Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)
1955-09-03 / 69. szám
2 SZABAD NOGR'Id 1955. szeptember S. PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS & A diósjenői kommunisták harca a KV júniusi határozatának megvalósításáért Műkedvelő csoportjaink körös vállalkozása lesz az ősszel a színházi hét A salgótarjániak sokat tud- V-dnák mesélni azokról az apró torzsalkodásokról, féltékenykedésekről, amelyék nem is olyan régen még megkeserítették az üzemek kultúrcso- portjainak, sportegyesületeinek életét. Megtörtént, hogy „csak azért se“ engedtek, makacsul kitartottak álláspontjuk mellett, még ha abból a városnak, sőt magának a csoportnak is csak kára származott. Ezért ültünk bizonyos fenntartással, tartózkodó óvatossággal azon a megbeszélésen, amelyet a megye és város népművelési szervei hívtak egybe. A város legjobb színjátszócsoportjainak vezetői ülték körül a kis asztalt és hallgatták a rövid beszámolót, amely nagyszabású tervet tárt eléjük: színjátszó hetet akarunk rendezni Salgótarjánban a város (sőt valószínűleg a megye) legjobb csoportjainak közreműködésével. Külön-külön valamennyi csoportot láttuk már, de most egymás mellett, csaknem egy- időben mutatnák be tudásukat. Balga Csongor mellett „balga“ igazán; egymagában, összehasonlítási lehetőség nélkül nehéz róla helyes véleményt mondani. A csoportok erényei és hibái, játékuk finomsága vagy csiszolatlansága is így tűnne ki igazán. Az egész hetes játékot nagyszabású vita követné, amely leszűrné a tapasztalátóltat, meghatározná a felad ltokat és módszerbeli, mesterségbeli segítséget is adna. Az évről évre megrendezésre kerülő (mert ilyen távolabbi terv is van!) színjátszó hét, az egészséges vetélkedés fokozná a csoportok becsvágyát, emelné az évközi előadások színvonalát, gondosabbá tenné a felkészülést. Ennek jótékony hatása egyelőre még csak nagy vonásokban mérhető le: csiszolná a közönség ízlését, hozzászoktatná, igénnyé fejlesztené benne a színházlátogatást, nem is beszélve a jó darabok jellemnevelő hatásáról. És ami ennek a több esztendőre szóló tervnek a végén áll: az állandó színház, amely nem jöhet létre egy ilyen közönségnevelő munka nélkül... Feltehetően a feladat nagysága és szépsége okozta, hogy a fő kérdésekben gyors megegyezés jött létre a megbeszélésen. Egy óra se telt bele és kialakult a közös álláspont: mikor és melyik kultűrotthon- ban rendezzük, hogyan fedezzük az előzetes kiadásaikat, hogyan történjék a közönség- szervezés, új vagy már régebben bemutatott darabbal vegyenek részt a csoportok, stb. Ezernyi más, apróbb kérdés maradt még persze nyitva, ami azonban már aligha befolyásolja lényegesen az eddigi eredményeket. Az egyetértés szép példája volt, hogy néhány csoport az őszi bemutatók bevételét is felajánlotta az előzetes kiadások fedezésére. Ha a tervekből valóság lesz, új korszak kezdődik a város, sőt az egész megye kulturális életében is. M. 1. A Központi Vezetőség júniusi határozatának megjelenése után egyik legdöntőbb feladata volt az MDP községi szervezet vezetőségének a kommunisták alapos felkészítése a megjelölt feladatok végrehajtására. Felmértük, hogy a mi községünkben hogyan lelhet a helyi viszonyoknak megfelelően a legjobban végrehajtani e nagy jelentőségű határozatot. Vezetőségi üléseken, taggyűléseken beszéltünk róla. Többek között arról, hogy elsősorban a kommunistákkal, a tanácstagokkal, a tömegszervezetek vezetőivel értessük meg a határozatot. Intézkedési tervet dolgoztunk ki, hogy a párt- szervezet, a tanács és a többi tömegszervezetek mit fognak tenni, hogyan segítik elő e határozat végrehajtását: a mezőgazdasági termelés fellendítését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését. De nem volt elég az, hogy a kommunisták a tömegszervezetek vezetői, tagjai ismerték a határozatot, meg kellett ismertetni a széles dolgozó paraszti tömegekkel is. Ezért, elkerülhetetlenül szükséges volt egy jó népnevelő agi- tációs gárda létrehozása. A népnevelők kiválasztásánál figyelembe vettük politikai felkészültségüket, szilárd meggyőződésüket, a párt politikája melletti kiállásukat. Így hoztunk létre egy 20—25 főből álló népnevelő-gárdát, elsősorban a pártvezetőség tagjaiból, a tömegszervezetek vezetőiből, a tanácstagokból, a párt- és tömegszervezetek legjobb tagjaiból és ami a legfontosabb, a tsz-ek legjobbjaiból. Elosztásuknál meghallgattuk a népnevelők javaslatait, hogy saját maguk választhatták ki azt a 2—3 családot, akiket legjobban ismernek, akiknek közelről ismerik a múlt és jelenbeli életüket, életmódjukat, szokásaikat, családi életüket, problémáikat. Másik igen fontos feladat volt a községi pártszervezet vezetőségének, a népnevelőknek alapos politikai felkészítése, az agitáció tartalmának és a helyi politikának kidolgozása. A pártvezetőség a népnevelők által rendszeresen értesült a község dolgozó parasztjainak hangulatáról, az ellenség tevékenységéről. A népnevelők rendszeresen beszéltek a tsz-ek eredményeiről, a tsz-tagok jövedelméről, anyagi helyzetükről és mindazokról a kérdésekről, amelyek legjobban foglalkoztatták a kívülálló dolgozó parasztokat, mint a tsz-ek mintaalapszabályzata. A tsz-szervezést nagyban elősegítette az is, hogy a Tol- buchin XII. típusú TSZ, mely 1949-ben alakult, példásan dolgozott. Jó volt a munkaszervezés, a munkafegyelem, a családtagok bevonásával sem volt hiba. Az idén is háromszor kapáltak. Jól dolgoztak a II. típusú termelőszövetkezetek is, különösen a Kossuth és a Rákóczi TSZ, ahol őszi árpából 16, őszi búzából 10 mázsán felüli átlagtermést értek el. Ezzel szemben a kívülállók őszi árpa termése nem haladta meg a 10. búzatermésük pedig a 8 mázsát holdanként. A terméseredmények ismertetése mellett nagy gondot fordítottunk egy-egy tsz-tag és egy-egy egyénileg dolgozó paraszt jövedelmének, életének összehasonlítására. Elmondottuk például, hogy a III. típusú Tol- buchin TSZ ez évben búzából 5,5 kg-ot, árpából 2 kg-ot fog osztani és pénzből már eddig 8,35 forintot osztottak egy munkaegységre előlegként. Felhasználtuk agitációnkban Szálai László tehéngondozó példáját is, aki 392 munkaegysége után búzából 22, árpából 9 mázsát és eddig 2974 forintot kapott. Bocskoros elvtárs a kultúrigazgató figyelembe véve a községi pártszervezet vezetőségének javaslatát, a legjobb tsz-tagokat népszerűsítette, fényképeiket feltűnő helyekre kitette. Friss adatokat dolgoz ki a hangoshíradóba, állandóan ismertette az újonnan belépők neveit, lemezjátszón nótát küldött ezeknek a dolgozó parasztoknak. Állandóan népszerűsítette a munkában, a termelésben példamutató tsz-tagokat és az egyénileg dolgozó parasztokat is. Kuty Géza pedagógus grafikonon kimutatta a Tolbuchin TSZ állatállományának emelkedését és azt, hogy egy tsz-tag jövedelme hogyan emelkedett 1949 óta évről évre. Az úttörőkből Vég László elvtárs csasztuska- és köszöntőbrigádot szervezett, akik az újonnan belépőket a munkában élenjáró tsz-tagokat és az egyénileg dolgozó parasztokat köszöntötték. Nem volt könnyű ez a harc. Dolgozó parasztjainkban mélyen él a kisparcellás gazdálkodás, a régi, a megszokott. A kulákok igyekeztek az asszonyok és az öregek között olyan hangulatot keltem, hogy az ősi örökölt vagyonukat ne engedjék a tsz-be, s ha már .muszáj is lesz“, először adják el állatállományukat, gazdasági felszerelésüket. Igen nehéz volt megértetni a dolgozó parasztokkal. hogy az ellenség most is ellenük dolgozik. Szívós harcok árán sikerült megértetnünk a dolgozó parasztokkal, hogy a bevitt állatállomány és a gazdasági felszerelések után megkapják a térítést. A kulákok nyíltan felléptek a tsz-szervezés ellen, különösen Vida Bálint kulák, Boboß János (pocsikaj) iparkodtak lebeszélni a parasztokat a tsz- mozgalomba való tömörülésről. Vida Bálint kulák úgy agitált, hogy „ne lépjetek a tsz-be, hiszen úgyis hamarosan vége lesz ennek a kommunista világnak“. Nem egyszer kijelentette, hogy nem mehet így tovább, mivel a kisparasztok nem bírják a terheket és sokkal jobb lesz, ha egy-egy gazdának 50 tóh földje lesz. Dobos János kulák nem egy esetben arról beszélt a dolgozó parasztoknak. hogy a genfi értekezletig tartsanak ki és utána úgyis megfordul a rendszer. De amikor a népnevelők megmagyarázták, hogy ezek a vérszívó kulákok az említett 50 holddal újra cselédsorsot, a szolgabírók és csendőrök szuronyának uralmát akarják visszaállítani, gyűlölettel fordultak a kulák ellen. De nem egy esetben igyekeztek olyan légkört is kialakítani, hogy „szégyen tsz-tagnak lenni“. A pártszervezet, a népnevelők válaszul állandóan magyarázták, hogy a szövetkezeti út az egyetlen helyes út, amely a felemelkedés felé ver zet. Aki ez ellen van, ellensége a pártnak és minden dolgozó parasztnak. Jól bevált módszer, hogy maguk a tsz-tagok mentek el az egyénileg dolgozó parasztokhoz agitálni. Órájuk jobban hallgattak, hiszen ők maguk beszéltek arról, hogy mennyivel jobb az életük a tsz-ben. Az Űj Barázda TSZ tagjai, akik most alakultak át a II-ről III. típusra, elmondották terveiket a szövetkezet fejlesztésére vonatkozóan. A tsz-be belépő új tagok önként vállalták egy- egy kívülálló meggyőzését. Tuskó József is, miután belépett a tsz-be, ő maga kereste fel Mocsári János 15 kh-s dolgozó parasztot és Tuskó Miklóst, akik a felvilágosító szó nyomán követték őt. A dolgozó parasztok várták, hogy a Tolbuchin TSZ tagjai menjenek hozzájuk beszélgetni, pedig kezdetben a tsz vezetősége — például Fekete elvtárs, a tsz elnöke is — tartózkodtak az agitálástól. Igen nehezen ismerték fel ezt a «helytelen állásfoglalásukat. Amikor változtattak rajta, mindjárt megindult hozzájuk is a belépés. Eredményeink elérésében sok segítséget nyújtottak a felsőbb párt- és tanácsszervek, valamint a helyi tanács. Az eredmények döntő része agitátoraink és a tsz-tagok jó munkájának gyümölcse, akik nagy segítséget adtak dolgozó parasztjainknak ahhoz, hogy megértsék: az önkéntesség elvének legmesszebbmenő betartása mellett lépjenek a jobb életet biztosító nagyüzemi gazdálkodás útjára. Pártszervezetünk sem áll meg az eredmények mellett, hanem tovább folytatjuk az agitáclót, a még kívülálló néhány család meggyőzéséért, a KV június 7—8-i határozatának végrehajtásáért. Horváth Pál, a diósjenői MDP községi szervezet titkára. GOo<xxDc<xxxxx)Cxxxxioooooooooooooooooooooooooooooooooooooooc^y)OQc>ooooooocx3ocooooc?ciooog>. cooocooo KÉT HÍR SZÉCSÉNYBŐL (Tudósítónktól.) Alig tíz esztendős a szécsé- nyi földművesszövetkezet. 1945-ben azok az emberek alapították, akiket a felszabadulás juttatott földhöz, akiknek a felszabadulás hozta meg a szabad, boldog életet. Hányszor elmesélte már Gal- csik Gyula, Molnár Mihály, Varga Pál, Bőviz Ferenc, meg a többi gazda, hogy titokban — az asszonyok tudta nélkül —, hogyan hoztak el otthonról egy-egy zsák krumplit, vagy fél zsák árpát, aminek az árából teremtettek aztán pénzalapot, a földművesszövetkezet megalapításához. Kemény, dolgos évtized telt el azóta. Ma már aki vásárolni akar Szécsénybén, az bármit megkap a földművesszövetkezet valamelyik boltjában, öt fűszer és vegyesáru bolttal. 4 italbolttal, egy bútor lerakattál, zsír- és tojásgyűjtővel, olajcsere-teleppel, műtrágya lerakattál, sertéshizlaldával, két húsbolttal, egy trafikkal, piaci standdal, étkezdével és cukrászdával rendelkezik a földművesszövetkezet. Csak egyedül a kisáruház árukészletének értéke két és félmillió forintot tesz ki. Az 1945-ben létesített egyetlen italboltból 5 200 000 forintos árukészlettel rendelkező szövetkezet lett, amelynek havi forgalma meghaladja az egymilliót. A szövetkezet tagjainak létszáma is hónapról hónapra emelkedik. A jelenlegi taglétszám 864. Az elmúlt esztendőben a névjegyzékre és vásárlási könyvekre több mint 32 000 forintot osztottak szét a tagok között, akik már régen meggyőződtek arról, hogy össze sem lehet hasonlítani a mostani szövetkezetét, a felszabadulás előtti „Hangyával“. A kezdeti nehézségeket leküzdve gazdaságilag évről- évre erősödve látja el feladatát a szécsényi földművesszövetkezet, amely hirdetője a szövetkezeti gondolatnak, az emberi összefogásban rejlő hatalmas erőnek is. látogatás a malomban — Éppen ideje már, hogy tudomást vegyen munkánkról a sajtó is. Ezzel fogadnak bennünket a szécsényi malom dolgozói. És mi tagadás, bizony már régen nem jártunk a szécsényi malomban. Romhányi József művezető kalauzol bennünket, meglepő tisztaság, rend mindenfelé. Gyönyörű, modern, űj a berendezés. Látható, hogy nagy változáson ment keresztül a malom az utóbbi időben. — Aki, mondjuk két esztendő óta nem járt nálunk, az biztos rá se ismerne a malomra, annyira megváltozott itt minden — magyaráz kísérőnk. — Az elmúlt évben más- félmillió forintos beruházással korszerűsítették a malmot. Éppen ideje volt már. Űj berendezést, modern mosógépeket, daratisztítókat, lisztkeverőgépeket, szitákat stb. kaptunk. — Ez a korszerűsítés milyen hatással volt a termelés növekedésére? — Azelőtt soha nem tudtunk egy műszakban 80—85 mázsa lisztnél többet őrölni. Ma már rendszeresen túlhaladjuk a 100 mázsát. Két műszakban dolgozunk és a szécsényi járás szükségletét teljes mértékben kielégítjük, sőt ha szükséges, más járásokat is kisegítünk. Napi termelésünk 200 mázsa. A korszerűsítés óta — mint ahogyan azt az üzem munkásai elmondják — szín** hónapról hónapra csökkentik az önköltséget. egyre többet takarítanak meg. Kezdetben — hogy A isz-mozgalom időszerű kérdései Miért előnyös a szövetkezetbe bevinni az állatokat is ?, A mezőgazdasági termelőszövetkezet mintaalapszabálya kimondja: „A termelőszövetkezetbe belépő tag, illetve család köteles a tér emlőszövetkezet közös gazdálkodásába bevinni: összes igásállatait és a háztáji gazdálkodás' kereteit meghaladó haszonállatait, ösz- szes fő mezőgazdasági termelő- eszközeit ...” Több szalmatercsi és egyhá- zasdengelegi dolgozó paraszt kérdéssel fordult a párt nép- nevelőihöz: „bevisszük az állatokat — mondották —, a gazdasági felszerelést és ezek értékének 20—35 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz adjuk. De mit ad a szövetkezeti alapba az a dolgozó paraszt, aki esetleg egykét hold földdel, vagy föld és állat nélkül lép be szövetkezetbe? Csak mi segítsük a szövetkezeti alapot?..." Tehát sérelmesnek találják az alapszabály törvényét s úgy látják, káruk származik ebből. Megkárosodásról szó sincs! Az állattal belépő gazdák inkább gazdasági előnyhöz jutnak, mintsem, hogy megkárosodnak. A szövetkezetbe állat, vagy föld nélkül belépő dolgozó parasztok puszta munkaerejüket, a gazdálkodásban szerzett tapasztalataikat viszik a szövetkezetbe, amely egyik kiapadhatatlan forrását képezi a szövetkezeti alap állandó növekedésének. A szövetkezetbe igás- és haszonállattal, földdel belépő dolgozó parasztok gazdasági előnyben részesülnek, Szabadpiaci áron veszi át tőlük a szövetkezet a bevitt állatokat és gazdasági felszereléseket. A szövetkezeti alaphoz való hozzájárulás után maradó pénzérték egynegyed részét a szövetkezet előre kifizeti. A tehenek és anyasertések után egy éven belül, a ló és egyéb állatok, valamint felszerelések után négy évi egyenlő részletben lesz az érték a tag részére kifizetve. Amíg a szövetkezetbe föld nélkül lépő tag csak a ledolgozott munkaegység után részesül a jövedelemben, addig az állattal, földdel, gazdasági felszereléssel szövetkezetbe lépett tag a munkaegység után járó jövedelem mellett földjáradékot és a bevitt állat után járó s esedékes pénzrészletet is megkapja. Egyházasdengelegen már van olyan dolgozó paraszt is, aki a belépési nyilatkozat kitöltése előtt eladta igás- és haszonállatait. Az alapszabály kimondja: „csak azzal a feltétellel lehet felvenni a termelő- szövetkezetbe, ha kötelezi magát, hogy az eladott állatok és felszerelés értékének 20—35 százalékát egy éven belül befizeti. Ellenkező ésetben ezt az összeget a tag részesedéséből le kell vonni". összegezve az elmondottakat: az új termelőszövetkezet, a fejlődését és közös gazdálkodásának jövedelmezőségét azzal alapozza meg legbiztosabban, ha megalakulása után rövid időn belül jelentős és intenzív állattenyésztésre rendezkedik be. A tsz-tagok érdeke, hogy a fogaterőt és haszon- állattenyésztésük alapjait elsősorban saját állataik, növendék állataik bevitelével biztosítsák. Az ilyen szövetkezet könnyebben birkózik meg a kezdet nehézségeivel és rövi- debb idő alatt jól jövedelmező gazdálkodást tud meghonosí- tani% A magas termés titka - a jó vetőmag, a korai vetés, a jó taiajslokészítés Dúzából szép termésered- U ményeket értek el a megye termelőszövetkezetei. 150 holdon termelt búzát a nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezet. Termésátlaga 15.84 mázsa, míg az egyénieké csak 9,8 mázsa. A termelőszövetkezetnek volt egy olyan 20 holdas táblája, ahol a holdanként! termés e érte a 19 mázsát. Hogy hogyan érték el ezt a magas búzatermést, a feleletet a termelőszövetkezet növény- termelési brigádvezetője, Hof- fer István adta meg. „Nagy gondot fordítunk a búzavetésre. Tavaly is jól megválasztottuk az előveteményt. Annál a 20 holdas táblánál pé dáu] vöröshere volt az elő- vetemény, amit a második kaszálás után 20 centiméter mélyen traktorral felszántottunk, két hét múlva pedig, amikor a talaj már egy kissé leülepedett, megtárcsáztuk, hogy minél porhanyósabb legyen a terület. A vetés előtt még meg is foga- soltuk. Szeptember 15-én végeztük el a vetést Ebbe a 20 holdas táblába nemesített vetőmagot vetettünk. Ezen a vi)0000000000000COCX3000O000000CXXyxXAJUUUC»h csak ezzel az egy példával éljünk — egy mázsa búza őrléséhez 6,3 kilowattóra áramot használtak fel. Hosszas kísérletezgetés után Romhányi elvtárs vezetésével egy újító csoportnak — amely természetesen a malom dolgozóiból tevődött- össze — sikerült egy 35 lóerős villanymotor kiiktatásával, meg sok-sok apró ésszerűsítéssel elérni azt, hogy ma már 4,5 kilowattóra is elegendő egy mázsa búza feldolgozásához. Az újítások évente 40 000 forintos megtakarítást jelentenek. (Nem számítva a kiiktatott motor tóbbezer forintos értékét.) A szécsényi malom dolgozói szorgalmas, lelkiismeretes munkájukért megérdemlik a dicséretet. Balcsó János, Juhász Ferenc, Kovács Flórián, Dér József, Tátrai János, Rom- hányi József és Gregor Sándor derekas munkája nagymértékben hozzájárul a szécsényi járás zavartalan és bőséges kenyérellá Sásához. déken a Fleismann 481-es búzafajta a legjobb. Mi is ilyet vetettünk. Ennek a búzának az a jó tulajdonsága, hogy kiválóan bokrosodik, nagy állománysűrűséget és magas termést ad. A vetés után szintén megfogasoltuk a területet. Az ősz kedvező volt, vetésünk jól megbokrosodott. Egy szemről 14—16 búzakalász is fejlődött. Tavasszal, amint a területre rá lehetett menni, azonnal elvégeztük a fejtrágyázást. Majd később megfogasoltuk a táblát, hogy a cserepesedést megszüntessük. A gyomirtás egy részét vegyszeres gyomirtóval, a másik részét pedig kézi erővel végeztük el A tavaszi és nyáreleji rossz időjárás ellenére a gabona szépen fejlődött és ha az a sok nyári zápor és vihar meg nem dönti, még nagyobb termésátlagot él-tünk volna el. Az aratást kézi erővel kellett elvégezni és így nagyobb volt a szemveszteség.“ Koffer elvtárs ezután elmondotta, hogy a magas búzatermésért az első dijat nyerték el a járási mezőgazdasági kiállításon és egyben kiérdemelték azt, hogy részt vehetnek az Országos Mezőgazdasági Kiállításon is. A nagyoroszi Űttörő Termelőszövetkezet már most gondol a jövő évi termésre. Az idén még több gabonát vetnek, mint tavaly és már most elkezdték a terület megművelését. Példát vehet- nek„tő.íe a megye többi termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai. Náiuk már bebizonyosodott, hogy nagy tábla földeken jó vetőmaggal* korai vetéssel, jó elővetemény- nyel magas termést lehet elérni. Beleihe kiadd Haton Jóisel »« »,,1íhlvs|a Saiqótarlén Oamlanlctt 61 3 Telefon 18-74 19.74 16-83 T>rte?7tllc a Merve Poetahl 'ál Hlrlaoosetál-e hf rí itt;hevire oncrabívsfatok Btőfi Postahivataloknál a? «er 9ftflknél. Havi előfizetési 1 3.50 n Síikra laonvomda Budapest. Vltl.. Rfikk Szllárd-o svtef/v Verető' Kulcsár Mitaá
