Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)

1955-09-14 / 72. szám

1955. szeptember 14. szabad \Vm;r’(i» s NAGY ÉVFORDULÓT ÜNNEPELT VASARNAP SZÉCSÉNY Vasárnap az ünnepi díszbe öltözött Szé- csényben jöt­tek össze Nóg- rád megye dol­gozói, hogy megünnepeljék II. Rákóczi Fe­renc vezérlő fejedelemmé választásának 250. évforduló­ját. Az ünnepsé­gen megjelent Házi Árpád, az Állami Ellen­őrzés miniszte­re. Czottner Sándor szén- bányászati mi­niszter, Róka Mihály ezre­des, Nógrád megye ország- gyűlési képvi­selője, a me­gyei és járási pártbizottságok több tagja, va­lamint számos jakab Sándor országgyűlési képviselő. A reggeli zenés ébresztő után 60 főnyi lovasbandérium­mal az élen mintegy 5000 dol­gozó vett részt a felvonulá­son, majd a párt- és a tömeg­szervezetek, vendégek és az ünnepségen részvevő II. Rá­nek, megtanulja, hogyan kell élni, harcolni, dolgozni a ma­gyar nép függetlenségéért. A hősök küzdelmét mindig csak átmeneti siker koronázta, sza­badságunkat, függetlenségün­ket csuk a hős Szovjet Had­sereg vívta ki és védte meg a pártvezette dolgozó magyar néppel együtt. — Ma 250 évvel a Rákóczi szabadságharc után hazánk önállóan intézi bel- és külpo­litikáját, pártunk és kormá­nyunk vezetésével nagyszerű eredményeket értünk el a tár­sadalmi, gazdasági, politikai és kulturális élet minden terüle­tén. E dicső szabad 10 év alatt többet haladtunk előre, mint az elnyomás ideje alatt évszá­zadok során. Hazánk társadal­mi, gazdasági, politikai és kul­turális képe teljesen megvál­tozott. — Nekünk olyan nemzeti egységet 1kell megteremtenünk, ahol a munkások, dolgozó pa­rasztok és alkotó értelmiségiek egyesülnek és a Várt vezetésé­rucái, Kossuth honvédéi, az 1919-es forradalom vörös ka­tonái. azoknak a céloknak el­érését most a történelem le­hetővé tette. Ez a helyzet azonban kötelességekkel is jár. Ügy kell dolgoznunk, hogy hazánk egyre erősödjék és pél­dánkból erőt meríthessenek a szabadságukért harcoló népek — fejezte be beszédét Jakab Sándor elvtárs. Az ünnepség után Manga János a Járási Tanács épüle­tében megnyitotta a Hadtörté­neti Múzeum és a Balassa­gyarmati Palóc Múzeum anyagaiból rendezett Rákóczi- kiálUtást, amely bemutatja a korabeli fegyvereket, öltözéke­ket, bútorokat és szemlélteti a szécsényi országgyűlés idejét és lefolyását. Délután a sportpályán az összegyűlt dolgozókat élsporto­lók, a megye legjobb sporto­lói, népi együttesek — közöt­tük a színpompás népviseletű rimóciak és mátraverebélyiek együttesei —• szórakoztatták. A Rákóczi-szobor leleplezése kóczi Ferenc Tisztiiskola nö­vendékei a Rákóczi-induló hangjai mellett elhelyezték a megemlékezés koszorúit a Rá­kóczi emlékmű talpazatára. Ezután a dolgozók a járási kultúrházhoz mentek, ahol Cservák István, a Szécsényi Járási Pártbizottság első tit­kára rövid ünnepi beszéd után leleplezte a kultúrotthon előtt elvtárs, a megyei pártbizottság titkára ünnepi beszédet mond, felállított Rákóczi-mellszob- rot, majd az új szobornál he­lyezték el a tömegszervezetek és az ifjúság koszorúit. A felvonulás után a sport­pályán Tóth Sándor, a községi tanács VB. elnökének meg­nyitója után Jakab Sándor, a Megyei Pártbizottság titkára ünnepi beszédben emlékezett meg a Rendek Szövetsége ál­tal 250 évvel ezelőtt a szécsé­nyi országgyűlésen vezérlő fejedelemmé választott II. Rá­kóczi Ferencről, szabadság- harcáról, a magyar népnek az azóta eltelt időben vívott küz­delmeiről és a felszabadult nép eredményeiről. Jakab elvtárs ünnepi beszé­dében többek 'között a követ­kezőket mondotta: — A szécsényi országgyűlés 250. évfordulóját ünnepeljük. Velünk ünnepelnek megyénk becsületes dolgozói és az or­szágban is felénk fordul min­den olyan ember tekintete, akinek drága az ország füg­getlensége, szabadsága. — Most, amikor visszanyer­tük nemzeti függetlenségün­ket, most még sokkal inkább, mint eddig, elérkezett az ide­je, hogy visszanyúljunk Hu­nyadi, Rákóczi, Petőfi éltető és erőt adó hagyományaihoz, hogy emlékezzünk dicső múl­tunkra, a haladásért vívott küzdelmünkre, amely tanulsá­gul szolgál az új nemzedék­Az ünnepség részvevői a beszédet hallgatják Este pedig az V. VilágIfjúsági Találkozón résztvett békéscsa­bai Balassi együttes adott nagysikerű műsort. Ai SZTK Több mint 250 000 dolgozó kötött balesetbiztosítást az Ál­lami Biztosítónál. Fontos tehát tiszázni a két biztosítás közötti különbséget. Az SZTK üzemi baleset esetén, a szükséges gyógykezelésen kívül, annak tartamára a betegállományban lévő dolgozó keresetének 65, illetve 75 százalékát fizeti. Rokkantság esetén, ha a mun­kaképesség 15—20 százalékkal, vagy annál többel csökken, járadékot állapít meg. Az ön­kéntes balesetbiztosítás nem járadékot, hanem egyszeri biztosítási összeget nyújt a biztosítottnak. A térítési ösz- szeg nem a munkaképesség csökkenésétől, hanem a rok­kantság mértékétől függ és már a legkisebb megállapítha­tó állandó rokkantság esetén is térítés jár a biztosítottnak. Az SZTK csak üzemi baleset esetén, az önkéntes balesetbiz­tosítás minden baleset alkal­mával érvényes. Halálos ki­menetelű baleseteknél nagyje­lentőségű, mert a kifizetett té­rítés enyhíti az átmeneti gon­dokat. A balesetbiztosításnál a fizetendő díjtól függő biztosí­tási összeget, mindenki tetszés szerint maga állapítja meg. Üzemi dolgozók általában ha­vi 4 forint balesetbiztosítást kötnek. Ezért a díjért az Ál­lami Biztosító balesetből szár­mazó, maradandó, teljes rok­kantság esetén 10 000 forintot (részleges rokkantságnál ennek vei építik a független, szabad hazát. Ez az egység erős, elő­re viszi a nemzetet, mert egészséges gondolatait lelkes országépítő munka követi. Mi-.< eddig is ezen dolgoztunk és aj jövőben is fő feladatunknakj tekintjük népünk egységéne'ki megvédését, ápolását. s Miffs'jelent egy család éle­— Most, amikor a szécsényit tűben, ha váratlanul jut na­országgyűlés 250. évfordulóján gyobb összeghez. Mit kezde- ünnepeljük, ne felejtsük el: nek vele, milyen terveket se­hogy hazánknak erős, nagy bo.j gít valóra váltani, rátái vannak, és ez a barátsági Ilyen és ehhez hasonló kér­vérrel pecsételődött. ; désékre vártam válás zt, ami­— Amikor a szécsényi or- ; kor Bocsárlapújtőn Somoskői szággyűlés 250. évfordulójára\ Ágostonékat kerestem. Any- emlékezünk, szükséges, hogy* nyit tudtam róluk, hogy már- ezeket a gondolatokat emléke-: dúsban a IV. Békekölcsön zetünkbe idézzük, mert amiért: sorsolásakor 25 000 forinttal hiába küzdöttek Rákóczi ku-l húzták ki egy 200 forintos köt­____________________________! vényükét. Sok nyerővel be­j s zélgettem már közvetlenül a : nagyobb nyeremény kézhezvé és az Önkéntes balesetbiztosítás s tele után, persze hogy mind S örült, de kevésnek volt haiá- sítási összeget. Gálik János,; rozott terve a pénz felhaszná­Hírek BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ítél­te a szécsényi járásbíróság Bo. da Pált és Lőrincsik Vilmost, a Terményforgalmi Vállalat lit­kei raktárosát, illetve vezető­jét, valamint Nagy Attilát, a Terményforgalmi Vállalat szé­csényi telepének raktárosát, akik hamis vételjegyeket ké­szítettek. Bodát a bíróság 3 évi, Lőrincsiket és Nagy Atti­lát pedig 18—18 hónapi börtön- büntetéssel sújtotta. * 239 MILLIÓ CIGARETTÁ­VAL GYÁRT TÖBBET ez év második felében dohányipa­runk 1954 hasonló időszakához viszonyítva. Az elmúlt eszten­dőben az ország minden egyes lakójára 1212 darab cigaretta jutott, ötször több, mint 1938- ban. ★ AZ MSZT 25 BARÁTSÁGI KÖRE kezdi meg működését ősszel Salgótarjánban. * 150 KÖBMÉTER SILÓT ké­szített eddig a szécsényi gép­állomás a zsunypusztai Dózsa TSZ-nek. MINIATŰR ANOD-TELE- PEK gyártását kezdte meg az Akkumulátor és Szárazelem­gyár. • A VÁROSPOLITIKAI TERV megvalósulása során 100 000 forintot fordítottak Balassa­gyarmaton a Pozsonyi utca kövezésére. ★ GOM BATEN YÉSZTEST akarnak bevezetni a nógrád- sápi Vörös Csillag termelőszö­vetkezet tagjai. Ha a helyi kastély pincéjét sikerül meg­szerezniük, a romhányi tsz-től kölcsön kapott szakember se­gítségével már az ősszel meg­kezdik a tenyésztést. MEGINDULTAK az „Elet hídja" című új magyar film felvételei. A filmet Háy Gyula azonos című drámájából Ke­leti Márton rendezi, a főbb szerepeket Görbe János, Mé­száros Ági és Makláry Zoltán alakítja. ■k ÜJ TlPUSŰ kerékpárdinamó sorozatgyártását kezdték meg a Telefongyárban, amely a túl gyors hajtásnál önműködően korlátozza a feszültséget, és ezzel megakadályozza az izzó­lámpa idő előtti kiégését. • E HÓNAPBAN új cipész KTSZ alakul Alsópetényben, • 300 EZER FORINTOS költ­séggel épült négy tanter­mes iskolát kapnak e hónap­ban Tar község diákjai. ■k HERENCSENY KÖZSÉG dolgozó parasztjai 356 kg bí- borheremagot takarítottak be holdanként. A legjobb ered­ményt Pajer József érte el; Egy holdon 996 kg bíborhere- magot termelt. k KORSZERŰSÍTIK megyénk kórházait. Ez évben mintegy 150 000 forint értékű műszert kaptak. k MEGKEZDŐDÖTT A KÖR­HINTA című, új magyar film forgatása. A filmet Fábry Zol­tán rendezi, a főbb szerepeket Soós Imre, Törőcsik Marianne, Szirtes Ádám, Kiss Manyi és Barsi Béla Kossuth-díjas játsz- sza, • SZEPTEMBER 15-ÉN 50 férőhelyes tehénistálló építé­sét kezdik meg a magyarnán- döri Állami Gazdaság mohorai üzemegységében. A korszerű, több mint 100 000 forintos be­ruházással épülő istálló átadá­sát december 31-re tervezik. HÚSZEZER FORINT aránylagos részét) és baleset folytán bekövetkező halál ese­tén 5000 forintot fizet ki. Ha csonttörés, 28 napon túl gyó­gyuló égési sérülés, vagy 60 napig tartó táppénzes állo­mány következik be, a baleseti sérült 200 forintot kap. Az elmúlt hónapokban bal­eset következtében az Állami Biztosító több dolgozónak fi­zette ki az őt megillető bizto­Fontos népgazdasági érdek a papírgyűjtés Szeptemberben a fiatalok száz­ezrei foglalták el helyüket az iskolák padjaiban. Amikor a ta­nuló az első iskolai nap után ott­hon fellapozta új tankönyvét, szüleinek bizonyosan eszébe Ju­tott, milyen hatalmas áldozato­kat hoz pártunk, kormányunk, az egész magyar nép azért, hogy az ifjúságot minél korszerűbben is­koláztassa. Gondoljanak a többi között arra, hogy mibe kerül a tankönyvek kinyomtatásához szükséges nagymennyiségű papír, amelynek gyártásához a nyers­anyag jelentős részét külföldről kell behoznunk. Ezt a sok valuta, deviza árán vásárolt lucfenyő faköszörületet, cellulózé, stb. behozatalát csak úgy csökkenthetjük, ha az or­szágban minden heverő papírt, papírhulladékot összegyűjtünk és mint a papírgyártás értékes nyersanyagát papírgyári dolgo­zóinknak átadjuk. Ki a legilletékessbb arra, hogy a papírost összegyűjtse? Az a ta­nulóifjúság", úttörők és diszisták, akik a legnagyobb „papírfogyasz- tók’* és akiket legszívesebben fogad minden család, minden üzem, vállalat, hivatal, intéz­mény, városban, falun, tanyán, amikor a kiselejtezett papírokért, kétbodonyi lakos vontatóveze-* lására vonatkozóan. Ezért vol- tő üzemi, halálos kimenetelű* tam most olyan kíváncsi, va- balesetéért 5000 forintot, Koc-S jón hogy élnek azóta a boldog ka Kálmán salgótarjáni lakos: nyertesek? lakásánál szenvedett baleseté-; Nagy munkában találom ért 3980 forintot, Varga Mi-; őket, építkeznék. A régi ház hály vanyarci lakos vadászat; elejét lebontották és annak a közben elszenvedett baleseté-; helyére építenek két szobát, • alulra pedig alsó konyhát és • pincét. Az asszony pár percre ; ül csak le beszélgetni, míg a ; férje hazajön az orvostól, az- ! tán siet vissza az építéshez. • Egy kicsit jól esik pihenni is ; és közben elmondja, hogy ; „bizony nagyon jól jött ez a i pénz, sokkal könnyebben tűd­ért 2500 forintot stb. kapott. Rábaközi Nándor Állami Biztosító papírhulladékért Jelentkeznek. «Ef tfkv .«**<* «**► papirosát ád|áb át továbbítás ví-j ni ” havwrébb. gett gyermekeiknek, de biztosit-. A beszélgetés során megtű­rik őket arra is, hogy szabad; dóm, hogy az öreg Somos- idejükben mindenütt gyűjtsék aj hőiékkel laknak együtt és pap,rt" ; már nagyon időszerű volt az Kérjük a pedagógusokat: tuda-j építés, mert a régi ház, külö- tositsák a rájuk bízott fiatalok; nő$en az a része, amelyet már körében a papírgyűjtés n«P<jaz- leb(mtoUak összedőlőfélben dasági fontosságát, ösztökéljék; . J őket arra, hogy versenyezzenek; vou­a minél több papírért. Azt a hi-; Közben megérkezik Somos- bás vélekedést, hogy ez a tár-; kői Ágoston is. ö most nem sadalmi munka elvonja a tanulót; , , , ,, a tanulástól, mér régen - meg-; segédkezik az építésnél, mert cáfolták maguk a tanulók. A leg-í betegállományban van. Egyéb- serényebb „kiváló fémgyűjtő”-; ként MÁV-fűtő, emellett a jelvénnyel kitüntetett úttörők,: szöveíkezeti szódugyárat veze. középiskolás diszisták egyben; _ . kitünően tanulnak. S tl- „Gyűjtögettük, mi erre a Ha megyénk minden tanulója! Pénzt már ™0V 3 éve - veszi szeptember folyamán fejenként, át a szót —, de az idén még csupán 1 kiló papirt gyűjt össze; aligha foghattunk volna az és ad át aMÉH-neka sok klcsl-j épitéshez_ Jól UQvan, bol lett sok papírhulladék Jelen-; __ . , 1 tős mértékben segíti és olcsóbbá* de hat ne9Ven vagyunk llOZ- teszl a további papírgyártást,; zá, a gyerek most szabadult egyben lehetővé teszi azt is,* fel, eddig tanuló volt, most hogy az így megtakarított devi-; már ^nyebb lesz, mert ő is záert sok más fontos nyersanya-* , . , , got és ksézárut hozhassanak be; megkeresi a magara valót. így külföldről, : jövőre összehozunk annyit, <•. kJ ; hogy befejezzük az építést, A 20 000 forintból mindjárt megvettük az anyagot, így nem kellett kölcsönt felvenni, mert amit eddig félretettünk, abból ki tudjuk fizetni az épí­tést.“ Ezután mutatja a terv­rajzot. Egészen csinos épület lesz a régi helyén. Az idén el­készül a két szoba és az első konyha, jövőre pedig a 'kony­ha, kamra, verenda. Elmond­ja azt is, hogy mielőtt nyer­tek, vályogból tervezték az épületet, de akkor elhatároz­ták, ha ilyen szerencse érte őket, kőből és téglából épí­tik. „Bizony nem kis dolog ez — mondja eltűnődve —, amikor kölcsönadjúk az államnak, alig vesszük észre, hisz havi részletekben vonják le. Egy ki­csit jobban igyekszik az em­ber és annyival többet keres, azután a jegyzett összegei hányszorosan kapja vissza vá­ratlanul. 200 forintért 20 ezer. Persze, ha csak névértékben kapom vissza, akikor is érde­mes, hisz közben gyarapszik az állam belőle." Nehogy valaki azt gondolja, hogy ezek csak szavak. Ezeket a szavakat tettek igazolták ed­dig is. Minden kölcsönjegyzés- kor megkérdezte: „No, aztán mit gondoltok, mennyit ille­nék jegyeznem?’* Azután leg­alább 100 forinttal mindig többet jegyzett, mint ameny- nyit a többiek véleménye sze­rint „illő" lett volna. „Soha nem tudtam megérte­ni azokat, akik nem érik fel ésszel, hogy ez a saját érde­kük, hiszen ha az állam gya­rapszik, mi mindannyian gya- rapszurik, ezenkívül mindenki vissza is kapja a pénzét. És aztán az se kutya, ha az em­ber váratlanul 20 000 forintot kap — kacsint egyet hamiská­san. Ahogy így elnézem ezt az erőtől duzzadó, jókedvű em­bert, önkénytelenül arra gon­dolok, hogy ugyan milyen munkát végez, mint fűtő. Ki­derül, hogy 120—130 száza­lékra teljesíti rendszeresen a normáját, átlag 1300—1400 fo­rintot keres. De mivel házat szerettek volna építeni, ezzel nem elégedett meg. Elvállal­ta a szövetkezeti szódagyár ve* zetését és ott is mindig a leg­utóbbi hónapban is 175 száza­lék volt a teljesítménye. 9 köz­séget lát el szódavízzel. Ami­kor a hatalmas munkabírás titka iránt érdeklődöm, nevet­ve csak annyit mond: „Az ember ne sajnálja magától az enni, innivalóját.“ Meg is lát­szik ennek az elvnek a hatása az egész családon, egyik sem kövér, csak olyan erőtől duz­zadó, pirospozsgás valameny- nyi, még a 8 éves kislány is. Szó ami szó, bizony meg­látszik itt a mun'kaszeretet, a haza ügye iránti lelkesedés, és a 25 000 forintos nyeremény hatása mindenen. Azzal a gon­dolattal távozom tőlük, hogy nem is lehet olyan rossz bol­dog nyertesként riportalany­nak lenni. Takács Lajosné zjoooooocoooooooooooooceooooooooocooooeooooooociooocooc Készletrendezési kiállítást rendez a Magyar Nemzeti Bank és a Műszaki Bizományi Válialat Budapest, XI., Egri József u. 20—22., volt Műszaki Fő­iskola kultúrterme (Petőfi híd budai hídfőjénél, Verpeléti útnál az új egyetemi épületben). 1955. IX. 19-től 26-ig. Vállalatok, intézmények, szövetkezetek és kisiparosok részére széleskörű anyagbeszerzési lehetőségek nyílnak vas, szerszám, műszaki, villamossági, textil, vegyi, munka- védelmi, papír, fa és egyéb anyagok vásárlására. 'lüoootxoooooooooooocooooooaoooooaooooooooooooooooooooooooooooooooooBooooBCicoocooí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents