Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)
1955-06-08 / 44. szám
2 szabad xocnXn 1955 JÚNIUS 8. PART ES PÁRTÉPITÉS A pártoktaíásí év előkészítésének fontos feladata: a hallgatók kiválogatása Az eddigi tapasztalatok már bebizonyították, hogy csak az a párttag vagy pártonkívüli tudja biztosítani a párt politikai irányvonalának végrehajtását, aki rendszeresen foglalkozik elméleti ismereteinek fejlesztésével, politikai látókörének szélesítésével. Az elmélet elhanyagolása elvtelenségre vezet a gyakorlati tevékenységben, komoly hibákat, megtorpanásokat okoz a munkában. E fontos követelmény minden évben visszatérő feladatként állítja elénk, hogy előkészítsük a pártoktatási évet, hogy minél több párttag és becsületes pártonkívüli dolgozó tanulmányozhassa a marxizmus—leninizmus klasz- szikusainak tanításait. Most. amikor az 1954—55-ös pártoktatási évet befejeztük, pártbizottságaink, alapszervezeteink hozzáfogtak a jövő pártoktatási év előkészítéséhez. A legtöbb helyen már biztosították a propagandistákat és megindult a pártoktatási év előkészítésének további és egyben legnagyobb feladata, a hallgatók kiválogatása. A hallgatók kiválasztása ez évben az elmúlt évhez viszonyítva sokkal nehezebb, bonyolultabb és éppen ezért jobb és tökéletesebb munkát is követel meg. Nehezebb azért, mert a következő oktatási évben az oktatási formák szerteágazóbbak és nemcsak egy tananyagot tanítunk a különböző oktatási formákon, mint pl. az elmúlt évben a kongresszus anyagát, hanem más témát a politikai iskolákon, a ►.Marxizmus—leninizmus alapjai’1 tanfolyamon és a többi szakosított tanfolyamokon. A hallgatók kiválogatásánál figyelembe kell venni, hogy az elmúlt pártoktatási évben milyen hiányosságokat is követtünk el. Nem egy helyen még a pártoktatási év befejezése előtt szemináriumokat kellett összevonni azért, mert egyes elvtársak időközben abbahagyták politikai továbbképzésüket. Más tanfolyamokon nagyfokú volt a lemorzsolódás. A hiányosság két döntő okra vezethető vissza. Az első ilyen ok. hogy nem volt kielégítő az egyes propagandisták felkészülése, az előadások módja és vitavezetése. A másik ok, hogy a pártoktatási év előkészítésénél egyes alap- szervezeteknél félreértelmezték az önkéntesség elvét és ezt két irányban eltorzították. Először is az önkéntesség elvét úgy értelmezték, hogy csak azokat kell bevonni a pártoktatásba, akik ténylegesen önként jelentkeznek, másodszor pedig a bürokratikus adminisztratív módszereket alkalmazták és minden elbeszélgetés nélkül osztották be az elvtársakat a különböző tanfolyamokra. A jövő pártoktatási év sikeres megindításánál első és egyben legfontosabb feladat tehát, hogy a hallgatók kiválogatásánál betartsuk az önkéntesség elvét és minden egyes hallgatót meggyőzzünk az oktatás jelentőségéről, a tanulás fontosságáról. Mit Jelent az önkéiatesscj» elvének betartása a pártoktatási év előkészítése során? Az önkéntesség elvének betartása először is azt jelenti, hogy nem helyes felülről megállapított keretszámot adni az alapszervezeteknek, hogy milyen tanfolyamokat indítsanak és hány főt vonjanak be egy-egy tanfolyamra. A pártoktatás létszámát az egyes pártszervezetek erejéhez kell mérni. Az erőt elsősorban is az jelenti, hogy hány megfelelő propagandistával rendelkezik az alapszervezet. Nem értük el célunkat akkor, ha egyes oktatási formákra nem tudunk megfelelő propagandistákat biztosítani. A kiindulópont tehát, hogy van-e megfelelően képzett propagandista. Ott, ahol nincs jó, vagy elegendő számú propagandistánk, ott kevesebb tanfolyamot indítsunk és helyette szervezzünk előadásos propagandát. Az természetes, hogy az alapszervezetek a felsőbb pártbizottságtól keretszámot nem kapnak, nem jelentheti azt, hogy a párt számára közömbös legyen, hány párttag tanul. Szívósan kell dolgozni továbbra is a hallgatók bevonásáért. persze nem erőszakos módszerekkel, nem adminisztratív eszközökkel, hanem a pártoktatás népszerűsítésének útján, az oktatás vonzóerejének növelése, színvonalának emelése jó, népszerű propagandisták beállítása útján. Az elmúlt években előszeretettel használtuk azokat a szólamokat, hogy „hol akar tanulni“, „beosztottunk pártok- taíásba“, „járj el, mert fontos" stb. Ezekkel a nem eléggé meggyőző érvekkel az új pártoktatási év előkészítése során már nem szabad meg- békülni. Tartalmas, színvonalas oktatási agitációt kell folytatni. Világosan kell látni, a kényszerítés eszközével úgysem lehet elérni, hogy a részvevők ténylegesen tanuljanak, a marxizmust—Ieninizmust el is sajátítsák, önmagunkat áltatnánk, ha továbbra is nem reális számszerűséget tűznénk magunk elé és nem a meggyőzésen alapuló munkával vonnánk be az elvtársakat az oktatás egyes formáira. Az önkéntesség elve és annak betartása másképpen vetődik fel párt-, állami és gazdasági funkcionáriusoknál. Pártszervezeteinknek elsősorban is ezeknél az elvtársaknál kell fokozni a propaganda munkát és arra kell törekedniük,' hogy a párt- és állami funkcióban lévő káderek alkotó módon tanulmányozzák a marxista—leninista elméletet. Ez mindenekelőtt attól függ, hogy a pártbizottságok hogyan irányítják az itt dolgozó kommunisták politikai oktatását. Ezeknél az elvtársaknál az önkéntesség elve már azt jelenti, hogy miijén oktatási formán akarnak tanulni és nem pedig azt, hogy ákar- nak-e. vagy nem akarnak tanulni. Éppen ezért a hallgatók kiválogatásánál elsősorban is ezekkel az elvtársakkal kell elbeszélgetni és beosztani őket a pártoktatás egyes tanfolyamaira. Meg kell azonban jegyezni, hogy az önkéntesség elve nem jelentheti azt, hogy a párt- szervezetek ne avatkozzanak be a kommunisták politikai képzésébe. A Központi Vezetőség határozata az iskolán kívüli pártoktatás rendszerének megváltoztatására az 1955—56-os tanévtől kimondja, hogy „a politikai gazdaságtan oktatása érdekében tett eddigi lépések nem bizonyultak elegendőnek annak a tarthatatlan helyzetnek a megszüntetésére, hogy a párt. állami. gazdasági és tömegszervezeti funkcionáriusok zöme még a legszükségesebb köz- gazdasági ismeretekkel sem rendelkeznek. Az 1955—56-os oktatási évben és az azt követő években jelentősen szélesíteni kell a politikai gazdaságtan oktatását“. Ez tehát azt jelenti, hogy az elbeszélgetést úgy kell irányítani, hogy minél több hallgatót osszunk b«> politikai gazdaságtanra és minden vezető funkcionárius ott tanuljon, ahol a tanult anyagot a gyakorlati munkájában a legjobban tudja hasznosítani. Az önkéntesség elve a pártoktatásban tehát azt jelenti, hogy a kommunistát meghallgatjuk. milyen oktatási formán akar tanulni, milyen módon akarja teljesíteni a Szervezeti Szabályzatban foglalt idevonatkozó kötelességét. De jelenti azt is, hogy a pártszervezet egyes elvtársak tanulását és az elbeszélgetést úgy irányítsák, hogy minden kommunista ténylegesen a neki megfelelő oktatási formában tanuljon. Az ilyen irányú önkéntességnek figyelmen kívül hagyásával nem lehet megszervezni a kommunisták oktatásához nyújtandó segítséget, de nem szabad megbírálni sem azokat, akik ez okból elhanyagolják a tanulást. Az önkéntesség elvének 'következetes megvalósítása nem szűkíthető le csak a pártoktatási év előkészítésére, hanem megköveteli az alapszervezetektől. a pártbizottságoktól, hogy maximálisan fokozzák a pártoktatás irányítását és hogy ezt az irányítást az egész párt- oktatási év során színvonalassá is tegyék. A pártoktatást vezetni azt jelenti, hogy mélyen behatolunk a prona"anda eszmei, elméleti tartalmába, hogy szüntelenül, állhatatos ideológiai munkát folytatunk a kommunisták között és kifejlesztjük bennük a marxista—leninista elmélet iránti élénk érdeklődést. A pártoktatás előkészítése, fokozottabb irányítása, a propaganda munka eszmei színvonalának további emelése — az alapszervezetek és pártbizottságok egyik legfontosabb kötelessége. . Hegedűs László A ísz-ok legközvetlenebb munkaerőtartaléka a családtagok bevonása — DEJTÁRI TAPASZTALATOK Falusi pártmunkánk középpontjába most termelőszövetkezeti mozgalmunk gazdasági megerősítésének, számszerű fejlesztésének nagy és fontos feladata került. Ez szükségszerű is — a jelenlegi körülmények között — mert a szocializmus építése elképzelhetetlen a szocialista gazdasági alap fejlesztése nélkül. Ez valamennyi termelőszövetkezetünk munkájának megszabja irányát. Az ő munkájuk eredményei nagyban hozzájárulnak e történelmi fontosságú feladat megvalósításához, a szövetkezeti mozgalom élén- kebb. gyorsabb fejlesztéséhez. Nagy munka vár ebben a termelőszövetkezetek pártszervezeteire és tagságára. Nagy munka vár azért, mert a legtöbb termelőszövetkezetnél még bőven akadnak hibák, s ha ezekkel a hibákkal meg nem birkózunk, nem beszélhetünk tsz-eink vonzó hatásáról. Egyik ilyen megoldásra váró probléma, hogy termelő- szövetkezeteink legtöbbje sok földdel rendelkezik, amellyel nem áll arányban a tagok száma. Ezért fokozottabb gondot kell fordítani a családtagok bevonására. Ez olyan erőforrás, mely kiapadhatatlan, s ha a pártszervezetek ennek érdekében dolgoznak, az eredmény nem maradhat el. Nem kell kívülállókat dolgoztatni, gyorsabbak lesznek a munkafolyamatok, időben végzik el azokat, így a terméseredmények nagyobbak lesznek, a tagság többet tud elosztani, mely a jobb életet biztosítja s a tsz vonzóhatásúvá válik. A családtagok bevonásának az első és legfontosabb feltétele, hogy valamennyi termelőszövetkezetben az alapszabály szerint rendezzék a háztáji földeket. Ezt bizonyítja a dejtéri József Attila termelőszövetkezet példája is, ahol az elmúlt év óta jelentős fejlődést tapasztalhatunk a ta^ok bevonása terén. S ha minden oknak megvan az okozója, nézzük meg e fejlődés feltételeit is. Elsőnek kell megemlítenünk, hogy ez évben minden család az alapszabály szerint kapta meg a háztáji földjét. A pártszervezet sokat harcolt ezért, nem volt köny- nyű a munkája.. Az a család, ahonnan két tag dolgozott — s egyes tagok is — több háztáji földet követeltek a megengedettnél. E hangulat megváltoztatását az aktívák, a párt és DISZ népnevelők munkád eredményének lehet tekinteni. Azóta is népnevelőértekezleten rendszeresen foglalkoznak a családtagok bevonásával. Vajon elég eredményesen? Erről akartam meggyőződni, amikor június harmadikén, pénteken az egyik dűlőbe mentem, hogy a dejtári József Attila termelőszövetkezet dolgozói hogyan és hányán munkálkodnak a káposzta palántázásánál. Szép, lapos terület ez ' a vasút mellett, ahol húsz ember nagy buzgalommal dolgozott. Közég)en a párt. titkár, mellette egy pirosru- hás fiatal nő. Liliom Rudolfné, aki a ■férje-helyett dolgozik. A sorok , eleien három fiatal, Aritól aos, Gaál Ferenc, Beim juk, 'dór haladtak .idáman. Tioha iU mii: ég nem termelőszövetaz “‘p tagok. Rajtuk kívür méj, ci.a-om családtag szorgosát- /it ott a palántázásban. • Mint a párttitkár elvtárs mondotta: — Hiba van még az ilyen közös munkáknál, kevés családtagot tudtunk bevonni. Ügy látszik, nem volt elég meggyőző e téren az agitá- ciónk. E tény újabb feladatokat is jelent. A tapasztalatok azt mutatják: még mindig nem eléggé jó a közösségi szellem, habár jelentős lépést tettünk előre a kollektív szellem kialakulásában, mert. miután e földterületeket kiosztják, azok megmunkálásába valamennyi családtagot, még a rokonokat is bevonják. Azért én minden igyekezetemmel azon dolgozom, hogy az elültetett vagy a növényekkel betelepített földeket minél előbb felosztjuk. A közelmúltban történt, hogy a felosztott cukorrépa egyelésénél 54 családból 72-en do’goztak, míg a kísérleti területen, ahol éppen a jövőévi burgonya növényápolási munkálatai folytak, csak 16-an vettek részt. A termelő- szövetkezet jelenleg 600 hold földön gazdálkodik. Ez még fokozottabban állítja az 54 szövetkezeti tag elé, hogy családtagjaikat bevonják a szövetkezeti munkákba. Sürget még az a tény i?, hogy 32 hold kukoricaföld — bár még csak most kel — de kapálatlanul van, pedig a kapálás eg’beesik a többi fontos munkafolyamatokkal. A tsz-nek hathatós segítséget nyújt n gépállomás, elvi irányítást kap a megalakult községi párt vezetőségétől, de fokozottabb segítséget kell hogy adjon a tanács is. Bár a dejtári József Attila tsz ért el eredményeket a családtagok bevonása terén, de ezek az eredmények még fokozhatok, sőt fokozni is kell ahhoz, hogy szövetkezeti mozgalmunk győzedelmeskedhessen. Ehhez legfontosabb feladat, hogy a tsz pártvezetősége állandó napirenden tartsa minden taggyűlésen, népnevelőértekezleten, aktívaértekezleten, közgyűlésen a családtagok bevonásának fontosságát, eredményeit s főleg a vezetők, a kommunisták járjanak elől jó példával, mert idáig ez még nem volt tapasztalható. E fontos feladat végrehajtása nélkül nem beszélhetünk kellő súllyal a szövetkezeti mozgalom fejlődéséről, amely szorosan összefüggésben áll a tsz-ek minőségi munkájával a jó eredmények biztosításával, a tsz-ek jobb hírnevével. Tíz éves a Magyar—Szovjet Társaság Június 9-én ünnepeljük a Magyar-Szovjet Társaság fennállásának tizedik évfordulóját. A dolgozók kezdeményezésére 1945. június 9-én alakult meg a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság. Nemes és szép célok- lcal indult. Ápolni és erősíteni azt a nagy barátságot, amely a két nép között már hosszú idő óta, őszintén és elevenen élt, amely tovább erősödött az első világháborút követő idők proletár forradalmaiban, az ellen- forradalmi korszak munkásharcaiban, amely sokszorosára haiványozódott, amikor a szovjet katonák végleg felszabadították népünket és megteremtették számára, a boldog, szabad élet lehetőségét. A társaság legfontosabb feladatának tartotta, hogy megismertesse népünket a világ leghaladóbb országának kultúrájával, hatalmas fejlődésével, majd később országépítő munkánk sikeresebbé, gyorsabbátétele érdekében, megismertessen bennünket azokkal a módszerekkel, amelyek a Szovjetuniót a világ egyik legelmaradottabb országából a legela Magyar Dolgozók Pártja vezetésével azért tud újabb sikereket elérni a szocializmus építéséért vívott harcban, mert mindenekelőtt betartja a pártvezetés és a pártélet lenini elveit és A kollektív vezetésről — Levél a szerkesztőséghez — lések beszámolóit, közösen beszélik meg egy-egy fontosabb határozat végrehajtását. Nagyszabályait. A pártszervezetek- mértékben megnövekedett a nek és a pártnak, mint egésznek normális tevékenysége — mint Lenin tanítja — csak úgy lehetséges, ha szigorúan betartják a vezetés kollektivitásának párttagság aktivitása, bírálata, amely elősegítette a pártvezetés jobbá tételét, a vezetés színvonalának emelését, nem utolsósorban fokozta a vezetők elvét, ámely megóvja a pártot felelősségét a párttagság előtt. attól, hogy munkájába bekerüljenek a véletlen és az egyoldalúság elemei. A Központi Vezetőség 1953. júniusi határozata megmutatta a pártmunkában tapasztalható hiányosságokat, amelyek a kollektív vezetés elhanyagolásában, az egyszemélyi vezetésben, s esetenként a kiskirálykodásban jutottak kifejezésre, s azt, hogy a hiányosságokat hogyan, milyen módszerekkel tudjuk kiküszöbölni. A határozat megjelenése után a tűzhelygyári kommunisták megtárgyalták a tennivalókat, megszabták a feladatokat. Az elmúlt 22 hónap alatt jelentős javulás mutatkozott a vezetés színvonalában. Az alap- szervezetek vezetőségi tagjai kollektíván készítik a taggyűSikerült elérnünk, hogy a vezetőségi ülésekre rendszeresen eljárnak a vezetőségek tagjai és hozzászólásaikkal, javaslataikkal segítik a pártmunka megjavítását. Ma már bátrab- alkalmazása ban mondják el az üzem prob- meg. lémáit, s mindazokat a hiányosságokat. melyek a vezetés munkájában megmutatkoznak. De nemcsak a vezetők munkájában, hanem a párttagság aktivitásában is jelentős javulás állott be. A taggyűlésekre, pártrendezvényekre eljárnak. A pártoktat ásnál a beszervezettek 90 százaléka eredményesen végzett. Megnövekedett a kommunista példamutatás és főleg a termelésben, melynek nem kis része van abban, hogy 1954. negyedik negyedévében, de ez év első negyedévében is elnyertük a büszke címet. A kollektív vezetés elvének betartása egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy tovább erősítsük a párttagság eszmei és szervezeti összefor- rottságát, még jobban fokozzuk pártszervezetünk harcképességét. A munka fogyatékosságait, a párt helyes politikájának eltorzítását csak akkor tárhatjuk fel, és küszöbölhetjük ki. ha idejében leleplezzük a párt és a nép ellenségeit, ha a kérdéseket a pártban kollektíván — o bírálat és önbírálat helyes útján vitatjuk Elért eredményeink mellett feltétlenül meg kell mutatni azokat a hiányosságokat is, melyeket még a júniusi határozat megjelenése óta nem tudtunk kiküszöbölni. Még mindig adódik olyan jelenség, mint az öntödei alapszervezetnél Spa- gina elvtárs részéről, aki esetenként úgy vélekedik, hogy hiába bízza meg a vezetőség valamely tagját feladattal, nem tudja végrehajtani. Ez pedig nem más. mint a káderek ké- élüzem pességének lebecsülése. Hiá- ntfosság van a végrehajtó bizottság munkájában is abban az irányban, hogy az ellenőrzést még nem tudta kollektívvá tenni. Pártunk 111. kongresszusának határozata, továbbá a Központi Vezetőség 1955. márciusi határozata világosan megszabták az előttünk álló feladatokat, amelyeknek sikeres végrehajtása érdekében szükséges a vezetés színvonalának javítása, az ellenőrzés állandósítása, szélesítése, a párttagság fokozottabb aktivitása, a kollektív vezetés elvének szigorú betartása. Egyre fokozottabb felelősséggel kell előkészíteni a pártvégrehajtóbizottságnak a beszámolóját a pártbizottság előtt, hogy ezáltal rendszeresen tájékoztassuk a pártbizottság tagjait az egyes leiadatok végrehajtásáról. Biztosítani kell azt is, hogy a pártbizottság minden egyes tagja egyenrangúnak érezze magát, s ezek szerint dolgozzon. A kollektiv vezetés szélesítésében jelentős szerepe van a pártaktiva-gyűlések rendszeres megtartásának, mint a párt legjobb erőinek a pártvezetésbe való bevonásának. Marczinek István a Salgótarjáni Tűzhelygyár pártbizottságának titkára 1 sőbb, legfejlettebb országává emelték. 1945-től megyénkben is egymásután alakultak meg, minden városban és községben az MSZT-szervezetek. Ma már az MSZT megyénkben is a lakosság nagy tömegét soraiba záró tömegszervezetté nőtt és ezzel együtt erősödött a két nép közötti barátság is. A dolgozók szinte napról napra győződhettek meg a Szovjetunió segítőkészségéről. Az elvi segítségnyújtáson túl személyesen látogattak el megyénkbe, megyénk üzemeibe szovjet emberek és gyakorlatban adták át tapasztaiatailcat, módszereiket. így például három éve a Salgótarjáni Acélárugyárban Paskov elvtárs személyes látogatása után vezették be a gyorshúzási mozgalmat, amellyel a termelés duplájára nőtt. De érezhető vált ez a segítségadás minden üzemben, minden üzemrészben. Jó munkát végeztek megyénk MSZT-szervezetei a magyar-szovjet barátsági hónapok megszervezésében. A szovjet filmek, színdarabok, irodalmi alkotások megszerettetésében. Az MSZT hívására látogattak el hazánkba, így megyénkbe is szovjet kulturális küldöttségek. A legutóbbi barátsági hónap időszakában 18 képkiállitást rendeztek megyénk MSZT-szervezetei. Salgótarjánban is megtartották az „Élenjáró Szovjet Technika Napját“, amelyen 250 dolgozó vett részt. Az MSZT kezdeményezésére indult meg megyénkben is a levelezési mozgalom magyar és szovjet dolgozók között. Szécsényböl például 15 levelet küldtek a dolgozók szovjet barátainknak. Jó munkát végzett az MSZT az orosz nyelvtanfolyamok megszervezésében is. Nógrád megyében jelenleg 16 iskolai és 8 felnőtt tanfolyam működik, amely az Országos MSZT Központ értékelése szerint az elsők közé tartozik. De sorolhatnánk a példákat tovább. Mindezek a tények jelentős szerepet játszottak abban, hogy a magyar népben a Szovjetunió iránti érdeklődés, szeretet és barátság a mai fokra emelkedett. A magyar nép büszke arra, hogy a szocializmus építésében, a béke védelmében a nagy Szovjetunió mellett állhat és a Magyar- Szovjet Társaság is hálás és büszke, hogy e barátsághoz a maga munkájával is hozzájárulhat.
