdíjfizetéssel és anélkül, hogy beszélt volna a hozzá beosztott tagokkal, a tagdíjfizetési lapra ráírta, hogy ez, vagy az a párttag nem haj­landó tagsági díjat fizetni. A pártvezetőség ezért a munká­jáért megfosztotta a pártmeg- biztatástól. Vannak jól dolgozó vezető­ségi tagok, mint Hatvani Lajos vagy Adám elvtárs, akik nap mint nap segítik a bizalmiak munkáját, elbeszélgetnek ve­lük a problémákról és megbe­szélik a másnapi tennivalókat. De vannak pártcsoportbizal- miak is, akik példát mutatnak a tagságnak, az oktatásra rendszeresen eljárnak, a tag­díjjal időben elszámolnak és nevelik a hozzájuk tartozó párttagokat és megbeszélik velük, miért kell progresszív tagdíjat fizetni és az oktatá­son részt venni és tanulni. A pártcsoportok munkájá­nak. megjavításához a kányási pártszervezetnél elsősorban biztosítani kell, hogy a ve­zetőség minden tagja aktí­van részt vegyen a mun-, kában. Ezt úgy tudják el­érni, ha kiszélesítik az el­lenőrzést és vezetőségi ülé­sen rendszeresen beszá­moltatják a vezetőség tag­jait a végzett munkáról. Úgyszintén a bizalmiakat is, hogy teljesítették a megbíza­tást és adott esetben, ha erre szükség van, felelősségrevo- násl is alkalmaznak. Ahhoz, hogy a pártszervezet az eddiginél nagyobb ered­ményeket érhessen el, elsősor­ban meg kell javítani a párt- csoportok munkáját oly formán, hogy biztosítsák a pártcsoport bizalmiak te­kintélyét, amit csak azzal lehet biztosí­tani, ha a bizalmiak minden tekintetben példát mutatnak a dolgozók előtt. Csak akkor tudják ezt elérni, ha a tagság vezetőjüknek ismeri el őket. A pártmunka fokozottabb fellendítéséhez fontos, hogy a pártszervezet megszün­tesse azt a helytelen né­zetet, ami a vezetőség tagjai­nál még fennáll, hogy reszort­munkának tekintik a párt­munkát, hogy a gazdaságveze­tő nemcsak a tagdíjjal, az agit.-propos nemcsak a pro­pagandával, hanem ezek mel­lett a pártmunká minden egyes részével foglalkozzék. Balogh József Fizessen elő az ÚJ IDŐRE! Előfizethető a Posta Központi Hírlap Iroda Vállalatnál (Budapest, V., József nádor tér 1. Csekkszámla: 61 280) és minden hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatalnál, valamint a postai kézbesítőknél. ★ Az ÜJ IDŐ ismerteti a Szovjetunió és más országok kül­politikájának kérdéseit és a nemzetközi élet időszerű eseményeit; tájékoztatja olvasóit a világ valamennyi népének mai életéről, valamint a demokráciáért, a tartós békéért és a biztonságért vívott harcáról; leleplezi a béke és a nemzetközi együttműködés ellen­ségeinek cselszövéseit, küzd a nemzetközi viszonyok feszültségének enyhítéséért; megcáfolja a reakciós sajtó hamis híreit és rágalmait; színes útleírásai megismertetnek bennünket a világ leg­különbözőbb országainak és népeinek életével; tartalmas cikkei állandóan tájékoztatnak mind a szocia­lista, mind s kapitalista országok kulturális és tudományos eredményeiről. A lap munkatársai tudósok. írók. újságírók, a szakszer­vezeti mozgalom vezetői és más közéleti személyiségek. Ali? VEI fii éve még Palotás községben is — mint a me­gyében a legtöbb helyen — úgy beszéltek a fiatalokról, hogy az idősebbeknek nem ad­ják meg a kellő tiszteletet, nem érdemes velük foglalkozni, senki sem bír velük, mindig csak táncolnának, neveletle­nek, hajthatatlanok, és