Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)
1955-07-16 / 55. szám
ÍOSH. július te. SZABAD NOfiRÍD 3 RAJTAVESZTETT A SPEKULÁLÓ KÁNTORTANÍTÓ Hogyan zsákmányolta ki a rétsági járás dolgozó parasztjait Gáspár István „Ä spekulánsok ellen, törvényeink teljes szigorával kell fellépni és káros működésüket le kell leplezni, mind a munkások, mind a dolgozó parasztok előtt.” (Hegedűs András elvtársnak a KV 1955. június 7—8-i ülésén elhangzott előadói beszédéből.) A rétsági járási rendőrkapitányság bűnügyi osztályán egy 60 év körüli, magas, telt arcú, deresedé hajú ember ül. Ha beszél, séta botjára támaszkodik. Reuma bántja a testét és szégyen marja sötét lelkét. Nem a bűnösségén restelkedik, hanem mert „elkapták". Ki ez az ember? Miért került ide? Mi a bűne? A kérdésre egy névtelen levél ad választ: írója a rendőrségnek címezte. „Talán tudomásuk van arról, hogy Gáspár István nyugdíjas kántortanító — aki másfél éve jött vissza Bánkra lakni — mennyire kiuzsorázza a falusi lakosságot. Rábeszéli a dolgozó parasztokat. hogy majd ő megveszi nekik Csong- rádon a beadási sertéséket. .4 községi tanácsnál igazolványt kért. s kapott is, bár jogtalanul ... Ment is nagyszerűen a kupeckedés. Ő maga dicsekedett, hogy ilyen jól még nem állt. Annyi pénzre tesz szert, amennyire csak akar. Hetenként megkeres ezer forintot is. De, hogy keresi meg? Csalárd úton, kihasználva a dolgozók jóhiszeműségét... Ez tiszta szélhámosság és a legaljasabb kupeckedés! Gáspár Bánkon tanácstag. Hogy lehet a kupec tanácstag? Hogy szabad ilyeneknek szabadon járni és zsarolni a dolgozókat?" Gáspár — a jó kántortanitó- hoz híven — mindent tagad. Azt állítja: ,.A levélírót a rosszinduíat fűtötte“. A rendi őrségen dolgozó elvtársak viszont a levelet úgy elemezték, hogy írója egyetért a párt 1955. júniusi határozatával és elő akarja segíteni megvalósítását. Ezért hívta fel a rendőrség figyelmét, az általa ismert s a társadalomra káros és veszélyes bűncselekményre, megfelelő eszöközöket is javasolva annak elhárítására. Ma már mindenki előtt közismert, hogy az 1953. júliusát követő húsz hónap alatt elterjedt jobboldali nézetek valóságos melegágyat készítettek a spekuláció és az üzérkedés számára. Hogy jobban megértsük Gáspár bűncselekményét, szükséges, hogy előbb tisztázzuk a spekuláció fogalmát. „Abban az esetben — mondotta Hegedűs elvtárs — ha a termelő szabadpiacon közvetlenül a fogyasztónak ad el, nem beszélhetünk spekulációról. Ha azonban közvetítő lép közbe, aki terményt harácsol ösz- sze, azzal a céllal, hogy azt haszonnal tovább adja, akkor világos, hogy spekulációval állunk szemben." Gáspár István — amint a nyomozás adataiból kiderül — a jobboldali nézetektől íelbátorodva kapott kedvet a törvénytiltotta haszonszerzésre. Nem bolond 600 forint nyugdíjból „tengetni" ‘ életét, amikor ezrek ütik a markát s méghozzá 'különösebb erőikifejtés nélkül? Először csak kicsit harapott a tiltott fa gyümölcséből, s amint látta, hogy semmi baja tőle, úgy rákapott, mint a levelibéka a légyevésre. 1953. decemberében Oszkó községben 33 mázsa kukoricát vásárolt fel, amit Kiskunfélegyházán értékesített. S csöppnyi üzleten 330 forintot keresett. Több mint 200 csongrádi gazdának vásárolt kukoricát Somogybán. A gazdáktól mázsánként 90—300 forintot szedett fel. Ügynökei révén Oszkó, Egyházaskeszó és Mike községekben 1274,84 kilogramm kukoricát vásárolt fel. Minden mázsa kukoricán 15 forintot nyert — saját beismerése szerint. Persze volt úgyis hogy a kukorica mázsáját 95—210 forintjával vásárolta, ez esetben minden mázsa után 50 forint tiszta haszon ütötte markát: kit, hogy tudott becsapni! Ilyen nyereségért igazán érdemes megtagadni az isteni tanításokat és elfelejteni, hogy Jézus korbáccsal kergette ki a templomból a kufá- rokat és a kereskedőket... Gáspár ezen tények ellenére is állítja, hogy őt, mint nyugdíjas kántortanítót, akit megbecsülés övez Bánkon, nem lehet kupeckodással és üzérkedéssel rágalmazni. No, nézzünk egy pár levelet, amit ügynökei írtak részére. Sza- laiék Mike községből ezt írják: „Mi újság van magúknál a kukorica árakkal? Nálunk lehetne venni nagyobb meny- nyiségben 320 forintért... Ha szüksége van rá, azonnal jöjjön vagy táviratozzon... Pénzt küldjön... Oda küldöm az árut, ahová akarja...“ Nyáridon élő ügynöke, Molnár Béla, a sertéssel való üzérkedés problémáiról értesíti: „Ht disznót venni egyelőre nem lehet, mert egyrészt leszerződték, másrészt az itteni tanács a falubeliek beadására fordítja... Engem az állatforgalmitól, mint felvásárlót leléptettek. Helyembe a párt valamelyik tagját akarják benyomni... Segítségére fogok lenni, ha valamelyik üzlet megy'’. Ezen levelek bizony pozdorjá- vá zúzzák Gáspár érveit és bizonyítják kupeckedését, spekulációs tevékenységét. A kukoricaűzérkedéssel — a legszerényebb számítások szerint is — majdnem 20 000 forintot húzott ki a félrevezetett dolgozó parasztok zsebeiből. Most pedig nézzük, hogyan zsákmányolta ki a rétsági járás egyes községeinek dolgozó parasztjait. Bánk község dolgozó parasztjai nem kedvelik a sertéstenyésztést. Inkább szarvasmarha tenyésztésével foglalkoznak. Mivel kevés volt a sertés, gondot okozott a sertésbeadás teljesítése. Gáspár jó üzletet látott ebbem Mint tanácstag felhasználva a bizalmai ajánlkozott a tanácson, hogy majd ő felvásárolja a szükséges sertést. Csorba András VB elnök, Kocka Béla begyűjtési megbízott kapva kaptak az alkalmon. Nyomban kiállítottak részére egy megbízólevelet, amely lehetővé tette, hogy más megyében vásároljon sertéseket. A tanács funkcionáriusai minden szemrebbenés nélkül megsértették a törvényeket. Habár ismerték ezeket, és jól tudták, hogy ellenkező esetben mi ennek a következménye. Az idegen megyei sertései«- beadásával kapcsolatos rendelet fi- gyel meztette mindkettőjüket, hogy csak az a termelő mehet más megyébe sertést vásárolni, akiknek beadása van és csak egy esetben lehet a termelőnek igazolást adni. Egy másik rendelet arra figyelmezteti a begyűjtési megbízottat, hogy a megbízólevelet csak abban az esetben láttamoztathatja, ha a sertésvásárlás saját, valamint a megbízó termelő beadási kötelezettségére és nem üzletszerűen történik. Ezeket a .rendeleteket, nem vették figyelembe Bánkon, Tereskén. Romhányban, Két- bodonyban és Tolmácson sem. Sőt, egyik-másik községi tanács újabb megbízó levelet állított ki Gáspár részére. Most már igazolvánnyal felszerelve folytathatta Gáspár a spekulációt. Az első út „eredményességének" híre bejárta a járás falvait. Egyre gyűlt a megbízólevél s vele együtt a dolgozó parasztoktól elrabolt pénz mennyisége is. Hogyan, milyen módon? Sípos Margit tolmácsi begyűjtési előadó 62 gazdától 2240 kilogramm sertésvásárlásra szedte össze a pénzt: kilogrammonként 18,50 forintot. Amikor a sertés leszállításra került, kilogrammonként még további 1 forintot kellett ösz- szeszednie, mert a sertés kilója 19,50 forintba került. Hát a beadás után járó felár hol van? Egyszerű: Gáspár elzsebelte! Molnár István banki gazdálkodó így nyilatkozott: „145 kilogramm sertést vásárolt és adott be nevemre. Azt mondta, hogy 19 forintért meg tudja vermi a sertés kilóját. Nem beszéltünk arról, hogy a beadás után járó felár a Gáspáré lesz. Ezt a felárat nem kaptam meg.“ Tudott dolog, hogy az Állatforgalmi Vállalat a beadott sertés kilójáért kb. 5 forintot fizet a beadásra kötelezett termelőnek. Tehát Gáspár, Molnár István bánki gazdálkodó zsebéből a 145 ki logrammos sertésért még további 725 forintot rabolt el. Ugyanezt a rablási módszert alkalmazta 100-nál több rét' sági járási dolgozónál. Gáspár 1954 decemberétől a 148 mázsa sertés felvásárlása révén 30107,40 forint jogtalan jövedelemre tett szert. A bán- ki dolgozó parasztok már-már sokalni kezdték a rablás mértékét. Gáspár látva ezt. aljas tervhez folyamodott. Be kellett bizonyítania, hogy az üzletet csak jószívből eszközölte, hogy csak jó indulatból végzi a sertésfelvásárlást. Hogy ezt igazolja, Lomén János bánki lakost lehívta magával Mareal- tóba, mivel neki is volt 260 kilogrammos sertésbeadása, s hogy győződjön meg arról, mibe kerül az útiköltség, s hogy milyen fáradságos munka sertés után járkálni. Amikor hazajöttek. elővetette Lomen- nal a ceruzát és kiszámíttatta vele, mennyibe került neki a sertéshús kilója. A számolás eredménye az lett, hogy 20 fillérrel többe került a sertés kilója, mintha azt Lomén Bánkon befizette volna Gáspárnak. Gáspár terve sikerült, hiszen olyan helyre vezette a bánki gazdát, ahol nem voltak meg a lehetőségek és adottságok a sertésvásárlásra, így bizonyította be nagylelkűségét. Gáspár István a jóságos lelkű nyugalmazott kántortanító spekulációs tevékenysége alatt hozzávetőlegesen 148 mázsa sertést. 1304 mázsa kukoricát, 137 kilogramm diót, 2976 kilogramm burgonyát. 130 mázsa takarmányrépát, 50 kilogramm lucemamagot vásárolt fel, tehát az összsúly megmozgatás: 1711 mázsa volt. Ossz haszna — a legszerényebb számítások szerint is — meghaladta a 60 000 forintot: — s mindezt munkavégzés nélküli .úton harácsolta össze. Mi a tanulság ? A spekulánsok, kupecek, üzérkedők jogtalanul vágnak zsebre súlyos összegeket. Meg nem érdemelt hasznuk abból származik, hogy becsapják a termelőket és a fogyasztókat: a dolgozó népet. Aruelvonás- sal és árufelhalmozássai veszélyeztetik. akadályozzák dolgozó népünk élelemmel való ellátását, s lazítják nemcsak az állampolgári fegyelmet, hanem a munkás-paraszt szövetséget is. Éppen ezért leleplezésük. tevékenységük felszámolása minden becsületes dolgozónak anyagi érdeke és erkölcsi kötelessége. A napokban jelent meg a minisztertanács rendelete a kenyérgabona állami felvásár-r lásának szabályozásáról. A rendelet célja, a népgazdaság számára szükséges készletek biztosítása, másrészt a gabonával való spekuláció megakadályozása. A rendelet megvédi a dolgozó parasztokat a kulákok és egyéb spekuláns elemek kizsákmányolásától. Különösen fontos most, a kenyérgabonabeadás megkezdésének előestéjén megkülönböztetett figyelmet szentelni a spekulatív elemek harácsoló szándékának keresztülhúzásá- ra. Ha így cselekszünk, már ezzel is egy lépést teszünk dolgozó népünk egész évi kenyerének biztosításáért. Népi demokráciánk törvényei védik dolgozó népünket a spekulánsok kártevéseitől. Azonban, hogy a spekulánsok, üzérkedők, árdrágítók megérdemelt helyükre — a börtönbe kerüljenek —, nem elegendő csupán az állami szervek, a hatóságok igyekezete. A spekuláció megszüntetéséért folytatott harcba kapcsolódjék be az egész dolgozó társadalom! Minden községben arra van szükség, hogy a pártszervezet irányítása mellett, a tömegszervezetek, elsősorban a tanácsok, a társadalmi szervezetek tagjai figyeljék, leplezÉrdemes átadni a kenyérgabona-felesleget az 240 ft (teSoCpenx.. +20xg., (ttláxSár\AÁ'\t\ 150 ToAnbift): +30Ft. -< VAGY*280 fit KE'SZPE'N^ Érdemes átadni a kenyérgabona-felesleget az államnak! Az állam ugyanis jó árat%— búzáért mázsánként 240 forintot, a rozsért pedig 220 forintot — fizet. Ezen kívül a termelő minden mázsa kenyérgabona után 20 kiló korpát kap állami áron, tehát 150 forintért egy mázsát és 30 forintos árengedménnyel műtrágyajuttatásban is részesül, vagy a gépállomástól kedvezményes áron mélyszántást igényelhet. A jó termésből az első gabonát a hazának adják a pásztói járás termelőszövetkezetei A pásztói járás valamennyi községében megkezdődött az őszi árpa aratása. Eddig mintegy 280 kh-on rakták keresztbe az árpát. Ezen a héten megkezdjük a rozs aratását is, sőt egyes helyeken már a búzára is sor kerül. A júniusi kedvező időjárás eredményeképpen jó termést ígérnek a gabonafélék. Nincs tehát igazuk azoknak, akik siránkoznak, hogy „kevés lesz az idén a termés”. Ennek az alaptalan sopánkodásnak legtöbbször az a célja, hogy az állam iránti kötelezettség teljesítése alól így próbáljon kibújni a gazda. A rossz termésről szóló híreszteléseket azonban szemünk láttára cáfolják meg az események. Járásunkban mindent elkövetünk azért, hogy a megyében mi kerüljünk ki győztesen a kenyércsatából. A Hazafias Népfront javaslatára valamennyi községben a Népfront gyűlésén tárgyalták meg a dolgozók az előttük álló feladatok elvégzésének helyes módját. A mezőgazdasági állandó bizottságok mindenütt megszervezték az érési figyelőszolgálatot, s kisgyűléseken ismertetik a szemveszteség kiküszöbölésének módszereit. Állandóan szervezzük a munka versenyt is: eddig több mint 600' dolgozó paraszt lépett párosversenyre a járás területén. Vanyarcon például 120, szurdokpüspökiben 90 gazdálkodó versenyez, de még mindig egyre növekszik a versenybe bekapcsolódó gazdálkodók száma. Termelőszövetkezeteink időszakos végrehajtási tervet készítettek mind az aratásra, mind a nyári növényápolásra és ennek alápján dolgoznak. Az aratásban 3 kombájn és 8 kévekötő-aratógép segíti őket. Miklós János a pásztói járási tanács főagronómusa XXXXJOOOOOOOOOOOOOOOCOOOGOOOOOODCOOCQOOÍ Ahol lehet, vágjuk a gabonát! Néhány nap alatt — amíg a szeszélyes időjárás engedte — sok gabonát vágtak 1c az á-Uami gazdaságok, termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok. A gyakori nyári záporok, zivatarok hátráltatják a gabonabetakarítást. Ezért több helyen, különösen a rétsági, balassagyarmati és a pásztói járásokban megkéstünk az aratással. Ezekben a napokban minden aratásra alkalmas órát, napot ki kell használnunk a munka folytatására. s úgy kell dolgoznunk, hogy kár ne essen a gabonában, s lehetőleg egyetlen egy kalász se menjen veszendőbe. Köztudomású, hogy a lábonálló gabona az eső elállta után két-három óra múlva aratható. Sajnos, egyes községekben mégsem használják ki az időt, mint például Dejtáron s Bánk környékén. Késlekedés leginkább az egyénileg dolgozó parasztoknál tapasztalható. Ilyen esős időjáráskor leghelyesebb, hogy ha aratunk. ne kezdjünk túlságosan nagy pásztákat. Ellenkező esetben a zápor, vagy a zivatar előtt nem tudjuk összerakni a kévéket. Ha kézikaszával aratunk, az eső utáni órákat jól kihasználhatjuk a kötél készítésére, vagy ha huzamosabb ideig tart az esőzés, az időt használjuk fel a kukorica és burgonya ültetvények gyomtalanítására. A falusi pártszervezetek és tanácsok hívják fel a dolgozó parasztok figyelmét az idő jó kihasználására. A párttagok, a tánáestagok és a társadalmi szervezetek tagjai járjanak elő jó példával. Példamutatásukkal, felvilágosító szavukkal érjék el, hogy minél kevesebb szemveszteséggel, az aratásra alkalmas idő kihasználásával, teljes erővel folytassák a gabonaaratást. Fww*wify»vyYyytfyYYYYTryiatv>ooooooooooc Terv nyomában — tett születik Nagy problémája volt Diósjenőnek és problémája még napjainkban is az iskoláztatás. Nem mintha nem lenne iskola, óh van, nem is egy, hanem négy, de ez a négy nem ér fel egyetlen egy, régóta tervezett 8 tantermes iskolával. Nagyon bonyolult és keserves dolog, ugyanis négyfelé szakadni egy igazgatónak és annak a kevés pedagógusnak. Régóta tervezik, milyen jó is lenne megvalósítani az egyhuzamú tanítást. 350 000 forintot kapt az év elején egy újabb kéttan- termes iskola építésére. Kuti Géza igazgató és Hovanecz tanácselnök agyában megszületik a terv, egyelőre még csak nagyon kívánt óhaj formájában: mi lenne, ha 8 tantermes iskola készülne el ebből a beruházásból egy kis hozzájárulással. És összedugja fejét a falu népe egy kis megbeszélésre. Aztán megszületik a kemény és visszavonhatatlan elhatározás, 8 tantermes iskolát építenek. Mindenki felajánl valamit, ami éppen telik ''reiéböl, amire lehetőség. van. Főpatronáló a Tol- buchin termelőszövetkezet. Adnak embert, fogatot, sőt anyagot is. Csak lenne már iskola, szép, tágas, új, modern! És egyre másra születnek a tervezge- tések. A gyorsan növő emelkedő falak piros arca hirdeti bizakodón, hogy a tervből sző’''*1''-, izmosodik, épül, készül az annyira óhajtott új iskola. 94 méter hosszú az épület. Nemsokára tető feszül majd rajta és benépesítik azok a vidám, szorgalmas gyerekek a jövő élet büszkeségei, akik közül néhány ott dolgozik egysorban az építésnél. Szorgoskodik az iskola születésénél, ügyesek, fáradhatatlanok, hordják a téglát, tolják a talicskát. Alig van ember, aki ne venne részt a munkában. Egyik fiáért dolgozik, a másik az unokája jövőjéért tesz-vesz, a harmadik — a fiata- labbja — a kistestvérnek készíti. Még olyan is van, akinek nincs senkije, se fia, se lánya, se unokája, de van lelkiismerete és öntudata. Az idős — de lélekben még olyan fiatal — Fagyas Marci bácsi aranyszívvel újságolja az őt ostromlóknak: — igaz, nincs unokám, de van másnak, én értük dolgozom. Géczi József unokája picinyke még, csecsemő, de nagyapja azért dolgozik, hogy mire megnő, tágas, kényelmes iskolában tanulhasson. Vizsgáljuk csak meg közelebbről, hogy mit is tett eddig a falu népe? 2500 gyalognapszámot vállaltak. Ezer- egynéhány napot teljesítettek eddig. Nem lehet egyes embereket megnevezni a jól dolgozók közül, lelkesedés és tettre- készség senkiből sem hiányzik. A fiatalok közül talán Bojtor Éva, Tóth Tamás és Varga Margit a legfürgébbek. A kis Bojtor Éva és néhány társa igen ügyesen dolgoznak. Sok mindent megcsinálnak, téglát raknak ki a vagonokból, adogatják a kőműveseknek, stb. Persze nem szabad megfeledkezni arról: a terv elkészítésében Éden főmérnök szorgoskodott, hogy báró Herczog Irén földjén iskola épüljön, amelyet a nép fiai népesítenek majd be. • Az iskola építése még nem jelenti elképzeléseik, terveik teljes megvalósítását. Kuti Gézáék sokkal körültekintőbbek, mintsem megelégednének csak az iskolával. S nmükbe ötlött az a nagyon régi, szinte ósdi kéttan- termes, volt katolikus iskola. " Minek az már! És keletkeznek a tervek, jók és hasznosak. Nincs lakása a 18 pedagógusnak. Mi lenne, ha lebontanák a katolikus, már amúgy is omladozófélben lévő iskolát és a régit átalakítanák nevelői lakássá, felhasználva ehhez a katolikus iskola anyagát. A kérdésre megszületett a felelet is. ök adták meg, maguk a kérdezők. Igen, úgy teszik és az egyik régi iskolából két összkomfortos lakást építenek. ' meglévő két kis szertár (amelyekben összezsúfoltan porosodik sok kincs, szemléltető eszközök, kísérleti tárgyak), majd ewv-egy magánosán élő pedagógus lakásául szolgál. Tehát ”*<*v pedagógus lakásproblémáia ezzel máris megoldódott; zék le s adják át hatóságaiknak az üzérkedőket, a spekulánsokat. Fogjon össze a spekuláció és üzérkedés elleni harc győzelemre segítése érdekében a rendőrséggel, az ügyészséggel, a bírósággal a falvak és a város dolgozó népe. Szélesítsük ki, tegyük hatékonyabbá a piacok, az utak és vasutak termény- és termékforgalmának társadalmi ellenőrzését. A Központi Vezetőség júniusi határozata bíróságaink fontos feldatává teszi, hogy a legszigorúbban vonják felelősségre, példásan büntessek meg a spekulánsakat. A rétsági járási ügyészség olyan büntetést szabjon ki Gáspár István spekulánsra hogy a büntetéséből mindenki megtanulhassa, „rosszul spekulál aki a dolgozó nép kárára spekulál“; (1-1) i
