Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)

1955-07-20 / 56. szám

6 SZABAD AOfiRAI» 1955. július 29. EMBERPIAC E szavak hallatára az ember háta is megborsódzik és ön­kénytelenül a rabszolgatársadalom időszaka tárul képzeletben a szemünk elé, amint egy emberkereskedő tömegével árulja a társadalom számára a leghasznossabbat, az embert. Elkomoro- dunk, s csak az ad vigaszt számunkra, hogy mindez már a múlté. Pedig nem — most is találhatunk emberpiacot, azzal a különbséggel, hogy most nem a rabszolgakereskedök árulják, hanem ők saját magukat és a régi évek helyett, most csak napokra. Mindez furcsának tűnik — szinte hihetetlen. De, ha valaki meg akar róla győződni, akkor legalább hajnali 5 óra- kor már Szécsényben, a Varsány felé vezető út temetőjénél kell lennie — igaz, van itt még több ilyen hely is —, ahol Var- sányból, Rimócról és egyéb helyekről, mintegy 50—60 nő és férfi jön össze és várják a „szerencsét“. Nem is késlekedik, 6 óra tájban megjelennek a kulákok és a módosabb középpa­rasztok, végigjárják a sorokat, megfigyelik, ki az akinek mun kája, fizikai erejénél fogva legtöbb hasznot eredményezhet. Megkérdezik mihez ért — mennyit kér egy napi munkájáért. Ilyen esetekben, amikor a kulákoknak módjukban van a munkaerőket válogatni, nem valami busásan fizetnek. S még­is gyakran előfordul, hogy a „piaci áru“ nem kel el — nem jut munka — és eredménytelenül kell hazatérni egyeseknek, így jártak már Péli Pál és Horváth János varsányi dolgozó pa­rasztok is nem egy esetben — és még jó páran rajtuk kívül. Aki bevált a kóláknál, mint például Szita Mária is, már „kész helyre“ jár és hajnali 5 órától este 9—10 óráig dolgozik a ku­taknál napi 40—50 forintért. Vajon milyen megélhetést biztosít az ilyen munka? Hor­váth János feleségének szavai legjobban választ adnak erre a kérdésre, mint mondja: — Pénzünk nincs. Lisztünk is csak ez a kicsi van, emelte fel a kis papírzsákol, aminek alján mindössze 1 kiló liszt le­hetett. Ezeknek az életük jóval elmarad az átlagos életszínvonal­tól, gondolkodásukban is maradiak. Töprengenek a létbizony­talanságban, ahelyett, hogy a sok kínálkozó lehetőségből egyet is kiragadnának. A kulák agyondolgoztatja? őket, de 900 forintnál nem bir- fnak többet keresni egy hónapban — legtöbbször még annyit jsem. Mennyivel másabb lenne az életük, ha belépnének a ter­melőszövetkezetbe. A szövetkezet tagjainak átlagkeresete, leg­alább kétszerese volt az elmúlt évben is az övéknél, Ezt ők, leg­jobban tudják, s ahelyett, hogy ezt az utat választanák és em­berhez méltóan élnének, így nyomorognak, megalázkodnak mások előtt, nem beszélve arról, hogy a mindennapi osztály­harc füzében, saját ellenségeiket segítik, a kulákokat támogat­ják, Sajnos ezek között, még párttagok is akadnak. Végre meg kell érteniük ezeknek az embereknek, hogy a parasztság felemelkedésének egyetlen lehető útja, a szocialista nagyüzemű gazdálkodás és ezt minden parasztnak saját érdeke támogatni. Csak ennek van jövője, mert ez új és jó. Az em­berpiac pedig, már évszázadokkal előbb megvolt és akkor is rossz volt, de különösen rossz ez ma, a megváltozott viszonyok között. E ritkán hallott események nyugtalanítják az embereket, s valamennyien látni szeretnék, van rá lehetőség az említett helyen minden reggel. Az érdeklődőknek nem is kell nagyon sietniük, mert előreláthatólag a tanács:jóvoltából, még sokáig igy lesz .. # (K—B) Védjük gyümölcsfáinkat Lisztharmatos fertőzéseknél a gyümölcsfa-hajtásokat szürkés fehér, lisztszerű bevonat lepi el, melynek következtében a levelek összezsugorodnak és ki hegyesednek, később elszárad nak. A fertőzött részeket azon nal le kell szedni, elégetni és utána erős nyári higítású mész- kénlével permetezni, melyhez javaslok hektoliterenként 18— 20 dekagramm vasgálicot, vala­mint almamoly-fertőzés ellen hektoliterenként még 40 deka­gramm arzént hozzáadni és ez zel a fákat tökéletesen, ködsze- rűen megpermetezni. A fiatal fáknál levéltetű-fer- tőzés ellen hátigéppel perme­tezzünk. Igen fontos a hajtás­végek jó áztatószerű permete­zése, csontáros fáknál 0,6 szá­zalékos Holló 10-el, vagy káli­szappanos nikotinnal, utóbbit 1 ezrelékes oldatban adjuk. Vagyis 100 liter vízből kive­szünk 10 litert, ezt felmelegít­jük és ebbe 1 kilogramm káli- szappant mosunk el, s ezt visz szatöltjük a 90 literhez, ameny- nyiben a víz kemény volna úgy 5—10 dekagramm mosó­szódát is adhatunk 100 literen­ként, majd ezek alapos elkeve- rése után 10 dekagramm niko­tint adunk a fenti lémennyi­séghez. így elkészült az 1 ez­relékes káliszappanos, nikoti- nos permetlé, mellyel áztató- szerűen kell permeteznünk. Az összesodródott levélzetű hajtá­sokat pedig mártogatni kell. A Holló 10-et pedig úgy ké szítjük el, hogy a kimért 100 liter vízből kiveszünk 3 liter­nyit, amihez vékony csíkban folyasztjuk hozzá az előre ki­mért 6 deciliter Holló 10 DDT. emulziót folytonos keverés köz­ben. Amennyiben a víz ke­mény, itt is ajánlatos a mosó­szóda adagolása. Az így nyert folyadék szürkés-fehér színű lesz, mellyel áztatószerűen kell a fáinkat megpermetezni. A Holló 10-es permetezés sok kai olcsóbb a nikotinos perme­tezésnél. A fenti permetlé ké­szítések mind 100 liter lére vo_ natkoznak. Vaszilkó Ferenc főkertész, Magyarnándor, Állami Gazdaság A NYÁRI PROGRAM Bocsárlapujtő. A község kö­zepén van a szép emeletes is­kola. Itt tanít és itt lakik Te- lékes Ilona, az iskola igazgató­ja, aki nemrég kapta meg az „Oktatásügy kiváló dolgozója" kitüntetést. 1953 júliusában került ide Lapujtőre igazgatónak. Ember- szeretetét és munkakedvét ha­mar megismerte a falu. Az it­teni munkájáról így beszél: — A tanév elején tervet ké­szítettünk: minden osztály ren­dezzen egy-egy nyilvános kul- túr-estet. És rendezett is. Ezek­nek a kultúr-esteknek mindig nagy sikerük volt. Elhatároz­tuk, hogy megismertetjük is­kolánk munkáját a községen kívül is. Még Somlyóra is men­tünk vendégszerepelni. Az elő­adások bevételéből zászlókat, jelvényeket, delcorációsanyagot vettünk. Egyre szépült, csino- sodott az iskolánk. Bekapcso­lódva az „Építsük, szépítsük iskolánkat“ mozgalomba, az is­kolákért kicsinosításáért moz­galmat indítottunk. Láttam a virágokat. Nem üres, sivár udvar fogadja az érkezőt, hanem kedves, gondo­zott virágpadök. — A vakációban is bejárnak a gyerekek és Jcözös munkával tartják rendben a kertet. De nemcsak az iskolával törőd­tünk. Irtottunk burgonyaboga­rat, gyűjtöttünk fémet is. A valltáció nem jelent tét­lenséget a lapújtői gyerekek­nek. A szünidő programjáról így beszél Telekes Ilona: — Kirándulást terveztünk Bükkszékre és Salgóra. A gyenge tanulók állandóan be­járnak korrepetálásra, s aktí­van működik az iskolai sport­körünk is. Telekes Ilonának van elfog­laltsága az iskolán kívül is — a helyi Hazafias Népfront el­nöke. Itt is nagy munka vár rá, hisz a népfrontbizottság tag­jainak nagy részt kell vállalni az aratási és cséplési munkák­ból. De ebben a szünetnélküli munkában már a jövő tervein dolgozik. Terveiről így beszél: — Már az elmúlt esztendő­ben összehoztuk a Karancs­völgy tantestületeit. Pedagó­giai, szakszervezeti és szóralko- zási jellege volt ezeknek az összejöveteleknek, amelyeket a jövőben még jobban kiszélesí­tünk. Iskolánkban Makarenko nevelési módszereinek, Palóc­földre való alkalmazásán dol­gozunk, ami nagy felkészültsé­get igényel mindannyiunktól. Jövő tanévi programunk egyik legfontosabb pontja, a család és az iskola kapcsolatának el­mélyítése. Étlkezéses tanuló­szobát szervezünk. Nagy szük­ségünk van erre, mert sok olyan tanulónk van. akiknek szülei hivatalban, vagy üzem­ben dolgoznak. Az ilyen ta­nulószoba megszervezése jó hatással lesz a diákok tanul­mányi eredményére. Kértünk énekszakos nevelőt. Ha meg­kapja az iákola, zenekart szer­vezünk. A hangszereket a rendezvények bevételéből kí­vánjuk beszerezni. A sok munka mellett Tele- kes Ilona tanulmányt ír a kö­zösségi nevelésről. Két alka­lommal előadást is tartott er­ről a témáról. Nála valóban a becsület és a dicsőség dolga a munka. Er­ről tanúskodik a kitüntetése és ezt bizonyítja a szak.szerve­zeti beutalás is Siófokra. A tanévzáró értekezleten a minisztérium ezt mondta Tele­kes elvtársnőnek: pihenjen so­kat. Ezzel búcsúzom én is tő­le: pihenjen sokat és utána valósítsa meg szép elgondolá­sait. Molnár Jenő Márkházán a sport úttörői a lányok A salgótarjáni Já­rás egyik községe, -.íárkháza, mely csupán abban kü­lönbözik a járás többi községétől, hogy itt több a leánysporíolö. mint a fiúsportöló. Ez be­bizonyosodott a leg­utóbbi falusi Spar- t-akiád versenyen is. Ugyanis a község­ben megrendezett sportversenyen a résztvevő falusi fia­talok £0 százaléka nő volt. Ez igen örvende­tes tény, mely csak igen nagy harc árán született meg. Ugyanis a márkhá- zai mamák eleinte tiltakoztak az ellen, hogy leánykáik sportmezbe öltözve fussanak, ugorjá­nak. vagy éppen súlyt és gránátot dobianak. A márk- házi lányok azon­ban nem estek két­ségbe. Először utca! ruhában kezdtek neki a sportolásnak. Végül is akadt egy merész kislány. a helyi DISZ titkár­nője. Koós Erzsébet, aki magára öltötte - a sportmezt. Maid lassanként nekibá­torodtak a többi márkházi lányok is. Ma már hiába a mamák minden til­takozása. a márk­házi lányok sport­ruhába öltözötten egymásután érik el a iobbnál-Jobb ered­ményeket a sport vonalán. A legna­gyobb eredményük azonban az, hogy lepipálták a falu fiait, akik úgylát­szik szegy előseobek a leányoknál, hogy egy-egy sportver­senyben kevesebben vesznek részt, mint a Koós Erzsébet ál­tal vezetett mark- házi leányok. ^ Ezúton is gratu­lálunk Koós Erzsé­betnek a sport te­rén végzett ió szer­vező munkájáért. A márkházi fiúknak pedig üzenjük, hogy vegyenek példát a falu leányaitól. Két képünk a márkházi lányok sporílát mutatja be kezdetben és most. Az első képen méa sok szoknyában versenyeznek a lá­nyok. A másik ké­pünkön cedia már sportruhában, a fiú­kat lepipálva, na­gyobb számban vesznek részt a spartakiédon. mint a szégyenlős fiúk. VIT JELVÉNYSZERZŐ VERSENYEKRŐL Hátságon az elmúlt héten ren­dezték meg a VIT jelvényszerző versenyeket a honvédségnél, mintegy- 86 fő részvételével. A nagy érdeklődés mellett megtar­tott versenyen a jobb eredmé­nyek a következők: Skalitcki Béla 1700 pontot szer­zett. a gránátdobásban 55 métert, míg a 100 méteres síkfutásban 13 mp-es eredményt ért el. Zsokai Lajos 1640 pontot szer­zett. Magasugrásban 140 cm-t, súlylökésben pedig 7,90 m-t ért el. Danyi Tibor 1625 pontot szer­zett. p-ránátdobásban 56 métert ért el, 400 méteren pedig 1,05 perces időt futott. A Baglyasaljátt megtartott VIT jelvényszerző versenyen a leg­jobb eredményeket Kamarás An­dor és Kristóf Benő ériék el. Kamarás Andor összes pontszáma 1833, míg Kristóf Benőnek 1735 volt. Kamarás 100 méteren 12 mp-et, magasban pedig 140 cm-es eredményt ért el. Kristóf 100 méteren szintén 12 másod­percet, 400 méteren pedig 1.02 percet futott. Salgótarjánban hétfőn délután az MTSB, a DISZ és MÖHOSZ füg­getlenített dolgozói és vezetői rendezésében volt jól sikerült VIT jelvényszerző verseny. A részvevő 31 fö közül Bazsó István (MÖHOSZ). Kolláth Bá­linttal (MTSB) magasugrásban 133—135 cm-t értek el. 100 méteren Fodor Géza (DISZ) 12.9 mp-et. míg Kolláth Bá­lint (MTSB) 13.2 mp-et ért e). Gránátvetésben Katona Sándor 55.5 métert, Cudor László pedig 52 métert ért el. Érdekes verseny alakult ki a három szerv vezetője között, mely az első fordulóban így alakult: 1. Kaszás András (MTSB) 615 ponttal. ugyanis 100 méteren 14.2 mp-et, gránátdobásban 45,5 métert. magasugrásban pedig 110 cm-t ért el. 2. Godó Gyula (MÖHOSZ) 555 ponttal 100 méteren 16,6 mp-et, magasugrásban 120 cm-t, gránát- dobásban pedig 47.40 métert ért el. 3. Lipták József (DISZ) 520 ponttal. 100 méteren 13.8 mp-et, magasugrásban 110 cm-t és grá­nátdobásban 41,80 métert ért el. ..... építők) LEIT \ MEGYEI lAGYGÖiYÓS TEKE BAJIOKA Zagyvapálf alván rendezték meg Nógrád megye egyéni nagy- golyós teke bajnokságát. Erős mezőnyben lépett pályára 6 vá­rosi és 6 járási bajnok, hogy megmérkőzzenek a megye baj­noka címért. A verseny nagy küzdelmet hozott, s ez érthető is volt, hiszen itt dőlt el, hogy ki képviseli majd Nógrád megyét az országos egyéni versenyen Győrben. A nagy küzdelemben egyénileg Dombi István, a Zagy- vapálfalvi Építők versenyzője bi­zonyult a legjobbnak, s így ő nyerte el a megye bajnoki el­met. A 2. helyezett Tóth György Starjáni Vasas, 3. Szeverényi Jó­zsef Zpálfalvi Építők. A versenyen megdőlt a váro­siak által tartott bajnoki cím. Ugyanis Dombi István győzel­mével most került ez először já­rási versenyzőhöz. Ez igen ör­vendetes tény. A járás örvende­tesen fejlődött fel a város mellé. Igv az országos egyéni döntő­ben Győrben Dombi István és Tóth György versenyzők képvi­selik megyénket. További sikereket és sok ki­lencet kívánunk nekik. A SPARTAKIÁD HÍREI A pásztói járásban, legutóbbi jelentésünk óta még két község­ben rendeztél-: meg a spartakiád- versenyeket, s igy a pásztói já­rásban a végeredménv a követ­kező: 1953. évben 15 község ren­dezte meg a spartakiádot. 755 fö részvételével. Ezek közül 77 nő versenyző küzdött a helyezé­sekért. X A Davis Kupa európai zóná­jának két elődöntőjében Svédor­szág és Olaszország csapata győ­zött Chile, illetve Anglia ellen. X Hattagú amerikai atléta­küldöttség érkezik a hét köze­pén Csehszlovákiába. Részvéte­lükkel csütörtökön Prágában rendeznek versenyt. A légy a piszokba, szemétbe, trágyadombok alá, szemét­ládák sarkaiba, árnyékszék ürgödrébe ráki a petéit, ame­lyekből előbb lárva lesz, — ezt hívjuk nyűnek —, majd bábbá alakul, amiből nyolc nap múlva búvik elő a kifejlett ro­var. Egy áttelelt anyalégy két­Egészségünk ellensége: a légy gát. mint a konyhában, az élés- ség barátja, a járvány szövet­kamrában vagy az ebédlőasz- ségese. talon és így joggal kelt undort a jóérzésű emberek között. A le nem fedett élelmet, sza­badon hagyott árucikket ösz- szemászkálja, tönkreteszi. A hetenként körülbelül 250 petét füstölf. húsokatj állatok sebeit rak. Ez egy nyári idény alatt az utódok utódaival, közel hat­nyolcszázezer ivadékot jelent, tehát olyan szapora rovar, beköpi, berakja petéit a seb réseibe, a hús nyílásaiba és az ott kifejlődő nyüvek beteggé akadályozása. Családunk, embertársaink, hasznothajtó barmaink közös érdekét szolgáljuk akkor, ha céltudatosan, rendszeresen és okosan védekezünk a légyve­szély ellen. Ennek két módja van: a le­gyek irtása és szaporodásuk Komoly és okos formája a légy elleni harcnak a szaporo­dó helyek megszüntetése. A trágyát és szegletet hordjuk ki 8 napon belül, hogy ne az ud­varban keljen ki a légy. Olyan fedett, résmentes, tökéletesen zárt árnyékszékeket, trágya- és szeméttelepet építsünk, amibe nem tud a légy befurakodni. Takarítsunk. meszeljünk, lomtalanítsunk. Függönyözzük be a szobákat. Az ajtókra, ab­\ szécsényi járás fiataljainak seregszesflléje Még csak reggel 7 óra, <!e Szécsényben tuár egyre sűrűbb sarokban népesedik be a tanács- háza vidám falusi fiatalokkal, akik eljöttek a járás minden köz­ségéből. — Piliny és Mihályger- ge kivételével —, hogy a sport­pályán döntsék el, ki a legjobb a járásban atlétikában, röplabdá­ban, tornában vagy éppen kerék­párban. A szécsényi zenekar a tanács­háza előtt vidám zeneszámokkal fogadta a Karancsságról, Egy- házasgergéről, lpolytarnócról, Lu- dányhalásziból, Nagylócról és a járás többi községeiből érkező sportoló falusi fiatalokat. A lelkes leözönsőg a sportolók­kal együtt izgatottan várta a kez­dés időpontját. Pontosan fél 10- kor vonult fel a sportpál'-ára a zenekar vidám indulójának hang­jai mellett a szinpompás, mintegy 200 vidám falusi fiatal sportoló­ból álló menet. A felvonulás után a Himnusz hangjai mellett ünne­pélyesen vonta fel három fiatal az árbocra fi nemzetiszíuű zász­lót. Majd Földi elvtárs megnyi­totta a nagy versenyt. Mindjárt a női 100 m-en nagy a szurkolás, ahol végül is a 16 mp-es idővel befutó Veres Mar­git lett az első Kozma Erzsébet előtt, kinek az eredménye 16.3 mp. volt. Mindketten nagylóciak. Nagy meglepetésre a női 500 méteren is a két nagylóci kislány fut be első kettőnek a célba. 1. Kozma Erzsébet (1.49.4 perc). 2. Veres Margit (1.57 perc). A súlylökésben szintén a nagy­lóciak bizonyultak a legjobbak­nak a nói versenyek során. 1. Balázs Rózsa, eredménye: 815 cm. 2. Lukács Rózsi, eredménye: 790 cm. A férfiak súly dobásában első lett Király István, Varsány, 11.20 m, második Mucs Béla, Nógrádmegyer. 10.80 m. A férfiak 100 méteres verse­nyét két csoportban kellett le­bonyolítani, ahol nagy küzdelem után végül Is első Király István, Varsány lett (12.03 mp), második pedig az alig 16 éves ipolytar- nóci Telek Vilmos (12.09 mp). Férfi 400 m-en 1. Istók István, Nagylóc (1.25 perc). 2. Hajdú László. Nagylóc (1.29 perc). 1000 méteren 1. Vadas Ferenc, Karancsság (3.06 perc). 2. Juhász Barna, Egyházasgerge (3.06.4 perc). Távolugrásban 1. Király Ist­ván, Varsány (552 cm). 2. Puszta István. Ludányhalászi (511 cm). A férfiak kerékpárversenyén 20 km-en 1. Kelemen Sándor, Nagylóc (44 p). 2. Kejnek Pál, Nógrádmegyer (45 perc). Gránátvetősben 1. Juhász Ist­ván, Nógrádmegyer (63.10 m). 2. Kiss Kálmán, Ipolytarnóc. (62.50 méter). Magasugrásban 1. Baranyi Béla. Szécsényfelfalu 170 cm-rel. Ez a fiatal fiú ezzel az eredmé­nyével II. o. szintet ért el. A 2. Mucs Béla, Nógrádmegyer 163 cm-rel. A röplabdát a nógrád megy éri fiúk nyerték meg a Benczúr- falviak előtt. A férfitornában a nagylóci fia­talok lettek az elsők. Á nők versenyén a további számokban kiemelkedő eredmény volt Pataki Évi 138 cm-es ma­gasugrása, mely szintén II. osz­tályú szint. Ezzel az ugrásával első lett a nagylóci kislány. 2. Pataki Magda 120 cfn-rel. A gránátvetésben 1. Sztrehő Malvin (35 57 m). 2. Kelemen Tiborné (32.25 m). Mindkét fia­tal nagylóci versenyző. Távolugrásban 1. Pataki Éva (440 cm). 2. Pataki Magda (380 cm). 10 km-es kerékpárversenyben 1. Sztrehó Malvin lett. 2. Kelemen Tiborné. Mindketten nagylóciak. A tornaversenyt a nagylóci csapat nyerte, míg a második helyezést az idén alakult Ka- rancsságiak érték el. Röplabdában ugyanúgy mint a férfiaknál, a fiatalokból ala­kult nógrádmegyeri csapat lett a győztes. (Ez volt a nógrád­megyeri lények első nyilvános versenye.) A jól megszervezett és nagy küzdelmet kiváltó népes sparta- kiád-döntő a késő délutáni órák­ban ért véget, mely után a győz­tes falusi fiatalok.kissé fáradtan, de avval a jóleső érzéssel távoz­tak Szécsényböl, hogy majd a megyei döntőn. Salgótarjánban ki fogják harcolni azt a megtisz­telő címet, hogy mint megyebaj­nokok a fővárosban képvisel­hetik., s vihetik sikerre az orszá­gos döntők során megyénk fej­lődő falusi sportjának jó hír­nevét. i — G. J. ­teszik az állatot, hasznavehe­lakokra tegyünk szúnyoghálót, hogy még a leggondosabb irtás |ptfenné"snán^ A falra fecskendezett DDT takarjuk le az ételeket és min­mellett is felmérhetetlen kárt, iv,,ppaHák a?óllati hőrt únv- oldat tömeges legypuszuiást dent gondosan mossunk meg. igen sok bajt. súlyos kellemet- súlyos nemzetgazdasági °k°Z' Ugyancsak sok legyet 01 amivel csak érinkezésbe iöhet­lenséget okozhat embernek, ál- károkat okoznak. latnak P2V9.r3.nt „„-„-„I _ tár-vá- Nem hagyok pihenni sem lámpakarókra. képrámákra Fontos sziréné van a ja az emberk sem az állatot. Be- szórt DDT por is. DDT-vel füs­nyok terieszteseben, mert a bizonyosodott igazság, hogy a tölni is szoktak, de ebben az tenyészőhelyein szívókájára, jól pihenő ember munkája esetben gondoljunk a megfe­lábára, potrohújára tapadó lát- eredményesebb, a légymentes lelő szellőztetésre us. hatatlan kórokozó baktériumok istállóban fekvő tehén jobban sok iegvet mgpgi a légy­ezreit ráhordja az ember tes- teiel, de még a ló is jobban fop<- ha friss ha ,ÓJ ra„acj téré, eledelére, edényeire, hasz- húz, ha pihenni hagyják. Kevésbé válik be a légyfőgó­nálati tárgyaira. A bacilusokat cipelő, az egész üvegbura és a légycsapó, ami Az árnyékszékben, köpőcsé- házat bosszantó légy tehát a csak silánv pusztítást okoz a szében éppen olyan jól érzi ma- nyugalom ellensége, a beteg- legyek között. me» egyszerre az ablakba, tek a járványok szövetségesei, szekrények tetejének szélére, a legyek. A gondos gazda, a családját szerető gazdasszony, de az egész család minden tagja arra törekedjék, hogy gondossággal figyelemmel, a tudományos tapasztalatok fegyverével és megbízható légyirtóval ezreit, tízezreit irtsa ki naponta a le­gyeknek, az egészség ellensé­geinek. Férfi csomagolót felvesz a Pa­pír- és Irodaszer Értékesítő Vállalat Salgótarján, Hajek Rezső út 12. sz. SZABAD NOGRAD Az MOP Nógrádmegyel Párt­bizottságénak lap Ja Felelős kiadó: Hajdú József. Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Telefon 18-74. 19-74. 16-83. Salgótarfán, Oamlanleh út 2. reriesztfk: a Megyei Postahiva­tal Hirlaposztál-a és hirtap- kézbesttrt postahivatalok Előfize­tés: postahivataloknál és kézbe­sítőknél. Havi előfizetés) díj: 3.50 Ft. Szikre Lapnyomda Budapest. Vili.. Rökk Szllárd-n. B Felelős vezető: Kulcsár Mihály 17835753

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents