Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)

1955-09-03 / 69. szám

1955. szeptember 3.

SZABAD KÓGRAD

5

«

•

Termelőszövetkezetek! \ Egyéni termelők! :

Figyelem!

A földművesszövetkezetek feladata a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében

Kormányunk az állathizla- ; lásl szerződéskötés) lehetősé- 5 get kibővítette. Szerződés köt- X beta sertés, bikaborjú. tinó. X majd kiselejtezett tehén. üsző. X továbbá ökör. tinó és bika • hizlalására. }

Végül tenyészüsző és vem- J hesüszö nevelésére. S

1. Sertéshizlalási akció: X

Les7erzödtetbető 40 kg-nál X nagyobb súlyú süldő. :

Átadási Idő: 2—8 hónap . Súly: legalább 126 kg. •

Átvételi ár; 18—22 Ft. • Előleg: tsz-nél 600 Ft. egyéni • termelőnél 400 Ft.

Beadásra kötelezetteknél X takarmánybeadási kedvez- X mény 100—230 kg. a sertés • súlyához mérten, 1955. de- • cember 31-ig történő átadás • esetén. Ár: 16—18 Ft.

Ha nem veszi Igénybe a I kedvezményt a termelő, an- X nak a magasabb árat fizet- X jük. ;

2 Bacon sertésnevelési ak- X ció. j X

Leszerződtethető 40—70 kg • súlyú fehér húsjellegü süldő. • Átvétel: 2—8 hónap. Súly: • 90—110 kg X

Átvételi ár: 18 Ft. Előleg: X tsz-nél 600 Ft. egyéni terme- X lőnél 400 Ft. X

Mindkét sertésakclónál a • kitett árakon felül termelő- « szövetkezeti és társashizlalá- • sok esetén 5—20 db. sertés • átadásakor kg-ként 80 fillért. • 20 darabon felüli átadás ese- • tén kg-onként 1 Ft mennyi- X ségl prémiumot rizetünk. •

3. Hízottbika (tinó) akció. •

Szerződés köthető 70—300 5 kg súlyú legfeljebb 18 hóna- ; pos korú hizlalásra alkalmas i bikaborjúra (tinóra).

Átvételi Idő: 4—18 hónap. X Súly 400 kg. '•

Átvételi ár: 9—11 FL Elő- • leg 300 Ft.

4. Felnőtt szarvasmarha ;

akció:

Szerződés köthető 300 kg- J nál nehezebb súlyú, hizlalás- X ra alkalmas kiselejtezett te- X hénre. üszőre, valamint ökör- X re. tinóra, bikára. ■

Átadási Idő: 3—6 hónap. • legalább 100 kg ráhizlalás- • sál. A ráhizlalt súly átvételi • ára 14 Ft. Előleg: 1500 Ft. J egyösszegben. |

5. Tenyészüsző akció:

Leszerzödtethető tenyész- X tésre alkalmas magyartarka • és szimentáli fajtájú 4—10 • hónapos korú. Jól fejlett. * egészséges szervezetű üsző- ! borjú. T

Átadási Idő: 12—18 hónap. X 22 hónapos életkorban, leg- X alább C-tenyészminöségben • és legalább 11. osztályú vágó- ; marhának megfelelő eröülla- • pótban. X

Átvételi ár: a küllem! ősz- S tályzaítól függően 9—12 Ft. X Előleg' 1500 Ft, három egyen- X ló részben kifizetve. •

6. Vemhesüsző akció:

Leszerződtethető 8—13 hó- ; napos korú. jól fejlett, egész- J séges szervezetű üsző X

A lekötött üszőt 16—28 hó- X napon belül 7 hónapos vem- X hes állapotban. 28— 35 hóna- X pos korban, legalább C-minő- • segben és legalább 480 kg-cs • súlyban. 11. osztályzatú vágó- ; marhának megfelelő erőálla- • pótban tartozik szerződtető ; átadni

Átvételi ár' minőségtől füg- ; göen 9—12 Ft. azonkívül J 1000 Ft vemhességt pótdlj. X Elöieg: 1500 Ft. három egyen- X lő részben kifizetve. ;

Bővebb felvilágosítást ki- X rendeltségeink és felvásár- X lóink adnak. I

Nóqrád megyei Adatforgalmi 1

Vállalat

Salgótarján. Karancs u. 7. ;

Telefon: 11—21. sz.

