Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)

1955-04-27 / 33. szám

1955 ÁPRILIS 27. SZABA» AOf.n'ín 3 Hí a EK Újfajta olvasztási eljárás bevezetése nyomán csökkent az önköltség (Tudósítónktól.) A Zagyvarónai Magyar Vas­ötvözet gyár műsza'Ki dolgozói sokat kísérleteztek azzal, hogy az önköltségcsökkentés érdeké­ben kevesebb árammennyiség- gel állítsák elő a kohászatban nélkülözhetetlen ferrosziliciu- mot. Munkájuk sikerrel járt. Megvalósították az úgynevezett rövid íves olvasztást, amely szerint az elektrokemence szénelektródját az eddiginél Jóval mélyebbre engedik az ol­vasztandó elegybe. Ezzel a gyár két magasértékű ferroszili- ciumfajtánk termelésénél ton­nánként 957. illetve 3368 kilo­wattóra villamosenergiát taka­rít meg. Az újfajta olvasztási eljárásnál ugyanis a kevesebb energia és a kisebb hőfok elle­nére az elektróda nagyobb fe­lületen tudja felmelegíteni az anyagot és ugyanakkor lénye­gesen kisebb a hőveszteség. Az új módszer még azzal az előnnyel is jár, hogy az eddigi magas hőfoknál elillanó szilí­cium most visszamarad és így ez azonos mennyiségű nyers­anyagból 5—8 százalékkal több magas sziliciumtartalmú ferro- eziliciumot készítenek. Az új­fajta olvasztási eljárás beveze­tése eredményeként a gyár dolgozói az előírt önköltség­csökkentési tervvel szemben 2,7 százalékkal csökkentették az önköltséget és 107 százalék­ra váltották valóra első ne­gyedévi termelési előirányza­tukat. A gyár műszaki dolgo­zói most olyan anyagok gyár­tási kísérleteit kezdték meg. amelyeket eddig külföldről kellett vásárolnunk. * A PÁSZTÓI JÁRÁSI KÖNYVTÁR 28-án este 7 óra­kor József Attila emlékünne­pélyt rendez a járási tanács nagytermében. * MEGYÉNKBEN tizenegy Kölcsönös Segítő Takarék­pénztár működik. A KST-ia- gok száma több mint hatszáz, akik eddig 47 000 forintot ta­karították meg. Az egyik leg­jobb Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztár a Salgótarjáni Üveggyárban működik, amely­nek 60 tagja már 15 000 forin­tot gyűjtött össze. * A MÁTRAKERESZTESI Ha­zafias Népfront-bizottság a községben — különösen nyáron |— gyakran előforduló tűzve­szély elhárítására jó szervező munkával tíz személlyel növel­te az önkéntes tűzoltóság lét­számát. * A SALGÓTARJÁNI városi MNDSZ-szervezet tagjai egy­forma pettyes kendőben vo­nulnak -majd fel május 1-én, amelyet az MNDSZ erre a napra minden tagjához eljut­tat. * A SOMOSKŐÚJFALUI MÁV színjátszó csoport a „Csárdás- királvnő“ bemutatása után ér­tékelő estet rendezett, ahol a szereplők egymás között baráti légkörben részletesen megvi­tatták az előadás módját. Az értékelő est szakmai szempont­ból igen hasznos volt és min­den kultúrcsoportnak figyel­mébe ajánljuk, hogy egy-egy előadás után tartsanak ilyen szakmai vitát. * ELSŐNEK TELJESÍTET­TEK a megyében az etesi dol­gozók a békekölcsön kész­pénzbefizetését. Ez nagyban köszönhető a helyi népfront­bizottság jó szervező, és pro­pagandamunkájának. * BALASSAGYARMAT város iskolái kivétel nélkül megem­lékeztek Leninnek, az ifjúság nagy tanítójának 85. születés­napjáról. * A MÁSODIK BÉKEKÖL­CSÖN hatodik húzásán kisor­solandó 68 843 200 forinttal együtt 1 milliárd 770154100 forintra emelkedik a kölcsön- jegyzdkne’k visszafizetett ősz- szeg. * Megyénk tizenegy községében Ss Balassagyarmat városban ren­dezték meg vasárnap a kulturá­lis seregszemle körzeti bemuta­1 611. A bemutatókról részletesen ^közelebbi számunkban írunk Általános- és középiskolások énekkarai tavaszi dalos ünne­pélyt rendeztek szombaton, 23- ftn Salgótarjánban a városi kul- túrotthónban a kulturális sereg­szemle keretében. PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * A vezetőségválasztó taggyűlések első tapasztalatai Pártunk Központi Vezetősé­ge határozatának megfelelően megyénk területén is megkez­dődtek azok a taggyűlések, ahol megválaszolják a közsé­gi pártvezetőséget, illetve a küldötteket a községi pártbi­zottságok létrehozására. Az említett taggyűlések jelentő­ségét, fontosságát hangsúlyoz­nunk kell azért is, mert eze­ken a taggyűléseken tárgyal­ják meg pártszervezeteink a KV februári „A falusi párt- politikai munka megjavításá­ra“ hozott határozatát, dol­gozzák fel a KV március 4-i határozatát a helyi viszonyok­nak megfelelően és választják meg a vezetőségeket és kül­dötteket. Az eddig megtartott tag­gyűlések tapasztalata, hogy pártszervezeteink sokkal na­gyobb gonddal készítik elő ezeket a taggyűléseket, tartal­masabbak beszámolói, a párt­tagok lényegesen nagyobb számban jelennek meg. mint más esetekben és a legtöbb helyen az aktivitás is javult. A nógrádsápi összevont tag­gyűlésen például 27 párttag­ból 9 elvtárs szólalt fel. A taggyűlések beszámolói és a viták legtöbb helyen he­lyesen a községi pártszerve­zetek előtt álló legfontosabb kérdéseket: például a termelő­szövetkezeti mozgalom to­vábbfejlesztését, az állampol­gári fegyelem megszilárdítá­sát, a feladatok biztosítását, a pártszervezetek munkájának megjavítását, a kommunisták példamutatásának a fontossá­gát hangsúlyozza. Helyesen mérik fel a most folyó tag­gyűléseken egy-egy község életében tíz év alatt végbe­ment fejlődést és mutatják meg a fejlődés feltételeit a párt, a kommunisták áldoza­tos munkáját. A község- álta­lános fejlődése mellett szinte mindenütt szóőakerül a köz­ség területén dolgozó tsz mun­kája, fejlődése is. A dejtári taggyűlés beszámolója — és ezt a hozzászólások is alátá­masztották — így nyilatko­zik a helybeli József Attila TSZ eddig Megtett útjáról: „A párt politikájának megfelelően alakult 1949. szeptemberében a József Attila TSZ a párt­tagok kezdeményezésére tíz családdal, 100 kh területen. Megalakulásakor egy pár ló és egy kocsi volt a tsz közös gazdaságában. A párttagok példamutatása és közös erő­feszítése a későbbiek sfcrán meghozta gyümölcsét. Ma már nem tíz, hanem 55 család dol­gozik mintegy 600 kh terüle­ten és a tsz közös vagyona másfélmillió forint. Még 1949-ben a község dolgozó pa­rasztjai nem mindig néztek jó szemmel a termelőszövet­kezetre. ma már elismerik a közös gazdálkodás fölényét. A legtöbb taggyűlésen az elért eredmények mellett szó- bakerültek azok a hiányossá­gok is. amelyek ma még jel­lemzőek a pártszervezetek munkájára, így például a fa­lusi és tsz pártszervezetek hiá­nyos neveiőmunkája a pár- tonkívüli dolgozók felé, a tö­megszervezetek elhanyagolá­sa, valamint a pártoktatás, tagjelöltfölvételi munka terü­letén mutatkozó hiányosságok is. Bár a most folyó taggyűlé­sek mind tartalomban, mind szervezeti előkészítésben lé­nyegesen javultak, mégsem mehetünk el szó nélkül azok mellett a hiányosságok mel­lett, amelyek jellemzőek még e nagyfontosságú taggyűlések­re is. Az eddig megtartott taggyű­lések tapasztalata figyelmez­tető kell hogy legyen, már a taggyűlések szervezeti előké­szítésére is. mert volt néhány pártszervezet, ahol a pártta­gok megjelenése, a hiányos előkészítés miatt -erősen kifo- fHpqjhato. Például Mohorán a taggyűlés alig volt határozati I képes, de Nógrádsipeken, az | érsekvadkerti helyi pártszer­vezetnél is csak 65—70 száza­lékos volt a párttagok meg­jelenése. A hiányos megjele­nés oka elsősorban abban ke­resendő, hogy a párttagokat nem, vagy nem időben értesí­tik a taggyűlés időpontjáról, másrészt abban, hogy még most sem közük a párttagok­kal előre a taggyűlések napi­rendjét, nem magyarázzák an­nak fontosságát. A szervezeti előkészítés mellett helyenként nem for­dítanak kellő gondot a tag­gyűlés elé kerülő beszámoló elkészítésére sem. Helyenként a beszámolót nem tárgyalja meg a vezetőség közösen, mint például Mohorán, de volt olyan pártszervezet is, mint például a pásztói Szabadság TSZ-nél, ahol a taggyűlés be­számolóját közvetlen a tag­gyűlés előtt állították össze. Az így elkészített beszámolók aztán nem is tükrözhetik a pártszervezet eddigi munká­ját és nem alkalmasak meg­jelölni a további feladatokat sem. Pártszervezeteinknek — de a járási párt-végrehajtóbizott­ságoknak is — fokozottabban kell felfigyelni az olyan je­lenségekre, mint például, hogy a taggyűlési beszámolók többsége mellőzi a pártszerű, de kemény, személyekhez szó­ló bírálatot. Még az olyan jónak mondható beszámolók is, mint például a Hényelpusz- tai Állami Gazdaság, vagy a dejtári pártszervezeté is, csak általában beszéltek a hibák okairóL Helyes, hogy pártszerveze­teink a beszámolók tartalmát a Központi Vezetőség már­cius 2—4-i határozatában meg­jelölt feladatokra építik, illet­ve dolgozzák azt fel a helyi viszonyoknak megfelelően, de nem lehet egyetérteni azzal, hogy egy-két pártszervezet a KV határozatának a feldolgo­zása, helyi viszonyokra való konkretizálása helyett igyek­szik kimásolni a KV határo­zatát, vagy azzal kapcsolat­ban megjelent sajtócikket, mint például a nógrádsápi be­számoló esetében. lAliílt alapvető követelményt kell a taggyűlés beszámolói elé állítani, hogy helyileg mu­tassák meg a pártszervezetek előtt álló feladatokat mind a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, mind az egyénileg dolgozó parasztokkal való fog­lalkozás, valamint a párt- szervezetek belső életével kap­csolatos feladatokat. Tisztázni kell a beszámolóknak az MDP községi szervezetek, pártbi­zottságok feladatát — hang­súlyozva, hogy létrehozásuk­kal nem csökken a területü­kön dolgozó alapszervezetek joga és feladata. Fontos ez azért is, mert a KV határoza­tának a nem ismeréséből, vagy félreértéséből adódott, hogy például a nógrádsápi taggyű­lésen a taggyűlést levezető el­nök, Bikkes elvtárs a két pártszervezet egyesüléséről be­szélt. Bár a párttagok ott a taggyűlésen helyesen magya­rázták meg. hogy nem erről van szó. mégis fontos, hogy tisztázzák a beszámolók a KV idevonatkozó határozatát. A most tüívd taggyűléseken a KV februári, márciusi ha­tározatának a szellemében kell, hogy meghatározzák a további feladatokat. Ezért a pártszervezetek előtt álló leg­fontosabb feladatok határo­zati javaslatként kerülnek a taggyűlés elé, hogy jóváha­gyásukkal megkezdjék azok megvalósítását. El kell érni, hogy minden pártszervezetnél hozzanak határozatot a felada­tok végrehajtására, másrészt biztosítani kell megfelelő se­gítésadással, hogy a taggyűlé­sek határozatai ne legyenek ál­talánosak. Ne arra hozzanak határozatot — mint például a nógrádszakáli pártszervezet­nél —, hogy a taggyűléseket, vezetőségi üléseket rendszere­sen megtartják, hanem, hogy egy-egy fontos feladat végre­hajtását hogyan szervezik meg és ki lesz ezért a felelős. A taggyűlések — ahogy ezt a KV határozata megszabja — most választják meg a községi vezetőséget, illetve a küldötteket a községi pártér­tekezletre. A községi pártta­gok, de az egész község szempontjából fontos, hogy a pártszervezetek élére a leg­megfelelőbb elvtársak kerül­jenek. Ezért nagyobb jelentő­séget kell tulajdonítani a je­löltek feletti vitának. Elő kell segíteni, hogy a javasolt elvtársakkal kapcsolatban bátran mondjanak a pártta­gok véleményt és biztosítani kell a választás titkosságát, mint a pártdemokrácia elemi szabályát, a párttagok jogai­nak gyakorlását. Meg kell magyarázni az alapszervezeteknek, hogy a küldöttválasztás is titkosan történik és nem szabad meg­engedni, hogy mellőzzék e jog gyakorlását, mint ahogy megtörtént az a pásztói Sza­badság TSZ küldöttválasztó taggyűlésén is. Járási párt-végrehajtóbizott­ságok a tapasztalatok gyors feldolgozásával, az alapszer­vezeteknek időben megadott segítségadással érjék el, hogy a taggyűlések után a pártta­gok egységesen fogjanak hoz­zá a KV által megszabott fel­adatok végrehajtásához. Kiss Sándor a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának politikai munkatársa Visszament falujába Spányhk Pál már régebben a pásztói járási tanács ,mező- gazdasági osztályán dolgo­zott. Mezőgazdasági akadé­miát végzett, tanulmányait kiválóan alkamazta mun­kájában. Már régi va- nyarci lakos. Ott élnek roko­nai, barátai és ez a körülmény egyre jobban fokozta a község sorsa iránti felelősségérzetét. Sokszor beszélgetett ismerősei­vel a feladatokról, amelyek a Központi Vezetőség márciusi határozata után még jobban megnövekedtek. A község dol­gozói a mezőgazdasági felada­tok megoldása érdekében^Spá- Munkássága nyomán, máris ta- nyik. elvtársat hazahívtak. az eredmények, örömmel fogadUi e hívást es ^ április 1-én már a községi ta- S « mezőgazdasági feladatok nácson mint mezőgazdasági sikeresebb megoldásit erde- előadó kezdte meg a munkát, kében vállalta, hogy a község Célja a mezőgazdaság fejlesz- dolgozóinak mezőgazdasági tár- tése, a tsz-ek megszilárdítása, gyú előadásokat tart, Cselekedjünk együtt, hogy megvédjük az életet! Anyák megyei konferenciája Az MNDSZ Nógrád megyei szervezete szombaton Salgótar­jánban a városi kultűrház nagytermében tartotta meg az anyák megyei konferenciá­ját. A kedves, megható ünnep­ségen 150 bányászasszony, üze­mi munkásnő, dolgozó pa­rasztasszony és értelmiségi nő vett részt. A konferencián Szoó Bélár,é, az MNDSZ me­gyei elnöke tartott beszámo­lót Bevezetőül ismertette, hogy a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1955. február 9— 13-i tanácsülésen elhatározta az anyák világkongresszusá­nak összehívását a gyermekek védelmére, a háború ellen, a lefegyverzésért, a népek kö­zötti barátságért. Ezután beszélt az anyák múltban elszenvedett nyomo­rúságáról és rettegéséről, majd elmondta az anyák mai örömteljes életét. Beszámolójához számos édesanya szólt hozzá, hogy el­mondja a múlt szenvedéseit és beszámoljon családjának, üzemének, termelőszövetkeze­tének és községének tíz év alatt elért eredményeiről, megváltozott életéről. Felszó­lalt a konferencián Sárfi Ró­zsi, az Orvosegészségügyi Szakszervezet titkára, az MNDSZ Országos Elnökségé­nek tagja is. Ezután a konferencia felhí­vással fordult a megye édes­anyáihoz: „Núyrád megyei édesanyák! Az élet nevében, amelyet mi adunk, felhívunk benneteket, egyesítsük erőfeszítéseinket gyermekeink megmentésére. Anyák, akik nem felejtetté­tek el a háború borzalmait, felhívunk benneteket, vegye­tek részt az 1955. júliusában megtartandó anyák világkong­resszusának előkészítésében, amely minden anya találko­zása lesz. Nógrád megyei anyák! Készüljetek még jobb munkával erre a találkozóra. Anyák, akik az üzemben dol­goztok, a terv túlteljesítésé­vel, a selejt csökkentésével, a minőség megjavításával ve­gyetek részt a május 1-re szer* vezett munkaversenyekben. Termelőszövetkezetben dolgo­zó anyák a gazdaság növelé­sével, a munkaegység túltel­jesítésével segítsétek a terme­lőszövetkezetek megszilárdí­tását. Egyénileg dolgozó anyák. A mezőgazdasági mun­kák időbeni elvégzésével, a beadás maradéktalan teljesí­tésével segítsétek a szebb éle­tet. Nógrád megyei édesanyák! Cselekedjünk együtt, hogy megvédjiik az életet a halál ellen, a barátságot a gyűlölet­tel szemben, a békét a háború ellen, és semmi sem tudja megállítani harcunkat gyer­mekeink boldogságáért és jö­vőjéért.“ Ezután a részvevők, soraik közül tíz asszonyt választot­tak, akik az anyák országos konferenciáján képviselik a nógrádi édesanyákat. Az ünnepség végén úttörők és óvodások köszöntötték vi­rággal, sajátkészítésű kis szí­vekkel, dallal és tánccal az édesanyákat. Nagy készülődés Galgagufán Nagy készülődés van Galga- gután a termelőszövetkezet­ben. A termelőszövetkezet az április 4-re indított szocialis­ta munkaversenyben legjobb eredménnyel zárta a negyed­éves tervek teljesítését. Ezzel az első helyezést érte el. A termelőszövetkezet tagsága úgy határozott, hogy május 2-án tartja elért sikereinek megünneplését, amikor az eredményeket már új, a dol­A bányász DISZ-brigádvezetők tanácskozása A nógrádi szénbányák DISZ- brigádvezetői vasárnap dél­előtt értekezletet tartottak, amelynek célja volt, hogy a felszabadulási verseny élen­járó tapasztalatait a verseny további időszakában haszno­síthassák. Vörös elvtárs, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt termelési osztályának vezetője elmondotta, hogy a tröszt az első negyedévben terven fe­lül több mint 22 000 tonna szenet adott népgazdaságunk­nak. Ehhez nagy mértékben hozzájárult a 31-es DISZ-bri- gád jó munkája is, akik 18 000 tonna szenet adtak tervükön felül. Kérte az ifjúságot, hogy bátran legyenek kezdeménye­zők, hívják fel a műszaki ve­zetők figyelmét, ha olyan je­lenséggel találkoznak, melyek akadályozzák a tervek telje­sítését, gazdaságosabb terme­lést. Az értekezleten jutalomban részesítették a legjobb telje­sítményt elérő DlSZ-brigádo- Kat. Kovács László zagyvái szénbányáknál dolgozó DISZ- brigádja a DISZ-vándorzászlót és 2000 forint pénzjutalmat vett át. Tőzsér Kiss József Ka­zár üzemegységben dolgozó DISZ-brigádja 1500 forint, Kő­vári Józsefné Pálhegy II. DISZ-brigádja pedig 1000 forin­tos pénzjutalomban részesült. Az értekezleten megjelent DISZ-brigádok a második ne­gyedévre vállalt 4540 tonna tervenfelüli szénből 23-ig be­zárólag 4040 tonnát teljesítet­ték. Arra tettek ígéretet, hogy vállalásukat túlszárnyal­ják. Kovács boris József. Ka­zár üzemegység DlSZ-brigád- vezetője vállalta, hogy terven felül 70 folyóméter vágatot hajtanak ki a második ne­gyedévben, hogy ezzel is elő­segítsék üzemüket a Nagybá- tonnyal lévő párosverseny­ben. Perjés; elvtárs. a Kossuth- táró DISZ-brigádvezetője ar­ra tett ígéretet, hogy ez évi tervét két hónappal előbb be­fejezi és év végéig 300 tonna szenet ad terven felül nép­gazdaságunknak. Vállalta to­vábbá. hogy 100 tonnánként 5 kilogramm robbanóanyagot takarít meg, valamint 100 ton­nánként 1 köbméter fával ke­vesebbet használ fel. 1 száza­lékkal csökkenti a palatartal­mat és a csille raksúlyát 100 százalékig kihasználja. Kővári József Mizserfa Pál­hegy II. üzemének 18 tagú kamrafejtő brigádja, amely április' 20-ig esedékes havi tervét 117 százalékra teljesí­tette. vállalta. ’ hogy évi ter­vén felül 1000 tonna szenet ad népgazdaságunknak, gőzök nagy ünnepének tiszte­letére elért eredményekkel egészítik ki. A termelőszövetkezet az ünnepségre meghívta a megye valamennyi termelőszövetke­zetének elnökét, több brigád- vezetőt, a gépállomások veze­tőit és kiváló traktoristákat és szép számban azokat az egyénileg dolgozó parasztokat, akik érdeklődéssel tekintenek a termelőszövetkezet munkája felé. Ezért is nagy a készülődés. Egésznapos programot dolgoz­nak ki. A délelőtti órákban a vendégek megtekintik a tsz- gazdaságot, déli órákban kö­zös ebéden vesznek részt. Dél­után pedig a termelőszövetke­zeti elnökök megbeszélést tar­tanak a termelőszövetkezeti munka fellendítésének helyes kialakítására. Ennek elősegí­tésére már most a körzeti ag- ronómus segítségével a ter­melőszövetkezeti tagok irány­elveket dolgoznak ki a gabona- termelés javítására, a 100 má­zsás burgonyatermés, a 200 mázsás cukorrépatermés eléré­sére, az állattenyésztés és takarmánybázis biztosítására, szövetkezeti munkafegyelem megszilárdítására és stb. Ügy tervezik, hogy a megbeszélés alkalmával egyes termelőszö­vetkezetek páros versenyszer­ződést kötnek egymással, hogy ki tud nagyobb eredményt el­érni a szövetkezet fellendítés se érdekében,

Next

/
Thumbnails
Contents