Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)
1955-09-21 / 74. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I M P ff W Ő G R Á D M [ iGYEI pártbizo TTSÁ GÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1955. SZEPTEMBER 21. Alkotó, lercMió erőnk Dolgozó népünk a felszabadulás tíz esztendejében nagyszerű tetteket vitt véghez. Vajon ki ne emlékezne büszkeséggel, megelégedve azokra a ■„honfoglaló“ időszakokra, amikor az első bányászok, aknászok leszálltak a vízzel elárasztott bányákba, amikor az első mesgyekarók jelezték, hogy vége a földesúri rendszernek. 1945. első heteiben láttunk munkásokat, amint egy darab üres kenyérrel álltak neki, hogy a romokból összeszedjék a gépeket, járták gyalog a kilométereket, hogy rend- behozzák a megrongálódott vil- lamosvezeiékeket. És. ahogy népünk két keze munkája nyomán az első csille szenet követték a többiek, az első felzúg ő gép után a második, tizedik, ezredik is megindult, úgy vált világossá: most van igazi értelme az életnek, most lesz ez az ország olyanná, amilyenné karunk, eszünk, akaratunk formálja. A dolgozó paraszt, amikor tirak földjén járva már a sajátjába vetette a magot, egy új, szebb élet magvait is elhintette. A mérnöli, amikor először leszállt a bányába, először készített tervet, rajzot, lépést tett affelé, hogy mind jobban bekapcsolódjék annak az országnak munkájába, amely neki is épül. Az idő múlása sok eseményt, momentumot a feledés homályával borított be. Bizony, sokszor már csak szemináriumokon esik szó a jó forint megteremtéséről, arról a harcról, amelyet a munkásegység megteremtéséért vívtunk. Pedig nem szabad engednünk, hogy az évek rohanása megszépítse: a rombadőlt ország, az elgyötört lelket elferdített gondolatok talpraállításában, felépítésében mennyi nehézséget kellett leküzdenünk, hogyan nyertünk meg szinte személy szerint minden ingadozót, amíg kimondhattuk, alkotmányba rögzíthettük: hazánk a dolgozó nép országa! Tíz éve szabad, szocializmust építő, az egyedüllétből kilépő országunk, emelt fejjel járó népünk igazi alkotása és nagysága akkor maradhat meg számunkra a maga valódiságában, ha emlékezünk arra, hogyan jutottunk el a máig. A napokban egy fiatal asszonyka — aki 8—10 évvel ezelőtt még az iskola padjaiban ült — meglehetősen méltatlankodva jegyezte meg a járási tanácson, hogy épülő családi házához milyen sclká kell várnia építőanyagra. Nem egy községben szemrehányóan mondják: arra sem vagyunk érdemesek, hogy villanyt kapjunk? Hallottunk, amint egy üzemi dolgozó kifakadt, mert •néni' kapott az idén beutalót valamelyik üdülőhelyre. És még jón-éhány, ehhez hasonló példát lehetne felsorolni. Talán nem jogos az a kérelem, hogy legyen több építőanyag, villany, minden faluban? Hogy egyre többen kapjanak üdülési beutalót, és javuljon a húsellátás? De igen! Jogos, mint népünk sok egyéb igénye, mert a fejlődés egészséges követelményei. Azon, hogy igényeink minél előbb kielégítést nyerjenek, lehet méltatlankodni, bosszankodni. De lehet — és ez a fontosabb, általánosabb — megvalósulás erdőkében tenni, cselekedni! Vajon hol járnak helyesebben — ha úgy tetszik, tízéves országépítésünk hagyományaihoz híven — Nemtiben, vagy Litkén és Sóshartyánban. Most például a litkeiek a 80 ezer forintos állami támogatáshoz 172 ezer forintos társadalmi munkával járultak hozzá és rövidesen befejezik egy új kul- túrház építését. Ugyanezt tették Sóshartyánban is. Nemti ben pedig várnak. Várnak az állami támogatásra, arra, hogy majd más megold helyettük mindent. A napokban Érsek- vadkert egyik legtekintélyesebb dolgozó parasztja elmondotta, hogy ö látja, államunk mennyit fáradozik, áldoz a mezőgazdaság felvirágotzatására De mindez csak ott hoz bőséges eredményt, ahol párosul az egyéni előrelátással, szorgalommal — beosztással. Ebben kimondatlanul is benne van, hogy államunk ereje, gazdasága, jövője a dolgozó nép kezében van. Az állam erősítése hazánk egyes dolgozóinak jobb élete is. De ennek együtt kell járnia azzal, hogy mindenki helyesen, ésszerűen éljen, gazdálkodjék javaival, az ország javaival. Igen, tíz év építőmunkájának minden eredménye, a nehézségek leküzdésére, addig járatlan utak kitaposása tanítanak, nevelnek. Arra tanítanak, hogy népünk alkotó, teremtő ereje kimeríthetetlen forrása minden jólétnek, hazánk. és minden polgára boldogulásának, fele melkeáésétiek. Nevelnek arra, hogy jövendőnk és sorsunk a mi saját kezünkben van. Hogy hazánk az urak országából dolgozók hazája lett, hogy ebben az országban minden hatalom a dolgozó népé, ez mindenekelőtt azért van, mert munkás- osztálvun'!-, l üloozó parasztságunk,' néphez hű értelmiségünk erejét, tudása legjavát adta azért. Sok-sok munka, fáradtság, küzdelem eredménye, hogy md új lakások épülnek megyénkben, hogy fiaink, lányaink csinosak, divatos ruhában járnak, hogy új üzemék, bányák kapcsolódnak a termelésbe, hogy gépek dolgoznák a földeken. A nehézségek, a növekedés nehézségeinek leküzdési útja vezetett oda, hogy megyénk népe jobban, kulturáltabban éljen, táguljon látóköre, feltűnjön előtte a ragyogó jövő. Igen, ismerjük, ne feledjük, hogyan küzdöttük le fokról fokra eddig is a szocializmus építésének nehézségeit, hogyan haladunk rohamléptekkel az új élet megteremtésében. Ismerjük és ne feledjük, hogy az elmúlt tíz évben a győzelmek sorozatát értük el, mert népünk erős, bátor, munkaszerető és bízik a jövőben. Még néhány hónap és megkezdjük a második ötéves terv megvalósítását, amelynek alapvető feladata lesz egész dolgozó népünk jólétének, műveltségi színvonalának további emelése. Nagyszerű célkitűzéseink népünk erejére, alkotó, teremtő munkájára épülnek. Azt akarjuk, hogy az elkövetkezendő fél évtizedben kevesebb legyen a gond, a bősz- szankodús, minél fokozottabb mértékben kielégíthessük dolgozó népünk igényeit. Azt akarjuk, hogy a második ötéves tervben városon és falun egyaránt lerakjuk a szocializmus alapjait! Ez viszont megint attól függ, hogy dolgozó népünk az eddigiektől is fokozottabb mértékben vegye ki részét az építőmunkából, a nehézségék leküzdéséből, saját boldogságának, szebb életének megteremtéséből. Tíz év építő- munkája mutatja nekünk a példát, hogy szoros egységben a párt mögött, 17cövetve pártunk és államunk útmutatásait, minden erőnkkel és tudásunkkal dolgozva, nagyszerű, történelmi dolgokra vagyunk képesek. MAI SZÁMUNKBÓL: Példát mutatnak a Tűzhelygyár kommunistái (2. old.) Az állandó munkásgárda megteremtésének fő feltétele a munkafegyelem betartása. — Tapasztalatok a szorospataki bányaüzemnél. (3. old.) Jelentősen emelkedik megyénk áruforgalma. (4. old.) Ifjúsági találkozó Saigon. (4. old.) Mi valósult meg a várospolitikai tervből Salgótarjánban. (5. old.) Mi lehet az eredmények titka? (Példamutatóan dolgozik a szátoki tanács.) (5. old.) Asszonyoknak — lányoknak (6. old.) Karancsalja szövetkezeti község telt Szeptember 3-án Karancsalján a „legjobb kovm'.iuni.lok és tanácstagok kitartó politikai, .'íeijülágosító munkája eredményeként megalakult a „Béke“ mcíógccdasági termelőszövetkezet. Elnöke a 16 holdas Juhász János lett. A járási pártbizottság javaslatára a község kommunistái tovább folytatták a felvilágosító munkát. Az új szövetkezet tagjai sem tétlenkedtek. A kommunisták példáját követve bekapcsolódtak a felvilágosító munkába. Romasz Gyuláné és Kolynok Bélánc tsz-tagok házról házra járva magyaráz« ták a szövetkezet előnyét. Az ő lelkes munkájuk nyomán léptek be a szövetkezetbe Menccl Simonne hat holdas és Pál Mihályné öt holdas dolgozó parasztasszonyok. A községi pártszervezet kommunistáinak, az új szövet« kezet tagjainak eredményes volt a munkájuk. Szeptember 18-án, vasárnap Karancsalja szövetkezeti községgé lett. 48 dolgozó kis- és középparaszt lépett be a Béke Termelőszövetkezetbe. Hat dolgozó paraszt maradt meg az egyéni gaz« tlálkoűás mellett. A Béke TSZ 543 kh földdel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a község földterületének 74,1 százaléka szövetkezeti tulajdon. A tsz-tagok most azt tervezgetik, miként fognak gazdái« kodnl az elkövetkezendő években. A vetéstervet már óiké« szítették, t't holdon kertészetet létesítenek. Nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre. Sertés-, juh- és szarvas« marhatcnyészíésscl akarnak foglalkozni. Üj szarvasmarha« istállót és egy sertésfiaztatót fognak építeni. A földműves« szövetkezet 29 kh gyümölcsöst adott át a tsz-nek. Van saját kő- és kavicsbányájuk is, amely nagy jövedelmi forrás. A TECHNIKAI - MŰSZAKI SZÍNVONAL EMELÉSÉÉRT Műveletkihagyás, gépgyorsítás a dróthúzóban A Salgótarjáni Acélárugyár huzalművében egy nagyszerű terv végrehajtásán dolgoznak most a fizikai és műszaki dolgozók. Eddig ugyanis ha az 5,5 milliméteres drótot 1,6 millimeter vékonyságúra akarták lehúzni, akkor a tekercset kétszer kellett átengedni a gépen. Az Ózdról érkező alapanyag megjavulása, valamint a műszaki vezetők által módosított húzókő lehetővé teszi, hogy most egy műveletben végezzék el ezt a munkát. Minthogy ennél a műveletnél a drót az utolsó dobon gyorsabban gyűlik. Balatoni Béla javaslatára a hétsoros gépegység utolsó dobjának forgási sebességét meggyorsították. Eddig öt gépcsoporton vezették be ezt az új technológiai eljárást. A műszaki intézkedési tervbe már bele foglalták, hogy az üzem többi gépegységein is a lehetőség szerint igyekeznek egy műveletet kihagyni, illetve a gép forgási sebességét tovább csökkenteni. Ha az új technológiai eljárást az egész üzemben bevezetik. az előzetes számítások szerint a várható évi megtakarítás eléri a 360 000 forintot. A dróthúzó üzem műszaki és munkáskollektívája már eddig is számos újítással, ésszerűsítéssel járul hozzá a több, jobb, olcsóbb termeléshez. Ez év első nyolc hónapjában például 228 újítási javaslatot nyújtottak be. Jó munkájuk eredménye, hogy a második negyedévben a vasdrótnál tonnánként több mint 11G forinttal csökkentették az előállítási költséget, hogy ez év második negyedében a múlt év azonos időszakához viszonyítva 1 millió forinttal csökkentették az önköltséget. Intézkedések a munka megkönnyítésére Ménkesen A Nógrádi Szénbányászati Tröszt Ménkes bányaüzeménél az üzem műszaki dolgozói, sztahanovistái és csapatvezetői közösen beszélték meg a termelés korszerűsítésének feladatait. Elhatározták, hogy a fejtések korszerű biztosítására a VI. siklóban folyamatosan 300 darab va&támot építenek be. A vastámok beépítése a napokban már meg is kezdődőit. A rakodás és szállítás meggyorsítása érdekében, valamint « nehéz fizikai munka megkönnyítése végett tervbe vették, hogy négy darab Kóta-féle rakodószállítószalagot állítanak a termelés szolgálatába. A ménkesi bányászok már ennek a tervnek a végrehajtását is megkezdték. Már két darab ilyen rakodó- és szállítószalag megérkezett az üzemhez és azokat ki is próbálták. Az ürescsille-ellátás megja- vítási céljából egy 100 csille tárolására alkalmas kitérő létesítését vették tervbe a bányánál. Az elővájási munka meggyorsítása érdekében a hetedik sikló elővájási munkahelyeit ciklusgrafikon szerint fogják működtetni. Az V. ereszke VI. sikló fejtéNógrád megye ipari üzemeiben szinte kivétel nélkül mindenütt serény munka folyik. Műszaki és fizikai dolgozók tudásuk és tapasztalataik legjavát adják ahhoz, hogy a jövőben jól átgondolt intézkedésekkel, a tehcnilza korszerűsítésével újabb és korszerűbb technológiai folyatnátok bevezetésével termelékenyebbé tegyék a munkát, olcsóbbá és gazdaságosabbá a termelést. Az üzemekben aktívaértekezleteket tartottak, a fizikai és műszaki dolgozók javaslatai alapján intézkedési terveket dolgoztak ki a termelés kultúrájának emelésére, szervezettebbé, korszerűbbé tételére. A műszaki feljesztési tervek, a műszaki és fizikai dolgozók javaslatai rendkívül nagy jelentőségűek, hiszen a jelenlegi termelés korszerűsítése mellett a második ötéves terv zökkenőmentes megindulását., az új tervév megnövekedett feladatainak folyamatos és sikeres végrehajtását is szolgálja. A technika fejlesztésének, a termelés korszerűsítésének nagy, de közös ügyét a műszaki és fizikai dolgozók a népjólét emelésének szolgálatába állítják, s a kidolgozott intézkedések végrehajtását több üzemben már meg is kezdték. sét, jövesztését teljes egészében gépesítették és 1956-ban két munkahelyet teljes gépesítéssel működtetnek majd. A megbeszélés alkalmával Jónás Joáchim elvtárs sarolóberende- zés beszerelését javasolta. Molnár László aknász a sújtólégbiztos millszekundumos robbantás megoldására, Bakos Joáchim aknász pedig a fejtések pillérbeosztásainak csökkentésére tett javaslatot. Ezenkívül még egy egész sor feladatot szablak meg. amelyekkel tervszerűbbé tudják termi a termelést és fokozni az egy főre eső teljesítményt. Évi hárommillió forint megtakarítás a Tűzhelygyárban A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár műszaki gárdája és a legjobb sztahanovisták, szakmunkások javaslata nyomán 60 pontból álló műszaki intézkedési tervet állítottak össze, hogy növeljék a gyár termelését, javítsák a minőséget és gépesítsék a legnehezebb munkafolyamatokat. A gyár műszaki fejlesztési tervében több olyan jelentős intézkedést tűztek ki célul, mint a 2. egyenként 150 tonnás excenter sajtológép üzemeltetése, amelyen a tűzhelyek legnagyobb lemezalkatrészeit egy műveletben lehet elvégezni az eddigi hat helyett. A termelékenység növelése mellett az új sajtológéppel lényegesen kevesebb lesz a selejtes darabok száma is. Nagy jelentőségű a kúpoló- kemence forrólevegős aláfú- vásra való átalakítása is. amivel nemcsak a csapolás meny- nyiségét növelik, hanem 7—8 százalék kokszot is megtakarítanak. A minőségjavításra irányuló intézkedések egyik lényeges pontja, hogy a galvanizáló üzemben a kádakat mozgó fürdővé alakítják át és így tar- tósabb és szebb lesz a tűzhelyek nikkelalikatrésze. Egész sor javaslatot tettek a mérnökök és a munkások a nehéz munkafolyamatok megkönnyítésére is. E javaslatok nyomán gépesítik többek között az alapzománcözgst, a zománc- alkatrészek szárítását, a formaszekrények ürítését és a ku- po’ókemencék adagolását. A műszaki intézkedési és fejlesztési tervek megvalósításához már hozzáfogott a gyár műszaki kollektívája és ezekből már az idén 12-őt megvalósítanak. A műszaki terv teljes megvalósításával számítások szerint évenként több, mint három millió forintot takaríthatnak majd meg a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban. A jobb, biztonságosabb energiaellátásért A Salgótarjáni Erőmű dőli* gozói is nagy buzgalommal dől« goznak az energiatermelés to« vábbi korszerűsítésén. Az a céljuk, hogy a második ötéves terv kezdetétől zökkenőmén« tessé tegyék a gyárak, bányák, községek és lakótelepek villa« mosenergia ellátását. Munká« juk megjavítását szolgálja majd a már épülő, korszerűi kötélpálya, salakszállító bérén« dezés és a 10 kilovoltos kap« csolótér átalakítása. A 10 kilovoltos kapcsolótéren az olajkapcsolók helyett ex« panziós kapcsolókat építenek. | az üzembiztonság fokozása céljából. Ezzel elősegítik a kör« nyező üzemek: a Vasötvözet« gyár. Salgótarjáni Acélárugyár és a bányák folyamatos és biz« tonságos energiaellátását. Ezelőtt nagy probléma volt a salakelszáliítás is. Ezt a munkát eddig egy egyszerű vitlás felvonó végezfe, amelyen mindössze két csilié közlekedhetett. Különösen a téli időkben gya- kori volt a pálya meghibásodása s ez komoly problémákat idézett elő a temetésben. Az új kötélpálya elkészítésével a salakelszállíttós nehézsége megoldódik és meglesiz a. lehetőség, hogy a porszén tüzelésű kazánok üzemeltetésével járó nagymennyiségű pernyét, amely a kéményen át távozik, a jövőben fel tudják fogni és zavartalanul el tudják szállító« ni. Ezenkívül a termelés korsze« rűsítésére a dolgozók 44 javaslatot nyújtottak be. amelyek nagy része az üzembiztonság fokozására irányul. A többi között Majorok Károly lakatos művezető a gépházdaru gépesítését javasolta. Ezelőtt az volt a gyakorlat, hogy amíg a darut az egyik turbinától a másikig elmozdították, négy ember 4—5 órai munkaidejét vette igénybe. A daru gépesítésével viszont a jövőben ezt az időt lényegesen csökkenteni tudják. Új eljárásokat vezetnek be a bányagépgyárban A Zagyvapálfalvi Bányagép- gyár dolgozói elhatározták, hogy profiligyártmányaiknál, a bányabeli szállítószalagoknál és kaparóberendezéseknél, a motormozdony gyártásánál, elsősorban a nagvobb darabszámú alkatrészeknél a jövőben korszerű technológiát alkalmaznak. A munkálatok már el is kezdődtek. A műszaki osztály kidolgozta a görgőaigyak többkéses megmunkálását. A görgőtengelyek gyorsabb megmunkálására most készítenek egy egész olcsó célgépet. Rövidesen üzembe állítanak egv másolóberendezéssel ellátott EU 175-ös típusú esztergapadot és egy görgőtengelyköszörűt. Ezekkel az intézkedésekkel korszerűbbé válik a termelés a második ötéves terv első évében jobb minőségi munka mellett mintegy 200 080 forintos megtakarítást tudnak elérni. Ezenkívül úítíousú görgők megszerkesztésével és ezek gyártásának bevezetésével is foglalkoznak. Az a tervük, hogy a görgők használhatóságát és élettartamát megnöveljék. Műszaki intézkedési tervükben szeretjei továbbá a szállító- szalagok és kaparóberendezések hajtóművének nagyobb teljesítményre való átdolgozása. Ebből még ez év végéig két darabot el is készítenek. A moíormozdony gyártását is korszerűsítik. Ezidáig már megszerkesztették a csapágyak új megmunkálási technológiáját, amivel jelentős munkaidőcsökkentés mellett csapágyanként több. mint egy kilogramm színesfémet takarítanak meg. Tervbe vették, hogy gyártási és gyakorlati tapasztalataikkal a tervezőirodákat exportképes kivitel szerkesztésében segítik. Célul tűzték ki, hogy, profilgyártmányaik kivitelét és azok önköltségi árát a nemzetközi piac színvonalára emelik. A műszaki dolgozók a beadott újításokból ítélve különös gonddal foglalkoznak a szerszám és készülékezés ügyével. Ezidáig a szerszámműhelyt egyéb termelő munkával is foglalkoztatták és bizony nem egyszer ez a szerszámkészítés rovására ment. A jövőben ezt megszűntetik és a drága szerszámanyag megkímélése érdekében bevezetik a kopott szerszámok éleinek különleges hegesztéssel történő kijavítását, Ezzel az intézkedéssel előrelát« hatólag mintegy 170 000 forintot takarítanak meg a jövő évben. A forgácsolóüzemi szerszámok élettartamának meghosszabbítása végett 1956. január 1-től központi szerszám« élező műhelyt létesítenek. A tervezett inézkedéseik további része az anyagellátás folyamatosságát kívánja megjavítani. Az öntöttvas görgőagyak gyártására való áttérés a második ötéves terv első évében egy nagyteljesítményű olló beállítása végérvényesen megoldja a darabolás többéves nehézségeit. Anyagmozgatásukat megkönnyíti maid a már folyamatban lévő esztergályos daru kiszélesítése, a rakodói daru villamosítása és a kocsigyártő üzem darujának megépítése.
