Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)

1955-09-10 / 71. szám

SZABAD XOGBA0 1955. szeptember lö. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a fegyveres erők csökkentéséről A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa figyelembe véve a nemzetközi helyzet­nek a genfi négyhatalmi ér­tekezlet után bekövetkezett enyhülését, valamint abból a célból, hogy a maga részéről is hatékonyan hozzájáruljon a nemzetközi helyzet további enyhüléséhez és az államok közötti bizalom helyreállításá­hoz, határozatot hozott, hogy 1955. december 31-ig 20 000 fő­vel csökkenti fegyveres erői­nek létszámát.» A fegyveres erők csökkentése következté­ben felszabaduló anyagi eszkö­zöket a népgazdaság további fejlesztésére és szociális jutta­tásokra fordítják. A leszerelt katonákat és tiszteket a mező- gazdaság és ipar, továbbá a népgazdaság más területein és a különböző intézményeknél helyezik el. A termelőszövetkezeti DISZ-szervezetek segítsék jobban a mezőgazdaság szocialista átszervezését Amikor pártunk a termelő­szövetkezeti utat állította elénk, dolgozó népünk, dolgozó parasztifjúságunk érdekeiből indult ki. Nehéz ez az út, sok a nehézség. Paraszt ifjúsá­gunkkal azonban meg kell ér­tetni, hogy csak a mezőgazda­ság nagyüzemi gazdálkodása hozhatja meg a bőséges meg­élhetést, boldog családi életet s csak ez biztosítja a jobb jö­vőt. Csak a nagyüzemi gazdál­kodás szabadíthatja meg parasztfiataljainkat a haj­naltól késő estig tartó ne­héz, szakadatlan munkától, csak itt nyílik lehetőség szá­munkra, hogy a fejlett techni­ka áldásait a legmodernebb mezőgazdasági gépeket teljes mértékben saját szolgálatukba állítsák s így nyílik nagyobb lehetőség alkotó készségeik na- gyobbmérvű kibontakozására. A jobboldali nézetek és gya­korlatok — melyek a közel­múltban terjengtek — fékez­ték a termelőszövetkezeti moz­galom egészséges fejlődését. Kihatással voltak ezek ifjúsá­gi szövetségünk munkájára is. Az utóbbi évek során a terme­lőszövetkezetek DlSZ-szerveze- teinek erősítését elhanyagoltuk, sőt több helyen a tsz DISZ- szerVezeteket beolvasztottuk a falusi szervezetekbe, vagy pe­dig teljesen megszüntettük az­zal az érvvel, hogy „nincs le­hetőség DISZ-életre, a tsz- ben“. így például a lőrincpusz- tai Dimitrov TSZ-ben, az er- dőtarcsai Szabadság TSZ-ben és több helyen. A DISZ- szervezetek megszüntetése a termelőszövetkezetekben hoz­zájárult. hogy a fiatalok más területre mentek dolgozni, vagy akik ott maradtak is. csendes szemlélői voltak a fegyelmezet­lenségnek. a lazaságnak, mely napról napra gyengítette a ter­melőszövetkezetet. A márciusi párthatározat után hozzáfogtunk, hogy kija­vítsuk az elkövetett hibákat. Az elmúlt öt hónap során már voltak kezdeti eredmények. Létrehoztunk öt új tsz DISZ- szervezetet, a meglévő termelő­szövetkezeti DlSZ-szervezete- ket pedig a pártszervezetek se­gítségével sok helyen meg­erősítettük. Ennek eredményét már a tavaszi és a nyári mun­kákban is tapasztalhattuk. Ügy beszéltek róluk például Zsúny- pusztán, Erdőtarcsán. Lőrinc- pusztán és a többi helyen, hogy ők a munkák élharcosai. De bizonyítják a munkaegységek számai is a fiatalok jó munká­ját. A termelőszövetkezetekben dolgozó fiataloknak eddig át­lagban 200 munkaegységük van. A termelőszövetkezeti DISZ- szervezeteknél fő probléma, hogy kevés segítséget adnak a mezőgazdaság átszervezése ér­dekében végzett politikai mun. kához. A helyi pártszervezet a járási és megyei párt-vég­rehajtóbizottságok aktívái mellet nincsenek ott a he­lyi tsz DISZ-fiatalok, akik a saját példájukkal is tud­nák bizonyítani a nagyüze­mi gazdálkodás fölényét. Dolgozó parasztfiataljaink kö­rében sokkal hatásosabb az olyan tsz-agitáció, ha attól a fiataltól hallják, aki maga is termelőszövetkezeti tag. Nekik kell elmondani, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás milyen ked­vező feltételeket teremt a fa lusi ifjúság művelődése, szak- képzettségének emelése, a kul­turális és a sportélet terén. A fiatalok már az előlegki­osztásnál meggyőződhettek De j- táron, Mátramintszenten, Palo­táson. Erdőtarcsán és még sok helyen, hogy a termelőszövetkezetben dolgozó fiataloknak ebben az évben is jóval magasabb jövedelmük lesz. Hiba, hogy ezeket nem tudato­sítják. Ha a fiatalokkal megfe­lelő formában foglalkozunk, eredményesebb lenne mun­kánk. Már több esetben elő­fordult. hogy a szülők gyerme­keik kezdeményezésére léptek be a termelőszövetkezetbe. S hogy ezek a jelenségek még nem eléggé terjedtek el, ez nem a parasztfiatalok hibája. A felelősség azokat a vezető­ket terheli, akik nem tudatosí­tották eléggé a DISZ II. kong­resszusának határozatát a pa­rasztfiatalok között. Nem foly­tattak következetes harcot a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért. Pedig ifjúsági vezetőink, aktivis­táink jelentős része jól tud­ja, hogy milyen szerepet szánt pártunk a DISZ-nek eben a nagy munkában. De nem értik meg azt, hogy milyen szükség van az egyéni­leg dolgozó parasztfiatalok közt a politikai felvilágosító mun­kára, mely hozzásegíti őket a helyes út választásához. Ha ezt értenék, nem történ­ne meg az, hogy például a Pa­lotás Május 1 TSZ-ben, hogy a DISZ-szervezet hónapokon keresztül nem tart ifjúsági ösz- szejöveteleket, s nem beszéli meg a DISZ-fiatalokkal a ter­melőszövetkezeti mozgalom népszerűsítése érdekében vég­zendő feladatokat. Pedig Palo­tás Május 1 TSZ DlSZ-szerve- zetének nagy lehetősége lenne erre. Értse meg minden járási DISZ végrehajtó bizottság s termelőszövetkezeti DlSZ-szer- vezet vezetője, hogy a falun fő feladatunk most a pártot segíteni a mezőgazdaság szo­cialista átépítésében, s ezt csakis erős termelőszövetkeze­ti DISZ-szervezetekkel lehet megvalósítani. Akik elhanya­golják ezt, azok akarva, vagy akaratlanul is ártanak a falusi ifjúság érdekeinek. Munkánk fő fűzét irányít­suk most a parasztfiatalok között végzendő felvilágo­sító munkára. Az egyéni meggyőzés, párosulva a sze­mélyes tapasztalattal és meggyőződéssel, közelebb viszi majd a parasztfiatalo­kat a nagyüzemi mezőgaz­dasághoz. Lelkesítsen minden DISZ-ve- zetőt — különösen termelőszö­vetkezeti DISZ-vezetőinket — az a tudat, hogy jövőjükért, jobb életükért küzdenek, ami­kor községükben a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit hirdetik. Juhász Sándor A PARTELET HÍREI A Tiribesi Bányaüzem párt­szervezetének vezetősége a szakszervezet és a gazdasági vezetők bevonásával számve­tést végez, hogy az elmúlt év­ben kapott 5—600 méter hosz- szú gumiszalag és az 1,5 mil­lió forint költségen épült ak­narakodó, a légvágatok beton- idomkővel való kirakása, az új 2-es húzatógép. az új fej­tőkalapácsok, stb. mennyire könnyítették meg a bánya­munkát, a termelést. Ennek nyomán hogyan emelkedett a dolgozók fizetése, életszínvo­nala — nemcsak átlagosan, hanem a csapatok, illetve munkahelyek szerint is. A mátranováki bányászok a csipkési üzem dolgozóinak be­vonásával az elmúlt napok­ban értekezletet tartottak a technika fejlesztéséről. Az ér­tekezletet a pártvezetőség ál­tal jól szervezett és irányított felvilágosító munka előzte meg. A népnevelők elmondot­ták. hogy az eddigi újítások nyomán hogyan emelkedett a termelés, ezzel együtt a dol­gozók fizetése és mennyi ju­talmat osztottak már szét az újítók között. Beszéltek arról is, hogy a technika fejlesztése hogyan függ össze a mi fejlő­désünkkel, a szocializmus épí­tésével. az életszínvonal eme­lésével. Ennek eredményeként a dolgozók ezen az értekezle­ten 33 javaslatot tettek a termelés gazdaságosabbá téte­lére. Ezeket a javaslatokat 8-án, aktívaértekezleten újra meg­vitatták, ahol egy 9 és egy 5 tagú bizottságot választottak, amelyek Mátranovákon és Csipkésen felelősek az elfoga­dott javaslatok hasznosítá­sáért és bevezetéséért. ★ Schink József, a Salgótar­jáni Üveggyár pártszervezeté­nek népnevelője, többszörös újító, már másfél éve tartja a sztahanovista szintet. Rend­szeresen foglalkozik munka­módszerátadással. Eddig há­rom fiatal szakmunkást ne­velt és most újabban Klenber Tamás és ifjabb Lányi Károly fiatalok szakmunkássá való nevelését vállalta. ★ A Sagótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár pártbizottsága és alapszervezetei a tag. és tag­jelöl tfelvételi munkájukban ko­moly eredményeket értek el. Június óta 27 tagjelöltet és 2 tagot vettek fel. A felvett új tagjelöltek részére már 2 elő­adást tartottak Szmolenszki Elek és Földi István propagan­disták bevonásával a szervezeti szabályzatból a párttagok és tagjelöltek jogaik és kötelessé­geik ismertetése végett. Ezek az előadások folyamatosak s a jövőben is megtartják az új tagjelölteknek. Létesítsünk minél több tömegtermelő munkahelyet bányáinkban \ modern bányaművelés át­vető elvként szögezi le, hogy mindazon széntelepeknél, ame­lyeknél a geológiai lehetőség fennáll, a fejtést tömegterme­lésű munkahelyekről kell biz­tosítani (frontfejtés, csoportos kamrafejtés) és lehetőleg ke­rülni kell azokat a kisebb pil­lérfejtéseket. amelyek nem ad­ják meg a lehetőségét sem a koncentrált telepítésnek, sem a koncentrált gépi szállítás­nak. A helyes és célszerű bánya- művelés megköveteli tehát, hogy az egyes széntelepek elő­készítésénél szem előtt tart­suk: a leművelhető telepnek minél nagyobb részét front­fejtésre, avagy csoportos kam­rafejtésre készítsük elő és a művelés során ezekből a kor­szerű tömegtermelésű fejté­sekből lehessen biztosítani az egyes aknák termelésének 50— 60, esetleg 70 százalékát. Annak kérdését, hogy a nógrádi szénmedence melyik üzemében valósítható meg a korszerű fejtés, eldönti a geo­lógiai viszonyok alakulása olyan szempontból, hogy a fej. tés alá kerülő teleprész mi­lyen mértékben van vetőkkel szabdalva, illetve, hogy a mű­velés alatt álló telep nem olyan-e. amelynek felső pad­ját már leművelték s így már csak másodlagos kohéziójú fe­dőkőzet van a széntelep fe­lett. Vizsgálat tárgyává téve nógrádi szénmedence egyes bányáinak geológiai viszo­nyait és vetőkkel való szab­daltságát megállapítható, hogy a nógrádi szénmedence nem egy egységes településű és geológiai viszonyai művelés szempontjából is egymástól merőben eltérnek. Művelési vonatkozásban a nógrádi medencében megkü­lönböztethetjük a róna-zagy- vai települést, a Salgótarján­tól