Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-19 / 91. szám

1933. november 19. SZABAD AÓ(;n(h kében nemcsak a beruházások összegét növeljük mintegy het­ven százalékkal, hanem csök­kentjük az épülő 2—3 szobás lakások számát, hogy ilymó- don átmenetileg több 1 szoba- konyhás lakást építve, növel­ni tudjuk a megépített lakások számát és hogy ilymódon mi­nél több családot tudjunk mi­nél rövidebb idő alatt lakás­hoz juttatni. Budapesten 1956- ban közel 10 000 lakást épí­tünk Tovább kell erősítenünk népi államunkat Tovább kell erősítenünk né­pi államunkat. Erősítenünk kell a szocialista hazánk külső és belső biztonságát szolgáló szerveinket: a néphadsereget, az államvédelmi és rendőri szerveket is. A mi államunk a dolgozó nép hatalma, amely mindín erejével a népet szolgálja, a nép jólétének emelésén, a haza felvirágoztatásán dolgo­zik. Tovább kell javítanunk az állami munkát, államszer­vezetünk minden láncszemé­ben. E munkában az az elv vezeti a kormányt, hogy szo­cialista államszervezetünkben az államhatalom és az állam- igazgatás helyi szervei széles hatáskörrel rendelkezzenek, lehetőségük nyíljék a helyi öntevékenység, kezdeményezés kibontakoztatására; ugyanak­kor érvényesüljön a szilárd központi vezetés. Figyelmün­ket az előttünk álló időszak­ban a járási, városi és közsé­gi tanácsok jogkörének növe­lésére kell elsősorban fordí­tani. A megyei, járási és városi tanácsoknál tervbizottságokat hozunk létre, amelyekbe be kell vonni a terület legjobb szakembereit is. Ezzel tovább szélesítjük tanácsaink tömeg­kapcsolatait, egyben ezen a területen is harmonikus egy­ségbe kovácsoljuk az országos és a helyi érdekeket. A Mi­nisztertanács a községpoliti­kai célok megvalósítását még szélesebb területen kívánja lehetővé tenni és gondoskodni fog arról, hogy községeink az országos anyagkészletből hoz­zájuthassanak azokhoz a he­lyileg elő nem állítható anya­gokhoz, amelyek segítségével elkészülhetnek a községpoli­tikai tervbe felvett létesítmé­nyek, amelyeknek megvalósí­tásához nagy áldozatkészség­gel járultak hozzá a dolgozók. Tovább növeljük a tanácsi szervek önállóságát, de ugyan­akkor tovább erősítjük a köz­ponti vezetést is. Ügy látjuk, hogy ez a két feladat nemcsak nem ellentétes egymással, ha­nem egyenesen feltételezi egy­mást. A Minisztertanács a to­vábbiak során is harcol a bü­rokratizmus ellen azért, hogy eddigi rendelkezéseinket to­vábbi hatékony intézkedések kövessék az ügyvitel és a munkamódszerek megjavítása terén. i Nem tűrhetjük szocialista törvényeink megsértését Egész állami munkánk alap­ja a szocialista törvényesség, jogszabályaink szigorú betar­tása, és betartatása. Az elmúlt évben — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek márciusi határozata előtt — gyakran előfordult, hogy állami szerveink meghátráltak az úgynevezett népszerűtlen feladatok megoldása elől, azaz nem követelték meg olyan jogszabályok végrehajtását, amelyek egész társadalmunk számára feltétlenül hasznosak, egyes rétegek, vagy szemé­lyek, legtöbbször a hanyagok, a munkakerülők, a spekuláns elemek számára természetesen üceilemetienek. Ennek a meg­alkuvó, az állami fegyelmet súlyosan sértő gyakorlatnak kezdünk véget vetii és követ- äsezetesen érvényt szt-ezni jog- szabályaink előírásain^ job­ban megköveteljük —iolgozó