Szabad Nógrád. 1955. augusztus (11. évfolyam. 60-68. szám)

1955-08-13 / 63. szám

A járási gabonabegyűjtés versenye 1. Rétsági járás 30,9 százaiéi os teljesítés­sel. Ebben a járásban van a legkevesebb hátralékos. A jelentés napján 11 gazda nem teljesítette beadási kötelezettségét a cséplő­géptől. 2. Balassagyarmati járás, 20,2 százalékos eredménnyel. 3. Széchényi járás, 17,9 százalékos ered­ménnyel. 4. Pásztói járás, 12,5 százalékkal, 5. Salgótarjáni járás, 12,2 százalékkal; VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1955. AUGUSZTUS 13. A felemelkedés verő fény es útján... 1948-ban, az új kenyér ünnepén hívta fel Rákosi elvtárs kecskeméti beszédében, a dolgozó parasztok figyelmét arra, hogy el­maradt mezőgazdaságunkat csak úgy tud­juk korszerűsíteni, parasztságunk életszín­vonalát csak úgy lehet tartósan és jelentős mértékben emelni, a kulturális elmaradott­ságot végleg felszámolni, ha az egyéni gaz­dálkodás bizonytalanságáról áttérnek a boldogulás felé vezető útra: a társas, a szö­vetkezeti gazdálkodásra. A szocialista társadalom építése, az egész népgazdaság egységes, szocialista ala­pokra való helyezése megköveteli, hogy a szocializmust ne csak a városban, hanem a falun is építsük. S le kell szögezni világo­san és félreérthetetlenül, hogy a szocializ­mus. falun való építésének fő útja: a szét­forgácsolt kisparaszti gazdaságok egyesítése, az önkéntesség elve alapján, szocialista nagy­üzemi gazdaságokban. Más út nincs! A sző* vetkezeti út biztosítja egyedül, a mezőgaz­dasági termelés színvonalának állandó és. nagyarányú növeléséi, a szövetkezeti pa­rasztság jólétének tartós emelését. A termelőszövetkezeti mozgalom erőteljes támogatását a Magyar Népköztársaság Al­kotmánya is törvényesíti: „A Magyar Nép­köztársaság elismeri és biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz és kötelességének tekinti, hogy állami gazdaságok szervezé­sével. mezőgazdasági gépállomásokkal, az önkéntes társulás és a közös munka alapján működő termelőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlő­dését.” A kisparaszti gazdaságoknak . a nagyüze­mi gazdaságba való tömörítése, a termelőszö­vetkezeti mozgalom elsősorban történő tá­mogatása nem jelenti azt, hogy az állam nem támogatja az egyéni parasztgazdaságo­kat. Az átszervezés időszakában is kisgépek- .fcel, .műtrágyával, ..nemesített .vetőmaggal, se­gíti az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz­tokat. hogy kiaknázhassák a kisgazdaságok korlátolt termelési lehetőségeit. A kisparasz­ti gazdaságok éppen a kötöttségek miatt nem biztosíthatják a termelés állandó fejlő­dését s a tartós életszínvonal emelkedését: erre csak a szocialista nagyüzem képes. Ez az igazság! Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy Rákosi elvtárs kecskeméti beszéde óta, pár­tunk vezetésével, megyénk dolgozó paraszt­ságának jelentős része is rálépett a közös nagyüzemi gazdálkodás útjára. S ez a moz­galom évről évre erősödik. A 84 mezőgazda- sági termelőszövetkezetben, a 13 I-es és Il-es típusú termelőcsoportofeban többezer ka- tasztrális hold földön, több mint 3000 boldog szövetkezeti paraszt építi falun a szocializ­must. Az elmúlt pár évben elterjedt káros jobb­oldali nézetek akadályozták a szövetkezeti mozgalom egészséges fejlődését. Ezek a né­zetek tagadták a termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésének, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének szükségességét és ez­zel súlyos kárt okoztak a szocializmus ügyé­nek hazánkban. „Az ilyenfajta nézeteknek — mondja a Központi Vezetőség 1955. március 4-i határozata — nagy szerepük van abban, íihogy termelőszövetkezeti mozgalmunk az elmúlt évben számszerűen nem nőtt, sőt valamelyest csökkent, jóllehet, a termelő- szövetkezetek jelentős részében, a tagok élet­módja ma már jobb, mint az egyénileg gaz­dálkodó középparasztoké.“ A jobboldali néze­tek a dolgozó parasztság becsapásét jelen­tették, mert azt az illúziót keltették, hogy a kisgazdaságok keretei között, az egyénileg dolgozó parasztság nagy többsége, tartósan magas jólétet érhet el. E helytelen és nép­ellenes nézetek következtében sok dolgozó paraszt eltávolodott a szövetkezetektől. Világosan kell látni, hogy a párt és a kor­mány . minden támogatása ellenére, a kispa­raszti gazdaságok a termelés színvonalát csak korlátozottan emelhetik. Megyénk élenjáró szövetkezeteinek több­éves tapasztalata bizonyítja, hogy a gépi technika széleskörű felhasználásával, az agrotechnikai módszerek bátor alkalmazásá­val, a szövetkezeti parasztok alkotó lelkese­désével és kezdeményezésével biztosítani le­het. a munkatermelékenység szakadatlan emelését. a terméseredmények növelését. Például a berkenyéi Petőfi Termelőszövet­kezet 1950-ben rozsból 7, míg 1954-ben 9,16 mázsa kh-kénti termést ért el. Cukorrépá­ból az 1950-es évi 50 mázsa helyett kh-ként 250 mázsás termést ért el 1954-ben. A paío- tási Május 1 Termelőszövetkezet évről évre növeli gabonatermelését. Ez évben is több mint 15 mázsás búzatermést értek el hol­danként. A szurdokpüspöki Béke Termelő­szövetkezet rozsból 23,9, a ludányhalászi Al­kotmány TSZ árpáiból több mint 22 mázsás átlagtermést ért el. Ezekben a termelőszö­vetkezetekben már tudományos módszerek­kel és modern gépekkel művelik a földet és a termést nagyteljesítményű arató- kévekötő gépek és kombájnok végzik. Az ilyen ter­méseredmények elérésére és a modern nagyteljesítményű gépek használatára a kis­paraszti gazdaság nem képes! A szövetkeze­tekben más egyéb mellék üzemágakkal is foglalkoznak, amelyek magas jövedelmet biztosítanak. A romhányi II. Rákóczi TSZ tejfeldolgozó-üzemet létesített, amely 60 000 forint jövedelmet hozott a szövetkezetnek. A segédfeldolgozó üzemekből mintegy 120 000 forint különbevételhez jut a tagság. Hasonló tapasztalatok vannak az állatte­nyésztés területén is. A nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezetben az állattenyésztés a fő jövedelmi forrás. Teheneiket a legkorsze­rűbben tartják s egyedi etetést alkalmaznak. Teheneik túlnyomórésze törzskönyvi ellen­őrzés alatt áll. ami. biztosítéka a minőségi tenyésztésnek. így nem csoda, ha tejterme­lésből 7—8000 forint bevételt számol el minden hónapban a tsz. A dejtári József At­tila TSZ-ben. a sertéstenyésztés évente több 10 000 forint bevételt eredményez. Mindezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a nagyüzemi gazdaságokban a termés- eredmények növelésének, az önköltség csök­kentésének olyan lehetőségei vannak, amely- lyel a kisgazdaságok nem rendelkeznek. Pár­tunk Központi Vezetősége szétzúzta, meg­semmisítette az antimarxista, népellenes jobboldali nézeteket és ismételten bebizo­nyította — a tudományos földművelést foly­tató termelőszövetkezetek példájával — hogy a termelőszövetkezet a legbiztosabb útja a mezőgazdasági termelés növelésének és egyben a dolgozó parasztság tartós fel­emelkedésének. Ezért a mezőgazdaság álta­lános fellendítése csak a meglévő termelő­szövetkezetek fejlesztésével és új szövetke­zetek" egyidejű létesítésével valósítható meg, Dolgozó parasztjaink sökan már kemény, csattanós választ adtak a még jobboldali né­zetet vallóknak. Ez évben 480 kis- és közép­paraszt 1122 hold földdel a szövetkezeti gaz­dálkodás útját választotta. Ezenkívül hat új termelőszövetkezet alakult. Diósjenő szövet­kezeti községgé lett. Csak júliusban, tehát egyetlen egy hónap alatt. 74 családdal, 88 taggal és 260 hold földdel gyarapodott a szövetkezeti mozgalom. Az eredmények ellenére tovább kell erő­síteni a termelőszövetkezeteket, tovább kell emelni mind a növénytermelés, mind pedig az állattenyésztés színvonalát. Azon kell dolgozni, hogy a tsz-ek a kenyérgabona ter­melése mellett egyre több munkaigényes növényt, kukoricát, répát, iparinövényt, zöld­séget és gyümölcsöt termeljenek, hogy ál­landóan emeljék ezek ho-zamát. Növeljék a takarmánytermelést is, mely alapja a fejlett állattenyésztésnek. Nem szabad elfelejtenünk egy pillanatra sem, hogy az egyénileg dolgo­zó parasztok számára, azok a termelőszövet­kezetek vonzóak, amelyek példamutatóan gazdálkodnak, betartják a szövetkezet törvé­nyeit és tagjaiknak magas jövedelmet tud­nak biztosítani, mint például az érsekvad­kerti termelőszövetkezet, ahol egy munka­egységre körülbelül több mint 4 kilogramm kenyérgabona fog jutni. A fejlesztés fontos feltétele, hogy a terme­lőszövetkezet és az egyénileg dolgozó parasz­tok között baráti, segítő legyen a kapcsolat. Ha a kapcsolat jó. már egy lépéssel közelebb vittük a dolgozó parasztokat a szövetkezet­hez. Helytelen és a szövetkezeti mozgalomra káros az az elzárkózás és befeléíordulás, amely például az egyházasdengelegd Rákosi­ban is tapasztalható. U;gy néz ki, hogy egyes termelőszövetkezetek eltitkolják eredményei­ket, jó módszereiket az egyéniek elől. Ezt a káros nézetet fel kell számolni, mert nekünk most különösen a szövetkezeti tagság közre­működésével, nevelő, szervező munkával, az önkéntesség elvének szigorú betartásával elő kell segíteni, hogy a dolgozó parasztok egyre nagyobb számban lépjenek be a szövetkezet­be, vagy új szövetkezetei alakítsanak. Nap mint nap magyaráznunk kell az egyénileg dolgozó parasztoknak a termelőszövetkezeti gazdaság előnyeit, ismertetnünk kell előttük a szövetkezeti tagok életét, munkáját. Úgy kell dolgoznunk, hogy az elkövetkezendő né­hány évben elérjük: a mezőgazdaságban túl­súlyba kerüljön a szocialista nagyüzem: gazdaság. Minden feltétel meg van ahhoz, hogy ezt megvalósítsuk. A dolgozó parasztok azért tudták s tud­ják elérni továbbra is a szövetkezeti mozga­lomban a szép eredményeket, mert a munkásosztály segítségét, támogatását élve­zik, s mert a párt mindig azon munkálko­dott, s munkálkodik a jövőben is, hogy szi­lárdítsa s még szorosabbá kovácsolja a mun­kások és a dolgozó parasztok szövetségét. MAI SZÁMUNKBAN egész oldalas összeállí­tás a varsányi Dózsa TSZ-ről (3. oldal). KÖSZÖNTJÜK MEGYÉNK VASUTASAIT Vasutas dolgozóinkat ünnep­li holnap az egész ország. Üd­vözlésükre készülnek pártunk, kormányunk, a gazdasági és kulturális élet különböző ágá­ban dolgozók. Molnár Márton váltókezelő Mi. nógrádiak, elsősorban . megyénk vasú tasainak munká­ját ismerjük, őket üdvözöljük először s ez az üdvözlés úgy lehet méltó, ha beszélünk ered­ményeikről. életükről és mun­kájukról. A salgótarjáni fűtőház dol­gozói az alkotmány és a vas­utasnap tiszteletére indított versenyben, júliusban az idő­szakos mozdonyjavítási tervet 100 százalékra teljesítették. Nem is akárhogyan. E mun­kára előírt átlagos javítási költséget 1600 forintról 1411 forintra csökkentették. A fűtő- ■ ház az elegvtonna tervet 108,9 I százalékra teljesítette. Azt mondják, hogy ez a mozdony­vezetőknek köszönhető, akik a verseny ideje alatt 5494 tonna túlsúlyt továbbítottak terven felül. A túlsúlyos vona­tok továbbításánál Bodor La jós mozdonyvezető és Varga Sándor fűtő 1829 tonna túl­súlyt továbbított. Kelecsényi Ferenc mozdonyvezető brigád­ja is 733 tonna túlsúlyt továb­bított vállalásán felül. A nemes versenyben a kis- terenyei vasutasok is becsület­tel helytálltak. A „mozdonyo- sok“ egymással versenyeztek az elsőbbségért és azért, hogy melyikük tud több szenet megtakarítani népgazdaságunknak. Timár László mozdonyvezető és fű­tője azt vállalta, hogy száz elegytonna tervük 5 százalékos túlteljesítése mellett, 3 száza­lékos szénmegtakarítást érnek el. Adott szavukat valóravál- tották, az első féléves terv si­keres túlteljesítését követő jú­liusban száz elegy torma tervü­ket 109 százalékra teljesítették és az év eleiétől a mai napig közel 40 tonna szenet takarí­tottak meg. Ezzel a szénmeny- nyiséggel csaknem másfél hó­napig biztosítják a közleke­dést Kisterenyétől Kálig, illet­ve Mátranovákig. A kisterenyeiek úgy terve­zik, hogy a vasutasnapon béke­vonatot indítanak Szolnokon át Szeged felé. Az ünnepségen kultúrműsorral, sportműsorok­kal is fellépnek a vasutas dol­gozók. Nagybátonyban a vasúti for­galom dolgozói a vasutasnap tiszteletére az irányvonalok számának további növelését ajánlották fel. Az első félév­ben több mint 400 irányvona­Timár László mozdonyvezető tot indítottak útnak. Az elmúlt hónapban is 50 irányvonat hagyta el az állomást. Jó munkájukat igazolja az is, hogy augusztus 1-től 10-ig több mint 20 irányvonatot indítottak útnak. De mint mondják, Kecs­kés Ambrus. Sándor Géza és Kiss András forgalmi dolgozók is hozzájárultak az eredmé­nyes munkához, mert a vona­tok összeállítási idejét 20—25 perccel megrövidítették, ön­zetlen munkájuknak nagy ré­sze van abban — s az állomás valamennyi dolgozójának —, hogy nagyobb vagonhiány Nagybátonyban ez évben még nem fordult elő. ÜNNEPELJÜK EGYÜTT AÜGÜSZTÜS20-ÁT Országszerte munkás-paraszt találkozók, lesznek augusztus 20-án. Megyénk nagyüzemei­nek dolgozóit meghívták a termelőszövetkezetek tagjai baráti beszélgetésre, és egy kis tapasztalatcserére. Érkez­tek levelek szerkesztőségünk­höz, amelyekben a nagy üze­mek adják vissza a baráti meghívást. Ezek közül köz­lünk kettőt. E baráti találko­zók célja: minél jobban elmé­lyíteni az ivarban dolgozók, és a mezőgazdaság munkásai­nak, a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok barátságát. Tűzhelygyár! levél A Tűzhelygyár dolgozói ^ hatalmas lelkesedéssel készülnek alkotmányunk meg­ünneplésére. A termelés frontján újabb sikereket, egy­re nagyszerűbb eredményeket érnek el. Tervük teljesítése mellett nagy segítséget nyúj­tottak és nyújtanak a jövő­ben is termelőszövetkezeteink dolgozóinak a növényápolás­ban és az aratási munkálatok­nál. Szeretnénk, ha a Tűz­helygyár dolgozói és az álta­luk patronált termelőszövet­kezeti dolgozók kapcsolata még szorosabbra fűződne. Ép­pen ebből a célból a Tűzhely­gyár dolgozói és vezetősége alkotmányunk és az új kenyér ünnepére meghívja a terme­lőszövetkezetek élenjáró dol­gozóit üzemünkbe, egy ott rendezett kollektív ünnep­ségre. ­A Tűzhelygyár által patro­nált termelőszövetkezetek kö­zül a mihálygergei termelő- szövetkezetből 6, a karancs- keszi Szabadság TSZből 9, a karancskeszi Rákóczi TSZ-ből 9 és a bocsárlapujtői Üj Ba­rázda TSZ-ből 6 termelőszö­vetkezeti élenjáró dolgozót és ugyanezen községekből 5 ki­váló, egyénileg dolgozó pa­rasztot hívunk meg augusztus 20-ra üzemünkbe. Dolgozóink nagy szeretettel várják meg­hívott vendégeinket, az üzem vezetősége gondoskodik a pa­rasztküldöttség kellő fogadta­tásáról, szórakozásáról és el­látásáról. Hiszünk abban, hogy ez a munkás-paraszt találkozó to­vább erősíti a munkás-paraszt szövetséget és elősegíti mező- gazdaságunk szocialista át­szervezését. A tűzhelygyári dolgozók nevében: Marczinek István párttitkár Oravecz László igazgató Merlák Mihály ÜB-elnök Bencze Barna DISZ-titkár Kurucz István kiváló dolgozó Wveggyari levél M1 a Salgótarjáni Üveg­gyár dolgozói augusztus 20-ra. alkotmányunk méltó megünneplésére szocialista munkaversennyel küzdünk a többtermelésért. Elhatároztuk, hogy a munkás-paraszt szövet­ség elmélyítése érdekében, al­kotmányunk ünnepére vendé­gül látjuk a pásztói Szabadság és Béke. a szurdokpüspöki Bé­ke Termelőszövetkezet élen­járó dolgozóiból álló küldöttsé­get, valamint a sziráki állami gazdaság néhány kiváló dolgo­zóját. Meghívunk ezenkívül 5 kiváló egyénileg dolgozó pa­rasztot is. Szeretnénk megismertetni a dolgozó paraszt elvtársakkal üzemünket, termelvényeinket, vagyis egész munkánkat; Ugyanakkor gondoskodnánk vendégeink ellátásáról, szóra­koztatásáról. Kultúrcsoportunfc lelkesen készül e munkás-pa­raszt találkozó megünneplésé­re. Mi, ipari dolgozók meleg szeretettel várjuk vendégeinket a nagy napra. A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói nevében: Schink József a Szakma kiváló dolgozója Varga Lajosné kiváló dolgozó Gibella József kiváló dolgozó Batta Jenő kiváló műszaki dolgozó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents