Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)

1955-10-26 / 84. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MDP NÓGRÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL ÉVFOLYAM, 84. SZÄM. ARA: 50 FILLÉR 1955. OKTOBER 26. «oeoocooooooooooooooc<?oocKX>ooooooooo©€cooo< MAI SZAMUNKBAN: A tagdíjfizetés a pártmunka fontos része (2. o.) Las­san József: Hasznos, eredményes volt a vita, rvJfrt már cselekednünk kell (3. o.) Mi újság Karancsalja szövetkezeti községben (5. o.) „Különös, ezt meg kell fejteni...“ (5. o.) Asszonyoknak, lányoknak (6. o.) Sport (6. o.) AZ ÉVES FELAJÁNLÁSOK TELJESÍTÉSÉÉRT A liaíáridú rövidesen lejár, néhány nap múlva fejezzük be a vetést! Tóth Bélának, a megyei mezőgazdasági igazgatóság Az 1955-ös tervévtől is -Ugyanazt a fontos történelmi eredményt várjuk, mint az elő­ző tervevektől: népgazdasá­gunk fejlődése és dolgozó né­pünk életszínvonalának eme­lése érdekében a betervezett nyersanyagmennyiséget, gépe­ket, közszükségleti cikkeket biztosítsa mind az egyes em­berek, mind az egész társada­lom számára. Ettől az évtől azonban még mást is várunk. Pártunk és kormányunk az 1955-ös tervévet a második öt­éves terv előkészítő szakaszá­nak, további sikereinket meg­alapozó tervidőszaknak jelölte meg. Megyénk ipari üzemeiben a műszaki és fizikai dolgozók egyaránt azzal az elhatározás­sal indultak harcba az év ele­jén, hogy az előírt tervfeladatok maradéktalan megvalósítása mellett biztos alapokra helye­zik a második ötéves terv zök­kenőmentes megindulását is. Az üzemek dolgozói egymás után jelentették be csatlakozá­sukat a húsz budapesti üzem felhívásához azzal az elhatá­rozással. hogy tervük túltelje­sítésével, a termelékenység növelésével és az önköltség csökkentésével elősegítik né­pünk közös ügyének, az egész társadalom anyagi és kulturá­lis életének megjavítását. Az első félévben kemény, de eredményes küzdelem után a Nógrádi Szénbányászati Tröszt büszkén jelentette, hogy az el­ső hat hónapban esedékes ter­vükön felül 29,405 tonna sze­net adtaik népgazdaságunknak. A Salgótarjáni Üveggyár dol­gozói az első félévben a vég­zett kiemelkedő teljesítmé­nyükért elnyerték a Miniszter- tanács és a SZOT vándorzász­laját. A Salgótarjáni Erőmű élüzem lett. De úgyszólván megyénk minden ipari üzeme büszkén jelentette, hogy adott szavuk valósággá vált. A második félév kezdete óta azonban — különösen a szénbányászatban az önelé­gültség kapott lábra. A sike­rek láttán egyes vezetőik úgy gondolták, hogy minden megy magától és minden nehézség nélkül megvalósulnak az egész évre szóló felajánlások. A gyakorlat azonban más­képp alakult. A harmadik ne­gyedévben bányaüzemeink sorra lemaradtak a tervteljesí­téssel és az első félévben ki­termelt 29 405 tonna terven- felüli szénnel szemben a har­madik negyedben 31 és fél ezer tonna adósságot szereztek. A ménkesi bányászok 2000 tonna terven felüli szénre tettek fo­gadalmat és helyette mintegy 14 000 tonna szénnel adtak ke­vesebbet az előírt tervüknél. A kányási üzemegység 986 tonnát vállalt és jelenleg mintegy 6000 tonna adóssá­got tartanak nyilván. A nagy- bátooyi üzemegység anyag- csökkentés terén 10 000 forin­tos megtakarításra tett válla­lást és helyette 74 000 forinttal lépte túl a tervezett anyagfel­használási költséget. Bár a szénmedence 107 százalékra teljesítette a III. negyedévi összvágatkihajtási tervet, de a fővágatok kihajtásánál közel 3000 méterrel maradtak le. Sú­lyos mulasztásokról tanúsko­dik az is, hogy tonnánként az előírtnál több. mint 14 forint­tal drágábban termelték a sze­net és kalóriatervüket sem teljesítették az előírás szerint. Az üzemegységek közül eddig egyedül a szorospatakiak vál­tották be szavukat, akik a Vállalt 9476 tonna terven felüli Szén he'yett már több mint 12 400 tonnát adtak. Bányaüzemeink műszaki és és fizikai dolgozóinak az év hátralévő idejében minden ed­diginél nagyobb körültekintés­sel és lendülettel kell dolgoz- n.iok. hogy adott szavukat be tudják váltani. Számolnick kell azzal, hogy a második öt­éves terv beindulásának ideje éppen a téli időszakra esik, amikor az erős fagyok és ha­vazások hátráltatják termelé­sük folyamatosságát. Már pe­dig az energiatermelő üzemek és a környező gyárak folya­matos tervteljesítését csakis akkor mondhatjuk biztosítot- nak, ha részükre szükséges széramennyiség rendelkezésük­re áll. A Salgótarjáni Acélárugyár is mindössze 96,8 százalékra teljesítette harmadik negyed­évi tervét. A gyár a vállalt 372 tonna terven felüli áru helyett 635 tonna lemaradás­sal zárta a harmadik negyed­évet. Különösen súlyos a Gsz üzem lemaradása, amely 430 tonna áruval termelt keveseb­bet előírt tervénél. Az. Acél­árugyárban a vállalt kötele­zettségek maradéktalan telje­sítését károsan befolyásolja az eléggé eluralkodott felelőtlen­ség és a felvilágosító munka hiánya. A harmadik negyed­évben a különböző üzemré­szeknél összesen 62 önkényes kilépés történt és az igazolat­lanul mulasztott műszakok száma is 1085-re szaporodott. Az évi terv teljesítéséért és a vállalt kötelezettségek való- raváltásáért a Salgótarjáni Üveggyár, az Erőmű, a Vasöt- vözetgyár és a Tűzhelygyár dolgozói harcolnak példásab- ban. Az Erőmű a teher-elosztó által diktált terv-számokat a harmadik negyedévben is 101,2 százalékra teljesítette. Önköltségüket 504 ezer forint­tal csökkentették és az év végéig vállalt 1660 tonna szén­megtakarítás helyett már ed­dig mintegy 6350 tonna sfcenet takarítottak meg. A Vasötvö- zetgyár a második negyedben 103,8, a harmadikban pedig 118,7 százalékos tervteljesítést ért el. Az egész évre szóló két millió kilowattóra villamos- energia megtakarításra tett vállalásukat már egy millióval túlteljesítették. De hasonló szép eredmények vannak a Salgótarjáni Üveggyárban és a Tűzhelygyárban is. Ezeknél az üzemeknél nemcsak papíron szerepel a verseny, hanem a pártszervezetek, szakszerveze­tek és műszaki vezetők irányí­tása mellett napról napra egy­mást múlják felül a vetélke­dő versenytársak. Megyénk többi ipari üzemeiben is élő­vé. elevenné kell tenni a ver­senyt. Az év végéig rendelke­zésünkre álló idő minden per­cét a termelés szolgálatába kell állítani, minden fizikai és műszaki dolgozónak éreznie kell a felelősséget, az adott szó iránt. Az egész évre szóló vállalások a bányák és gyárak dolgozóinak közös megbeszélé­sei alapián váltak határozottá. Az adott szónak és tettnek egyeznie kell, hiszen a felaján­lás alkalmával nem másért, mint époen saját maguk és az egész társadalom boldogulá­sának ügyéért vállaltak köte­lezettséget. Bányáink és gyá­raink dolgozói induljanak újabb harcra, hárítsák el az éves terv és a vállalások előtt álló akadályokat. Követeljék meg műszaki vezetőiktől a fel­ajánlásuk teljesítéséhez szük­séges műszaki feltételek biz­tosítását. vívják ki az 1955-ös tervév győzelmét. Tekintse ezt mindenki saját maga. család­ja és embertársa iránti köte- áásségjiek. A Megyetanács Mezőgazda- sági osztályán a betakarítás meggyorsítása és a vetés mi­nél előbbi teljesítése érdeké­ben brigádot alakítottak. Tóth elvtárs, a mezőgazdasági igaz­gatóság vezetője a következő­ket mondta a brigád eddigi tapasztalatairól: — Ellenőrzéseink alkalmá­val megállapítottuk, hogy sok községi tanács a gabonavetés hatalmas feladatát egyedül, minden segítség nélkül akarja megoldani. Nem támaszkodnak a tanács­tagokra. az MNDSZ-asszo- nyokra, a DISZ-fiatalokra. pe­dig ezek bevonása nagyban meggyorsítaná a vetési mun­kák elvégzését. Nem egy községben tapasz­taltuk. hogy a fogattal rendel­kező gazdák nem vetnek, ha­nem fuvarba járnak, azt tart­ják. hogy ráérnek a vetéssel. A végrehajtó bizottság ennek megszüntetése érdekében olyan határozatot hozott, hogy azoknál a gazdáknál, akik nem a népgazdasági érdekből fu­varoznak. el kell rendelni a fogatzárlatot, és kötelezni kell őket, hogy minden erőt a vetésre for­dítsanak. Sok esetben arra hivatkoz­nak. az az oka a lémaradás­nak, hogy nincs elegendő ve­Termelőszövetkezeteinkben megkezdődött a zárszámadás előkészítése. Egy eredményes esztendő határáról lehet most mór visszatekinteni — ha még nem is teljes egészében, de már — hozzávetőlegesen képet lehet alkotni, hogy termelőszö­vetkezeteink ebben a gazdasá­gi évben milyen eredménnyel gazdálkodtak. Mint a legtöbb termelőszö­vetkezetnél, a pásztói Szabad-’ Ságnál is most ősszel az egész évi munka gyümölcsének, a termés betakarítása után je­lentős jövedelemhez jut a tag­ság. Az előző években abból adódott a legtöbb baj, hogy év közben a tagok nem kap­tak pénzt, kizárólag a háztáji­ra voltak utalva. Ebben az év­ben már rendszeresen osztot­tak készpénzelőleget. Március­ban 16 000. júliusban 20 000, egész évben pedig 70 000 forint pénzelőleget osztot­tak ki. Vannak olyan tagok, akik 2000 —3000 forintot is kaptak. Per- cze József kertész például 2900 forintot kapott előlegként. A termelőszövetkezet az ál­lattenyésztésből, főleg a tehe­nészetből és a kertészetből pénzelt egész éven át. Az el­múlt évben 15 darab tehenük volt. Azóta az állomány 20-ra szaporodott. Ha összehasonlít­juk az egy évvel ezelőtti álla­potot a mostanival, láthatjuk a hatalmas fejlődést. Míg tavaly szeptemberében 946 liter tejet fejtek, ez év szeptemberében már 3200 litert. A termelőszövetkezet már jú­liusban teljesítette egész évi tej beadását, s a beadáson felül szabadon eladott tejért közel 50 000 forintot kapott. Ezenfe­lül a tagságnak naponként adott tej jutányos áron számol­va is 28 000 forintot tesz ki. A tehenészeten és kertészeten kí­vül jó jövedelmet biztosítottak a segédüzemek: a pálinka- fözde. a daráló, a rönkfű­rész. Ezek az üzemek egyrészt fel­dolgozták a termelőszövetke­zet részére szükséges anyago­kat — gondolok itt az árpa, tőmag. Ez nem igaz. mert a fennálló rendeletek értelmé­ben minden olyan gazda, aki­nek a beadás után nem ma­radt vissza elegendő vetőmag­ja. most a szükséges vetőma­got a begyűjtési hivataltól visszakapja. Nem indok a terv nem teljesítésére a kukorica érésének kihúzódása sem. Ma már október vége felé járunk és a be nem érett kukoricára tovább nem várhatunk. Szükséges tehát, hogy a be­ütemezett gabonát, amelyet kukorica után akartunk el­vetni, más növényféleségek, elsősorban pillangós, s csak végső eseben kalászos után vessék. Gyenge a gépállomási főagronómusok és a kihelye­zett agronómusok munkája is. Nem egy főagronómus csak a gépállomás vetés­tervét ismeri. és nemcsak, hogy nem ismeri a termelőszövetkezetek vetés­tervét. de nem is tartja szük­ségesnek azok teljesítésének ellenőrzését. A kihelyezett agronómusok pedig nem ellenőrzik a mun­kák menetét. Keveset vannak kint területen, így történhe­tett meg az, hogy Szalmater- csen az öt mázsa szükséges ár­pa helyett tíz mázsát vetettek kukorica darálására — ezen­felül egész éven keresztül jó pénzt biztosítottak. A téli hó­napokban csupán a pálinka­főzőé 49 000 forintot jövedel­mezett. Jelentős a növénytermelés: búza, árpa, burgonya osztalé­ka is. Az előlegként kiadott 2 kg búzához most még 1,5 kg búzát, 1,42 kg árpát, 1,5 kg bur­gonyát osztottak ki munkaegy­ségenként a tagoknak. Nem ritkaság a 400—600 munkaegységgel rendelke­ző tag, de van olyan házaspár is, aki­nek 700—800 munkaegységre osztják ki a részesedést. Liptók István sertésgondozó­nak például év végéig 612 munkaegysége lesz. Előlegként 8 mázsa 50 kg búzát, 6 mázsa 38 kg árpát vitt haza. Most a zárszámadáskor búzából még 9 mázsa 20 kg-ot, árpából 2 mázsa 27 kg-ot visz haza. Ezenkívül burgonyából 900, kukoricából 500, paradicsom­ból 61, paprikából 49, cukorból 135 kiló, és 61 kg-nak ’ meg­felelő sertés lesz az osztaléka, így külön-külön nem tűnik nagy értéknek a részesedés, de ha összeszámoljuk, akkor lát­ható csak igazán, hogy milyen jól keres egy évben egy szö­vetkezeti tag. Lipták István esetében a termények értéke 14 300 forint, készpénzben ka­pott 3200 forint előleget, zár­számadáskor még 2000 forint­ra számít. Összrészesedése tehát 19 500 forint. Ehhez hozzájön a háztáji jö­vedelme, ami Liptákéknafc 9000 forintot tesz ki. Összjöve­delme tehát a háztájival együtt 28 500 forint. Havi jövedelme meghaladja a 2300 forintot. Ezekután bátran megkérdez­hetjük, hogy hány hétholdas dolgozó parasztnak van egy gazdasági évben 28 000 forint jövedelme. Vannak természetesen olyan tagok Is, akiknek nincs és ebben az évben már nem is lesz ennyi munkaegységük. Tömpe Károlynak például 388 munkaegysége lesz, de erre — mivel a növénytermelésben dolgozik, és jó termésátlagokat vezetőjének nyilatkozata el. A másik, ami szintén itt történt meg, hogy nyolc hol­don kicsírázott vetőmagot ve­tettek el. Ha az agronómus je­len lett volna legalább a ve­tés megkezdésénél, nem tör­ténhetett volna ez meg. Nagyban akadályozza még a vetési munka gyors befejezé­sét. hogy gépállomásaink nem tel­jes kapacitással dolgoznak a termelőszövetkezetek és egyéniek földjein. A kisterenyei és pásztói gép­állomás például 20 erőgéppel állami vállalatoknak dolgozik. Ugyanakkor leállították az egyéniekkel való szerződéskö­tést és sok esetben nem tud­ják teljesíteni a már leszerző­dött területek felszántását sem. A vetés határideje hamaro­san lejár. Az elkövetkező na­pokban be kell fejezni a még hátralévő munkákat. A közsé­gi tanácsok a vetés meggyorsí­tásának érdekében vonják be a tanácstagokat. Osszák fel körzetekre a községet. Szólítsanak fel minden gazdát a vetés teljesítésére. Azok a gazdák, akik pedig tel­jesítették tervüket, minél előbb jelentsék a tanácsházán, mert a vetés csak akkor van teljesítve, ha minden gazda aláírásával bejelenti azt. TSZ ­ért el a szövetkezet — prémiu­mot kap. így havi jövedelme eléri az 1600 forintot. A zárszámadás előkészítésé­nél nem feledkeznek meg a szociális és kulturális alapról sem. Sok termelőszövetkezetben a takarmány egy részét is ki­osztják munkaegységre. A Sza­badság Termelőszövetkezet minden megtermelt takar­mányt a közös állatállomány részére tart meg. így nem lesz gondjuk az álla­tok téli takarmányozásá­ra, mert a meglévő takarmányból és abrakból nemcsak a jelen­legi állomány szükségletét, ha­nem a szaporulatét és a hízó­állatok szükségletét is bőven fedezni tudják. A zárszámadásig már nem sok idő van hátra. A könyve­lő feladata, hogy ez alatt a né­hány hét alatt a végleges for­mába öntse e gazdag eszten­dő kiváló eredményeit. A Salgótarjáni Vasöntöde- és Tűzhelygyárban, hazánk egyik legkorszerűbb öntödéje és a futószalagokkal felszerelt szerelőüzem fejlődésével, nem tartott lépést a lemezlakatos- műhely. A régi, kisüzemi munkamódszer alapján már nem győzte félkészáruval az utóbbi hónapokban szintén korszerűsített zománcozót és szereidét. Ezen kívül még erő­sen veszélyezteti a vállalat tervének és éves felajánlásá­nak teljesítését is. A gyár műszaki dolgozói először a kézzel végzett hajlí- tások ellen vették fel a küz­delmet. A szerszámitiűhely se­gítségével olyan készülékeket szerkesztettek, melyekkel ok­tóber elejére a kézihajlítás 60 százalékát gépesítették. Ezzel a műszakonként! 2000 'helyett 8000-re növelték a tűzhelyelő- rész hajlítását; A gépesítést Jól sikerült a Szabad iVógrád-ankét írsekvadkerten A Szabad Nógrád szerkesJM tősége elhatározta, hogy ezen­túl rendszeresen ankétot ren­dez egy-egy községben, üzem­ben, munkahelyen. Ezek a ba­ráti beszélgetések azt a célt szolgálják, hogy megismerked­jenek egymással a lap olvasói és a szerkesztőség munkatár­sai, kicseréljék nézeteiket, megbeszél iék ügyes-bajos dol­gaikat. Elsőízben október 21-én, pénteken tartottunk ol­vasóértekezletet, mégpedig Érsekvadkerten, a község mo­zihelyiségében. Bár az őszi munkákkal kap­csolatos elfoglaltság miatt aránylag kevesen jöttek el, a megbeszélés igen színvonalas volt. Sok olyan jó javaslatot kaptunk, amelyeket felhasznál­hatunk a lap munkájában. Gyepes Dezső iskolaigazgató elvtárs például felhívta fi­gyelmünket arra. hogy több­ször írjunk az ifjúság maga­tartásának problémáiról, segít­sük az ifjúság nevelésére ala­kult operatív bizottságok tevé­kenységét. F. Nagy István ol­vasónk mondotta, hogy helyes lenne az olvasmányosabb me­zőgazdasági anyagokat — kü­lönösen a szakcikkeket a szombati számban közölni, mert falun a dolgozók inkább vasárnap érnek rá olvasni. A megbeszélésen többen ki­fogásolták, hogy a Szabad Nógrád viszonylag keveset foglalkozik Érsekvadkerttel, Saár elvtársnak, a községi pártbizottság titkárának és másoknak hozzászólásai rög­tön választ is adtak erre. Ki­alakult az a helyes álláspont* hogy ha olvasóink maguk is segítenek a szerkesztőségnek azzal, hogy leveleikben időről időre beszámolnak községük és munkahelyük eseményeiről, akkor gyakrabban szerepelhet a lapban Érsekvadkert neve* Több olvasónk azonnal vállal­kozott is rá, hogy a Szabad Nógrád levelezője lesz. Szabó István elvtárs például meg­ígérte. hogy rendszeresen ír a község sporteseményeiről. Sle- szák elvtárs, a malom dolgozó­ja pedig a malom életéről, a munka verseny alakulásáról fogja tájékoztatni időről időre a szerkesztőséget. Pénzjutalmak A napokban osztották ki a nyári munkák során elért leg­jobb járásoknak és községek­nek a kitűzött jutalmat. 25—* 25 090 forintot kapott a szécsé- nyi és rétsági járás. 1000—- 1009 forint jutalomban része­sült a szügyi és tereskei köz­ségi tanács. tovább folytatják. Még ebben a hónapban elkészül a hamu- láda három szerszáma, amely- lyel 14 kézzel végzett munka- műveletet vonnak össze és négyszeresére növelik a terme­lékenységet. Rövidesen sor kerül a rostélykeret, a sütőaj­tó-burkolat és a sütőfenék gyártásának gépesítésére is. Tervbe vették egy 150 tonnás szélesasztalú sajtológép beál­lítását, amelyen egy művelet­tel teljesen el tudják majd ké­szíteni a tűzhely oldallapját, a hátsó válaszfalat és az elő- részt. E feladatok megoldásával biztosítják a gyár dolgozói a terv és a felajánlás valóravál- tását és ugyanakkor megszün­tetik a lemezlakatos-műhely túlzsúfoltságát, amely meleg­ágya volt a vágásos sérülések­nek; BŐSÉGES OSZTALÉK - GONDTALANABB ÉLET — Jó! zár a pásztói Szabadság Angyal István Gépesítik a kézzel végzett lemezmunkákat a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban

Next

/
Thumbnails
Contents