népünk érdekében — » ál­lampolgári fegyelem be,rtá- Sát. nyeinket és rendeleteinket megszegő elemeket. Államunk külső és belső biztonságát, a társadalmi tu­lajdont védő és a szocialista együttélést szabályozó törvé­nyeink megsértőivel szemben továbbra is keményen fogúink S árni, mert egy pillanatra n hagyhatjuk figyelmen kí­vül, hogy társadalmunkban, bár jelentősen csökkentettük a bűnözést, de még korántsem számoltuk fel azt. Nem feled­kezhetünk meg arról. hr*:y a letűnt úri Magyarország kü­lönböző rendű és rangú kép­viselői, az osztályellenség, el­sősorban a kulákok közül szá­mosán támadják állami és társadalmi rendszerünket. A szocialista törvényesség azon­ban megköveteli, hogy más­képpen bíráljuk el azoknak a dolgozóknak az ügyét, akik egész életükben becsületesen dolgoztak, de valamilyen ki­sebb jelentőségű ügyben egy ízben megsértették a népi de­mokrácia rendelkezéseit. Ezért a Minisztertanács tör­vénytervezetet készül beter­Ugyanakkor kezd fellépm ISrtSek egy1 masik“Srendid- eszteni az országgyűlés, illet- vül káros formája. Egyre gyak ­rabban találkozunk olyan ese tekkel, amikor hogy ál­bármelyik szocialista ilyen ma- em.be­• az Elnöki Tanács elé a jár T'\ városi és községi taná- cs,c mellett működő szabály- bizottságok felállításá- rol< melyek felhatalmazást hajtó bizottságok és mos lami szervek megsértik a sz cialista törvényességet. _ New engedhetjük, hogy törvényéin két bárki is semmibe vegye, vagy csuk részben hajtsa, vég­re. Nem tűrhetjük, lamapparátusunk szerve megsértse SSÄf edd ig U tottunk egynéhány tiszteierDen un«~>—,ó funkcionáriust, aki nevelése érdekeben. ^ a szocialista torvenyességer. | lhnpv a szcKeil Államunkban senkinek sínes olyan kiváltsága, hogy on ne nyZedjék és túltegye magot törvényeinken Ezért ne tűk és a jövőben sem fogju megtűrni államapparátusunk­Tan lz önkényeskedő, torve­ínyünk békeweretó külpolUlk».» lyítsűk barátságunkat és test­kapna, ^ arra> hogy a jelen- legi s*álysértési ügyeken túl, az o fásebi, jelentő­ségű ugye bírságolást al- kabnaz^na^meiyekben e(j_ Ma ítélkeztek. Ugyana °\tézkedini kí­vánunk, hogy állami, gaz­dasági es tarsav i szervek fokozott erő kket tegye­nek dolgozo nepu. a sz0_ cialista jogrend ^ tására, nevelese erae érnünk, ** . . í-ctg együttélés szabályainak sértését a becsületes dóig jogos erkölcsi felbaborccK nak olyan légköre vegye gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatainkat a többi orszá­gokkal is, elsősorban azokkal, amelyek nem vesznek részt agresszív tömörülésekben és politikájuk nem irányul a bé­ketábor országai, köztük ha­zánk ellen is. Népi demokráciánk erejét megsokszorozza, békés építő munkáját biztosítja, ügyünket legyőzhetetlenné teszi összefo­gásunk. a szocialista tábor or­szágaival, mindenek előtt a nagy Szovjetunióval, amely­nek felszabadulásunkat és egész építőmunkánkat köszön­hetjük. (Nagy taps.) Kapcsolataink erősödésének, a szocialista tábor vezető ere­jével, felszabadítónkkal, a Szovjetunióval, fontos állomá­sa az országgyűlés mai ülése amelyen első alkalommal üdvözölhetjük itt hazánkban, a magyar népi demokrácia törvényhozó házában, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsénak delegációját, (Nagy taps.) A dolgozó magyar nép és kor­mánya nagy megtiszteltetésnek veszi ezt a látogatást és a leg­mélyebben meg van győződve arról, hogy a testvéri szovjet nép képviselőinek magyaror­szági útja, elmélyíti azt az őszinte és szoros barátságot, amely országaink és népeink között az elmúlt évtizedben kialakult. (Nagy taps.) Enged­jék meg, hogy ebből az alka­lomból a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa nevében meleg szeretettel és igaz ba­rátsággal köszöntsem a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét, kedves vendé­geinket. (Nagy taps.) Népi halai ni intik ma erősebb és szilárdabb, mint bármikor eddig Országúm,kban az elmúlt fél­év óta elért sikerek, amelyek mindenekelőtt pártunk helyes politikájának köszönhetők és a nemzetközi helyzet javulása, amely a Szovjetunió állal ve­zetett szocialista tábor béke­politikájának és elsősorban a Szovjetunió következetes leni­ni küipölitikájanak az erednie-' nye, kedvező feltételeket te­remtettek számunkra az előt­tünk álló feladatok végrehaj­tásához. Népi hatalmunk ma erősebb és szilárdabb, mint bármikor eddig, a munkásosz­tály egységesen követi és ma­gáénak vallja a párt és a kor­mány politikáját. Egyre erősö­dik a munkásosztály és a dol­gozó parasztság szövetsége, a munkásosztály vezetése alatt álló népi nemzeti egység. A magyar kormány töretlenül — dolgozó népünk és népi demok­ratikus rendszerünk erejébe vetett megingathatatlan hittel — folytatja munkáját az or­szág felemelkedéséért, a nép jó­lét emeléséért, a szocialista Magyarország megteremtésé­ért. A kormány mind bel-, mind külpolitikájában olyan feladatok megvalósítását tűz­te maga elé, amelyek a leg­teljesebb mértékben megfe­lelnek a magyar nép, hazánk felemelkedése érdekének. Olyan célok ezek, amelyek­nek megvalósításáért dolgoz­ni és küzdeni, felemelő és lelkesítő feladat. A Miniszter- tanács dicső munkásosztá­lyunkra, országunk vezető erejére, az egyre erősödő munkás-paraszt szövetségre támaszkodva, pártunk, a Ma­gyar Dolgozók Pártja irány- mutatását követve. mindent megtesz azért, hogy a szocia­A KV HATÁROZATÁNAK VÉGREHAJTÁSÁÉRT Boksa Sándor> a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke: TEGYÜK A MTA KA VERSENYT A TÖMEGEK VERSENYÉVÉ! Hatalmas feladatokat rül amely a törvénysértest7{2mus felépítése, országunk csökkenéséhez vezet. kiemelkedése meggyorsuljon. Kormai Áttérve külpolitikánk kérdé­6cire, mindenekelőtt szükséges­nek tartom Iáhúzni, hogy a Magyar Népköztársaság kor mánya külpolitikai tevékeny­ségét az országgyűlés áprilisi ülésszakán elfogadott irányel­vek és a varsói szerződés tör­vénybeiktatásakor hozott ha­tározat alapján végezte. Az országgyűlés határozaténak megfelelően alapvető felada­tunknak tartottuk — s tartjuk ma is hogy „...tovább me véri együttműködésünket nagy Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és a szocia­lista tábor valamennyi országá­val. (Taps.) A népek egyenjo­gúságának, szuverenitásának, valamint egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartósa alapján folytattuk a nemzet köz* együttműködés politiká­ját és a nemzetközi feszültség enyhítése, a tartós béke bizto VGYBÄTONY BÄNYA- eg^BAN december 31-re „3^32 lakásos épületet ad- cpüle. a dolgozóknak. Az kap több bolt is helyet A NAl * nos IskoláTONYI Általá- elvtársnő utói Lemgyelné vezetésével tózzay elvtárs szerveztek. írcsoportokat kult kultúrcsonnan