Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)
1955-04-13 / 29. szám
6 SZABAD XOCBAD 1955 ÁPRILIS 13. Időszerű munkák a gyümölcsösben A nagyüzemben, termelő- “ szövetkezetben, vagy Iparból, hivatalból hazatérő dolgozók szívesen és szeretettel foglalkoznak a gyümölcsfaápolással az üzemi gyümölcsösben, s a házi kertben egyaránt. Sokszor felvetődik a kérdés, „meg kellene metszeni a fákat, de kit hívjunk el, mert nem akarjuk elrontani azt, vagy ültetni, permetezni kellene, de ilyenkor mivel is permetezzünk stb.“ Ezeknek a dolgozóknak szeretnék segíteni az alábbi sorokban: Az alakítómetszést már be kellett fejezni, mert a kései metszéssel már a gyümölcsfa által felvett tápanyagból sokat eltávolítunk, mivel a fák a legtöbb tápanyagot a felsőrügyek erőteljes kilhajtásálhoz biztosítják. A tavaszi ültetéshez későn szállított gyümölcsfacsemetéknél a metszést még nem fejezhették be, ezért ott azt a legsürgősebben be kell fejezni. Az alakítómetszésre már sok elméleti eljárási mód jelent meg, ami a gyakorlatban nem minden esetben valósítható meg. Például a fővezérvessző 6—8 rügyre, az oldalvezérvesz- sző 2—4 rügyre, felére, kétharmadára vágása stb. Gyakorlatban az alakítómetszést úgy kell végrehajtani, hogy a visszamaradt részen lévő rügyek mind kihajtsanak és erőteljes hajtást a felső két rügyből kapjunk. A többi rügyekből a visszavágott vessző alapjától kezdve csak 5—10—15 centi- méteres hajtásokat kapjunk, mert ezekből lesznek a legelső termőrészek. Minden metszésnél figyelemmel kell arra lenni, hogy általában a gyümölcsfák gyökérzete olyan nagy, mint a koronája. Ezt nevezzük gyökér- és koronaközti egyensúlynak. Éppen ezért az őszi vagy a most tavaszi ülte- tésű fákat, melyek a faiskolából kisgyökérrel kerültek jelenlegi végleges helyükre, rövidre metsszük. Az oldalvezér- vesszőket a gyökérzet nagyságához viszonyítva a szabályosan felfelé ívelő vesszőknél kifelé álló rügyre, míg a vízszinteshez vesszőt befelé álló rügyre úgy vágjuk vissza, hogy a visszavágott vesszők egy- magasságban vizszintben maradjanak. A metszést a leggyengébb oldalvezér-vesszőhöz igazítjuk és a vízszinteset a többi állásához viszonyítva fel- huzatva felkötjük. A fővezérvesszőt úgy vágjuk vissza, hogy az az oldalvezérek vizszintben álló tetejétől 10—20 centiméterrel legyen magasabb (45 fok szög alatt). A második ágcsoportot 80 cm-re hozzuk ki, de ezt akkor lehet, ha az első ágcsoport visszametszett része eléri a második ágcsoport magasságát, illetve egyenlő magasságban van a második ágcsoport visszametszett oldalvezér vesszejeivel. Ha nem éri el, úgy a felső ágcsoport fog erősen fejlődni és az alsó elmarad. A visszametszett részen gyengébben fejlődött vesszőket, ha 15—20 centiméteresek és vízszintesen állnak, ne bántsuk, érintetlenül hagyjuk, még ha ennél nagyobbak és elága- zottak, az alsó elágazás felett vágjuk vissza (a vessző vastagságának arányosságára vigyázzunk), mert ezen törés alatti részen már termőrügyekkel történő berakodást kapunk. Az így metszett fák erős teherbíró koronával fognak rendelkezni, korán és bőven teremnek. Kiültetés utáni 5—6 év múlva kellő trágyázás, talajművelés és növényegész- ségügyi ápolás mellett darabonként 30—50 kg gyümölcs is leszüretelhető. Ezen alakító metszési módtól az őszibarack és mandula eltér. A fent leírt metszési eljárásnál tehát el kell bírálni, hogy gyümölcsfáink az előző évben milyen fejlődést mutattak és a viszszavágandó hosszúságot ennek megfelelően állapítom meg. A ritkító metszés legjobb ideje mindig a gyümölcsleszü- retelés utáni idő. Most elvégzendő feladatunk közé tartozik a gyümölcsös talajmunkái, úgy mint őszi szántás simitózása, fogasolása, esetleg tárcsázása, de ebben az esetben a tárcsa után boronát akasztunk. A facsíkokat és fák alját pedig mankós ekével szántani, ahol ezt már nem tudjuk végezni, ott ásózni kell. Ahol a szerves- és műtrágyázást nem végezték el, ott termő faegységenként a korona csurgójában 200 kg érett istállótrágyát kell adni az almás termésű gyümölcsfáknak és erre rászórni két kilogramm pétisót, vagy mészsalétromot, melyet 15 centiméter mélyen a talajba művelünk. A fák teljes virágzásában 1 kilogramm mészsalétromot, melyet boronálással dolgozunk be és természetes gyümölcshullás után ismét egy kilogramm műtrágyát adagoljunk gyümölcsfáinknak termőfaegységenként, melyet szintén kapálással, vagy boronálással dolgozunk be a talajba. Csonttárosoknak a fenti mennyiség felét adagoljuk. A gyümölcsfák jól elvégzett, okszerű és szakszerű télvégi permetezéseit az egész nyári permetezésekkel nem lehet pótolni. Éppen ezért igyekezzünk azt az olajos permetézőszer kivételével most rügypattanás és fakadás közötti időben elvégezni. Télvégi permetezés előtt a törzsápolást, kefélést és sebkezelést el kell végezni. Ahol gyengébb paizstetű, levéltetű, lisztharmat, monilia, korompenész stb. betegség lépett fel, ott téli higítású mészkénléveí permetezzünk, melynek 'hektoliterjébe 25 dekagramm vasgá- lic. valamint a rügyfúrók, esze- lények és bimbólikasztók ellen egy kilogramm Hungária Matador, vagy agritox permetezőszer adása ajánlatos és ezzel lemosásszerűen permetezzük meg fáinkat. A gyümölcsfa olajos per” metezésével már késtünk, az esetleges használatánál nagyon kell vigyázni, mert a rügyekben kárt tehetünk. Ezt követően piros- és fehérbimbós állapotban 0.5—1 százalékos bordóilével, melyhez főleg a gyümölcsöt megférge- sítő, poloskaszagú darazsak ellen hektoliterenként 1 kg Hungária Matador vagy agritox permetezőszert adunk. Ezzel tökéletesen, s ködszerűen permetezzük meg fáinkat. Az agritox permetezőszernek nagyon jó tulajdonsága mellett van egy rossz oldala, hogy a fák alatt termelt köztes a szertől doh-szagot kap, ezért ennek használatánál a későbbiekben vigyázzunk. Vaszilkó Ferenc vez. főkertész, Magyarnándor Á. G. DOLGOZÓ PARASZTOK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK, SZÖVETKEZETI TAGOK! Kössetek bika (tinó) hizlalási szerződést i Előleg 300 forint, ezenkívül ! 400 forint adókedvezmény a j sajátnevelésű. vagy 6 hónapnál ; nem idősebb korban a szerződő gazda által megvásárolt Jószág után. | Átvételi ár: 9. 10. 11.— forint» a minőségi osztályzatnak megfelelően. NÓGRADMEGYEI ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT Salgótarján. Karancs u. 7. sz. Férfi ing és nyakkendővásár A KISKERESKEDELMI VÁLLALAT 57. ÉS 71. SZ. ÁRUDÁIBAN ❖ Álperi-, sefir-, puplin-ingckben, műselyem- és tisztaselyem I nyakkendőkben hatalmas választék HÍREK A kulturális seregszemle kprzeti bemutatói április 17-én. Salgótarjáni járás: Homok- terenye, Zagyvapálfalva üveggyári körzet. Balassagyarmati járás: Nóg- rádkövesd, Drégelypalánk. Patak, Patvarc. Rétsági járás: Diósjenő, Nőtincs. Pásztói járás: Palotás. * Zsúfolt nézőtér előtt hatalmas sikerrel adta elő az acélárugyári kultúrotthon „Petőfi“ színjátszó csoportja szombaton és vasárnap Fehér István: „Egy marék boldogság“ című háromfelvonásos, zenés, énekes, táncos bohózatát. A darabot ma és holnap este adják még elő az acélgyári kul- túrotthonban. . * A bencurfalvi községpolitikai terv szerint a községben sor kerül mintegy 150 méter hosszú útszakasz burkolására, egy 300 méteres útszakasz megjavítására. Elkészül egy új híd, valamint megjavítják a régi hidakat. Körülbetonozzák a község kútjait. Űj itatóvályúk beszerzése is szerepel a községpolitikai tervben. A község dolgozói a terv kivitelezésére jelentős társadalmi munkát vállaltak. ★ A herencsényi és cserhátsu- rányi pedagógus szakszervezet, valamint a DISZ-szervezet közös rendezésében hétfőn mutatta be Kacsóh: „János vitéz1’ c. dalművét a herencsényi kultúrotthonban. ★ A balassagyarmati Rákóczi úti általános iskola hálazászlóinak anyagát a Gyógyszerellátó Vállalat és a földművesszövetkezet járási központja adta. A pajtások utazási költségét az Útfenntartó Vállalat fedezte. A Szülői Munka- közösség pedig Szántó és Sztrés elvtársnők vezetésével vállalta és elvégezte az úttörők apró zászlócskáinak összedolgozását. * NÓGRÁD MEGYÉBEN 1955 első negyedében az előző évnegyedhez képest 27.9 százalékkal növekedett az az ösz- szeg, amelyet takarékbetétben gyűjtenek a dolgozók, hogy azon később nagyobb bevásárlásokat eszközölhessenek. ★ A KÖNNYŰIPARI MINISZTÉRIUM balassagyarmati ipari iskolája új nevét kap. Az iskolát Szondy Györgyről, Dré- gely-vár jobbágyszármazású várkapitányáról nevezik el. A névadó ünnepséget előreláthatólag a vár elesténeik 403. évfordulója alkalmából tártjaik. Erre az alkalomra az iskola diákjai kultúrműsorral egybekötött munkás-paraszt találkozót rendeznek a drégelyi vár romjainál. ★ NÖGRÁD MEGYE TBC- Gondozó Intézete Emyőfény- képszűrő szolgálatának dolgozói első negyedéves tervüket 40 százalékkal túlteljesítették. A tervben előírt 25 000 szűrővizsga helyett 35 000-ret végeztek. A szűrés szép eredményéhez hozzájárultak azok az üzemvezetők, tanácselnökök, oktatási osztályvezetők, akik részt vettek az előkészítő munkában és szervezésben. ★ A KÖNYVTÁROSOK felszabadulási versenyében a népkönyvtárak között a salgótarjáni járásban Somoskőújfalu, a balassagyarmati járásban Er- sekvadkert, a szécsényi járásban Bencurfalva, a pásztói járásban Kálló, a rétsági járásban Nagyoroszi lett az első. önálló községi népkönyvtáraik közül első Szécsény, második Kisterenye. A járási könyvtárak sorrendje: 1. Balassagyarmat, 2. Rétság, 3. Pásztó. Az első, második és harmadik helyezést elért könyvtárak könyvtárosai értékes jutalmat kupit nak a megyei könyvtártól, A Magyar Népköztársasági Kupáért Salgótarjáni Bányász-Nyíregyházi Építők 4:1 (2:1) A Salgótarjáni Bányász pályán erre a mérkőzésre már 3500 néző gyűlt össze. A Bányász a következő összeállításban kezdte a mérkőzést: Oláh — Kiss. Dávid, Oláh II, — Szojka, Vasas. — Bab- lena. Csuberda, Csáki. Neusel. Tőzsér. A csapat ebben az összetételben is nagy fölényt harcolt ki, s teremtett sok veszélyes helyzetet a nyíregyháziak kapuja előtt, de a vendégcsapat jól tömörülő védelme megakadályozta a nagyobb arányú győzelem elérésében a salgótarjániakat. Sokszor 8 emberrel is védekeztek a vendégek, s elöl csak a két szélső és Kerte- si volt, akik azután néhányszor előre vágott labdákból igyekeztek támadást Indítani. A nagy fölény dacára is csak a félidő közepetáján sikerült gólt elérni a Bányásznak, amikor Is Csáki labdájával az előrehúzódó Szojka mintegy 18 méterről szép gólt lőtt Mészöly hálójába. Ezután újabb fergeteges hazai tá. madások következtek, amelyeket a csapat új balszárnya indított. Neusel—Tőzsér volt a labda útja. s a fiatal balszélső erős lövése a nyíregyházi kapu hálójába kötött ki. 2:0. A gól után kissé könnyel- müsködött a hazai védelem, amely megbosszulta magát. Gre- hely. a nyiregvázlak balszélsője elfutott a labdával, s éles beadása a kapujából kimozduló Oláh mellett elsuhant, s a berohanó Oláh II lábáról a hálóba vágódott, 2:1. A félidő végéig már hiába támadott a hazai csapat, újabb gólt nem tudott elérni. A második félidőben újabb hazai támadások zúdúlnak a vendégek kapujára, mely végén Csáki lövésével szemben tehetetlen volt a nyíregyháziak kapuvédöje, s máris 3:1. öt perccel később pedig Csáki futtatta jól labdával Bablen^U, akinek hatalmas lövé. sét a hálóba védte Mészöly. 4:1. A hazai csapat kissé engedett a nyomásból, s néhány támadást vezettek most már a vendégek is. Oláhnak Lenövai, majd pedig Grehely elől kellett merész bele- vetődéssel menteni. Kertesi előtt nyílott még gólszerzési alkalom, de kivárt, s a keresztező Kiss elvette a nyíregyházi csatártól a labdát. A hazai csapat most már könnyen, szinte könnyelműen Játszott tovább. Akadt még több gólhelyzet a nyíregyházi kapu előtt, de Csáki. Csuberda és Neusel sem találta el a kaput. Mezőnyjáték közben ért véget a mérkőzés. Egyénileg a hazaiaknál: Oláh jól védett, azonban a gólt is védeni kellett volna. Kiss és Dávid igen jól játszottak. Oláh II. nem igen állt a szélsőjére, s még mindig nem láttunk tőle egészséges felszabadító rúgásokat. Ha a gólnál nem teszi bele a lábát, úgy a labda elkerülte volna a kaput. Szojka volt a mezőny legjobbja. Nagy területen játszott. Mind a védekezésben, mind a támadásban alaposan nagy munkát végzett. Vasas nem találta a helyét. Bablena gyors elfutásaival tűnt ki. Csuberda keveset lőtt kapura. Csákinak nem sikerültek a lövései. Neusei és Tőzsér balszárny volt a csatársor legjobb része. Neusell jól küzdött s lőtt Is kapura. Azonban neki a gyorsaságát kell még fokoznia. Tőzsér igen jól és lendületesen, keményen játszott. Gólja szép volt. Egervári játékvezető a mérkőzést jól vezette. Salgótarjáni Vasas-Perecesi Bányász 3:2 \0:0) Salgótarjánban a Bányász pályán kissé hűvös időben mintegy 1000 néző előtt mérkőzött meg a két csapat a bajnoki pontokért. Bállá játékvezető sípjelére a következő összeállításban lépett pályára a Vasas: Czuder — Való- czi, Csincsik, Rákóczi — Tóth. Badics — Horváth, Rigó, Nagy, Lahos, Alföldi. Csapkodó játék folyt az első félidőben, s úgyszólván egyik kapu előtt sem volt veszélyes helyzet, mert a körüményeskedü csatárok nem jutottak át a védőkön. A hazai csapat volt talán valamivel többet támadásban, de Krajnyák kapujára nem igen jelentettek veszélye Azt lehet mondani. hogy a kitűnően Játszó pereces! középhátvéd Szín, — aki a mezőny legjobbja volt, — sokszor egyedül verte vissza a hazai csatárok támadásait. A Vasas kapujánál pedig Rákóczi, Csincsik és a két fedezet, Tóth és Badics volt nagy formában és hárította a támadásokat. így az első félidő gól nélkül telt el. A második félidőben már a haza!- csatárok nagyobb lendülettel játszottak, do nem volt szerencséjük sokáig. Nagy már csak a kapuvédővel állt szemben, de nem tudta elgurítani mellette a labdát. Majd a fiatal Horváth két Ízben Is az üres kapu előtt tisztán kapta a labdát, de rosszul gurított mindkét ízben, s igy a biztos gólhelyzet kihasználatlanul maradt. Végre a 25-ik percben gólt ért el a hazai együttes. Szin felvágta a 16-on belül Nagyot. A megítélt 11-est Lahos értékesítette. Azonban nem sokáig örülhetett a hazai együttes a vezetésnek, mert egy védelmi hibából kiegyenlített a pereces! középcsatár. Ugyanis Czudor röviden öklözött labdáját Gorlbusz a hálóba lőtte. 1:1. Nagy küzdelem folyt az újabb gólért, melyet a hazaiaknak sikerült elérni. Egy jó támadás után Lahos volt újból eredményes. Azonban a hatalmas lelkesedéssel játszó perecesiek újból kiegyenlítettek Grelbusz révén, 2:2. Már már úgy látszott, hogy a mérkőzés eldöntetlen eredménnyel végződik, amikor a befejezés előtt pár perccel egy gyors Vasas támadás végén Nagy lövésével szemben tehetetlen volt a pereceslek kapuvédője, s így végeredményben a nagy küzdelemből megérdemelten került ki győztesen 3:2 arányban a Salgótarjáni Vasas csapata. A hazai csapat védelméből Csincsik és Rákóczi játéka emelkedett ki. Tóth és Badics fedezetek játéka hétről hétre javul, s a legjobb csapatrérzt alkotja ez a két fiatal. A csatársorból Lahos és helyenként Alföldi játéka említhető. Bállá Játékvezetőtől sokkal többet vártunk. Mint NB 1-es játékvezetőnek sokká) körültekintőbben és kevesebb hibaszázalékkal kellene vezetnie mérkőzést. Igen sokat tévedett Bállá mindkét csapat rovására. Az egész magyar nép jogos kívánsága az 0/impiász budapesti megrendezése Mint már ismertettük lapunkban, Budapest kérte az 1960. évi Olimpiai játékok megrendezésének jogát. Most választ adunk arra. miért kéri Budapest és miért remélheti joggal, hogy kérését az illetékesek teljesítik. 1896-ban az első olimpiai játékok megrendezését Athénre bízták. de amikor kétségessé vált, hogy a megbízatást a görög város vállalja-e, akkor felmerült annak a lehetősége, hogy Magyarország rendezze meg a mil- leneumi ünnepségek keretében az olimpiát. Mint ismeretes. Athén mégis megrendezte az olimpiai játékokat. Azóta már Budaoest többször jelentette be igényét az olimpiász megrendezésére. de nem teremtette meg azokat a lehetőségeket, amelyekre a kérés teljesítése érdekében sikerrel hivatkozhatott volna. A sportkedvelők és a sportolók nyomására ugyan már többször Is napirendre tűzték a stadion építését, de az akkori kormányzat csak Ígérgette az építkezést. Budapest kapja. Bizalommal nézünk az Olimpiai Bizottság döntése elé annál is inkább, mert az egész magyar nép kívánsága az Olimpiai játékok budapesti megrendezése. Fővárosunk a kontinentális utak. vasútvonalak és vizlutak egyik Jelentős csomópontja. Ezenkívül kitűnő éghajlata és pompás fekvése is kivételesen alkalmassá teszi fővárosunkat az olimpia megrendezésére. A felszabadulási természetjáró terepverseny eredményei Az április 3-án, hazánk fel- szabadulásának 10-ik évfordulója tiszteletére megrendezett természetjáró terepverseny végeredménye a következő: 1. Salgótarjáni Általános Gimnázium 146 hp. Vezető: Fries Gy. 2. Salgótarjáni Általános Gimnázium II. 163 hp. Vezető: Keresztényi E. elvégzése mellett ilyen irányú vágyát is~i tette és felépítette Európa legszebb, legszakszerűbb é lóban monumentális sport! ményét, a Népstadiont. , eredményeink elsősorban 1948. és 1952. évi olimpián tott győzelmek, továbbá a ban. vívásban, öttusában, kozásban ás kenuzásban, kában. úszásban, vizilab és nem utolsó sorban a ] rúgásban a világ- és Ei bajnokságban elért győz ős helyezések a világ érdél séaek középpontjába helj Budapest sportját. így jogg mélhetjük, hogy az 1961 olimpiász megrendezésének 3. Salgótarjáni Bányász 368 hp. Vezető: Becht V. 4. Fáklya SK 600 hp. Vezető: Kormos G. 5. Salgótarjáni Törekvés 653 hp. Vezető: Hajdú M. 6. St. Bányász 661 hp. Vezető: Osztermaier. A versenybíró Halász Miklós volt. SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrádmeqyel Párt- blzottsáqának lapja Felelős kiadó- Hajdú 'ózsef Szerkesztőces é. kiadóhivatal Salgótarján, Damjanich út 2. Szikra Lapnyomda Budaoest. Vili Rökk Szllárrt-n t Felelős vezető: Kulcsár Mihály Sportkitüntetés Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából az OTSB elnöke a testnevelés és a sport területén végzett kiváló és fáradhatatlan munkájuk jutalmául Kaszás Andrást, a Nógrád megyei Testnevelési Sport Bizottság elnökének a „Testnevelés és a Sport kiváló dolgozója” kitüntetést adó-: mányozta. Megyénk sportvezetőjének kitüntetéséhez ezúton is gratulálunk. Tegyük tömegsporttá a természetjárást Nógrád megyében Népünk kulturális színvonalának egyik fohmé ő^e, hogy menynyien vesznek részt a különböző színházi- és filmelőatíásokon, mennyien vásárolnak könyvet, mennyien veszik igénybe a könyvtárakat. A kiállítások, tárlatok, múzeumok látogatóinak számából is következtetni lehet a kulturális érdeklődés mértékére. Ugyanilyen fokmérője a testkultúrának a sportolásban résztvevők száma. Érdekes képet nyújt a nézőközönség érdeklődési köre is. Vannak sportágak, amelyek hamar meonye ik az érdeklődést és sokan kezdik művelni. Vannak viszont sportágak, amelyek megmozgatnak ugyan tízezernyi nézősereget, de viszonylag kevés bennük a ténylegesen sportoló. Sokat lehet vitat! ózni egyes sportágak jelentőségéről nem a csúcsok és eredmények tekintetében, hanem a sportágnak a test izomzatát és az erkölcsi tulajdonságokat fejlesztő határáról. A vitát az dönti el: melyek azok a sportágak, amelyek íízése révén korra, nemre és különösebb képességekre való tekinet nélkül mindenki edzheti testet. A természetjárásban kétségkívül megtaláljuk azokat a tényezőket, amelyek alkalmasak mind fizikai, mind szellemi vonatkozásban az ember egészséges »fejlesztésére. Igen nagy a számuk azoknak, akik a természetjárásnak hódolnak, mégis meg kell állapítani, hogy koránt sincs olyan fejlődés ebben a sportágban, amelyet elvárhatunk. A felszabadulás után a „tilos” táblák lekerültek a hegyvidékek legszebb helye rői, s így hozzáférhetővé vált dolgozóink számába hazánk legszebb hegyvidékei, a fciztcsí'ott fizetett szabadság és a sport erőteljes állami támogatása réven. Ennek több okát Is találjuk. Talán a legelső, hogy sportszervezeteink túlságosan a versenyzést tartották szem előtt. A versenysport támogatása és felkarolása mellett elfelejtkeznek a testnevelésről, azokról a tömegekről, amelyek szívesen sportolnának, de szerónv kétségeikkel nem mennek rtlé^kal-. labd'rúoó-ná- lyára, vagy tornaterembe menni. Persze tévedés lenne azt hinni, hor»y a természet járáshoz nem kellenek képességek és a természetjárásnak nem lenne olyan áqa. amelyben verseny is lehetséges. Nem mondhatjuk, hogy a természetjárás vezetői nem vetették fel a sportáguk fontosságát. Számtalanszor megtörtént ez, határozott kérések formájában is. A Szabad Nép 1P54. áprihs 10. számában vezéreiket szentelt a ter- mészet’árásnak. Sajnos, sem a soortegyesületek, sem pediq a TSB-k nem használ ák fel kellően ezt a figyelmeztetés*. Az MDP Központi Vezetőrége múlt évi decemberi határozatában is kimondta, hogy a természetjárást tömegsporttá kell tenni. Ha voTak is a sportszervek központéiban törekvések a természetjárással való fokozottabb foglalkozásra, azok megfeneklettek a sportköröknél. Esetleg csak akkor adtak serítséget a természetjáró szakosztályoknak, amikor azt hallották, hegy azok természetjáró versenyt rendezrek. Már pedig éppen az volt a hiba másik része, hogy társadalmi szövetségeink e sportágnak túlságosan a verseny Jellegét emelték ki. A Központi Vezetőség határozatát az ország társadalmi természet áró szövetség megtárgyalta és ismét leszögezte azt. amit „A testnevelés és sport 1S55. évi munkaprogramja” is tartalmaz: „ ... A turisztika elsősorban tömegmozgalom és nem verseny- sport. A dolgozók és az ifjúság egészségének megőrzése, fejlesztése, a honvédelmi és általános természettudományi, földrajzi, történelmi ismeretek megszerzése a fő feladat a tömegeket mozgósító természetjárásnak. Az ország valamennyi sportkörének a természetjáró szakosztályainak elsősorban ezeket a feladatokat kell maguk elé tűzniök és megvalósí- taniok.” E feladat elvéqzését kell segítenie mind az MTSS-nek, mind a járási TS3-knek és a sporteqye- sületekr.ek. Te mészstjáró szerveink pedig tanulmányozzák a természetbarátok és a Munkás TE mimkástúrista mozgalmát, használják fel a helyes tapasztalatokat. Nagy segítséget nyújthat a természetjárás kiterjesztéséhez a Szovjetunió természetjáró és alpinista sportja és a szomszédos baráti Csehszlovákia, Románia, Lengyelország fejlett természetjárása és alpinizmusa. Fog on tehát össze megyénk sporttársadalmának minden egyes t*g?a, hogy a széles néprétegek közkincsévé tegyük az egészséget^ az erőt, ügyességet és a hasznos szellemi tulajdonságokat fejleszti természetjárást.
