Szabad Nógrád. 1955. május (11. évfolyam. 35-41. szám)
1955-05-28 / 41. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MDP NOGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 41, SZÄM. ARA 50 FILLÉR. 1955 MÄJÜS 28. A. magyar nép lelkes helyesléssel támogatja a varsói határosatokat Áz országgyűlés törvénybe iktatta a történelmi jelentőségű varsói Az országgyűlés szerdán délelőtt összeült, hogy törvénybe iktassa az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Román Népköz- társaság, -a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztáisaság között Varsóban, 1955. május 14-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- j külügyminiszter, a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján az országgyűlés elé nyújtási szerződést. Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Matolcsi János, Vég Béla, s a Minisztertanács tagjai. Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg az ülést, majd Boldoczki János terjesztette a Varsóban, 1955. május 14-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot. A nagy tapssal fogadott előterjesztés után Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke, a törvényjavaslat emelkedett szólásra. előadója Hegedűs András elvtárs beszéde — Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! A Magyar Népköztársaság országgyűlése legutóbbi ülésszakán megszabta a Magyar Népköztársaság külpolitikájának irányvonalát, megállapította, hogy a párizsi egyezmények ratifikálására, a német militarizmus feltámasztására való tekintettel helyesli és feltétlenül szükségesnek tartja barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését azokkal az európai országokkal, amelyek a moszkvai deklarációt aláírták, vagy ahhoz csatlakoznak, vaTfemint helyesli és feltétlenül szükségesnek tartja egyesített katonai parancsnokság felállítását. — A Magyar Népköztársaság kormánya — híven az országgyűlés állásfoglalásához — kormánydelegációt küldött Varsóba az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosítása érdekében összehívott értekezletére. — A Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége részt- vett a nemzetközi helyzet sokoldalú megvitatásában, amelynek során a nyolc ország képviselői elemezték a párizsi háborús egyezmények ratifikálása nyomán előállott új helyzetet és egységes akarattal elhatározták, hogy népeik biztonsága és az európai béke fenntartása érdekében megteszik a szükséges intézkedéseket. — E célból az értekezleten résztvett államok — az Albán Népköztársaság, a Bolgár Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság — barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötöttek. Az értekezlet részvevői határozatot fogadtak el arról, hogy a fegyveres erők olyan egyesített parancsnokságát hozzák létre, amely közösen megállapított elvek alapján működik. — A kormány kötelességének tartja, hogy a varsói értekezletről, a magyar kormánydelegációnak az értekezleten kifejtett tevékenységéről az országgyűlésnek és rajta keresztül a magyar népnek számot adjon. A kormány egyben jóváhagyásra előterjeszti a,megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést, és kéri a tisztelt országgyűlést annak törvény beiktatására. — Ez a szerződés a legteljesebb mértékben megfelel a mag'' r nép nemzeti érdekeinek. azoknak a külpolitikai célkitűzéseknek, amelyeket az országgyűlés legutóbbi ülésszakán jóváhagyott. — A Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés védelmi jellegű, és mindenben kifejezésre juttatja a részvevő országok — köztük a Magyar Népköztársaság szilárd békeakaratát. — A részvevő nyolc ország e szerződésben kinyilvánította. hogy továbbra is olyan európai kollektiv biztonsági rendszer megteremtésére törekszik, amelyben részt venne vgla ~er>nyl európai állam, függetlenül társadalmi és államrendszerétől, és amely lehetővé tenné az összes európai államok erőfeszítéseinek egyesítését Európa békéjének biztosítása érdekében. — A szerződés megkötésével az abban részvevő országok nem mondanak le az európai kollektív biztonság megteremtéséről, sőt éppen ellenkezőleg, a szerződésben is kifejezésre juttatják azt az elhatározásukat, hogy következetesen folytatják harcukat az európai kollektív biztonság megteremtéséért. A szerződés húsz évre szól, de érvényét veszti, ha létrejön az európai kollektív biztonsági rendszer, és megkötik az általános európai kollektív biztonsági szerződést. A megkötött szerződés békeszerető jellege jut kifejezésre abban is, hogy a szövetséges országok kötelezettséget vállaltak: nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől, vagy erő alkalmazásától és a nemzetközi vitás kérdéseket a béke és biztonság érdekeivel összhangban békés eszközökkel kívánják megoldani. A szerződésben részvevő államok egyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy továbbra is a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának szentelik erejüket és a fegyverzet általános csökkentésére, az atom- és hidrogénfegyver, valamint más tömegpusztító fegyverek betiltására törekednek. — A megkötött szerződés mindenben megfelel az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya célkitűzéseinek és elveinek, s minden vonatkozásban összhangban áll az államok függetlensége és szuveré- nitása tiszteletben tartásának, valamint a belügyeikbe történő be nem avatkozásnak elvével. — Országaink e szerződés értelmében tanácskozni fognak egymással a közös érdekeiket érintő minden fontos nemzetközi kérdésről és haladéktalanul tanácskozásra ülnek össze, ha a szerződés egy. vagy több tagját fegyveres támadás veszélye fenyegetné. Abban az esetben pedig, ha a szerződés bármely részvevő államát fegyveres támadás érné. valamennyi szövetséges ország — az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya 51. cikkelyének megfelelően — minden szükségesnek mutatkozó eszközzel a megtámadott ország segítségére siet. — A szerződés kimondja, hogy a részvevő államok a közös tanácskozások folytatása céljából és a szerződés végrehajtásával kapcsolatban felmerült kérdések megtárgyalása érdekében kormányuk meg hatalmazottaiból politikai tanácskozó bizottságot létesítenek. — A szerződés védelmi jellegét mutatja az a tény is, hogy az imperialista hatalmak által létrehozott zárt katonai csoportosulásokkal szemben ehhez a szerződéshez társadalmi és államrendszerüktől függetlenül, más olyan európai államok is csatlakozhatnak, amelyele készek elősegíteni a békeszerető államok erőfeszítéseinek egyesítését, a békének és a népek biztonságának biztosítása céljából. — A szerződés nemcsak az abban részvevő országok népeinek biztonságát szolgálja, hanem célja a népek közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése és továbbfejlesztése is. A Szovjetunió és a népi demokráciák közötti együttműködés — amint ezt saját tapasztalataink is teljes mértékben alátámasztják — rendkívül jelentős tényezője a népi demokráciák gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének. Ez a sokoldalú barátság és együttműködés most a szerződés végrehajtása során még magasabb szinten valósul r.v. v;. A varsói szerződés minden eddiginél hathatósabb eszköze a világbéke megvédésének — Tisztelt országgyűlés! A Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésnek nagy nemzetközi jelentősége van. — Joggal állíthatjuk, hogy a szerződés és az ennek keretében megteremtett védelmi szervezet már létrejötte pillanatában a nemzetközi élet jelentős tényezőjévé vált. E határozatok kedvező hatással vannak a nemzetközi helyzetre, ami a jövőben még fokozottabban érvényesülni fog. A varsói tanácskozásokon megalkotott barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés Európa, valamint az egész világ békéje megvédésének újabb, minden eddiginél hathatósabb eszköze. (Lelkes, nagy taps.) — A varsói szerződés áttör- hetetlen gátat emel az imperialista támadó politika útjába és lehetővé teszi a békeszerető népek, köztük a magyar nép számára, hogy az eddiginél nagyobb biztonsággal és határozottsággal folytassák békés munkájukat és a béke megőrzéséért küzdő erők tömörítését. Szövetségünk nagy segítséget jelent minden olyan országnak, amely nagyra értékeli nemzeti függetlenségét és meg akarja őrizni a békét. — Tisztelt országgyűlés! A most megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés meggondolásra kell, hogy késztesse az Egyesült Államok és más kapitalista országok imperialista köreit, amelyek új világháború kirobbantásán mesterkednek. A varsói értekezlet azért olyan nagyjelentőségű, mert olyan időpontban hozta meg határozatait az európai béke és biztonság biztosítására, amikor a háborús párizsi egyezmények Nyugat-Német- országot — az Egyesült Államok és Anglia kezdeményezésére és támogatásával — új európai háború tűzfészkévé akarják változtatni. A magyar nép számára azért életbevágó jelentőségű ez a szerződés, \ mert gátat emel a német imperializmus hódító törekvései elé, amelyek az elmúlt évtizedekben annyi pusztítást és szenvedést okoztak hazánknak és népünknek. Meggondolásra készteti azokat az imperialista erőket, amelyeknek az a céljuk, hogy provokációikkal zavarják és gátolják népünk békés építőmunkáját. Szövetségünk legyőzhetetlen — Nem nézhetjük tétlenül, hogy az imperialisták — élükön az Egyesült Államok agresszív köreivel — katonai tömböket létesítenek a békeszerető országok, köztük hazánk ellen, előretolt katonai támaszpontokkal vesznek körül bennünket és atomháborúval fenj'egetnek. Minden intézkedést meg kell tennünk védelmünk erősítése érdekében. Ilyen szükségessé vált hatásos intézkedés az országaink közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés! (Hosszantartó, nagy taps.) Ez a szerződés az önvédelem jogán lerakja a készülő agresszió elleni védekezés és visszavágás céljából az európai békeszerető államok közös akcióinak megingathatatlan alapját. — Ez a szerződés többszörösen megnöveli a részvevő országok védelmi képességét azzal, hogy a szerződés alapján védelmünk biztosítása céljából megteremtettük azon fegyveres erőink egyesített parancsnokságát. amelyeket a kormányok közös megállapodása alapján az egyesített katonai parancsnokság hatáskörébe utalnak. — A szerződést aláíró államok megegyezése alapján az egyesített fegyveres erők fő- parancsnokává IConyev elvtársat, a Szovjetunió marsall- ját, a Nagy Honvédő Háború egyik legkiemelkedőbb katonai vezetőjét nevezték ki. (Lelkes nagy taps.) Ezek a fegyveres erők az egyesített katonai paHegedűs András elvtárs beszédet mondja rancsnokság keretében mindazokkal az eszközökkel, a haditechnika minden vívmányával rendelkeznek, amelyek a részvevő országok, köztük hazánk határainak védelméhez és az esetleges agresszor megsemmisítéséhez szükségesek. — E szövetségünk legyőzhetetlen. mert. igaz ügyet véd, a népek békéjének, szabadságának és függetlenségének magasztos eszméjét tűzi zászlajára. — E szerződés eredményeként nemcsak a magyar nép és néphadseregünk áll őrt hazánk határain. E szövetségben részvevő minden ország — és így köztük a magyar nép — szabadságának és függetlenségének megvédésére készen állnak megbonthatatlan szövetségben a nagy Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok. Szerződésünk megszünteti annak a lehetőségét, hogy áz esetleges agresszor, szövetségünk bármelyik tagját, mint magára hagyott, elszigetelt országot támadhassa meg., A magyar nép bátran és magabiztosan tekinthet a jövőbe — A magyar nép bátran és magabiztosan teliinthet a jövőbe. A Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés elősegíti,-hogy békés körülmények között valósíthassuk meg azokat a nagyszerű célkitűzéseket, amelyeket népünk anyagi és kulturális színvonalénak emelése, a népgazdaság fejlesztése, a szocializmus építése terén magunk elé tűztünk. — A varsói szerződés minden cikkelye a benne részvevő országok népeinek mély barátságát, egymás őszinte segítésének szándékát tükrözi. A kapitalista országok közötti értekezletekre jellemző vitákkal, civakodásokkal és alkudozásokkal szemben á mély és őszinte barátság jellemezte a varsói értekezletet. Ez jutott kifejezésre az értekezleten elhangzott minden nyilatkozatban és az értekezlet minden egyéb megnyilvánulásában; — Ennek a barátságnak megfelelően — amely a Szovjetunió és a népi demokráciák közötti viszonyt jellemzi —, hazánkat ez ideig is kétoldalú, barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés fűzte össze a népünket felszabadító nagy Szovjetunióval, a lengyel Népköztársasággal, a Csehszlovák Köztársasággal, a Román Népköztársasággal és a Bolgár Népköztársasággal. Megalakulásától kezdve őszinte baráti kapcsolatok kötnek össze bennünket a Német Demokratikus Köztársasággal, amelyben népünk az egységes, demokratikus és békeszerető Németországért folytatott küzdelem előharco- sát látja. Hasonló baráti szálak fűznek össze bennünket az Albán Népköztársaság népével is, amelynek országa felvirágoztatásáért kifejtett hősi erőfeszítéseit népünk mély rokon- szenve kíséri. — Ezzel a szerződéssel a magyar nép évezredes történelme során először vált egyenjogú és teljes értékű tagjává az államok olyan széleskörű szövetségének, amely legfontosabb feladatának tekinti, hogy Európa és a világ minden békeszerető népével együtt harcoljon az egyetemes béke, a népek biztonsága, az emberi haladás magasztos célkitűzéseinek diadaláért. Ebben a szövetségben a békéért, a függetlenségéért és szabadságáért harcoló magyar nép törekvései egyesülnek a népek százmillióinak akaratéval. — A magyar kormány- küldöttség ezért, örömmel és lelkesen tette magáévá a szerződés célkitűzéseit és 1955; május 14-én a testvéri Lengyel Népköztársaság fővárosában, Varsóban — a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya nevében — aláírta a nyolc európai országot összefűző barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, valamint az egyesített katonai parancsnokság felállításáról szóló határozatot; (Taps.) — Ez a szerződés teljes mértékben megfelel a magyar nép, a Magyar Népköztársaság legközvetlenebb érdekeinek, mert védelmezi hazánk szabadságát, országunk függetlenségét, erősíti Európa és egyben a világ békéjét is; Ezért fogadta örömmel a varsói szerződést a magyar dolgozó nép minden rétege, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek. Gyárakban, falvakban. hivatalokban megtartott gyűlések ezrein már eddig is száz- és százezrek tettek hitet a varsói, szerződés mellett. — A Varsóban létrehozott szövetség maga mögött tudja nemcsak a szerződésben részvevő országok népeinek, hanem a világ valamennyi békeszerető népének rokonszenvét és támogatását. — A Kínai Népköztársaság megfigyelőjének a varsói értekezleten elhangzott nyilatkozata nyilvánvalóvá teszi, hogy a nagy Kínai Népköztársaság nem marad tétlen szemlélője az Európában megnövekedett agressziós veszélynek, amely károsan hat az egész nemzetközi helyzetre. Európa népeinek biztonsága szempontjából is hatalmas jelentőségű az a tény, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya, a hatszázmilliós kínai nép teljes mértékben szolidáris a szerződést aláíró nyolc országgal és mindenben támogatja szövetségüket. (Taps.) — Tisztelt országgyűlés! A varsói értekezlet, a nyolc euró(Folytatás a második oldalon.)
