Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)

1955-07-30 / 59. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MDP NÓGRÁDMEGYE1 PARTB1ZOT1 rsÁC 7ÄN AK LAPJA I XI. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1955. JÚLIUS 30. MAI SZAMUNKBÓL: Foglalkozzunk alaposan és tervszerűbben a tagjelöltfelvétel- | lel. (2. old.) Igaz, meggyőző szóval Jakus Mihályéknál. ; (2. old.) Nagyobb lelkiismeretességet kívánnak a fogyasztók • a Sütőipari Vállalat dolgozóitól. (3. old.) Felejthetetlen két • hét Bánkon. — Úttörő üdülők között egy nappal a búcsúzás Z előtt. — (4. old.) Szesztolvajok bűnszövetkezete. (5. old.) ; Rádióműsor. (6. old.) Sport. (6. old.) Rejtvény. (6. old.) 5 Fordítsunk nagyobb gondot a verseny nyilvánosságára Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata a legfontosabb feladatokként jelöli meg a termelékenység eme­lését, az önköltség csökkentését, a minőség javítását, az anyag­gal való fokozott takarékosságot. Ahhoz, hogy pártunk ezen határozatát maradéktalanul végrehajtsuk, elengedhetetlenül szükséges, hogy szüntelenül továbbfejlesszük a szocialista munkaversenyt, a szocializmus építésének kommunista mód­szerét. Jó eredmények, kimagasló teljesítmények csak úgy szü­lethetnek, ha a dolgozók egymással versenyeznek az üzem élőtt álló feladatok megvalósításában! Mi kell ahhoz, hogy a verseny egészségesen, állandóan fejlődjék üzemeinkben? Elsősorban az, hogy a versenymoz­galom nyilvános legyen, azaz minden egyes dolgozó világosan lássa, milyen feladatot kell megoldania és időről időre rend­szeresen értesüljön róla, milyen eredményt ért el, mi áll még előtte. Hozzátartozik a verseny nyilvánosságának fogalmához az is, hogy a dolgozóknak módjukban legyen ellenőrizni a kö­zöttük folyó versenyt és ennek értékelését. Ezeket a feltétele­ket kell tehát biztosítaniok az üzemek műszaki vezetőinek és ä verseny gazdáinak, a szakszervezeteknek. Amikor megyénk üzemei csatlakoztak a 20 budapesti üzem felhívásához, a dolgozók versenykedvére, lendületére alapozva tették meg komoly, nagyjelentőségű vállalásaikat a termelés növelésére és az önköltség csökkentésére. A vállalások nyo­mán hatalmasan megélénkült a verseny s ennek következtében már eddig is számos kimagasló eredménnyel büszkélkedhetnek bányáink, gyáraink. Még mindig vannak azonban olyan jelek, amelyek a versenyszervezés és főleg a versenynyilvánosság elhanyagolásáról vallanak. Bányáinknál például a sztahanovista címek odaítélésénél találkozunk hibákkal. Az üzemvezetők a termelési értekezlete­ken közük ugyan, hogy egyik-másik élenjáró dolgozó milyen eredményt ért el, de anélkül javasolják őket sztahanovistának, hogy a dolgozók előtt ismertetnék, mennyire és hogyan felel­nek meg ezek az eredmények a sztahanovista cím elnyerésé­hez szükséges, előírt feltételeknek. így azután az értekezletre összegyűlt dolgozók nem is igen vitatják meg, hogy megérdem- lik-e az előterjesztettek a megtiszteltetést, kitüntetést, hanem hallgatólagosan beleegyeznek az üzemvezető javaslatába. Mi más az ilyen eljárás, mint a nyilvánosság erejének, ellenőrző szerepének lebecsülése, mellőzése? így nem lehet fejleszteni a dolgozók felelősségét, nem lehet fokozni kezdeményezőkészsé­güket! Éppen ezért szakszervezeti vezetőinknek a bányákban ’— és másutt is — meg kell követelniük az előírásoknak min­denben megfelelő nyilvántartások vezetését és a nyilvános ér­tékelést. Megengedhetetlen, tűrhetetlen dolog az, hogy például a ménkesi bányaüzemnél semmiféle nyilvántartás nincs a sztahanovistáikról, sőt a dolgozók sem ismerik a sztahanovista cím elnyerésének feltételeit! Vannak olyan üzemeink is, amelyekben a vezetőség el­ismeri a nyilvánosság szükségességét, s ennek biztosítására hoz is intézkedéseket — de csak formailag, mint ahogyan a Zagyvapálfalvi Üveggyárban is tapasztalhatjuk, ahol rend­kívül szép, ízléses, üvegezett versenytáblát készítettek ugyan, de a tábla bizony nem tölti be megfelelően hivatását. Hiába vannak díszes falitáblák bármelyik üzemben, ha azon napról napra nem olvashatják a dolgozók legfrissebb eredményeiket. De nemcsak a termelési százalékokról kell állandóan tájékoz­tatni az üzemek munkásait, hanem arról is, hogy az önköltség­csökkentési, anyagtakarékossági, minőségjavítási versenyben milyen újabb eredmények tapasztalhatók mind náluk mind versenytársaiknál. Ezzel tehetjük csak hatásossá, ösztönzővé igazán élővé a munkaversenyt! JNagy feladatok állnak tehát előttünk a verseny nyilvános­ságának megjavítása terén. Ebben különösen a szakszervezeti funkcionáriusoknak van igen jelentős szerepük, a bizalmitól egészen az UB elnökig. De munkánkban nem vagyunk magunkra hagyva! Biztos iránytűnk a versennyel kapcsolatos feladatok végre­hajtásánál a Minisztertanácsnak és a SZOT elnökségének 1009-es számú, közös határozata, amely megállapítja hogy a szocialista verseny alapja az egyének, a brigádok és az üze­mek közötti verseny. Ennek fellendítésére minden olyan esz­közt fel kell használnunk, amely az eredmények terjesztésére alkalmas: versenytábla, dicsőségtábla, sajtó, hangoshíradó ezenkívül a különféle gyűlések, értekezletek, összejövetelek’ Azzal a tudattal szervezzük és terjesszük a versenyt, hogy a magunk részéről így segítjük elő pártunk célkitűzéseinek, a KV márciusi határozatának gyors valóraváltását! Sándor István, az SZMT munkatársa Javában tart az araitás szerte a megyében. Omlik a zsákokba a.~ életet jelentő mag, s napról napra több gabonával telt kocsi és te­herautó áll meg a magtárak, a begyűjtőhe­lyek előtt. Gyűlik az ország kenyere falvaink- ban. Már eddig is szép eredmények születtek, de még sok a tennivaló. A késlekedők, elma­radók vegyenek példát a kenyércsata nógrádi hőseiről. Azokról, akiket falusi levelezőink alábbi jelentései dicsérnek. Azokról, akik már tettekkel bizonyították, hogy megértették, mit jelent ez a jelszó: „Az első gabonát a hazá­nakr KISTERENYE Július 22-én, az esti órákban hangos ének­és zeneszó csalta ki a kisterenyeieket. házaik kapuja elé. Az utcán a Vörös Október TSZ dolgozói vonultak, akik a gépállomás felviná­Megérkezett a begyűjtőhelyre a Vörös Októ­ber TSZ gabonaszállítmánya. gozott vontatóján elsőnek vitték gabonájukat a begyűjtőhelyre. Mint minden évben, úgy az idén is megelőzte a csupa asszonyból álló termelőszövetkezet az egyénileg gazdál­kodókat —, még a férfiakat is — a gabona­beadásban. Eredményüket még szebbé teszi az a tény, hogy őszi árpából holdanként 18 mázsás átlagtermést értek el, amire Kistere- nyén idáig még nem volt példa! Amikor a menet az ünnepélyesen feldíszí­tett begyűjtőhelyre ért, Fodor István elvtórs, a községi pártbizottság titkára üdvözölte me­leg szavakkal a termelőszövetkezet tagjait. — Mindnyájan ismerjük a kisterenyei Vörös Október helyzetét, tudjuk, hogy nem rendel­kezik sok munkaerővel. Tagjai többnyire csa­ládanyák, háziasszonyok, akik odahaza elvég­zik munkájukat, családot nevelnek, és csak, ha mindennek eleget tesznek, akkor tudnak kimenni a földekre. Mégis, ha végignézzük a határt és keressük a legjobban megművelt táblákat, még a kevésbé hozzáértő ember is a tsz földjeit találja a legvirulóbbaknak. Lám, ez a közös gazdálkodás meggyőző ereje, fölé­nye! Szeretettel köszöntünk benneteket, Vörös Október tagjai, kedves elvtórsnőink! Ti vagy­tok a mi községünk igazi büszkeségei, úttö­rői, akik megbirkóztatok a közömbösséggel, az ellenséggel és bebizonyítottátok a párt igazsá­gát, rátértetek a szocializmusba vezető útra — mondotta többek között Fodor elvtárs. Az üdvözlő beszédre Kántor János, agronó- mus válaszolt, aki a tsz tagjai nevében meg­ígérte, hogy a jövőben még tervszerűbb, jobb munkával, az agrotechnikai módszerek töké­letesebb alkalmazásával iparkodnak tovább növelni termésátlagaikat, hogy az ideinél is több gabonát adhassanak dolgozó népünk­nek. Mi, akik ismerjük a Vörös Október asszo­nyainak példamutató szorgalmát, lelkesedését, tudjuk, hogy ez az ígéret is valóra válik! Boros Lászlóné, VB-elnök Először írok levelet a Szabad Nógrádnak Először írok levelet a Sza­bad Nógrádnak. Az a szeretet, elismerés adta kezembe a tol­lat, amelyet községünk dolgo­zói iránt érzek, akik nem tö­rődve a nap perzselő tüzével, leküzdve a nehéz munka okoz­ta fáradságot, hősiesen harcol­nak a mezőn az életért, mind­nyájunk kenyeréért. Nálunk. Kutasón csupán 3 egyénileg gazdálkodó család van. a lakosság túlnyomó több­sége két termelőszövetkeze­tünkben dolgozik. Amikor megkezdődött az aratás, a jó­kedvű tsz-tagok lendületes versenybe kezdtek. A „Béke útja” Termelőszövetkezetben két aratási brigád alakult: a ^fiatalok” és az „öregek” bri­gádja. Nagy a versengés kö­zöttük. A fiatalok iparkodnak, de nehéz a dolguk, mert az „öregek” — Huszár bácsi veze­tésével — nem hagyják magu­kat. Nemsokára elválik, melyik brigád lesz az első. Erre a jelek szerint van is lehetőség. Az őszi árpát már learatták, elcsépelték (holdan­ként 16 mázsát fizetett), s a tsz elnöke, Petor Mihály sze­rint, a héten már teljesen be­fejezik az aratást, utána hoz­záfognak a csépléshez. A mun­kában igénybeveszik a gépek segítségét és résztvesznek az aratásban a családtagok is. Az ifjúsági brigád tagjai gyakran mondogatják munka közben: „Ha mi leszünk az elsők a járásban, olyan ün­nepséget csapunk, mint eddig még soha”. Szénás! Katalin Kutasó Örömhírt jelentek: a felső­petényi Rákosi Termelőszövet­kezet közvetlenül a cséplőgép­től az utolsó szem gabonáig teljesítette állam iránti köte­lezettségét és a szabadfelvá­sárlási terv reá eső részét. Kétszázhatvan katasztrális holdon gazdákodik községünk határában a termelőszövetke­zet. így hát elég munka van az aratással! A munkát még az is megnehezítette, hogy a ga­bona nagyrésze megdőlt az esőzés következtében, s így le­vágása különös gondot és elő­vigyázatosságot igényel. Ennek ellenére, nincs hiba semmi, mert Kajtor Sándor kombájn­vezető és Fríz János segédve­zető igen lelkesen és hozzá­értően dolgoznák. Három nap alatt 52 hold gabonát arattak le a kombájnnal. Nem ismerik a fáradságot: vasárnap is ko­rán reggeltől este fél 9-ig dol­goztak a határban. De nem marad el mögöttük Sztraka János, a tsz elnöke sem, aki 59 éve ellenére egy pillanatra sem áll meg. Már hajnalban, vagy a határban találjuk, vagy az istállók kör­nyékén találkozunk vele, ahol intézkedik, utasításokat ad, hogy ne csak az aratás menjen jól és gyorsan, hanem a többi munkában se legyen fennaka­dás. FELSŐPETÉNY Az aratás sikere csak akkor biztosítható, ha mindenki tel­jes erejével résztvesz a ke­nyércsatában. Megértette ezt a Rákosi TSZ párttitkára, Ró­tták István elvtárs. Ezért két DISZ-fiatallal, Balogh Ferenc­cel és Hugyecz Istvánnal, a tsz kocsisaival széleskörű fel- világosító munkába kezdett. Buzdító szavaik hatására a tsz valamennyi tagja, a családta­gokkal együtt, résztvett a va­sárnapi aratásban, amikoris 25 kh rozsot vágtak le a dolgo­zók. Az ember nem is tudja, kit is dicsérjen meg hamarjában a közös jó munkáért. Hiszen mindenképpen kijár az elis­merés a többieknek is: ifj. Piaki Jánosnénak és Mangó Jánosnénak, akik még az esti órákban sem tudnak megválni a tarlótól; Balogh Ferenc bri­gádvezetőnek, Busái József­nek és Kosa Lajos bácsinak, akik a cséplőgépnél szorgal­maskodnak; Molnár Ferenc­nek, a gépállomás traktorosá­nak, aki kévekötő-aratógéppel vágja a gabonát... De Bogár Tibor, a tsz traktorosa is meg­érdemli, hogy neve szerepeljen az újságban. Bogár elvtárs egész nap a cséplőgépnél dol­gozik a gabona tisztításán. Közben segít a vontatóval a gabona beszállításában, este és korahajvalban pedig tarló­hántást végez. — Azért szán­tok még késő este is, hogy minél előbb vethessünk sok másodnövényt és takarmányt. Amig a nyári munkák tarta­nak. nem érek rá elfáradni — mondotta Bogár Tibor, amikor megkérdeztem tőle, miért dol­gozik ennyit. Ilyen szorgalmas munka mellett érthető, hogy a terme­lőszövetkezet máris eleget tu­dott tenni az állam iránti kö­telezettségének. A Rákosi TSZ nagyszerű példája magával ra­gadta az egyénileg dolgozó gazdákat is, akik ugyancsak azon iparkodnak, hogy minél előbb gabonát adjanak a dol­gozóknak. Az őszi árpa cséplé- sét már befejezték községünk­ben a gazdák, s beadásukat, szabadfelvásárlási tervüket azonnal a cséplőgép mellől teljesítették. Jól halad a többi gabonafélék aratása is. Kiss János például amig aratott, 4 napig még a községbe sem jött be a határból, egész idő alatt a földjén dolgozott. Most a be- hordást végzi, s mire a szer­kesztőség megkapja a levele­met, Kiss János már bizo­nyára azok között lesz, akik büszkén mondhatják maguk­ról: „Megtettem, amit a dol­gozó nép vár tőlem". Vidovszky András Felsőpetény. Folyik a munka — gyűlik a gabona Munkához kezdtek az ifjúsági cséplőbrigádok Nógrádban is Nógrád megyében a sajátos éghajlati adottságok miatt két héttel később kezdődött az ara­tás és legnagyobbrészt ezek' ben a napokban folyik a ga­bona közös szérűbe hordása is; Ennek ellenére a megyében megalakult 69 ifjúsági cséplő­brigádból 20 már munkához látott. A brigádok közül rövid idő alatt a Szécsényi Tangaz­daság ifjúsági cséplőcsapata szerezte meg az első helyet. A brigád tagjai nagy szérűben dolgoznak és az 1200-as gé­pük rendszeres karbantartásá­val elérték, hogy nincsen üzemhibájúk. Ennek eredmé­nyeként a tervezett 140 mázsa helyett 230—240 mázsa gabo­nát csépelnek el naponta. Ta­nulhatnának tőlük a rimóci, varsányi és vanyarci fiatalok, hogy a versenyben ne az utol­sók között kullogjanak, hanem a jó munkamódszert átvéve, minél előbb megközelítsék és túlszárnyalják a szécsényi bri­gád eredményét. A JÓ PÉLDA RAGADÓS Szerdán délután 5 órakor a balassagyarmati Előre TSZ teljesítette beadási kötelezett­ségét. A géptől egyenesen a begyűjtőhelyre vitték a gabo­nájukat. A tsz dolgozóit meg­érdemelten köszöntötte a já­rási kultúrotthon gyermek- tánc-szakköre és a helyi népi zenekar. De ott volt az első beadók köszöntésénél a párt, a tanács, valamint a Termény­forgalmi Vállalat is. A jó példa követésre talált a legjobb egyéni gazdáknál: Petykó József, Forró Mihály, Vtranyovszky Vince és Makai Gáspárnál, őket csütörtökön este otthonukban köszöntöt­ték a kultúrotthon kis tánco­sai; lapzártakor érkezett Acs Lajos elvtárs, a Me­gyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága föagronómusá- nak jelentése szerint, a rétsági és a balassagyarmati járás be­fejezte az aratást. Mindössze száz hold gabona vár még kombájnra. íj tsz alakult Július 28-án az Erdőkürt­höz tartozó Morgós-pusztán 16 családdal, 21 taggal, 90 hold földön új termelőszövet­kezet alakult Arany Kalász néven. Javul a munka a kisipari tcnnelííszövetkezetckben A húsz budapesti üzem feh hívásához csatlakozva, a Kis- terenyei Vegyes KTSZ első féléves tervét 110,3 százalékra teljesítette, az elért eredményt nyel, féléves mérlegbeszát móló szerint 90 000 forint nyereséggel zárt. Lelkes vtncn* kaja elismeréséül elnyerte a KISZÖV vándorzászlaját és a velejáró 2500 forint jutáit mat, NAGYLÓC Büszkén értesítem megyei lapunkat arról, hogy a nagylóci Kossuth Termelőszövetkezet befejezte az őszi árpa cséplését és beadási kö­telezettségét azonnal, a cséplőgép mellől tel­jesítette, elsőnek a községben. A pártbizottság és a tanács ünnepélyesen fogadta a begyűjtő­helyre érkező termelőszövetkezetieket, akik szép, követésre méltó példát mutattak az egyénileg dolgozóknak. BALAZS BERTALAN Nagylóc ★ Képünkön virágcsokorral köszönti a nagylóci pártbizottság titkára, az első gabonát beadó Kossuth TSZ elnökét, Ispán Pétert.

Next

/
Thumbnails
Contents