ala- most lelkesen ik már községi kultúrhvinek a sára, pedig arra c?gnyitá­sítása érdekében fejlesztettük év múlva kerül sob. egy állít pár­tunk Központi Vezetőségének határozata a szakszervezeti funkcionáriusok elé is. Alig- alig találunk a határozatban olyan pontot, amelynek meg­valósításában ne lenne szere­pük a szakszervezeteknek. A technikai színvonal eme­lését mi az újítások és az új munkamódszerek népszerűsí­tésével, megszerettetetésével segíthetjük. Meg kell monda­nom, hogy eddig igen keveset cselekedtünk ennek érdekében, pedig tennivalónk lenne elég. A bányákban például azon kell iparkodnunk, hogy a millsze- kundumos robbantást és a frontfejtés módszerét minde­nütt bevezessék, ahol csak le­hetséges. Javaslom a trösztbi- zottságnak, vizsgálják meg. melyik frontvájár módszere a legjobb, leghaladóbb, s ren­dezzenek ankétot, tapasztalát- esere-átadást üzemegységeink­ben erről a módszerről. Az építők szakszervezete eddig el­hanyagolta a salakkísérletek tanulmányozását noha a salak felhasználása az építkezések­nél — akár előregyártott ele­mekben. akár más formában — lényegesen olcsóbbá teszi a középületek és a családi há­zak építési költségeit. A Köz­ponti Vezetőség határozata alapján kötelességünk, hogy ebben az iparágban is felfi­gyeljünk az új kezdeményezé­sekre s minden erőnkkel támo­gassuk azokat. Az új gépek, új munkamód­szerek alkalmazása megköve­teli a szakszervezetektől, hogy fokozott gondot fordítsanak a munkavédelemre, a balesetek megelőzésére. Ragaszkodjunk mindenütt a korszerű, tökéle­tes munkavédelmi berendezé­sek felszereléséhez, többek kö­zött azért ist mert az esetleges balesetek könnyen elvehetik a dolgozók kedvét az új gépek­től. -vagy az úi munkamódsze­rektől. Biztosítanunk kell a dolgozók szakmai képzettségének rend­szeres növelését is. hiszen énei­kül a technikai színvonalat sem emelhetjük. Ez nemr-'k szervezés kérdése, hanem fo­kozott nevelőmunkát is igé­nyel. Mindenekelőtt arra van szükség, "hogy a szakszerveze­tek és a gazdasági vezetők kö­zösen feltérképezzék egy-egy üzemben, műhelyben a dolgo­zók szakképzettségének hely­zetét, s az így tapasztalt szük­ségleteknek megfelelően szer­vezzenek új tanfolyamokat, il­letve a már meglevő tanfolya­mok látogatásának fontosságá­ról győzzék meg a dolgozókat. Ha például a felmérésnél azt látjuk, hogy az Acélárugyár GSZ-üzemében a munkák zö­me VI-os kategóriába tartozik, de a dolgozók szakképzettsége általában V-ös kategóriájú munkák végzésének felel meg, akkor kezdeményeznünk kell a hiány pótlására alkalmas tanfolyam megszervezését. Ugyanígy sokat tehetünk a műszaki propaganda kiszélesí­tésére, amelyet eddig elhanya­goltunk. A propagandamunka megjavítására máris vannak terveink. Műszaki-gazdasági bizottságaink útján a közeljö­vőben gondoskodunk róla, hogy az üzemi kultúrotthonok könyvtárába megfelelő meny- nyiségű, hasznos műszaki könyv kerüljön; ezenkívül ol­vasó ankétokat szervezünk, a TTIT-vel közösen műszaki elő­adásokat rendezünk, az MSZT- vel pedig az eddiginél sokkal közvetlenebb és szorosabb kap­csolatot teremtünk, hogy együttes erővel terjeszthessük az élenjáró szovjet műszaki tapasztalatokat, mégpedig nemcsak a vasas szakmában, mint eddig, hanem a bányá­szatban és más szakmai ágak­ban. Központi Vezetőségünk ha­tározata célul tűzi elénk a technológiai és a munkafegye­lem megszilárdítását, továbbá a munkaverseny további fej­lesztését. Ez a feladat rendkí­vül sokrétű, szerteágazó: egy rövid nyilatkozatban csak ép­pen a legfontosabbat: a mun­kaversenyt lehet érinteni be­lőle. Nógrád megyében a ver­seny eddig többé-kevésbé for­mális, bürokratikus volt. Hely­telenül a könnyebbik oldalát választottuk a versenyszerve- zésnek. így történt meg az, hogy üzemi szinten rendszere­sen értékelték ugyan a válla­lásokat, de a dolgozók válla­lásának értékelésével a legtöbb helyen — tisztelet a kivételnek — nem törődtek. Jellemző pél­dáját láttuk ennek legutóbb a Rónai üzemegységben, ahol egész évre 40 000 forintos anyagmegtakarítást vállaltak. Az üzem pontosan ki tudja mutatni, hogy noven&ber 7-ig máris 165 000 forint értékű anyagot takarítottak meg. Ar­ra azonban senki sem tud vá­laszolni. hogy egy-egy munka­csapat. egy-egy. dolgozó ho­gyan teljesítette .vállalását, s mennyivel kevesebb anyagot használt fel a tervezettnél. Nyilvánvaló, ha ez így halad tovább, akkor egyszerre csak azt vesszük észre, hogy a ver­seny — a vezetők versenye lett csupán. Márpedig nekünk a tömegek versenyére van szükségünk! Éppen ezért nem elég. ha csak a magas száza­lékot elérő dolgozókat serkent­jük versenyzésre. Azoknak is versenyezniök kell egymással, akik ma még kevésbé jól tel­jesítik tervüket, hiszen éppen az egészséges versenyzés emel­heti őket is az élenjárók közé! Szakszer-vezetőinknek teh-, fuk w tlan sür*ős felada- tömti a rt'unkaversenyt a Fn^fk - versfcnyévé tegyék, fogjuk erdekébtn biztosítani tos vo t nyilvantanások pon- íendS CSet & 32 állandó, azn ered65 .ertekelést. valamin gát. menyek nyilvánossá­Taián nem is Voii,.. súlyoznom, hogy c^n l !i13' érhetünk el jo^redménSet ha a határozat végrehai ■sá. nak munkájából valamennyi ^étZTerZm fHva kiveszi * reszel az ÜB-elnüköktől a bi­zalmiakig. Feladataink nem könnyűek már csak azért sem. mert a jobboldali elhajlás k;,. vetkezteben tavaly, tavaly­előtt visszaesett a szakszerve­zetek munkája, s még mir.dic sok hiányt kei! pótolnak, sok hibát kell kijavítanunk Ered­ményeink előfeltétele, ’ hogy emeljük a vezetés színvonalát, tanítsuk meg jól dolgozni az újonnan választott szakszerve­zeti aktívákat. A Központi Vezetőség hatá­rozatainak megvalósításáért sok nehézséggel kell ír ~.üz- denüak. De ebben a hauten mindannyiunknak erőt ad az, hogy tudjuk: pártunk számit ránk, hiszen azzal bízott meg bennünket, hogy a munkásosz­tály legnagyobb tömegszerve­zetében, a szakszervezetben képviseljük politikáját. Józsa Pál, a mizserfai szénbányák mérnöke: Jobb ellenőrzéssel akarjuk biztosítani a technológiai eljárások végrehajtását öt hónapja annak, hogy a miz^yrfai üzemnél mint mér­nök dolgozom. Nem kis feladat ez, komoly munkát követel tő­lem, különösen most a Köz­ponti Vezetőség határozata után. Munkámban most és * « M, U megvalósításáért küzdők. Sa­ját területemen legfontosabb feladat lesz majd gondosan ügyelni a technológiai eljárá­sok pontos, maradéknélküli be­tartására. Minden munkahely­nek meg vannak a maga tech­nológiai eljárásai, az ellenőr­zés hiánya miatt azonban ed­dig sok esetben nem tartották be azokat. Elmulasztották az oldalbordázásokat. a vízárkok elkészítését, különösen akkor, ha pillanatnyilag a helyzet is kedvezett. (Nem volt nagy a nyomás, száraz volt a bá­nya.) A jövőben sokkal jobban megszervezzük az ellenőrzést — én magam is ellenőrzőm — bevonjuk ebbe a munkába az aknászokat és az aktívákat is. Kellő ellenőrzéssel elősegíthet­jük, hogy a havi munkaátvétel­nél, ahol a bányamester ismer­teti az előírt munkát, leleple­ződjenek azok, akik vétettek a technológiai eljárások ellen és jogtalan bért vegyenek fel. A Pálhegy II. aknánál — ahol már régebben csoportos kamrafejtés folyik — a bizto­sítás érdekében minden _ hat méter után. húrom méteres szénpillért hagynak. Eddig eze­ket a szénpilléreket minden* hol meghagyták, amelyek na* gyón károsan hatottak ki a többi vágatokra. A kiaknázott területeket nem hagyták ősz- szeomlani, s emiatt a s.-o s-é dós vágatok fokozottáb • ■— ■* . ■------knla 4 ien : mu nka híheienenül meg kedett, több embert veti be. A jövőben úgy a ezeket felszámolni, ho ;: kiaknázott helyeken — miután ott már nem folyik munka felrobbantjuk a szénpilléreket. így a kiaknázott részek ellen­állás nélkül összeomlanak és megszűnnek az innen "írel­nyomások. Ezzel kapcsolatban a kísérletezések már folynak. Sürgősen változtatnunk keli még a robbanóanyagok felhasz­nálása terén. Ugyanis eddig 10 000 forinttal több robbanó- anyagot használtunk el a ter­vezettnél, amelynek főleg az volt az oka, hogy a dolgozók rövid fúrószárral, az eleírt 170 centiméter helyett 120 cen­timéteressel fúrtak és ugyan­annyi robbanóanyagot használ­tak fel, mint amennyit a 170 centiméteres lyukak igényel­nek. A jövőben többet tartózko­dunk majd á munkahelyeken és az ilyen problémáknál a helyszínen segítünk. Főleg a betörőlövéseken akarunk mó­dosítani, hogy minél több sze­net tudjunk emelni. egyszerre ki­Séber Lajos, a tordasi bánya körletvezetőjs: Méltó versenytársa akarunk lenni a többi bányaüzemeknek Ahhoz, hogy életszínvona­lunk emelkedhessen, szükséges, hogy a termelékenység minél magasabb fokát valósítsuk meg, s maximálisan kielégít­sük országunk, illetve a dol­gozó nép igényeit. A Központi Vezetőség határozata is ennek szellemében épült fel, s a vég­rehajtása sem hozhat mást, mint a jobb életet. Éppen ezért a Központi Vezetőség határo­zatának tanulmányozásánál mélyen elgondolkodtam. Meg­volt rá az ok, hisz már hónapok óta nem tudjuk teljesíteni ter­vünket, most is mindössze 60 százalékra állunk havi tervünk teljesítésével. Pillanatok alatt egy egész sor gondolat futott át az agyamon — vajon mit le­hetne tenni a jelenlegi helyzet jóvátételéért. Három szenelő- munkahelyünk van. Jelenleg öt munkahelyet TH-gyűrűznek a- nagy nyomások miatt. A többi vetőt talált, s tartalék munkahelyek nem voltak. Ezek a lemaradások fő okán Hogy tervünket teljesíteni tud* juk tehát, először is jó munka­helyeket és tartalék munka­helyeket is kell biztosítani dol­gozóink számára. Meg kell javítani a műszaki vezetési Előre kell számolnunk a geo­lógiai viszonyokkal, s így meg* előzzük a bajokat. Az üzemvezetőséggel meg­beszélve elhatároztuk, hogy ja nuár 1-ig még négy új munka­helyet hozunk létre a tpegl'' vők mellé. Ezeket megfelelő en ellátjuk korszerű szerszá­mokkal. A dolgozónak pedig a műszaki föltételeket egészében biztosítjuk, hogy ro vid idő múlva méltó verseny­társai lehessünk a többi üze­meknek.

Next

/
Thumbnails
Contents