A FÖLDMŰ VESSZÖVET- M KEZETEKNEK az a feladatuk, hogy a város és a falu közötti árukapcsolat ki- szélesítése mellett teljes erejükkel segítsék a mezőgazdaság szocialista átszervezését, ezzel egyidőben a mezőgazda- sági termelés fellendítését.

Az elmúlt félévben — különösen a Központi Vezetőség júniusi határozata után — javult a földművesszövetkezetek és a termelőszövetkezetek kapcsolata. A fö’.dművesszövetke- zetek rendezvényeiken, taggyűléseken, összejöveteleken népszerűsítik a legjobban gazdálkodó termelőszövetkezetek eredményeit. A megyei központ 2000 plakátot adott ki e célból. A járási központok patronázs-mozgalmat szerveztek a tsz-könyvelés megsegítésére. 18 földművesszövetkezeti főkönyvelő vállalt ilyen munkát.

Bocsárlapujtőn. Diósjenőn, Rétságon a íöldművesszövet- kezetek a községbe!! tsz-ek kertészeti termékeit hozzák forgalomba a piaci standjaikon. A bizományi értékesítésben még nagyon sok a tennivaló. Igen helyes kezdeményezése van ebben a szécsé- nyi FJK-nak, mely a működési területén lévő tsz-eket felkeresi, hogy a bizományi értékesítést kiszélesíthesse. A megyei központ 19 földműves- szövetkezetnél szervezett kisgépkölcsönzést. A gépkölcsönzés a tsz-eket is segíti, főleg vetőgéppel, magtisztítóval, lókapával, szőlőpréssel, permetező gépekkel. Az aratás, cséplés idején körülbelül 50 mozgóbolt segítette a tsz-ek és a dolgozó parasztok áruellátását. Ezenkívül a földművesszövetkezeti vezetők, dolgozók segítséget nyújtottak a tsz-ek aratási, cséplési munkájához is. A szé- csényi fö'dművesszövetkezet dolgozói 80 munkaegységet dolgoztak a helyi tsz részére.

Az új termelőszövetkezetek, előkészítő bizottságok tágjai s az új belépők között szép számmal lehet talá'ni földművesszövetkezeti vezetőket, dolgozókat és tagokat. Pé'.dáu: Érsek vadkerten a földműves- szövetkezeti vezetőség tagjai közül tizenegyen, a dolgozók és azok hozzátartozói közül huszonheten választották a közös gazdálkodás útját. A diósjenői földmű vessző vetkezetnél négy vezetőségi tag, a szécsényi földművesszövetkezetnél hárem vezetőségi tag lépett be a tsz-be. Az új belépők között van Faggyas Gergely, a rétsági földművesszövetkezet járási választmányának elnöke is.

A TERMELŐSZÖVETKEZETEK MEGSEGÍTÉSE azok számszerű növelése mellett a földművesszövetkezetek igen fontos feladata még a szakcsoportok szervezése, s azok helyes irányú működtetése. E téren is vannak eredmények. A méhészcsoportok

munkájának megjavítása érdekében tapasztalatcserét rendeztek, a szakcsoportoknál téli tanfolyamot indítottak be. a kezdő méhészeket (csoportta- gokat) műléppel látták el. Több szakcsoportnál közös alapot létesítettek, amely a csoport tagjait érdekeltté teszi a csoportban való tevékeny részvételre. A drégely- palánki csoport részére műlép- prést. viaszolvasztót, a Somoskőújfalui méhészcsoport részére pergetőt. a balassagyarmati és patvarci méhészcsoportok részére műlépprést biztosítottak. a szőlő- és gyümölcs szak, csoportok részére pedig permetezőgépeket vásároltak a földművesszövetkezetek.

Ez évben a földművesszövetkezetek keretében újabb hét szakcsoport alakul: hat méhész szakcsoport 56 taggal, 457 méhcsaláddal, egy kertészeti szakcsoport 9 kát. hold földdel. 14 taggal. Ezenkívül a szurdokpüspöki szőlészeti

szakcsoport 26. a salgótarjáni méhészcsoport 26, a jobbágyi 5. a karancsaljai 5. míg a nagylóci 15 taggal növelte taglétszámát

Ezek az eredmények dicséretre méltóak, de nem homályosíthatják el a meglévő fogyatékosságokat, a legfontosabb célkitűzéseket.

A földművesszövetkezetek

több ezer kis- és középparasztot számlálnak tagjaik sorában. Ez azt jelenti, hogy a

föidművesszövetkezeteknek nemcsak vevő és értékesítő szerepet kell betölteniük a mezőgazdaságban, hanem ennél sokkal többet! Mint tömeg- szervezetnek politikai, nevelő, felvilágosító munkával kell segítenie a párt politikájának megértetését, s végrehajtását. S pontosan ez az, amit az áru- kapcsolat kiszélesítése háttérbe szorított.

A földművesszövetkezeti vezetőségekben dolgozó kommunisták munkájukkal érjék el. hogy a sok ezres földművesszövetkezeti tagság cselekvőén támogassa pártunk szövetkezeti politikáját, s egyben állandóan segítsék a termelőszövetkezeti parasztság és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közötti barátság elmélyítését. A földművesszövet- kezeti könyvelők nagy segítséget nyújthatnak az új termelő- szövetkezetek könyvelési munkájához.

U ELYES LENNE, ha a földművesszövetkezetek vezetőiből, dolgozóiból agitá- ciós brigádot alakítanának, s csoportos látogatásokat szerveznének a helybeli termelő- szövetkezetek megtekintésére, gazdálkodásuk tanulmányozására.

Gyorsítsuk meg a nyárvégi istállótrágyázást

Az istállótrágya termésfokozó hatásához minden adottságunk meg van. Csak azt szakszerűen kell végrehajtani. Sokan nem is veszik észre, milyen nagy károsodás éri őket a helytelen trágyázás miatt.

Legjobb, ha a trágya szét- hordását és alászántását a nyár végéh. augusztusban, szeptemberben végezzük ei. Tavasszal a szervestrágyát lehetőség szerint fászektrágyá- zásra, vagy kiegészítő trágyázásra használjuk fel. A nyári hónapokban ugyanis több baktériumot tartalmaz a talaj. Ezek életműködése igen rövid idő alatt elősegíti az istállót rá gya átalakulását humusszá.

Istállótriágyát elsősorban az őszi takarmánykeverékek: cukor-, takarmányrépa, burgonya és kukorica alá használjunk főként akkor, ha ezek- után őszi, vagy tavaszi kalászost vetünk. Az őszi mélyszántás alól mentesült futóhomok-területek, tavaszi trágyázása azonban továbbra is indokolt.

Általában helyes, ha holdanként laza talajon 150 mázsa, középkötött talajon 200 mázsa érett, kötöttebb talajon pedig 200 mázsa középérett trágyát használunk fel.

Az istállótrágya kihordását úgy szervezzük meg. hogy az a legrövidebb idő alatt egyenletes elosztásban kerüljön a talajba. Az őszi vetések alá a legérettebb trágyát használjuk fel. A trágyahordás idejére a gépi-fogat, és kézierőt összpontosítani kell, hogy a munka folyamatos, összehangolt legyen úgy, hogy lehetőleg a kihordott és elteregetett trágyát aznap alászánthassuk.

A trágyák, főleg az érett is- tállótrégyák leszántásához az elöhántós ekét használjuk. Ügyeljünk, hogy a trágya le- szántását végző gép ne járjon túl gyorsan, mert így a trágya nem a barázda aljára, hanem a barázda-szeletek közé rétegeződik. Amennyiben a rendelkezésre álló munkaerő lehetőséget ad, célszerű a nyárvégi trágya alászántását kötött talajon 15—18 centiméterre. könnyebb talajon 18—20 centiméterre végezni. Ezesetben ősszel a trágya el- enyészése után még egy 25— 28 centiméteres mélyszántás kövesse. A trágyázásnak ily módon való elvégzése te~- méseredményeink fokozása szempontjából elengedhetetlen.

Gömöri Henrik

megyei agronómus

Hírek

MEGKEZDTÉK A VETŐMAG CSAVÁZASÁT megyénk termelőszövetkezetei. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetek 30. ez évben 90 százaléka csávázza vetőmagját.

★ '

AZ ESZTENDŐ VÉGÉIG 20 000 „Dongó“ kerékpár kismotort ad a kereskedelemnek a Székesfehérvári Vadásztölténygyár. A kisgépeket — amelyeknek a salgótarjáni vidám vásárban is nagy keletjük volt — rövidesen üzleteink is árusítják.

★

SÓSHARTYAN ÉS IPOLY- TARNÖC 260. illetve 258 ezer forintos költséggel épült két- (antermes iskolát kapott.

★

TÖBB MINT 1 MILLIARD 870 EZER FORINTOT fizetett vissza nyeremény és törlesztés formájában államunkc a köl- csönjegyzdknek, az eddig megtartott harminc sorsolás alkalmával.

★

300 GYERMEK ÜDÜLT a nyáron megyénk két gyermek- üdülőjében — Bánkon és Cser- hátsurányban.

*

KITŰNŐ A BURGONYA- TERMÉS a szécsényi határban. A szécsényi gazdák ez évben mintegy 70 mázsás burgonyát takarítanak be egy holdról.

★

TÖBB MINT 150 000 FORINT jégkárt fizetett ki ez évben az Állami B'ztosító Nógrád megyei fiókja.

8100 FORINT PÉNZELÖLE- GET KAPOTT eddigi munkaegysége után Pizinger Ferenc, a romhányi II. Rákóczi Ferenc TSZ tagja, aki most szoba- konyhás. fürdőszobás lakás építéséhez kezdett.

★

AZ ELMÚLT ÉVEKBEN kezdett haltenyésztéssel foglalkozni a diósjenői Tolbuchin TSZ, ami — előzetes számításunk szerint — ebben az esztendőben 60 000 forintot jövedelmez a szövetkezet tagjainak.

★

NÓGRÁDSZAKAL kapta

meg elsőnek a szécsényi járásban a szabadpiaci értékesítés jogát.

★

HÉHALOMBAN 108. Ság újfaluban pedig 91 000 forintos költséggel építettek nevelői lakást.

★

6 VAGON KENYÉRGABONÁT adtak Varsány község dolgozó parasztjai szabadpiaci áron az államnak.

★

BEFEJEZTE A CSÉPLÉST a szécsényi gépállomás legjobb cséplőcsapata, amely Csampa János és Hajmer Béla munkacsapatvezető'vezetésével 46 vagon gabonát csépelt el.

★

EGÉSZ ÉVI tojás- és sertésbeadási kötelezettségének eleget tett a hollókői Dózsa és a nógrádmegyeri Petőfi TSZ.

KI A „LEGJOBB" EMBER

A századforduló idején játszódik ennek a szellemes csehszlovák filmszatírának a cselekménye, amely egy rejtélyes csomag körüli bonyodalmak során teszi nevetségessé egy kisvárosi .Jobb embereit”. A vidám cselekmény mellett kiváló színészi alakítások teszik emlékezetessé ezt a filmet, amelyet szeptember 3—1-ig mutat be a tolmácsi filmszínház.

CSERNÁK NÉNI MEGTALÁLTA HELYÉT A SZÖVETKEZETBEN

A második viiá(!háború.

ban vesztette el férjét, s azóta magára maradt. Csernák Jánosné, kutasói parasztasz- szony. 1951-ig kínlódott 15 holdjával. Volt igája, segítséget kért és helyébe ő maga ment igájával megművelni a szomszédok földjét. Keserves dolog volt így küzködni. Más világ új lehetőségek kínálkoztak, amikor 1951-ben megalakult a Béke Útja TSZ. Nem sokat gondolkodott, belépett a termelőszövetkezetbe 6 is. Kezdetben nehezen ment, valami baj volt a szövetkezetben, nem tudták még, hogy mi az, csak az látszott, hogy semmi sem úgy történik, mint ahogy szeretnék.

1955 tavaszán változás történt, a régi szövetkezetre rá sem lehetett ismerni. Erőskezű ember vette kezébe a gyeplőt, Petor Mihály lett a tsz elnöke. A 24-ik

órában érkezett éppen. Agronómus volt ezelőtt Bercelen, majd Pásztón. A párthatározat nyomán jött a szövetkezetbe, örömmel jött. tervekkel, elképzelésekkel, fiatalos erővel. És egyszerre csak új élet kezdődött a Béke Útja Termelő- szövetkezetben. Megindult a munka, de sok volt még igy is a baj. Az elmúlt évből 9000 forint adósság húzta visszafelé a tsz-t, azt bizony ki kellett fizetni. Aztán 4000 forint burgonyát artozás. ezt is törleszteni kellett. Meg kellett szüntetni a csoportban meglévő fegyelmezetlenséget. Egy-egy káros emberi tulajdonságot legyőzni bizony nehéz. Nem volt ritka dolog, hogy az elnök kilenckor benézett az istállóba. s a lovak még éhesen nyerítettek. Mit volt mit tenni, ő etette meg. És aztán ment az emberekért.

Negyvenhét tagot számlál a „Béke útja“ de mind jól dolgozik. egyformán becsületesen. Az elnök szerint sokat fejlődtek, csak a néhány hónap alatt is, tavasztól mostanáig. Sokáig nem hagyta nyugodni őket az a régi paraszti szokás, hogy a sajátjukat mindenekelőtt előtérbe helyezzék. Fel-fel markoltak egy-egy nyaláb lucernát, korpát az emberek, vitték haza a háztáji gazdaság állatainak (mert ez minden családnak van éspedig szép számmal, csak úgy gá- gognak a libák az utcán). — A termelőszövetkezet nevelte őket mássá, új emberré. Ami közös, az a miénk és megértették, hogy a miénket óvni, őrizni, félteni kell. Nincs is azóta lopás, igazán sokat fejlődtek az emberek — ragyog- tatja meg az öröm az elnök arcát.

Hát az biztos, nincsen nevetőbb módszer a személyes példamutatásnál.

Csak rrég a sertésól és a marhaistálló... Ide hozzáértő kézre, új erőre volt szükség. Összeült a csoporttanács és úgy döntött, özv. Csernák Jánosné jöjjön ide.

Az asszony lelkesedéssel fogadta a tervet, már régóta sandítgatott az állatok felé és gondolta magában, de más dolguk lenne, ha ő odakerülhetne, mert keveset számít a hozzáértés, ha az nem párosul a munka iránti odaadó szeretettel.

Az első években minden_ féle munkát elvégzett, sorba, amit kellett. Befogott és szántott, vetett, boronázott. ha arra volt szükség. Hordta a búzát, vagy kapált, ha éppen az kellett. De estefelé be-be- nézett a sertésólba. szeretett volna az állatok mellé kerülni. Mert hát nincs nagyobb öröm, mint látni nap-nap után, hogy a keze alatt, hogyan telnek, kövérednek a hízók, hogyan nőnek, terebélyesednek a süldők. Végezte azt. amit rábíztak, de a szive máshová húzott. Júniusban Csernák Mariska néni került a sertések mellé. Szaporán dolgozott, régen két asszony volt itt, ma kérésére maga végzi ugyanazt a munkát. A második hét végén lemérték a hízókat, 14 kilogrammot

gyarapodtak két hét alatt. Lett is nagy öröm és megelégedés. Ez az asszony kell ide — gondolták. A 29 darab sertés szépen fejlődik. Tisztán- tartja őket, napi 24 vödör vizet kell hordania, csak az etetéshez. Sok baj van az igaz. sok munka kell. de nem sajnálja a fáradságot.

A választási malacok tejes- darát kapnak, jobban ragaszkodnak már Csernák nénihez, mint az anyjukhoz. Csak az a baj, hogy a disznóól nem a legjobb. Az etető földje például dimbes-dombos a kövektől. Jó. hogy el nem törik az állatok lába. Most terveznek egy új disznó-ólat. aztán egy új istállót is. Szeretnék kibővíteni a szarvasmarhaállományt. Nagyon ért a tehenekhez is Csernák néni, ő fej. Már az első napon 28 litert fejt a 3 tehéntől, néggyel többet. mint az előző fejőnők. pedig akkor még jobb legelő volt és a tehenek se voltak hasasak. Ha lapozgatjuk a tejkönyvet, azt látjuk, júniusban 697, júliusban már 734,5 literre emelkedett a tejállomány.

De Csernák néni nemcsak a tsz-nek jó gazdaasszonya. Háztáji gazdaságára is jut ideje, hogy rendben tartsa állatállományát és földjét. Szépen gondozott virágoskert pompázik a ház előtt. A ház végénél gazdag állatállomány várja haza esténként a gazda- asszonyt. Jól megtermett tehén éppen két borjút nevel. A disznóólban, egy anyadisznó röfög öt kismalacával. A másik ólban három süldő jelzi létét ennivalót kérő röfögéssel. Velük átellenben tíz darab tyúk szaporítja a jól dolgozó család jövedelmét. A tyúkok szomszédjában öt liba gazdagítja még Csernák néni otthoni vagyonkáját.

Csernák néni ügyes jó]

dolgozik. Erről tanúskodik a március óta elért 74 munkaegység és annak eredménye az előlegosztáskor kapott 3 kg búza. 1 kg árpa munkaegységenként. De közeledik már a zárszámadás, ami a gazdagodó kutasói tsz tagjainak vastagon megtölti a pénztárcáját és telt zsákokat szállít az éléskamrájukba. A jövő nem gond nekik. hiszen a jelent becsületes munkával töltik el.

MESTER MÁRIA