Szabad Nógrád. 1955. május (11. évfolyam. 35-41. szám)

1955-05-21 / 39. szám

1333 májas 21. SZABAD AéíSBAD 5 Ne elégedjék meg a boesárlapújjtoi tai&áes eddigi eredményeivel A bocsárlapújtői tanácson is — m.'nt úgyszólván vala­mennyi községi tanácson — gyökeres változást hozott az elmúlt esztendő utolsó két hó­napja. A lapujtőiek is átszer­vezték, felfrissítették tanácsu­kat. Többek között új elnök és új titkár váltotta fel a ré­gieket. Elnöknek Horváth Gyulát, titkárnak pedig Só­lyom Alfrédot választotta a falu népe. De alaposan meg­változott a tanácstagok össze­tétele is. Jobban dolgozó, vá­lasztóik panaszait, kéréseit, lelkiismeretesebben intéző ta­gokat választottak Lapu j tőn a tanácsba. És tegyük hozzá, minderre égetően szükség volt, inert bizony nehezen lehetett * találni a megyében olyan köz­séget, ahol annyira elégedet­lenek lettek volna a helyi ta­nács munkájával a község lakói, mint itt. S bár oldalakat írhatpánk a régi tanács hibái­ról, sorozatos mulasztásairól, mégis azt mondjuk el róla, ami a leginkább jellemezte, s ami a falu népéből leginkább haragot, és felháborodást vál­tott ki, e tanács iránt. Ez pe­dig a dolgozók ügyeinek, pa­naszainak intézési módja volt. Küldték a panasztevőt fűhöz- fához, csak éppen nem intéz­ték el panaszát. Gyakran meg­esett az is, hogy jogtalan ké­rést teljesített a tanács, a jo­gosat pedig elutasította. S a kérések, panaszok kivizsgálá­sának vontatottsága — sok­szor teljes mellőzése — a bü­rokratikus intézkedések egész sora, a dolgozók javaslatainak, kezdeményezéseinek félvállról való kezelése, ' természetesen azt eredményezte, hogy a lapujtőiek elfordultak a ta­nácstól, s ez'eleve lehetetlenné tette, hogy a községnek jól dolgozó, hivatását betöltő ta­nácsa legyen. Nagy szükség volt tehát a lapujtői tanács átszervezésére, felfrissítésére. S azóta mintegy hat hónap telt el. Nézzük, ho- gyaft dolgozott a fél esztendő alatt e tanács? Meghallgat­ják-e és hogyan teljesítik a dolgozók jogos panaszait, ké­réseit, megvalósítják-e a falu lakóinak egészséges javasla­tait, kezdeményezéseit? Mi a falu véleménye a tanács ed­digi működéséről, hol kellene javítaniok munkájukban? Tagadhatatlan, hogy a mos- J tani tanácsapparátus jobban dolgozik a réginél. Számos olyan problémát ol­dottak meg, amire a régi ta­nács nem volt képes. Igen sokan fordultak a tanácshoz házhely-ingatlan kérelemmel. E kérelemnek nagy részét tel­jesítették is. Ruskó Elemér például 370, Herczeg Jánosné 300, Ravasz Kálmán 400, Si­mon Barna 400 négyszögöl földet kaptak házhely céljára. De rajtuk kívül soknak jutta­tott még a tanács ez évben házhelyet. A község lakóinak régi kér rése volt, hogy legyen Lapuj- tőn is női fodrász. A tanács hozzájárult egy női fodrász üzlet létesítéséhez, valamint egy asztalos, egy ács és egy motorszerelő iparengedélyének kiadásához, Sokat tett a tanács a falu jobb áruellátásáért, a nép­bolt munkájának megjavítá­sáért. Számos földrendezési panaszt orvosoltak. Sokan for­dultak a tanácshoz azzal a pa­nasszal, hogy tévesen állapí­tották meg a beszolgáltatási kötelezettségüket, s kérik, hogy rendezzék azt. A tanács az esetek többségében alapos kivizsgálás után igazságos döntést hozott. Mindennek ellenére koránt­sem lehet a lapujtői tanács­ról elmondani, hogy kielégí­tően dolgozik, hogy jól intézi a dolgozók ügyeit. Ez abból adódik, hogy az a néhány eredmény, amit eddig elértek e téren, bizonyos mértékig önteltté, elégedetté tette a tanács tagjait és már nem is igen törekednek arra, hogy munkájukat még eredményesebbé tegyék. S hogy ez mennyire így van, azt legvilágosabban a végrehajtó- bizottság munkája tükrözi. Az írásban benyújtott pana­szokat, kérelmeket a végre­hajtóbizottság tárgyalja meg, hoz róluk döntést. A jegyző­könyvekből kitűnik, hogy a panaszokat a VB valóban meg­vizsgálja, s dönt is felettük. Ez rendjén is volna. A hiba a végrehajtás körül van. A VB határozatainak ugyanis Lapuj­tőn csali igen ritkán szereznek érvényt. De mi áz oka annak, hogy a VB határozatai nem valósul­nak meg minden esetben? Elsősorban az, hogy egyes VB- üléseken senkinek sem kell beszámolni arról, hogy az előző ülésen hozott határozatot valójában végrehajtdtták-e. A végrehajtó bizottság felelőssé tesz ugyan minden határozat végrehajtásáért valakit, de a beszámoltatást, már nem tart­ják fontosnak. így például sem a december 20-i, sem a január 3-i, sem a február 7-i, sem pedig a május 3-i ülésen nem számolt be egy VB-tag sem a? előző ülés határozatai­nak végrehajtásáról. De nem ritka jelenség az sem, hogy a bocsárlapujtői tanács végre­hajtó bizottsága havonként csak egyszer tart rendes ülést, holott kéthetenként kellene a VB-nek összeülni rendes ülés­re. íme két példa: a január 3-i ülést csak február 7-én kö­vette a másik, s áprilisban is csupán egy ülést tartottak (18-án). Megkérdeztük, hogy miért maradtak el az ülések? „Nem volt miről tárgyalnunk” — mondotta a tanácstitkár, s a tanácselnök hozzá tette: „április elején pedig amikorra kitűztük, olyan ünnepi hangu­lat volt, hagy nem jöttek össze.” A kezdeti többé-kevésbé ered­ményes munka után immár sokkal kevesebbet tudnak fel­mutatni, s a falu véleménye is kezd megváltozni a tanácsról. Gyors intézkedésre van szükség, hogy a lapujtői tanács mun­kája gyökeresen megváltozzék. Elsősorban a végrehajtó bizott­ság munkáját kell megjaví­tani, mert enélkül a panaszok, kérelmek lelkiismeretes orvos­lása — és az egész tanács jó összműködése — elképzelhe­tetlen. Hozzá kell tennünk, hogy nem. rosszindulatú, ellen­séges szándékú emberek vala­miféle „álneveléséröl” van itt szó — mint ahogyan egyesek a községben ezt képzelik — hanem a VB tagjainak sokkal jobb, gyorsabb, lelkiismerete­sebb munkára való serkenté­séről, akiket ugyanis kényel­messé, önteltté tettek eddigi eredményeik. (Kiss) HÍREK ÍJ ílivalaIból díjátaIányozva a Postabélyeg helyett ez a fel­irat állott a géppel címzett kék boríték bal sarkában. — Dtj- átalányozni csak hivatalos le­veleket szoktak. Ez is valami hivatalos írás lehet — gondol­ta a szerkesztőség munkatársa pcstabontogatás közben. Ám nagy meglepetésre, a hivatalos külsejű borítékból cseppet sem, hivatalos jellegű papírlap: a Szabad Nógrád legutóbbi va­sárnapi fejtörőjének megfejté­se hullott ki. Az igazság kedvéért ki kell jelentenünk, hogy a megfejtés kifogástalan volt, s nem hiány­zott mellőle a rejtvényszelvény sem. Ennek ellenére mégis ki­vontuk a sorsolásra kerülő megfejtések közül. A feladó­A SALGÓTARJÁNI TÜ­ZELŐSZER - ÉS ÉP1TŐ­ANYAGÉRTÉKESITÖ VÁL­LALAT május 31-én megszű­nik, és június 1-ével nz Egri TÜZÉP Vállalatba olvad be. Az új vállalat neve: Eger— Salgótarjáni TÜZÉP Vállalat. Címe: Eger, Deák Ferenc út 67. * A BALASSAGYARMATI Bajcsy-Zsüinszky úti általános iskola úttörőcsapata fémgyűj­tési versenyre hívta ki a balas­sagyarmati Rákóczi úti iskola úttörőcsapatát, valamint a szé- csényi és rétsági általános is­kola úttörőit. •k A NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁ­SZATI TRÖSZT eddig esedé­kes havi tervét 99 százalékra teljesítette. 1392,3 tonna szén­nel adósa népgazdaságunknak. k ORVOSI RENDELŐT létesí­tett a Hényelpusztai Állami Gazdaság, ahol dr. Bcreczki Sándor 'körzeti orvos és Pádár Irén körzeti védőnő minden héten rendszeres orvosi ren­delést tart a gazdaság dolgozói számára. k HOLNAP, azt^z május 22-én országos fémgyűjtési nap lesz. k A SALGÓTARJÁNI VE­GYESIPARI VÁLLALATHOZ tartozó vasíihnegcikk részleg a tervezett 20 000 darab helyett 25 000 darab állattfakarót gyárt május hónapban. A dolgozók eddig 135 százalékra teljesítet­ték tervüket. nak könyvjutalom helyett a következő figyelmeztetést küld­jük: Ha valaki nyerni akar, úgy ne sajnáljon 60 fillért — ha salgótarjáni, akkor 30 fil­lért — áldozni postabélyegre. Természetesen a saját zsebé­ből, és ne az államéból. 30 fillér ugyan nem jelentős ösz- szeg, de azért ilyen csekély ki­adásnál sem feledkezhetünk meg arról, hogy magántermé­szetű költségeinket nem szabad az állammal, azaz dolgozótár­sainkkal megfizettetnünk... Ennyi az üzenet. S. L. elv­társnak, a Salgótarjáni Járási Tanács dolgozójának küldjük, díjátalány nélkül, de hivatalo­san, mert hiszen — belátja úgye? — ez is közügy. ■k SÁMSONHÁZA községben Mucsina János termelési fele­lős irányításával az egyénileg dolgozó parasztok megkezdték a szerződéses fefriérhere gyom­irtási munkáit. ÉLMÉNYBESZÁMOLÓT tar- tott a Szovjetunióról az elmúlt vasárnap Ipolyvece újonnan épült kultúrhá^ában Orbán Győző elvtárs, a Belkereske­delmi Minisztérium munka- társa. A beszámolót mintegy 300 ipolyvecei lakos hallgatta meg. ■k SZOROSPATAKON az ötös csapat tagjai dicséretet érde­meinek. Az elmúlt két hónap­ban csak 68—70 százalékra tudták tervüket teljesíteni. Május havi esedékes tervüket 170 százalékra teljesítették. ■k A KULTURÁLIS SEREG­SZEMLE pásztói járási bemu­tatóját holnap rendezik meg a jobbágyi kultúrotthonban. . * A PÁSZTÓI ÁLLAMI GAZ.i DASÁG ez évben 25 'kh-n tér- mel magfogás céljából francia- perjét. A gazdaság május 16-án a perje második kapálását is befejezte. KÖPENICKI KAPITÁNY A Köpenicki kapitány című nyugatnémet filmben Wil­helm Voigt cipész valóban megtörtént kalandjával ismerked­hetünk meg, aki kapitányi ruhába öltözve letartóztatja Kö­penick város polgármesterét és lefoglalja a város pénztárát. A filmet május 23-tól 25-ig vetíti a salgótarjáni November 7 Filmszínház. Nagy szükség lesz a tapasztalatokra... A TANÁCSKOZÁS ELŐTT ZSUNYPUSZTÁN sie Alsó-Ísurtyban közgyűlésre gyüleke­zett a jó boráról hires Dózsa szövetke­zet parasztsága. Lassan gyűlik ilyen he­lyen a nép. Érthető; nagy a szövetkezet gaz­dasága, s állatállománya ...A tehenészek nem rég tértek vissza az állatokkal a hegyi lege­lőről. Még megitatna}!, s fejnek elérkezik a 8 éra is. A szőlőből már itt vannak az emberek, asszonyok. A fiatalabbak nevetgélnek, az öre­gebbek csendesen beszélgetnek. Az elnök csak mondja nekik „menjenek beljebb’’, ők így vá­laszolnak: „megyünk". De azért csak nem mozdulnak. Várják a többieket. ügy 8 óra tájban együtt volt a tagság. Kovács Gyula elnök» Míkula János párttitkár, a köny­velő és a járási osztály küldöttje helyet fog­laltak az elnöki asztalnál. Az elnök egy da­rabka papirost szorongat ujjai közt. Azon egy- pár feljegyzés látható, (talán nem készült a beizédre?). „A többi mondanivaló a fejemben van" — jegyezte meg. — Javaslóin vitassuk meg a növényápolás feladatait r— kezdte beszédét az elnök. —• Fogadjuk ej a galgagutaí Táncsics versenyfel­hívását, vég-üt válasszuk meg. a küldötteket, akik majd Salgótarjánba mennek a tsz ta­nácskozásra. — Helyes! — hangzik a sorok Közül. — Elvtársak! Nagy baj, hogy nincs eső — folytatja az elnök. — A szőlőben még.nem vé­geztünk a kapálással... Nagy hiba. ez.,.. A kritika az alsótanyasiakra szól... (Ennyit szólt a kapálásról. Nem diósért, se nem bírált személyszerint senkit. Pedig az Agócs csapat jó munkát végzett. Takács Kárölyué pedig nem kapálta be a szőlőt. Bizony ezt el kellett volna mondani...) — A cukorrépát is honolni kellene, mert kikelt. Várjunk vele, míg eső lesi:... (meny­nyivel jobb lett volna, ha ezt mondja: hétfőn megkezdjük a répa karolását. A kikelt gyen­ge cukorrépát fejlődésének kezdetén hórolás- sal kell segíteni a növekedésben. így elpusz­títjuk a kelő gyomot, fokozzuk a talaj lég- járhatóságát, s megőrizzük h talaj nedvessé­gét. Ha meg az esőre várnak, lehet hogy még a tervezett 105 mázsás átlagtermést sem érik ti) — Meg kellett volna kezdeni a szőlő per­metezését is. Nem tudom, kijavították-e a Permetezőgépeket.. (Az már hiba! Az el­nöknek tudnia kellene ilyesmit! Olyan „ön- i dolgoznak a brigádvezetők „nem er rá“ ellenőrizni a munkát.,. (Nem is tud sen­kit bírálni, s felelősségre vonni. Persze, őszinte önbírálatról sem esik szó.) — Tűrhetetlen, hogy egyes csapatvezetők nem adják le idejében a tagok munkaegy­ségeit. Nem tudjuk azt elszámolni... (kik azok ’az „egyes" csapatvezetők? Van-e joguk önkényeskedni? Lehet, hogy az elnök sem tud­ja „konkrétan). Ha meg tudja, mért nem ol­vassa fejükre?! Talán riem akar „haragost" sze­rezni? Csöbörből-vödörbe esik! Ha elnézi a hanyagságot, a becsületes, fegyelmezett ta­gokkal találja magát szemben. Itt nem lehet közép-langyos út? — Ezeket a hibákat ki kell javítanunk, mert máskép bajos az előre haladás — hang­súlyozza az elnök. (Bár javaslatot sem ad a növényápolás meggyorsítására.) — Most pedig áttérek a galgagutai verseny ismertetésére. Biztosan tudják, hogy ott vol­tunk Gután abban a szövetkezetben, amelyik első lettja felszabadulási versenyben. Ott ki­hívtak bennünket is versenyre... — Keresd csak meg a felhívást — súgta a mellette ülő könyvelőnek. í* A könyvelő elmegy. — Szóval azokat a versenypontokat köny­vijén teljesíthetjük — folytatja az elnök. — Úgy gondoltuk, párosversenyre hivjuk a pásztói Szabadságot... Az hözzánk való szö­vetkezet ... Majd szóljanak hozzá, mit vállal­junk. (Jó lett volna, ha a vezetőség már ja­vaslatot terjeszt a közgyűlés elé jóváhagyás­ra. A tagság javaslata szerint aztán ki lehe­tett volna bővíteni, vagy helyesbíteni a vál­lalást.) A könyvelő visszatért: — Nem találom — súgja az elnöknek. — Szóval most nincs kézügyben a felhívás (jól eltették!) Majd máskor ismertetjük. Majd a végén-szóljanak hozzá ehhez is..-. Most pedig közlöm, hogy tsz tanácskozás lesz Tur­jánban. Közülünk kell választani küldötte­ket. Flogy kit tartunk erre méltónak, azt majd Juhász Ferenc elvtárs, a járás küldötte ismerteti. — A tanácskozás nagyjelentőségű lesz — mondja Juhász elvtárs,- — Kitüntetés azon részt- venni. Olyan tagokat válasszunk, akik munká­jukkal kiérdemlik e nagy megtiszteltetést. S el tudják mondani, mit hallottak, s a tapasz­talatokat meg is tudják valósítani itt a szövet­kezetben... Küldöttnek javasoljuk: Kovács Gyula elnököt, Mikuía János párttitkárt, Ba­logh József fogatost, Juhász József csoport- vezetőt, Eget Margit, Nagy János és Rigó Er­zsébet DlSZ-fiatalokat. Azért javasoljuk őket, mert jó munkát .végeztek ... legtöbb munkaegységük van... A tagság szótlanul hallgatta a nevek fel­sorolását. Amikor szavazásra került a sor, fel­nyújtották kezüket. Csak úgy egymás között magyarázták: Jókat javasolt a Juhász. „Majd meglátjuk, mivel térnek haza". Amúgy a nagy nyilvánosság előtt nem mondott véleményt. Úgyis tudják a megválasztottak, mit kell meg­érdeklődni, s elmondani a tanácskozáson... Az elnök vitát nyitott a beszámoló felett... (Lám mégsem volt minden az elnök fejé­ben ...) Amit az elnök kihagyott, azt meg­mondta a tagság, habár nem a „legparlamen- tárisabban", de megmondta! — Tartson fegyelmet a vezetőség! — Vonják felelősségre a hanyagokat! — Aki vállalta a kapálást, tartsa is szavát! — Ismerjék el a jó munkát! — írják be pontosan a munkaegységet! Ilyen közbeszólások hangzottak el, miután Kanyó János gépkocsivezető állt fel: — Amikor kiosztották a szőlőt művelésre, 901 négyszögöl jutott a családomra. Én azt be is kapáltam. Követelem, hogy kapálja be min­denki. s ne tűrjük a hanyagokat. — Nincs mire várni — mondta Nágel Ist­ván tehenész. — Meg kell csinálnunk a tehe­nek nyári szállását i i * Az ajtóhoz közel eső fapad végén Agócs elvtárs ül. Ő növénytermesztő. Szomszédja megb.öki könyökével. — Szólj már hozzá — biztatja őt halkan. — Dehogy szólok... mindjárt bekapnak — s fejével a vezetőség felé int. — Pedig, de sok a hiba ... Nem vállalja senki az állatokkal való foglalkozást. Mi lesz, ha az öregek ki­halnak? Itt segíthetnének a DlSZ-fiatalokt De azt tartják jobb növénytermesztőnek, több szabad idejük van, mint az állattenyésztők- nek. Sok a jószág, s kevés a gondozó, azok is öregek. Nem bírnak ennyi jószággal... Mi lesz, ha kiöregszik Mender István juhász? Egy fiatal sem akar melléje menni tanulni. A DISZ segíthetne itt. A pártszervezet megbíz­hatna egy fiatalt ilyen munkával is. Még én is vállalnám ezt a megbízatást... Ez a szóváltás komoly figyelmeztetés a ve­zetők felé. Az öregebb szövetkezeti parasztok is ezen aggódnak. Ha a vezetőség változtat munkamódszerén, könnyen kijavíthatok a hi­bák. Most a vezetőkön múlik, hogyan telje­sítik a tervet, milyen terméseredményeket érnek el, hogyan alakul a tagság jövedelme. A vezetőknek vállalniok kell a felelősséget a kiadott rendelkezésekért — amelyek a tag­ság érdekeivel szorosan megegyeznek — s ke­ményen álljanak ki a közgyűlés határozatai­nak végrehajtása mellett. Akkor maid elérik, hogy a tagok magukénak érzik a közös va­gyont, magukénak éreznek minden talpalatnyi földet, lelkesedéssel, bizakodással, dolgoznak az állattenyésztés fejlesztéséért, hozamának növeléséért. A szövetkezet pártszervezetének még na­gyobb a felelőssége. Biztosítania kell a szö­vetkezeti demokrácia legteljesebb érvényesü­lését. Küzdenie kell azért, hogy a vezetők ve szakadjanak el a tagságtól, hogy a tagság bát­ran ' bírálja a vezetőket, bírálja a hanyag munkát végző tagokat és, hogy a tagság bát­ran tegyen javaslatokat a hibák kiküszöbölé­sére. A tsz tanácskozás gazdag tapasztalatokat fog nyújtani a vezetés megjavításához az eredményesebb szövetkezeti gazdálkodás­hoz .. i (L — s)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents