Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)
1955-07-30 / 59. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MDP NÓGRÁDMEGYE1 PARTB1ZOT1 rsÁC 7ÄN AK LAPJA I XI. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1955. JÚLIUS 30. MAI SZAMUNKBÓL: Foglalkozzunk alaposan és tervszerűbben a tagjelöltfelvétel- | lel. (2. old.) Igaz, meggyőző szóval Jakus Mihályéknál. ; (2. old.) Nagyobb lelkiismeretességet kívánnak a fogyasztók • a Sütőipari Vállalat dolgozóitól. (3. old.) Felejthetetlen két • hét Bánkon. — Úttörő üdülők között egy nappal a búcsúzás Z előtt. — (4. old.) Szesztolvajok bűnszövetkezete. (5. old.) ; Rádióműsor. (6. old.) Sport. (6. old.) Rejtvény. (6. old.) 5 Fordítsunk nagyobb gondot a verseny nyilvánosságára Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata a legfontosabb feladatokként jelöli meg a termelékenység emelését, az önköltség csökkentését, a minőség javítását, az anyaggal való fokozott takarékosságot. Ahhoz, hogy pártunk ezen határozatát maradéktalanul végrehajtsuk, elengedhetetlenül szükséges, hogy szüntelenül továbbfejlesszük a szocialista munkaversenyt, a szocializmus építésének kommunista módszerét. Jó eredmények, kimagasló teljesítmények csak úgy születhetnek, ha a dolgozók egymással versenyeznek az üzem élőtt álló feladatok megvalósításában! Mi kell ahhoz, hogy a verseny egészségesen, állandóan fejlődjék üzemeinkben? Elsősorban az, hogy a versenymozgalom nyilvános legyen, azaz minden egyes dolgozó világosan lássa, milyen feladatot kell megoldania és időről időre rendszeresen értesüljön róla, milyen eredményt ért el, mi áll még előtte. Hozzátartozik a verseny nyilvánosságának fogalmához az is, hogy a dolgozóknak módjukban legyen ellenőrizni a közöttük folyó versenyt és ennek értékelését. Ezeket a feltételeket kell tehát biztosítaniok az üzemek műszaki vezetőinek és ä verseny gazdáinak, a szakszervezeteknek. Amikor megyénk üzemei csatlakoztak a 20 budapesti üzem felhívásához, a dolgozók versenykedvére, lendületére alapozva tették meg komoly, nagyjelentőségű vállalásaikat a termelés növelésére és az önköltség csökkentésére. A vállalások nyomán hatalmasan megélénkült a verseny s ennek következtében már eddig is számos kimagasló eredménnyel büszkélkedhetnek bányáink, gyáraink. Még mindig vannak azonban olyan jelek, amelyek a versenyszervezés és főleg a versenynyilvánosság elhanyagolásáról vallanak. Bányáinknál például a sztahanovista címek odaítélésénél találkozunk hibákkal. Az üzemvezetők a termelési értekezleteken közük ugyan, hogy egyik-másik élenjáró dolgozó milyen eredményt ért el, de anélkül javasolják őket sztahanovistának, hogy a dolgozók előtt ismertetnék, mennyire és hogyan felelnek meg ezek az eredmények a sztahanovista cím elnyeréséhez szükséges, előírt feltételeknek. így azután az értekezletre összegyűlt dolgozók nem is igen vitatják meg, hogy megérdem- lik-e az előterjesztettek a megtiszteltetést, kitüntetést, hanem hallgatólagosan beleegyeznek az üzemvezető javaslatába. Mi más az ilyen eljárás, mint a nyilvánosság erejének, ellenőrző szerepének lebecsülése, mellőzése? így nem lehet fejleszteni a dolgozók felelősségét, nem lehet fokozni kezdeményezőkészségüket! Éppen ezért szakszervezeti vezetőinknek a bányákban ’— és másutt is — meg kell követelniük az előírásoknak mindenben megfelelő nyilvántartások vezetését és a nyilvános értékelést. Megengedhetetlen, tűrhetetlen dolog az, hogy például a ménkesi bányaüzemnél semmiféle nyilvántartás nincs a sztahanovistáikról, sőt a dolgozók sem ismerik a sztahanovista cím elnyerésének feltételeit! Vannak olyan üzemeink is, amelyekben a vezetőség elismeri a nyilvánosság szükségességét, s ennek biztosítására hoz is intézkedéseket — de csak formailag, mint ahogyan a Zagyvapálfalvi Üveggyárban is tapasztalhatjuk, ahol rendkívül szép, ízléses, üvegezett versenytáblát készítettek ugyan, de a tábla bizony nem tölti be megfelelően hivatását. Hiába vannak díszes falitáblák bármelyik üzemben, ha azon napról napra nem olvashatják a dolgozók legfrissebb eredményeiket. De nemcsak a termelési százalékokról kell állandóan tájékoztatni az üzemek munkásait, hanem arról is, hogy az önköltségcsökkentési, anyagtakarékossági, minőségjavítási versenyben milyen újabb eredmények tapasztalhatók mind náluk mind versenytársaiknál. Ezzel tehetjük csak hatásossá, ösztönzővé igazán élővé a munkaversenyt! JNagy feladatok állnak tehát előttünk a verseny nyilvánosságának megjavítása terén. Ebben különösen a szakszervezeti funkcionáriusoknak van igen jelentős szerepük, a bizalmitól egészen az UB elnökig. De munkánkban nem vagyunk magunkra hagyva! Biztos iránytűnk a versennyel kapcsolatos feladatok végrehajtásánál a Minisztertanácsnak és a SZOT elnökségének 1009-es számú, közös határozata, amely megállapítja hogy a szocialista verseny alapja az egyének, a brigádok és az üzemek közötti verseny. Ennek fellendítésére minden olyan eszközt fel kell használnunk, amely az eredmények terjesztésére alkalmas: versenytábla, dicsőségtábla, sajtó, hangoshíradó ezenkívül a különféle gyűlések, értekezletek, összejövetelek’ Azzal a tudattal szervezzük és terjesszük a versenyt, hogy a magunk részéről így segítjük elő pártunk célkitűzéseinek, a KV márciusi határozatának gyors valóraváltását! Sándor István, az SZMT munkatársa Javában tart az araitás szerte a megyében. Omlik a zsákokba a.~ életet jelentő mag, s napról napra több gabonával telt kocsi és teherautó áll meg a magtárak, a begyűjtőhelyek előtt. Gyűlik az ország kenyere falvaink- ban. Már eddig is szép eredmények születtek, de még sok a tennivaló. A késlekedők, elmaradók vegyenek példát a kenyércsata nógrádi hőseiről. Azokról, akiket falusi levelezőink alábbi jelentései dicsérnek. Azokról, akik már tettekkel bizonyították, hogy megértették, mit jelent ez a jelszó: „Az első gabonát a hazánakr KISTERENYE Július 22-én, az esti órákban hangos énekés zeneszó csalta ki a kisterenyeieket. házaik kapuja elé. Az utcán a Vörös Október TSZ dolgozói vonultak, akik a gépállomás felvináMegérkezett a begyűjtőhelyre a Vörös Október TSZ gabonaszállítmánya. gozott vontatóján elsőnek vitték gabonájukat a begyűjtőhelyre. Mint minden évben, úgy az idén is megelőzte a csupa asszonyból álló termelőszövetkezet az egyénileg gazdálkodókat —, még a férfiakat is — a gabonabeadásban. Eredményüket még szebbé teszi az a tény, hogy őszi árpából holdanként 18 mázsás átlagtermést értek el, amire Kistere- nyén idáig még nem volt példa! Amikor a menet az ünnepélyesen feldíszített begyűjtőhelyre ért, Fodor István elvtórs, a községi pártbizottság titkára üdvözölte meleg szavakkal a termelőszövetkezet tagjait. — Mindnyájan ismerjük a kisterenyei Vörös Október helyzetét, tudjuk, hogy nem rendelkezik sok munkaerővel. Tagjai többnyire családanyák, háziasszonyok, akik odahaza elvégzik munkájukat, családot nevelnek, és csak, ha mindennek eleget tesznek, akkor tudnak kimenni a földekre. Mégis, ha végignézzük a határt és keressük a legjobban megművelt táblákat, még a kevésbé hozzáértő ember is a tsz földjeit találja a legvirulóbbaknak. Lám, ez a közös gazdálkodás meggyőző ereje, fölénye! Szeretettel köszöntünk benneteket, Vörös Október tagjai, kedves elvtórsnőink! Ti vagytok a mi községünk igazi büszkeségei, úttörői, akik megbirkóztatok a közömbösséggel, az ellenséggel és bebizonyítottátok a párt igazságát, rátértetek a szocializmusba vezető útra — mondotta többek között Fodor elvtárs. Az üdvözlő beszédre Kántor János, agronó- mus válaszolt, aki a tsz tagjai nevében megígérte, hogy a jövőben még tervszerűbb, jobb munkával, az agrotechnikai módszerek tökéletesebb alkalmazásával iparkodnak tovább növelni termésátlagaikat, hogy az ideinél is több gabonát adhassanak dolgozó népünknek. Mi, akik ismerjük a Vörös Október asszonyainak példamutató szorgalmát, lelkesedését, tudjuk, hogy ez az ígéret is valóra válik! Boros Lászlóné, VB-elnök Először írok levelet a Szabad Nógrádnak Először írok levelet a Szabad Nógrádnak. Az a szeretet, elismerés adta kezembe a tollat, amelyet községünk dolgozói iránt érzek, akik nem törődve a nap perzselő tüzével, leküzdve a nehéz munka okozta fáradságot, hősiesen harcolnak a mezőn az életért, mindnyájunk kenyeréért. Nálunk. Kutasón csupán 3 egyénileg gazdálkodó család van. a lakosság túlnyomó többsége két termelőszövetkezetünkben dolgozik. Amikor megkezdődött az aratás, a jókedvű tsz-tagok lendületes versenybe kezdtek. A „Béke útja” Termelőszövetkezetben két aratási brigád alakult: a ^fiatalok” és az „öregek” brigádja. Nagy a versengés közöttük. A fiatalok iparkodnak, de nehéz a dolguk, mert az „öregek” — Huszár bácsi vezetésével — nem hagyják magukat. Nemsokára elválik, melyik brigád lesz az első. Erre a jelek szerint van is lehetőség. Az őszi árpát már learatták, elcsépelték (holdanként 16 mázsát fizetett), s a tsz elnöke, Petor Mihály szerint, a héten már teljesen befejezik az aratást, utána hozzáfognak a csépléshez. A munkában igénybeveszik a gépek segítségét és résztvesznek az aratásban a családtagok is. Az ifjúsági brigád tagjai gyakran mondogatják munka közben: „Ha mi leszünk az elsők a járásban, olyan ünnepséget csapunk, mint eddig még soha”. Szénás! Katalin Kutasó Örömhírt jelentek: a felsőpetényi Rákosi Termelőszövetkezet közvetlenül a cséplőgéptől az utolsó szem gabonáig teljesítette állam iránti kötelezettségét és a szabadfelvásárlási terv reá eső részét. Kétszázhatvan katasztrális holdon gazdákodik községünk határában a termelőszövetkezet. így hát elég munka van az aratással! A munkát még az is megnehezítette, hogy a gabona nagyrésze megdőlt az esőzés következtében, s így levágása különös gondot és elővigyázatosságot igényel. Ennek ellenére, nincs hiba semmi, mert Kajtor Sándor kombájnvezető és Fríz János segédvezető igen lelkesen és hozzáértően dolgoznák. Három nap alatt 52 hold gabonát arattak le a kombájnnal. Nem ismerik a fáradságot: vasárnap is korán reggeltől este fél 9-ig dolgoztak a határban. De nem marad el mögöttük Sztraka János, a tsz elnöke sem, aki 59 éve ellenére egy pillanatra sem áll meg. Már hajnalban, vagy a határban találjuk, vagy az istállók környékén találkozunk vele, ahol intézkedik, utasításokat ad, hogy ne csak az aratás menjen jól és gyorsan, hanem a többi munkában se legyen fennakadás. FELSŐPETÉNY Az aratás sikere csak akkor biztosítható, ha mindenki teljes erejével résztvesz a kenyércsatában. Megértette ezt a Rákosi TSZ párttitkára, Rótták István elvtárs. Ezért két DISZ-fiatallal, Balogh Ferenccel és Hugyecz Istvánnal, a tsz kocsisaival széleskörű fel- világosító munkába kezdett. Buzdító szavaik hatására a tsz valamennyi tagja, a családtagokkal együtt, résztvett a vasárnapi aratásban, amikoris 25 kh rozsot vágtak le a dolgozók. Az ember nem is tudja, kit is dicsérjen meg hamarjában a közös jó munkáért. Hiszen mindenképpen kijár az elismerés a többieknek is: ifj. Piaki Jánosnénak és Mangó Jánosnénak, akik még az esti órákban sem tudnak megválni a tarlótól; Balogh Ferenc brigádvezetőnek, Busái Józsefnek és Kosa Lajos bácsinak, akik a cséplőgépnél szorgalmaskodnak; Molnár Ferencnek, a gépállomás traktorosának, aki kévekötő-aratógéppel vágja a gabonát... De Bogár Tibor, a tsz traktorosa is megérdemli, hogy neve szerepeljen az újságban. Bogár elvtárs egész nap a cséplőgépnél dolgozik a gabona tisztításán. Közben segít a vontatóval a gabona beszállításában, este és korahajvalban pedig tarlóhántást végez. — Azért szántok még késő este is, hogy minél előbb vethessünk sok másodnövényt és takarmányt. Amig a nyári munkák tartanak. nem érek rá elfáradni — mondotta Bogár Tibor, amikor megkérdeztem tőle, miért dolgozik ennyit. Ilyen szorgalmas munka mellett érthető, hogy a termelőszövetkezet máris eleget tudott tenni az állam iránti kötelezettségének. A Rákosi TSZ nagyszerű példája magával ragadta az egyénileg dolgozó gazdákat is, akik ugyancsak azon iparkodnak, hogy minél előbb gabonát adjanak a dolgozóknak. Az őszi árpa cséplé- sét már befejezték községünkben a gazdák, s beadásukat, szabadfelvásárlási tervüket azonnal a cséplőgép mellől teljesítették. Jól halad a többi gabonafélék aratása is. Kiss János például amig aratott, 4 napig még a községbe sem jött be a határból, egész idő alatt a földjén dolgozott. Most a be- hordást végzi, s mire a szerkesztőség megkapja a levelemet, Kiss János már bizonyára azok között lesz, akik büszkén mondhatják magukról: „Megtettem, amit a dolgozó nép vár tőlem". Vidovszky András Felsőpetény. Folyik a munka — gyűlik a gabona Munkához kezdtek az ifjúsági cséplőbrigádok Nógrádban is Nógrád megyében a sajátos éghajlati adottságok miatt két héttel később kezdődött az aratás és legnagyobbrészt ezek' ben a napokban folyik a gabona közös szérűbe hordása is; Ennek ellenére a megyében megalakult 69 ifjúsági cséplőbrigádból 20 már munkához látott. A brigádok közül rövid idő alatt a Szécsényi Tangazdaság ifjúsági cséplőcsapata szerezte meg az első helyet. A brigád tagjai nagy szérűben dolgoznak és az 1200-as gépük rendszeres karbantartásával elérték, hogy nincsen üzemhibájúk. Ennek eredményeként a tervezett 140 mázsa helyett 230—240 mázsa gabonát csépelnek el naponta. Tanulhatnának tőlük a rimóci, varsányi és vanyarci fiatalok, hogy a versenyben ne az utolsók között kullogjanak, hanem a jó munkamódszert átvéve, minél előbb megközelítsék és túlszárnyalják a szécsényi brigád eredményét. A JÓ PÉLDA RAGADÓS Szerdán délután 5 órakor a balassagyarmati Előre TSZ teljesítette beadási kötelezettségét. A géptől egyenesen a begyűjtőhelyre vitték a gabonájukat. A tsz dolgozóit megérdemelten köszöntötte a járási kultúrotthon gyermek- tánc-szakköre és a helyi népi zenekar. De ott volt az első beadók köszöntésénél a párt, a tanács, valamint a Terményforgalmi Vállalat is. A jó példa követésre talált a legjobb egyéni gazdáknál: Petykó József, Forró Mihály, Vtranyovszky Vince és Makai Gáspárnál, őket csütörtökön este otthonukban köszöntötték a kultúrotthon kis táncosai; lapzártakor érkezett Acs Lajos elvtárs, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága föagronómusá- nak jelentése szerint, a rétsági és a balassagyarmati járás befejezte az aratást. Mindössze száz hold gabona vár még kombájnra. íj tsz alakult Július 28-án az Erdőkürthöz tartozó Morgós-pusztán 16 családdal, 21 taggal, 90 hold földön új termelőszövetkezet alakult Arany Kalász néven. Javul a munka a kisipari tcnnelííszövetkezetckben A húsz budapesti üzem feh hívásához csatlakozva, a Kis- terenyei Vegyes KTSZ első féléves tervét 110,3 százalékra teljesítette, az elért eredményt nyel, féléves mérlegbeszát móló szerint 90 000 forint nyereséggel zárt. Lelkes vtncn* kaja elismeréséül elnyerte a KISZÖV vándorzászlaját és a velejáró 2500 forint jutáit mat, NAGYLÓC Büszkén értesítem megyei lapunkat arról, hogy a nagylóci Kossuth Termelőszövetkezet befejezte az őszi árpa cséplését és beadási kötelezettségét azonnal, a cséplőgép mellől teljesítette, elsőnek a községben. A pártbizottság és a tanács ünnepélyesen fogadta a begyűjtőhelyre érkező termelőszövetkezetieket, akik szép, követésre méltó példát mutattak az egyénileg dolgozóknak. BALAZS BERTALAN Nagylóc ★ Képünkön virágcsokorral köszönti a nagylóci pártbizottság titkára, az első gabonát beadó Kossuth TSZ elnökét, Ispán Pétert.
