Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)

1955-07-13 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MDP NOGRADMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM. 54. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1955. JÚLIUS 13. A gabonabetakarítás fontos részei: a tarlóhántás és a másodvetés A Központi Vezetőség júniusi határozata feladatul tűzi elénk termésátlagaink je­lentős emelését. Megszabja a főbb eljáráso­kat, módszereket, amelyekkel a célkitűzés el­érhetek Mezőgazdasági termelésünk kulcskérdése a kenyérgabona termelés színvonalának meg­javítása, ezen keresztül termésátlagaink lé­nyeges emelése. A tudósok és kutatók kísér­letekkel kimutatták, de a gyakorlati tapaszta­lat is azt igazolja, hogy kizárólag helyesebb termelési módszerek alkalmazásává,1 mind búzából, mind egyéb mezőgazdasági termé­nyekből ' az eddigieknél lényegesen magasabb termésátlagok érhetők eb Ha késve is, de most már megyénkben is megindult a kalászosok és egyéb korán, leke­rülő termények betakarítása. Jelen időszakban kétségkívül legfontosabb teendőnk, amire minden figyelmünket irányítani kell, a beta­karítás veszteségmentes lebonyolítása. A mun­kában azonban előre kell nézni. Már most gondolnunk kell arra, hogy a jövő évben az ideinél nagyobb termést takarítsunk be: Termelőszövatkezeteink búzatábláin a kedvezőtlen, esőnélküli hideg tavasz ellenére is jó termés ígérkezik. Úgyszintén javultak a terméskilátások az elmúlt évekhez viszo­nyítva a kisgazdaságoknál is. Ezen eredmé­nyeket a jobb, időben elvégzett munka követ­kezményeként értük el. Ezek azt mutatják, hogy munkánkban mennyire érdemes és ered­ményes a fejlett termelési módszereket alkal­mazni. Ezek lelkiismeretes, pontos, szakszerű érvényesítése a további sikerek biztosítéka: Még alig kezdődött meg az aratás, s máris sok helyen látni, hogy a kalászosok tarlóját megbántották. Mindez annak a jele, hogy termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztsá­gunk. okulva az elmúlt évek tapasztalataiból, la.nujva a párt és kormány, . útmutatásából, meggye ‘ödött a tarlóhánias .érméstől.ívó. ha­tásáról. Minisztertanácsi rendelet előírja a ■tarlóhántás azonnali elvégzését. A rendelke­zés kimondja, hogy az aratás csak akkor be­fejezett, ha a learatott területen a tarló- hántást is elvégezték. Az aratási munka csak egy állomása a termelésnek, de a talaj szem­pontjából éppen kezdete az ói termelési fo­lyamat elindításának: Az elővetemény lekerültével tulajdonkép­pen a talaj életének egy szakasza záródott le, és a talajban általában ebben az időszak­ban a legkevesebb a nedvesség és a tápanyag. Az aratást követő tarlóhántásnak a legfőbb feladata, hogy a talajt hozzásegítsük éppen a növény élete és a termés kialakítása szem­pontjából legfontosabb eme két ^ tényező •— tápanyag és nedvesség — feltárásához és tárolásához. Szélsőséges és sokszor száraz idő- járáunk szükségessé teszi, hogy minden csepp esőt biztosítsunk kultúrnövényeink részére: Ennek az elővetemény lekerültével egyidejű­leg keli elkezdődni. A tarlóhántás az első lé­pés a következő évi talajművelési eljárások sorozatában. Ennék elvégzése biztosítja, hogy a további munkákat jó minőségben tudjuk végrehajtani. A tarlóhántás elengedhetetlen tartozéka talajművelési rendszerünknek és szükséges ahhoz, hogy amikor az őszi vetése­ket elvégezzük, akkor ott elegendő nedves­ség és tápanyag álljon rendelkezésre. Vagy amennyiben tavaszit vetünk és őszi mélyszán­tást végzünk, úgy a nyári csapadék felfogása útján őszi szántásunk jó minőségű lesz: ÍZ" ultúmövényeinknek állandó harcot kell •' folytatni a gyomnövényekkel. A gyom­növények a talajból sok nedvességet és táp­anyagot vonnak el. A gyomirtás úgy a legol­csóbb, ha azokat akkor késztetjük kikelésre, amikor még a kultúrnövény nincs elvetve és a kikelt gyomállományt a kapálásnál gyorsabban és olcsóbban nagyteljesítményű munkagépek­kel, tárcsával vagy kultivátorral tudiuk el­pusztítani. Ez egyik legfontosabb feladata az időben jó minőségben végzett tarlóhántásnak. A tarlóhántással nem szabad egy napot sem késlekedni. Az aratáskor ugyanis a nö­vényzet árnyékoló hatásánál fogva a talaj mindig rendelkezik bizonyos nedvességgel és így a tarlóhántást jó minőségben tudjuk el­végezni. Néhány napos késedelem esetén már rosszabb lesz a munka: A tarlóhántást tehát korán és jó minőség­ben kell elvégezni. Nagy hiba — pedig ez­zel gyakorta találkozunk — ha az ekével vég­zett tarlóhántást nyitva hagyják. A szántást le kell zárni, el kell boronálni. a tárcsával végzett tarlóhántás esetén — és ezt különö­sen a gépállomási agironómusok vegyék fi­gyelembe — a legmegfelelőbb eljárás a tár­csához kapcsolt henger. A sekélyen művelt és lehengerezett talajban kelnek ki leggyor­sabban a gyommagvak. Ilyen művelés mel­lett van a legkisebb vízveszteség. Ezzel meg­teremtjük az alapját a jóminőségű nyári és őszi szántásnak. A megyei élenjáró termelő­szövetkezetek, kísérleti és tangazdaságok eredményei azt mutatják, ahol a tarlóhántást az elmúlt években azonnal elvégezték, 15— 20 százalékos termésemeíkedés mutatkozott. A z idei év nem kedvezett takarmányter- Ölelésünknek. Sokkal kevesebb szálasta­karmányt takarítottunk be, mint amennyire állatállományunk takarmányozására szüksé­günk van. Ugyanakkor nem elegendő a ve­tett silótakarmány sem. Ha figyelembe vesz- szük, hogy számosállatonként 5—7 m3 meg­felelő minőségű siiótakarmányt kell biztosí­tanunk, úgy előrelátással mindenki meggyő­ződhet arról, hogy a főterményként vetett, valamint a melléktermónyként betakarításra kerülő silótakarmány állatállományunk ta­karmányszükségletének kielégítésére nem ele­gendő. A Központi Vezetőség határozata be­hatóan foglalkozik .állattenyésztésünk fejlesz­tésével és felhívja figyelmünket az állati ter­mékhozamok növelésére. Ez pedig csak ele­gendő takarmány mellett biztosítható. Egy­részt tehát a szűkös takarmánykészleíek, más­részt pedig a mostani csapadékos időjárás köteleznek bennünket arra, hogy a hiányzó takarmányunkat másodtermények vetésével biztosítsuk. Teljes siker reményében vethet­jük el a mostani talajnedvesség mellett a másodvetéseket: Minden termelőszövetkezet a legelőször felszabaduló területein vessen másodter- ményt zöld- és silótakarmány nyerése céljá­ból. A termelőszövetkezetek pártszervezetei mozgósítsák a tagokat a másodvetések azon­nali elvégzésére. A DISZ, MNDSZ és a többi tömegszervezetek fejtsenek ki hathatós pro­pagandát a másodvetések minél nagyobb te­rületen történő végrehajtása érdekében. Az egyéni parasztságnak is jól felfogott érdeke, hogy gondoskodjék állatállományának téli tömegtakarmáímyal való ellátásáról. A fent elmondotlakbó! nyilvánvaló, hogy a másodvetések csak; úgy lesznek sikeresek, ha megfelelő, nem túl rögös magágyba kerülnek, másrészt pedig a talajba elegendő nedves­ség áll rendelkezésre. Ezek a feltételek most megvannak. Takarmánytermesztésre figye­lembe jöhető legalkalmasabb takarmányok . a mohar, köles, szudáni cirokfű és a kukorica. Erre a célra központi készletből 3000 k. hold­ra szolgáló vetőmag került a megyében szét­osztásra. Mezőgazdasági termelésünk előtt igen nagy feladatok állnak. Főíeladatunfc az, hogy ter­mésátlagainkat állandóan tovább növeljük. Az okszerű talajművelésen kívül ennek egy má­sik igen komoly feltétele van, éspedig, hogy talajaink szerkezete, tápanyag-ellátottsága, tápanyagfeltáróképessége nagymértékben megjavuljon, A humusznak s általában a szerves- és tápanyag visszapótlásának leg­megfelelőbb módja az i&téllótrágyáaás mű­trágyával kiegészítve. Ugyancsak a talaj hu­musztartalmát növelik a kultúr- és gyomnö­vényeink gyökérmairadványai. Á legjobb mi­nőségű humusz a pillangós virágú növények után marad vissza (lucerna, lóhere, borsó). Istállótrágyatenmelésümk nem elegendő és különösen homokos talajon nagymennyiségű szervesanyag pótlásáról kell gondoskodni. Is­tállótrágya és egyéb szerves trágyafélék pl. komposzt, nem állnak elegendő mennyiségben rendelkezésünkre. Egyes termelőszövetkeze­tekben az állatállomány is kevés ahhoz, hogy a szükséges területet istállótrágyázni tud­ják. Ilyen esetekben kívánatos, és a ta­laj termelőerejét, szerkezetét nagymérték­ben javítja, ha zöldtrágyázást alkalma­zunk. Zöldtrágyatermelés céljára legalkalma­sabb növények a csillagfürt, szegleteslednek, somkóró és ezek vetőmagjának hiányában a napraforgó. Megfelelő tömeg nyerése céljából itt is a korai, jó magágyba történő vetés a leg­főbb feladatunk, mert csak így tudjuk biz­tosítani a megfelelő kelést és a növényzet fejlődését. Ezen növényeket is éppen úgy kell elvetnünk, mint« másodnövónyöket.. A júniusi határozatok végrehajtásában is- | inét jelentős állomás előtt állunk. Mo6t nyílik lehetőség arra, hogy növénytermelé­sünk, valamint állattenyésztésünk fejlesztését és a terméshozamok további emelésének fel­tételét biztosítsuk. A tarlóhántással és zöld- trágyázással talajaink szerkezetét és termő­erejét növeljük. Megteremtjük az alapját a jó minőségű vetésnek, a másodvetéssel állat- állományunk takaimányellátottságát bizto­sítjuk. Legyenek tehát ezen feladatok az el­következő időben a betakarítás szemveszte- ségnélküli elvégzése mellett, megyénk ter­melőszövetkezeteinek, dolgozó parasztságának, valamint minden mezőgazdasági szakember­nek fontos feladatai, Mai számunkból: Az érsekvadkerti kommunís-1 ták példája (2. o.) — Versenyreg kelnek - csápiő-munkacsapatok| Mielőtt a községekbe indítanák, újra átvizsgálják a cséplőge- (3. o.) *- Két kuitúrház építése | pekef a pásztói gépállomáson. Csak üzembiztos géppel lehet (5» o.) — Sport. (6. o.) q gyorsan és szemvesztcség nélkül gabonát csépelni *-vTOQf)«iO(XOCXyV»CXJOOOOŰOOOC)OOOOOOOOOOOOOOC>OOOOOOOOOOOOOOOC»COOOOOC)OOOCOCXX)OOOOOQCXXJO its éri terr teljesítéséért Egy hónap alatt 30 bányász teljesítménye emelkedett IOÖ százalék (ölé Hideg István HISZ-brigádjában A szorospataki bánya 31-es siklójában dolgozó négy csa­patból az elmúlt hónap elején egyedül Hideg István sztaha­novista csapatvezető DISZ- brigádja teljesítette túl elő­irányzatát: A DISZ-brigád 163 szá­zalékos teljesítménye mel­lett a többi csapat csu­pán 60—68 százalékot ért el. Hideg István ekkor azzal a javaslattal kereste fel a mű­szaki vezetőket, hogy a négy csapatból alakítsanak egy bri­gádot és akkor a DlSZ-fiata- lok elvállalják az egész sikló patronálását. A műszakiak örömmel fogadták a javasla­tot és megígérték, hogy min­denben segítséget ' adnak a DISZ-brigádoknak. A műsza­kiak és a fiatalok is egyaránt betartották Ígéretüket, Bánya­fában. üres-csillében soha sem volt hiány és a brigád tagjai is elvtársi .segítséget nyújtot­tak egymásnak. Azokat a ki­eső időket, amelyeket azelőtt tétlenül töltöttek el, most a brigád egyik, vagy másik munkahelyének adott segítség­gel használták ki. A közös erőfeszítés komoly eredményt hozott. Egy hónap alatt majd­nem kétszeresére emelkedett a 31-es sikló termelése és a brigád 30 tagja — amely az­előtt külön csapatokban mesz- sze előirányzatán alul termelt most a brigáddal közö­sen 117.8 százalékra tel­jesítette júniusi tervét. A fiatalok, most . megfogad­ták, hogy a kezdeti sikereket tovább fejlesztve 2400 csille tervenfélüli szenet küldenek a felszínre az év végéig. Mar a második ötéves terven dolgozik. A Salgótarjáni Acélárugyárban Gyalog Sándor dróthúzó, átlagosan 145 százalékra teljesíti előirányzatát. Jelenleg már 1956 szeptember havi tervén dolgozik. A gépek karbantartásáért Munkában a Huszár, kaparóteknő-javító brigád. A mizser- fai üzemegységtől az elromlott kaparóláncokat és teknöket ezelőtt Nagybátonyban javították meg. Most, a II. félév bein­dulása után, a gépek karbantartása érdekében Mizseríán ja­vítják már a csúszdaelemeket. Ezzel havonta több ezer forintot takarítanak meg, s helyben gyorsan és pontosan végzik el a javításokat, Törlesztik adósságukat a rónai bányászok A salgó-rónai üzemegység bányászai a nagy víz és a geo­lógiai nehézségek ellenére is lelkesen küzdöttek azért, hogy a lehető legkevesebb adósság­gal zárják az első fél évet: A lelkes munka eredménye­ként mindössze 217,7 tonna szénnel maradtak adósai az országnak. Noha egyelőre még tartoznak a népgazdaságnak, munkájuk mégis dicséretet ér­demel, mert május hónaphoz képest júniusban már 2 tonna szénnel emelkedett egy dolgozó egy műszakon el­ért termelékenysége. Növeli munkájuk értékét töb­bek között az is, hogy az első fél évben 165,2 köbméter bá­nyafával kevesebbet használ­tak fel a tervezettnél. A meg­takarított mennyiséggel a sal- gói körlet részére másfél hé­ten keresztül biztosították a faellátást. A második fél év megkezdé­sekor a dolgozók ígér evei tet­tek arra, hogy még júliusban törlesztik adósságukat, s al-> kotmányunk ünnepére 621,4 tonna szenet adnak terven fe­lül. Ä dolgozók által terven felül vállalt szén biztosítása érdekében a műszaki vezetőség nagy gondot fordít az elő- vájási terv pontos teljesítésé­re. Erre annál is inkább nagy szüksége van az üzemnek, mert az elmúlt hónapban a ki­fogyó munkahelyek nagymér­tékben akadályozták a tervtel­jesítést. A 7. számú siklóban még a múlt hónap közepén meggyorsították az elő- vájást és ezáltal 18 csa­pat részére biztosították a munkahelyeket, Az eredmény nem is maradt el. Az üzemegység a második fél év megkezdése óta eltelt napokon jobbnál-jobb eredmé­nyeket ért el. Július 9-ig 100.2 százalékra teljesítette előírt havi tervét. Az üzemegység ió eredményét nagyban elősegí­tették az olyan dolgozók, mint Földi Barna és Ózsvárt Ernő első csapatai, melyek naponta 5—6 csillével adnak több sze­net tervüknél. Müllei István csapata, amely az elmúlt hónapban 166 százalékos eredményt ért el, e hónap­ban is hasonlóan jól dol­gozik. Müllei eivtárs má­sodmagával műszakonként 4 csillével termel több szenet a megadott tervnél. Az üzem dolgozói valamennyien dere­kasan küzdenek az adósság törlesztéséért és a váúalí szén- mennyiség teljesítéséért: Kiss Simon Vilmos alkotmá­nyunk ünnepének tiszteletére arra tett ígéretet, hogy csapa­tával 50 csillével ad többet. A csapatnak a legutóbbi értéke­lés szerint minden reménye megvan arra, hogy vállalását még e hónapban teljesítheti, hiszen eddig 20 csille szenet küldött felszínre vállalásából, A második féléves terv si­keres teljesítéséért közel más­fél hét múlva a rónai üzem­hez tartozó vecseklői részen is megkezdik a szenelést. Az új szénmező föltárásá­val nagymértékben növel­ni fogják majd a szénter­melést is*

Next

/
Thumbnails
Contents