még sok rosszat fel lehetne sorolni. A szülők is ellenezték, ha gyermekeik a DlSZ-szerve- zetbe látogattak, vagy arról jó­hiszeműen beszéltek. A palotási ifjúság nem hagy­ta ezt a nézetet meggyöke­rezni, tettekkel válaszolt. A csépiének idején cséplőbrigá­dot szerveztek, amely az első helyen végzett a cséplési ver­senyben. A brigád tagjai a cséplés be­fejezése után is többször ta­lálkoztak. Az együtt végzett munka közelebb hozta őket egymáshoz. Később szerve­zetten is találkoztak. Elvitték barátaikat, barátnőiket is. Ez a 30—35 fiatal már kérdőre vonta a DISZ-vezetőséget, hogy miért hanyagolják el a DISZ-vezetést. A DlSZ-veze- tőséa elismerte a fiatalok bí­rálatát és ha kezdetlegesen is, de munkához látott. A szülők azonban továbbra is makacs- kodtak. nehezen szívlelték el, hogy lányaik, fiaik a DISZ-be járjanak. A pártszervezet segítette az if_ júság törekvéseit. A népneve­lők nap mint nap beszéltek a DISZ-szervezet fontosságáról, szerepéről. Sorra látogatták azokat a családokat, ahol a szülők akadályozták, hogy gyermekeik DISZ-tagok le­hessenek. Közben a DISZ-titkár bevo­nult katonának. Pálinkás Lász­ló lett az új titkár. Pálinkás elvtárs fiatalos lendülettel, új erővel fogott hozzá a szerveze­ti élet megjavításához. És ahogy erősödött, életjelt adott magáról a DISZ-szervezet, úgy nőtt a Milyen j< tották a DISZ-szervezet erő­södését és szervezeti életének javulását? Mindenekelőtt az, hogy az ifjúság szórakozása már sokkal hasznosabb. Kü­lönböző szakkörök alakultak, például kézimunka-szakkör. Itt tanulják a párnák, falvédők és egyéb dísztárgyak hímzését. Ugyanakkor elég eleven a sportélet is. A pedagógusok vezetésével megalakult a sakk­éi az asztalitenisz szakkör. Különösen jó eredmények szü­lettek az atlétikában. Sok te­hetséges sportoló van itt. Ezek közül is figyelemreméltók Be- dő Klára, aki távolban 470 centimétert ugrik. Hasznosi Piroska, aki diszkosszal 23 mé­tert dob és Hanks Eszter, aki középtávon igen jó időt szo­kott futni. Mind a három lány 14 éves. Sajnos, az MTSB — annak ellenére, hogy már tu­domást szerzett ezekről a fia­tal tehetségekről, sőt több Ígé­retet fs. tettek — nem foglal­kozik velük, az Ígéretével el­lentétben. figyelmen kívül hagl'ja őket. Jól folynak a Petőfi-iskolák is. Szabó Imre tanító, aki a járási DISZ-bizottság megbí­zásából lett a tanfolyam pro­pagandistája, minden esetben jól felkészül. Vázlatot készít, ebből tartja az előadását. A DISZ-tagok érdeklődése is jó. Ezt bizonyítja, hogy minden esetben van kérdés, hozzászó­taglétszáma is. ilenségek bizonyí­lás. Továbbá az, hogy a meg­jelenés minden alkalommal fe­lül van az 55 főn. Palotáson a fiatalok minden este találkoznak az iskola kul­túrtermében. Itt van lehetőség tornára és egyéb sportra, szó­rakozásra. A fiatalok jól érzik magukat és rendszerint 10 óráig itt vannak. A pedagógu­sok amellett, hogy sok hasznos dolotgra, ügyességre megtanít­ják a fiatalokat, sokat tesznek jellemük átalakításáért is. Már ez a rövid idő is mély nyomokat hagyott az ifjúság életében és megnyilvánulá­saiban. Tisztelettudóbbak az idősebbekkel, a szülőkkel szemben. A sport- és egyéb rendezvényeikkel sok örömet szereznek a falu lakóinak. Nincs annyi viszálykodás sem közöttük. Egy pár hónapja még, ha a falu idősebb legényei esti harangszó utón bárhol talál­koztak a fiatalabbakkal, haza­kergették, sőt legtöbb esetben meg is verték őket. Ma már jobban megegyeznek — a DISZ-szervezeten belül — együtt sportolnak, szórakoz­nak, eismerik és segítik egy­más munkáját. A DISZ-szervezet ma már mintegy 108 tagot számlál. Most is egy kultúrműsorra ké­szülnek. 30 fő adja elő a Nosz- ty-fiú esete Tóth Marival cí­mű színdarabot, és ezenkívül egy 16 tagú tánccsoport is fel­lép majd. Minden DISZ-tag- nak van valami kulturális, tár­sadalmi, vagy politikai megbí­zatása, s mindannyian ipar­kodnak eleget is tenni ennek. Erős elhatározásuk, hogy szer­vezetüket erősítsék, és hogy minél többet tudjanak tenni a község arculatának megváltoz­tatásáért. és a helyi lehetősé­gek szerint szórakoztatni tud­ják a falu népét. E törekvések & M említett eredmények hatására a DISZ- szervezet tekintélye, befolyása a faluban megnövekedett és egyre nő. Az idősebbek szíve­sen meglátogatják az ifjúsági rendezvényeket, megbecsülik őket, sőt büszkék rájuk. A szü­lők már nem ellenzik úgy, ha gyermekeik a DISZ-fiatalok közé mennek, mert tudják, hogy ez csak jót tehet. A DISZ-szervezet tekintélyé­nek további növelése érdeké­ben a fiatalok elhatározták, hogy a jövőben egy új kultúr- házat építenek — amely al­kalmasabbá válik egyes kultúr- és sportrendezvények megtar­tására — egyrészt a békeköl­csön-jegyzésnél visszamaradt összegből, másrészt társadalmi erővel a DISZ-tagok felajánlot­tak két-két napot. A falu la­kói látták a fiatalok törekvé­seit, többen hasonló vállalást tettek s így pl- a falu tíz kő­művese ugyancsak két-két na­pot ajánlott. Már egyre többen vannak, akik elismerik a DISZ mun­káját, jelentőségét és támogat­ják is. Tudják, hogy így a munkás-paraszt ifjak a neve­lés útján közelebb kerültek egymáshoz. Ezt már minden­ki érti Palotáson akár világo­sabban, akár homályosa bban. csak a tanács vezetői nem. Ugyanis még azzal sem segí­tették a DISZ-szervezet fejlő­dését. hogy megfelelő helyisé­get adtak volna rendelkezésük­re. Pedig a Központi Vezető­ség határozatának végrehaj­tása a palotási tanácsra is kö­telező. KÖKÉNYESl BÉLA i/i Kurucz Károly a novemberi párthatározat végrehajtásának útján D ecember első szombatján úgy déltájban, életem­ben először meglátogattam a Salgótarjáni Tűzhelygyárat. Amikor a belépővel a zse­bemben kiléptem a kapusszo­bából a gyár takaros udvará­ra. így kiáltott utánam a gyár kapusa: — Elvtárs, kijövet ne fe­lejtse ám leadni a belépőt, mert mi ezt igen szigorúan vesszük! Miközben első benyomásai­mat rögzítettem, mert ezek, ahogy mondani szokták, igen fontosak, már magamban azon tanakodtam, hogy hová men­jek először útbaigazításért, a párttitkárhoz, vagy az igazga­tóhoz. Ahogy lassú, kissé bizonyta­lan léptekkel elindultam az irodaépület mellett, pár lépés után mindjárt érdekes látni­valóm akadt, az irodaépület falán egy hosszú üvegezett faliszekrényt pillantottam meg, amelyben a gyár legjobb dolgozóinak fényképei sora­koztak. Gyorsan végigfutottam a képeken és pár pillanatra mindegyik arcon megpihen­tettem a szemem. Ljosszabb ideig nézegettem * * Zsivera János gépkocsi- vezető, kiváló dolgozó örege­dő vonásait, s nekem is mosolyt csalt arcomra Illés Imre gépformázó, kiváló dol­gozó mosolygós arca. Az előbb ott hagytam abba, hogy útbaigazításért akartam menni a gyár valamelyik ve­zetőjéhez. De helyettük eliga­zított a dicsőségtábla. Volt a kiváló dolgozók fényképei kö­zött eg}', amely különösen megtetszett nekem és elhatá­roztam, hogy tulajdonosával feltétlenül megismerkedem. A kép alatt a következő rövid, gépelt szöveg állt: „Kurucz Károly gépformázó, kiváló dolgozó. 