Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-05 / 87. szám

SZABAD IVOGRAB 1955. november 5. A pártoktatás eddigi tapasztalatai Pásztori A Z 1955—56-OS OKTATÁSI ÉV közel két hete indult meg a megyében. Az eddigi ta­pasztalatok szerint pártszerve­zeteink kisebb hiányosságok mellett a múlt évinél jobban készítették elő az oktatást. Ahol a pártszervezet idejében megkezdte a szervezési mun­kát, egyéni megbeszélés alap­ján az eddigi politikai felké­szültséget figyelembevéve, meg­felelő fokra osztották be a tag­ságot, ott már az első foglalko­záson is jó eredményt értek el. /t PÁSZTÓI JÁRÁSI TA- NÁCS párt-alapszerveze- fének vezetősége az oktatásra beosztott párttagokkal és pár- tonldvüliekkel személyesen be­szélte meg, hogy milyen okta­tási formában akarnak tanulni. Milyen szakon és milyen fo­kon. Ebbe a munkába bevon­ták a pártcsoport bizalmiakat és a propangandistákat, de magukat a vezetőség tagjait is. Idejében biztosították, hogy a hallgatók megkapják a szüksé­ges irodalmat. Ellenőrzik a hallgatók készülését, hogy mi­lyen nehézségeik vannak az anyag átvételében és ahol szükséges hathatós segítséget nyújtanak. A jó előkészítő munka jele, hogy már az első foglalkozá­son is teljes számban megje­lentek a hallgatók. Ha a párt- szervezet továbbra is azon fá­radozik, hogy minél nagyobb segítséget adjon, ez nemcsak a Számszerű megjelenésben, ha­nem a színvonal emelésében is megmutatkozik majd. A TAPASZTALATOK azt bizonyítják máshelyütt, hogy egyes pártszervezetek az Oktatás megszervezésénél az egyéni kiválasztás helyett a könnyebb, de rosszabb mód­szert alkalmazták; a taggyűlé­sen való tömegszervezést. így tett a pásztói állami gazdaság pártszervezete. A taggyűlésen határozati javaslatot hoztak, hogy minden párttag köteles valamely oktatási formában résztvenni. A taggyűlésen je­lölték ki, hogy a pártonkivü- liek közül kiket vonjanak be az oktatásba. Hogy taggyűlé­sen kérik ki a tagság vélemé­nyét, még az magában nem hiba, de súlyos hiányosság az, hogy emellett teljesen elhanya­golják az egyéni kiválogatást, a párttagokkal való egyéni fog­lalkozást, a tagság meggyőzé­sét az oktatás fontosságáról. Elkövették azt a hibát is, hogy idős párttagokat osztottak be, akik öregségükre hivatkozva tiltakoztak az oktatásban való részvétel ellen. Az alapszervezet vezetősége nem támaszkodik a bizalmiak­ra, nem bizzák meg őket, hogy foglalkozzanak a tagság neve­lésével. Ezt a fontos feladatot a vezetőség maga akarja meg­oldani, bár képtelen erre jól dolgozó bizalmi és népnevelő hálózat nélkül. A pártszervezet nem kielégítő munkájának ha­tása megmutatkozott már az első szemináriumi foglalkozá­sokon is, ahol a tagságnak csu­pán 50—60 százaléka jelent meg. Bebizonyosodott tény, hogy csak szívós felvilágosító munkával tudjuk biztosítani a szemináriumokra a jó felkészü­lést és a pontos és teljes meg­jelenést. p ÁRTSZERVEZETEINK az elmúlt években, de az idei oktatási év beindulásánál is gazdag tapasztalatokra tet­tek szert. Ezeket a tapasztala­tokat használják fel az 1955— 56-os oktatási év eredményes­ségének biztosítására. Az első oktatási nap sok-sok olyan hiá­nyosságra hívta fel a figyel­met, amit az oktatás szervezése és beindulása előtt elmulasz­tottak pártszervezeteink, amit menetközben ki kell javítani. Pártszervezeteink az eddigi hiányosságok megszüntetésére, a tagság aktivizálására hasz­nálják fel a közeljövőben le­zajló taggyűléseket. Ahol szük­séges, hívjanak össze aktíva- értekezletet. Az aktívák százait vonják be ebbe a fontos mun­kába, bizzák meg őket a hall­gatók nevelésével. Az oktatási munka sikeré­hez, a lemorzsolódás megszün­tetéséhez nagymértékben hoz­zájárul a propagandisták fel­készülése, az, hogy milyen mó­don, mennyire színesen, érde­kesen adják elő az ^anyagot. Ezért állandóan ellenőrizzék a propagandisták felkészülését, segítsék őket az anyagok helyi konkretizálásában. Eddig elért sikereink, a szo­cializmus építése megköveteli pártszervezeteinktől, hogy ál­landóan javítsák az oktatási munkát, mert eredményeink fokozását a szocializmus építé­sének napról napra való gyor­sítását csak tanult, kultúrált, magas szakképzettséggel ren­delkező, politikailag jól kép­zett néppel lehetséges megva­lósítani. Balogh József A begyűjtési miniszter rendelete a kukorica begyűjtés szabályozásáról A kukorica és a napraforgó törése, a burgonya szedése az országban csaknem mindenütt befejezéshez közeledik. Ezért a begyűjtési miniszter a törés és szedés megkezdésére elren­delt egyéni bejelentési kötele­zettségét megszünteti. A rendelet szerint hátralé­kosnak kell tekinteni azt a termelőt, aki a kukorica- és a napraforgó-törés végső határ­idejét követő nyolc, illetve a burgonyaszedés végső határ­idejét követő három napon be­lül nem tesz eleget az állam iránti kötelezettségeinek — be­leértve bármely címen fenn­álló tartozását, közte a kuko­rica-értékesítési szerződésben vállalt kukorica átadását is. A kukorica átvételével kap­csolatban több helyen tapasz­talható torlódás a termelőket akadályozza a sürgős őszi munkák elvégzésében. A be­gyűjtési miniszter ezért úgy rendelkezett, hogy a termelők a kukorica vételjegyzése és ellenértékének készpénzben való kifizetése mellett később is beszállíthatják a kukoricát, ha vállalják az állam iránti kötelezettség teljesítéséhez szükséges kukoricamennyiség­nek 1956. január 15-ig való tárolását s ezt legkésőbb a törés végső határidejét kö­vető nyolc napon belül beje­lentik. Kulákok és notórius nemteljesítők a tárolásra nem kaphatnak engedélyt. A vételjegyzett kukorica mennyiségét beszámítják a község begyűjtési tervének, teljesítésébe és figyelembe veszik a szabadpiaci jog megadásánál. A vételjegyzett és kifizetett kukorica az állam tulajdona, azt a termelő fokozott gond­dal köteles kezelni, mennyi­ségileg és minőségileg hiány­talanul megőrizni és — az átvevő telep öt nappal előbb küldött értesítése alapján — az átvevő telepre beszállíta­ni: Hogyan kell elkészíteni a zárszámadást a tsz- ekben? Minden mezőgazdasági terme­lőszövetkezet köteles 1955. októ­ber 30-i fordulónappal 1955. no­vember 1. és november 30. napja között az 1954 — 55. gazda­sági évről zárszámadást készí­teni. A zárszámadás készítését csak annál a termelőszövet­kezetnél lehet megkezdeni, ahol a betakarítást elvégez­ték. A zárszámadás négy részből áll: a leltár, a természetbeni és pénz- beni jövedelem felhasználása, a mérleg, a szöveges gazdasági be­számoló. A leltározást — az október 31-i állapotnak megfelelően — 1955. október 31. és november 15. kö­zött a termelőszövetkezet elnö­kének irányításával kell elvé­gezni. A természetbeni és pénzbeni jövedelem felhasználásáról szóló részben az utasítás kimondja — és ezt a mlntaalapszabály is tar­talmazza —, hogv a termelő- szövetkezetek egyik alapvető kö­telessége az állam iránti tarto­zásaik és egyéb kötelezettségeik idejében való és maradéktalan teljesítése. A kötelezettségek tel­jesítése után a szövetkezeti alap további növelésére tartalékolni kell az összes pénzjövedelem 10—15 százalékát. Az újonnan belépett tagok a közös szövetkezeti vagyon­nak teljesjogú részesei és október 31. napjáig teljesí­tett munkaegységeik arányá­ban jogosultak a természet­beni és készpénzben'! része­sedésre. A kötelezettségeket — kivéve a személyi jellegű hiteleket — a szövetkezet többi tagjaival egyenlő mértékben viselik. Az elnök szöveges gazdasági beszámolójának elkészítésére, a leltározás elvégzése, valamint a leltárlapok és a mérleg össze­állítása után kerül sor. Az elnök szöveges beszámolója képezi