Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)

1955-09-07 / 70. szám

JEGYZETLAPOK A KIÁLLÍTÁSRÓL • Hamarjában nem is tudja ez ember, hogy merre men­jen, mit tekintsen meg, ami­kor belép a kiállítás kapuján. Am gondolkodásra nincs sok idő. Visz, sodor a hömpölygő emberáradat. De ha nincs egészen határozott célja a látogatónak, hát miért ne bízná rá magát erre a gya­korta erőszakos, „útikalauz­ra”. így cselekedtünk mi is. Megsúgjuk, nem bántuk meg. Sokat láttunk. hallottunk, mire a kiállítási sétánk végé­re értünk, megteltek jegy­zetfüzetünk lapjai is, íme, bemutatunk közülük néhá­nyat * A látogatók zömének első útja abba a pavilonba vezet, ahol az ország legszebb, leg­értékesebb szarvasmarháit ál­lították ki. Itt vannak a ter­melőszövetkezetek, állami- és tangazdaságok, kísérleti gaz­daságok legjobban tejelő te­henei, leggyönyörűbb küllemű apaállatai, hirdetvén a ma­gyar szarvasmarhatenyésztés rohamos fejlődését. Az egyéni gazdaságok is szép számmal képviseltetik magukat. Mi egy „földivel”, Fehér Jó­zsef egyházasdengelegi dolgozó paraszttal elegyedtünk beszéd­be. Rudi nevű bikáját hozta fel a kiállításra, amelynek már az első napon sok csodálója akadt. —Nagyon örülök, hogy én ts feljöhettem a kiállításra — mondja a gazda. — Már eddig is sokat tanultam itt. Számos termelőszövetkezeti taggal el­beszélgettem arróL, hogyan él­nek, gazdálkodnak, milyen a jövedelmük. Láttam az állami gazdaságok állatait, növényter­melési eredményeit::. szóval sokat tanul itt az ember. — Mégis mi volt a leghasz­nosabb az eddig tanultak kö­zött? — Itt látja meg igazán az ember a kis- és nagyüzem kö­zötti különbséget. — Vagyis: a kiállításról ha­zatérve Fehér József tsz-tag lesz? — Azért nem olyan könnyű a döntés. Hat és fél hold föl­dem, két lovam, tehenem és egy növendékmarhám van. Meg itt a Rudi is ... 45 előtt 6emmim sem volt.. s Itt elgondolkodik egy kicsit, majd kissé bizonytalanul hoz­záteszi : — Tán egy évet még várok... Nagy iskola a kiállítás. A termelőszövetkezetek, állami és kísérleti gazdaságok, de kü­lönösen az egyénileg dolgozó parasztok tanulhatnak belőle sokat, nagyon sokat, ★ — Én azt mondom, sógor, hogy az nem is volt a kiállí­táson, aki nem ivott abból a jó sárga muskotályból, igaz-e? — A’biz’ igaz, komám! Két mezőhegyesi parasztbá­csi véli ezt itt az FM Kísérleti Gazdaságának pavilonja előtt. Meglehetősen látni rajtuk, hogy nekik nemigen mondja majd senki: nem voltatok a kiá lításon. Hanem arra az emlegetett sárga muskotályra mi is kí­váncsiak vagyunk. Belépünk a hatalmas pavillonba. A kiállí­tott szebbnél szebb óriási ba­rackok, almák, a különböző nemesített vetőmag egész sora mind-mind azt bizonyítja, hogy a kísérleti kutatómunka igazi értékmérője a magyar mező- gazdaság fejlődése. A legnagyobb érdeklődésnek természetesen a borkóstoló sa­rok örvend. Badacsonyi zöld- szilváni, pécsi, és tarcali fur­mint, badacsonyi órizling, sár­ga muskotály és még sok-sok jobbnál jobb valódi bor kö­zött válogathatnak, akik eljöt­tek ide, hogy a „szérüskertek királynője” helyett, szőlőlevet igyanak. És ahogy fogy a kö­vér kancsók tartalma, úgy nö­vekszik a hangulat ■ is. Mert amint a tarcali négyputtonyos aszú melletti Petőfi vers hir­deti: „Hol pohár, és a pohárban bor van, Tarka jókedv születik meg ottan” ★ Mint virág a méhet, úgy csa­logatja itt ez a fehér zsupte- tős, tornácos matyóvendéglő a vásárlátogatókat. Fürge pincé­rek sürögnek, forognak az asztalok között, a mezőkövesdi földművesszövetkezet népize­nekara húzza a talpalávalót, matyó menyecskék és legények járják a friss csárdást, úgy ér­zi magát az ember, mintha Kövesden lenne lakodalomban. Egy pohár sört rendelünk. A pincér máris hozza, leteszi asztalunkra és ránk mordul: fizetni! Érthetetlenül nézünk hol a pincérre, hol a sörre. — Ne csodálkozzanak, vá­sárban vagyunk kérem ... könnyen meglógnak itt a ven­dégek fizetés nélkül. Átnyújtunk a két pohár sörért egy 10 forintost, amely­ből még 6 forint visszajárna. Ám a mi pincérünk se szó, se beszéd, úgy faképnél hagy a 10 forinttal együtt, mint annak a rendje. Hiába, no, vásárban va­gyunk ..; ★ Legközelebbi számunkban ismét letépünk néhányat jegy­zetfüzetünk lapjaiból. Aki azonban olyan kíváncsi, hogy nem tud addig várni, előzzön meg bennünket. Kiss Cy. János ' vV'-Wá-V/' ' gi$g|g fpÉf' Jfp 8* IBF S® i®f A megnyitás utáni órákban hatalmas tömegek keresték fel a mezőgazdasági kiállítás főpavilonját Beszélgetés az elsődíjas Ibolya gondozójával A Hényelpusztai Állami Gazdaság Ibolya nevű tehene, amel remek külsejével, nagy termelésével megérdemelten nyerte s első díjat A kiállítás 1-es ámú istállójában, vindjárt a jobb élen hatalmas be­ik adják tudómé­it, hogy első díjai ijért a hényelpusz- i állami gazdaság tolya nevű tehene. tehén mellett mdozója, Holéczi ínos jókedvű arcát thatjuk. Neki már im újdonság a így tömeg, a sok fogató hiszen ta­lly is itt volt a ki- lításon. Most újra ivözölte tavalyi merőseit a mező- egyesi és bábolnai henészeket. Mind i szomszédaival, őst is beszélget. — Az elmúlt év ott sokat kellett iradoznom, hogy ira a kiállításra 'hessek. Állandóan i állat mellett iltam, figyeltem i étvágyát, s min- g a legmegfele- íbb takarmányt ltam neki. Ismé­im minden fej- lozdulatát, hiszc n iár két éve gon- ozom.ezt a tehenet mondja János ácsi. — Hány darab thenet gondoz? r— kérdi az egyik me­zőhegyesi gulyás. Holéczi bácsi rá­gyújt egy cigaret­tára és azután mondja. —r Tudjátok én az elető-istállóban vagyok és csak az Ibolya az állandó tehenem. Ezen felül az elléstől függően hat-hét darab van. Az én istállómban tavaly júniustól egyetlen egy borjú sem pusztult el. Szeretem az álla­tokat. De a legked­vesebb, ez az Ibolya. Naponta négyszer etetem és fejem. Bebizonyosodott, hogy ha többször eszik és többször fejem, sókkal töb­bet ad. Ezért nem sajnálom az időmet. Reggel négy órakor már elkezdem az etetést, és este 10— 11 óra mire befe­jezem. Nagyon fon­tos, hogy mindig a megszokott időben etessünk és fejjünk, mert ha előbb, vagy később tesszük a jószág mindjárt megérzi és keve­sebbet ad. — Milyen és mennyi takarmányt etet meg naponta? — kérdezi egy má­sik tehenész. — Naponta 8 kilogramm abrakot kap — mondja magabiztosan. — Egy etetésre két kilogrammot. Az abrak összetétele változik. Van ben­ne kukoricadara, árpadara, olajpo­gácsa és korpa. Ezenfelül szálas- takarmányt állan­dóan leap. Annyit eszik belőle, aineny- nyi jól esik. Az ete­tés mellett nagyon fontos, hogy ne fe­ledkezzünk meg a tehén járatásáról. En minden reggel és este megjárta- tom, hogy lábai minél erősebbek le­gyenek. A gondos ápolás jutalma, hogy az el­múlt 300 nap alatt 5858 kg tejet, 3,8 százalékos zsírtar­talommal termelt. Legnagyobb napi termelése 35,1 kg tej volt. Remek kül­sejével, nagy terme­lésével megnyerte a bírálók, s látogatók tetszését. AZ ORSZÁG LEGJOBB SZÁZ TERMELŐSZÖVETKEZETE KÖZÖTT A főpavilon hatalmas termei fejlődő mezőgazdaságunk elért eredményedről adnak számot. Sok látogatója és olvasója akadt a csarnok közepén lévő fényképeknek. Itt mutatják be az ország száz legjobb terme­lőszövetkezetének eredmé­nyeit, jó munkáit. Olvasva a híres termelőszö­vetkezetek neveit, ismerős névre akadt a szemem: József Attila TSZ, Dejtár. Igerii nem tévedünk, a rrú termelő- szövetkezetünkről van szó. Arról a termelőszövetkezetről, ahol Tóth István az elnök és ahol a tagság jó eredménnyel dicsekedhet. A kiállítás sok­ezres látogatója, mind mind olvashatja, hogy a dejtári Jó­zsef Attila TSZ 40 darab Bershire anyakocájától 8,1 da­rab fialásd átlagot ért ei. S a jó eredmény titka a szakszerű és gondos ápolás, amit soha nem felejtenek el a szövetke­zet sertésgondoeói. Az érsekvadkerti Tartós Béke is a száz legjobb termelőszö­vetkezet között van. Az el­múlt évben szép eredményt értek el a dohánytermelésben, 12,5 mázsa dohányt termeltek egy holdon. S ezt úgy tudták elérni, hogy odaadó munkával nagyüzemi módon, az új agro­technika alkalmazásával gon­dozták a palántákat. A palOtáSÍ ]yjájus 1. Termelő- szövetkezet 18 mázsás búza­termését olvashatjuk távolabb. Igen, tizennyolc mázsa. Ezt úgy érték el, hogy a jól előké­szített talajba a nemesített ve­tőmagot, idejében vetették, az aratást pedig kombájnnal vé­gezték. Az ő eredményük hűen tükrözi, hogy a nagyüze­mi gazdálkodás, a fejlett gé­pek segítségével milyen hatal­mas eredménye.ket érhet ed. A palotás! Május 1. Terme­lőszövetkezet mellett ott ol­vashatjuk a szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezet ter­méseredményeit. Juhász József, a termelőszövetkezet elnöké­nek odaadó munkájával elér­ték. hogy ősziárpából 23 94 má­zsát termeltek holdanként, ami messze túlszárnyalja a megyei és az országos átlagot is. A honfi Győzelem TSZ neve! gabonatermelési eredménye is a legjobbak között van. őszi- búzából 14,15, ősziáirpából 18.70 mázsás átlagtermést értek el. E puszta számok azt bizo­nyítják, hogy a szövetkezeti táblásgazdálkodás előnyösebb a parcellagazdálkodásnál. A honid egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok átlagtermé­se jóval alacsonyabb lett, mint a Győzelem TSZ-é. Öszibúzából 9,4, ősziárpóból 10,1 mázsás lett az egyénileg gazdálkodók termésátlaga. A mérleg a Győzelem TSZ javára billent. A győzelermbeliek megérde­melték. hogy az ország legjobb szövetkezetei között szerepel­jen nevük, hogy az ország szí- ne-java előtt elismertté váljon eredményük, termelési mód­szerük. A magas termésátlag eléré­sének módszere olyan, hogy azt bármely termelőszövetke­A növénytermesztési pavi­lonban egy jól ismert név tűnt a szemünk elé. .,Ungi György erdőtarcsai dolgozó paraszt. F481-es búzafajtával, 2 kh földről átlag 14.8 mázsa ter­mést takarított be.” Olvastuk a díszes feliratot. Szép ered­mény. Milyen kár, hogy Ungi György gabonatermelési ké­pességeit nem engedi kibonta­koztatná a kisparcella. A hely­beli szövetkezetben sokra vin­né. Ott 100 holdakon minden korlát nélkül gyümölcsöztet- hetné jó tapasztalatait. Ezt a terméseredményt a múlt évben érte el. Ez évben is jó termése volt. Nézzük, mi­lyen módszert alkalmazott: az zet megvalósíthatja. „1951. óta — mondja Pál László tsz-elnök — is tálló trágyázásban részesít­jük földjeinket. A talajelőké­szítést traktorral végeztetjük, A múlt ősszel is így volt. Trak­tor szántotta a földet, így jó táperejű, morzsalékos, ülepe­dett földbe, korán vetettük a gabonaféléket. Az árpavetéssel szeptember 10-én, a búzavetés­sel pedig október 28-án végez­tünk. Az egyéni gazdák még novemberben is vetettek ga­bonát. A vetési munka gépe­sítése nagy előny számunkra, A vetés szépen áttelelt. Tavasz- szal fejtrágyázást alkalmaz­tunk. Most ősszel az a célunk, hogy hasznosítjuk a bevált ta­pasztalatot. Szövetkezetünk szántóföldjein már folyik a vetőszántás. Most is ülepedett, morzsalékos talajba vetjük a gabonát...“ Itt az őszi szántás-vetés ide­je. Ezért nem árt, ha termelő- szövetkezeteink és dolgozó Pa­rasztjaink példát vesznek a honti Győzelem TSZ gabona­termelési módszereiből. A leg­jobb táperejű földeket válasz­szák ki gabonavetés alá. üle­pedett, morzsalékos talajba, időben végezzék el a vetést. őszi szuperfoszfát alaptrágyá­zás és a tavaszi pétisó fej trá­gyázás után hsngerezett, foga­solt és elvégezte a vetés gyom­talanítását. Ennyi az egész. Ezt a módszert minden dolgozó pa­raszt sikerrel alkalmazhatja termelésében, már most ősszel, a szántás-vetés idején. A pél­dából sok dolgozó paraszt okul­hat. Különösen azok. akik még mindig idegenkednek a műtrá­gya használatától és elmulaszt­ják a vetések gyomtalan'tását. Ungi György példája alapján már most az ősszel használ­junk nagyobb mennyiségben műtrágyát. Az eredmény, majd a nagyobb terméshozamban mutatkozik meg. Példamutatóan termel Ungi György erdőtarcsai dolgozó paraszt ÉRTÉKES mULNI VALÓ: az A termelőszövetkezeti és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok nagy érdeklődéssel tanulmányozták az állványos szénaszárítás módszerét. Néz­zük, mi az állványos saénaszá- rítás előnye, a renden való szárítással szemben. A gazdaember örömére el­marad a mennyiségi veszteség, mert nem áll elő levélpergés és virághullás. Nincs kilúgozó- dás sem, mert a felső réteg védi a beázástól és a széna alulról szellőzik. Csekély a lég­zési s nincs utóerjedési veszte­ség. Elkerülhető a munkator­lódás, mert az állványokon szá­radt takarmányt kár nélkül kazalozhatjuk, amikor a gaz­daságnak a legmegfelelőbb. Sok kézi munkaerőt és foga­tot takaríthatunk meg. mert kézierővel a takarmányhoz csupán kétszer nyúlunk: állvá­nyozáskor és kazalozáskor. A vontatóállványokkal a takar­mány a kaszálás napján leke­rül a rét szélére és a növény azonnali ápolás — fogaíolás — után erőteljesen fejlődik, nem fordulhat elő kipállás. Tehát e szénaszárítási mód üzemszervezésileg is előnyös. Az ipolymenti rétek gazdag fűtermését szinte mindig ve­szélyezteti a szeszélyes folyó árja. Más vidékeken pedig a gyakori esőzések teszik érték­telenné, az állattenyésztéshez oly nélkülözhetetlen szántóföl­di és réti takarmányokat. Ezen okok miatt évente rengeteg ta­karmány vész kárba. Éppen ezért nagyon helyes és gazda­ságos lenne, ha megyénkben is elterjednek ez az állványos szénaszárítási mód. Hiszen ál­lattenyésztő megye Nógrádi Reméljük, e módszer elolva­állványos szénaszántás Az állványos szénaszárítás módja. Sokan megcsodálták a Csehszlovák Köztársaság hidrauliká­val ellátott trágyarakógépét, a hozzákapcsolt automata trá- gyaszórógépet. A trágyarakószerkezettel egy óra alatt 1W mázsa trágyát lehet felrakatni a szórókocsira. sása után sok tsz-vezető és egyéni paraszt vásárol jegyet a kiállításra, hogy saját sze­mével is lássa, az állványos szénaszárítás nagyszerű-és gaz­daságos módszerét, hogy haza­jőve, a gyakorlatban is meg­valósítsák e módszert.

Next

/
Thumbnails
Contents