Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-19 / 91. szám

1955. november 19. SZABAD \OGRAD S A termelőszövetkezeti élet időszerű kérdései A szöveges gazdasági beszámoló el kész ítéserö l PÁRT- ÉS PÁRTÉPlTÉS ft Emeljük a bányász-pártoktatás tartalmi, szervezeti színvonalát A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEK végeztek az őszi ter­mények betakarításával. Csak­nem minden tsz-ben 'hozzáfog­tak a zárszámadás készítésé­hez. Ez a munka négy részből áll: a leltárból, a természet­beni és pénzbeni jövedelem felhasználásából, a mérlegből, és a szöveges gazdasági beszá­moló elkészítéséből. Az utóbbi képezi a zárszámadás legfon­tosabb részét. Mikor kerüljön sor a beszá­moló elkészítésére? Leghelyesebb, ha az elnökök a leltározás elvégzése, vala­mint a leltárlapok és a mérleg összeállítása után kezdenek a munkához. A mérleg számada­tai szilárd vázát képezik a gazdasági év legfontosabb ter­melési eseményeinek, s meg­mutatják a gazdálkodás hibáit is. A szöveges beszámolónak kell élővé tennie a szürke, de annál többet mondó számada- tOKat. Hogyan készítsük el a be­számolót? A beszámolóban értékelni kell a termelőszövetkezet te­rületi és létszámadataiból az év közben bekövetkezett válto­zásokat, hogy a termelőszövet­kezet fejlődése megfelelően alákult-e, a belépő tagok meny­nyi földet, milyen állatállo­mányt hoztak be a közös va­gyon gyarapítására. Ismertetni kell továbbá a takarékos gaz­dálkodást, a pénzeszközök és hitelek helyes felhasználása, a közös vagyon megőrzése érde­kében tett intézkedéseket, az intézkedések végrehajtásának eredményeit, hibáit. EZ MÉG NEM MINDEN! Hiba lenne, ha a szövetkezetek elnökei kizárólag csak a mér­leg számadatainak rövid is­mertetésére korlátoznák be­számolóikat. A beszámolóban helyt kell kapniok a tagok vé­leményeinek, javaslatainak. A tagok tudják a legjobban, ki hogyan küzdött a közös va­gyon gyarapításáért, milyen hibák gátolták, s gátolják még ma is egy-egy üzemág fejlő­dését: általában a jövedelme­zőbb gazdálkodást. Ok tudják a legjobban, hogyan segítette a vezetőség a termelési tervek teljesítését, s hogyan őrködtek az alapszabály és a szövetke­zeti demokrácia betartása le­lett. A tagok alkotó kezdemé­nyezése. bírálata a szövetkezet fejlődésének ffeyik legfőbb Éppen vacsorázik a család, amikor betoppanunk Balga Já. nossal egy kis esti beszélge­tésle Beluczki Jánosékhoz. Hogy az idejövet előzményei is tisztázva legyenek, tudnunk kell, hogy a József Attila TSZ irodájából indultunk el, ahol most éppen nagy munkában vannak: egy esztendő munká­jának mérlegét fabrikálják. Jónak ígérkezik. Jobbnak, mint a tavalyi volt. Olyannyira, hogy Balga János bácsi azt mondta: ő még a legjobban gazdálkodó egyénivel is felven­né a versenyt. Már mint a jö­vedelemben. No — mondták kételkedve a többiek, akik ott voltak — nem olyan biztos az. Venné csak fel Beluczkival. Az mellett majd lemaradna. A szó szót követett — mert ugyancsak rátarti ember János bácsi — és most itt vagyunk Dejtár legjobb egyéni gazdájá­nál, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba. Elővesszük a papírt, ceruzát és számot vetünk. Szá­mot, egy esztendő munkájának eredményéről. Kinek lett na­gyobb a jövedelme Beluczki Jánosnak Dejtár 10 és félhol­das középparasztjának, vagy Balga Jánosnak, a helyi József Attila TSZ 563 munkaegységet teljesítő tagjának. Beluczki: Vegyük elsőnek a kenyérgabonát. Három és há­romnegyed holdon termeltem rozsot meg búzát. Az összter­mésem 47 mázsa lett. Ebből a kötelező beadásba 106 kg búzát és 723 kg rozsot vittem. Sza­badra is adtam 12 mázsa ke­nyérgabonát. 25 mázsa körül mozgatóereje. Éppen ezért az az elnök jár el helyesen, aki a beszámoló elkészítése előtt és közben kikéri a tagok vélemé­nyét, javaslatát az elmúlt évi gazdálkodásról, hogy a tapasz­talatokat, javaslatokat fel le­hessen használni a következő évi eredményesebb gazdálko­dáshoz. A honti Győzelem Termelő- szövetkezet elnöke már hozzá­fogott e munkáihoz. Kikérte a növénytermesztők véleményét: „A növénytermesztők azt mondták, hogy rossz munkát végeztek a tehenészet dolgozói — magyarázta az elnök. — A tehenészet évi 70 ezer forintot jövedelmezett, ugyanakkor a három tehenész összmunkaegy­ségének értéke meghaladja a 100 ezer forintot. A tagok azt javasolták, hogy a tehenészek javítsák meg a tehenek takar­mányozását, vezessék be az egyedi takarmányozást, s gon­dosabban ápolják a jószágot. Ez a kritika a vezetők felé is szól. A munka fokozottabb ellenőrzésére, az irányítás megjavítására kötelez ben­nünket. Ha ezt tesszük, meg­háromszorozódik a tehenészet­ből származó jövedelem.” EZ AZ EGY PÉLDA is mu­tatja, mily szükséges és nagy jelentőségű a tagok véleményé­nek kikérése. Majdnem valamennyi szö­vetkezetünkben fellelhető a befeléfordulás, az eredmények véka alá rejtése. Ez a szektáns .nézet már eddig is sok dol­gozó parasztot tartott távol a szövetkezetbe való belépés­től, ezzel gyengítve a szövet­kezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok közötti ba­ráti viszonyt. E szektáns nézet, s ennek következményei való­sággal fékezik a szövetkeze­tek gazdasági, s számszerű to­vábbfejlődését. Ezért helyes, ha szöveges gazdasági beszá­moló fényt vet e káros nézet­re, s megmutatja a szektáns szellem leküzdésének útját. Ebből fakad, hogy a gazdasági beszámoló necsak gzt mutassa meg, amit a mérleg számada­tai lerögzítenek, hanem mu­tasson utat az elkövetkezendő évi sikeresebb gazdálkodás­hoz. A SZÖVETKEZETEK TÖBB­SÉGE olyan természetadta le­hetőségekkel rendelkezik, ame­maradt. Ebből 5 mázsát vetet­tem el. Tehát összesen 20 má­zsát tehettem a kamrába. Balga: Én 844 kg búzát és 1689 kg rozsot kaptam munka­egységeim után. összesen 25 mázsa és 33 kg kenyérgaboná­val rendelkezem. Beluczki: Az árpám az nem sikerült. Alig termett több két mázsánál. Az mind a kötelező beadásba ment. Vetőmagnak is kukoricáért kellett cserélnem. Balga: Mi sem nagyon dicse­kedhetünk az árpával. Többet lehet kihozni ebből a földből, sokkal többet.- Azért így is ju­tott közel 3 mázsa. Beluczki: A kukorica és bur­gonya már jobban fizetett. Egy hold és ezer négyszögölről 50 mázsa kukoricát hoztam haza, amiből csövesen 6 mázsát kel­lett beadnom. Szerződtem is. Oda 360 kg-ot vittem. Ami megmaradt az éppen elég vető­magnak, meg hizlalásra. Bur­gonyám 100 mázsa lett. Ötve- net még új korában, a nyár elején eladtam. Illetve ebből az ötvenből teljesítettem a 640 ki­ló kötelezettségemet is. A má­sik félszáz mázsából 25 maradt saját használatomra, mert 25-öt vetőmagnak' kellett félreten­nem. Balga: 40 mázsa kukoricám van. Két disznót hizlalok. Ti­zenegy kacsát, az igaz, már meghizlaltam. Most meg hat li­bát is tömök még belőle. Krumpliból 3 és fél kg jut munkaegységenként. így az is kitesz 18 mázsát. Beluczki: Mindezek mellett még takarmányrépát meg tor­mát is termeltem. A 800 négy­lyeket korántsem használtak ki a jövedelmezőség növelésé­re. Például a Zagyva-parti ter­melőszövetkezetek egy része nem folytat öntözéses gazdál­kodást, pedig ez az üzemág több tízezer forinttal növelné a szövetkezetek pénzbevételét. Sok termelőszövetkezet nem rendelkezik, még gyümölcsös­sel, pedig arra igen nagy lehető­ség van egy-egy szövetkezet­ben. Ezért igen helyes követni a nagyoroszi Úttörő TSZ pél­dáját. Nyolc hold gyümölcsös­ből közel 200 ezer forint pénz­bevételük lett. Tehát a beszá­molókban reálisan fel kell vet­ni ezen lehetőségeket, hogy gazdaságilag tovább erősödje­nek, szilárduljanak a szövetke­zetek. Még több ilyen példát is lehetne hozni, amelyeknek gyakorlati megvalósítása jöve­delmezőbbé tenné a szövetke­zeti gazdálkodást. Mindezek mellett a beszá­moló foglalkozzon a szövetke­zet tagjainak munkafegyelmé­vel. Meg kell azt is mondani, hogy a tagok közül kik nenj teljesítették az alapszabályban előírt munkaegység minimu­mot, s hogy a családtagok ho­gyan vették ki részüket a kö­zös munkából. A SZÖVEGES GAZDASÁGI BESZÁMOLÓNAK reálisan kell tükröznie a szövetkezet gazdasági és politikai tevé­kenységét, s irányt kell mu­tatnia az elkövetkezendő évi sikeresebb gazdálkodás felé. Ezért egyetlen egy termelőszö­vetkezeti elnöknek sem szabad lebecsülnie és felületesen el­készítenie a beszámolót. Nem könnyű a szövetkezet egy évi tevékenységét papírra vetni. E munkában az elnök nincs egyedül: segít a tagság és az üzemi pártszervezet. Az üzemi partszervezet vezetősége már a beszámoló elkészítése előtt helyes, ha ismerteti a vélemé­nyét, s menetközben is segíti az elnök munkáját. Helyes az is, ha már az elkészített be­számolót először pártvezető­ségi ülésen vitatják meg. Olyan beszámolót vigyenek a közgyűlés elé, amely kiinduló­pontja a szövetkezet további erősödésének, továbbfejlődésé­nek. szögöl tormára eddig már 80 munkanapot fordítottam, de a legfontosabb munkája, a tisztí­tás még hátra van. Nem tudom kifizetődik-e ez a rengeteg munka. Megjártam az uborKa- termesztéssel is. Nem volt rossz a termés, 35 mázsát át vett tő­lem a MEZŐÉRT, de 50 má­zsát beszántottam. Nem győz­tem leszedni és' megsárgult. Hiába, nem győz mindent az ember... Balga: Nagyszerűen fizetett most a 'háztáji nekünk. Az egy holdról 20—22 mázsa krumplit vittem haza. Csak új krumpli­ból közel másfélezer forintot kaptam. Szépen termett a ku­korica is. Pénzre átszámolva 5000 forintot ér. Ha mindent sorba vennék, a háztájiból szár­mazó jövedelem meghaladná a 8000 forintot. így fest a két számvetés. A ceruzák elfekszenek a papírla­pon. Csendes beszélgetés indul. Eeluczki helyben hagyja, rá­bólint, hogy a mérleg a szövet­kezet, Balga János javára bil­lent. — Persze ez csak amolyan puszta összevetés. Azt mondja meg, hogy kinek-kinek miből és mennyi van a kamrájában — szól Beluczki. — A számok hátánál sok még a gond .., — Én nem mondhatnám — véli Balga egy kis gondolkodás után. — Ruházkodásra nem­igen kell most. Tavaly a gyen­gébb esztendő mellett is tellett rá bőven. Mondtam is a minap, hogy ennyi ruhám, meg csiz­mám még soha nem volt. — Nálam azért másként van. A kamrából kell kivenni, hogy pénzt csín üljön az ember. Nem kicsi a család, emésztődik a ru. Szocializmust építő társadal­munk gazdasági erejének ge­rince az ipar. Iparunk to­vábbfejlesztése, korszerűsítése hozzájárul országunk gazda­sági erejének további növeke­déséhez, lehetővé teszi dol­gozó népünk életszínvonalá­nak emelését,. elősegíti a szo­cializmus alapjainak leraká­sát. Az űzetni alapszsrvezete- ken dől el, hogy az ipar terü­letén milyen sikerrel valósít­juk meg pártunk politikáját. Az üzemi alapszervezeteknek kell megszervezni, mozgósíta­ni a munkásokat a terv min­den részletében való teljesí­tésére, a munkafegyelem meg­szilárdítására, fokozni a mun­kásosztály hősiességét, lendü­letét, összpontosítani erőfeszí­téseiket, alkotókészségüket a párt időszerű és távolabbi fel­adatainak végrehajtására. Az üzemi alapszervezetek a lel­kesítői és hajtóereje a szocia­lista munkaversenynek, a mű­szaki színvonal emeléséért folytatott harcnak. Nevelik a dolgozók millióit takarékos­ságra, figyelemmel kísérik a munkások kulturális és élet- körülményeit. Az üzemi alapszervezetek­nek a párttagokat arra kell nevelni, hogy a termelés és a társadalmi munka minden te­rületén élenjárjanak. Legye­nek kezdeményezők a munka ésszerűsítése terén, önfelál- dozóan, fegyelmezetten dol­gozzanak a terv túlteljesíté­séért, személyes példamuta­tásukkal lelkesítsék a többi dolgozókat a magasabb telje­sítmények elérésére. A párt­tagoknak szakmailag és po­litikailag művelt embereknek 'kell lenni. Érdeklődni kell a belpolitikai és nemzetközi kér­dések iránt, hogy tisztábban lássák saját feladataikat, s választ tudjanak adni a fel­merült kérdésekre. Az üzemi — de különösen bányász — pártszervezetek fontos felada­ta tehát,; hogy tervszerűen gondoskodjanak a párttagok politikai színvonalának eme­léséről. Nagy feladatainkat végrehajtani csak úgy tudjuk, ha a pártvezetőségek tagjai, pártcsopór.t-bizalmlak. népne­velők, az üzemi aktíva elmé­leti, politikai színvonalát je­lentősen emeljük. A termelé­si feladatokat csak akkor old­hatják meg jól bányász-párt­szervezetek Vezetői, ha mun­ha, a cipő ... meg hiszen tudod te, az egyéni parasztnak sok az egyéb kiadása is. — Akad, az igaz — bólint a másik. Egy kis csend következik. Balga töri meg. — Azért ne hidd, hogy mi már tejben-vajban fürdünk. Nem vitás, nagyobbat ér most egy munkaegység, mint tavaly. De a lehetőségekhez képest többet kellene felmutatnunk. Nem tagadjuk — meg ti is tud­játok, hisz látnivaló —, hogy bár összességében jobbak az eredményeink, néhol ti egyé­niek felülmúltatok bennünket. Különösen a kapásokkal nem dicsekedhetünk. No, de majd a zárszámadási közgyűlésen ala­posan megbeszéljük, mi a hi­ba ... Várjuk már nagyon azt a gyűlést. Mondom, alaposan megbeszéljük, hogy jövőre az­tán mindenben mi legyünk fe­lül. — Én csak azt mondom — szólt Beluczki —, hogy a föl­det nem lehet becsapni. Ha adunk neki, ő is ad. És ezt ti jobban megtehetitek. Ezért vagytok ti előbbre. A közösben nagyobb erre a mód ... — úgy tudom, hogy te is megadtad a műtrágyát minden vetésednek. — Meg. Megadtam, de a ru­házkodás nagyon megsínylet­te... Persze, azért még én is tudom növelni az eredményei­met. Növelem is. Nem akarok nagyon elmaradni mögöttetek. — És esztendőről esztendő­re képés leszel rá? — kérdi Balga. — Tudod János, érzem én már, hogy plafonja van ennek a tíz és fél holdnak. kájuk közben egy pillanatra sem engedik háttérbe szoríta­ni a párttagok oktatását. A pártoktatás irányítása, ellen­őrzése körültekintő, gondos, előrelátó munkát követel meg a bányász-pártvezetőktöl. A pártoktatási év megindulása azt mutatja, hogy egyes helye­ken értünk el komoly ered­ményeket. Propagandistáink zöme, akiket az alapszerveze­tek kiválogattak, alkalmas — alapos felkészüléssel — a sze­mináriumok vezetésére. Az ed­dig megtartott foglalkozáso­kon pl. Mátranovákon, Mi- zserfa bányatelepen az al­sófokú pártoktatásra bevont hallgatók zöme megjelent. Legtöbb helyen a párt, szak- szervezet és gazdaságvezető­ket is beosztották különböző oktatási formába. Ezek jelen­tős része a szakosított tan­folyamok konferenciáin meg is jelent. A pártoktatási év megindu­lását azonban komoly hibák és fogyatékosságok jellemzik. A legtöbb helyen (Bocsárlap- újtő, Karancskeszi, Karancs- berény stb.) a bevont hallga­tók mintegy 20—30 százaléka jelent csak meg az első fog­lalkozásokon. Bár a szakosí­tott tanfolyamokon a megjele­nés ettől lényegesen jobb, ott viszont a bevont hallgatók nagy része nem készült fel a konferenciára. Miben keres­hetők a hibák okai? Bár a vezető funkcionáriusok zömét beosztották az oktatás­ba, de ezek tanulását, felké­szülését a konferenciákra pártszervezeteink menetköz­ben nem ellenőrizték. Ebből fakad, hogy megtartott sza­kosított tanfolyamok konfe­renciáin érdemlegesen nem tudták megtárgyalni az anya­got. Párt, szakszervezeti és gazdasági vonalon dolgozó káderek egyrésze még min­dig nem munkálkodik rend­szeresen eszmei, elméleti szín­vonalának emelésén. Ilyen volt többejc között Korin István - elvtárs Nagybátony- ban, vagy Kovács L. László elvtárs kányási üzemegység igazgatója. De így lehetne még sorolni Bencés Béla, Sándor Kálmán, Sprgár Jó­zsef elvtársakat is, akik ér­demlegesen nem készültek a konferenciára. Az ilyen veze­tők nem tudják serkenteni a párttagok széles rétegét a ta­nulásra, hiszen nincs erkölcsi álapjuk, hogy az oktatás mel­lett agitáljanak, mert maguk is elhanyagolják. Ezért első­sorban a vezetők tanulási fe­gyelmét kell megszilárdítani, ahhoz, hogy lényeges előre lé­pés történjen a bányász-párt­oktatás területén. Az alapszervezfitek munkájá­ban nagyon kis helyet kapott és kap jelenleg is a pártok­tatás népszerűsítése. Nem­csak szervezetileg — bár sok helyen e téren is súlyos hi­bák vannak — hanem politi­kailag kell gondos munkát vé­gezni a pártoktatés sikerének biztosításáért. Sok helyen nem törődtek azzal, hogy az adott oktatási forma, amihez egyes elvtársat beosztottak, megfe­lel-e az illető párttag szük­ségleteinek, képességeinek. Ennek tudható be, hogy a szakosított tanfolyamok szá­ma jelentőse" megnőtt. Kis- terenyén minden évben leg­gyengébb volt a pártoktatás, oktatási évet még sikeresen nem fejeztek be. amióta te­rületi bányász oktatás van. Ennek dacára, most mégis csak szakosított tanfolyamot szerveztek, holott politikai is­kola, vagy Marxizmus—Le- ninizmus alapiai c. tanfolyam indítása is szükséges lett vol­na. A szakosított tanfolyamok szervezése oersze könnyebb, hiszen 4—5. vagy 6 hetenként vannak csak konfe-enciák. A nártoktatás fontosságával és ’zerepével a oártépítésí mun­kában állandóan, rendszere­sen kell foglalkozni pári- 'zervezetoinknek. Taggyűlé­seken, pártnapokon ismertes­sék az elméleti, politikai kép­zés jelentőségét. Értékeljék egy-egy propagandista, vagy egyes hallgatója tanulását. Ér­jék el, hogy minden párt- csoportbizalmi és népnevelő résztvegyen a tanulásban, s emellett a népnevelők a párt­tagokkal, de a pártonkívüli dolgozók legjobbjaival is igyekezzenek megértetni a marxizmus—leninizmus ta­nulmányozásának fontosságát, s vonják felelősségre a .ta­nulást elhanyagoló népneve­lőket. A hiányzások megakadályo­zása, illetve felszámolása az alapszervezeti vezetőségek egészének feladata. Az üzemi alapszervezetekben folyó párt- oktatásért, mint az alapszer­vezet egyik legfőbb felada­táért az alapszervezet vezető­sége felelős. Helytelen olyan következtetést levonni arról, hogy a bányász-oktatást la­kóterületen folytatjuk, hogy most a községi pártszerveze­tek törődjenek vele. Ilyen nézetet képvisel Soproni elv­társ Mizserfán. és Nagy- Im­re elvtárs Csipkés üzemnél; Továbbra is a bányász-párt­szervezetek vezetőségeinek feladata a bányász-párttagok­kal foglalkozni, biztosítani, hogy eljárjanak rendszeresen pártoktatásra, A pártoktetás megjavítása érdekében véget kell vetni a szervezetlenségnek, nemtö­rődömségnek. Meg kell javí­tani a propagandistákkal való foglalkozást. Még a legna­gyobb ismeretekkel rendel­kező propagandisták is rá­szorulnak arra, hogy állan­dóan figyelemmel kísérjük munkájukat, hogy rendszere­sen törődjenek velük, és se­gítsék őket. Propagandis­táinknak mindenek előtt arra van szükségük, hogy segítsé­get nyújtsanak nekik a tan­tervekben szereplő elméleti kérdések tisztázásában. To­vábbá állandó módszertani segítségre van szükségük, mert sokan közülük — bár meg vannak a szükséges is­mereteik — nem tudják he­lyesen vezetni a foglalkozáso­kat, nem tudják elég érthe­tően előadni az anyagot, nem tudják a hallgatókat rávezet­ni az anyag alapos megvita­tására. A pártszervezetek rendsze­resen küldjenek ki ellenőrö­ket segíteni a pártoktatás tar­talmi és szervezeti problé­mák megoldásához. Ezt sok helyen meg is teszik, de ez csak a munka kezdetét jelen­ti. Szükséges, hogy a kikül­dött ellenőröket a pártveze­tőség rendszeresen számol­tassa be, éstékelje és hasz­nosítsa tapasztalataikat a pártvezetés munkájában. Tűz­zenek ki konkrét feladatokat az ellenőrzés elé. Pl. hogyan segítsék -a propagandistákat, milyen szempontból vizsgál­ják egy-esy anyag feldolgozá­sát, stb. Ugyanakkor maga a pártszervezet titkára is, s a vezetőség több tagja is rend­szeresen ellenőrizze a foglal­kozásokat. Végül szükséges M oktatés za­vartalan menetéhez a tanulás legfontosabb előfeltételéről való gondoskodás. Időben megrendelni az anyagot, vi­lágos, szellőztethető és főleg most már fűtött helyiségek legyenek. Az oktatási napon ne rendezzenek» más összejö­vetelt. amely elvonná az elv­társakat a tanulástól. Pro­pagandisták számára adják oda a hallgatók névsorát, ne úgy, mint Nagybátony bánya­városba. ahol Percze elvtárs nem tudja, hogy a szorospata­ki bányaüzemtől kiknek kelle­ne hozzájárni okta'ásra. A pártoktatás színvonalának emelése a még meglévő szer­vezeti hiányosságok felszá­molására minden lehetőség adva van bányász-pártszerve­zeteinknek. Az szükséges, hogv még nagyobb lelkese­déssel. odaadással végezzék munkájukat, s akkor a siker nem marad el. KÉT SZÁMVETÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents