Szabad Nógrád. 1955. augusztus (11. évfolyam. 60-68. szám)

1955-08-06 / 61. szám

1955. augusztus 6. SZABAD TVOGRAD 3 Négg vagon acél... Hogyan sértik meg a technológiai fegyelmet a GSZ-üzemben Mezőgazdasági kiállítások lesznek a megyében E hónap közepén a megyei mezőgazdasági igazgatóság a megyében, négy helyen mező- gazdasági kiállítást rendez. A kiállítással kapcsolatosan kér­dést intéztünk Ács Antalhoz, a megyei tanács VB mezőgazda- sági igazgatósága főagronómu- sához. aki a következőket mondta: Megyénk mezőgazdasága nö­vénytermelésének. állatte­nyésztésének és gépesítésének bemutatására a megyében négy helyen fogunk mezőgazdasági kiállítást rendezni éspedig: augusztus 13—14-én Pász- tón és Balassagyarmaton, 20—21-én pedig Salgótar­jánban és Diósjenőn. Ezen két utóbbi helyen törté­nő kiállítás kapcsolatos lesz az ugyan ezen időben rendezendő „vidám vásárral”. A kiállítások alkalmat szol­gáltatnak arra, hogy termelő­szövetkezeteink, egyénileg dol­gozó parasztságunk s állami gazdaságaink bemutassák ered­ményeiket. amelyeket a nö­vénytermelésben és állatte­nyésztésben elértek. Kiállítás­ra kerülnek a megye állatállo­mányából a legértékesebb, legszebb egyedek. a legmaga­sabb terméseredményt elérő termelők termékei. A gépállo­mások bemutatják a legmoder­nebb talajművelő, növény ápoló és betakarító gépeket, ame­lyekkel a munka gyorsabb, jobb és olcsóbb. A természetben kiállított anyagon kívül fényképek, grafikonok és egyéb dokumen­tációs anyagok mutatják be a vásáron képviselt terület me­zőgazdaságának fejlettségét. A kiállított állatok és mező- gazdasági termények bírálatra kerülnek és a bizottság dönté­sének megfelelően értékes emléktárgyak, va­lamint oklevelek és pénz­jutalmak kerülnek szétosz­tásra, A kiállítás anyagát a járási mezőgazdasági osztályok gyűj­tik össze. A kiállítandó anyag­gal a járási mezőgazdasági osz­tályokon még jelentkezni le­het. Lapunkban már több alka­lommal beszámoltunk arról, hogy a felszabadulásunk óta eltelt 10 év alatt, a Salgótar­jáni Acélárugyár műszaki ve­zetői számtalan módosítást, észszerűsítést vezettek be, amelyek sikeres alkalmazásá­val hathatós eredményeket ér­tek el. Valóságos regimentjét találjuk az üzemben olyan munkafolyamatoknak, ame­lyeket gépi munkával végez­nek, s amelyeket még néhány évvel ezelőtt nehéz, fáradságos kétkezi munkával állítottak elő. Akármelyik üzemben ér­deklődik az ember, minden­hol örömmel beszélnek arról, hogy termelési körülményeik az elmúlt évekhez viszonyítva megváltoztak. Többéves ta­pasztalatok felhasználásával, az Acélárugyár gazdasági szer­áru üzem műszaki vezetői, mintegy fél évvel ezelőtt elha­tározták; a mezőgazdaság megsegítése érdekében több kapát gyártanak. A több kapa biztosításáért bevezették a zárt-ciklusú kapagyártást. Ak­kor sokan idegenkedtek ettől. Nem egy esetben, még a mű­szakiak sem hittek ennek eredményességében. Terv sze­rint február közepéig kísérleti gyártást végeztek. Erre azért volt szükség, mert erre a mun­kára többnyire olysn fiatalo­kat állítottak, akik nem vol­tak jártasak a kapagyártásban. Az üzemvezetőség, a párt és a szakszervezet azonban nem hátrált meg a kétkedők előtt. A korszerű technológiát igénylő zártciklusú kapagyár­tás megvalósításáért vívott küzdelembe bevonták Viszov- szky Lajos, Básti István és Rózunberger Pál kapakovács csoportvezetőket is, akik azt a megbízatást kapták, hogy az új dolgozók szakmai nevelését segítsék. Az első negyedév az előkészítés időszaka volt. Át­rendezték a gépeket, új szer­számokat gyártottak, kísérle­teztek. Persze, az új módszer bevezetése az első hónapokban nem hozta meg mindjárt a gyümölcsét. Az első napokban hibát, hibára halmoztak. Napi termelésüknek fele selejt volt, ami részben a gépek meghibá­sodásából, részben pedig a szakmai képzettség hiányából adódott. Néhány hónap alatt azonban a megbízott elvtársak Zeke Ferencből és Rigó Dezső­ből nagyszerű brigádvezetőt neveltek és rajtuk kívül nyolc más dolgozó pedig kitűnő ka­pakováccsá vált. így április elsején már a kapatermelés 61 százalékánál megkezdték a zártciklusú gyártást. A terme­lés hétről hétre javult, emelke­dett a termelékenység és ezzel arányosan csökkent az önkölt­ség. A kap •'gyártók, akik ja­nuárban még 40 százalékra sem teljesítették a havi ter­vet, júniusban 12 százalékos túlteljesítést jelentettek. Az új technológia nagyszerű sikere, hogy kapánként 1,90 forinttal, vagyis összesen több mint félmillió forinttal csök­kent a második negyedévben az előállítási költség. Ez szép eredmény, minden szónál job­ban meggyőzte a kétkedőket és így most megszületett az üzem közös elhatározása, hogy ebben a negyedévben a kapa­gyártás egész területére kiterjesztik a zártciklusú termelést. Jogosan büszkélkedhetnek a GSZ műszaki vezetői és dolgo­zói a ciklusos kapagyártással elért jó eredményeikkel, mert ezzel az eljárással kevesebb munkaerővel és kevesebb gáz- fogyasztással több lett a ter­melés. Előnye még az is, hogy kevésbé képzett kapakovácsok is eredményesebben dolgoz­hatnak. Alig büszkélkedhetnek a műszakiak viszont a villa-, fej­szegyártásnál a technológia szerint előírt súlytűrési hatá­rok betartásával. A tűrési súlyhatároknál is nagyobb mennyiségű anyagot használ­nak fel. Mondhatjuk, pazarol­ják az anyagot. Mielőtt azonban rátérnénk a technológiai fegyelemben mu­tatkozó laz .ságok igazolására, szükséges a tűrési súlyhatárt az alábbi példával érthetőbbé tenni. Vegyük például alapul az 1000 darab 1 kilogrammos kalapácsot. Ennek a mennyi­ségnek a gyártásánál plusz- minusz 6 százalékos tűrés meg­engedhető, vagyis egy kala­pács súlya lehet 1060 gramm, vagy 940 gramm. így a szab­ványos tűrési határon belül van a gyártás. Mi a helyzet ezzel szemben a Salgótarjáni Acélárugyár gyártmányainál? A technika haladt, de a trá­gyavilla gyártásnál nem fordí­tanak gondot a felső tűrési súlyhatár betartására, így for­dulhatott elő, hogy a megvizs­gált 500 darab trágyavillából, 55,8 százalék súlytöbbletes. Ez a súlytöbblet az egész évi trá­gyavilla termeléshez képest, több mint négy vagon acélt jelent. Négy vagon acél nem kis mennyiség. Ebből a mennyi­ségből még 57 000 darab villát, vagy más szerszámot lehetne gyártaniok. A kilencágú kavicsvillánál még rosszabb a helyzet. A ter­melt villamennyiségnek 67 százaléka súlytöbbletes. A 170-es alapszámú faragóbalta 60 deka helyett 70—77 deka­gramm súlyban kerül elkészí­tésre. íme néhány példa is — amelyhez hasonlót, sajnos, so­kat idézhetnénk — bizonyítja, hogy milyen anyagpazarlás fo­lyik a GSZ-üzemben. A pazar­lást a technológiai fegyelem betartásával, az elkészített munkák gondos ellenőrzésével meg lehet és meg is kell aka­dályozni. A műszaki vezetőség­nek — akik ezt a pazarlást ugyan már észrevették — kö­telességük hathatós intézkedé­seket tenni a technológiai fe­gyelem megszilárdításáért, a súlytöbbletes gyártás megszün­tetéséért. A műszaki vezetőknek lát- niok kell, hogy a feleslegesen nagyobb súlyú szerszámok el­készítése, kedvezőtlenül befo­lyásolta és befolyásolja a termelés önköltségét, hátráltatja a műszaki fejlesz­tés tökéletesítését, végül pedig akadályozza a technika fejlő­dését is. Lépjünk tovább, szalmatercsi elvtársak...! A Zagyvapálfalva és Szé_ csény közötti útvonal kellős közepén, a dombok lábazatá­nál terül el Szalmatercs. Sokan ismerik a megyében ezt a kis községet de még többen van­nak olyanok, akik alig-alig hallottak róla. Lakóinak leg­többje becsületes dolgozó pa­raszt, ezek kora reggeltől késő