Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)
1955-04-20 / 31. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Géppel ültetik a burgonyát A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke beszél. Mellette Rákosi és Dobi elvtársak Az országgyűlés, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. szakaszának, 2. bekezdése alapján rendes ülésszakra összehívott, hétfőn délelőtt 11 órakor megkezdte tanácskozásait. Resztvettek az ülésén a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Me kis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Matolcsi János, Vég Béla, s a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak a budapesti diplomáciai kar tagjai. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, Megválasztják a Minisztertanács új elnökét Ezután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke emelkedett szólásra. — Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a következő határozati javaslatot terjeszti az országgyűlés elé elfogadás végett: Az országgyűlés Nagy Imre elvtársat, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökét megbízatása alól felmenti, mivel nem látta el megfelelően a Minisztertanács elnökének tisztét. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Hegedűs András elvtársat válassza meg. Az országgyűlés Mekis József elvtársat a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettesévé válassza meg. — Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy az előterjesztett határozati javaslatot fogadja el. (Nagy taps.) Az országgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa javaslatát Nagy Imrének, a Minisztertanács elnöke tiszte alól való felmentéséről, majd egyhangúlag Hegedűs András elvtársat választotta a minisztertanács elnökévé, Mekis József elvtársat ugyancsak egyhangúlag választotta a minisztertanács elnökének helyettesévé. Beszámoló az Elnöki Tanács munkájáról Ezután Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára kért szót. Ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának munkáját az országgyűlés két ülésszaka közötti időben. A többi között elmondotta, hogy különösen jelentős az 1955. évi 9-es számú törvényerejű rendelet, amely a Magyarország és Né metország közötti hadiállapotot megszünteti. Ezt népünk lelkesedéssel fogadta; — Szorosan kapcsolódik a német kérdéshez és egyben a béke ügyéhez a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955. évi 6. számú határozata, amelyben csatlakozik a Szovjetunió Legfelső Tanácsának február 9-i felhívásához, melyet a világ népeihez és parlamentjeihez intézett. Népünk; minden eszközzel küzd a háború ellen és ezért támogatja a felhívást, amely kimondja, hogy országgyűlésünk mindent meg fog tenni, hogy szorosabbá tegye kapcsolatait más népek törvényhozó testületéivel és ezzel is tevékenyen hozzájáruljon a tartós béke biztosításához. — Államunk és társadalmi rendszerünk szilárdságának bizonyítéka — folytatta — a 11. számú törvényerejű rendelet, az ország határain kívül tartózkodó magyar állampolgárok tekintetében a kegyelem gyakorlásáról, továbbá a 8. számú határozat hazánk fel- szabadulásának 10. évfordulója alkalmából kegyelem gya- kori.ásárói. (.; törvényjavaslatok Az. országgyűlés á jelentésben foglaltakat tudomásul vette, majd Olt Károly pénzügyminiszter beterjesztette az 1955. évi állami költségvetést, valamint a költségvetésről szóló törvényjavaslatot és az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Ezután Molnár Erik igazságügyminiszter benyújtotta Magyar Népköztársaság Alkotmánya 24. szakasza új szövegének megállapításáról szóló törvényjavaslatot. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Hegedűs András elvtárs felszólalása Szünet után Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet. Köszönetét mondott a megtisztelő bizalomért, amelyet a Minisztertanács elnökévé való megválasztásával tanúsítottak. — Teljes erőmmel arra törekszem — mondotta — hogy népünk javéra eredményes munkát végezzek abban a nehéz és felelősségteljes munkakörben, amelyre a tisztelt országgyűlés bizalma állított. (Taps.) — A Magyar Népköztársaság kormánya egész tevékenységének alapja pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja politikája, amelynek célja a szocializmus alapjainak lerakása, majd felépítése hazánkban, a népgazdaság fejlesztése, a népjólét emelése, a tudomány és kultúra felvirágoztatása és honvédelmünk megerősítése. Olyan célok ezek, amelyek lelkesedéssel töltenek el minden becsületes magyar hazafit, munkást, dolgozó parasztot, néphez hű értelmiségit. Részt- venni ezeknek a feladatoknak a végrehajtásában annyit jelent, mint szolgálni népünk felemelkedésének, a szocialista Magyarország megteremtésének, a béke védelmének nagy nemzeti ügyét. Hegedűs elvtárs ezután kifejtette, hogy a kormánynak most a gazdasági kérdések megoldására kell összpontosítania figyelmét. Népgazdaságunk meg tud felelni a vele szemben támasztott követelményeknek, mert fejlett szocialista iparral és ezen belül komoly nehéziparral rendelkezünk és mert mezőgazdaságunkban mindinkább gyökeret ver a szocialista termelés rendje. — Pártunk célkitűzéseinek megvalósítását azonban megnehezítik azok a jobboldali, opportunista hibák — folytatta ezután —, amelyekre a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének márciusi határozata hívta fel a figyelmet, s amelyek a népgazdaság szinte minden területén jelentkeztek. Az iparban az utóbbi időben a nehézipar fejleszté sének elhanyagolása, a mun kafegyelem meglazulása, a tér melés nem kielégítő megszer vezése és egyéb okok követ keztében nem nőtt megfelelően a termelés, megtorpant a munka termelékenységének növekedése és sok iparágban növekedett az önköltség. E hibák kiküszöbölése kormányunk legfontosabb, halaszthatatlan feladata. Mindenekelőtt a nehézipar fejlesztésére kell határozott intézkedéseket tenni Hegedűs elvtárs kifejtette, hogy a kormánynak mindenekelőtt a nehézipar fejlesztésére kell határozott intézkedéseket tennie, mert ez az alapja mind a többi iparág, mind a mező- gazdasági termelés fellendítésének, a népjólét emelésének, a szocializmus építésének. A nehézipar fejlesztésének kulcskérdése az alapanyagipar termelésének fokozása, amire minden lehetőségünk megvan. E lehetőségeket azonban jelenleg még nem használjuk ki megfelelően. Hegedűs elvtárs bejelentette, hogy a sztálinvá- rosi kokszoló első művét már a jövő évben üzembe helyezzük, a rudabányai ércdúsítót legkésőbb 1958-ban üzembe kívánjuk helyezni. Lényegesen fejlesztjük az alumíniumipart Jelentősen növeljük villamosenergiatermelésünket is. Kormányunk meg akarja gyorsítani a tiszapalkonyai erőmű építését úgy, hogy ez az építkezés a második ötéves tervben már befejeződjék. Nagyobb gondot fordítunk a vízienergia kihasználására is. A műszaki színvonal emelésének kulcskérdése gépiparunk fejlesztése és gyártmányaink korszerűsítése. amire alapanyag- iparunk fejlesztése és a baráti államokkal, elsősorban a Szovjetunióval való fokozott együttműködés ad lehetőséget. (Folytatás a második oldalon.) A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. április 14-én ülést tartott. A Központi Vezetőség egyhangúlag a következő határozatot hozta: A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége megállapítja, hogy Nagy Imre elvtárs, úgy is, mint a Politikai Bizottság tagja, úgy is, mint a Minisztertanács elnöke, olyan politikai nézeteket képviselt, amelyek éles ellentétben állanak pártunk összpolitikájával, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népi demokrácia érdekeivel. Nagy elvtárs arra törekedett, hogy fékezze a szocialista építés motorját, a szocialista iparosítást, benne különösen a nehézipar fejlesztését. a falun pedig a termelőszövetkezeti mozgalmat, a falu szocialista átépítésének e döntő módját. Igyekezett háttérbe szorítani, elhomályosítani a párt vezetőszerepét, s megkísérelte szembeállítani az állami szerveket, és részben a Hazafias Népfrontot is a párttal. Nagy Imre elvtárs mindezzel akadályozta a nép jólét emelésének szilárd megalapozását. Nagy Imre elvturs ezen anti- marxista. antüeninista. pártellenes nézetei összefüggő rendszert képeznek, és kiterjednek a politikai, a gazdasági, a kulturális élet legkülönbözőbb területeire. Nagy elvtárs működése súlyos kárt okozott pártunknak, népi demokráciánknak. egész szocialista építésünknek. Nagy elvtárs jobboldali, opportunista politikájának megvalósítása érdekében párísze- rűtlen, pártellenes, sőt frak- ciós módszerekhez folyamodott, amelyek összeegyeztethetetlenek a marxista—leninista párt fegyelmével és egységével. ' A Központi Vezetőség mindezért Nagy Imre elvtársat kizárja a Politikai Bizottságból, a Központi Vezetőségből és visszahívja minden funkcióból, amelyet a párt bizalmából viselt. Tekintettel arra, hogy Nagy elvtárs helytelen nézeteit Farkas Mihály elvtárs hosszú ideig támogatta, a Központi Vezetőség őt a Politikai Bizottságból és a Központi Vezetőség Titkárságából visszahívja és más pártmunkával bízza meg. A Központi Vezetőség Kovács István és Mekis József elvtársakat a Politikai Rifott- .•íág tagjává. Piros László elvtársat a Politikai Bizottság póttagjává egyhangúlag megválasztotta. A felszabadulási verseny megyei győztesei A megyei párt végrehajtó bizottsága értékelte a felszabadulási versenyben legjobb eredményt elért üzemek versenyét, valamint a mezőgazdaság dolgozóinak eredményét. Az üzemek közül első a SALGÓTARJÁNI tűzhelygyár. amely elnyerte a megyei párt- bizottság zászlaját. A második helyezést a Salgótarjáni Üveggyár, a harmadik helyezést a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt újlaki üzemegysége érte el. A második és harmadik helyezett üzemek elismerő oklevelet, az újlaki bányaüzem pedig ezen túl a ,Szabadság-akna“ címet nyerte el. A mezőgazdaság dolgozóinak versenyében a járások közül a legjobb eredményt A SZÉCSÉNYI JÁRÁS érte el. A községek közül a salgótarjáni járásban NÁDUJFALU szerezte meg az első helyet. A termelőszövetkezetek versenyében a GALGAGUTAI TÁNCSICS TSZ bizonyult a legjobbnak. A gépállomások közül A PÁSZTÓI GÉPÁLLOMÁS végezte a felszabadulási versenyben a legjobb munkát. A mezőgazdaság dolgozói versenyének első helyezettjei a megyei pártbizottság és a megyei tanács zászlaját kapják meg. Az állami gazdaságok versenyének értékelése május elseje után történik meg. Érdemes négyzetesen vetni a kukoricát Állattenyésztésünk fejlődésével, a kukoricatermelésnek évről-évre nagyobb jelentősége van. Az állattenyésztés fejlődése megkívánja, hogy a kukorica termelését gazdaságosabbá tegyük, a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával emeljük a holdan- kénti termésátlagot. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a négyzetesen vetett kukorica 4—5 mázsával nagyobb termést ad, a sorosan vetettnél. Nem vitatható tehát, hogy egyre szélesebb körben kell alkalmazni ezen vetési módot. A négyzetes vetés lehetővé te- szi, hogy keresztben-hosszá- ban fogattal, vagy géppel végezzük a kapálást. Biztosítja a növények tenyészterületé- nek jobb kihasználását, és — mint már azt említettük is — a nagyobb termést. Mindamellett vetőmagmegtakarítást is jelent. Megyénk két gépállomása, az erdőkürti és tolmácsi gépállomás rendelkezik négyzetes kukorica vetőgéppel. A napokban Erdőkürtőn és Tolmácson bemutatták a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyéni dolgozó parasztok küldötteinek a gép működését. A bemutató végén a küldöttek egyöntetű véleménye az volt, hogy érdemes alkalmazni, sok munkaerőt megtakarít és nagyobb termést is eredményez. A küldöttek hazamenve beszámoltak a bemutatón látottakról és már meg is kezdődött a termelőszövetkezetek és a gépállomások között a szerződéskötés. Megyénk számos termelőszövetkezete köt szerződést a négyzetes kukoricavetésre. A terv szerint termelőszövetkezeteink ez évben 255 katasztrális holdon termelnek négyzetesen kukoricát. MDP NOGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR. 1955. Április 20. • • llgyiink győzelmének záloga: a nép. a párt és a kormány töretlen egysége Hegedűs András elvtárs a Minisztertanács áj elnöke Az érsekvadkerti gépállomás nagymértékben segíti a termelőszövetkezeteket tavaszi munkáik sikeres elvégzésében. A képünkön Marcsok János, a gépállomás kiváló traktorvezetője a dejtári József Attila TSZ földjén géppel ülteti a burgonyát. >r»yy-rvvvirtf»VV^wyyTGnnfXXX>fXX3O00000CO<XX»CXyXXXX)0C)C<XXXKXi0C)0C>0CXX
