Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)

1955-07-06 / 52. szám

4 SZABAD NOGR'Id 1955. július 6. ct ulpS 5Jké-ö£* Egyre szélesednek a gazdasági kapcsolatok Lengyelország és India között A Lengyelországból Indiába irányuló kivitel 1954-ben 15- szörösen nőtt 1953-hoz képest. Az idén előreláthatólag még négyszeresére emelkedik. Uj-Delhiben október 29-től december 15-ig Nemzetközi Ipari Vásárt tartanak, amelyen a Lengyel Népköztársaság is részt vesz. Mintegy 2400 négy­zetméter területen mutatja be iparának újabb vívmányait, a többi között a „Star 20“-típusú teherautókat, amelyek úgy ké­szültek, hogy jól megállják he­lyüket a forró égöv alatt is. Az Új-Delhiben rendezendő vá­sárnak nagy a jelentősége Lengyelország szempontjából, mert itt újabb kereskedelmi kapcsolatokat létesíthet az ázsiai és afrikai országokkal. ■ India elhatározta, hogy 2500 fedett tehervagont vásárol Len­gyelországtól. Érdemes meg­említeni, hogy Lengyelország kapta meg ezt a rendelést ugyanakkor, amikor több ka­pitalista ország is szerette vol­na megszerezni. A Kis-Kárpáfok legmejasabb csúcsán építik Szlovákia televíziós adóját A Kis-Kárpátok legmaga­sabb csúcsán, a Kamzik-he- gyen megkezdték Szlovákia el­ső televíziós adójának építé­sét. Már készen állnak a mun­kások kényelmesen berende­zett szállásai és az irodák. Az idesereglett munkások nagy lelkesedéssel végzik nehéz munkájukat: napi tervüket 170—180 százalékra teljesítik. A szakemberek azért válasz­tották a Kamzik-hegyet a tele­víziós adó helyévé, mert elő­nyös fekvése minden olyan ter­mészetes akadályt kiküszöböl, amely károsan befolyásolná az adást. A felépített televíziós adó hatókörzete eléri a 150 ki­lométert, tehát csaknem 100 kilométerrel nagyobb, mint a prágai adóé. A bratislavai tele­víziós adást például Szlovákián kívül Budapesten és Bécsben is figyelemmel kísérhetik majd. A bratislavai televíziós stú­diót a Gottwald téren építik fel. A kísérleti adásokra 1956 novemberében kerül sor. 1957- ben pedig már rendszeresen sugároz műsort a Kis-Kárpá- tokban épülő televíziós adó. (Bratislavai Pravda, június 27.) A technika maximális kihasználása a román szempárban A kormányzat gondoskodása folytán a román szénipar a né­pi hatalom éveiben nagy fejlő­dési fokot ért el. Uj bányák nyíltak meg, a meglévő bányá­kat pedig tovább fejlesztették. Ma már az ország minden szénbányájában mind fokozot­tabb mértékben alkalmaznak gépeket a nehéz munkafolya-' mátoknál, (például pneuma­tikus kalapácsokat, fúróberen­dezéseket, futószalagokat, fej­tőgépeket, rakodógépeket, kom­bájnokat). A dolgozó nép büsz­ke arra, hogy ezeknek a beren­dezéseknek jelentős részét a Román Népköztársaság gépipa­ra gyártja. Az elmúlt év végén a fron­tális szénfejtés gépesítési foka 80.2 százalék, vájármunkásé 83.2 százalék, földalatti szállí­tásé 88,1 százalék volt. A gépe­sítés jelentősen megkönnyítet­te a bányászok munkáját és a széntermelés emelkedéséihez vezetett. 1954-ben majdnem két és félszer annyi szenet termel­tek, mint 1945-ben. Szám'os bányavállalat dolgo­zói nagy tapasztalatokra tettek szert az új technika alkalma­zásában és sikerült jelentősen emelniök a termelékenységet. Petrila, Aninoasa, Vulcan és más bányákban, a dolgozók saját tapasztalataik alapján be­bizonyították, hogy milyen le­hetőségeket rejt magában a gépek és berendezések jobb ki­használása a széntermelés emelésének szempontjából. A bányászok értékes javaslatok­kal járultak hozzá a munka és a termelés jobb megszervezé­séhez, a fejlett módszerek ki- terjesztéséhez szükséges felté­telek megteremtéséhez. Ezek a javaslatok gyakorlati meg­valósításra kerültek. Petrila bányászainak sikerült ilymó- don a gépek és a berendezések számának növelése nélkül 100 és 100 tonna szenet termelniük terven felül. A technika alkalmazásának megjavítása a széniparban szo­rosan összefügg a széntermelés néhány haladó módszerének elsajátításával és alkalmazásá­val, a munka szervezésére vo­natkozó új módszer bevezeté­sével. Ilyen új módszer például elsősorban a frontális vájatok módszerének alkalmazása. A frontális tárnák lehetővé teszik a bányászati technika legfej­lettebb vívmányainak alkal­mazását, mégpedig az új gé­pek, kombájnok, szállítóberen­dezések igénybevételét, ame­lyeket a régi módszernél csak kismértékben lehetett felhasz­nálni. így például a sarmasági és a chiejdi bányászok frontális módszerrel 60 százalékra emel­ték a termelékenységet. A ciklusos grafikon módsze­rének minél szélesebb körű al­kalmazása a munka termelé­kenységének jelentős fokozó­dásához, a technika alkalmazá­sának meg javulásához vezet. A godeni bányában több brigád 40 százalékkal növelte előre­haladását ezzel a módszerrel. A rafirai bányában minden brigád 20 százalékkal túltelje­síti tervét a ciklusos grafikon módszerével. A lőrinepusztai DISZ-fiatalokhoz Mi, a cered-tótújfalui Búzakalász TSZ Kossuth Bajos DISZ-alapszervezet Petőfi-brigád tagjai párosversenyre hív­juk ki a lőrinepusztai DISZ-alapszervezet héttagú brigádját, valamint brigádjának minden egyes tagját. A brigád elhatározta, hogy az V. Világifjúsági Talál­kozó tiszteletére párosversenyre hívja ki a lőrinepusztai tsz DISZ-brigádját. A verseny a lőrinepusztaiak által megadott szempontok szerint folyik, csupán azt kívánjuk hozzátenni, hogy harcolni fogunk azért, hogy szövetkezetünk időben tel­jesítse beadási kötelezettségét. Mi, a brigád férfidolgozói vállaljuk, hogy munkaegysé­günket 105 százalékra, (a női dolgozók pedig 100 százalékra) teljesítjük. Kérjük tehát a lőrinepusztai DISZ-szervezetet, hogy fo­gadja el ezt a párosversenyt. Előre az V. Világifjúsági Találkozó tiszteletére megindí­tott párosverseny megnyeréséért! Előre a gazdasági év sike­res befejezéséért! Előre a beadás gyors és időbeni teljesíté­*éert! Köböl Barna DISZ-titkár * A megyei DISZ végrehajtó bizottsága helyesli és támo­gatja a cered-tótújfalui TSZ DISZ-szervezet párosverseny kihívását és a versenyt megnyerő DISZ-a'apszervezetet a ver seuy kiértékelése után 1 db táska-gramofon és 10 db lemez­zel fogja jutalmazni. A jutalmat október 16-án adjuk át a győztes DISZ- brigádnak. Lipták József, DISZ MB első titkár VARSÓ FELÉ... Mennék én is Varsó felé Kis motyóvai a kezemben S esténként Békésen hajtanám le A fű-hotelbe a fejem. De túl vagyok már A negyvenen! Mennék én is Varsó felé Hátamon a hegedűmmel S reggelenként belevonóznék A lányok, fiúk fülébe, Hogy jöjjenek velem, De túl vagyok már A negyvenen! Mennék én is Varsó felé Kötetre való verseimmel, Hogy elcseréljem őket Valami izzó provencei, Indus vagy arab verssel, De túl vagyok már A negyvenen! Mennék én is Varsó felé Kislányom szőke hajtincsével Hogy arany szálait A VIT zászlajába szőjjem, De mivel túl vagyok Már a negyvenen — Postán, levélben küldöm el, A selymes szálakat a VIT-re, S szép lánykezek Szövik majd a zászlók selymébe, Ezeket az izzó haj-betüket: „Béke! Béke! Béke!“ Böjti Zoltán ^GfXiŐf iifötca nMtefófi/jfgr Köszönjük a lelkes könyvpropagandisták segítségét! Előttem vannak az ünnepi könyvhét végleges eredményei. Örülök az Állami Könyvter­jesztő Vállalat boltjában és sátraiban lebonyolított szép forgalomnak, de még jobban örülök annak, hogy a salgótar­jáni járás üzemeiben, vállala­tainál és iskoláiban rendezett könyvvásárok különösen jól sikerültek az idén. A Tűzhely­gyárban például — ahol az üzem pártbizottsága és Ora- vecz igazgató elvtárs szívügyé­nek tekintette a könyvhét meg­rendezését — 6470 forint érté­kű könyvet adtak el, ebből 974 forint értékben politikai tárgyú műveket vásároltak a dolgozók. Igen jól fogytak itt a szovjet és az új magyar iro­dalom könyvheti újdonságai. Duclos-aknán 1185 forintos for­galom volt, a Szénszolgáltató­nál (amely pedig kislétszámú vállalat!) 690 forint összegű könyvet adtak el. De így sorol­hatnánk tovább a többi adato­kat is. Végeredményben a já­rás üzemeiben, vállalatainál és iskoláiban összesen 6100 darab könyvet adtak el. 63 400 forint értékben. Beszédes számok ezek! Nem­csak azt bizonyítják, hogy a tavalyihoz képest 10 százalék­kal megnövekedett az idén könyvheti forgalmunk, hanem azt is meggyőzően hirdetik, hogy lelkesen, jól dolgoztak a könyvpropagandisták. A Tűz­helygyárban Próza Tibor, a Duclos-aknán Takács András, a Szénszolgáltatónál Petre Ró­zsa munkájának tulajdonítha­tó a jó eredmény, de ugyanígy dicséret illeti a járás többi könyvpropagandistáit. Enged­jék meg ezek az elvtársak, hogy a Könyvterjesztő Vállalat nevében a Szabad Nógrád út­ján mondjak köszönetét azért a nagyszerű segítségért, ame­lyet a könyvhét sikeres meg­rendezésében adtak nekünk. Csak annyit kérünk tőlük, hogy ezután is ugyanilyen lel­kesen, szeretettel fáradozzanak a kultúra terjesztésén, az ol­vasómozgalom fejlesztésén! Nagy József Állami Könyvterjesztő Vállalat Salgótarján. Pillanatfelvétel a szügyi tangazdaság brigádjáról Munkámnál fogva sokat járok vidéken. Tisztelettel figye­lem ilyenkor azt a hatalmas küzdelmet, amelyet a falvak dol­gozó népe vív kenyerünkért, a város zavartalan ellátásáért. A napokban a szügyi tangazdaság földjei mellett vezetett el az utam. 18 kh dohányt, 4 kh napraforgót művelnek Itt a gazdaság dolgozói. Úgy megtetszettek a nagyszerűen fejlett növények és a 18 tagú, csupa asszonyból és lányból álló brigád szorgalmas munkája, hogy néhány felvételt készítettem róluk. Amikor el­jöttem, utánam szóltak: „De ha nem lesznek benne a képek a Szabad Nógrádi)an, nem ajánljuk, hogy máskor is erre jöjjön az elvtársi" Nos, az egyik kép íme itt van. így hát máskor is megláto- gathanom a gazdaság derék, szorgalmas dolgozóit. Igaz-e, szügyiek? Bartus Sándor Az aknamélyítőknél még megtörténik... Az anyagtakarékosság mind­annyiunk érdeke. Sajnos, ná­lunk ezt még nem érti meg mindenki. Előfordul, hogy ha 1 méteres dorongra van szük­ségünk, 3 m-es fából vágjuk le, a maradék pedig rendszerint kárbavész a népgazdaság szá­mára, mert széjjel faragcsálják, vagy haza viszik tűzifának. Helytelen dolog ez! Az üzem« vezetőségnek nagyobb gondot kell fordítania az anyaggazdál­kodásra, de a szakszervezeti aktíváknak és a népnevelők­nek is jobban kellene harcol- niok a pazarlás ellen. KISS LAJOS, a Mélyépítő Vállalat dolgozója, Szorospatak Rajzolónk „hozzászólása“ a fenti levélhez: — Hát azzal a szcp szál fenyővel ott a bakon mi lesz, szaktárs? — Arra a cseppnyi maradékra gondol? Majd egy kis gyújtóst csinálunk belőle ... Csatlakozunk a tereskeiek felhívásához Alig egy hete hangzott el Tereske község dolgozó pa­rasztjainak versenykihívása a megye valamennyi községéhez. A versenykihívásnak már megvan a visszhangja. Szé- csény község 200 dolgozó pa­rasztja gyűlt össze a járási kultúrházban, hogy megtár­gyalja az aratás, cséplés, tar­lóhántás és begyűjtési munkák mellett a tereskei versenyki­hívást; A versenykihívás ismerteté­se után több dolgozó paraszt emelkedett szólásra. Sümegi János 12 holdas dolgozó pa­raszt elmondotta, hogy csatla­kozik a tereskei gazdák felhí­vásához és ennek érdekében azon lesz, hogy minden mun­kát idejében és pontosan el­Dolgoző parasztok, termelőszövetkezetek, szövetkezeti tagok Mielőbb kössetek bika (Unó) hizlalás) szerződést Leköthetők 70—250 kg közötti súlyú, tenyészbikának alkal­matlan. vagy ökörnevelésre nem megfelelő növendék álla­tok. 300.— Ft előleg. 400.— Ft adókedvezmény, a 3/1954 (I. 15.) MT. ez. rendelet szerint. Átvételi ár: 9. 10. 11.— Ft kg-onként. a minőségi osz­tályzatnak megfelelően. Nógrád megyei Adatforgalmi Vállalat Salgótarján. Karancs u. 7. végezzen. Már háromszor meg­kapálta a kukoricát és a na­gyobb termés elérése érdeké­ben elvégzi a nyári gazoló­kapálást is. 100 százalékosan teljesítette egész évi tojás- és baromfibeadását, és ígéretet tett arra. hogy kenyérgabona- beadását a cséplőgéptől azon­nal teljesíti. Dinka István hozzászólásá­ban elmondotta, hogy minden erővel azon lesz. hogy a meg­termelt gabonát minél hama­rább és minél kisebb szem- veszteséggel betakarítsa. Az aratás befejezése után elvégzi a tarlóhántást és tarlórépát, siló-kukoricát vet bele, hogy biztosítsa állatai részére a ta­karmányt. A tereskeiek ver­senyvállalásait reálisnak és elfogadhatónak tartotta. A hozzászólások után Szé- csény község dolgozói egyönte­tűen efogadták a tereskeiek versenykihívását. Elfogadták, hogy a kukoricát, burgonyát, cukorrépát, a nagyobb termés érdekében háromszer-régvszer megkapálják. Az aratási és cséplési munkáknál azon ’esz­nek, hogy a legkisebb szem­veszteséggel takarítsák be a gabonát, A tarióhántást elvégzik és azokon a területeken, ahová őszi vetések nem kerülnek, másodnövényeket vetnek. Ma- sodnövényként elsősorban s)- lókukoricát vetnek, amelyet az abraktakarmány pótlására csö­vestől együtt lesiióznak. A ke­nyérgabona-beadásukat a csép­lőgéptől azonnal teljesítik. A verseny kiszélesítése ér­dekében párosversenyre hív­ták ki Varsány és Nagylóc községeket. A dolgozók remé­lik. hogy ez a verseny elősegí­ti a nyári munkák gyors el­végzését. Az aratás és cséplés idején nagy gondot kell fordítani a tűzvédelemre. Az elmúlt évek­ben maguk a dolgozó parasz­tok álltak őrséget és ez nagy­ban megnehezítette a munká­jukat. Az idén már más a helyzet. A község ipari mun­kásai és tűzvédelmi alkalma­zottai vigyáznak a megérett gabonára. A dolgozó parasz­tok pedig állandóan készenlét­ben vannak, hogy fogataikkal, ekéikkel az esetleges tűz to­vábbterjedését megakadályoz­zák. Induljon meg a verseny a nyári munkák gyors elvégzé­sére. Helyes lenne, ha a teres­kei dolgozó parasztok felhívá­sához Szécsény község után minél több falu, s egyénileg dolgozó paraszt csatlakozna. (A—I) PAPA, MAMA, Ő MEG ÉN A Párizsi kispolgárok életével ismerkedünk meg a Papa, mama. ő meg én című magyarul beszélő francia filmvígjáték­ban. A filmet július 7-től 11-íg a salgótarjáni November 7 mozi mutatja he. t

Next

/
Thumbnails
Contents