Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)
1955-09-28 / 76. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABOD NÓGRÍID MDP NOGRADMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT i / <•*.y* fi!SZ : ÁJ V XI. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1955. SZEPTEMBER 28. A HAZA JAV AHA, A MAGAD HAS ZX AHA A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának tegnap közzé tett felhívása új államkölcsön jegyzésére szólítja fel dolgozó népünket. Évről-évre több azoknak a száma, akik jó munkájuk mellett forintjaikkal is hozzájárulnak a szocializmus megvalósításáért folyó nagy munkához. A kibocsátott kölcsön összegét is minden évben magasan túljegyzi népünk, mert meggyőződött arról, hogy ez minden szempontból előnyös befektetés, közvetlen és közvetett formában is csak ó veszi hasznát. Kormányunk az elmúlt évek alatt jól gazdálkodott a kölcsönökből befolyt összeggel. Uj gyárak, lakások, családiházak, napközik és bölcsődék, iskolák és kultúr- otthonok épültek ebből a pénzből. A falvak százaiban gyulladt ki a villany és mindehhez hozzájárult az a több mint B000 millió forint is, amit népünk eddig kölcsön adott államunknak. Állandóan bővítik, korszerűsítik a közszükségleti cikkeket gyártó üzemeket. Ennek eredménye, hogy a rohamosan növekvő igényeket is egyre jobban ki tudja elégíteni iparunk. Egyre kevesebb a hiánycikk, bár a dolgozók állandóan növekvő jóléte miatt egyre fokozódik a kereslet, nemcsak élelmiszerekben és mindennapi ruházati cikkekben, hanem olyasmiben is, amit egy életre szokás venni, mint például a bútort. A Salgótarjáni Butorértékesítö Vállalatnál 05 hálószobabutor- ral vásároltak többet 1935 első felében, mint 1954 hasonló időszakában. Közel 700 ezer forinttal költöttek többet konyhabútorra, mint 1954 első félévében. A földművesszövetkezetek csak ruházati cikkekben 31 millió forint forgalmat bonyolítottak le. Ilyen ékesen beszélnek a látszólag száraz számok. Meggyőző erővel bizonyítanak. Ha többet nem néznénk, csak azt, hogy majdnem kilencszer annyi motor- kerékpár van a megyében, mint a felszabadulás előtt, már ez is azt mulatja, hogy érdemes volt megfeszített erővel dolgozni, takarékoskodni az államnak kölcsönözni, az elvetett mag dús termést hoz. Annak a népnek, amely tíz év előtt csak a nyomort ismerte, már ilyesmire is telik. Százezrek vesznek könyvet, rádiót, ezernyi luxuscikket olyanok, akiknek kenyérre is *lig tellett a múltban. Szinte észre sem vesszük és olyan dolgok vásárlását találjuk természetesnek, amelyek a felszabadulás előtt egyszerűen elképzelhetetlenek voltak. Ezért segíti népünk szívesen a párt, a kormány országépitő terveinek megvalósulását a kölcsönadott forintokkal is. Egyénileg is jól jár vele hisz azon fölül, hogy a kölcsönadott összeget maradéktalanul visszakapja, a köí- vénytulajdonosok 35 százaléka még nyer is. Nem megvetendő az a lehetőség senki számára, hogy „úgy jár”, mint Bokor községben Körösi József tanító, akinek 50 ezer forinttal húzták ki egyik egész kötvényét, vagy Bogácsi István Pásztón, Budai Pál, az erdőkürti gépállomás do'go- zója, Juhász István mágyar- nándori, Fábián Ferenc Dej- tári lakosok és még sokezren, akiknek kisebb-nagyobb nyereménnyel húzták ki kötvényét. Ennyire különbözik a mi államkölesönünk a kapitalista államkölcsönöktől, amelyet soha vissza nem fizettek, de amelyet közvetve sem látott soha viszont a kölcsönt adó, mert az urak dáridózták vagy panamázták el. A mi kölcsö- nünk a népgazdasági tervek megvalósítását segíti, mindenekelőtt a nehézipar fejlesztését, amely nélkül egyetlen területen sem képzelhető el fejlődés. Egyedül a szénbányászati tröszt és Salgótarján két nagy üzemének ez évi beruházása közel 60 millió forint, amely mind a dolgozók munkáját könnyíti meg, a termelékenységet növeli, az önköltséget csökkenti és ez a dolgozók jobblétét biztosítja. Megyénk szénbányáiban 1500 új, modern gép teszi könnyebbé a munkát. A nehézipar beruházásai biztosítják a falu fel- emelkedését, a mezőgazdaság terméshozamának állandó emelkedését is. Értelmiségünk élete is nagyot változott a íelszabadu'ás óta. Nékik is van miért segíteni a szocializmus mielőbbi megvalósítását. Pártunk, kormányunk nagy megbecsülésben részesíti alkotó értelmiségünket. Sok kormánykitüntetés tanúskodik erről. Barta Elemér a balassagyarmati kórház szemész főorvosa, aki kimagasló munkát végez, a trahomás gyerekek felkutatása és gyógyítása terén, „Kiváló orvos“ kitüntetést kapott. Abai nemes Gyula nógrádmarcali körzeti orvos, „Érdemes orvos kitüntetésben részesült. Fogarasi Mihályné kisterenyei nevelő a „Munkaérdemérem tulajdonosa. De munkájuk elismerését bizonyítja az is, hogy anyagi helyzetüket is egyre javítják. A pedagógusok legutóbbi fizetésrendezése jelentős élet- színvonal eme ést jelent számukra. Pergel Jánosné nóg- rádgárdonvi nevelő fizetése például 478 forinttal emelkedett, Vácz Jánosnak, a ber- celi általános iskola igazgatójának 588 forinttal, és ugyanígy az összes nevelőknek. Az idei köicsönjegy zésnél különösen lelkesíti dolgozóinkat az, hogy államunk a kölcsön kapott forintok visszafizetését máris megkezdi azzal, hogy a községekben befolyt összegek 50 százaléka a községekben — városokban 25 százalék — marad, amelyet a helyi szükség etnek megfelelően lehet fölhasználni. Ezenkívül minden megye legjobb eredményt elért községe 50 ezer forint jutalmat kap. A hatodik békekölcsön jegyzésére olyan időben kerül sor, amikor új, nagy. le’kesítő feladatokra, második ötéves tervünk sikeres megvalósítására készül az ország népe. És amikor ezekhez a feladatokhoz hatalmas ösztönző erőt ad a nemzetközi helyzetben bekövetkezett enyhülés. Optimizmussal. még nagyobb alkotó- vággyal tölt el mindenkit az a tudat, hogy a szovjetunió, a hatalmas béketábór erőfeszítései nem hiábavaóak. Az az irányzat, hogy a nemzetközi politikában tárgyalásokkal oldják meg a vitás kérdéseket, nagy távlatokat nyit meg a nemzetközi kereskedelmi kapcsolok kiszélesítése előtt, ez hozzájárul ahhoz, hogy második ötéves tervünket még sikeresebben tudjuk végrehajtani, mint az elsőt. Dolgozó népünknek azonban egy percre sem szabad elfelejteni, hogy a kölcsönadott forintok egymagukban nem elegendők az előttünk álló nagyszerű feladatok megoldásához. Ez akkor járul hozzá legjobban az életszínvonal emeléséhez, ha a kö'csőn jegyzéssel jobb munka, fokozott takarékosság járul, ha pártunk határozatainak szellemében állandóan növeljük a termelékenységet, olcsóbban és jobban dolgozunk mind az iparban, mind a mezőgazdaságba nt A dolgozók további munkája és a hatodik békekölcsönjegyzés be fogja bizonyítani, hogy helyeslik pártunk politikáját és egységesen kiállnak mellette. Magukévá teszik a jelszót: A haza javára, a magad hasznára, jegyezz békekölcsönt! J Híradás a köicsönjegvzés első napjáról VÁROSUNK A FEJLŐDÉS ÚTJÁN Kiállítás a salgótarjáni városi kultúrhásban A népművelési osztály és a TTIT rendezésében a salgótarjáni városi kultúrotthon kistermében szombaton nyílt meg a város tízéves fejlődését bemutató kiállítás. A széles témát felölelő és egybefogó kiállítás több oldalról méri a város egy évtizedes fejlődését. Fényképfelvételeken mutatja be az új létesítményeket, majd a fényképsor fölött szép kiállítású, szöveges-számos magyarázatokkal informálja a szemlélőt, a fejlődést mutató új létesítmények felépülésének körülményeiről. Grafikonokon szemlélteti a fejlődés ütemét és nagyságát. A kiállítás másik része a város három nagyüzemének, az Acélárugyárnak, az Üveggyárnak és a Tűzhelygyárnak tíz év alatt elért fejlődését mutatja. A kiállítás fő érdeme elsősorban annak agitatív, politikai jelentőségében van. Olyan tényeket mutat be, amelyekről a látogató csak itt szerezhet egészében tudomást. Az első látásra kisszerűnek tűnő kiállítás gazdag, sokrétű anyaga semmi jelen, tőset nem hanyagol el. Foglalkozik a dolgozók kíváncsiságát, érdeklődését biztosan felkeltő tények, adatok bemutatásával (például: hogyan harmincszorozódott meg a város lakossága egy és negyedszázad alatt, vagy például térképen illusztrálja, hogy az üveggyár termékei a töld legtávolabbi pontjaira is — San Franciscótól—Sidneyig, Izlandtól—Fokföldig — eljutnak), összességében és részleteiben megmutatja az egyes városi, vagy üzemi új létesítményekre fordított beruházások nagyságát. A kiállítás összeállításával, megrendezésével — melyet még bizonyára nagyon sokan fognak meglátogatni — elismerést érdemlő jó munkát végzett a TTIT és a népművelési osztály. Az első sorokban Kedden reggel a Salgótarjáni Tűzhelygyárban is elhangzott a jelszó: „A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt’'. Tíz órakor már több név díszelgett a jegyzésgyűjtők lapján. Az egyes sorszám mellé Égner Gyula elvtárs, a Tűzhelygyár sztahanovista kézdformázójá- nak neve került, aki 1000 forintot jegyzett. Júliusi keresete 1250. augusztusi 1450 forint volt. — örömmel adom az 1000 forintot a hazának — mondotta Egner elvtárs — mert ezzel is a fejlődést, a szocializmus építését szolgálom. Ez az összeg kétszeresen térül meg. Legnagyobb részét az állam a technika fejlesztésére fordítja majd. amely könnyebbé teszi az emberek munkáját. A korszerű technika nagyobb tervteljesítést eredményez. több árut gyártunk, több pénzt keresünk és ez (legbiztosabb alapja életszínvonalunk emelésének. Magyarország dolgozó népéhez! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa új allamkölcsünt bocsát ki: a Hatodik Békekölcsönt. A Minisztertanács felhívja az ország dolgozó népét, a szorgalmas és odaadó munkát végző munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmiségieket és alkalmazottakat, hazánk minden állampolgárát, hogy az új kölcsön jegyzésével is járuljanak hozzá a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához, békés építőmunkánk sikeréhez. A Hatodik Békekölcsönt % Magyar Nép- köztársaság kormánya 1200 millió forint ösz- szegben bocsátja ki és a jegyzés a mai nappal kezdődik. Országunk az első ötéves terv időszaka alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül, népünk jobb módú, műveltebb lett. Sikereinknek szilárd alapja munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk, valamint a néphez hű értelmiség lelkes alkotó munkája, dolgozó népünk megbonthatatlan egysége. Az első ötéves terv eredményeihez nagy mértékben járultak hozzá dolgozó népünk megtakarításai is, amelyeket államkölcsön formájában lelkesen bocsátott államunk rendelkezésére. Első ötéves terv link nagy alkotásaiban öltöttek testet a kölcsön forintjai. A Sztálin Vasmű, az Inoí ü November 7. Erőmű. a Tisza’ökí Duzzasztómű. Kazincbarcika, a gépállomások széles hálózata, bölcsődék, iskolák, kultúvoííhonok százai és számos más létesítmény hirdeti és bizonyítja, hogy jól gyümölcsöztettiik a dolgozók kölcsönadott forintjait. Azokra az alkotásokra, amelyeket a magyar nép teremtő ereje hívott létre, mindannyian méltán büszkék lehetünk. Népköztársaságunk államkölcsönei jó befektetésnek bizonyultak. A hat esztendővé! ezelőtt kibocsátott ötéves tervkölcsönt teljes egészében visszafizettük. Magyarország történetében ez volt az első államkölcsön, amelynek eredményeit a dolgozó nép élvezte és amelyet nyereménnyel vagy kamattal növelve az utolsó fillérig visszakaptak a kölcsön jegyzői. A Hatodik Békekölcsönt olyan időpontban bocsátjuk ki, amikor ismét nagy feladat áll népünk előtt: a második ötéves terv megvalósítása, a szocializmus építése hazánkban. A második ötéves terv új távlatokat nyit majd ipari és mezőgazdasági termelésünk fejlődésében. tovább növeli népünk szociális és kulturális ellátottságát. Eddigi eredményeink és további célkitűzéseink szorosan összefüggnek a békéért folyó nagy harccal A béke megóvása és megszilárdítása további erőfeszítéseket, lankadatlan harcot, odaadó munkát követel Magyarország egész dolgozó népétől. A Hatodik Békekölcsönre jegyzett összeg a munkásosztály hatalmának további erősítését, a nehézipar, a mezőgazdaság fejlesztését, népünk jólétének növelését, további felemelkedésünket, a békét szolgálja. Népünk forró hazaszeretete, növekvő politikai öntudata biztosíték arra. hogy valameny- nyi hazáját, népét és családját szerető, becsületes magyar dolgozó résztvesz a kölcsön jegyzésében. MAGVAR DOLGOZOK! MUNKÁSOK! PARASZTOK! ÉRTELMISÉGIEK! A haza javára, a magatok hasznára, jegyezzetek BÉKEKÖLCSÖNT! A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA A Hatodik Békekölcsön kibocsátási feltételei m A Hatodik Békekölcsön 1955. október 1-én, 1956. március 1-től 1976. március 1-ig terjedő időre kerül kibocsátásra. S A kölcsönt kizárólag a lakosság körében lehet elhelyezni. A kölcsönjegyzés rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg. m A kölcsön 100 millió forintos osztályokra tagozódik. Minden osztály 20 000 sorozatból áll. Egy-egy osztály kötvényeinek „sorozat“-száma 60 001-től 80 000-ig. egy sorozaton belül a kötvények „száma“ 01—50- ig terjed. H A kölcsön 100 forintos névértékű alapcímletekben kerül kibocsátásra. Forgalomba kerülnek összevont kötvények 200 és 500 forintos névértékben. amelyek két, illetve öt darab 100 forintos kötvénynek felelnek meg. Az összevont kötvények az azon feltüntetett számoknak megfe lelő két. illetőleg öt nyereményre jogosítanak. Az 50 forintos félkötvény és az időközi elszámolások céljaira szolgáló negyedkötvények a 100 forint névértékű kötvényre eső nyeremény megfelelő hányadára jogosítanak: E Az évenkint kisorsolásra kerülő nyere mények összege megfelel a kölcsönösszeg 20 évre szóló, évi 4 százalékos kamata egy évre eső átlagának, A nyereményekből 20 százalék nyereményilleték levonásra kerül. A kölcsön nyereményei: 100 000 forintos főnye- mény, 50 000, 20 000, 10 000 5000, 1000. 500, 200 forintos nyeremények, amelyek a 100 forintos kötvényre vonatkoz nak és magukban foglalják a kötvény névértékét is. A kötvények 35 százaléka nyereménnyel kerül kisorsolásra.' A kölcsön 20 évi időtartama alatt évenkint két, összesen negyven nyereménysorsolás lesz, a pénzügyminiszter által megállapított időpontokban. 1«0 Ft névértékű kötvényre eső nyeremény, beleértve a névértéket is; 50 000 forint 25 000 „ 10 000 „ 5 000 „ 1 000 „ 500 „ 200 A nyeremények szama összesen: A nyeremények forintösszege: EzD Az egyes nyeremény- sorsolások alkalmáéval minden 100 millió forint névértékű osztályra a következő nyereményeket kell kisorsolni: Egy sorsolás Kisorsolásra kerüli alkalmával: nyeremények meny- darab; nyisége az összes sorsolások alkalmával darab; t 1 2 6 50 650 « 040 40 40 80 240 2 000 26 000 321 600 8 750 2 108 000 350 000 84 320 000 Ezenkívül minden sorsoláson kisorsolásra kerül egy darab 100 000 forintos főnyeremény is. j q j A nyereménnyel ki I O. I nem sorsolt kötvé- ■“ nyék 1961. évtől 1976. évig terjedő 15 év alatt a pénzügyminiszter által megállapított időpontokban, névértékben kerülnek kisorsolásra. A nyereménnyel kisorsolt, valamint a névértékben visszaváltásra kerülő kötvényeket 1979. március 1-ig lehet beváltani. A határidő után még be nem váltott kötvények éi-vényüket vesztik és azokra sem a névértéket, sem a nyereményt kifizetni már nem lehet. (MTI) Az épülő nagy háton .vi bányászváros