estig dolgoznak — földjeiken — családjukért. magukért, a jobb életért. Június első napjaiban Szé- csényben, a járás székhelyén aktívaértekezletet tartottak a Központi Vezetőségnek a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zéséről'hozott határozatáról. A beszámolót Cservák elvtárs tartotta. Részt vett ezen az ér­tekezleten Rácz János elvtárs. a község párttitkára és Sörös Amália elvtársnő, a tanácsel­nök is. Egyesek vállalásokat is tettek itt. — Mi nem szóltunk semmit •— mondotta Sörös elvtársnő — de alaposan megfontoltuk a határozatot. Az volt a vélemé­nyünk — a párttitkár elvtárs­A jó munkának megs Június 8-án Tóth Ferenc 8 holdas középparaszt elsőnek töltötte ki a tsz belépési nyilat­kozató!. Csak annyit mondott: — Már régebben kellett vol­na kezdeni, akkor már nem itt tartanánk. Más volna az életünk is. A jobb, mégis csak jobb. Ezen a napon választották a szövetkezeti utat Sörös Lajos, Kiss János, Juhász László, Serfőző Lajos, Pál Ferenc és Horváth Bálint dolgozó parasz­tok is, akik ismerve Tóth Fe­renc középparaszt józan gon­dolkodását. követték őt. Nagy híre lett ennek a faluban. nak is meg nekem is — hogy mi sem maradunk le más köz­ségek mögött. Nálunk még nem volt termelőszövetkezet. S amint értesültünk, a szomszé­dos községek tsz-ei sem hasz­nálták ki kellőképpen a lehe­tőségeket, nem bizonyították be eléggé a szövetkezeti gaz­dálkodás előnyét. Ezekből kiin­dulva tudtuk, hogy nem lesz könnyű munkánk. S hogy mennyire nem köny- nyű, ezt a gyakorlat legjobban igazolja. Az emberek gondolat- menetének, évtizedek alatt ki­alakult nézetének, életmódjá­nak megváltoztatása komoly és állandó harcot követel. A maradiság és a fejlődés harca ez. Bár az új győzelme tör­vényszerű, de nem megy ma­gától, az emberek aktív csele­kedetére van szükség. Ezeknek az elveknek alapján az aktívaértekezletet követő napokban pártvezetőségi ülést, majd népnevelő-értekezletet tartottak, megbeszélték a leg­fontosabb tennivalókat. Ezzel elkezdődött a párt politikájá­nak végrehajtásáért vívoti harc. zületett az eredménye Mindenki erről beszélt. Egye­sek érdeklődése fokozódott az új iránt, mások kiállva a régi mellett, támadták a belépőket. E harc során igen helyesen válaszolt Juhász László 7 hol­das dolgozó paraszt: — Ha a párt nem a dolgo­zók életének megjavítását tűz­né célul, saját maga ellen cse­lekedne — mondotta. — De a párt csak rajtunk, dolgozókon keresztül tudja célkitűzéseit végrehajtani. Ha nem azt tesz- szük, saját magunknak va­gyunk ellenségei. Sörös elvtárs pedig így véle­kedett: — A termelőszövetkezet, igen ez a jobb élet útja, amely olyan életet biztosít, amelyről a parasztság már régen álmo­dozott. S az ezért folytatott lendüle­tes júniusi felvilágosító munka eredményeként összesen 12 kis- és középparaszt válasz­totta ezt az utat. Július hónapban mintha már a fáradtság jelei mutatkoztak volna a népnevelőkön, alábbhagytak a felvilágosító munkával. A pártvezetőség tevékenysége is csökkent. Az ellenséges né­zetek erősödtek. Tagadták a termelőszövetkezetek fölényét azt mondották, hogy a tsz-ben soha sem lesz egyetértés, s úgy beszéltek a tsz-tagokról, mint a cselédekről. Mivel a pártszervezet nem lépett fel kellőképpen az ilyen megnyil­vánulások ellen, ennek követ­kezményeként júliusban már csak 5 belépő volt. A pártszervezet és a tanács részéről igen komoly hiba, hogy a nyilatkozat kitöltése után, nem foglalkoznak a be­lépőkkel. Pedig az igen fon­tos. ők képviselik az újat, út­törők pártunk politikájában. Az ő munkájuk a közös gaz­dálkodás melletti kiállásuk alapja a további sikereknek. Visszaesés tapasztalható az egyéniekkel való foglalkozás­ban is. Nem rendszeresek és nem elég tartalmasak a velük való elbeszélgetések. Ezt a munkát most egyedül a tanács irányítja. Csak a tanács nem képes ezt a feladatot súlyá­nak megfelelően megoldani, így fordulhatott elő, hogy a tekintélyesebb középparasztok­kal — Balázs János, Tóth Já­nos, Szmorád Sándor, Juhász János, Králik Gyula és Tő­zsén Lajossal — folytatott be­szélgetés óta ismét egy hét telt el, de még nem keresték fel őket lakásukon — mondja Tóth Já­nos elvtárs. A gyenge politikai munka súlyos hiányosságoknak lett az okozója. Á belépési nyi­latkozatot kitöltők és a kí­vülállók között nincs meg a kellő megértés. A középparaszt­ság egy része szinte gátolja a további fejlődést. Azok pedig, akik már hitet tettek a szö­vetkezés mellett, nem hajlan­dók a középparasztokkal együtt dolgozni. A pártszervezetnek a jövőben sokkal jobban figye­lembe kell venni, hogy politi­kai fejlődés nélkül nincs és nem is lehet gazdasági fellen­dülés, s főleg nem lehet végre­hajtani ilyen komoly gazdasági átalakulást. A jövőben a pártszervezet új­ra vigye harcba népnevelőit, mint azt június első felében tette. Nap mint nap magyaráz­zák a szövetkezeti gazdálkodás előnyét magának a dolgozó pa­rasztnak a község és az ál­lam szemszögéből. Jó munká­val érjék el, hogy a község 21 középparasztja — akik még 310 hold földterületet tar­tanak kezükben — és az egyéni parasztok többsége csatlakoz­zon a mozgalomhoz, hogy pár­tunk célkitűzése minél előbb valóra váljon községükben. Az eddigieknél sokkal többet kell foglalkozni azokkal a dol­gozó parasztokkal, akik már ráléptek az új útra — szakítottak a régivel — hogy ismerőseik, rokonaik, barátaik meggyőzésével erősítsék saját táborukat, a párt politikájá­nak végrehajtását (K — B) AZ ÉVI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT Teljesítik a VIT tiszteletére tett fogadalmukat (Tudósítónktól.) A DISZ kongresszusi ver­senyében elért kitűnő ered­ményéért Budavári Károly Kossuth- díjas csapatvezető neve be­került a Nógrád megyei DISZ-bizottság dicsőség­könyvébe. M brigád nevében Budavári Károly akkor azt a fogadalmat tette, hogy a VIT és a bányász­nap tiszteletére a nógrádi DISZ-brigádok által vállalt 10 000 tonna szénből 2500 ton­nát saját csapatával küld a felszínre. Nem sokkal több, mint egy hónap telt el a fel­ajánlás óta. de ez az idő ko­moly sikereket hozott. A csa­pat hat munkahelyén ciklusos munkaszervezéssel dolgoznak. Ezzel elérték, hogy 2—3 mun­kahelyen mindig lerobbantott szénkészletet adnak át a vál­tásnak, amely azonnal meg­kezdheti a rakodást. Az új munkahelyek feltárását és előkészítését is saját maguk végzik. így elkerülik az eset­leges utólagos javításokat, ki­igazításokat és késedelem nél­kül kezdhetik a munkájukat. A jól szervezett munka ered­ményeként a Budavári-csapat máris arról számolhat be, hogy már elhagyta az aknát az 1500 tonna terven felüli szén is. A zagyvái szénbányák üzemegységének 3 DISZ-bri- gádja a VIT tiszteletére 150 tonna terven felüli szén kiter­melését vállalták. Fiataljaink e vállalásuknak túlteljesítéséért lelkesen indultak harcba. Egy­mással versenyeztek az elsősé­gért. A tröszt egyik legjobb DISZ-brigádja Kovács László brigádját Gajdár Pál brigádja szólította párosversenyre. A DISZ-brigádok között folyó ne. mes verseny napról napra jobb eredményeket hozott. Gajdár Pál brigádja július havi tervét 141.3 százalékra teljesítette és 232.4 tonna szenet adott terven felül. Mintegy 23 százalékkal előzte meg Kovács László DISZ brigádját, amely 77,6 tonna szenet adott terven felül. Most augusztus 20-ra, alkot­mányunk ünnepére és ä bá­nyásznap tiszteletére indított versenyben Gajdár Pál brigád­ja arra tett ígéretet, hogy el­nyerik a zagyvái üzemegység legjobb brigádja címet. A verseny nem lesz könnyűi A győzelemért kemény harcot kell vívniok, mert az újonnan alakult Kánya és Bozó DISZ- brigádok is csatlakoztak a ver­senyhez és mind keményen harcol az elsőbbségért. Nem lesz gondjuk Üvegre a háziasszonyoknak Az üveghiány miatt két év­vel ezelőtt még országszerte nagy gondot okozott a háziasz- szonyoknak a befőzés. Idén már nem lesz ilyen problé­májuk. A Salgótarjáni Üveg­gyár jelentősen növelte az idénvüvegáru termelését. Ez év első hét hónapjában már más­félszer annyi befőttes-. babos-, lekváros és uborkásüveget gyártottak, mint 1954 azonos időszakában. Az idén már több, mint 2 millió darabot bo­csátottak a kereskedelem ren­delkezésére, és az év végéig még majdnem 2 millió darabot gyártanak. A SZOROSPATAKI BÁNYÁSZOK SZÉP EREDMÉNYE (Tudósítónktól.) Az elmúlt héten megyénk lapjában hírt adtam az egyen­letes termelés tapasztalatairól a szorospataki üzemegységnél. Ezúttal a tervteljesítésről és a példamutató csapatainkról szá­molok be. Július havi tervün­ket 102,4 százalékra teljesítet­tük annak ellenére, hogy az Északi-táróban a széntelep el­vékonyodott és a nagy kőzet­nyomási viszonyok miatt a fej. tési munkahelyeket nem tud­tuk megindítani. A dolgozók lelkesedése azonban leküzdötte a nehézségeket és nem egy bri­gádunk van olyan, mint Sulyok András DISZ-brigádja, amely 133,9 százalékra teljesítette jú­lius havi tervét. A legjobb eredményt Csúz Sándor DISZ- brigádja érte el, amely 146,1 százalékban tett eleget tervé­nek. Dicséret illeti Tari Ferenc, Orava József brigádján kívül Szabó Lajos DISZ-brigádját is, amely 118,7 százalékra teljesí­tette július havi tervét. Fuchs Jenő igazgató MIÉRT VÉSZ KÁRBA EGYESEK LELKESEDÉSE (Tudósítónktól.) Július hóban nem kevesebb, mint 2 darab Roosseman-típu- sú szállítószalagot, 5 darab 5 tonnás talbótkocsit és ugyan­annyi szállítókocsit kellett a Bányagépgyár lakatosműhe­lyének elkészítenie. A munka nem oly egyszerű. Bizony gyakran előfordul, hogy vagy a darabolás késik, vagy az esztergályozási munkák ma­radtak el, de annál ritkább esetben fordul az elő, hogy a lakatos dolgozók hátráltatnák a munkát. A lakatosműhely munkájának eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint Parádi Gyula sztahanovista 17 tagú lakatos-brigádjának ered­ménye. amely az új normával is 205 százalékra teljesítette július havi tervét. A brigád a kitűzött határidő előtt készí­tette el az 5 darab személy­szállító-kocsit, az 5 darab tál* bót-kocsit és a 2 darab Roos- seman szállítószalagot. Ennek ellenére föltehet! bárki a kérdést, vajon mi le­het az oka annak, hogy még 93 százalékra sem teljesítettük befejezett termelési tervün­ket. A tervlemaradás legfőbb oka — a már hagyományos szám­ba menő — sebességváltó hiá­nya. De gyárunkban is bőven van hiányosság. Nem készült el 4 darab szivattyú, 2 darab pécsi-szalag sem. A vitla- szerelde dolgozói nem készí­tették el a 4 darab dorogi vit- lát. A fent említett hiányossá­gok mellett, nem kielégítő a munkafegyelem sem. Július­ban 11 fő 17 napot maradt iga­zolatlanul távol az üzemtől, AZ ERŐMŰ KARBANTARTÓINAK ÚJABB SIKEREI (Tudósítónktól.) A Vízválasztói Erőmű dol­gozói becsülettel küzdenek a tervek teljesítéséért. A karban. tartó dolgozók, az éves terv silteres teljesítése érdekében arra tettek ígéretet, hogy a karbantartási idő 10 százalé­kos megrövidítésével, 500 MWÚ villamosenergia többter­melést fognak biztosítani. Ka­marás József és Horváth György karbantartó brigádok májusban 114,5, júniusban 127,7, júliusban pedig 115 szá­zalékra teljesítették tervüket, A júliusban elért eredményük alapján az egyes és a kettes számú kazán főjavítását 20 nap helyett 17 nap alatt vé­gezték el. Lelkes munkájuk eredményeként a vállalt 500 MWÓ villamosenergiával szemben, 516 MWÓ-t biztosi* tottak.

Next

/
Thumbnails
Contents