Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)

1955-04-09 / 28. szám

Új kiállítás a Palóc Múzeumban A balassagyarmati Palóc Múzeumban április 4-én új kiállítás nyílt meg, amely a mezőgazdasági termelőeszkö­zök fejlődését mutatja meg. A kiállítási anyag az őskor, a feudalizmus, majd a kapita­lizmus fejlődését szemlélteti, amely szükségszerűen a nagy­üzemi gazdálkodáshoz, a gé­pesítéshez vezet. A kiállítás második része a Központi Ve­zetőség márciusi határozatá­ból kiindulva, a Balassagyar­mati Mezőgazdasági Techni­kum, a Szügyi Tangazdaság és a Dejtári Termelőszövetkezet eredményeit és példamutatását ismerteti. 1955 április 9. Lelkes emberek munkája nyomán újjáéled a rimád lakodalma? játék SZABAD XOCKÍCP Iskolások kiállítása Több mint ezren tekintet ték meg a Salgótarján város és a salgótarjáni járás általá­nos iskoláinak a Rákóczi úti általános iskolában megrende­zett kiállítását. A kiállításon az úttörők által készített tech­nikai, elektrotechnikai, fizi­kai, kémiai, biológiai, föld­rajzi, történelmi szemléltető eszközöket, rajzokat és fogal­mazásokat mutattak be. A kiállítás legszebb darabjait megjutalmazták. Előadás a nrmzrikö/J helyzetről A TTIT közli, hogy „Az atomerő szerepe a nemzetközi politikában*« című sorozat kö­vetkező előadását folyó hó 12-én, kedden, 18 órai kezdet­tel Szántó György, a pártfő- iskola nemzetközi kérdések tanszékének vezetője tartja „Kína és a távolkeleti helyzet“ címmel a városi kultúrház-ban. Esetleges konzultációs kérdé­seket előre is be lehet küldeni a TTIT megyei titkárságához. (Salgótarján, Városi Kultúr- ház.) Kétszáz új úttörő ' Április 3-án délelőtt ünne­pélyes keretek között körül­belül 200 általános iskolás «pajtást avattak úttörővé Sal­gótarjánban a városi jatszóté­Nógrád megye — a palócok földje. Népi kultúrája a paló­cok kultúrája. Mégis milyen kevesen ismerjük mi, nógrád megyeiek falvaink csodálatos, ősi kultúráját. Mégis milyen kevés azoknak a száma, akik meg akarják ismerni e csodála­tosan szép ősi művészetet. S éppen ezért üdvözöljük lelke­sedéssel, kitörő örömmel a ri- móciakat, akik elhatároztak: megismertetjük az egész me­gyével az egész országgal népi művészetünket, kultúrcsopor- tot, népi együttest alakítunk. Hadd tudja meg ország-világ, hogy van még Palóc ország­ban falu, amelyiknek népe nem hagyja feledésbe merülni azt, ami szép, ami jó és egész­séges. Rimócon összefogtak az öre­gek. fiatalok, s az összefogás, a közös akarat, a közös cél erőt adott munkájukhoz. Elha­tározták, hogy megtanulják és bemutatják a sok évszázad gazdag hagyományait felölelő rimóci lakodalmas játékot. A 64 éves özv. Gólyán And- rásné, és a 48 éves özv. Ba­lázs Lajosné vállaltak, hogy megírják a .szövegkönyvet”. Micsoda szív. az igazi kul­túra utáni vágy és lelkesedés kellett ahhoz, hogy két idős néni vállalja: tollat fogunk, s leírjuk a szöveget, leírjuk a la­kodalmas nótákat. — Nagyon nehezen ment — meséli Gólyán néni — három hétig írtuk. Sók füzetet írkál- tunk tele, amíg jó lett. Volt úgy, hogy éjszaka az ágyban jutott eszembe valami jó gon­dolat.., Felkeltem, oszt’ leír­tam ... . .és Gólyán néni mosolyog, örül. Vele együtt örül az egész falu. Boldogok a rimóciák. Van már népi együttesük. Van már ápolója az apák. , nagy­apák, az ősök táncainak, da­lainak. Feléledt a palóc virtus Rimócon! Az igaz, hogy híres volt a felszabadulás előtt is a rimóci ..népi“ együttes, a „gyöngyös- bokréta”. De össze lehet-e ha­sonlítani azt az együttest a maival? Nem. — A „gyöngyös bokrétá­ban a rang számított — em­lékszik vissza Balázs néni. — Aki jó módban élt, gazdag volt, az tagja lehetett. A sze­gényebbeket nem vitték oda még ha tehetséges volt is... Az igaz, hogy híresek vol­Golyán íjászióné, az új kultúr- csoport egyik fiatal tagja rimó- ci népviseletbe (menyecske- kendőben). tok..; mutogatták őket min­den felé. i -. „... mutogatták őket minden felé .Igaza van Balázs né­ninek. A rimóci „gyöngyös- bokrétát” valóban mutogatták, ók maguk azonban nagyon keveset mutattak. Kevés kö­zük volt a néphez, a népi mű­vészethez. A szép ruhán kívül mást nem igen csodálhattak rajtuk. Ma már azonban a földdel, a hatalommal, a szabad, bol­dog élettel együtt a kultúra is a népé lett Rimócon. Az lehet tagja a kultúrcsoportnak, aki igazán tud, aki tehetséges, aki szereti azt a táncot, azt az éne­ket, ami igaz, tiszta és népi. Szóljunk néhány szót a „ri­móci lakodalmas“-ról is, ami­vel az együttes a kulturális se­regszemlére készül, s amelyik­nek egy részét már április 3- án Salgótarjánban is nagy si­kerrel adták elő. Mint a neve is mutatja a műsor egy rimóci lakodalom lefolyását mutatja be. Kezdő­dik a kéretéssel, s a menyasz- szony és vőlegény búcsúztatá­sával folytatódik. Láthatjuk a menyasszony és menyecske táncot, végül az egész lako­dalmas nép vidám táncát. A tréfák, az élettel, vidámsággal, lendülettel telített táncok mel­lett eredeti népdalokkal is megismerkedhetünk. íme kö­zülük egy. Olvassuk. Tanuljuk meg csodálni és szeretni, mert a nép ajkán született. „Szállj el madár, fecske madár Rimócfalujába, Vidd el az én levelem a babám ablakába. Ha kérdi hol vagyok, mondd hogy a lógóiban vagyok, A Virág Vince lagzijába két szeretőt tartok.” S a fiatal rimóci népi együt­tes új tervéket sző. A lakodal­mas bemutatása után egy kó­rust szerveznek, s összegyűj­tik falujuk népdalait. Hadd is­merje meg azokat az egész megye, hadd váljanak köz­kinccsé, énekeljék mindenütt. Van annyi erejük, lendüle­tük, tehetségük, hogy tervei­ket valóra váltsák. Mi sikerek­ben gazdag, jó munkát kívá­nunk a rimóciaknak. Erezze Gólyán néni. Oláh Mária. Balázs néni, ifjú Virág Vincze, Kiss Bertalan, Kiss János Márton és a többiek, hogy rájuk figyel egész Nóg­rád megye. Salgótarján lakosságának jobb ellátásáért Épül az állami áruház Salgótarjánnak és a nógrádi bányászközségeknek jobb ellá­tása érdekében mintegy 6,5 millió forint beruházásból fő­városi igényeket is kielégítő, korszerű, kétemeletes állami áruházat építenek Salgótarján főterén. A volt mocsaras, laza talaj miatt többszázezer fo­rintot költöttek arra, hogy hosszú vasbetoncölöpök leve­résével szilárd alapot készít­senek az épületnek. A majd­nem egy évig tartó cölöpözési és alapozási munka után most megkezdték az épület tartó­pilléreinek és főfalainak épí­tését. A földszinten árkádsoros hatalmas -kirakatok övezik majd az épületet. Az áruház helyiségeiben modem szellő­ző. portalanító és légfűtőberen­dezés szolgálja majd a vásár­lók és az eladók kényelmét. A légfűtőberendezés például — amelyhez két kazán szolgáltat­ja majd a gőzt — olyan nagy teljesítményű, hogy az épület helyiségeit egy óra alatt mi- nusz 15 fokról képes plusz 40 fokra felmelegíteni. A tervek szerint az állami áruház az idei bányásznap alkalmából már ideiglenesen megkezdi az árusítást. Gőzmosodát kap a város Érezzék a rimóciák, hogy megyeszerte várják azt. hogy az első, még tipegő-lépések után meginduljanak azon az úton, amely az egyedüli biz­tos útja kulturális felemelke­désünknek, népi kultúránk fej­lődésének. Hisszük, hogy Rimócon mm fellángolás, hanem ébredés történt. Olyan ébredés, amely felrázza álmából megyénk töb­bi palóc községeinek névét; fiataljait, idősebbjeit egyaránt. Hisszük, hogy az ősi palóc kultúra a hagyományos tán­cok, dalok újra életrekelnek, elindulnak diadalútjükra, hogy meghódítsák az emberek szí­vét és elősegítsék népünk kul­turális fejlődését. Salgótarján dolgozóinak régi sérelmét orvosolják. Uj, kor­szerű gőzmosodát kap a város! A mosodái közel 4 millió forint beruházással építik fel. A gépi I felszerelésen túl figyelembe vették a higiéniát, valamint a j munkavédelmi előírásokat. Mintegy öt darab kisebb kapa­citású mosógépet, több centri­! fugális csavarógépet, gőzvasa­lót helyeznek üzembe. A külön páraelvonó, ködtelenítő. vízlá­gyító és klímaberendezést sze­relnek fel. Az épületet közel 1000 négyzetméteres területen építik, amelynek térfogata több mint 5500 légköbméter. A korszerűen épülő és minden követelményt kielégítő gőzmo­soda előreláthatólag évenként 2800 mázsa ruhát tisztít ki. A mosoda felépítésére nagy jelentőséget tulajdonítanak, ugyanis az egész munkafolya­matokat géppel végzik. Tervbe vették a mosodakörnyék par­kírozását. Közel 300 darab fa­csemetét ültetnek és ezenkívül különböző díszítő cserjéket. A gőzmosoda építését megkezd­ték. Új vállalat alakult A salgótarjáni dolgozók ké­résére a városi tanács április 1-el Kézműipari Vállalatot létesített. Az új vállalat na­gyobbrészt maradékanyagból dolgozik. A második negyedév­ben már 14 200 férfi-, női és gyermekfehérneműt bocsát a helyi kereskedelem rendelke­zésére. Ezenkívül készít még kötött- és szövöttárukat és ja­vítási munkákat is vállal. A varráshoz értő háziasszonyok különösen nagy örömmel fo­gadták az új vállalatot, amely lehetővé teszi, hogy otthonuk­ban dolgozzanak a kézműipari üzem részére. így azok az asz- szonyok is keresethez jutnak, akik a sok háztartási teendők ellátása miatt nem tudnak nyolc órán át egyhuzamban üzemi munkát végezni. A Kéz­műipari Vállalat április máso­dik hetében már megkezdi működését. * Uj pácoló-üzemet kap a Salgótarjáni Acélárugyár (kisgyurka) Fél évszázaddal ezelőtt 1905; április 11-én született irodal­munk egyik óriása, Petőfi, Ady költészetének, forradalmi tüzének méltó folytatója — József Attila. Válságos korokban, népünk mindig felszínre tudta hozni vezetésre alkalmas, igaz fiát. Petőfit a felszabadulásért küz­dő jobbágyság nevelte bátor, okos harcossá, József Attilát pedig az eljövendő boldog évek letéteményese, a forra­dalmi munkásosztály emelte tudatos forradalmárrá« Az elnyomott munkásosz­tály legmélyéről, népünk tör­ténelmének leg válságosabb korszakában indult el küzdel­mes útján. Életének első élményeit a külvárosok sivár, de szép jö­vőt Ígérő világában szerezte. Élete egy volt a munkásosz­tállyal.- Emberfeletti akaraterővel végzi iskoláit. Tanul és közben dolgozik, segíti az oly forrón szeretett Mamát, s szívósan tör céljai elérésére. Hamar megnyilatkozik költői tehetsé­ge. Tizenegy éves korában már kész költeménnyel örvendezte­ti meg testvérét, melyben a nyomorgó gyermek egyszerű, s mégis oly távoli vágyait szólal­tatja meg. (De szeretnék gaz­dag lenni.) Öcsödi pásztorkodása, anyja rokonsága a paraszti élet szörnyűségeivel ismerteti meg, s ó ezzel a sorssal is azonos­nak érzi magát. A nyiladozó értelmű gyer­mek megrázó élményeit a ma­gyar történelem gyorsanpereő eseményei haláláig kijelölte helyét. Tudja kinek a pártjá­ra kell állnia, s egy pillanat­ra sem tántorodik el. Még iskolába jár, mikor megjelenik első verseskötete a „Szépség koldusa“. Egy nagy- rahivatott ember jelentős munkája ez. Nem kiforrott, „kész“ költő jelentkezik még ebben a kötetben. Keresi még a neki megfelelő költői han­got, olykor utánozva nagy elő­deit, de mélységes hazaszere­JÓZSEF ATTILA tét fűti át e verseket és fel­csillan már benne néhol a for­radalom utáni vágy is. A „Fiatal életek indulója“ című költeményében páratlan költői éleslátással hirdeti a munkásfiatalság történelmi hi­vatását. „Mi vagyunk az Élet fiai, a küzdelemre felkent daliák. Megmozdulunk, hej, összeroppan akkor alattunk ez a régi világ.“ Lelkesedéssel járt az an­gyalföldi munkások között, magyarázta nekik a marxiz­mus igazságait. Pesten élte át fiatal életének egyik legjelentősebb élményét, találkozott az illegalitásban élő Rákosi Mátyással, akj föl­ismerte nagy tehetségét, mun­kásságának jelentőségét. A költő hatalmas érdeklődéssel figyeli — a népszerű ismeret­len ember — tanácsait, útmu­tatásait, amelyek mind köze­lebb segítik a magyar társa­dalmi valóság megértéséhez. Becsbe, majd Párizsba megy, itt is a marxizmus tanításai­val, a kommunista pártok har­cával ismerkedik. Hazatérve tagja lesz az illegális Kom­munisták Magyarországi Párt­jának. Párizsi útja után kiadja a „Döntsd a tőkét“ című köte­tét, melyben a lenini követel­ményt valósítja meg, a zse­nialitás fokán: „Az irodalmi munkának az egyetemes pro­letár munka részévé kell len­nie“ (Lenin). A kötetet elko­bozta a Horthy-rendörség. De a versek mégis eljutottak azokhoz, kiknek íródtak. tariátussal, s az elkobzott kö­tet után a „Külvárosi éj“-ben kiáltja világgá a magyar mun­kásosztály helyzetét. A „Munkások" című vers a legkomorabb kép, amit a pro­letariátus sorsáró[ festettek va­laha is Magyarországon. Nem­zetközi távlatba helyezve elemzi végig a proletariátus sorsát. Felépítésében, művészi értékeiben is nagyszerű alko­tás e költemény. Megmutatja a vasbányák, a gyárak világát, s aztán bemutatja e rideg vi­lág nyomorba, narkotikumba taszított lakóit. E komor kép nem érzelgős siránkozásra késztet, nem sajnálatra akarja bírni az olvasót — hanem harcra, ellenállásra. A kom­munista költő tudatosságával va.ija, hogy ez a megalázott, agyo..terrorizált osztály fogja megte; mteni az emberiség boldog korszakát. Himnikus erővel szárnyal fel a vers zá­róstrófája: „De elvtársaim! — ez az a munkásság, mely osztálylatrcban vasba öltözött. Kiállunk érte, mint a kémény: lássák! És búvunk érte, mint az üldözött. A történelem futószalagjára szerelve ígye i készül a világ, hol a munkásság majd a sötét gyárra szegzi az ember vörös csillagát." „Le a kapitalizmussal!.;; Hatalmat, húst a dolgozók­nak! Költészetét tudatosan tekin­ti az osztályharc fontos eszkö­zének, épp úgy, mint Petőfi. „Vers, eredj, légy osztályhar­cos!“ A kötet elkobzása után sem hallgat el, pedig már figyeli a rendőrség. Együtt él. együtt lé­legzik, együtt harcol a prole­A költő í legmélyebb törté­nelmi igazságot fejezi ki, mi­kor a legnagyobb nyomorúság képe után ragyogtatja meg a forradalmas jövendő diadalát. Az újí'i Magyarország gyáva­sága, embertelensége üldözi a munkásosztály nagy költőjét. Nyomom, nélkülözés, mellőzés az osztályrésze. Egészségi ál­lapota rohamosan romlik. Fizi­kai ereje megtörik, de éleslá­tása r.tolsó percig megmarad. A hitieri zsarnokság ellen, az igazi Szabadság rendje mellett tesz hütet „Levegőt“ című ver­sében, r Amikor dühöng a soviniz­mus, a népeket egymás ellen uszító hazug faji politika, vált­ja ki belőle a „Dunánál“ című költemény egyedül helyes megoldást javasló sorait: a dunai népek barátságának hangsúlyozását. A vérgőzös, esztelen kor­szakban már hallgatnak a köl­tők. Vagy behódoltak, vagy aj­kukra fagyasztották a szót. De József Attila még bátran fel­kiált a fasiszta elnyomás el­len. A „Hazám“ szonett ciklu­sa az utolsó nagy figyelmezte­tés az ország határain belül. Teljes képet fest a pusztulás­ba rohanó országról. A „Nem­zeti nyomor“ rettentő körké­péből semmi nem hiányzik: a nép betegsége, a csecsemő- halál, az öngyilkosság járvá­nya, a korai öregség, az egy­ke. a földesúr, a cicázó csend­őrtollak a kivándorlás, a mun- ■ kabér, a munkásellenes iparo­sodás torzképe, a megőrzött feudális berendezkedés borzal­ma, mind felszínre kerül. Igaz hazaszeretet és kommunista társadalomtudat ölelkezik e vers költőjének szivében. A német fasiszták előretöré­sének idején hazánk függet­lenségéért kiált: Adj emberséget az embernek. Adj magyarságot a magyarnak, hogy mi ne legyünk német gyarmat* Szavát kevesen értik meg. Betegsége egyre jobban elha­talmasodik rajta. Megrongált idegállapota az ország sorsá­nak reménytelensége öngyil­kosságba kergeti. 1937. decem­ber elején Balatonszárszón vo­nat alá vetette magát. Amiért küzdött — valóra vált. A munkásság kitűzte a sötét gyárra az Ember vörös csillagát. Az 6 költeménye is lépcsőt emelt e győzelemhez. Verseit ma is fegyverként használhatjuk, s kell is hasz­nálnunk. Erőt, hitet, bizako­dást meríthetünk belőlük az eljövendő csaták megvívásá­hoz. __________ Csík Pál (T udósítónktól.) A Salgótarjáni Acéláru­gyárban a drótgyárba, a szeg- verőbe, és az abroncshúzó üzemrészbe kerülő anyagokat előzőleg kénsavas fürdőben mind pácolni kell, hogy a hú­zásnál rozsdától és revétől mentes anyagok kerüljenek a gépekbe. A gyár jelenlegi pá- colóműhelye az elkövetkező években már nem tudja ki­elégíteni a nagyobb feladatok előtt álló üzemeket. Ezért 18 millió forintos beruházással korszerű pácolóüzemet építe­nek, amely mintegy 30 száza- ( lékfcal több anyag pácolását i végzi majd el, mint a jelenle- I gi pácoló. Az új üzemet a technika legújabb vívmányá­val szerelik fel és így' az anyag beérkezésétől kezdve az elszállításig minden munka­folyamatot gépesítenek, ami a termelékenység növelése mel­lett megszünteti a minőséget rontó technológiai hiányossá­gokat. A tervezésnél messze­menően gondoltak a dolgozók egészségvédelmére is. Elszívó­berendezések, ventillátorok biztosítják majd a savgőz- mentes, tiszta levegőt. Az új pácoló tervei már elkészültek és rövidesen megkezdik az épület alapozását Ebben az évben is megrendezik a helyiipari vásárt „Budapesti Helyiipari Vá­sárt“ rendeznek az idén is a Minisztertanács és a Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottság javaslatára a buda­pesti Városligetben. A vásár a tavalyi első kísér­lethez képest lényegesen na­gyobb jelentőségű, mert nem­csak Budapest, hanem a vidék helyi ipara is résztvesz. Ezen­kívül a fővárosi tanács VB elnöke meghívta Moszkva, va­lamint a többi baráti állam fő­városainak tanácsát is, mutas­sák be egyenként külön pavil- lonban a hatáskörük alá tar­tozó helyi ipar fejlettségét. Nagy jelentőségű még, hogy a vásáron bemutatásra kerülő minden belföldi és külföldi áru megvásárolható. A vásár április 29-től május 9-ig tart és a vidéki vásárlátogatók 50 százalékos utazási kedvez­ményben részesülnek. CT UCU í CöiCÖUiiit iV. :i00000,:k:,ű000000000000000c0000cxxx)000000000000000000000(^^ BÁTORSÁG ISKOLÁJA A „Bátorság Iskolája** című szovjet film április 10—12-Ig szerepel a balassagyarmati mozi műsorán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents