Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)
1955-04-13 / 29. szám
2 SZARAI) mRÄn 1955 Április 13, PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * A kollektív vezetés erősítése a falusi pártmunka megjavításának fontos feltétele A KOLLEKTIV vezetés, ** a pártvezetés elve megköveteli, hogy minden fontos kérdést a pártvezetőségek, a pártbizottságok közösen vitassanak meg, s döntsenek annak végrehajtásában. Egy-egy határozat meghozatalánál azonban nemcsak a vezetők véleményét kell figyelembe venni, hanem a széles tagságét is. A vezetőknek, bárhol dolgoznak, véleményük kifejtése közben állandóan szem előtt kell hogy tartsák az ott dolgozó kommunisták véleményét, egészséges javaslataikat. Ez erősíti a pár- tonbelüli demokráciát is. A kollektív vezetés elvének megsértése a személyi kultuszhoz vezet, amely ártalmas és megengedhetetlen. Csak a kollektív vezetés biztosítja a határozatok helyességét és annak végrehajtását. Ahol a tagság véleményét figyelmen kívül hagyják, ahol egyes személyek, vezetők döntenek fontos kérdésekben, ott feltétlen leszűkítik és megbénítják a lehetőségeket, figyelmen kívül hagyják a kollektíva kimeríthetetlen erejét. Az így hozott határozatok egyoldalúak, nem tükrözik a párttagság véleményét kellőképpen, s nem is érzik úgy magukénak. — Mi a három forradalom tapasztalataiból tudjuk — mondotta Sztálin elvtárs —, hogy száz egyénileg hozott határozatból, amelyeket nem ellenőrzött, nem módosított a kollektíva, kilencven határozat egyoldalú, fi AJÄT MUNKÁNKBAN tapasztalhatjuk, ahol rendszeresen érvényesül a kollektív vezetés elve, ahol a pártbizottság, a párt-végrehajtóbizottság, vagy az alapszervezeti vezetőség alapos körültekintéssel megvitatják a feladatokat, közösen döntenek a kérdésekben, közösen hozzák a határozatokat, ott feltétlen megvannak az eredmények is. Ahol viszont nem érvényesül a kollektív vezetés, ott minden tekintetben az ellenkezője tapasztalható. Nem ülésezik a vezetőség rendszeresen, vagy a taggyűlés beszámolóját a titkár egyedül készíti el és terjeszti elő, ami rendszerint unalmas és elsősorban ebből adódik, hogy a taggyűlések ezeken a helyeken nem elég színvonalasak. Pártmunkánk színvonalát csak akkor tudjuk a növekvő követelményeknek megfelelő mértékben emelni, ha a kollektív vezetés minden párt- szervezetünkben teljes egészében gyakorlattá válik, s kemény harcot folytatunk a személyi kultusz ellen. A kollektív vezetés megsértését jelenti a bírálat elfojtása is, amely gyakran abból ered, hogy egyes funkcionáriusok el- bizakodottá válnak és csalhatatlannak képzelik magukat. Semmibe sem veszik munkatársaik, az egyszerű párttagok és pártonkívüliek véleményét. Nem kérik segítségüket, elvárják, hogy minden tekintetben az legyen a „helyes“, amit ők mondanak. A kollektív vezetés alapvető fontos része az, hogy a párttagokat vonják be a párt politikájának megvitatásába, kialakításába és végrehajtásába. A MIKOR A PÁRTTAGOK megvitatják egy párthatározat helyi végrehajtásának módját, ezzel beleszólnak a párt politikájának a vitelébe. A helyi politika kialakítása csak kollektív munkával képzelhető el, ha munkába állítjuk az aktívákat, ha bevonjuk az egész tagságot. Ez segíti a káderek nevelését is. Amikor egy-egy kérdést megvitatunk, ahol többen kifejtik vélemé- hyü'ket, kicserélik tapasztalataikat, ezzel feltétlen nevelődnek kádereink, szélesedik a látókörük, megismerkednek az (lettel, növekszik aktivitásuk. Legtöbbször, amikor egy-egy helyen nagy a siránkozás, a párttagság gyenge aktivitása miatt, nem azt jelenti, hogy ezek az emberek valami különös tulajdonsággal rendelkeznek, hanem azt, hogy nem vonják be e párttagokat az őket érintő, őket érdeklő dolgok megvitatásába, nem kérnek véleményt, nem adnak megbízatást és nem engedik képességeiket kibontakozni. Sokan nem ismerték még fel, vagy nehezen akarják felismerni, hogy a párttagság nagyfokú aktivitása és öntevékenysége a párt legyőzhetetlenségének egyik legfőbb forrása. Ezt a történelem tapasztalatai számtalan példával tudják igazolni. J ÁRÁSUNKBAN is szokásos a hasonló siránkozás. Mikor a múlt ősszel megkaptuk a választásokkal kapcsolatos feladatokat, azokat helyi viszonylatra vonatkoztatva alaposan megvitattuk, konkrét megbízatást adtunk háromezer aktívának, ezzel elértük, hogy a részükről addig ismeretlen munkát is jól elvégezték. Elvégezték azért, mert mindegyik konkrét megbízatást kapott, mert minden aktívával közösen beszélték meg a feladatokat, ez. volt az eredmények titka és az aktívák lelkesedésének titka is. Aktivitásukat pedig az adta, hogy az ő véleményük is helyet kapott a helyi politika kialakításában, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségérzetük. A kollektív vezetést a párt szervezeti szabályzatának szigorú betartása biztosítja. A kollektivitás elve következetes megvalósításának egyik legfontosabb feltétele az, hogy szigorúan betartsuk a pártszervek választásáról és időközökben történő beszámolásáról a szervezeti szabályzatban leszögezett követelményeket. A kollektív vezetést éppen az teszi erőssé, hogy nemcsak a vezetők személyes tapasztalataira, hanem a párttagság gazdag tapasztalataira is támaszkodik. A párttagságot be kell vonni a vezetésbe és ellenőrzésbe, ez nagyban fokozza a párttagok aktivitását, a pártszervek felelősségét és fokozza a párt- szervezetek harcképességét. Éppen ezért súlyos mulasztásokat követnek el ott, ahol nem tartanak rendszeres taggyűléseket, ahol figyelmen kívül hagyják a szervezeti szabályzatban előírt követelményeket. A kollektív vezetés alapvető fontos része, hogy a párttagokat vonjuk be a párt politikájának megvalósításába, kialakításába és végrehajtásába. Ehhez az szükséges, hogy élénkké és tartalmassá tegyük a pártéletet, rendszeresen tartsuk meg és jól készítsük elő a taggyűléseket, az aktíva-értekezleteket. Ne unalmas, sokszor elcsépelt dolgokat, hanem fontos, eleven, a párttagságot, tömegeket érdeklő kérdéseket vitassunk és a felvetett helyes javaslatokat a lehetőségek szerint valósítsuk is meg. A párttagság egészével kell kialakítani az egészséges helyi politikát. Persze a helyi politika kialakításánál mindig a párt általános politikáját kell szem előtt tartani és minden tekintetben azt kell elősegíteni. 'C’ ZEN KÖVETELMÉNYEK állnak a felsőbb szervek, a pártbizottságok előtt is. A pártvezetés lenini elvének súlyos megsértése a túlzott kooptálás, amely még nagyon sokszor előfordul a pártszer- vefenél. Ez azért is súlyos hiba, mert a kooptált funkcionárius nem érzi a teljes felelősséget a párttagság iránt. A különböző plénumokon, taggyűléseken, vezetőségi üléseken, vb-üléseken stb. minden tag egyforma joggal rendelkezik és egyforma joggal kell, hogy bekapcsolódjon a vitába, személyre, funkcióra való tekintet nélkül vesse fel észrevételeit, pártszerű és építő bírálatával segítse a feladatok megoldását. Nem szabad megtűrni, hogy a választott szervek bármelyik tagja is több jogot formáljon magának, mert ez a személyi kultusz elősegítését táplálja, a parancsolgatáshoz, az utasítga- tásokhoz vezet. Nem szabad magát a kollektíva fölé helyezni egyetlen vezetőnek sem, mert ilyen esetben a pártvezetésből ügyintézőkké válnak, elszakadnak a tömegektől, figyelmen kívül hagyják az alulról jövő bírálatot, súlyosan megsértik a kollektív vezetés elvét. A kollektív vezetés teljes érvényesüléséhez szükséges az, hogy pártfunkcionáriusaink rendelkezzenek azokkal a jó személyi tulajdonságokkal, amelyek az igazi kommunistát jellemzik. Ilyen tulajdonságok a szerénység, a munkatársak megbecsülése, a tömegek alkotó erejébe vetett mélységes hit. A FUNKCIONÁRIUSOK ne egyéni szereplésre, dicsőségre törekedjenek, hanem figyelmesen hallgassák meg,. tanulmányozzák mások véleményét, használják fel munkájukban. Mindenkor fogadják el a helyes, pártszerű bírálatot. Biztosítani kell a bátor, szabad kritika légkör kialakulását, elő kell segíteni az alulról jövő bírálat kibontakozását. Ahol nem mernek bírálni, ahol elnézik a hibákat, vagy megdorgálják a bírálót, ott nincs, nem is lehet kollektív vezetés. A kollektív munka nem jelenti a személyi felelősség csökkentését, sőt jobban megköveteli azt. Amikor a kollektíva határozatot hoz, kijelöli a felelősöket, utána a személyeknek gondoskodni kell a határozat végrehajtásáról, a végrehajtás ellenőrzéséről, Vagyis személy szerint felelősséget kell vállalói a kollektíva el-fett a rábízott, az* általa végzett munkáért. A kollektív Vezetés területén az utóbbi időben vannak eredmények, amely elsősorban a felsőbb szerveknél mutatkozik meg, például a járási párt-végrehajtó bizottságok rendszeresen megtartják a vb-üléseket, pártbizottsági üléseket, aktíva-értekezleteket, amelyek elősegítik a kollektív vezetés érvényesülését, a pár- tonbelüli demokrácia erősödését, az aktivitás fokozását, a kritikai légkör megteremtését. Hiányosság még, hogy egy- egy plénumon sokszor, sőt rendszeresen ugyanazok a személyek nyilvánítanak véleményt, a kollektíva többi tagjai pedig, nagyon kevés esettől eltekintve passzív szemlélői az eseményeknek. Ezek a hibák gátolják még a kollektív munka egészséges fejlődését. Súlyosabb problémák vannak az alapszervezeteknél, ahol nem tartanak rendszeres vezetőségi üléseket, sőt vannak olyan községek, ahol hónapok is eltelnek anélkül, hogy vezetőségi ülést tartanának. Nagyon ritkán, de még mindig tapasztalható a taggyűlés elmulasztása, vagy az önkényes- kedés, parancsolgatás, a bírálat elfojtása is egyes vezetők részéről. Z ELŐTTÜNK ÁLLŐ feladatok megkövetelik- sürgősen felszámoljuk az e téren fennálló hiányosságokat, hogy szigorúan betartsuk a szervezeti szabályzatban a kollektív vezetés biztosítására előírt pontokat. A párt valameny- nyi vezetőszervének munkájában érvényesülni kell a pártvezetés legfőbb lenini elvének, a kollektív vezetésnek. Küzdeni kell a marxista— leninista párttól idegen személyi kultusz ellen. Csak így tudjuk megjavítani falusi pártmunkánkat. Cservák István, a szécsényi járási pártbizottság első titkára, Érden&es tanulni a tapasztaltabbaktól A gnnnkamódsz erátadás eredményei a Tűzhelygyárban Dolgozó nők és férfiak ülnek a gyorsanforgó csiszoló- korongok előtt. Lábuknál ott fekszenek' a már megmunkált tüzelőajtókeretek, saroklécek, sütőajtókeretek, hamutartó ajtók, lábalátétek stb. — tűzhelyhez szükséges alkatrészek. A gépek előtt ülő dolgozók — Muflár György, Teke József finomcsiszolók, és György András durvacsiszolón kívül — többnyire új munkások. Alig pár hónapja, hogy a csiszolóban dolgoznak. Teljesítményük még messze mögötte van a régebbi dolgozók teljesítményének. A csiszolási munka nem olyan egyszerű. Fortélyos munka. Szakértelmet és kézügyességet igényel. Emellett piszkos, olajos. így az utóbbi években a legnagyobb munkaBrövándcrlás ebben a műhelyben volt. Az új munkások az első hónapokban a teljesítmény terén nagy eredményt nem tudtak felmutatni. 600—700 forintot kerestek. — ezért sokan elhagyták a csiszoló üzemeket. Keveset is törődtek a dolgozókkal. Nem magyarázták meg a munkaíogásokat. Ha netán mégis akadt olyan dolgozó. aki a kezdeti nehézségektől nem rettent vissza, az a csiszolási munkától nem szívesen vált meg. — Minden új dolgozó először a durvacsiszolással kezdi a munkát. Több hónapi gyakorlat után, ha bizonyságot tesz képességeiről és tökéletesen elsajátítja a durvacsiszolást, akkor átkerül a finomcsiszoláshoz, mondja — Rátkai elvtárs. a csoportvezető. — Az elmúlt évben még nagy gondot okozott az alkatrészek csiszolása, mert munkásaink állandóan váltakoztak. Rengeteg tépelődés és megbeszélések után Juhász elvtárs művezetővel együtt elhatározták, hogy rendszeresen foglalkoznak az új dolgozókkal, átadják ne*kik munkamódszerüket, hogy a tűzhelygyártásban semmiféle fennakadás ne legyen. Rátkai elvtárs és Juhász elvtárs állandóan figyelemmel kíséri a dolgozók teljesítményét és amikor a bérelszámoló irodától megkapják a 100 százalékon alul teljesítők névsorát, közösen megbeszélik, hogy melyik dolgozóval kell foglalkozni. A munkamódszerátadás bevezetése óta nem egy olyan dolgozó teljesítménye jelentősen felemelkedett, mint Tőzsér László fiatal DISZ-tag, aki alig két éve került az üzembe, amikor a durva esi- szolókoronghoz tették, hónapokon keresztül alig tudott 600—700 forintot keresni. Ezzel szemben ma keresete 1300— 1400 forint. Teljesítményéről és keresetéről Tőzsér László DISZ-tag ezeket mondja: — Mint olajozó gyerek kezdtem a csiszolóban, majd koronghoz kerültem. Nehezen ment a munka. Nem értettem a fogásokat. El is keseredtem. Itt akartam hagyni a műhelyt, de Rátkai elvtárs, amikor panaszkodtam neki, felkarolt. Abban az időben a csiszolópor is elég rossz volt. így bizony a kevés fizetésből le- génykedni nem nagyon lehetett. — Volt benned egy kis nem akarás is — veti közbe a szót Rátkai elvtárs. mert amikor már ismerted a munkafo-' lyamatokat ahelyett, hogy komolyan végezted', volna a munkádat, sokszor játszottál. — Igaza van János bácsi, de megfogadtam a tbnácsát, állandóan figyeltem \ az idősebb munkások kézmozdulatait és sikerült tökéletesen 'elsajátítanom a csiszolást. Ez'év három hónapjában átlagosan 160— 180 százalékra teljesítettem tervemet. Április 7-éii 190 százalékot értem el. Igaz-e, Jani bácsi? { — Igaz. fiam. Lé! siszoltál 550 darab lábalátéte7j 70 darab sütőajtókeretet, U -ván és 800 darab sarokul finoman. De enne!- ‘ 1 menyét egy kis akarattal túl is szárnyalhatnád. b «Imult hónapban 1314 forintot kerestél. Ha egy kicsit szorgalmaznád, 200—300 forinttal emelhetnéd keresetedet. — ígérem, Jani bácsi, hogy miután megnyertem Kuloványi Miklóssal szemben a párosversenyt 161 százalékos átlaggal, most május 1. és a DISZ-kongresszus tiszteletére, ha minden feltétel biztosítva lesz, termelésemet 15—20 százalékkal növelem. Január hónaptól mintegy 30 dolgozónak adta át munka- módszerét Rátkai és Juhász elvtárs. Január 5-e óta 20 új dolgozót vontak be a munkamódszerátadásba, akiknek teljesítménye átlagosan 73 százalék volt. Több mint másfél hónapig tartó munka eredményeként 20 dolgozóból 14-en 100 százalékon felül teljesítették tervüket. Nyerges Miklós új munkás 124, Parádi Lajos 108, Huszkó Pál 123, Sáry Ágos 136 százalékot ért el. összesen 119 százalékos átlagteljesítményt értek el a munkamódszerátadásban részt» vett fiúk. ami közel 300 darab tűzhelyhez biztosította az alkatrészeket. Március 1-én 20 dolgozóval indult meg a gyakorlati tanfolyam. Ez a tanfolyam kevesebb eredményt hozott, mint az előző, mert a 65,5 százalékos teljesítményt 91 százalékra emelték. A legjobb eredményt Angyal Béla ifjúmunkás érte el, aki 120 százalékot teljesített a durvacsiszolásnál. Pityi József és Parádi János finomcsiszolók hasonló jó eredményeket értek el. Március hónapban a munkamódszerátadás eredményeként a dolgozók 99 darab tűzhely-alkatrészt munkáltak meg. Műszakonként négy tűzhelyet jelent terven felül. A munkamódszerátadás és a kiváló dolgozók — mint Muflár György és Fekete József. valamint György András, akik a legtöbb esetben 200 százalék felett teljesítenek — munkája azt eredményezte, hogy műszakonként 15—20 darab tűzhellyel gyártanak többet előirányzatuknál. Szabó Sándor A kulturális seregszemle helyi bemutatója Pásztón A pásztói DISZ-szervezet ” kultúrcsoportja szombaton tartotta helyi kultúrbemu- tatóját a mozihelyiségben. A pici teremben, amely — megyénk legnagyobb községének — Pásztónak egyetlen ilyen rendezvényekre „alkalmas” otthonát képezheti és képezi, az érdeklődőknek még a fele sem fért be. Komoly figyelmeztető lehetne ez a megyei tanács népművelési osztályának, valamint a Pásztói Járási Tanácsnak, amely alig-alig tesz valamit — és ezt is eredménytelenül •— hogy Pásztón ez a lehetetlen állapot megszűnjék már végre. Egy másik mondanivalónk ez: Pásztón hosszú szünet után most indult meg valamennyire a DISZ-élet. Nemrégiben kapott a szervezet helyiséget, de ezzel a támogatás, a segítség úgyszólván ki is merült. Szép és dicsérendő, hogy a DISZ-fiatalok még így — magukra hagyva — is, ilyen körülmények között is mertek vállalkozni a kultúrversenyre. Lelkesedésben, tenniakarás- ban, tennitudásban nincs hiány a pásztói DISZ-ben. A DISZ kultúrcsoport (szavalok, színjátszók, népi táncosok, zenészek) között sok a tehetséges fiatal és ha foglalkoznának velük, ha segítenék őket a megfelelő műsorszámok, színdarabtémák megválasztásában, ha rendszeresen segítenék őket a próbákon, a színjátszás, az éneklés, a muzsikálás stb. helyes szabályainak, követelményeinek elsajátításában — hogy a művészi színvonalat tartsák szem előtt és ne felszínes, olcsó bohóckodást — szép eredményekkel dicsekedhetnének. Míg magukra hagyva nem sokat érnek el a lelkesedésükkel, a szorgalmukkal. Akaratlanul is helytelen úton lulnak el. Néhány szót a műsorról. Az előadást egy szavalat nyitotta meg. Edőcs Marika Petőfi: „Ilyen óriást, mint...” kezdetű versét szavalta el. Négy rövid egyfelvonásost adtak elő a DISZ-fiatalok. Komolyabb tartalom, nagyobb igényesség egyikben sem volt. Sok szereplő (például Endrész Katalin, Juhász Imre, Kelemen József) nagyon ügyesen játszott, sokszor nevettette meg a közönséget. De a tanulság csak az lehet, hogyha többet és alaposabban foglalkoznának velük, még többet várhatnának tőlük. A jeleneteket Kürthi Mária és Zeke Ilona páros balettán- ca követte. Figyelemreméltó kezdeményezés a DISZ kultúr- csoportnak ez a száma. Nem méltó az ifjúsági kulturális seregszemléhez, hogy például tánczenekar kozmopolita nyugati számmal lépett fel. Ezenkívül is a kultúrosok- nak nem az olcsó megnevette- tésre kell vadászniok. hanem olyan műveket és olyan színvonalon előadni, hogy érzelmeket keltsen a nézőkben és úgy szórakoztasson, hogy egyúttal neveljen is, tanítson is. Nagyon szép volt a népi tánccsoport műsora. AAi bízunk a pásztói DISZ1 ’ kultúrcsoportban. De komoly eredményeket, alapos munkát csak úgy követelhetünk tőlük, ha az arra illetékes emberek, szervek melléjük állnak, támogatják, segítik őket, megadják munkájuk legszükségesebb feltételeit. A főkönyvelőre várunk? (Apróságok az autóbuszon) Múlt hét pénteken Balassagyarmatra utaztam. Az autóbusz már későn indult Salgótarján Fő-teréről. A következő megállónál, a megyetanácsnál több, mint tíz percet vártunk. Nem azért, mivel még nem lett volna itt az indulás ideje, hanem mert a MÁVAUT egyik főkönyvelője Balassagyarmatra szándékozott utazni és őt feltétlenül meg kellett várni. Az illetékes szervtől szeretnénk megkérdezni, hogy hol találjuk meg azokat a különleges intézkedéseket, amelyek között a mi esetünk is szerepel? » —Tavi— Eredményesen halad a fásítás Keszegen Keszeg község dolgozó parasztjai Csiri József fásítási felelős vezetésével még 1952- ben vállalták a község fásítási tervének teljesítését. 1952 őszén munkához láttak és 139 200 darab tölgy-csemetét ültettek el. 1954 tavaszán 17 000 darab fekete fenyőcsemetével I növelték a facsemeték számát. 1954 őszén pedig 2000 darab gyökeres nyárdugványt ültettek. A fásításban elért jó munkájáért Csiri Józsefet az Országos Erdészeti Főigazgatóság az „Eredményes fásításért“ éremmel és 200 forint pénzjutalommal tüntette ki.