1954. augusztusában kapta kitüntetését a technoló­giai fegyelem szem előtt tar­tásával végzett jó munkájáért és mennyiségi teljesítményé­ért.“ Alig olvastam el ezt a rö­vid szöveget, máris futottam, hogy keressek valakit, aki el tud vezetni Kurucz Károly­hoz. A gyár egyik adminiszt­rációs dolgozója vezetett el az öntödébe és mutatott be Ku­rucz Károly elvtársnak, akit a gépe mellett éppen serény munkában találtam. Gyorsam, ütemesen mozgott kezében a döngölő és a fakalapács, közben így beszélt: — Tudja, elvtárs, most kü­lönösen sietnem kell. mert dél­után a Városi Kultúrházban a Megyei Pártbizottság ipari ak­tívaértekezletet tart a gyárak és a bányák vezetői és kiváló munkásai részére. Észrevehető büszkeséggel folytatta, közben azonban egy pillanatra sem állt meg a munkában. — A munkások közül a gyárból másodmagammal me­gyek. Itt elhallgatott, mert elké­szült eyy maggal, s ennek óva­tos kiemelése a formából min­den figyelmét igénybevette. — Egy pillanat, már kinn is van — mondja, miközben gyors léptekkel a soronlévő szekrényhez megy és helyére tette a magot. Első találkozásunk jó fél- *" órája úgy telt el hogy ő dolgozott és közben kérdés nélkül mondott egy-egy mon­datot magáról és munkájáról, én pedig áhítattal néztem für­ge mozdulatait és hallgattam egyszerű, okos szavait. Másodszor néhány óra múl­va az afctívaértekezlet szüne­tében találkoztunk újra. A gyár vezetőivel beszélgetett és ugyanolyan fürgén és határo­zottan mozgott és beszélt* mint munka közben. Éppen arról folyt a szó, hogy mit kell tenni a gyárnak az érte­kezlet után a november 9-i párthatározat szellemében. A szünet után a hozzászólá­sok következtek. Kurucz elv­társ nem szólalt fel, de lát­tam, hogy arca teljes egyetér­tést sugárzott, amikor Ora- vecz elvtárs, a gyár igazgató­ja és Marczkiek elvtáns, a gyár párttitkára beszélt. Azt is észrevettem, hogy megcsil­lant a szeme, amikor az egyik felszólaló a következő, nap­jainkban igen sokat idézett gondolatról beszélt: „A tech­nikai fejlesztés ügye legyen pártüggyé”. Kurucz elvtárs* amikor ezeket a szavakat hal­lotta, biztosan arra gondolt, hogy neki, aki nemrég lett tagjelölt, különösen szép fel­adatokat ad a technikai fej­lesztés ügye ha érdemes akar lenni a párttagságra. A mikor két nap múlva az üzemben újra találkoz­tunk Kurucz elvtárssal, már mint régi ismerősök üdvözöl­tük egymást, és sok minden­ről beszélgettünk. Különö­sen feltűnt nekem, hogy szí­vesen tereli a szót szakköny­veire és egy új öntési mód­szerre. amelyről már az újsá­gokban olvasott, de pontos műszaki leírását még nem is­meri. Fellapoztam a gyár dicsőség­könyvét, melynek negyedik ol­daláról újra Kurucz Károly fényképe nézett rám ugyan­olyan egyszerűen és kedvesen* mint először a dicsőségtáblá­ról, amikor még személyesen nem is ismertem. Szikár ar­cát a fényképen is, de még- inkább a valóságban a nyílt, tiszta szemek teszik jellegze­tessé. A fénykép mellett és alatt tussal írott szöveg olvasható, s ez a szöveg olyan dolgokat mond el Kurucz Károlyról, amelyekről ő szerénységből nem beszélt. Hogy csak a legfontosabbakat mondjam el dicséretére, öt éve állandóan olyan nagy teljesítménnyel dolgozik, mint ma (mostaná­ban állandóan 200 százalék fe­lett teljesít), kétszer kapott már sztahanovista oklevelet* ugyancsak kétszer sztahano­vista jelvényt, tavaly kapta meg a kiváló dolgozó jelvényt, az idén februárban pedig a szakma kiváló dolgozója lett* Ez utóbbi kitüntetését mutat­ta meg legbüszkébben, amikor minap tiszta, lakályos ottho­nába is elmentem vele. A la­kás rendje és otthonossága, ez meg legyen felesége dicsé­retére mondva, végleg meg­erősítette bennem azt a meg­győződést. hogy jó munkás, és rendes ember ez a Kurucz Károly és érdemes volt vele megismerkedni. P ár pillanatra még hálá­' san visszatérek az útba­igazító dicsőségtáblához és azt gondolom, de kár, Imgy csak a gyár munkásai ismerhetik meg kiváló dolgozóikat pedig az egész város ismerhetné őket. ha a dicsőségtáblát a gyárkapun kívül helyeznék el* Kovács János Az atomkorszak hajnalán Az Orszáaos Béketanács „Mi van a nagyvilágban” című kül­politikai füzetsorozatának leg­újabb száma „Az atomkorszak hajnalán” címmel ielent mtrq. A A pártoktatás hírei füzet első része Jénossy Lalos Kossuth-dílas akadémikus beszá­molóiéi: tartalmazza a qenfi nem­FELHIVJUK a marxizmus— leninizmus alapjai tanfolyam propagandistáinak és hallgatói­nak figyelmét a tananyagok második részének megrendelé­sére. A propagandisták még december 25-éig szedjenek össze darabonként 3,60 forin­tot és juttassák el azt a Propa­ganda Anyagterjesztő Válla­lathoz. ★ A POLITIKAI GAZDASÁG­TAN megyei szintjén részvevő propagandistái részére decem­ber 19-én konferencia lesz. A konferencia Salgótarjánban, délelőtt 9, Balassagyarmaton délelőtt 8 órakor kezdődik. ★ MRÁZIK FERENC. aki Nagybátony bányavárosban a marxizmus—leninizmus tan­folyam propagandistája min­dig jó felkészül, vitavázlato­kat készít a konferenciákra és jól felhasználja a háromnapos propagandista tanfolyamon hallottakat. * A SOMOSKÖI III. Pártkong­resszus Tsz-ben Terényi Vil­mosáé vezeti a politikai iskola tanfolyamot. Szervező munká­jának köszönhető, hogy a kon­ferenciákon a beütemezett lét­számon felül még 4—5 hallga­tó is megjelenik. A konferen­ciákat megelőző napon szemé­lyesen keresi fel a hallgatókat. ★ A KARANCSKESZI PÁRT­BIZOTTSÁG jelentős fejlődést ért el az oktatásban. Még ta­valy semmilyen oktatási for­ma nem volt kielégítő a köz­ségben, addig ma valamennyi oktatási formán megfelelő lét­számmal tanulnak a hallgatók, zetközl atom konferencia munká­iéról. A második részben öveqes József Kossuth-dí las fizikus a qenfi atomkonferencián nyilvá- nossáqra került adatok alapiári az eddlqinél szélesebb körben, a mindennapi oyakorlati élettel szo­ros kapcsolatban mutat la be az a*omerő békés felhasználásának leqúlabb eredményeit, a fejlődés további naqyszerű távlatait. A csaknem 60 érdekes képet tartalmazó 64 oldalas füzet a vá­rosi, üzemi és közséqj békebi- zottsáqoknál, valamint a hírlap­árusoknál kapható t,50 forintos áron.

Next

/
Thumbnails
Contents