Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)

1955-06-01 / 42. szám

1955 június 1. SZAM» MifcBÄD 5 HÍREK A tanácstagság sokoidalú tevékenység- LITKEI TAPASZTALATOK ­A DSSZ-koetgresszus küldöttei így adatgyűjtő ív margójára A Salgótarjáni Ingatlanke­zelő Vállalat a napokban adatgyűjtő-ívet bocsátott ki, hogy a hatáskörébe tartozó bérházak belső és külső ré­szeinek szerkezeti és építési hiányosságait felderítse. (Ide­je!) Az adatgyűjtőív 12. kérdése így szól: Milyen a szeméttá­rolás lehetősége? A vásártéri bérházak lakói lehet hogy vá­laszul ezt írják: Tűrhetetlen! Joggal írnák ezt, hisz az ízlé­ses, szívet-lelket gyönyörköd­tető virágos park helyett sze­métdomb terpeszkedik a bér- . házak árnyékában. Például a 44-ss bérház előtt por. kő. tég­la, papír, salak, homok s kü­lönböző konyhahulladékok ékeskednek s terjesztik — a városi kczegészségügyis szeme­láttára — a bacilusokat. A 76-os bérház már arról lesz ne­vezetes, hogy valamennyi lép­csőháza előtt szemétdomb bűzlik. Az is igaz, hogy a 44-es bérház mellett már épí­tettek egy betonszeméttartót — de hová építették (?!), alig egy pár méterre a földszinti szobaablaktól! A szép, modern, kényelmes lakóházakhoz nem bűzlő sze­métdomb, hanem virágokkal szegélyezett, ülőpadokkal ellá­tott virágos park illik! Még egyet! A vásártéri gyermekek játszóteret is kérnek — meg­utálták már a szeméten való játszást. Igazuk van, Jogos a követelésük! A bérházak lakói szívesen nyújtanának segítséget a vá­sártér parkosításához.. $ NÉPKÖNYVTÁR NYÍLIK a Nagybárkény melletti Bede- pusztán, amelyet az ünnepi könyvhét keretében avatnak fel. Ezzel 168-ra nő megyénk népkönyvtárainak száma. ♦ A NAGYOROSZI Úttörő Termelőszövetkezet pillangós növényekből 150 köbméter zöldsilót készített. Ezenkívül még további 150 köbméter zöldsilót készítenek. ★ MÉG NÉGY KULTÜROTT- HONNAL gazdagodik megyénk ebben az esztendőben. Szarvas- gede, Litke, Sóshartyán és Nemti község lakói kapnak az év végéig új kuliúrházat. * IRODALMI ESTET rendez a kisterenyei népkönyvtár június 11-én, Móricz Zsigmond életé­ről és munkásságáról emléke­zik meg. ★ HARMADIK HELYEN áll­nak Nógrád megye földműves- szövetkezetei az országos vas- gyűjtési versenyben. Tervüket május 30-ig 135,2 százalékra teljesítették. * SELYEMMARADÉK VÁ­SÁRT rendez május 30-tól jú­nius 20-ig a salgótarjáni Kis­kereskedelmi Vállalat Salgó­tarjánban, a 68-as számú ma- ratíékárubo!tban, ahol 20—40 százalékos árengedménnyel le­het selymet vásárolni. A PÁSZTÓI JÁRÁS ter­melőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai befejezték a cukorrépa egyelését és a kuko­ricaültetvény 70 százalékát megkapálták. ★ 160 000 FORINTOT fordíta­nak ez évben Balassagyarmat vízhálózatának megjavítására. ■k A KUTASÓI BÉKE ÚTJA Tei-melőszövetkezet befejezte a cukorrépa egyelését, megkezd­ték a kukorica kapálását és a szénakészitést. * MEGYÉNK DIÁKJAI egyre szebb eredményeket érnek el a takarékossági mozgalomban. Az ecsegi iskolások eddig 10 500 forint értékű takarékbélyeget vásároltak. Ságújfaluban 42,41, Szalmatercsen 46,03, Galiba­pusztán 69, Homokterenvén 72,73, Pilinyben pedig 77,27 fo­rint az egy tanulóra eső átlag- betét. ★ ÚJ HELYISÉGBE KÖLTÖ­ZIK a rétsági járási könyvtár. Az új könyvtár megnyitóján, június 5-én Kopré József költő mond ünnepi beszédet. ★ A SOMOSKŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA pajtásai május 30-ig 30 mázsa vasat gyűjtöttek. * ÖRHALOM KÖRNYÉKÉN befejezték a primőr burgonya első töltögetését. A DISZ II. KONGRESSZUSÁNAK TISZTELETÉRE A lőrinepusztai Dimitrov TSZ DISZ-szervezetének tag­jai elhatározták, hogy a DISZ II. kongresszusa és az V. Világ Ifjúsági Találkozó tiszteletére versenyre hívják ki a megye összes termelőszövetkezeti DISZ-szervezetének tag­jait és fiataljait egész évre az alábbi munkákban: l. A NÖVÉNYAPOLASI MUNKÁK GYORS ELVÉG­ZÉSE ÉRDEKÉBEN a fiatal tsz-tagok részére kiosztott területeken a kukoricát háromszor megkapálják, pótbe poroz­zák és így kataszteri holdanként elérik a 30 mázsás átlag­termést. A burgonyatermés átlagának növelése érdekében kétszeri kapálást és két töltögetést végeznek el, hogy hol­danként 60 mázsa burgonyát takarítsanak be. A cukorrépa növényápolási munkálatainál a részükre kiosztott területü­kön, minden munkát határidőre és jó minőségben elvégez­nek és kataszteri holdanként 120 mázsás termésátlagot érnek el. A dohánytermelés munkáiban a fiatalok mindig példa­mutatóan dolgoznak. Az egész évi növényápolási munkák elvégzésénél megfelelően alkalmazzák a gépi munkát, ezzel is elősegítik a magasabb terméshozam elérését. 2. MINDEN FIATALT MOZGÓSÍTANAK AZ ARATÁSI ES CSÉPLÉSI MUNKÁK ELVÉGZÉSÉRE. A nyári munkák idején vállalják a napi 120 százalékos normaátlag teljesíté­sét és nem engedik, hogy 2 százaléknál magasabb legyen a szemveszteség. A DISZ-szervezet tagjai vállalják, hogy a tarlókat 24 órán belül letakarítják, ezzel is biztosítják a tarlóhántás időben való elvégzését. 3. A DISZ-SZERVEZET NŐI TAGJAI 250 munkaegysé­get. férfi tagjai 400 munkaegységet teljesítenek ebben az évben. 4. A TERMELŐSZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE szakmai vonalon minden segítséget megad a vállalások teljesítésé­hez és egy-egy kampánymunka lezárásakor kiértékeli a fiatalok munkáját és megküldi a DISZ megyebizottsághoz. A lőrinepusztai Dimitrov TSZ DISZ-íiataljainak fel­hívása nagy jelentőségű termelőszövetkezeteink fiatal tagjai számára. A DISZ-szervezet minden egyes tagjának feladata, jó munkával segíteni a termelőszövetkezet munkáját. Minden termelőszövetkezet DISZ-fiatalja csatlakozzék a lórincpusztaiak versenyfelhívásához, hogy feladatát még- jobban elvégezhesse, Egy pillanatig sem kétséges, hogy a tanács tömegkapcsola­tai fejlesztésének és megszi­lárdításának első feltétele a tanácstag aktivizálása. Taná­csaink csak akkor tölthetik be hivatásukat, ha a tanácstagok jól ellátják sokrétű feladatai­kat, ha lelkiismeretes munká­val igyekeznek rászolgálni vá­lasztóik bizalmára, kiérdemel­ni azok megbecsülését. De mindjárt elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy egy tanács­tagnak nemcsak az a köteles­sége — mint azt számos köz­ségben gondolják — hogy a törvények, a felsőbb rendel­kezések, a tanácsrendeletek és határozatok végrehajtásának szervezője legyen, hanem az is, hogy a mindennapi gyakor­lati munkában példát mutas­son, mozgósítsa a lakosságot a legfontosabb feladatok elvég­zésére. a tanácsok munkájá­ban való részvételre és mind­emellett valóban képviselje választói akaratát, küzdjön azok megvalósításáért. A tanácsválasztások új rend­szere széles lehetőséget nyújt arra, hogy tanácstagjaink im­már akaratuk és képességük szerint végezzék munkájukat, alaposabban ismerkedje­nek meg választókerüle­tük lakóinak problémáival és hathatósabban orvosol­ják azokat. Fél esztendő telt el a leg­utóbbi tanácsválasztások óta. E fél esztendő távlatából, most megvizsgáljuk egy olyan község — s ez Litke — tanács­tagjainak munkáját, amelyik­nek eredményei és hibái — ha nem is általánosíthatók ugyan — de igen sok község tanácstag­jainak munkájára jellem­zőek, sok helyen szűrhetnek le ha­sonló tapasztalatokat, a taná­csok eddigi működéséről. A 25 litkei tanácstag féléves tevékenységét röviden úgy jellemezhetnénk, hogy egyes részfeladatokat kitűnően ol­dottak, s oldanak meg ma is, a feladatok egészét azonban nem látják el kielégítően. Beszéljünk előbb arról, ami jó volt munkájukban. Litkén a 25 tanácstagból 12 a mezőgazdaságban, 13 pedig az iparban és különböző hiva­talokban dolgozik. A fél esztendő bizonyít­ja. hogy a termelő mun­kában valamennyi tanács­tag derekasan helytállt. Rácz Miklóst, Márton Vilmost, Sebestyén Lajost és a többi gazdát mindig példaképül le­hetett állítani a község pa­rasztjai elé. Elsőként végeztek mind az őszi, mind pedig a tavaszi kalászosok vetésével. Felvilágosító munkával igye­keztek meggyőzni gazdatársai­kat az agrotechnikai módsze­rek alkalmazásának előnyei­ről, a mezőgazdasági munkák gyors elvégzéséről. A növény­ápolási munkákban jelenleg is élenjárnak. De nem vallottak szégyent az iparban dolgozó tanácstagok sem. Közülük so­kan értek — s érnek el ma is — kimagasló termelési ered­ményeket. De a tanácstagi példamuta­tással Litkén nemcsak a ter­melőmunkában, hanem az ál­lam iránti kötelezettség teljesí­tésében sincs baj. Nem volt — s nincs ma sem — a község­ben hátralékos tanácstag. Du­dás János (alsó) már egészévi sertés, tojás, félévi baromfi, Máté Lajos (alsó) egészévi sertés, vágómarha, félévi to­jás és baromfi kötelezettségé­nek eleget tett. De valamennyi tanácstag a fentiekhez hasonlóan pél­dásan teljesíti kötelezett­ségét. Mindamellett rendszeres felvi­lágosító munkát is végeznek azoknál a gazdáknál, akik megfeledkeznek kötelezettsé­gük teljesítéséről. A litkei tanácstagok dere­kasan kiveszik a részüket a társadalmi munkából is. Leg­jobban a kultúrotthon építé­sénél végzett munka bizonyít­ja ezt. A 25 tanácstag össze­sen 35 napi munkával járult hozzá eddig a kultúrház fel­építéséhez. Márton László (ma­tus) például 4. Balázs László pedig 6 napot dolgozott azért, hogy a község lakói mielőbb új kultúrházban szórakozhas­sanak. A tanácstagok kezde­ményezésére és azoknak aktív részvételével társadalmi mun­kában a község parasztjai 120 kocsi salakot hordtak a sport­pályára. Kétségtelen, hogy ezek igen szép eredmények. De sajnos, csak részeredményei mind­annak, amit a tanácsta­goknak valójában végez­niük kellett volna. A litkei tanácstagok számos rendkívül fontos feladatot hagytak figyelmen kívül. Néz­zünk ezek közül néhányat. A tanácstag alapvető köte­lessége, hogy a tanácsülése­ken képviselje választóit, a 1a- nács elé terjessze megvitatás céljából a dolgozok javaslatait, kéréseit. LitÖén azonban er­ről úgyszólván- teljesen meg­feledkeztek. A tanácsülések jegyzőkönyvei bizonyítják, hogy csak igen ritkám— mind­össze három-négy esetben — tolmácsolta egy-egy' tanácstag választói panaszát, kérését, ja­vaslatát. Ez azt bizonyítja, hogy a tanácstagok. nem tar­tanak szoros kapcsolatot kerü­letük lakóival; nem ismerik azok problémáit. És akadnak olyan tanácstagok, mint pél­dául Dudás Vilmos, akik azt állítják, hogy „a kerületek la­kóinak nincsenek problémái és így a tanácstagok nem is vi­hetnek ilyesmit a tanácsülés elé.’“ Hogy mennyire hamis né­zet ez, azt mi sem biaonyítja jobban, mint az, hogy a köz­ségi tanácshoz nap mint nap fordulnak olyan kérések­kel, panaszokkal, amelyeket a tanácstagok hivatottak ielintéz­ni, amikkel nekik kellene fóglalkozniok. Az elmúlt év őszén Litkén feloszlott a Petőfi TSZ. Tag­jai között nem volt egyetértés, a vezetőség sem állott a fel­adata magaslatán. Az egyéni­leg gazdálkodók egy része azonban — annak ellenére, hogy a Petőfi tagjai rosszul gazdálkodtak — mégis meg­látta a szövetkezeti gazdál­kodás előnyeit és úgy gondolja, hogy a szövet­kezetben jobban megta­lálná a számítását. Sokat be­szélnek a tsz-ről ma is és nem ütközne nagy nehézségbe egy szövetkezet megalakítása a községben. — A tanácsta­gok — akik valamennyien jó gazdák, akiket követne a falu népe — sokat tehetnének a terme­lőszövetkezet megalakítá­sáért. De nem tesznek. Rácz Vilmos tanácstag például így nyilat­kozik a tsz-ről: — Én nem nézem jónak a szövetkezetei, sok benne a pör­lekedés ..: Nyilvánvaló, hogy ilyen nyi­latkozatokkal maguk a tanács­tagok riasztják vissza a tsz megalakításának még a gon­dolatát is a falu parasztságát. Ez aztán nem nevezhető ta­nácstagi példamutatásnak. * Néhány megjegyzést tettünk a litkei tanácstagok munkájá­ról. Az eredmények mellett a tanácstagok munkájának leg­jellemzőbb fgovatékosságairól is szóltunk. Reméljük, nem eredménytelenül. (KISS) AZ OLVASÓ KÉRDEZ - A SZERKESZTŐSÉG VÁLASZOL Milyen elhelyezkedési lehetőségek állanak a most érettségiző fiatalok előtt Koplányi János magyar- nándori olvasónk azzal a kéréssel fordult a Szabad Nógrád szerkesztőségéhez, hogy írjuk meg neki. milyen elhelyezkedési lehetőségek állnak azok előtt, akik most érettségiznek és nem szán­dékoznak egyetemre, vagy főiskolára beiratkozni. Mi­vel ez a kérdés többeket ér­dekel, nyilvánosan válaszo­lunk olvasónk kérdésére. Azok a fiatalok, akik az idén fejezik be a középiskolát és nem akarnak főiskolára menni, rögtön elhelyezkedhetnek azok­nál a vállalatoknál, ahol mun- kásfelvétel van. Népgazdasá­gunknak azonban az az érdeke, hogy az érettségizett fiatalok jól képzett szakmunkásokká váljanak, ehhez pedig további tanulás szükséges. Ezért a Munkaerőtartalékok Hivatala az idén szakiskolákat létesít az érettségizettek részére. Elsősor­ban a nagyobb elméleti felké­szültséget igénylő szakmákban (műszerészet, optika, motorsze­relés, forgácsolás) van szükség tanult fiatalokra, de ezeken kí­vül egész sor más szakmában is indít elméleti és gyakorlati képzést az MTH. Az érettségivel rendelkező fiatalok általában két évig ta­nulják szakmájukat (néhány szakma ettől eltérő időtarta­mú). A tanulók heti munka­ideje — beleszámítva az elmé­leti oktatást is — az első évben es a második év első felében 47 óra, a második év második fe­lében 48 óra. Az elméleti okta­tás tantárgyai: szakismeret, anyagismeret és szakrajz. Ele­gendő számú jelentkező esetén az MTH-iskolák külön osztá­lyokat szerveznek az érettségi­zettek számára. Ezekben a leg­képzettebb tanárok és meste­rek gondoskodnak róla, hogy a fiatalok tökéletesen elsajátít­sák a szakmát. Ez már csak azért is könnyebb a középisko­lát végzetteknek, mint a többi­eknek, mert megfelelő előkép­zettséggel rendelkeznek s kö­zépiskolában szerzett tudásu­kat igen jól fel tudják hasz­nálni mind a szakiskolában, mind pedig később, a munká­ban, vagy a különféle újítások kidolgozásánál. A szakmunkás- vizsga sikeres letétele után a fiatalok szakmunkásbizonyít­ványt kapnak. Gondoskodik kormányzatunk az érettségizett lányok szakma- tanulásáról is. Az Egészség- ügyi Minisztérium védőnő, ápolónő, csecsemő- és gyermek­gondozó, gyermekápolónő-kép­ző tanfolyamokat szervez. A Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium postahivatali és hír­adástechnikai munkakörben tudja foglalkoztatni érettségi után a lányokat. A jelentkezők először 10 hónapos szakmai tanfolyamot végeznek, vizsga után pedig postasegédtisztnek nevezik ki őket. Azokból, akik a legjobban megállják közülük a helyüket, ellenőrök, postahi­vatali vezetők stb. lesznek. A különféle szaktaníolya- moKra és az MTH-iskolákra általában június közepéig, il­letve augusztus elsejéig lehet jelentkezni. A jelentkezés úgy történik, hogy az elhelyezked­ni kívánó fiatal felkeresi an­nak az iskolának az igazgató­ját, amelyben érettségizett. Az iskolaigazgatók megadják a pontos útbaigazítást (melyik intézetben lehet jelentkezni, milyen feltételekkel stb.), majd kiállítják a „középiskolai je­lentkezési lapot'’. (Enélkül az érettségizettek nem kérhetik felvételüket a szaktanfolya­mokra!) Ugyancsak az iskola- igazgatók tudnak felvilágosí­tást adni arra vonatkozóan, hegy a megyei, vagy városi ta­nácsok felügyelete alá tartozó helyiiparban milyen munka- lehetőségek állnak a fiatalok rendelkezésére. Szeretnénk felhívni az érett­ségizettek figyelmét arra, hogy használják fel a fentebb ismer­tetett lehetőségeket. Jelentkez­zenek minél többen az MTH- iskolákba és a szaktanfolya­mokra, hiszen az országnak igen sok jól képzett, elméleti­leg alaposan felkészült, dolgos­kezű szakmunkásra van szük­sége! ■k Az érettségizettek egyéb el­helyezkedési lehetőségeire más alkalommal még visszatérünk lapunk hasábjain. Krenács Rezső elvtárs 1948- tól vesz részt az ifjúsági mun­kásmozgalomban. 1952-től a salgótarjáni városi DlSZ-bi- zottság titkára. Munkáját min­dig becsületesen végzi. Nem kis része van abban, hogy ez év első negyedévében a város dolgozó fiataljainak 85 száza­léka állt versenyben. Lorkó Jolán elvtársnő a Salgótarjáni Acélárugyár mű­szaki rajzolója. Tagja a nagy­üzemi DjSZ-bizettságnak, sza­bad idejét a fiatalok között tölti, szerénységével, lelkiis­meretes munkájával kivívta a gyár minden dolgozójának elismerését. Jó munkájáért a megyei DlSZ-értekezlet küldöttnek választotta a DISZ II. kong­resszusára, Ifj. Szabó Lajos a szorospa­taki bányaüzem DISZ-titkára. A kongresszusi versenyben brigádja az elsők között volt. A brigád mind a 24 tagja szta­hanovista. Nem is csoda, ha ez évben ök nyerték el a DISZ Központi Vezetőség vörös ván­dorzászlaját. Nemcsak csapa­tában, a DISZ-szervezet irányí­tásában is aktívan tevékenyke­dik. Ezért választották meg őt kongresszusi küldöttnek. Ifj. Nagy Sándor 1952-től a ménkesi bányaüzem DISZ-tit- kára. Szívós, kitartó munkájá- val, jó szervező készségével DISZ-szervezetét jó alapszer­vezetté kovácsolta. Ez nehéz volt annál is inkább, mert a fiatalok több községből járnak ide dolgozni és azelőtt alig volt szervezeti élet. Kiváló eredmé­nyei vannak a DISZ-brigád mozgalom kiszélesítésében is,

Next

/
Thumbnails
Contents