a zárszámadás legfontosabb részét. A beszámolóban értékelni kell a termelőszövetkezet területi és létszámadataiból az évközben bekövetkezett változásokat, hogy a termelőszövetkezet fejlődése megfelelően alakult-e, a belépő tagok mennyi földet, milyen ál­latállományt hoztak be a közös vagyon gyarapítására stb.. A zárszámadást tárgyaló köz­gyűlésen az ellenőrző bizottság elnöke is számoljon be a bizott­ság évi munkájáról, tegye meg észrevételeit az elnök beszámoló­jával kapcsolatban. Az utasítás szerint az elnöknek a zárszámadási munka menetéről a tagságot közgyűlésen legalább egy ízben tájékoztatnia kell. Az elnöknek a szöveges beszámolót 9 a megerősítéstől számított 8 na- | pon belül' a tagsággal közgyűlé sen kell ismertetni. wooooooooooooooocx^^ Jk misserfai Mtut'lws- €thnie fiatalJímsmt\U felhívása a ülS'Mj-hrifjádahhazi Mi, a mizsérfai bányaüzem Duclos-aknai DISZ-fiataljai figyelemmel kisértük a ifjú bányászok országos tanácskozá­sát. örömniel fogadtuk az e&y csillés mozgalom megindulását és elhatároztuk, hogy ifjúsági brigádjaink — a Demecs-csa- pat és az Orarvecz-csapat — csatlakoznak ehhez a nagyszerű kezdeményezéshez. Azt akarjuk, hogy második ötéves tervünket adósság, elmaradás nélkül kezdhessük el. Ezért megfogadjuk, hogy ezentúl minden műszakban személyenként egy csille szénnel többet termelünk, emellett biztosítjuk, hogy az általunk ki­termelt szén palamennyisége ne haladja meg az előírt 4 szá­zalékot. Takarékoskodunk a bányafával is: a Demecs-brigád egy negyedévben 5 köbméter, az Oravecz-brigád 4 köbméter fa megtakarítását vállalja. A terven felül vállalt 1—1 csille szén kitermelését a munkaidő jobb kihasználásával, a munka helyesebb megszervezésével érjük el. Kérjük pártszervezet tünk, DISZ-szervezetünk és üzemünk vezetőségét, segítsenek abban, hogy felajánlásunk teljesítésében műszaki, vagy egyéb hibák ne akadályozzanak bennünket. Adjanak meg minden politikai és szakmai támogatást adott szavunk valóraváltá* sához. Szeretnénk, ha szénmedencénk valamennyi bányájában megértenék a bányászifjak, milyen nagyjelentőségű, fontos dolog az, hogy minél több szenet adjunk népünknek. Kérünk minden bányai DISZ-brigádot, hogy csatlakozzék a tanács* kozús alkalmával megszületett mozgalomhoz. Jó szerencsét! Demecs József, csapatvezető és 8 tagú brigádja Oravecz János, csapatvezető és 9 tagú brigádja Szép eredmények a nagy ünnep előtt megyénk két üveggyárában (Tudósítónktól.) A Zagyvapálfalvi Üveggyár dolgozói is becsületbeli köte­lességnek tartották a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulójának tisztele­tére vállalt kötelezettségek teljesítését. A dolgozók egy­más közötti vetélkedése napról napra újabb termelési győzel­mekhez vezetett. Versenyked­vük a forradalmi műszakok al­kalmával csak tovább fokozó­dott. Jászfalvi Valter üveg­vágó 252 százalékos eredmény­nyel jár az élen a forradalmi héten. A vastag csomagoló­brigád 197, a Gyöngyösi Jó­zsef és Telek Sándor csoma­golópár 179 százalékos ered­ményt harcolt ki. A ládagyár­tók közül Hármasi József 216, Bozó József 5, 217, Ipolyi Jó­zsef 193, Czikora János és Tajti Pál pedig 185—185 szá­zalékra fokozta teljesítményét a forradalmi műszakok alkal­mával. (Tudósítónktól.) A Salgótarjáni üveggyár dolgozói az év elejétől kezdve élen járnak az ország üveg­ipari üzemei között folyó ver­senyben. Most a forradalmi hét alkalmával újabb eredmé­nyekkel pecsételték meg ed­digi sikereiket. Pindroch Já­nos és Orosz Béla elvtársak brigádjai a forradalmi műsza­kok alkalmával naponta 300 darab pezsgősüveg elkészíté­sével teljesítették túl előírt tervüket. Hromoda Károly a bagarolüvegek gyártásánál duplaformával dolgozik és napi előirányzatát 2500 darab üveggel teljesítette túl. A négyes kádkemencénél Lav- rincz Gyula elvtárs a tokaji üvegek gyártásánál átlagosan napi 300 darabbal teljesítette túl előírt tervét. Jakab Barna elvtárs pedig naponta 150 da­rab 3 decis söröskorsóval gyár­tott többet előírt tervénél. Kemény küzdelem Mizserfán és Mátranovákon „Örök emlék marad számomra a Csehszlovákiában eltöltött négy hét" Sok pajtás még mindig szí­vesen emlékszik vissza nyári élményeire, a feledhetetlen tá­borozásokra, túrákra, kirándu­lásokra. Híven tükröződik ez a Híradó postájából is, ami­ből most egy Csehszlovákiában járt pajtás levelét közöljük. * Nagy kitümtetés ért a nyá­ron. Munkám jutalmául Cseh­szlovákiába mentem táborozni. Két hetet Pesten töltöttem előkészítő táborban. Itt felké­szültünk a nagy útra. Cseh és magyar népdalokat tanultunk, a térképen megismerkedtünk a szép ország szép tájaival, tar nultunk történelmi nevezetes­ségeiről. Július 9-én este gör­dült ki a vonatunk a Keleti­pályaudvarról s elhagytuk az ezernyi fényben tündöklő Pes­tet. A méltóságteljesen höm­pölygő Duna fölött a komáro­mi Barátság-hídon léptük át a határt. A vonatban egy cseh­szlovák ’katonával ismerked­tünk meg, aki szlovák népda­lokra tanított meg minket. A szecsi táborban cseh és bol­gár pajtások fogadtak bennün­ket. Az ott eltöltött három hét alatt sok-sok boldog órát vol­tunk együtt. Kétszer tettünk nagyobb kirándulást. A tábor mellett elterülő Rugyin tóban sokat fürödtünk és csónakáz­tunk. Esténként vagy moziban voltutnk, vagy televíziós adást néztünk. Ez számomra az egyik legszebb élmény volt. Nem hittem el, hogy valóban látom is azt, amit eddig csak hallot­tam. Szoros barátság alakult ki a különböző nemzetiségű pajtások között. Barátságunk jeléül nyakkendőket és jelvé­nyeket cseréltünk. A három hétnek gyorsan vége lett. El­érkezett a búcsú-ünnepély. Bú­csút vettünk kedves vezetőink­től, szeretett barátainktól. A táborból gazdag ajándékkal folytattuk utunkat autóbusszal Prága felé. Nehéz lenne elso­rolni mindent, amit láttunk, mert Prága gyönyörű város. Különösen a sok műemlék ma­radt meg > emlékezetemben. Csakhamar a 3000 métdr ma­gas Tátra ritka levegőjét szív­tuk és csodáltuk az örök hó­fedte csúcsokat. A Tátrából Pozsanyig repülőgéppel utaz­tunk. A repülőgépen úgy érez­tem, mintha álmodnék. Po­zsonyban még fél napot töltöt­tünk és aztán indultunk haza. Szobnál léptük át a határt, örök emlék marad számomra a Csehszlovákiában eltöltött boldog, feledhetetlen négy hét. Brunczel András VIII, o. Bocsárlapujtő. A SZERKESZTŐ PAJTÁS ÜZENI újhelyi Katalin, Nőtincs. Azt ígérted Kati az első leve­ledben, hogy rendszeresen írsz nekünk rajod, őrsöd életéről, munkájáról. Azóta sem kaptunk tőled levelet, pedig már nagyon várjuk. Milyen színdarabot ta­nultok? Gyűlik-e már a pénz a nyári táborozásra? Hogy megy a tanulás, meg a szakköri munka? írj mielőbbi Topolcsik Mária, Tolmács. Nagyon kíváncsiak vagyunk Mária, hogy mit írnak nektek a csehszlovák pajtások. Vagy már abba hagytátok a levelezést? Sze­retnénk, ha mielőbb felkeresné! bennünket leveleddel és megír­nád azt is, hogy mit tanultatok már a kézimunka szakkörön? Lehoczky Ottó, Somoskőújfalu. A rejtvények helyes megfejté­sét az újságban mindig közöljük. Te magad is ellenőrizheted, hogy helyes volt-e a megfejtésed, vagy sem. A November 7-akmia címért folyó verseny utolsó izgalmas napjait éljük. Az egymással versenyben lévő aknák utolsó rajtja következik, s ebben mind a műszakiak, mind a dolgozók teljes erejűiket, tu­dásukat latba vetve harcol­nak. Érthető is..; Egyrészt, mert adott szavuk valóravál- tásáról van szó, másrészt, mert megyénk valamennyi bánya­üzemének dolgozói úgy sze­retnék, ha ők nyerhetnék el e megtisztelő címet. Pálhegy I. bányászait is ez a megnövekedett versenyszel­lem fűtötte, amikor hétfőn, a forradalmi hét első napján munkához láttak. 103,1 száza­lékra teljesítették napi tervü­ket Azonban igyekezetüket egy balszerencse kísérte, mert kedden éjjel elszakadt a kötél. Ennek következtében kedden 90,1 és szerdán márcsak 88,9 százalék volt napi teljesítmé­nyük. Csütörtökön, amikor újra helyreállt a rend, elérték a 100 százalékot. A dolgozók azóta is lelkesen végzik mun­kájukat és eltökélt szándékuk, hogy behozzák a lemaradást. Pálhegy II. üzemnél job­ban indultak az első naipok. Hétfőn 100, kedden 110. szer­dán 100,6 százalékra teljesí­tették tervüket. A föltételek biztosítva vannak, s minden lehetőség megvan arra, hogy teljesítményüket tovább fo­kozzák. Nem kisebb a harci láz Mátranovákon sem. A Gáti II. üzem dolgozói — bár jói indultak a forradalmi hét első napján — 101 százalékos terv- teljesítéssel, azonban szerdán és csütörtökön visszaesett ter- j melésük a bányában lévő nagy nyomás miatt. Csütörtö­kön azonban már újra felül­múlták tervüket. A dolgozók valamennyien azon a vélemé­nyen vannak, hogy a hátralé­vő napokban megtermelik a November 7-akna cím elnye­réséért szükséges szénmennyi­séget. Az Alkotmány-üzemnél csü­törtökön délelőtt 11 órakor jelentette a esi lie jegyző, hogy a bányából most jött ki a 150: csille. Ez a szám azt mutatja, hogy az Alkotmány-üzem bá­nyászai jóval — mintegy egy- harmadával — túlteljesítették tervüket. Különösen nagy ré­szük van ebben az altárói és főtárói dolgozóknak, akiik ha­sonlóan a gáti bányászokhoz, hallani sem akarnak arról, hogy a versenyt rajtuk kívül mások nyerjék meg. A forradalmi héten legjobb eredményt érte el Kotrocó Elemér Sport-brigádja az Al­kotmány-üzemnél. Ez a brigád hétfőn 131, kedden 185. szer­dán 180 százalékra teljesítette tervét Kiemelkedő még Su- sán István II. brigádjának munkája is. Ök már hosszú idők óta 100 százalékon felül teljesítettek és most, a forra­dalmi héten olyan munka­helyre mentek dolgozni, ahol eddig még nem teljesítették a tervet. S ezen a munkahelyen ők már az első napon 110 szá­zalékra teljesítették tervü­ket. a második és harmadik napon pedig már 40 százalék­kal termeltek többet tervük­nél. De nemcsak ők, hanem az üzem minden dolgozója tudása legiavát adja a verseny sikeréért. Tudják, hogy a hát­ralévő órák nemcsak az 5 számukra, hanem a medence valamennyi dolgozójára néz­ve nagyon harcosak lesznek: Sportfejtörő Végétért az „Utazás az irodalom • világában” című rejtvénysorozat. Három hétig gyüjtöttétek a pontokat és akik a legszorgalmasabbak voltak, most megkapják jutal­mukat. A legutóbbi forduló megfejtése a következő: Mik­száth Kálmán: Szklabonya. Ady Endre; Érmindszent. Ka­tona József: Kecskemét. Jókai Mór; Komárom. József Attila; Budapest. Madách Imre: Alsósztregova. Gárdonyi Géza: Agárd. Móra Ferenc; Kiskunfélegyháza. A következő pajtások gyűjtötték a legtöbb pontot: Szlovacsek Ilona Solgótarjám, Rubik Margit Bércéi, Le­hoczky Ottó Somoskőújfalu, Pintér János Homokterenye. Valamennyien könyvjutalomban részesülnek. A köny­veket pontán küldjük el. 7 “i háromfordulós rejtvényt indítunk. Címe; SPORTFEJTORÖ. Mint a címből is kitűnik, ezúttal sport- kerdesekre kell választ adnotok. Az ögyes fordulók helyes megfejtését ezúttal is pontozzuk. Az első fordulóban öt kérdésre kell válaszolnotok. A kérdések a következők: 1. Milyen összeállításban állt fel a 100. magyar _ os ztrák mérkőzésen a magyar válogatott labdarúgó- csapat? 2. Az emlékezetes „évszázad mérkőzésének“ a lon­doni (irigol magyar labdarúgó talállcozónak vég­eredménye? 3. Hány első helyezést ért el Magyarország az idei római vívóvilágbajnokságon és kik nyertek baj­nokságot? 4. Milyen összeállításban nyert világbajnokságot az elmúlt hónapban Svájcban a magyar öttusa csa­pat? \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents