Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)

1955-06-15 / 46. szám

SZABAD NOGRAD

1955 június 15.

Gyakorlati életre való nevelés az iskolában

Napjainkban egyre többször felvetődik a szülők részéről az a kérdés, hogy mit is értünk a „gyakorlati életre való nevelés“ fogalma alatt. Cikkemben megkísérlem e kérdés megvilágítását.

Azt ma már minden gondolkodó ember tudja és látja, hogy beléptünk a gépek korszakába, és megfelelő fejlődés után szinte semmivé fog zsugorodni az a terület, ahol a dolgozóknak fizikai munkával, izmaik erejével kell megkeresniök mindennapi kenyerüket. Csupán néhány évtizedre visszapillantva is, igen jelentős az a haladás, amit ezen az úton megtettünk. Asztalosüzemeinkben szalagfűrészek, gyalugépek, fúrógépek veszik le a munkások válláról a legverejtéke- sebb, legnehezebb munkát.

Cipőgyárainkban egy-egy cipő talpalása szinte másodpercekig tart. Alkalmazzák a sűrített levegővel, vagy villanynyal hajtott réselőgépeket szénbányászaink. de ezen túlmenően Dombass-kombájnok, kaparószalagok és rázócsúszdák állnak rendelkezésükre. így mindegyre kevesebb lesz a csákányozás és a tele csillék ve- rejtékes tologatása.

A mezőgazdaságban ugyancsak számottevő a fejlődés. Felmérhetetlen a haladás a faekétől a traktorig, a kézi csáptól, az arató-cséplőgépig, a kézi rostától a modern triőrig. Gépi szecskavágók, fejőgépek, és sok más gép könnyíti meg a mező- gazdaságban dolgozók munkáját.Minden foglalkozási ágban hasonló a helyzet. A háztartási munkálatokban nagy segítséget jelent a háziasszonyok számára a villamos főzőlap, villanyvasaló, porszívógép. mosogatógép, mosógép és ezernyi más modern eszköz, mely mennyiségileg egyre több lesz, minőségileg egyre kifogástala- nabb és vételára tekintetében is egyre hozzáférhetőbb minden becsületes dolgozó ember számára. Fentiekből nyilvánvaló, hogy valóban a gépek korszakát éljük, és azt is mindenki beláthatja, hogy a bonyolult gépek kezelését nem bízhatjuk műszaki analfabétákra. Köztudomású, hogy a műszaki képzettségnek előfeltétele a szellemi képzés. Ahogyan szokás mondani; „Minden műszaki tudás alapja a matematika“, de éppen így mondhatjuk; „Minden mező- gazdasági vonatkozású tudás alapja a biológia".;. stb.

Már most érthető,

hogy az általános iskolában is igen nagy gondot fordítunk a gyakorlati életre való nevelésre. Ezt a célt szolgálja a nevelők ama törekvése hogy a tanórákon minél több tanulót igyekeznek bevonni a kísérletezésekbe, de ezt a célt szolgálják a szakkörök, melyekbe az általános iskolai és középiskolai tanulók önként jelentkezhetnek. Ilyen szakkörök: a rádiószakkör, melyben a tanulók megismerkednek a rádióadás és vétel elméletével, a kristálydetektoros és a kettő plusz egycsöves rádió készítésével, különféle rádió-alkatrészek szerepével, a hibás kellékek megjavításával és kicserélésével.

Az eszközkészítő szakkörben erő- és mozgásiam, hangtani, hőtani, fénytani, mágnességta- ni és elektromosságtani kísérletezési eszközöket készítenek a tanulók, hogy ezzel is elősegítsék a természettudományok igazságainak kísérleti bizonyítását. A biológiai szakkörökön különféle növényeket csíráztatnak növendékeink, akváriumokat létesítenek, terrénumokban különféle hüllőket, mezei, erdei állatokat gondoznak, tanulmányozzák életmódjukat, szokásaikat. Ezenkívül madarakat, apróbb állatokat preparálnak, békákat stb. boncolnak, lepkéket, bogarakat gyűjtenek, és növényeket préselnek.

Jól egészíti ki ezirányú tevékenységüket a micsurini kertekben való munkálkodás, mely kimondottan a mezőgazdasági gyakorlati életre nevel.

Háztartási szakköreinkben megtanulják a lányok a kézi- munkázást, kötést, hímzést, horgolást, varrást és stoppolást, hogy leendő férjük ne kéresse majd vissza velük a tandíjat... ami ugyan nincs is az általános iskoláinkban; Úttörőházainkban, asztalos, lakatos stb. szakkörök is működnek, és nem egy tanuló itt ismerte meg valamely szakma sok-sok szépségét, itt ismerkedett meg az alkotó munka édes örömével. Ezek a tanulók nem fognak majd félni attól, hogy érettségi bizonyítvánnyal a zsebükben esetleg a termelő- munka területén kell majd elhelyezkedniük.

Másoknál nehezebb a pálya- választás. És ugyan miért? Azért, mert a szülők többsége gyermeke számára kijelölt bizonyos jónak vélt foglalkozási ágat, és gyermekük hosszú éveken át egyebet sem hall, csupán azt, hogy csakis a kiválasztott pálya az egyedül üdvözítő, ide kell legény a gátra, más vonalon legfeljebb csak olyan gyengécske, se okos, se mulya, félselejt suty- tvók kellenek ... és így tovább. Természetes, ha így „készítjük“ elő gyermekeinket a munkás életre, ha a gyermek éveken át csakis a kiválasztott „hivatásról“ álmodozik, megsínyli azt a fordulatot, amikor tervszerű országépítésünk más munkakört jelöl ki számára. Ez kész katasztrófa! Ekkor úton- útfélen ezt dohogjuk: „No lám, ez a népi demokrácia. így elbánt a fiammal... az én fiammal, született Rádi Jóskával, akiből csak úgy dimiksz-mir- niksz Kukorica Jancsit csinált valamelyik tsz, vagy állami gazdaság számára!“ Aztán, ha néhány hónap múltán megnézzük Kukorica Jancsit, láthatjuk, hogy síi iskola padjaiban megsápadt arca kipirult, erős

a jó koszttól, egészséges a ré- tek-mezők napfényben fürdő tiszta levegőjétől, vidám a pacsirták és csalogányok gyönyörű dalától, és a ma kikelt kopasznyakú csirkét nem adná oda egész Amerikáért. Hát még a Csillagot, a hónapos kancacsikót!

Minden foglalkozás

örömteli, csak a naplopás meg a kupeckedés csúnya. Találkoztam sok olyan emberrel, aki lelkesülten beszélt ipari tevékenységéről, de ismertem olyant is, aki naponta több ízben megsimogatta a 30 kilós marhatököt, mintha 18 éves szép kislány volna. Nos, melyiküknek van igaza? ... Mindkettőjüknek! Az az ember tud nagyot, maradandót alkotni, aki lelkesülten végzi munkáját, aki komolyan hisz elhivatottságában! Én pedagógus vagyok ugyan, de az átkos infláció alatt csillésként is dolgoztam a bányában, és dagadó kebellel emlékszem vissza erre a tevékenységemre, mert vájárom, Kispál Jancsi bácsi, meg volt elégedve szénlapátolási művészetemmel. Kaptam is 1946. újévére a békéscsabaiaktól akkora császárhúst érié, hogy két hétig ablakom alá járlak a kutyák a jó veres- hagyma-szagra!

Kedves olvasóim! A sokrétű gyakorlati élet néha azt igényli, hogy bizonyos területekről a dolgozókat a szükséghez képest átcsoportosítsuk egy másik területre. Oda visszük az embereket, ahol éppen szükség van rájuk. És ez szerencsétlenség? Nem! Okosság! Bölcs előrelátás! Éppen ezért nem akarjuk, hogy egy ember egész életére csupán egy szakma számára legyen lekötve. Olyan embereket akarunk nevelni, akiben megvan a képesség arra, hogy rövid ideig tartó átképzés után máshol is 100 százalékos értékű dolgozóvá lehessen. És a gyakorlati élet fényesen igazolja, hogy ez igenis lehetséges, nem egy „átképzésből“ lett kiváló sztahanovista! Ezért ismertetjük meg a gyermekeket már az általános iskolában az egyes foglalkozási ágak szépségeivel. Mert mi az igazság? Rendszerint az az ember „nem szeret“ táncolni, aki „nem tud“ táncolni. Az anekdoták emberét egyszer megkérdezték, hogy tud-e énekelni. Ezt felelte: „Lehet, hogy tudok, de még nem próbáltam.“ Mi olyan embereket akarunk adni a hazának, aki igenis mer próbálni. Nem egy kiváló sportolóról olvashattuk, hogy magasugróként kezdte és futásban lett világhírű stb., Edison újságárus fiúból lett világhírű feltalálóvá. Petőfi színészből a nép költőjévé. Gárdonyi tanítóból a világirodalom gyöngyszemeinek alkotójává!

Ezernyi példát sorolhatnék, ami mind-mind azt igazolja, hogy nem szabad bezárkóznunk egy-egy foglalkozási ág elefántcsont-tornyába, hanem minden ember számára biztosítanunk kell a helyes kibontakozás lehetőségeit. Ezt a célt szolgálja a gyakorlati életre való nevelés gondolata’ Kmetyi Ferenc

NAGYSZERŰ MUNKA DOKUMENTUMA

— Az etesi néprajzi kiállításról —

Ez év áprilisában nagyszabású kiállítás megrendezésébe kezdtek Etes község pedagógusai, iskolásai, dolgozói. Céljuk volt bemutatni, dokumentálni a község hagyományos népművészetét, népviseletét, a község történetét, Etes bányatelep fejlődését, a bányászok múltba ni és jelenlegi életét'.

Nagy lelkesedéssel fogott a gyűjtéshez az e célra szervezett gyűjtőbrigád és eredményes gyűjtőmunkájukat bizonyította is a látogatók nagy száma, a sok-sok elismerés, a kiállítás időtartamának meghosszabbítása.

„Járásunk területén ez a legnagyobb szabású, legtöbb nép- művészeti munkát bemutató kiállítás. Helyesen mutatja dolgozó népünk múltját..." — mondta a kiállításon Závorszki István, járási tanfelügyelő. Az alig pár napig nyitva tartott kiállítást több mint 900 látogató tekintette meg,

A kiállítási terembe belépve, gazdag anyag tárult elénk. Három térkép, négy írott tábla, a község 400—500 évre visszanyúló történetét ismertette. Megismerkedhettek a látogatók a község nevének eredetével, a felszabadulás

nyeit, a község összegyűjtött 60—80 év előtti kezdetleges ré- népzenei hagyományait, régi :,i bútorokkai, amelyeken szín- népdalait,. katonadalait, saját tén rajta volt a nép művészi készítésű, népi hangszereit. Olt érzékének, művészi igényes léláttuk a kiállításon a kezdet- gének a nyoma. Faragott ágy,

papwz

<Ä< sí

A kiállítás egy részlete. Helyi készítésű fafaragások és

szőttesek.

1UM

bölcső, láda, asztal, színes szőttes párnák, szőttes sátorlepedők, a ma már nem használt „kosolya” mindezt bizonyíelőtti idők nyomorúságos hely- gozás mozzanatainak, és a fel- zetével, a község kizsákmányo- dolgozó eszközöknek megmu- lóival, kizsákmányolt bányá- tatásával. Láttuk a község jelleges munkaeszközöket (csép- hadaró, faeke, stb.). A kiállítás másik része az etesi háziipar (fonás, szövés), magvas és virágos kenderből készült nép- tóttá.

művészeti alkotások, a feldől- gok látogató figyelmét vonta magára a bányászsarok, amely a helyi bányászat fejlő dését mutatta be. Az igen értékes szénkollekció és a szén vegyipari termékeiből összeállított gyűjtemény, a szén értékére világított rá. Gibner Zoltán bányász „Karancslejtosi esemény“ című festménye, a bányászok fasiszták elleni harcát mutatta be.

Mindezt kiegészítette az is kólái kiállítás, amelyen a nevelők és a tanulók áltat készített különféle szemléltető eszközöket, modelleket, rajzokat, az élővilág keletkezését és fejlődését megmutató szemléltető táblákat, képeket, gipszmodei- leket állították ki.

A kiállítás nagyszerűsége, nagyméretűsége, tervszerű megrendezése megérdemelné, hogy sokkal többet, sokkai részletesebben írjunk róla. És különösen azért volt hasznos ez a kiállítás, mert a haza szaival, parasztjaival, a község- legzetes népművészeti kincseit, szeretetére, a helyi hagyomá- ben folyó osztályharccal. És a régi tárcsás szőtteseket, ete- nyok megbecsülésére nevelt megismerkedhettek mindazzal, si író-asszonyok által rajzolt amit Etes a felszabadulás óta hímzéseket. Három fafaragó kapott. De megmutatta ez a művészi faragványait, közülük kiállítás a nép társas életét, is kiemelkedett Vankó András, szórakozását, népköltészetét, volt pásztor, jelenleg bányász

Székfa“ faragványával.

Etesi népviseletbe öltözött menyecske*, • fejkötővel.

helji készítményű

mert buzdításul szolgált más helységeknek hasonló kezdeményezésre.

A látogatók nevében elismerésünket fejezzük ki a kinépszokásait. Láthattuk a kiállításon három fizikai dolgo- Bemutatott még ezenkívül a állítás minden kezdeményező- zo figyelemremelto festene- kiállítás egy szobarészletet jenek és rendezőjének.

NB I.

Salgótarjáni Bányász-Szombathelyi Törekvés 2:1 (1:1)

A vezető goit Opova lőtte. A gól szemfülességének érdeme. A húsz perces fölény után a szombathelyiek vették át a játék Irányítását. lelkesebben, gyorsabban és eredményesebben is játszottak az S. Bányásznál. Támadássorozatukat a 38. percben siker koronázta. Jobb oldalon indult szombathelyi támadás Bencsics révén góllal fejeződött be. 1:1.

A második félidőben is a szombathelyi csapat támadott többet. A bányászcsapat játéka széteső volt. A csatárok nem tudták tartani a labdát, s a legjobb helyzetekben is hibáztak. A szombathelyieknek két esetben is alkalmuk lett volna a győztes gólt berúgni. mindkét esetben a szerencse védte a tarján! kaput. Alár-már mindenki elkönyvelte a döntetlent, mikor a mérkőzés utolsó percében a hazai támadósor magára talált villámgyors akcióval a fél pályáról indítva a támadást, három húzással a szombathelyi kapu előterébe kerültek, s a gyors húzásoktól meglepődött szombathelyi védők között a kiugró Opova, mintegy 8 méterről a jobb alsó sarokba küldte a labdát. Ezzel megszerezte csapatának a győzelmet.

Megyei labdarúgó-bajnokság

Kisterenyei Bányász—Eacjlyasaljai Bányász 4:0.

A második félidő 30. percéig egyenrangú ellenfelek, az utolsó 15 percben magára talált kisterenyei csatársor három gólt rúgott.

Nagybétonyi Bányász—Zagyva- pálfalvi Bányász 4:3.

A bajnokjelöltnek , csak nagy harc árán sikerült a jól, de helyenként túl keményen védekező, otthon játszó ellenfelét legyőzni.

Salgótarjáni üveggyár—Salgótarjáni Vörös Meteor 3:1

A mindvégig többet támadó üveggyár! csapat megérdemelt győzelmet aratott.

Mátranováki Bányász — Salgótarjáni Tűzhelygyár 2:1.

A vendégcsapat lelkesedésének köszönhette a győzelmet. A vezetést kétszer is megszerezte s a győzelme nagyobb arányú is lehetett volna.

Salgótarjáni Vasas —Salgótarjáni Erőmű 6:0.

A minden részében jobb vasasok fölényes győzelmet arattak.

Salgótarjáni Dózsa — Salgói Bányász 5:0.

Az első félidő 20. percétől 10 emberrel játszó Dózsa győzelme még ilyen arányban is megérdemelt volt. Ezúttal magára talált a Dózsa-csatársor. Balassagyarmati Törekvés—Zagy- vapálfatvi Építők 3:1.

A balassagyarmati pálya eltiltása miatt, a mérkőzésre Szé- csényben került sor. A mérkőzés első ' félidejében Gyarmat 3:0-ra vezetett, s a győzelmet már ekkor megszerezte. A második félíc/ egyenrangú ellenfelek küzdelmet hozta.

Nagybáionyi Bányász—Balassa gyarmati Törekvés 10:1.

Legjobb NB Il-es formájára em. lékeztetö csatárjátékkal győzött a helyi csapat. Különösen Bárííai volt elemében, ő egymaga ö gólt rúgott.

Június 15-én dói el,

hogy Budapesten lesz-e az 1980-as olimpia

Június 19-ig tart Párizsban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 50. kongresszusa. Az ülésszakon 42 ország NOB-tagja, 27 ország nem. zeti olimpiai bizottságának 40 küldötte, továbbá 17 nemzetközi sportszövetség 01 képviselője vesz részt.

Az üléseket a Sorbonne-egye- tem aulájában tartják. Itt vetették fel 61 évvel ezelőtt az ókori

olimpiai játékok folytatásán»*, gondolatát.

A NOB kongresszusának kel. eldöntenie, hogy hol rendezik meg az 1960. évi nyári olimpiai játékokat. Hét város kérte a meg rendezés jogát, köztük Budapest is. Legerősebb versenytársunknak Róma látszik. Döntésre június 15-én kerül sor.

Az 1956. évi téli olimpiai játékok színhelyét június 16-án határozzák meg.

ATLÉTIKA

Nagybátonyban rendezte meg a Nógrád megyei TSB Atlétikai Társadalmi Szövetsége a Szol nők—Nógrád—Heves megyék közötti hármas párosversenyt. A versenynek az időjárás nem kedvezett. A laza pálya a tutőered- ményeket befolyásolta. A verseny rendezése kiváló volt.

RÉSZLETES EREDMÉNYEK: Férfiak: 200 m síkfutás

1. Tóth 23,3 Szolnok.

2. Yisi 24,3, Szolnok.

3. Bihon 24,5, Nógrád.

4. Pailal 24,9, Nógrád.

1500 m síkfutás

1. Lotharidesz 4,12, Nógrád.

2. Kiss 4,13,6, Heves.

3. Varga 4,21,2, Szolnok.

4. Mácsár 4.24.2 Heves.

400 m gátfutás

1. Botár 63,3, Nógrád.

2. Eperjesi 63,9, Heves.

3. Veréb 63,9, Szolnok.

4. Papp 65,8. Nógrád.

400x100 tn váltófutás

1. Szolnok 46.0. Tóth B., Visi Tóth A.. Szöllősl I. csapatai.

2. Nógrád 47,1. Pallai, Palotás I.. Gerelyét: Bihon csapattal.

3. Heves 48.6.

Távolugrás

1. Biber 6,21. Szolnok.

2. Gerelyes 6,10. Nógrád

Dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek, szövetkezeti tagok

Mielőbb kössetek bika (tinó) hizlalás! szerződést.

Leköthetők 70—250 kg közötti súlyú, tenyészbikának alkalmatlan. vagy ökörnevelésre nem megfelelő növendék állatok

300— Ft. előleg. 400.— Ft. adókedvezmény. a 3/1954 (I. 15.) MT sz. rendelet szerint. Átvételi ár- 9. 10. 11 — Ft.

kg-onként. a minőségi osztályzatnak megfelelően.

Nógrád megyei Allatforgalmi Vállalat

Salgótarján. Karaites u 7

3. Palotás 6.9. Nógrád.

4. Földes 5,90, Szolnok

Diszkosz

1. Biber 38,32, Szolnok.

2. Katona 36,54, Szolnok.

3. Kaposvári 36,04, Nógrád.

4. Nikolausz 34,81, Nógrád

Kalapácsvetés

1. Lukozics 35,47 Szolnok.

2. Szalai 34.22, Nógrád,

3. Bagi 31.60, Szolnok.

4. Nemes 21.47, Nógrád.

Női: 80 m gátfutás

1. Matusz 15, Heves.

2. Kerek 15,2. Nógrád.

3. Kiss 16,2, Heves.

4. Szedlák 16.2, Szolnok.

3x800-as váltófutás

1. Szolnok 7,59,8. Farkas, Ka- zi. Várbíró csapattal.

2. Heves 8,19.

3. Nógrád 8,38.

Női magasugrás

1. Braun 140, Heves.

2. Horváth 140, Szolnok.

3. Szedlák 130, Szolnok.

4. Bardóczi 125, Heves.

Diszkoszvetés

1. Hegedűs 37,25, Heves.

2. Simon 29,80,- Szolnok.

3. Király 27.53, Heves.

4. Institurisz 27,36, Nógrád Az összesített pontversenyben

1. Szolnok megye 85.

2. Nógrád megye 66.

3. Heves megye 65.

A verseny keretén belül meghívásos számokra is sor került. 100 m síkfutás, női

1. Uhlár 12,8, Nógrád.

2. Bata 13,0 Heves.

3. Várbíró 13,2, Szolnok.

4. Barbőczi 13.9. Heves.

Távolugrás, női

1. Szűcs 4,77, Nógrád.

2. Bata 4.69. Heves.

3. Kerek 4,45, Nógrád,

4. Uhlár 4,30, Nógrád.

5 kilométeres gyaloglás

1. Farkas 25,28. Nógrád.

2. Lőrinc 27,10, Nógrád.

Gerelyhajítás. férfi

1. Földes 57.37, Szolnok.

2. Kaposvári 54,60. Nógrád eredménye megyei csúcs.

3. Nemes 49,32, Nógrád.

4. Katona 45,86, Szolnok.

SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqradmegyet Pért- bizottságának lapja

Felelős kiadó: Hajdú József.

Szerkesztését, es xiarlóhívfital

Salgótarján. Damjanich út 2.

Terjesztik: a Megyei Postahivatal Hlrlaposztáh-a és hírlap- kézbesítő postahivatalok Előfizetés: postahivataloknál és kézbesítőknél. Havi előfizetési díj: 3.50 Ft

Szikra l apnyomda Budapest. Vfn. Rökk Szilárd-ó. C Felelős vezető: Kulcsár Mihály