Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)

1955-06-29 / 50. szám

SZABAD AOGRAB 1955. június 39. Védekezzünk gyümölcstermelésünk legveszedelmesebb kártevője, az almamoly ellen! A kedvezőtlen hideg és ** hűvös tavaszi időjárás ellenére az alma bő termést ígér. Ahhoz, hogy a dolgozók igényei és exporttervünk tel­jesítése érdekében a mutatko­zó almatermésünket betakarít­hassuk. számolnunk kell orszá­gunk legveszedelmesebb alma­kártevőjével, az almamoly- lyal, amelynek túlzott elszapo­rodására a száraz évjárat (amely hazánkban nem ritka) rendkívül kedvező, s így al­matermésünk nagy százalékát tönkreteheti. Az almamoly pilléje barnás, íakéreg színű, az elülső szár­nyain egy-egy bronzfényű folttal díszített. Az 'első nem­zedék megyénkben május vé­gétől június közepéig rajzik. Tojásait, amelyek kerekdedek és laposak, eleinte világossár­gák, majd hamarosan sötét­szürkévé alakulók, egyenként tojja a gyümölcsre. hajtásra vagy levélre. Esti állat, ezért rajzásának idejét könnyen megállapíthatjuk, ha kertünk­ben az elhelyezett fényt adó lámpa körül figyeljük a fenti pillét. Amennyiben pedig lámpánk mögé hernyóenyves papírlemezt feszítünk ki. arra a lámpa körül rajzó pillék rá­ragadnak. Egy-egy nőstény kb. 160—180 tojást rak. amelyből az időjárástól függően kb. egy hét múlva (hűvösebb idő ese­tén pár nappal később) kikel­nek a kis hernyók. Ez általá­ban akkor van, amikor a kis almák mogyoró-nagységúak. Éppen ezért tojásrakásnál a nőstény eleinte válogat és a korábban érő, illetve koráb­ban fejlődő almára rakja pe­téit. A kikelt hernyók a gyü­mölcsbe különböző helyeken furakodnak be, de leginkább a csészelevelek között, vagy a kocsánynál. A gyümölcs hú­sába befurakodott hernyó egyenesen a magház felé tart és a magvakat rágja ki. A hernyó kifejlődéséhez egy hónap szükséges, ez kb. ak­kor következik be, amikor a kis almák elérték a dió nagy­ságot. Ez alatt az idő alatt háromszor vedlenek. A kifej­lődött hernyó halvány, vörös színű. Teljes kifejlődéséig nemcsak egy. hanem több al­mát is megfúr, amelyek ter­mészetesen mind lehullnak. Ez különösen tapasztalható ott, ahol 2—3 alma összeér. Van eset, amikor csak a gyümölcs húsába furakszik be a hernyó és a magház tönkretétele nél­kül elhagyja az almát. Ez az alma nem minden esetben hull le, 'kiforrja az ejtett sebet, de értéktelen, tárolást nem bíró gyümölcs lesz. Teljes kifejlődése után be- bábozódás végett az almából kivonulva a fák kéregrepedé­seit. odvas részeket, esetleg a talaj felszínét keresi fel, ahol június végén — július hóban lepke alakban ismét megjelenik és folytatja to­vábbi kártételét. Éjjel rajzik és nappal szeret minél védet­tebb helyre elrejtőzni. Nagyon jól érzi magát az elhanyagolt, gondozatlan, sűrű koronájú, felrepedezett kérgű fákon. Y7 édekezésül fel kell hasz- ’ nálni mindazokat az el­járásokat, melyek a fák tisz­tántartására és légjárhatóságá­ra irányulnak, pl. kéregkapa­rás, koronaápolás, okszerű ko­ronaritkítás stb. Továbbá jú­nius elején a fák törzsére 15— 20 cm szélességű molyfogó övét rakjunk hullámpapírból, amelyet középen körülkötve erősítsünk a fára. A bábozó- dásra vonuló hernyók a hul­lámpapír alá húzódva, a leg­nagyobb részben a kötés mentén bébozódnak. Ezt lehet kétszeresen körülcsavart szal­ma-, vagy szénakötéllel is pó­tolni. Ezen molyfogó öveket két­hetenként át kell vizsgálni, előbbiben a bábokat vastag zsákvarrótűvel hosszában szür­kéim, vagy agyonnyomkodni, míg utóbbi öveket elégetni és újat felrakni. Ajánlatos száz darab báb berakása az össze­csavart hullámpapír övvel együtt az előre sűrű szövésű dróthálóból (szúnyogháló) el­készített molyketrecben. A ketrec mérete 30 cm széles, 30 cm magas és 45 cm hosszú, melyet úgy helyezzünk a fa koronájába, hogy az a termé­szetességnek a legjobban meg­feleljen. Ennek igen nagy hasznát vesszük a permetezési eljárásoknál. Vagyis a bera­kott bábok rajzását állandóan figyeljük és a kirajzott pillék számát naponta felírjuk, utá­na elpusztítjuk a kirajzott pil­léket. Mikor a betett 100 da­rab • bábnál a legtöbb pille repked a ketrecben, akkor van a főrajzás. Azonnal meg kell kezdeni a permetezést (nyári higítású mészkénlébe, vagy >/« százalékos bordói lébe hekto­literenként 25—50 dkg arzén hozzáadásával). Az arzén gyor­san ülepszik, azért azt keverő­vei ellátott motoros, vagy ta- ligás gépekből kell kipermetez­ni, a háti gépeket pedig több­ször meg kell rázni. A per­metezés ködszerűen kell hogy történjen, a kis gyümölcs tel­jesen be legyen vonva méreg­gel. Rajzás megfigyelése nélkül az első permetezés ideje most van, míg a kis almák csésze­levelei fölfelé állnak, ugyan­így a körténél is. Az almá­nál. tekintettel a lisztharmat fertőzésre, a mészkénleves per­metezést, míg a körténél a bordói leves permetezést + arzént ajánlom. Ezt követően kb. 2 hét múlva, a gyümölcs lefordulása idején a második arzénes permetezést ajánlom. A hullott gyümölcsöt naponta össze kell szedni és mosás után feletetni, vagy még helyesebb megsemmisíteni, mert az ar­zén erős gyomorméreg és az állatok elhullását okozná. A permetezett táblákra több, jól látható helyen „Vigyázz, ar­zénnal permetezve” feliratú táblát kell elhelyezni. A fenti permetezéseket általában két­hetenként, szüretig meg kell ismételni, azonban szüret előtt 3 héttel permetezni méreggel tilos! A Szovjetunióban a leg- utóbbi időkben az alma­moly veszedelme ellen tojás­fürkészek elszaporításával vé­dekeznek, s ez a világraszóló biológiai védekezés az első az egész világon, mert még ilyen sehol sem volt. Vaszilkó Ferenc főkertész ES A LEVELEK... Eél aktatáska levelet szórt az asztalomra. — Úgy látszik salgótarjáni Okos Katát csináltál belőlem! Hát olvasd! Most már egye­nesen hozzád irányítom a pos­táimat. Engem ne szekírozzon a feleségem, hogy ismeretlen emberek, vök és férfiak árasz­tanak el levelekkel. Elég ne­kem a magam gondja, miért vegyem nyakamba másokét is. Alig tudtam megnyugtatni. Végül közösen olvastuk végig valamennyit és Tüske Tóni is rájött, hogy szinte észrevétle­nül új élmények, izgalmak gazdáivá váltunk. A csodála­tosan sokarcú Ember avatott be a bizalmába: gondjaiba, bosszúságaiba, apró örömeibe, érzelmeibe. Néhány részlet a tevelekből:-.;. Férjem is, én is dolgo­zunk. Lakóhelyünkről, Somos­kőújfaluról csak úgy tudunk bemenni a városba i:ásárolni. ha szabadságot kérünk. Miért? — azért, mert munkánk el­végzése után csak a fél négyes vonattal mehetünk legkoráb­ban. A cipöboltokban. textil- kereskedésekben és készruha- üzleteikben, Keravillban azon­ban csupán 4-ig, fél 5-ig lehet vásárolni, ami azt jelenti, hogy az üzletek személyzete az utolsó félórában már a haza­felékészülődéssel, áruk elren­dezésével foglalkozik inkább. Ilyenkor nem szívesen fogad­ják a vevőt. Ha egy-egy alka­lommal gyermélceinknek is. magunknak is akarunk venni néhány holmit, azonfelül a könyvkereskedésbe és Háztar­tási Boltba is szükséges volna benézni, nem is beszélve ar­ról, hogy férjem motorjához mindig hiányzik valami —ak­kor 2—3 délutánt rá kell ál­dozni 800—900 forint értékű áru nagy rohanásokkal vegyes beszerzésére. Miért nem úgy osztják be az üzletek nyitva­tartási idejét, hogy különösen ti nyári időszámítás óta olyan hosszú délutánokon nyugodtan este 7—8 óráig lehessen vásá­rolni cipőt, inget, kerékpár- gumit, petróleumot és egye­bet?..; Egy másik levél szintén az üzletekről beszél: ■... Gyöngyösön voltam a na­pokban. Olyan ízlésesen deko­rált kirakatokat láttam az Al- la/mi Aruház és a Kiskereske­delmi Vállalat boltjaiban, hogy csak&zégyenkezve gondoltam Salgótarján üzleteire. A szö­veteik. selymek, cipők, háztar­tási cikkek gusztusos elrende­zése kiállítás szerűvé teszi a kirakatokat. Sugárzik róluk a nyári napfény és az aprómin­tás kartonok hajlatai mögé festett réti margarétáiknak szinte. illatuk van. Művészi gondossággal még az egyéb­ként nem szezoncikk rádióik fölé aggatott kottafejeken ug­ráló sárgarigó is a nyár har­sonáját fújja. Jó kereskedelmi érzékkel ezek a kirakatok egyenesen csábítják a vevőt a pultok felé. — Nos, miért von­nák városunk üzleteinek kira­kataiban poros, napszítta, csak úgy végszámra odavetett, sok­szor árnélküli textil anyagok? Miért hagynak meg a kiraka­tokban télről nyárra, nyárról télre árucikkeket? Miért nem teszik ízlésessé és széppé a kirákatokat azáltal is, hogy a nylon hálóing mellett nem felöltőhöz való szövetet, vagy torontáli szőnyeget kínálnak, hanem — például hófehér csipkeblúzt? üzletvezetőink közmegbecsülését növelné, ha tanulnának gyöngyösi kollé­gáiktól ... Még egy levél az üzletekről: ... Azt hiszem, nem feltűnő­en ritka az olyan férfi, aki 43—44-es számú inget és láb­belit használ, természetesen ennék a méretnek megfelelő készruhát és felöltőt. Salgó­tarjánban mégis a legnagyobb ritkaság, hogy ezekhez a fon­tos öltözködési cikkekhez hozzá lehet jutni. Miért „kü­lönleges“ az említett méret? — ugyanis a napokban egy az A ..Szabad Föld” megjelenésé­nek 10. évfordulójára a falusi dolgozók sparíakiádja országos döntőjének győztesei részére a következő díjakat ajánlotta fel. A legjobb férfi kerékpárosnak: egv Favorit versenykerékpárt. A legjobb női kerékpárosnak: egy Favorit kerékpárt. A legjobb férfi atlétának: egy értékes „Floxarot ’ márkájú fény. képezőgépet A legjobb női atlétának: egy értékes ,,Floxarot” márkájú fény­képezőgépet. A legjobb férfi tornászcsapat minden egyes tagjának egy-egy tornász felszerelést. A legjobb női tornászcsapat minden egyes tagjának egy-egy tornász felszerelést. A legjobb férfi röplabdacsa­patnak egy teljes röplabda fel­szerelést (labda, háló, mez, nad­rág, cipőt). A legjobb női röp­labda-csapatnak ugyanezt. A díjakat a győzteseknek a budapesti döntő ünnepélyes ered­ményhirdetésekor adj át át. Megyénk területén újabb köz­ségek sportolói vettek részt a falusi dolgozók spartakiádjának községi versenyein. Nagylócon: a 400 méteres sík­futásban Filker Béla eredménye 58,2 mp volt. Péter Pál távolba 555 cm-t ugrott Balázs Rózsa súlylökésben 8 métert, Kelemen Tiborné gránátvetésben 38 mé­tert ért el. Varsányban: Király István súlylökésben 10.90 métert ért el. Riroócon: Percze Antal ugyan­csak súlylökésben 10.80 métert ért el. Szalmatercsen: Szmorád Nán­dor gránátvetésben 65 métert do­bott. A balassagyarmati járásban I-Iugyag 78 fő. Szügy 60 fő, körtük 8 nővel, Szende 40 részt­vevővel, Csesztva 48 résztvevő­vel. Ipoly szög 40 és Cserhátsu. rány 30 fiatal részvevővel ren­dezte meg a spartakiádot. Ebben a járásban Hugyagon Csókás Sán­dor a súlylökésben 11.07 m-t ért el. A magasugrás legjobbja . országos spadaFiadja győzteseinek íe$ii! a „Szabd Föld“ igen Hagy érték« Simon Imre volt Drégelypalán- kon, akinek eredménye 155 cm. A nők közül Sárvári Mária volt a legeredményesebb a magas­ugrásban Drégelypalánkon 120 cm-es eredményével. Dejtáron a legjobb gránátdobónak Bán Ist­ván bizonyult 73 m-es dobásá­val. A rétsági járás községei közül Nőtincsen a legjobb magasugró Balga Mihály volt 160 cm-es eredményével, s ugyancsak ő volt a távolugrás első helyezett­je is 570 cm-es eredménnyel. Tereskén távolugrásban a nők közül Hegedűs Teréz bizonyult a legjobbnak 385 cm-es eredmé­nyével. A salgótarjáni járás községei­ben: Etesen a férfi 100 m-en első Fodor Béla, akinek ideje 12.4 mp. Súlylökésben Kun Gáspár volt a legjobb 11.02 m-es ered­ménnyel. Sóshartyánban Cser­mán Tibor mind 100 méteren, mind 400 m-en első helyezést ért el. Kotyházán gránátvetésben első lett Lackó István 64 méteres dobásával. Róna faluban Bábel Mária volt a legjobb magasugró nő 125 cm-es eredményével. Mátramindszent jelentette/hogy 62 fő részvételével rendezték meg a spartakiád versenyt. A pásztói járás községei közül Szirákon 26, Vanyarcon 30, Erdökürtön 30 falusi fiatal vett részt a községi spartakiád Ver­senyen. Palotáson a férfi kerékpáro­zók közül megint Pálinkás László volt a legjobb, aki 20 km-en 26.2 perces eredményt ért el. Szárvasgedén a legjobb gránátvetőnek Koronái József bizonyult 70 m-es dobásával. Cse­csén Biró István lett az első 1000 m-en 3.02 p-es idővel. Itt említjük meg, hogy a ma­gyar filmhíradó az OTSB javas­latára a Nógrád megye 1955. évi falusi spartakiádjának győztesé­ről, a. szécsényi járás falusi fia­taljairól, 1955. évi július 17-én, a járási spartakiád döntőről Szé- csényben rövid filmet készít, amelyet kiegészítő filmként fog­nak vetíteni az ország valameny- nyi filmszínházában. Nagy érdeklődés mellet! folyt le a bányász-szakszervezeti sport-iinnepély 44-es ingért a fővárosba való felutazásra kaptam tanácsot egyik boltban ..; ... Újfajta totót találtaik ki a Sztahanov úti húsüzletben. Hogy a pénteken déltől szom­bat hajnalig való sorbaállást megszüntessék, sorcédulát ad­nak a háziasszonyoknak. 150 db összehajtogatott cédula kö­zül lehet „kihúzni“ a nyerő sorszámot. így adódik az a furcsa helyzet, hogy — a sze­rencsétől függően — némely asszony még ezzel a módszer­rel is órákig áll a 138-ik cé­dulát szorongatva kezében, mások pedig azonnal vásárol­hatnak, ha a 18-ik vagy pláne 6-iik cédulát sikerült megkapa- rintaniok... Másutt valaki tréfásan gú­nyolja ki a városi hangos­híradó bemondóját: ... A Béke-sétányon terült rám lágy, érthetetlen zsongás­sal ez a hang. Hiába igyekez­tem ki hangköréből, mintha mákonyt ittam volna, szédül­tem le az egyik padra. Ültő- helyemben figyelmem össz­pontosításával mégis össze tudtam kapcsolni a percenként paplan alól fuvalt szótagokat: „fel-hív-ja a vá-ro-si ta­nács ..stb. — mert ekkor már elaludtam és csak. akkor ébredtem fel, amikor a rádió időjárásjelentését közvetítette a hangoshíradó... SZABAD NOGRAD Ai MDP Nóqrádmeqyel Párt- bizottságának lapja Felelős kiadó: Hajdú József. Szerkesztőséé és kiadóhivatal Telefon 18-74. 19-74. 16-83. Salgótarján. Damjanich út 2. Terjesztik: a Megyei Posta híva tál Híriaposztál-a és hírlap- kézbesftő postahivatalok Előfize­tés: postahivataloknál és kézbe­sítőknél. Havi előfizetési díj' 3.50 Ft Szikra Lapnyomda Budapest. VII! RSkk Szilárd-u f Felelős vezető: Kulcsár Mihály Vasárnap reggel megmozdult a nógrádi szénmedence vala­mennyi bányász sportköre (Sal- gó kivételével), hogy Nagybátony- ban a bányász szakszervezeti sportünnepélyén összemérje ere­jét atlétikában, röplabdában és kerékpározásban. Mintegy 2500 néző érdeklődése mellett került sor a bemutatóra, no meg a lab­darúgó mérkőzésre, mely az MB i-es Salgótarjáni Bányász és a Vegyes Bányász válogatott csa­pata között volt. A nagybátonyj bányász zene­kar hangjai mellett vonultak fel fegyelmezetten. színpompás sportmezbe öltözve a résztvevő versenyzők a gyönyörű Nagy- hátonyi Bányász sportpályán Az ünnepséget Juhász elvtárs, a megyei DISZ-bizottság titkára nyitotta meg aki a felsorakozott mintegy 300 sportoló előtt a DISZ kongresszus jelentőségéről beszélt, felhívta a figyelmet a V1T jelvényszerző versenyekre. Ezután átadta Tanyai Kálmánnak, a Kisterenvei Bányász SK elnöké, nek az MTSB oklevelét a szak- szervezeti sportünnepély jó meg­rendezéséért. Majd Kálmán La­jos, a Bányász. SE területi elnö­ke nyújtotta át Tanyai Kálmán­nak. a területi elnökség selyem zászlaját a kisterenyén rendezett szakszervezeti sportünnepségek megrendezésében végzett jó mun­káért. A sportműsor a leányok 100 méteres futásával kezdődött, ahol szép küzdelem után, a Nagybátonyi Bányász legkisebb sportolója. Pupák Magdolna fu­tott be elsőnek a célba. Eredmé­nye 15.5 mp, második a mátra- novákl Király Piroska lett. A női magasugrásban első Vá­rosi Éva, a Nagybátonyi Bányász sportolója 120 cm-el. Férfi 100 m-en 1. a nagybá­tonyi Pallai Gyula lett 11.9 mp-es eredményével 2 Szaksziriger L. szintén nagybátonyi fiú. A férfi súlylökésbeh 1. Miha- lik János, Zagyvái Bányász 8.78 m-rel. A nők kerékpár versenyében a Karancsaljai Bányász verseny­zője, Takács Mária lett a győz­tes. A férfiak 1000 m-es verse­nyén 1. Kamarás Andor, Bag- lyasi Bányász versenyzője 2.51 p-cel. A nők 500 méteres síkfutásá­ban a zagyvarónai Furitka Mária győzött 1.48:4-es idővel. A női súlylökésben Institurlsz Mária, a nagybátonyiak verseny­zője lett az első 8.64 m-es dobá­sává! A férfi magasugrásban Hege­dűs Ferenc, a Karancsaljai Bá­nyász versenyzőié vitte el az első helyet 160 cm-rel. A 3000 méteren Lovas József, Kisterenye lett első kitűnő 10:23.6 perces idővel. A férfiak kerékpár versenyé­ben Tözsér József Rónabánya lett a győztes. A férfi távolugrásban Pallai Gyula. Nagybátony lett a győz­tes 562 cm-rel. 4x100 m-es női váltóban a nagybátonyi lányok, s a férfi váltóban szintén a nagy­bátonyiak lettek a győztesek. A női távolugrásban a nagy­bátonyi Nyírfa Agnes lett az első. Eredménye 384 errt. A férfi grá­nátvetésben l. Offenberger Ká­roly 66 m-rel. Röplabdában a nőknél a kitü­nően játszó baglyasaljaiak míg a férfiaknál a Málranováki Bá­nyász fiai lettek az elsők. A délutáni sportműsor kereté­ben a Salgótarjáni Bányász vívói Faragó edző vezetése mellett ökölvívói és a Nagybátonyi Bá­nyász birkózói mutatták be tu­dásukat. Ezután a Nagybátonyi Bányász és a Salgótarjáni Bá­nyász férfi és női tornászainak nagysikerű bemutatói következ­tek. Majd a Salgótarjáni Bányász — Vegyes Bányász válogatott lab­darúgó mérkőzésben gyönyörkö­dött a mintégv 2500 főnyi közön­ség, A mérkőzés jó sportot ho­zott. A vegyes válogatott jól ját­szott, de még így is 6:2 arányú vereséget szenvedett a tarjáni NB l esektől. A nagyszámú közönség a késő esti órákban kissé fáradtan, de a jól sikerült sportünnepély kel­lemes emlékével távozott el a gyönyörű nagybátonyi sportpá­lyáról. G J. DoSpzá parasztok, termelőszövetkezetek, szövetkezeti tagok Mielőbb kössetek bika (tinó) híslalásj szerződést. Leköthetők 70—250 kg közötti súlyú, tenyészbikának alkal­matlan, vagy ökörnevelésre nem megfelelő növendék álla­tok. 300.— Ft előleg. 400.— Ft adókedvezmény, a 3/1954 (I. 15.) MT, sz. rendelet szerint. Átvételi ár: 9. 10. 11— Ft kg-onként. a minőségi osz­tályzatnak megfelelően. Nógrád megyei Állatforgalmi Vállalat Salgótarján. Karancs u. 7. fiák dig SPORT - SOROKBAN győztek a nógrádi RÖPLABDÁTOK 1 asárnap délelőtt Egerben Dózsa pályán került sor s Bástya azpartakiád Északma gyarországi csoportjának rop labda mérkőzssejre Az első mérkőzést a Nóg rádmegypj Bástya a Hevesme- gyei Bástya ellen játszotta Mind a férfi, mind a nei 'csapa1 biztos győzelmet aratott. A fér fiák 3:1-re, a nők i:0-ra győz­ték le ellenfelüket. A második mérkőzést a Bor- sodmegyei Bástya eilen játszot­ták a nógrádiak, amelyet „ fér­fiak ugyancsak 3:1-re, a nők pe. 3:0-ra nyerték meg. Szabolcsmegyei Bástya já­sai » mérkőzései­A szaöoicsmegyei Bastya Já­tékosai a mérkőzésen nem jelen­tek meg. Az észak-magyarországi cso­portból így a Nógrádmegyei Bástya női- és férfi csapatai kerültek az országos döntőbe. Maqyar tornászváloqatottak Naqybátonyban Nagybátony isméi vendégsze­replésnek volt a színhelye az el­múlt héten, ugyanis a' magyar tornászválogatott-keret egyik ré­szét látta vendégül a Nagybáto­nyi Bányász. A nagybátonyi sportszerető közönség igen nagy érdeklődést tanúsított a magvrr tornászválogatott bemutató'a iránt, hiszen ez kitűnt a nézők számából is. mert több mint 200 érdeklődő várta és nézte végig azoknak a tornászoknak bemu tató gyakorlatait, kik már igen sok dicsőséget szereztek a ma­gyar hazának, szűnni nen, akaró tapssal jutalmazta a sportolók teljesítményeit. Az új sporttelepen, mintegy 3 órás tor­nabemutatóban gyönyörködhet­tek a megjelent nézők. A ver­senyzők között ott volt Sárkány István, Baranyai József, Farkas Réla, dr. Sánta Lajos, Bánáti, Petró, Balikó, Zeller, Müller. Szilas, Pataki, Baranyai, Takács, Kuti-Séra, Mező, Somogyi és Ko­vács É. A tornász válogatott szép gya­korlatai mellett meg kell emlé­keznünk a Nagybátonyi Bányász és a Pásztói ált. iskola tornászai­nak szekrény- és tréfás gyakor­latairól is, mely szintén nagy te:- szést váltott ki a közönség körű­ben. Labdarúgók az úszósportért Az elmúlt hél napjaiban a Sal­gótarjáni Bányász labdarúgói két válogatottal, ozo.ina Ferenccel és Oláh Gézával az élen a bányai strandfürdő takarítását végezték el társadalmi munkában, hogy ezzel is hozzásegítsék ti salgó­tarjáni úszókat és strandolókat ahhoz, hogy minél előbb hódol­hassanak kedvenc sportjuknak, az úszásnak. Birkózás A Salgótarjáni Vasas birkózó! meghívást kaptak Űzd város bir­kózó-bajnokságára. Ezen a ver­senyen a Vasas birkózók szép eredményeket értek el. A népes és jó erőkből álló mezőnyben el­ső helyezést értek el: Járja, Stad­ler és Janák. míg a második he­lyen végeztek súlycsoportjuk­ban: Gyura, Kézdi, Balog és Mik­lós Vasas szakszervezeti sportünnepély Salgótarjánban Igen nagy érdeklődés mellett tartották meg a Salgótarjáni Va sas újonnan épült festői körnve zetű stadionjában a Vasas sz > szervezeti sportünnepélyt a paq dolgozók. Több ezer néző több mint 200 versenyző ve részt ezen a sportmegmozdu; son, ahol a következő eredrr nyék születtek az egyes v senyszámokban: Áz 1000 méteres síkfutásba! Papanitz 11.6 mn. Az üzemi • gozók közül 100 méteren F : győzött 13 mo-es idővel A 1000 méteres síkfutásban Bihon 2 perc 47,4 mp. Az mek versenyzői közül első Kovács (Gsz) 3 perc 17,8 rru 3000 méteren: 1. Sándor perc 36,8 mp Az üzemek vet' nvében 1. Nievolt (Fömühc 11 nerc 34 mn. Magasugrásban: 1. GereV 160 cm. az üzemek versem I közül első lett Novák (Kö Iroda) 145 cm. Súlylökésben: 1. Nemes 10 nZ üzemek versenyzői közül Huszár (Acélöntődé) 901 cm Gránátdobásban: 1. Bü. (ökölvívó) 60.30 méter. Az (ize mek versenyében az elsőséget e központi iroda szerezte meg. Az 5 km-es gyaloglásban: 1. Farkas 23 perc 30,8 mp. Üzemi versenyzők közül első Farkaa 28 perc 56 mp. . Az üzemek közötti versenv végeredményben a Villamosko®- pont nyerte 22 ponttal. 2. A köz­pontosított irodák 20 ponttal 3. a gazdasági szerszámgyár 19 P°Aza1'atlétikai versenyek után került sor a szakszervezeti sport- ünnepély keretében az öreg SSF—Acélgyári üzemek váloga­tottjai közötti barátságos labda­rúgó mérkőzésbe. melyen az öregek között újra palyara le­pett a legendás hírű Rigó, a farad- hatatlan harcos Vilezsál, Pataki, Sümegi, Hercsik, Csala (Fon Andor). Miseoska, Tadics, Puskás, Szebehelyi. Takács. Ez a mérkőzés végülis 8:3 ará­nyú SSE-győzelemmel végződött* V

Next

/
Thumbnails
Contents