Szabad Nógrád. 1955. május (11. évfolyam. 35-41. szám)

1955-05-14 / 37. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1

SZPBQD NüGRÚD

MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XI. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM.

ARA 50 FILLÉR.

1955 MÄJUS 14.

Feladataink a párosverseny tóvá bbfejl esetésében

A szocialista munkaverseny az elmúlt években széles mértékben bontakozott ki megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeinek dolgozói között. A hazánk felszabadulásának tizedik év fordulójára indított munkaverseny eredményei ismételten igazolják, hogy megyénk dolgozói helyeslik a párt politikáját, a KV márciusi határozatát és mindent elkövetnék a határozat végrehajtásáért, azért, hogy ki-ki a saját területén teljesítse a a reá eső feladatot, amellyel hozzájárul az üzem tervének túl teljesítéséhez.

Megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeiben a felszabadulási verseny során újból széles területet kapott az egyes szakmák, üzemek közötti páros verseny. E verseny lendülete nagy• mértékben hozzásegítette üzemeinket, megyénk iparát az első negyedéves terv 104,8 százalékos teljesítéséhez. A szénbánya szatban a kialakult párosverseny eredményeképpen a felszabadulási versenyszakasz alatt igen kemény harcot vívtak a nagybátonyi, mizserfai, újlaki, kányási, szorospataki üzemegységek az első hely elnyeréséért. Ugyanakkor a frontbrigádok, az előváj ási csapatok, a kamrafejtések dolgozói között is fellángolt a nemes vetélkedés az elsőség megszerzéséért és a velejáró pénzjutalomért. A Salgótarjáni Tűzhelygyár és a Salgótarjáni Acélárugyár között kialakult, az egymást megsegítő párosverseny elősegítette, hogy első negyedéves eredménye alapján mindkét vállalat elnyerte a büszke élüzem címet. Többek között a gépállomások közötti páro6verseny eredménye, hogy a gépjavítást idő előtt jó minőségben végezték el, a tavaszi tervet április 20-ig teljesítették.

A párosverseny eddigi eredményei arra kötelezik a szakszervezeteket, hogy a pártszervezetek irányítása mellett a fel- szabadulási versenyszakaszban kialakult jó módszerek alapján szervezzék a már korábban is versenyző üzemek és újabb üzemek között a párosvensenyt. A párosverseny szervezésénél egyik legfontosabb feladat, hogy az egymással versenyben álló egyéneit, brigádok, üzemek vállalásai a helyi viszonyoknak megfelelően reálisak legyenek, az üzemek előtt álló egész évi feladatok megoldására épüljenek fel. A KV márciusi határozatának végrehajtása megköveteli, hogy minden iparágon belül a mennyiségi tervek teljesítése mellett központi kérdésként foglalkozzanak párt-, szakszervezeti, DISZ- és gazdasági szerveink a termelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével, a minőség megjavításával. Éppen ezért a párosverseny szerződésekből e2ek a gazdasági mutatok nem maradhatnak ki.

A reálisan egészített vállalások uH i a .versenytársak ismer jéfk meg egymás adottságait, azt, hogy egy-egy üzem menynyire van gépesítve, milyen munkaterülettel rendelkezik, például a bányászatban, milyen feltárt szénvagyonnal rendelkeznek, milyen létszámmal dolgoznak, hogy alakul az egy munkásra eső termelés stb. Ennek érdekében tovább kell szélesíteni a versenytárs üzemek. brigáddlc, egyének között a tapasztalatcserét, melyet a Bányász Szakszervezet trösztbizottsága igen helyesen kezdeményezett az áprilisban megtartott tervismertető értekezleteken. Megszervezték, hogy a versenytárs üzemek részéről küldöttség kereste fel a velük párosversenyben álló üzemeket, ahol megismerkedtek az üzem adottságaival, feladataival és az üzem dolgozóival. Elmondották, hogy saját üzemükben milyen módszerekkel dolgoznak. Amikor visszatértek saját üzemükbe, beszámoltak az üzemlátogatás során szerzett tapasztatokról. Ismertették a dolgozókkal, hogy a versenytárs milyen adottságokkal rendelkezik.

A tapasztalatcserék mellett meg kell javítani a verseny nyilvánosságát. El kell érnünk minden üzemben, hogy a dolgozok megismerjék a velük párosversenyben álló üzem eredményeit, naponta, dekádonként tájékozottak legyenek a párosversenyzők egymás vállalásának teljesítéséről. A szakszervezetek követeljék meg a gazdasági vezetéstől a párosverseny értékelését. Az értékelés után pedig a verseny nyilvánosságának különböző formáin keresztül ismertessék a dolgozókkal az eredményeket. A jó, reális versenyvállalások végrehajtása szempontjából elengedhetetlen az elért eredmények nyilvánosságra hozatala.

A szocialista vállalások teljesítésének ellenőrzése és nyilvánosságra hozatala azt jelenti, hogy feltárják és tanulmányozzak az üzemekben a termelés területén az értékes tapasztalatokat. Megyénk dolgozói munkaverseny eddigi szakaszaiban számos értékes tapasztalatot, munkamódszert honosítottak meg. Ilyen módszer többek között az Acélárugyárban elindított gyorsvágás, a Szénbányászati Tröszthöz tartozó mizserfai és mátranováki üzemek sztahanovistái részéről elindított egyesülés mozgalom, amelyek országos viszonylatbán is igen bevált mozgalmakká fejlődtek.

Pártunk márciusi határozata, s a SZOT V. teljes ülése felhívja a szakszervezetek figyelmét, hogy karolják fel, népszerűsítsék és terjesszék el az üzemekben az élenjáró munkamódszereket, a Sztahanov- és újító mozgalom mind szélesebb területen való kibontakozását. A szakszervezeti bizalmi kötelessége, hogy távolabb is lásson saját műhelyénél, hiszen a műhelyen kívül, az üzemrészben, az egész gyárban, sőt az adott iparág területén gyűlnek és gyarapodnak a hasznos tapasztalatok. A műhelybizottság, vagy az ÜB termelési bizottsága mindig segíti a bizalmiakat, ha azt a célt tűzik maguk elé, hogy egy másik műhelyben dolgozó újító munkamódszereiről szeretnék tájékoztatni csoportjukat. Állandóan figyelni kell tehát a faliújságokat és az üzemi lap híreit, a helyi és a központi sajtó közleményeit, az újonnan megjelenő brosúrákat, a kifüggesztett pinkátokat és mindig tájékoztatni kell a műhely, vagy a brigád tagjait a számukra fontos új tapasztalatokról.

A párosverseny mozgalom további fejlesztése emelő lesz abban a munkában, melyet megyénk dolgozói hazánk erősítése, jólétünk növelése érdekében folytatunk. Az üzemek, bányák a mezőgazdaság vezetői fordítsanak tehát nagy gondot arra, hogy a párosversenyzés minden feltételét, követelményét

megelőzni a versenytársat, kivívni az első helyet, megszerezni az élüzem címet, nemcsak megbecsülést jelent, hanem hozzájárulást közös ügyünk, a szocializmus építéséhez.

Baksa Sándor SZMT elnök

Mai számunkból:

X termelőszövetkezetek és tszcs-k mer szilárdításának legfontosabb feladatairól. (2. old.) — Az ötéves terv nyomában két munkáscsaládnál. (3. old.) — Járási kultúrbemutató Balassagyarmaton. (4. old.) — A mizserfaiak eredményei az ÚJ bányászok nevelésében. (5. old.) — Rádió, sport. (6. old.)

DISZ-brigádok versenye

A DISZ-brigádok versenyében szinte nap mint nap változnak az eredmények. Május 12-ig bezárólag a DISZ fejtési csapatok versenye a következőképpen alakult:

1. Kovács László. Forgács-lejtős (fejtés) 162 százalék. A második negyedévre vállalt 600 tonnát, teljesített 453 tonnát.

2. Bakos István. Ménkes 149 százalék. A második negyedévre vállalt 380 tonnát, teljesített 243 tonnát.

3. Barják János Gorgách-lejtős, 147 százalék. A második negyedévre vállalt 300 tonnát, teljesített 230 tonnát.

4. Demecs József. Mizserfa, 141 százalék. A második negyedévre vállalt 300 tonnát, teljesített 213 tonnát.

ELŐRE AZ ÉVI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT

Az Acélárugyár dolgozói csatlakoznak a húsz budapesti üzem felhívásához

Évi tervüket december 28-ra befejezik és terven feliil 1068 tonna árut adnak

A Salgótarjáni Acélárugyárban is megszületett a gyár éves vállalása. A műszaki vezetők műszaki konferencián mérték fel reális lehetőségeiket és elkészítették az előzetes tervet. A tervet üzemekre bontották és termelési értekezleteken megvitatták a dolgozókkal. Az Acélárugyár dolgozói még módosítottak a terven és a felülről, valamint alulról jövő kezdeményezésből megszületett az Acélárugyár éves vállalása:

Mi, a Salgótarjáni Acélárugyár' dolgozói vállaljuk, hogy az 1955. évi termelési tervünket december 28-ra befejezzük és terven felül a második negyedév elejétől az év végéig 1069 tonna különböző árut adunk népgazdaságunk számára 3 188 000 forint értékben.

Ebből a második negyedévben a DISZ kongresszus tiszteletére 321 tonnát teljesítünk 833 000 forint értékben. A harmadik negyedévben augusztus 20-ig 192 tonnát 556 000 forint értékben. A harmadik negyedévben 372 tonnát 1 156 000 forint értékben. A negyedik negyedévben november 7-ig 169 tonnát teljesítünk 571 000 forint értékben és a negyedik negyedévben 376 tonnát teljesítünk 1 199 000 forint értékben.

Hogy ezt még gazdaságosabban tudjuk teljesíteni a követ- frerőket vállaljuk:

I j «Önköltségünket az 1954. *—■' rives bázishoz viszonyítva a második negyedévtől 3 039 000 forinttal csökkentjük, melyből a második negyedévben 1 415 000 forintot, a harmadik negyedévben 240 000 forintot és a negyedik negyedévben 1 384 000 forintot teljesítünk. Ezt úgy kívánjuk elérni, hogy csökkentjük készáru gyártmányaink költségeit, szigorúan betartjuk az anyagbetét súlyát, helyesen csoportosítjuk a munkaerőket, új technológiát vezetünk be, valamint müve- vonunk össze.

2 «Átlagos selejtünket a má_l_Hodik negyedév elejétől az

első negyedévhez viszonyítva százalékkal csökkentjük, amely az év végéig 35 000 forint megtakarítást jelent. Ebből a második negyedévben 12 000 forintot, a harmadik negyedévben 11 000 forintot és a negyedik negyedévben 12 000 forintot teljesítünk. Ezt úgy kívánjuk elérni, hogy a kokilla formázásnál új technológiát vezetünk be, korszerűsítjük a formázó berendezéseinket, fokozottabban bevezetjük a zártciklusú kapagyártásnál és villagyártásnál a revétlenítést, menet közben ellenőrizzük gyártmányaink selejt okait, azt időben felfedjük és kiküszöböljük. Szigorúan ellenőrizzük a szúrásméretek betartását ésj nagy gondot fordítunk a műveletek közti lágyítás szigorú betartására.

3 l'Togy a terven felüli vál„li'alásainkat teljesíteni tudjuk, fokozottabban takarékoskodunk az anyaggal, ezzel kapcsolatban vállaljuk, hogy a második negyedév elejétől az év végéig 645 000 forint értékű anyagot takarítunk meg, melyből a második negyedévben 195 000 forint értékű, a harmadik negyedévben 204 000 forint értékű és a negyedik negyedévben 246 000 forint értékű anyagot takarítunk meg. Anyagtakarékossági vállalásunkon belül mintegy 375 tonna szenet, 450 kilogramm ólmot, 1500 kilogramm sósavat .takarítunk meg. Elfekvő és lebontott anyagból 720 kilogramm kovácsvasat, 7200 darab téglát használunk fel. A 1 ópatkógyirtásnál az anyagbetét csökkentésével 8,6 tonna, a traktorkapaszkodó gyártásnál az anyagbetét pontos darabolásával 15 tonna és különböző szerszámok felújításával mintegy 4500 kilogramm anyagot takarítunk meg.

rT"|A tartalékalkatrészek fo- I • "írnznt.tahh biztosításán keresztül a második negyedév elejétől a kiesett gépórák számát az 1954. évi átlaghoz viszonyítva 1 százalékkal csökkentjük, melynek eredményeként negyedévenként 150 órával jut több idő a termelőgépek üzemeltetésére.

I

r [Export-, valamint hosszú- 'leíAratii exporttervünket az év végéig havonként és ne100 százalékra

I io.!

gyedévenként teljesítjük.

I 6 |For£óeszközünket az év l—.'..'végéig a második negyedév elejétől 1 060 000 forinttal csökkentjük, melyből a második negyedévben 300 000 forintot, a harmadik negyedévben 360 000 forintot és a negyedik negyedévben 400 000 forintot teljesítünk, melyet a raktáron lévő elfekvő anyagok felajánlásából és eladásából kívánunk elérni, illetve olyan anyagokból, melyek raktáron vannak a további negyedévekben újabb rendeléseket nem fogunk eszközölni.

| -j »A mezőgazdaság felfej- LJáJlesztése és a lakosság fokozottabb ellátása céljából terven felül az év végéig a második negyedév elejétől: szán- tóvasból 120, ekefejből 15, kormánylemezből 65, vashuzalból 405, acélhuzalból 36, bú- torrúgóból 9 tonnával adunk többet népgazdaságunk számára;

I o |Az igazolatlan hiányzá- L—áJsokból eredő munkanapok számát az első negyedévhez viszonyítva fokozottabb felvilágosító munkán keresztül az év végéig 598 napról 300 napra csökkentjük le.

A vállalás sikeres végrehajtása érdékében, jelenleg a párt, a szakszervezet, valamint a műszaki vezetők egy intézkedési tervet dolgoznak ki, amely lényegében elősegíti majd a munkát.

Az Acélárugyár dolgozói ezzel az éves vállalással vesznek részt a május 21-én megtartandó megyénk ipari üzemei vezetőinek, és élenjáró dolgozóinak tanácskozásán, ahol csatlakoznak a 20 budapesti üzem versenyfelhívásához.

A 100 százalék alatt teljesítő dolgozók számát a munkamódszerátadás, valamint a szakma kiváló dolgozók munkamódszereinek szélesebb körben való elterjesztésén keresztül az első negyedévi 85 főről 70 főre csökkentjük le.

Az energiaszolgáltató gyárrészleg dolgozói vállalják, hogy az évi terv. valamint a felajánlás teljesítése érdekében a termelőüzemek részére a szükséges energiát mennyiségileg és minőségileg biztosítják, hogy energiahiány miatt termeléskiesés ne forduljon elő.

Mi, Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói megfogadjuk, hogy Központi Vezetőségünk határozatainak megvalósítása érdekében fenti vállalásainkat maradéktalanul teljesíteni fogjuk, hogy ezen keresztül augusztus 20-át, november 7-ét méltóképpen tudjuk megünnepelni és kellőképpen fel tudjunk készülni a második ötéves terv sikeres beindítására;

Az Acélárugyár dolgozói nevében:

Bérces Henrik. Mátrai István, Soós János.

Miért előnyös a millszekundumos robbantás?

K

OSSUTH-TÁRÓ dolgozói március havi tervüket 117,2 százalékra, áprilisi tervüket 116,4 százalékra teljesítettük. Ez eredmények elérésében nagyban segítettek a népnevelők odaadó munkájukkal. és hogy nálunk is teljes mértékben bevezették a millszekundumos robbantási eljárást.

Mit jelent a millszekundumos robbantás? Ez az új robbantási eljárás azt jelenti, hogy az üzemek maradéktalanul tudják teljesíteni tervüket. hogy a csapatok jobb eredményeket tudnak elérni. Ezzel természetesen emelkedik az egy főre eső termelés és a munkások keresete. Például Bakos József és csapata áprilisi tervüket 135 százalékra teljesítették és így népgazdaságunknak 325 tonna szénnel adtak többet. Bakos elvtárs április havi keresete 3318 forint volt. Az új robbantási eljárással csökkentjük a füstrevárás idejét, a szénkalória értékét növeljük, mert darabosat termelünk és növelni tudjuk a termelékenységet. Hogy a Kossuth-tárón a millszekundumos robbantás bevezetésével ilyen nagy eredményeket tudtak elérni, azt Horváth Mátyás és Csongrádi János, valamint a többi népnevelő elvtársaknak köszönhetik. Ezek az elvtársak felvilágosító munkájukon keresztül megértették a dolgozókkal az új eljárás jelentőségét.

A millszekundumos robbantás lényege: igen kicsi időkülönbséggel végrehajtott időzítés. Az időzítés ezzel az eljárással körülbelül 20—25 mill- szekund (egy millszekund= egy ezredmásodperc). A robbanás hatása a kőzetben három jelenséget mutat: 1. A robbanási fészekben a szén teljesen elmorzsolódik. 2. A következő zónában a szén nagy darabokra szakad. 3. Még távolabb már csak a rezgések érvényesülnek. ha a robbantások kellőképpen egymásután következnek.

így tehát arra kell törekedni. hogy ezek a rezgések erő- sítőleg hassanak egymásra. A szénfalat igy nemcsak a feszítő erő, hanem az erős rezgések rázzák széjjel, darabokraj A rezgések csak a lyukak közötti mezőnyben hatnak erő- sítőleg, a munkahely térségén kívül gyengítőleg hatnak egymásra. A helyes műveletek elvégzéséhez a következő feltételek szükségesek: Mivel a cél, hogy a hullámok egymásra hassanak, a rezgési időt tehát növelni kell. Ezt a robbanás lefolyásának meghosszabbításával érhetjük el. vagyis a robbanás idejét kell növelnünk. Fontos a jó fojtás, s csak a szemcsés, nem gyúrható anyagok megfelelőek e célra; Fontos még a megfelelő töltés. Túltöltés esetén a rezgések előbb megindulnak, mielőtt a robbantási gázok elterjednének. Tehát veszélyes.

P ELADATUNK, hogy minden műszakival és dől-' gozóval megértessük az új robbanóanyag eljárás jelentőségét és alkalmazásának helyes módszerét, mert ez előfeltétel« a termelékenység emelésénekj

Biró Tibor

Kossuth-tárói aknásl