Kisterenyéig terjedő terü­letet. beleértve az újlaki, kis- terenyei és kazán bányákat, a mizserfai üzemeket, Mátrano- vákot is. és végül a nagybá- tonyi bányaüzemeket. Mivel a rónai és a zagyvái bányaüzem minden aknája a már lefejtett felső pad alatt visszahagyott al6ó padot fejti törecs alatt, nincs meg a le­hetősége annak, hogy a mo­dem bányaművelésnek megfe­lelő fejtési rendszert lehessen kialakítani. Itt kénytelenek vagyunk letérni a korszerű tömegtermelési munkahelyek telepítésének lehetőségéről, mert a rossz főteviszonyok nem bírják el sem a front, sem a csoportos kamrafejtést. \ nógrádi tröszt többi bánya­üzemei elvileg alkalmasak a korszerű tömegtermelési fejté­sek alkalmazására, bár a fej­tésmód megválasztásánál fi­gyelemmel kell lenni a tele­pek vastagságára, valamint a fedü és fekü kőzetek szilárd­ságára. Alapelvként rögzíthető le, hogy a nógrádi szénmedencé­ben az I. sz. telep — Szoros­patak és Ménkes kivételével — frontfejtésre alkalmas. De ezen I. telep ott. ahol a szén­vastagság eléri vagy megkö­zelíti a 2 métert, csoportos kamrafejtésre is igen alkal­mas, sőt gazdaságilag sok esetben előnyösebb. A vékony II. telepek, melyek vastagsága általában 0,6—1 méterig változnak, frontmű­velésre igen alkalmasak és ezen telepben elsősorban a frontművelést kell alkalmaz­ni, ha egyéb ok ezt nem zár­ja ki. A mizserfai és mátra­nováki III. telepek 2,5—3 mé­ter, vagy ennél nagyobb vas­tagságuk mellett, valamint a nehezen omlasztható fedükő- zetek miatt frontfejtésre nem alkalmasak, ezen telepnél a csoportos kamrafejtés az a korszerű tömegtermelési fej­tési mód, amelynek alkalma­zására törekedni kell. Végig tekintve a nógrádi tröszt egyes bányaüzemeit, azt várhatnánk, hogy a fen­tiekben vázolt művelési rend­szer van bevezetve az egyes üzemeknél. így tehát azt a kö­vetkeztetést kellene levonni, hogy a nógrádi tröszt üzemei eleget tesznek a korszerű bá­nyaművelés követelményeinek s így ezen a téren nincs ja­vítanivaló. Sajnos, az elvi megoldás és a tényleges kivitel között űr tátong. Ennek oka elsősorban az, hogy ismételten előfordul egy-egy üzemnél, hogy a frontfejtés, vagy csoportos kamrafejtés előkészítő vágatai a tervben meghatározott idő­re nem készülnek el. nymo­don több-kevesebb ideig az üzem tömegtermelési munka­hely nélkül marad. Mivel a tömegtermelési munkahely ki­esése az üzem tervteljesítését igen nagy mértékben befolyá­solja, kényszerűségből az egyes üzemek átmenetileg olyan kisebb pillérfejtéseket vagy kamrákat állítanak be a termelésbe, amely a kiesést legalább részben kiegyenlíti. Hogy az ilyen kiesések és ta­megtermelési munkahelyek ütemezéstől való lemaradása az előkészítésben mit jelent, megemlíthető a csipkési bá­nyaüzem, melynél az új front előkészítés mintegy hat hetet késett s ezen idő alatt az üzem a tervét csak 70 százalék kö­rül tudta teljesíteni. Hogy ilyen mérvű kiesés bekövet- kezhetik, annak okát nemcsak a geológiai nehézségekben kell keresni, hanem jórészt abban is, hogy az ilyen üzem vezetői, beleértve a körletvezetőket is, nem érzik eléggé át a tömeg­termelésű munkahelyek döntő fontosságát. Abban a tévhit­ben vannak, hogy szétszórt kis munkahelyekről is lehet biz­tosítani a termelés mennyisé­gét és a teljesítményt is. Ez az elítélendő tévhit nyilvá­nult meg az ambrusi üzem­nél is. amikor az üzemvezető­ség is hajlamos frontfejtések helyett csúzda-pásztás fejtése­ket telepíteni és ennek célsze­rűsége mellett kiállni, aminek végeredménye minden eset­ben az üzem tervteljesítésének lemaradása. A korszerű tömegtermelési munkahelyek és fejtések al­kalmazása egymagában még nem oldja meg a kérdést, ha ez nincs összekapcsolva a za­vartalan szállítás megoldásá­val és a mindenre kiterjedő megelőző karbantartás kiépí­tésével. Jellemző erre Pál- hegy II. akna, amely a Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt legjobban gépesített üzeme s amelynek minden fejtése kor­szerű csoportos kamrafejtés, 100 százalékig munkahelyi fo­lyamatos szállítással beren­dezve. Itt a még nagyobb eredmények elérésének a gát­ja a megelőző karbantartás hiányossága, az a sok gépé­szeti üzemzavar, amely vissza­veti sok esetben a termelé­kenység nagyobbarányú felfu­tását. hogy a he­lyes fejtési mód megválasz­tása mellett is csak akkor le­het jó eredményt elérni, ha az üzemvezetőség állandóan fi­gyelemmel kíséri a jó szállí­tás biztosítását, rossz példa rá Pálhegy I. üzem, melynek mű­szaki vezetősége nem tudja eléggé érzékelni a jó szállítás döntő jelentőségét és a szállí­tás helytelensége akadályozza a termelékenység maximális emelkedését. A fentemlített rossz példák mellett számos jó példát is le­hetne felemlíteni, így többek között Kossuth-táró üzemét* * ahol helyesen és célszerűen használják ki a csoportos kam- rafejtési mód előnyeit és a szállítás jó megszervezésével olyan termelési és termelé­kenységi eredményeket tud­nak elérni, amely a követel­ményeknek megfelel. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Mi­nisztertanács határozatai nyo­matékkai mutatnak rá a mű­szaki fejlesztés fontosságára; Éppen ezért az elkövetkezen­dő időkben a nógrádi tröszt minden bányaüzemének a te­vékenysége súlypontjába a műszaki • fejlesztést kell állí­tani, amely közé tartozik a korszerű tömegtermelésű mun. kahelyek folyamatos biztosí­tása is. Nem lehet vita tár­gyává tenni, hogy csak az az üzem tud megfelelni a köve­telményeknek mind a terme­lés. mind termelékenység, va­lamint az önköltség tervének teljesítésében, amely üzem folyamatosan gondoskodik ar­ról, hogy a tervébe meghatá­rozott homlokhosszúságú tö- megtermelésű munkahely min­denkor rendelkezésre álljon, az előkészítésben lemaradás ne legyen és egyéb kisebb fej­tések csak mint tartalék, vagy kisegítő munkahelyek szere­peljenek az üzem tervében. Hogy miért oly nagyfontos­ságú a műszaki fejlesztésen belül is a frontfejtések és csoportos kamrafejtések fo­lyamatos üzemeltetése a Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt üzemeinél, meg kell még em­líteni azt is, hogy csakis ezen tömegtermelési munkahelye­ken van meg a lehetősége an­nak. hogy célszerűen és gaz­daságosan lehessen alkalmaz­ni a folyamatos munkahelyi gépi szállítást s ezáltal a fizi­kai munkát könnyíteni és a termelékenységet megnövelni; \ fejtések gépesítése, illetve a gépi fejtés és rakodás is túl­nyomó részben a tömegter­melési munkahelyekkel függ össze, tehát nyilvánvaló, hogy minden fejlesztésnek el­sőrendű alapja a tömegter­melési munkahelyek folyama­tos biztosítása, amit a nógrá­di tröszt minden bányaüzemé­nek szem előtt kell tartani; Lassan József a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főmérnöke. ,OCX3000000000000000000000CXXXD< x»x)oooooooocx5oooooooooocxxxx3oooooooooooocxdoooooooooooooocxxxxxxxxx*xjuo Bene elvtárs, propagandista * OOOOOOQOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC A Vasötvözetgyár párt- szervezetében, miután befejezték a propagan­disták és a hallgatók ki­válogatását, e munka eredményét a júliusi és augusztusi taggyűlése­ken megvitatták. A taggyűlések, a párt- csoportók, aktívák mun­kája mellett a hallgatók közötti felvilágosító mun­kában jelentős szerep vár a propagandistákra. Sokan még nem látják ezt, de akadnak elvtár- sa'k, mint például Bene János, aki felismerte an­nak fontosságát, s ezért politikai munkájának középpontjában a jövő- évi vártoktatás előkészí­tését állította és minden igyekezettel azon van, hogy mint propagandista eleget tegyen pártmeg- bízatásánák. Bene elvtárs 1945 óta párttag, tapasztalt régi pártmunkás. Jelenleg az üzem személyzeti osztá­lyának vezetője. Az üzemben mindenki jól ismeri. Már az 1953— 1954-es pártoktatási év­ben is vezetett szeminá­riumot s ebben az évben a marxizmus—leniniz- mus alapjait fogja taní­tani az üzemi tűzoltók­nál. Ez a megbízatás azért is nehéz és fontos, mert a tűzoltók rendsze­resen termelőmunkát vé­geznek és társadalmi munkában tanulják, gya­korolják a tűzoltás gyors fogásait. Eddig szívvel végezték munkájukat. Nemrégen a tűzoltók Salgótarjánban megren­dezett gyorsasági verse­nyén ők lettek az elsők. A jövőben munkájuk egyik igen fontos alapját képezi majd, hogyan sa­játítják el a szemináriu- nok anyagait. Bene elv­társ is így értékeli mun­káját. — Tudom, hogy, nem könnyű feladatot kaptam a pártszervezettől, de minden i tudásommal és igyekezetemmel iparko­dom rászolgálni erre a megbízatásra. Ezt már egy egész sor esemény is igazolja. Kezdettől fogva részt vett a hallgatók kiválo­gatásában, s miután már megvolt hallgatóink tel­jes névsora, megkezdte azok meglátogatását. Ed­dig 21 haligató közül már 17-el beszélt az elő­készületekről, az oktatás megindulásáról, a fel­merült nehézségekről, s ugyanakkor egy pár íze­lítőt adott abból is, amit fognak majd tanulni. Bene elvtárs propa­gandista munkáját nem az jellemzi, hogy csak formálisan végrehajtsa a párttól kapott megbíza­tást. Érzi annak jelentő­igy ségét, fontosságát. vélélcedik: — Oktatási munkánk feladata lesz, hogy vá­laszt adjunk a dolgozók kérdéseire, világosan magyarázzuk meg a he­lyes utat. Nevelőmunká­val is biztosítsuk a tan­anyagok elsajátítását. A nevelési és Oktatási mun­kák jó elvégzése nagy­ban kihat fejlődésünkre, a termelésre, az élet- színvonal emelésére is. A politikában jártasabb, fejlettebb emberek sok­kal jobban megértik a feladattíkat és többet is tesznek azok megvalósí­tásáért. Igaza van Bene elv­társnak. A technika fej­lesztésének — mint fej­lődésünk alapjának — is nélkülözhetetlen feltéte­le a jó vártoktatás. A korszerűsítések, újítások is csak a világos agyak­ban születhetnek meg. Olyan emberek képesék erre, akik munkájának középpontjában a párt- és kormányhatározatok végrehajtása áll. Akik így mérlegelik saját munkájuk súlyát, tisztá­ban vannak feladataik­kal és harcolnak is azok megvalósításáért — mint Bene elvtárs —, ott az eredmények nem marad­hatnak el. <5 már most tanulmá­nyozza a kiadott brosú­rákat, irodalmakat, egy­részt azért, hogy meg­kezdje az oktatásokra való felkészülést, tisztá­ba legyen az anyaggal. Másrészt, hogy ha a hall* patái közül bárki is meg­kérdezi. miről is tanul­nak majd — megfelelő választ tudjon adni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents