Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)

1955-07-06 / 52. szám

1955. .«Hus 6.

SZABAD KŐGR'ÍD

3

,,Készülünk az aratás, cséplés, beszolgáltatás élenjáróinak köszöntésére44 (Beszélgetés a rétsági járási tanács népművelési csoportjának vezetőjével)

Hogyan készültek fel a Járás községeinek kultúrcsoportjai az aratás-cséplés, beszolgáltatás élenjáróinak köszöntésére, népszerűsítésére, s mit kíván tenni a járási népművelési csoport a kenyércsata sikereiért?

Paulinyi János elvtárshoz, a rétsági Járás népművelési csoportjának vezetöjél-ez intéztük e kérdést. Paulinyi elvtárs kérdésünkre válaszolva a következőket mondotta;

A kultúrmunkásoknak is nagy részt kell vállalniok a nyári mezőgazdasági munkákból. Éppen ezért mi már hetekkel ezelőtt megkezdtük a felkészülést, az előttünk álló feladatok megoldására. A kultúrotthon igazgatók és a községek népművelési előadóinak harmadik negyedévi munkaterveit úgy állítottuk össze, hogy a falusi kultúrcsoportok első és legfontosabb feladataik között a munkában élenjáró termelőszövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodók köszöntése szerepeljen.

Alsópetényben, Legénden, Nézsán, Romhányban és még nyolc községben a színjátszó- és tánccsoportok a pedagógusok segítségével, vezetésével tartják próbáikat. Máris sok szép népi táncot, rövid egy- felvonásos jelenetet tudnak. A csoportok felkészülése néhány nap múlva befejeződik. Ugyanezekben a községekben most végzik a rigmus-brigádok szervezését is.

A dallal, tánccal, rigmussal való köszöntés mellett Nőtincsen. Diósjenőn, Rútságon. Tolmácson és még hét községben a hangos-híradót és a filmelőadás szüneteit is felhasználjuk a népszerűsítésre. E községek mindegyikében már elkezdték ezt.

A nézsai képzőművészeti szakkör plakátokat készít majd a járás községei számára, ame. lyekre az illető község jól dolgozóinak képét festik, vagy rajzolják. Ehhez a népművelési csoport biztosítja az anyagot a nézsaiaknak.

Nagymértékben hozzájárulnak feladataink eredményes megoldásához á díszítő-brigádok, amelyeknek szervezését most végezzük. Tíz községben létesítünk ilyen brigádot. Feladatuk az lesz, hogy az aratás, begyűjtés példamutatóinak házait kidíszítsék. Egy-egy ilyen kicsinosított ház világosan bizonyítja majd. hogy gazdája nem tétlenkedett, megfogta a

kasza nyelét, és példásan teljesítette államiránti kötelezettségét.

A nyári munkák idején nagy gondot fordítunk a termelő- szövetkezetek szervezésére,

eredményeik ismertetésére.

Nagyorosziban és Diósjenőn a helyi tsz-ek életét, munkáját, fejlődését dokumentáló kiállítást rendezünk.

Azokban a községekben pedig, ahol termelőszövetkezeti előkészítő bizottságok működnek — mint például Kisecseten

A budapesti helyiipari vásáron részt vett kínai delegáció a kínai nép nevében bejelentette, hogy a budapesti vásáron felépített kínai pavilont, annak teljes berendezésével és anyagával a magyar népnek ajándékozza. Pongrácz Kálmán, a Fővárosi Tanács Végre- hajtobizottságának. elnöke meleg köszönettel fogadta a nagylelkű ajándékot. A kínai hangszerkülönlegességeket a Ma— dia-filmvetítéseket rendezünk egy-egy fejlett termelő- szövetkezet eredményeiről, hogy az egyénileg gazdálkodók filmen is láthassák a szövetkezeti gazdálkodás előnyét, ma- gasabbrendűségét.

Ezentúl a népművelési csoport a diósjenői Tolbuhin TSZ patronálását is vállalta. A szövetkezet életéről fényképeket készítünk és abból kiállítást rendezünk a községben — fejezte be nyilatkozatát a népművelési csoport vezetője.

gyár Nemzeti Múzeum Keletázsiai Múzeumában helyezik, el, a játékszereket úttörőcsapatok között fogják szétosztani. Megfelelő helyre kerülnek a pekingi kiállítás nagyértékű tudományos felszerelési tárgyai, láboratóriu m-berendezései. A pekingi pavilont és berendezési tárgyait a Budapesti Vásárrendező Iroda fogja felhasználni.

FELVÉTEL

MEZŐGAZDASÁGI SZAKISKOLÁBA

Termelőszövetkezeti tagok, állami gazdaságok dolgozói, egyénileg dolgozó parasztfiata- lők! Jelentkezzetek a Balassagyarmati Mezőgazdasági Szakiskolába!

Az idkola 1955. szeptember elsején indul, s várja a 17—28 éves férfiakat, akik az általános iskola nyolc osztályát, vagy a hat elemit elvégezték, s részt akarnak venni a mező- gazdaság fejlesztésében, eredményesebben akarnak dolgozni a növénytermelés állattenyésztés terén.

A vidéki tanulók elhelyezését és ellátását biztosítják.

Az iskolában a kiképzés elméleti és gyakorlati. Tanulmányi idő két év. Jelentdcezési határidő: augusztus 15. A felvételi kérelmet a Balassagyarmati Mezőgazdasági Szakiskolához kell beküldeni. (Balassagyarmat, Hétvezér utca 26— 28.) A kérelemhez csatolni kell a születési anyakönyvi kivonatot, istkolai bizonyítványt, gazdaság, illetve egyénileg dolgozó paraszt fiataloknál a községi tanács ajánlását.

Bővebb felvilágosítást a Balassagyarmati Mezőgazdasági Szakisikola igazgatója ad.

Milyen kedvezményt kaphatnak a mezőgazdasági szakiskolán tanuló tsz-tagok ?

A Termelőszövetkezeti Tanács titkársága felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy minél több dolgozót jelöljenek a kétéves mezőgazdasági szakiskolákra, amelyeken az 1956-os évben legalább ezer termelőszövetkezeti tagnak kell tanulnia. A tanulás az iskolákban díjtalan, s az alapszabály 33. pontja értelmében a tanulók részére munkaegységjóváírást is kell biztosítani. A nőtlen, illetve olyan nős embert, akinek gyermeke, eltartott családtagja nincs és felesége munkaképes, az előző évben teljesített munkaegységének 20 százalékában kell részesíteni. A gyermekeiről, keresetképtelen családtagjairól gondoskodó tanuló 30 százalékos, indokolt esetben legfeljebb 50 százalékos jóváírásban részesíthető. A nős, vagy keresőképtelen családtagokat eltartó tanuló családtagjainak biztosítják a háztáji földet és a tagoknak járó egyéb kedvezményekből a tanuló családtagjait is részesítik.

ÖTVENEZER FORINT

Szombat délután... már hazafelé készülődnénk, ám egyszerre megcsörren a telefon. Izgatott hang hallózik a kagylóba, majd amikor jelentkezünk, egylélegzetre végig hadarja mondanivalóját: — Jaj, nagyon rámosoly- gott a nógrádiakra a szerencse ennél a húzásnál! Már eddig két ötvenezer forintos és két huszonötezer forintos nyeremény gazdája jelentkezett. Jöjjenek hamar az elvtársak ide a Takarékpénztárba, éppen most vesz fel 50 000 forintot az egyik nyerő.

Nekünk sem kell több, szaladunk egyszerre (ketten is. A boldog nyertest — szép szál, huszonhat éves fiatalember — már a pénztárablaknál találjuk, számolás közben. Hát ilyenkor bizony nem illik zavarni valakit... De nem is lkellett. meri a nyertest már előzőleg kifaggatták a Takarékpénztár dolgozói, akik egymással versenyezve mondják az adatokat. Tehát:

A szerencsés nyerő Körösi József bokori tanító. Reggel keltette fel apósa a jó hírrel: Fiam, nyertél 50 ezer forintot. (Ilyen ébresztő bizony többet ér, mint a vekkercsörgés!) A

pénzből 125-ös Cse- pel-motort, bútort és ruhát vásárol a család, a maradékot takarékba teszik. ,

Ezután már nincs is mit beszéljünk

Körösi Józseffel, aki közben felvette a pénzt. Gratulálás közben mégis megkérdezzük: „Mit

érez most?"

Sugárzó arccal áll a boldog nyerő, egyik kezében a zacsikót szorongatja, amelyben ott lapulnak a piroshasú kö- tegefk. Gondolkozik

— szinte beleizzad

— majd rápillant a zacskóra és elneveti magát: — Hát... mondják, mit lehet erre felelni?

Hát igaz. igaz.-.-. Valóban nem túlságosan értelmes kérdés. Hiába, nehezen tudják magunkat beleélni a szerencsés nyertes lelkiállapotába. Mentsé- gürikre szolgáljon, hogy mi még nem nyertünk 50 ezer forintot — bár szívesen megpróbálnánk!

Peking a magyar dolgozóknak ajándékozta a kiállítási pavilont és értáes anyagát

KÉPEK AZ ARATÁSRÓL

A szécsényi tangazdaság 20 hold ősziárpáját két darab kéve-i kötő aratógéppel idejében, viasz-érésben learatta. Aratás után a gazdaság dolgozói keresztekbe rakják a kévékbe kötött

árpát

Nem feledkeznek meg az elhullott kalászokról sem. Jóska bácsi, a gazdaság dolgozója lógereblyézi a táblát

Az aratás mellett nagy gondot fordítanak a szénabetakarí- tásra. Eddig mintegy 70 vagon lóhere és rétiszénát gyűjtöttek össze. A jó minőségű takarmányt elevátorok segítségével kazlakba rakják

Figyelmeztető beszédek a kulakfondorlatról

— A kuiákok? .: s Az egyik kutya, a másik eb..; Hej, ha úgy vóna módjuk, mint ahogy nincs, de a nyakunkra ülnének... ! Ügy utálnak minket, hogy még jobban az anyjukat sem, akik a világra hozták őket — magyarázza egy napbarnított arcú, erős, derék ember, a pataki Zsdánov Termelőszövetkezet tagja. S kihajol a tanácsház utcára nyíló ablakán. Az eget kémleli. Néhány percig szótlanul nézi a vakító fénnyel cikázó villámokat, a szél hátán sebesen tova rohanó, egymással viaskodó, sötét viharfelhőket, majd megszólal:

— Tudja mit? — fordul felém. — Menjen el Oravecz Ferenc kulákhoz, adja ki magát kelmefestőnek, vagy hasonszőrű embernek. Beszéljen jól a foguk alá. Mindjárt kitárják fekete lelkűket: az asszony is', meg a férje is.

Ilyen tanácsot vétek lenne elvetni...

★

Igen terjedelmes és piszkos az Oravecz-féle kulák porta. Bezzeg a múltban halálra sze- kírozta volna cselédjét, ha így néz ki az udvar. Most meg a mérhetetlen szegénységet reklámozza.

A porta közepén egy szép ház áll. Erre mondta a községi DISZ-titkárnő, hogy a szegényparasztoktól elrablóit pénzen építette Oravecz. Háború után, amikor kijött a jó pénz, 12 forintért adta a korpával kevert liszt kilóját. Rú- lul kihasználta a szegénypa- tasztok akkori helyzetét.

Az istálló előtt egy mezítlábas, alacsonytermetű ember HL Fekete kalapja, nadrágja fongyos és piszkos. Kövér aria rücskös.

— Kit keres az úrfi — szólt rám dörgő hangon.

— Oravecz Ferenc urat —* felelem nyájasan.

— Az meg én vagyok —1 fogta halkabbra a szót és betessékelt a házba.

A konyhában a felesége fogadott. Hellyel kínáltak.

— Hajaj. Rossz idők járnak a magunkfajta emberekre. De nagy kár is magukért. Hisz önökből tevődött ki a magyar gazdák színe, java — mondom rájuknézve.

— Igazat beszél az úrfi. Ezek a rongyosok akarnak most bennünket vezetni — mutat a tanácsháza és a szövetkezet felé. — De mi nem ettünk szappant. Ügy védekezünk ellenük ahogy tudunk — felelt a férfi és ravasz pillantást vetett rám.

(Biztosan megnyertem a bizalmát.)

— A mi eszünkön nem járnak túl. Kellene beadni tojást, hizott- és soványbaromfit, sertést, marhát, hogy legyen mit falniok a városiaknak, meg ezeknek a rongyosoknak. Hát nem! Nem tartunk semmit. Így nincs mit elvenniök. He... he ... he... Hát nem jól tesz- szük? — s olyan nevetésre fakadt, hogv kilátszott, az odvas fogsora. — Van egy pár lovam. azt meg csak azért tartom, mert nem veszik el. Kell a 32 hold földhöz. A földet is megdolgozom, meg fuvarba is járok. De inkább a fuvarból élek. Így kell most élni.

— A tanács nem szól semmit?

— Mit szólna. A múltkoriban is arra köteleztek, minket igazi gazdákat, hogy földünkhöz képest tartsunk megfelelő számos állatot. Mi aláírtuk a

kötelezvényt s csak ennyi az egész. Mindent hagytunk a régibe. Áh..; a tanács csak ijezgetni akar.

— Most is azzal ijezget, hogy elárverezik a házam — szól közbe az asszony.;. Meggyűlt az adó, meg nem adtunk be sertést..;

— Nem is adunk be egy dekát sem — mondja a házba belépő fiatal Oravecz.

— A tanács meg hagy beszéljen amit akar. A házat nem fogják elárverezni soha!

★

(Mekkorát tévedett ez a zsíros! A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága már határozatot hozott a ház elárverezésére. S, hogy ezt végrehajtják. az biztos. Erre Oravecz mérget vehet! Azt mondják, hogy már vevő is akadt a házra: egy helybeli szövetkezeti tag.)

— Vigyázzon be fogják bör- tönözni.

— Már egyszer becsuktak ..;

(Ha a disznóólba rejtette a gabonát!)

— Nem baj no. Hadd zárjo- nak. De, hogy borsót törünk a tanács orra alá, az biztos. Sok középparaszt követ még minket. Egy részük épp úgy nem fizeti az adót, mint mink, akik régen a lelkei voltunk a községnek. Háborgatják Busái Misát is, a rokont. És miért. Azt a 45 holdacskát sajnálják tőle, amit verejtékkel szerzett...

Tévedés! Nem Busái Mihály kulák verejtéke öntözte és gyarapította azt a földet, hanem a nincstelen agrárproletárok és szegényparasztoké. „15—16 órán át nyolcvan fillérért dolgoztatott, reggel 4 órától éjjel 12-kor szólított vacsorára bennünket be a földről” — mondja Hegyesi Péter szegényparaszt. — Aki nála aratást vállalt, annak egész nyáron ingyen kellett szénát kaszálnia, gyűjtenie, mert másként nem kapott aratást. Emlékeznek még erre Mák András Balázs, Goda János, Vodnák András agrárproletárok. Busái községi törvénybíró volt. Bizony minden szemrebbenés nélkül elhajtották a marhát a szegényparaszt udvarából és elárvereztette.

— No azért csak nem keseregnek el.

— Kesereg a fene! Lesz még nekünk jó élet.

(Tévedés! A kulákokna'k csak volt jó életük.)

— Bíznak benne?

— Bízunk! — s mindhárman elvigyorogták magukat.

(Ez a bizakodás már csak annyit ér, mint döglött lón a rozsdás patkó ...)

★

Azt hiszem a kép teljes. Aki kulák, az is marad, míg él! A kulák halálosan gyűlöli a népi demokráciát, a munkásosztályt, a szövetkezeteket, a szegényparasztokat. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy a község 13 kulákja 427 200 forint adóval tartozik a nép államának. Ezt a helyzetet a párt politikájának elferdítői hozták létre. Pártunk szétzúzta a jobboldali opportunista nézeteket. A falusi párt- szervezet kommunistái pedig a kulák szabotázsok nyílt leleplezésév 1 segítsék leválasztani a még hunyott szemmel járó középparasztokat a burzsoázia oldaláról, mert a kulák ellensége a középparaszt- ságnak is.

(L—1)

Ami a tsz-eket

és a dolgozó parasztokat' érdekli

A Minisztertanács határozata értelmében korpajuttatásban részesülnek azok a termelőszövetkezetek és dolgozó parasztok, akik a cséplőgéptől teljesítik beadási kötelezettségüket.

Az állattenyésztésnél a korpa mint elsőrendű abraktakarmány szerepel. Azért a kormányzatunk ezt figyelembe véve, rendeletet hozott a korpajuttatásra.

A terület utáni kenyérgabonabeadás, valamint a természetbeni gépállomási talajmun- kadíj képezi a korpajuttatás alapját.

Tehát az a tsz és dolgozó paraszt, aki kenyérgabonabeadá- si_ kötelezettségét a cséplőgéptől teljesíti, minden mázsa kenyérgabonáért 10 kilogramm korpát kap ellentérták nélkül. Abban az esetben, ha valakinek a cséplés befejezése késő estére nyúlna ki és saját hibáján kívül nem teljesíti gabonabeadási kötelezettségét, a rendelet kimondja, hogy a csép- léstől számított 24 órán belül: teljesítés esetén a termény-átvevő köteles a korpautalványt kiadni.

A gabonabeadás után járó korpajuttatást az átvevő-telepek bonyolítják le. Ha a korpajárandóság mennyisége 30 kilogramm, vagy ennél kevesebb, a járandóságot egyrész- letben, ha 30-tól 90 kilogramm között van, az első részletként 30 kilogrammot, azonfelüli mennyiséget két egyenlő részletben, ha korpajárandóság a 90 kilogrammot meghaladja, azt 3 egyenlő részletben kell kiadni. A korpajárandóság első részletét a kenyérgabonabeadás után azonnal, a másik részletét 1955 november 25-e — 1956 január 31-e között — míg a harmadik részletet, 1956 március 1-e és április 30-a között kell kiadni.

Stevlik János példamutatása

Úgy érezzük, a nyilvánosság elé kívánkozik községünk egyik dolgozójának, a 12 kát. holdon gazdálkodó Stevlik Jánosnak szép példamutatása. Stevlik János időben eleget tett félévi adófizetési (kötelezettségének, de amikor a tanácsházán beszélgetés közben megtudta, hogy egyes késedelmeskedők miatt veszélyben van a község félévi tervteljesítése, őriként befizetett második félévi adójára 500 forintot, hogy ezzel növelje Kozárd község eredményeit. Stevlik elvtárs a beadásban is élenjár: sertés- és vágómarhabeadását már egész évre teljesítette. Baromfiból másfél kilogrammot, tojásból pedig mindössze 2 kilogrammot kell már csak beadnia eh* ben az évben! Stevlik János példáját követi a községben Csorna János 14 kát. holdas és Jaskó József 8 kát. holdas dolgozó paraszt is.

A községi tanács nevében kérjük a Szabad Nógrádot, adjon helyet a lapban levelünk* nek.

PETE PÁL VB-elnők

JUHÁSZ GYULÁNÉ VB-elnökhelyettes Kozárd ★

Szerkesztőségünk szívesen tesz eleget a kérésnek. Ml is szeretettel köszöntjük stevlik Jánost és társait, s reméljük, máskor Is alkalmat adnak arra, hogy jd munkájukról megemlékezzünk.

t