Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)
1955-10-12 / 80. szám
1955. október 12. SZABAD XOGKId 3 A Tűzhelygyár eredményei és hibái a technika fejlesztésében HPovábbi fejlődésünk alap- 1 ja a viszonylagos technikai elmaradottságunk rohamos felszámolása. Ennek érdekében újításokkal, új technológiákkal, a gépek termelékenységének jobb kihasználásával törekednünk kell technikánk fejlesztésére. Pártunk és kormányunk újabb felhívással fordult dolgozó népünkhöz, amellyel friss lendületet adtak technikai fejlődésünkhöz. A Salgótarjáni Vasöntöde- és Tűzhelygyár sztahanovistái, fizikai és műszaki dolgozói is harcba indultak, hogy felszámolják a maradisáigot, az elavult technológiákat és megteremtsék a termelékeny, olcsó gyártás alapját. Megnőtt dolgozóink kezdeményező kedve és egyre jobban válik tömegmozgalommá üzemünkben az újért való harc. Amíg a márciusi határozat előtt havonta átlagosan 12 darab újítást adtak be, ez az utóbbi hónapokban havi 38 darabra emelkedett. Á fejlődést bizonyítja továbbá az a tény, hogy amíg 1954-ben összesen 20 000 forintot fizettünk ki újítási díj címén, addig ez év első felében már 14 000 forinttal jutalmaztuk a benyújtott újításokat. A technika fejlesztéséért folyó harcban nemcsak a termelékenység területén értünk el komoly eredményeket, hanem az anyagtakarékosság, a minőség, a selejt- csökkenés, a fizikai erő meg- kímélése és a biztonságos munka területén is. A termelékenység emelése terén különösen nagyjelentőségű Puskás Lajos most készülő újítása, amely gépesíti a tűdhely hamuláda készítését és az eddig nagyrészt kézzel végzett 18 műveletet három gépesített műveletté vonta össze. Ez a gyártás idejét előreláthatólag egyhatodára fogja csökkenteni és emellett a minőséget is jelentősen megjavítja. Itt kell még megemlíteni azokat a hajlító szerszámokat is, amelyek segítségével a kézihajlítás legnagyobb részét sikerült kiküszöbölni. Míg a kézihajlító gépeken eddig 2000 darab előrészt tudtak meghajlítani 8 óra alatt, addig ezekkel a szerszámokkal ugyanezt a mennyiséget két óra alatt el lehet végezni. Az öntődében Lipták János újítása emelkedik ki. Lipták elvtárs az öntvényformázásnál vezetett be új, termelékenyebb módszert, amely évi 17 000 forintos megtakarítást jelent. A termelékenység növelése mellett a fizikai erő megkímélé- sét célozza Szabó Béla csőkorlá tmetsző gépe is, amelynek segítségével az eddigi kézifűrészelést teljesen kiküszöbölik és helyette a sokkal termelékenyebb és gyorsabb gépi metszést vezetnek be. termelési költségek csökkenése érdekében dolgozóink arra is törekszenek, hogy újabb eljárásokkal a meglévő selejtet mind kisebb mértékűre csökkentsék. A többi között Lipták János elvtárs a galvanizálás alá kerülő, tehát igen kényes öntvények formázását változtatta meg, amellyel jelentősen hozzájárult az öntödei selejt csökkentéséhez és ezzel egy- időben önköltségünk kedvezőbb alakulását is elősegítette. Az ipari vállalatok költségének legnagyobb részét az anyagköltségek teszik ki. Az anyagköltségek csökkenése érdekében is több helyes kezdeményezés született. Ezen a téren igen jelentős Hajnovics Lajos elvtárs újítása, amelynek segítségével évente 130 ezer forint értékű zománcanyagot takarítunk meg. Molnár István elvtárs pedig az eddig hulladékba került idomvasdarabok felhasználására tett értékes javaslatot. \7 álla latunknál még sok ' olyan munkaterület van, ahol dolgozóink munkakörülménye még eléggé elhanyagolt. Csépány Lajos elvtárs meg ezen a téren fejtett ki nagyszerű tevékenységet. Csépány elvtárs egy mozgószalagos kézifúvatógépet szerkesztett, amely nagyrészt kiküszöböli a kézzel végzett öntvénytisztítás munkáját. Ez nemcsak emberségesebb munkafeltételt biztosít az ottani dolgozóknak, hanem öt fő munkaerőmegtakarítást is eredményezett, ami évente 60 ezer forinttal csökkenti költségeinket. Az említettekből láthatjuk, hogy kezdeményező kedvükben már nincs hiány a tűzhelygyárban. Ennek ellenére azonban még nincs okunk a megelégedésre. A technika fejlesztésére irányuló tevékenységünk egyik nagy hibája, hogy nem eléggé céltudatos és szervezett az irányítás. Maga az újítómozgalom, amely hívatott a technika tervszerű fejlesztésére, sok esetben spontánul, alkalomszerűen fejlődik. Nem ismertettük dolgozóinkkal azokat a feladatokat, amelyek céltudatossá tennék a technikai haladásért folyó harcot. Ez arra vezetett, hogy gyakran a legégetőbb területeken nem történtek újítások. Legfontosabb feladatunk tehát, hogy a gazdasági vezetők, újítók és ésszerűsítők alkotó tevékenységét a jövőben mindig a legidőszerűbb termelési feladatok megoldására irányítsuk és ezekhez kérjük segítségüket. A mozgalom másik hibá- _ ja, amely hozzájárult az újítási mozgalom elsekélyese- déséhez, az eszmei díjazás túlzott alkalmazása. Az eszmei díjazás káros az újító számára, mert a becsléssel járó bizonytalanság, a túlzott óvatosság megkárosítja az újítót, de hátrányos a népgazdaságra is, mert az utókalkuláció elmulasztása, az elért nép- gazdasági eredmény realitását, hasznos célokra való felhasználását teszi lehetetlenné. E téren van még egy harmadik hibánk: az újítások lassú és vontatott bevezetése. Bár ezen a téren vannak már eredmények, de még előfordul, hogy komoly megtakarításokat jelentő újítások csak hosz- szú huza-vona után kerülnek bevezetésre. Ezen a téren is fordulatot kell vennünk, hogy üzemi technikánk továbbfejlesztésével fel tudjuk számolni az ózsdi, elavult technológiákat és munkánk termelékenységét egyre magasabb fokra emeljük. Salamon Nándor, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár főmérnöke Több gondot a műszaki feltételek biztosítására A „November 7-akna" címért folyó verseny akadályai Mátranovákon Alig, hogy eldőlt, bányaüzemeink között a „Szeptember 6 akna” címért folyó küzdelem, újabb hír csiklandozza tovább bányászaink versenykedvét. A Salgóakna bányászai harcra hívták a medence üzemeit s az üzemek bányászait a „November 7 akna” cím elnyeréséért. Nagy érdeklődést keltett az új verseny- kihívás. Nem is csoda, mert november 7-nek nagyon sokat köszönhetünk. Ez a tudat új tartalmat és lendületet ad a versenymozgalomnak. Ezt bizonyítja, hogy üzemeink sorra csatlakoznak a salgói bányászok versenykihíváséhoz. Eddig tizenegy üzem jelentette be, hogy részt kíván venni a nemes versenyben. Többek között van olyam akna, melynek dolgozói a havi tervismertetőn vállalták, hogy november 7-ig tervüket 102 százalékra összüzemi teljesítményüket 102 százalékra, össz- vágatkihajtási tervüket 100 százalékra, kalória- és béralaptervüket 100 százalékra betartják. így jár el például az Északitáró-akna. Ezenkívül Tiribes, Mizserfa, Nagybátonyi Szénszállító- és Szolgáltató Vállalat, Ménkes, Mátra- novák, Kossuth-táró és Kata- lin-üzemek is csatlakoztak a salgóiak versenykihívásához. Mátranovákon elsőnek a Gáti II. üzem dolgozói csatlakoztak a versenyhez. A beszállás e'őtt röpgyűlésen olvasták fel a felhívást. A dolgozók közül többen hozzászóltak és valamennyien azon az állásponton voltak, hogy fogadják el a salgóiak kihívását. Általános vélemény volt a dolgozóknak, hogy a műszaki feltételek biztosításával megnyerhetik a versenyt. Beszéltek arról is. hogy eddig a műszaki vezetők hiányos munkája következtében sok kiesés adódott már. Mint mondották: a rázócsúszdák háromféle típusból vannak összeszerelve, ezekhez háromféle csavarok, kulcsok és alkatrészek kellenek. Sokszor megtörténik, hogy egy-egy csavarért az egész bányát össze kell futni. Ugyanez a helyzet a csúszdateknőknél is. Nem egyformák a csúszdateknők, nem lehet őket megfelelően összeilleszteni. De ha a műszakiak gyártmánytípus és méretszerint látnák el az aknákat ezekkel a felszerelésekkel, nagymértékben elősegítenék a verseny sikerét. A dolgozók még sok hasonló problémát vetettek fel. mert az ilyen eseteket a jövőben szeretnénk elkerülni. Ettől a versenytől is csak akkor várhatunk akaratukhoz és lelkesedésükhöz méltó eredményt, akkor kerülhetik el a lemaradással járó szégyent, ha a termeléshez szükséges feltételeket biztosítják. A mátranováki bányászokat országszerte ismerik, hiszen már sokszor bebizonyították, hogy milyen nagy dolgokra képesek. A bánya bejárata felé tartva a verseny kezdeményezőiről, a salgói bányászokról folyik a szó. Elfogadták a felhívást. A beszállás is gyorsabb, szinte tüzel bennük a vágy, valamennyien olyan emberek ezek a mátranovákiak, akiknek ég a munka a kezükben, szeretnek dolgozni. A sorok végén már futnak is az emberek, hogy előbb érjenek a szénfalhoz. Ez az első nap, de ebtől a naptól is sok függ. Juhász Gyula kétszeres sztahanovista vájár csapat- vezető négy munkatársával a 3-as ereszke hetes osztályán dolgozott. Műszakukat mindjárt a kalitkázással és fúrással kezdték. Fél 10-kor már megtörtént a verseny első jólsikerült robbantása. Mintegy 35 csille szén hullott le a szénfal lábaihoz. Lapátokkal, mint valami erős gépezet, úgy dobálták a csillébe a szenet. A bentlévő üres csilléket csakhamar megrakták, de újabb üres csillék nem jöttek. így a lerobbantott 35 csille szénből a műszak végére csak 20 csillét rakhattak. A többi szén ott maradt. A tervüket sem tudták teljesíteni. Az első versenyműszak üzemi viszonylatban sem a legjobban sikerült, s mind Sipos elvtárs, a Gáti-üzemek üzemi bizottságának elnöke mondotta: — Ha a műszaki feltételek teljes egészében biztosítva lennének, tervünket 20 százalékkal növelni tudnánk. Ez a mondat megmagyarázza, hogy milyen hibák vannak Mátranovákon és feleletet ad arra is, hogy a jövőben mit kell tenniök, hogy munkájuk eredményesebb legyen. A pártszervezet és a szak- szervezet közbejárásával azóta már tapasztalható némi javulás a műszaki feltételek biztosításában. Nap mint nap emelkedik a teljesítmény és szombaton elérték a 100 százalékot. Ha a jövőben tovább fokozzák a műszaki feltételek biztosítását, biztosítják a folyamatos termelést, akkor a mátranováki bányászok eredményeikkel nem fognak szégyent vallani a „November 7” címért folyó verseny értékelésében. Kökényesi Béla Tanácstagjaink legyenek a tsz-ek megszilárdításának és fejlesztésének tevékeny munkáiéi A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága október 7-én megyei tanácsülést tartott. A tanácstagok elölt a termelő- szövetkezetek megszilárdításával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokról Tóth Béla elvtárs, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője tartott beszámolót. Az alábbiakban részleteket közlünk a beszámolóból. Tsz-eink túlszárnyalták a középparaszti gazdálkodás színvonalát A végrehajtó bizottság felülvizsgálta az alapszabályellenesen működő termelőszövetkezetek munkáját. A vizsgálat alapján 28 termelőszövetkezetnél tett javaslatot a szabálytalanságok megszüntetésére. Üzemi könyvelőket, községi tanítókat kért fel a termelőszövetkezetek könyvelésének patronálására. Három termelőszövetkezetnél, a tolmácsi Szabadságnál, a berkenyéi Petőfinél és a diósje- női Tolbuchinnál szarvas- marha törzstenyészet kialakítását segítjük, tehénfelvásárlási akcióval. A termelőszövetkezetek eddig 42 darab új gazdasági épületet építettek 1 400 000 forintos beruházással. így építkezési tervünket 120 százalékra teljesítettük. 280 000 forintos beruházással új igásszekerekkel, villanymotorokkal. darálókkal, fűkaszálógépekkel bővítettük a termelőszövetkezetek gazdaságát. A szövetkezetek állattenyésztése jó iramban fejlődik. Július 31-ig szarvasmarhából 103, kocából 95,8, juhból 113.9 százalékra teljesítették állattenyésztési tervüket. Egyre több azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma. amelyek gazdálkodásukkal nemcsak elérték, hanem túl is szárnyalták a középparaszti gazdálkodás színvonalát. A termelőszövetkezetek a főbb növényekből több mint egy mázsával felülmúlták az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termésátlagát. A termelőszövetkezetek búzatermés átlaga 9,6 mázsa, az egyéniek 8,6 mázsás termésátlagával szemben. Különösen kitűnt a termésátlagok tekintetében az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezet, amely búzából 15,1 mázsás termésátlagot ért el, a múlt évi 8,2 mázsás termésátlaggal szemben. A termelőszövetkezetek évről évre egyenletesen emelik a holdanként! átlagtermést. A jó gazdálkodó termelő- szövetkezetek magukra vonták az egyénileg dolgozó parasztok figyelmét. Például a márciusi határozat elhangzása óta 11 új termelőszövetkezet, 638 családdal, közel 2000 kh földdel kezdte meg a közös gazdálkodást. Ezzel együtt a megyénkben működő tsz-ek száma elérte, a 86-ot, a termelőcsoportok száma pedig a 12- öt. Diósjenő, Karancsalja, Egyházasdengeleg szövetkezeti községekké alakultak, ahol a dolgozó parasztság több mint 70 százaléka a szövetkezeti gazdálkodás útját választotta; 12 tsz-előkészitő bizottság működik, 108 családdal, 548 kh földdel. Az előlkészítő bizottságok tagjai új tagok beszervezésén dolgoznak, de munkájukhoz a helyi tanácsok részéről további erőteljesebb támogatásra van szükség. Erőfeszítéseinket a középparaszti tömegek meggyőzésére kell irányítani, hogy megértsék, magukévá tegyék a szocialista nagyüzemi gazdálkodás ügyét, önként, saját elhatározásukból, meggyőződésből lépjenek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A meggyőzés leghatékonyabb módszere a tanácstagok személyes példamutatása. Tanácstagjaink saját területükön, a termelési bizotteágok- gazdakörökben, földban, művesszövetkezetekben népszerűsítsék a szövetkezeti gazdálkodást. Segítsék elő a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok közötti barátság elmélyítését. A soronlévő őszi mezőgazdasági munkák és egyéb elvégzendő fontos feladatok végrehajtása idején ne engedjük elterelni a figyelmet, a szövetkezetek megszilárdításának. számszerű fejlesztésének kérdéséről. Segítenünk kell az újonnan megalakult termelőszövetkezetek etE célból jó szakemberekből álló brigádokat küldünk az új termelőszövetkezetekbe, akik majd segítenek kialakítani a közös gazdálkodást, tanácsot adnak a tervkészítéshez, az állatok, az épületek elhelyezéséhez. Ezen túlmenően felkérjük a megyében lévő tangazdaságokat. kutatóállomásokat, a jól működő termelőszövetkezeteket, hogy vállaljanak védnökséget egy-egy újonnan alakult, vagy gyengébben működő termelőszövetkezetek felett. Az új szövetkezetek tagságának lehetővé tesszük, hogy meglátogassanak jól működő termelőszövetkezeteket tapasztalatszerzés végett; Ugyanakkor felkérjük a jól működő termelőszövetkezetek elnökeit, hogy egy-két napot töltsenek a védnökségük alatt álló szövetkezetekben. Az őszi munkák befejezése után, az új tsz-elnököknek két-há- rom napos tanfolyamot tartunk, amely tanfolyamokon az igazgatóság szakosztályvezetői és más nagy vezetési gyakorlattal rendelkező szakemberek módszertani segítséget adnak az új tsz-elnököknek. E tanfolyamokon megismerik majd a legfontosabb párt- és kormányhatározatokat i®. A szécsényi begyűjtési állandó bizottságtól is jó munkát vár államunk A szécsényi tanács mellett működő begyűjtési állandó bizottságnak is hatalmas feladata van a begyűjtési terv teljesítésében. Most. az őszi mezőgazdasági munkák idején különösen fontos, hogy tanácstagjainkból álló állandó bizottság hogyan mutat példát, hogyan segíti a községi tervek maradéktalan teljesítését. Nem kisebb feladatot kell megoldani begyűjtési szerveinknek, mint a sertéshizlalási és a kukoricaértékesítési szerződésikötés tervének teljesítését. Az állandó bizottság tagjai az elmúlt héten még arra sem voltak hajlandók, hogy a tanács által összehívott bizottsági ülésre eljöjjenek. Ennek az ülésnek az lett volna a feladata, hogy megbeszéljék, mit kell tenniök, hogy időben teljesítsék a szerződéskötés tervét. Juhász János hétholdas dolgozó paraszt a begyűjtési állandó bizottság elnöke minden indok nélkül rendszeresen távolmarad az összejövetelekről. A bizottság többi tagjai is Vavrovics Pál elnökhelyettes, Molnár Mihály 8 holdas gazda, Mikiién András és ifj. Rigó András 4—5 holdas gazdák, akik a nyár folyamán segítettek a gabonabeadási és felvásárlási terv teljesítésében, most nemcsak hogy nem segítenek, de egyesek tevékenységükkel akadályozzák a terv teljesítését. A Terményforgalmi Vállalat a községi tervnek mégcsak csekély részét teljesítette a kukorica értékesítési szerződés- kötésből. Ennek egyik oka, hogy egyes gazdák, köztük a tanácstagok is kihúzzák magukat a köitelességteljesítés alól, Molnár Mihálynál — a begyűjtési állandó bizottság egyik tagjánál — például a Terményforgalmi Vállalat dolgozója, Fenyőfalviné már két ízben is járt, hogy megkösse a szerződést. De fáradozása mind két esetben kudarcot vallott. „Nekem nincs kukoricám, én nem tudok szerződni” és ehhez hasonlókkal küldte el a Terményforgalmi Vállalat dolgozóját. Pedig ha maguk a begyűjtési bizottság tagjai ilyen példát mutatnak, mit várjunk a többi dolgozóktól. Vagy talán nem volt helyes kormányunknak ez a rendeleté? Az elért eredmények nem ezt mutatják. Dolgozó parasztságunk többsége, örömmel fogadta ezt a rendeletet. Mutatja ezt az is, hogy Szécsény- ben a begyűjtési állandó bizottság segítsége nélkül is értek el eredményeket. Különösen a sertéshizlalási szerződéskötésben. Nem egy dolgozó paraszt két-három sertésre is kötött szerződést, de van olyan is, mint Sümegi János. aki öt darab sertés hizlalását vállalta. A szerződés megkötése hatalmas előnyöket biztosít a dolgozó parasztoknak. Juhász Ferenc 7 holdas gazdának például, aki négy darab nehézsertésre kötött szerződést, a következő jövedelme lesz. Májusra vállalta a sertések leadását, a sertései most 40 kilósak. Májusig legalább 140 kilogrammra meghíznak, a négy darab 640 kiló lesz. S ez kilónként 20 forintjával számolva — ha nem veszi igénybe a beadási kedvezményeket — 17 800 forint jövedelmet biztosít. Ebből az összegből a rendelet értelmében a szerződéskötéskor előlegként minden sertés után 400 forintot megkap. Ebben rs. esőiben 1600 forint. Jól jár hát a termelő is és az ál* lám is. A kukoricaértékesítési szerződéskötésnél a tervteljesítés ugyan még nem megfelelő, de már itt is vannak eredmények. A rendelet értelmében az a termelő, aki szerződést köt, iparcikkre és építőanyagra tarthat igényt. Ez pedig nagy segítség a dolgozó parasztoknak. Szabó Ferencnének p>éldául cserépre van szüksége a ház építésénél. Amikor a Terményforgalmi Vállalat dolgozója felkereste, az előírt 1 mázsa helyett 4 mázsára kötött szerződést ! A szerződéskötés határideje hamarosan lejár. Az elkövetkező időben a szécsényi begyűjtési állandó bizottság még kiköszörülheti a csorbát. Ehhez azonban az szükséges, hogy a személyes példamutatáson kívül beszéljenek dolgozótársaikkal, mondják el a szerződések kedvező feltételeit, A szerződéskötésen felül most folyik az őszi kapások begyűjtése. Ahhoz, hogy a kitűzött időre a beadást teljesítsék, szükséges az állandó bizottság segítsége. Ha ők figyelemmel kísérik a tengeritörés, burgonyaszedés idejét. ha segítséget nyújtanak a begyűjtési szerveknek, a termelő törési, szedési munkája bevégzésének megállapításához, ha ellenőrzik, hogy a ku- koricatörástöl és burgonyaszedéstől számított nyolc napon belül a termelők beadják-e terményüket, ha az átvevőhelyeknél fenntartják a rendet, a pontos mérést, a termények árának kifizetését, akkor időben tudják teljesíteni beadási tervüket. Angyal István
