Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)
1955-10-22 / 83. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÖLJETEKf SZflBRD NÓGRÖD MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA COOOOOCOOOOOOOOOGOOCXJOOOOOOŰOOOOOOOOOOOCXIŰOOOOCXIOOOOCOOOOOCXJOOOOGOOC f MAI SZAMUNKBAN: Ifjú lendülettel... — egész oldalas összeállítás megyénk élenjáró ifjúmunkásairól. (3. oldal.) XI. VFOLYAM. 83. SZÁM. ARA: 5# FILLÉR 1955. OKTÓBER 22. Hxx3000000000000000000000c0000000000(v>yy>300000000000r>000000000000000000c)00001 Maradéktalanul teljesítsük a kenyérgabona vetéstervét f A jövő évi kenyérgabona termésünk biztosítása megköveteli, hogy a vetésterv teljesítésére a lehető legnagyobb gondot fordítsunk mindhárom termelő szektorban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a munka nem megy önmagától, s mind az állami gazdaságokban, mind a termelőszövetkezetekben, s az egyéni termelőknél csak komoly erőfeszítések árán valósítható meg. A mezőgazdasági irányító Szerveket; a megyei tanács, a járási, községi párt- és tanácsszervek vezetőit a legteljesebb felelősség terheli azért, hogy minden termelő szektorban feltétlenül érvényt szerezzenek a gabona vetésterv teljesítésének. Kötelesek a terv felbontásától kezdve a vetés befejezéséig rendszeres, állandó, éber ellenőrzést gyakorolni, s mindenütt a legnagyobb eréllyel fellépni, ahol hanyagság, mulasztás, vagy a kötelességek semmibevevése lenne tapasztalható. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a törvényes szabályokban előírt szankciókat is alkalmazni kell mindenütt, ahol erre szükség van. Most van az őszi munka dandárja, s az eddigi tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelést irányító szervek vezetői nem éreznek kellő felelősségét a rájuk bízott munkáért. Nem küzdöttek azért, hogy a vetéstervfelbontás reális legyen, hogy a tervet minden termelővel efogadtassák, s hogy minél előbb beinduljon a vetés. Ez tapasztalható Ecse- gen, Nógrádszakálon s Nagy- lócon is. Némely községi tanácsnál olyan irányzat kapott lábra, mely szerint ha a termelő nem fogadja el a vetési tervet, vagy csak a vetésterv egy részét teljesíti, a hiányzó részt pótolni fogják tartalék- területek bevetésével. Az ilyen tanácsvezetők mellőzik a meggyőző, politikai munkát, s a dolog könnyebbik végéhez ragaszkodnak. Általános tapasztalat, hogy a községi tanácsölc vezetői elhanyagolták a vetési munka ellenőrzését, eltűrték a törvénysértést, mert saját maguk is megsértették a törvényt, s megbízhatatlan hamis vetési adatokkal vezették félre a felsőbb szerveket, a kormányt és a pártot. Az ellenőrzés során kiderült, hogy fele annyi kenyérgabonát se vetett a megye, mint ameny- nyit a községi, járási tanácsszervek vezetői korábban lejelentettek. Ez a tény azt mutatja, hogy veszélyben van a kenyérgabona vetési teiv időbeni teljesítése. Milyen hibák, mulasztások Szülték még e nagy lemaradást? Az egyik ilyen ok. hogy a községi tanácsok végrehajtó bizottságai nem vették igénv- be a nagyszámú tanácstagság, valamint a társadalmi szervek, a mezőgazdasági állandó b;- zottságok. termelési bizottságok. s különböző szervezetek tagjainak segítő munkáiét. Az ellenőrzés folytán nem támaszkodtak a vetési tervet részletében is teljesítő, jól dolgozó, nagy tekintéllyel bíró dolgozó k's- és középparasztokra akik eddig is szívesen sejtettek a tanácsok feladatai ellátásában. A végrehajtó bizottságok vezetői nem vették figyelembe azt, hogv az egyéni gazdálkodók területén nem esész°ri egyszerű feladat a tervben előirányzott vetésterületet biztosítani. Már csak azért sem, mert az egyénileg dolgozó parasztok egy része még most s lebecsüli a kenyérgabona termelés jelentőségét. Egyes dolgozó parasztok bizony zúgolódtak azért, hogy egy fél holddal több gabonát kell vetniük, mint például Ecsegen. Számolni kell azzal a ténnyel is, hogy az egyéni gazdálkodók egy bizonyos része gazdasági adottságainál fogva nem szívesen vet több kenyérgabonát, s nem jelentéktelen területet foglalnak el az egyholdas, vagy egy holdon aluli gazdaságok, amelyek az eddigi évek során alig vetettek kenyérgabonát. A körülmények ellenére a tervben előirányzott búza és rozs vetésterveket feltétlenül teljesítem kell. mert ez a legelső és legfőbb feltétele annak, hogy a Nógirád megyei dolgozó parasztok is hozzá járuljanak országunk kenyéreabona szükségletének biztosításához. Súlyos hiba. hogy egyes községi tanácsok az agronómuso- kat más munka végzésére osztják be, mint például Rimócon. Pedig az agronómusoknak az a feledatuk, hogy ellenőrizzék a gabonavetés minden mozzanatát, az elvetendő mag meny- nyiségét, tisztítását, esávázását, a talajelőkészítést, a vetés módját és idejét. Például az erdőtarcsai Rákosi Termelő- szövetkezetben 110 kg helyett 70 kg vetőmagot vetettek el egy hold földbe. Budai Pál ag- ronómus egyszer már felhívta a szövetkezet vezetőségének figyelmét e káros jelenségre, de utána már nem tett semmit. Persze ezért a szövetkezet vezetőit is felelősség terheli. A vetési munkát lassítja még az is, hogy sok dolgozó paraszt jár fuvarra különböző vállalatokhoz. Ugyanakkor háttérbe szorul a vetési munka. A dolgozó parasztok egy része lassú és rossz módszerrel töri a kukoricát. A gazdák beállnak a kukoricaültetvény közepébe fogataikkal, s egyenesen abba hányják a letört kukoricát. Ez a munka igen lassú. Először a törést kellene elvégezni a családtagok bevonásával, ez idő alatt a gazda fogatával végezhetné a szántási munkát. Sajnos, e káros jelenségre a községi tanácsok nem figyeltek fel. Általános tapasztalat, hogy a dolgozó parasztok nem jelentik be időben vetéstervük teljesítését, s ezzel akadályozzák a pontos, megbízható vetési jelentést. Számos községben a dolgozó parasztok azért nem teljesítik e törvényes kötelességet, mert attól tartanak, hogy a vetésterv pontos nyilvántartásából valami káruk származik. Erről szó s ncs! Aki bejelenti vetési tervének teljesítését. semmilyen károsodás nem éri! A vetésterv pontos bejelentésével azt akarjuk elérni, hogy pártunk és kormányunk helyes teivet készíthessen a dolgozók élelmiszerrel való ellátására. Ennek megmagyarázását a községi tanácsok elmulasztották. Éppen ezért ezt sürgősen pótolni kell. Fel kell hívni minden dolgozó paraszt figyelmét arra. hogy a törvényben előírt időben jelentsék be tényleges vetéstervteljesítésüket. A tapasztalt h bákat a legsürgősebben ki kell javítani. Minden termelőnek, minden mezőgazdasági szakembernek, a járási és községi tanácsok veeztőinek tudomásul kell venniük, hogy a kenyérgabona tervezett aránvú elvetése alapvető állami érdek, s ennek a termelés minden más követelményét alá kell rendelni. „Nálunk ötven forintot ér egy munkaegység“ Bizalommal tekintünk mindannyian a zárszámadás elé. Év közben szép sikereket értünk el: az alkotmány ünnepére kiírt munkaversenyben elsők lettünk, hozzánk került a megyei vándorzászló, jó növénytermelési munkánkért a balassagyarmati járási kiállításon ezüstserleget kaptunk, állattenyésztésben megszereztük a második helyezést.. . Mindez tagságunk lelkiismeretes, hozzáértő gazdálkodásáról, jó munkájáról tanúskodik. Eredményeink látható jele lesz nemsokára az erősen aktív mérleg, amely arról beszél, hogy az előzetes számítások alapján nálunk 50 forintot ér egy- egy munkaegység. Termésátlagaink az idén 20 —25 százalékkal haladják meg az egyéni gazdák átlagait. Ä jó termés lehetővé tette, hogy szövetkezetünk tagjai az év folyamán jelentős előleget kaphattak kenyérgabonából és más terményekből. Készpénzelőleget 6 alkalommal osztottunk az év folyamán, ezzel biztosítottuk a tagság gondtalan megélhetését. A juttatások, részesedések igazi betetőzése pedig a zárszámadás lesz. A zárszámadásig hátralévő időben most azon iparkodunk, hogy szerződéses kötelezettségeinket pontosan, időben teljesíthessük. Jelenleg a burgonya és cukorrépa kiszedése, szerződés szerinti leszállítása a legfontosabb feladatunk. Ezzel nemcsak a népgazdaság érdekeit szolgáljuk, hanem azt is elősegítjük, hogy a termékekre megkapott összeg felhasználásával minél több készpénzt osszunk szét a munkaegységekre. Biztos ütemben haladt az idén is termelőszövetkezetünk fejlődése. Ismét láthatjuk, hogy ha pontosan követjük pártunk és kormányunk útmutatásait, akkor a haza gyarapodásával párhuzamosan egyéni jólétünk is évről-évre nagyobb mértékben növekedik. Sinkó Józsefné a „Győzelem” Termelőszövetkezet elnökhelyettese, Hont. ősz van. a betakarítás ideje. Burgonyával, cukorrépával, kukoricával megrakott szekerek gördülnek az utakon. Gazdag, termékeny év ez az idei, különösen a termelőszövetkezetek számára, amelyek pártunk határozatainak végrehajtása során szinte újjászülettek és nagyszerű fejlődésnek indultak. Néhány nap múlva elérkezik a zárszámadás ideje... Olyan ez a számadás a szövetkezetek életében, mint a diákoknál a vizsga. Ez a vizsga a nép színe előtt folyik, s ha jól sikerül, újabb mezőgazdasági dolgozók százait és ezreit indíthatja arra, hogy ök is a nagyüzemi módszert válaszszák. Még nem tudjuk pontosan mi lesz a vizsga eredménye. De termelőszövetkezeti levelezőink jelentései — amelyekből az alábbiakban egy kis ízelítőt adunk olvasóinknak —, igen biztatóak. Arra lehet belőlük következtetni, hogy megyénk termelőszövetkezetei hatalmasat léptek előre az idén, s ezt a zárszámadások bizonyítják majd leginkább. KÉSZÜLÜNK A NAGY NAPRA Azt hiszem, nyugodtan állíthatom, hogy a mi termelőszövetkezetünk munkája — kisebb-nagyobb hibák ellenére is — megfelel a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek, s a zárszámadás alkalmával nem kell szégyenkeznünk sem az egyénileg dolgozók, sem a többi termelőszövetkezet tagsága előtt. Előzetes számításaink szerint egy-egy munkaegységre következő részesedés jut: 4 kg búza, 1.5 kg árpa, 3 kg burgonya, 4.7 kg széna, 0.10 kg. cukor, 14.26 forint készpénz. Aki jól dolgozott, az most nem panaszkodhat a jövedelemre! Hinka László fogatos például — aki egyedül dolgozik. kivéve az aratás idejét — október végéig eléri a 410 munkaegységet. Ennek alapján fvi jövedelme 16.4 q búza, 6 15 q árpa, 12.3 q burgonya, 19.27 q széna, 41 kg cukor és 5846.60 forint készpénz. De Hinka elvtárs ezen kívül is kapott részesedésként 40 kg korpát, 30 :kg körtét, 132 kg almát és 7 kg diót, továbbá háztáji gazdasága is jól jövedelmezett. Ha az ’ összes termérlyeket, juttatásokat átszámítjuk készpénzre, akkor kiderül, hogy Hinka László ebben a gazdasági évben 2000 forintnál többet keresett havonta. Hasonlóképpen alakul a számadás más tagoknál is. Termelőszövetkezetünk jövedelmezőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ezévi keresetéből 1956-ban 2 tag épít magának szép, modern családiházat. Tagjaink iskoláztatják gyermekeiket, van olyan dolgozónk, akinek egyetemre jár a gyermeke. Már most, a zárszámadás előtt megállapíthatjuk, hogy az idén is gazdagabb lett termelőszövetkezetünk, s rajta keresztül az ország vagyona is gyarapodott. Eredményeink kemény küzdelemben születtek: napról-napra meg kellett küzdenünk a régi gondolkodásmóddal, a maradisággal. Ez a harc még most sem ért véget! Tagjaink között vannak olyanok, akik még mindig elsősorban a háztáji gazdasággal foglalkoznak, a közös tulajdon rovására. Mások félnek a szövetkezet fejlesztésétől, a hitelektől. Ügy látszik, ők nem gondolnak arra, hogy utódaikról is gondoskodniok kell, ami meglévő gazdaságunk további fejlesztése, bővítése nélkül nem lehetséges. Ezeket a tagokat fel kell világosítanunk a helyes útról. Tudjuk, hogy tagságunk ma még visszahúzódó része az elkövetkezendő időben politikailag megerősödik, s teljes odaadással küzd a többiekkel együtt azért, hogy ezévi tapasztalatainkat hasznosítva, jövőre az ideinél is több jövedelmet biztosíthassunk egy-egy munkaegységre. Kiss Gyula, a felsőtoldi „Május 1” Termelőszövetkezet agronómusa „Joggal számíthatunk jó eredményekre“ Serény munka folyik mosta« nában a bocsárlapujtői Új Barázda Termelőszövetkeze' szántóföldjein. Az egyik hatalmas táblába őszi búzát vet a gép, valamivel távolabb pedig már szépen zöldéi a szövetkezet 13 holdas őszi árpája. A fogatok szorgalmasan szállítják az átvevőhelyre a cukorrépát, melynek szedését mór csaknem teljesen befejezte a növénytermelőbrigád. Munka közben jóformán egyébbröl sem esik szó. mint a közelgő zárszámadásról: „Vajon milyen eredménnyel végezzük az évet? Mennyit ér majd egy munkaegység?’* — kérdezgetik egymástól a tagok. Ezalatt benn, az irodában, a szövetkezet vezetősége már javában készülődik rá, hogy a zárszámadáson mindenkit kielégítő választ adjon ezekre a kérdésekre. A tagok munkaegységeit gondosan átvizsgáljuk, hogy vita. vagy sérelem a számadáskor még csak véletlenül se forduljon elő. Előkészítjük a rakiaj késeieteket, a gazdasági és egyéb felszereléseket az évvégi leltárhoz, nehogy egyetlen vagyontárgy is, amely a tsz tulajdonát képezi kimaradjon, könyvelőnk 6 napos előkészítő tanfolyamon vesz részt, amelyen elsajátítja a zárszámadással kapcsolatos tennivalókat. Minden készen áll tehát a nagy eseményre. Egész évben szorgalmasan dolgoztunk, joggal számíthatunk most eredményekre. Termelőszövetkezetünk munkáját az egyéni gazdálkodók is szemmel kísérik és elismerik. Az ősz folyamán eddig nyolc belépővel gyarapodott az Üj Barázda, közöttük Telek Károly és fia. Roz- ponyi Antal és Hegedűs Lajos középparasztokkal. Reméljük, hogy példájuk a zárszámadás u*án újabb követőkre talál. Serfőző Sándor. az Üj Barázda TSZ elnöke Esős időben is folytassuk a munkái Az elmúlt hetek száraz időjárása után a hét elején mind jobban elborult az ég. A növekvő felhőzet nagyobb meny- nviségű csapadék lehullását okozta. Sok helyen arra hivatkoznak. hogy az esős időjárás miatt nem tudják elvégezni a mezőgazdasági munkát A lehulló csapadék még nem olyan nagymérvű. hogv akadályozná az őszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzését. A csendesen szemerkélő esőben még lehet szántani, különösen a pillangósok feltörését. Azokon a kukoricatáblákon, ahol már letörték a kukoricát, hozzá lehet kezdeni a szárvágáshoz. Ha iól szervezik meg a munkát, a levágott szárat azonnal silózni lehet. Sok helyen még elmaradtak a trágvakihordással. Az ilyen esős idő enrek a pótlására is lehetőséget ad. Van tehát munka bőven, amit az esős időiárás ellenére is lehet és kell is végezni, mert csak az idő teljes kihasználásával tudjuk teljesíteni a kapások gyors betakarítását és 3 gabona idejében való vetését. A technológia korszerűsítéséről beszéltek az Acélárugyár hideghengerművének termelési értekezletén A Salgótarjáni Acélárugyárban a napokban 18 üzemrész dolgozói tartottak termelési értekezletet. A hideghengerműben a hozzászólások során Patakfalvi Béla csoportvezető bejelentette, hogy a karbantartók a szalagedző üzemrész polírozógépének átalakítását még a héten befejezik. Megduplázzák a polírkefék számát, és így az anyag fényezését két művelet helyett egyszerre tudják majd elvégezni. Balázs József hengerész Légrádi József újításáról beszélt. Elmondotta, hogy ez az újítás jól bevált, és mégsem alkalmazzák megfelelően az üzemben. Az újítás szerint, ha a vékony szalagacélok széleit hengerlés előtt levágják, kétszerannyi ideig is feltartanak a hengerek, nem repedezik be az anyag, és gyakran egy hengerléssel elérhetik a kívánt szalagvastagságot. Tóth János időelemző arra figyelmeztette az üzemvezetőséget, hogy jelentősen meggyorsíthatja az anyagszállítást. ha a lágyítókemencék- ből kikerülő kész abroncsvasakat nem keverik össze a félkész áruval. Egyszerű, de mégis hasznos javaslattal állt elő Godó János daraboló. Azt a tapasztalatát mondotta el, hogy amikor a minőségi acélszalag gyártását több emberre bízták, elsikkadt a felelősség, több volt a hibás méret és a selejt. Most azt tanácsolta, hogy ezt a munkát egy hengerészre bízzák, és akkor köny- nyebb lesz az ellenőrzés, a dolgozó is jobban érzi felelősségét. ami majd a minőség javulásában és a selejt csökkenésében jelentkezik. Ezek a javaslatok sok segítséget adnak majd az üzemnek a súlyos elmaradás behozásához. Az üzem vezetősége ezért örömmel fogadta az értékes hozzászólásokat, és megígérte, hogy a javaslatokat meg is valósítja. A Salgótarjáni Erőmű dolgozói az éves terv teljesítéséért folytatott harc során a második negyedévben elnyerték az élüzem-címet. Munkájukat a harmadik negyedévben is becsülettel és lelkiismerettel végezték, és így sikerült továbbra is megtartaniok az él- iizem-kitüntetést. A húsz budapesti üzem versenyfelhívásához csatlakozva megfogadták, hogy az év végéig 1660 tonna szenet takarítanak meg. önköltségüket három százalékkal csökkentik, és hogy karbantartási tervüket augusztus 31-re befejezik. A dolgozók jó munkája nyomán már eddig 6350 tonna szenet takarítottak meg, önköltségüket a vállalt három helyett hat százalékkal csökkentették, és a karbantartási mpnkák idő előtti teljesítésével 500 MWó villamosenergia többletfejlesztést tettek lehetővé. Most feladatul tűzték ki, hogy a negyedik negyedévben is teljesítik az élüzem-feltételeket, és jó munkájukkal elnyerik a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Tóth Imre
