Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)

1955-04-02 / 27. szám

DICSŐSÉG ÉS hála a felszabadító szovjetuniónak, A BÉKE ÉS A SZOCIALIZMUS SZILÁRD TÁMASZÁNAK! ERŐSÍTSÜK PÁRTIUNKBAN A DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUST A PARTRÓL SZÓLÓ le­^ nini, sztálini tanítások sarkköve, a kommunista pár­tok szervezeti felépítésének ve­zérelve a demokratikus cent­ralizmus. A demokratikus cent. ralizmus azt jelenti, hogy a párt összes vezető szerveit alul­ról felfelé, demokratikusan vá­lasztják. Az alsóbb szervek alá vannak rendelve a felsőbbek­nek, a kisebbség a többségnek. A vezető pártszervek tevé­kenységükről kötelesek rend­szeresen beszámolni, s ezzel a párttagság ellenőrzése alá kerülnek. A demokratikus centralizmus lehetővé teszi, hogy a párt minden tagja köz­vetve, vagy közvetlenül részt vegyen a párt politikájában, határozatainak kidolgozásában. Az ily módon hozott határoza­tok kifejezik a párttagság egy­séges akaratát, s kötelezőek va­lamennyi párttagra. Csak a de­mokratikus centralizmus kö­vetkezetes megvalósítása bizto­sítja, hogy az irányításban messzemenő és szigorú cent­ralizmus, a határozatok végre­hajtásában pedig minél széle­sebb demokratizmus, a párt­tagság minél magasabb akti­vitása, teljes alkotó ereje jus­son érvényre. A párton belüli demokrácia és centralizmus egymástól el­választhatatlanok. Bármelyik csorbítása, háttérbe szorítása gyengíti a párt egységét, ere­jét. A centralizmus és demok­ratizmus együtt élnék, együtt hatnak. Pártunk Központi Ve­zetőségének március 4-i hatá­rozata elítéli az olyan törek­vést, amely .. pártunk bel­ső élete, egész harci tevé­kenysége, valamint a párt egy­sége, szilárd vezetése biztosí­tásának alapvető elve, a de­mokratikus centralizmus ellen irányul.“ Ugyanakkor a hatá­rozat rámutat arra, hogy „Min­den erővel, teljes mértékben biztosítani kell a párt megin­gathatatlan eszmei, politikai és . átvezeti egységét... Ez a megingathatatlan, eszmei, po­litikai és szervezeti egység kell, hogy biztosítsa a pártban az akarat és a cselekvés egy­ségét, s a párt vasfegyelmét“. A demokratikus centraliz­mus elvének kidolgozása, ér- vényrejuttatása — mint azt napjaink bizonyítják — a min­denfajta opportunista ellensé­ges nézetek elleni harc közben megy végbe. A párt szervezeti felépítésének elvét nap mint nap meg kell védeni a külön­böző támadásoktól és követke­zetesen biztosítani kell a de­mokratikus centralizmus meg­valósulását. A centralizmus — mint ismeretes — megköveteli a szilárd pártfegyelem meg­valósítását, véleményeltérés esetén a kisebbségnek a több­ség határozata alá való rende­lését, A párton belüli fegyelem­nek éppen azok a sajátosságai, hogy minden tagra, minden pártszervre és pártszervezet­re kötelező. A szigorú fegyelem azonban a pártnál nem zárja ki a vélemények harcát, a kri­tikát és önkritikát, az aláren­deltség tudatosságát és önkén­tességet. Ellenkezőleg, feltéte­lezi azt. Csakis a tudatos fe­gyelem lehet igazi fegyelem. Csakis a tudatos fegyelem biz­tosíthatja, hogy a vezető párt- szervek határozatait az egész pártban egységesen és egyönte­tűen hajtják végre. Ez fontos fegyver a párt kezében, a párt vonalától való mindenféle el­hajlás ellen és a párt sorainak erősítéséért folyó harcban. A párton belüli tudatos fe­gyelem megvalósulása igen je­lentős a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtása szempontjából. A határozatok végrehajtása a párt harcképes­ségének fokmérője. Az utóbbi időben a mi járásunkban is egyes elvtársak megfeledkez­tek erről és nem végeznek ön­feláldozó, kitartó munkát a felsőbb szervek határozatainak végrehajtásáért. így például a Magyarnándori Állami Gazda­ság párttitkára, Mátyás elvtárs, a járási párt-végrehajtóbizott Ságnak a tagjelöltekkel való foglalkozás megjavítása érde­kében hozott határozatát csak részben hajtotta végre. Ta­más elvtárs, a magyarnán­dori községi szervezetné) többszöri figyelmeztetés el­lenére sem javít a tagdíj munkán. Egyes elvtársak a ha­tározatok végrehajtását, vagy helytelen megvalósítását azzal igyekeznek magyarázni, hogy általában egy-egy határozat he­lyes, de náluk más viszonyok vannak, ezért nem alkalmaz­hatók. Az ilyen elvtársak elfe­lejtik, hogy a pártmunka lé­nyege a határozatok, a párt po­litikájának végrehajtásáért folytatott harc. Pártunk Központi Vezetősé­gének legutóbbi ülése feltárta azokat a jobboldali elhajláso­kat, amelyek a júniusi határo­zatok s a III. pártkongresszus határozatainak helyes végre­hajtását veszélyeztették. Most az előttünk álló feladatok meg­követelik, hogy a demokratikus centralizmus elvének gyakor­lati munkánkban teljes érvényt szerezzünk. Erősítenünk kell a pártfegyelmet, meg kell köve­telnünk a határozatok mara­déktalan végrehajtását. Ugyan­akkor nem téveszthetjük szem elől, hogy ezt a munkát a pár- tonbelüli demokrácia párhuza­mos erősítésével valósíthatjuk meg. A PÁRTONBELÜLI DE­™ MOKRÁCIA fontos kö­vetelménye a kritika és önkri­tika — de különösen az alulról jövő bírálat — széleskörű ki­bontakoztatása. A Központi Vezetőség 1953 júniusi határo­zata óta járásunkban a párt­tagság bátrabban mondja el vé­leményét, bírálja a vezetők munkáját. Ennek következté­ben megnőtt a pártonkívüliek bizalma is a pártszervezetek iránt. A javulás azonban még nem kielégítő. A bírálat mel­lett még mindig kevés az őszinte önbírálat. Előfordul a bírálat visszautasítása is, de még gyakoribb annak kima- gyarázása. A Nógrádkövesdi Állami Gazdaság vezetői — köztük Kuti elvtárs — a párt- szervezet bírálatára úgy vála­szolnak, hogy a titkár szakmai­lag gyönge, ezért nem reális a bírálat. Furcsa, hogy ugyan­ezt az elvtársat egy évvel ez­előtt mégi'a légjobb szakember, nek ismerték el a gazdaság ve­zetői. Vannak olyanok is, mint Varga elvtárs, a szügyi tan­gazdaság titkára, aki elfogadja ugyan a bírálatot, azonban hi­báit nem javítja ki, s mintha semmi sem történt volna, meg­ismétli a bírált hibákat. Ezt látva, a párttagság joggal mondja, hogy felesleges a bí­rálat, mert változás úgy sem történik. Pártszervezeteinknek az a feladatuk, hogy bátorítsák az alulról jövő bírálatot, neveljék, fejlesszék a párttagság öntuda­tát. Ugyanakkor azonban uta­sítsanak el minden olyan meg­nyilvánulást, amely az eredmé­nyeket kisebbíteni igyekszik, rágalmazza népünk és pártunk tízéves fejlődését. Párttagjaink helyesen éljenek az új szerve­zeti szabályzat által adott le­hetőségekkel, amely kimondja, hogy a bírálat a párttagnak nemcsak joga, hanem köteles­sége is. A pártonbelüli demokrácia alkalmazása nem képzelhetőd a kollektív vezetés szigorú be­tartása nélkül. A pártdemokrá­cia megköveteli, hogy a párt- szervezetek biztosítsák a párt­tagság legnagyobbfokú rész­vételét a határozatok meghoza­talában és végrehajtásában. A kérdések szabad megvitatása a párttagság egyenjogúsága alap­ján, a hibák bátor, személyre való tekintet nélküli feltárása — ez a pártdemokrácia, a kol­lektiv vezetés elvének alapvető követelménye. Másfél év óta alapszervezeteink vezetőségei a legtöbb esetben rendsze­resen megtartják üléseiket. A taggyűlések beszámolóit közösen vitatják meg, tá­jékoztatják a párttagságot a vezetőség munkájáról. Ennek eredményeképpen a taggyűlé­sek színvonala emelkedett, a pártvezetőségek egyes tagjai sokoldalúan fejlődtek, aktívab­bá váltak. Hiba azonban, hogy a határozatok végrehajtása a vezetőségek részéről már nem kollektív, mint például a Ma­gyarnándori Állami Gazdaság­ban és a berceli községi párt- szervezetnél. Ez azt eredmé­nyezi, hogy a feladat nagyré­sze a titkárra hárul, amit azok nem tudnak megfelelően elvé­gezni. Ez a munkastílus alapot ad az egyszemélyi vezetés visz- szatéréséhez is. Honton az is előfordult, hogy parancsolga­tással helyettesítették a kollek­tiv vezetést, semmibe véve a párttagok jogait, véleményét. A pártnak azonban nem akármi­lyen kollektiv vezetésre van szüksége. Csak az olyan kollek­tiv vezetés hozhat eredményt, amelyben biztosítva van a ma­gasfokú eszmeiség, elviség, az akarat és cselekvés egysége. Olyan kollektiv vezetésre van szükség, amely ngm tűri meg. a hibák elkenését, amely bát­ran, személyre való tekintet nélkül feltárja a hibákat és amikor a párt érdeke megkí­vánja, merészen alkalmazza az önbírálat fegyverét. Ebben az elvi egységben, a hibák elleni kérlelhetetlen harcban van a kollektiv vezetés legfontosabb biztosítéka. ★ Pártszervezeteink használják fel a pártoktatást — melynek keretében most a III. kongresz- szus anyagának pártról szóló része van napirenden — arra, hogy párttagságunk megismer­je a demokratikus centraliz­musról szóló tanításokat, s ez­zel emelkedjék öntudata, akti­vitása. Tandet József, a balassagyarmati járási párt- bizottság titkára Dobozy Imre: Moszkvai utazás Ha erről a könyvről röviden eqy-két szóban kellene véleményt mondani, azt felelném, érdekes, szép, Igen derűs és Igaz könyv. Ha Moszkváról, a szovjet embe­rekről akar írni egy író, akkor tudnia kell, hogy minden lapon, minden állításnál vizsgáznia kell az igazmondásból. Hiszen bárki­ről beszél, a személyes ismeret­len ismerősünk, olyanokról ír, akiket könyvből, filmből és sze­mélyesen igen jól Ismerünk. Ebben a derűs, egyszerű köny­vecskében, az író jól vizsgázik, mert helyesen azt írja meg, amit lát, s úgy, ahogy látja a fényt, s az árnyat együtt. — Nem eljö­vendő szovjet embereket próbál lerajzolni, hanem azokat a min­dennapi embereket, hétköznapi foglalkozásuk közben, akikkel a vonaton, az utcán, a Metróban, a boltban, a kiállításon vagy éppen — mert hivatalos volt egy eskü­vő? vacsorán — az otthonuKban látott. Két hét kevés Idő arra, hogy egy város, egy nép minden fon­tosabb vonását megismerje eqy író. Az ilyen feladat emberöltő dolga, de arra elég, hogy a jó- szemű író a leojellemzőbb, min­denkinek feltűnőbb vonásokat feljenyezze. Dobozy szerint a legfeltűnőbb vonások a mosoly és a nyugalom, s mindkettő azonos forrásból fa­kad. Abból, hogy a szovjet társa­dalom teljesen kialakult, kifor­rott, megszilárdult, rendíthetet­lenné vált. A könyvecske ennek a derűnek, nyugalomnak a kró- nlkáia. Egy helven arról ír. nogy ami szép, az szép, az helyet kíván. Nos, eszerint is jár el. szépek a szovjet nép nagv akotásai, a Met- j ro, a Lenin-hegyi egyetem, a kiál­lítás. és szép. meghatóan szép a csapi kultúrhéz is. És nemcsak a I szovjet nép alkotásai szépek, ha­nem az orosz kultúra, alkotó kedv évszázados kincsei is. A Kreml kincstára, a Kreml temp­lomai. De ha szép az alkotás, még szebb az alkotóról írni. Ez a könyv azt mondja, minden so­rával azt állítja hogy a kommu­nizmust építő szovjet szocialista társadalom legnagyobb, legszebb alkotása maga a szovjet ember. Sok apró Jelenetből, megfigye­lésből ismerjük meg a szovjet dolgozót. Derűsnek, szilárdnak, segítőkésznek, tanulni vágyónak, akár fiatal, akár öreg kötelesség- tudónak, szerénynek, mélységes emberszeretettel, proletárlnterna cionalizmussal. hazaszeretettel átitatódnak. Olyan embernek, aki nem tűr meg maga körül semmi szennyet. A sok mulatságos, derűs epi­zód mellett vannak a könyvben olyan felenetek, amelyek könnye- kiq meghatják az olvasót, lay például Dobozy elmondja talál­kozását eov asszonyai, aki a kon- cent»*áriós táborok foalya volt — s méais szereted volna hírt kap­ni arról, hogy ott, ahol ő járt, va- fon látszik-e még a bá*">o~ú pusz­títása. s vajon a gyermekek nem vTse»?k e magukon a háború nyo­mait? Meghatott büszkeséggel olvas­suk azokat a lapokat, ahol egy moszkvai munkással beszélget­nek — a magyar szó hallatára csatlakozott hozzájuk, hiszen ő is magyar. A forradalom vitéz katonája, egyike annak a több, mint százeze*- maqyar hadifo­golynak. aki fegvverrei a kezé­ben segítette győzelemre Jutni a szovjet nép ügyét, s nemcsak 19 —20-ban állt fegyverre! *rt, de feavverrel védte a második vi­lágháború alett is, mint öreg em­ber Moszkvát, a gyárat, amelyet épített, s ahol dolgozik. Időben felkészültek a második1 negyedévre Tapasztalatok a Bányagépgyárban Amikor a nappalos műszak­ra siető dolgozók mögött be­csukódott a Bányagépgyár kapuja, megszólaltak a hang­szórók. „Közöljük dolgozóink­kal, hogy a felszabadulási ver­seny eredményeként első ne­gyedéves tervünket március 29-én, reggel hat óra tíz perc­re befejeztük. Azon leszünk, hogy második negyedéves ter­vünket is maradéktalanul tel­jesítsük. Ennek érdekében vállaljuk, hogy a szállító mun­kások munkáját megkönnyít- jük és részükre egy darab elektromos vitlát helyezünk üzembe. Az esztergályos, va­lamint a lakatos műhelyben elektromos darut szereltetünk fel.“ A hír hallatára a munka­társak egymás kezét szoron­gatták. Lelkes szavakkal kívántak egymásnak jó mun­kát. A Bányagépgyár dol­gozói sok dicsőséget szereztek már eddig is az üzemnek. Az elmúlt év első negyedévében elnyerték az élüzem címet. Majd az első félévben elért mennyiségi és minőségi terv­teljesítésükért a Miniszterta­nács és a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa Elnökségének vörös vándorzászlaját kapták jutalmul. A dolgozók nem feledkez­tek meg beszélgetés közben a hibákról sem, amelyek az el­ső negyedévben akadályozták a termelést. Legtöbb csoport­ban felvetették, hogy biztosít­va lesz-e az anyag a gépek gyártásához, el tudják-e látni becsületesen a feladatokat, hogy azok a gazdaságos ter­melés követelményeinek meg­feleljenek. A dolgozókban az a vágy él, hogy még több gé­pet, még több gumiszalagot, csillét stb. adnak bányaüze­meinknek. Nagy feladatok várnak a Bányagépgyár dolgozóira. A második negyedévi terv sze­rint sokkal több gépet kell el­készíteni. Ennek érdekében kisebb-nagyobb beruházáso­kat is eszközölnek az üzem­ben. A munkák zavartalan biztosításáért a műszaki ve­zetőség minden üzemrésze ki­dolgozta a programtervet. Megjelölték azokat a munká­kat, amelyeknél csökkenteni lehet a gyártási időt. A ter­melékenység emelkedéséért, valamint az önköltségcsökken­tés biztosításáért az első ne­gyedévi tapasztalatokat fel­használva, felülvizsgálták a meglévő műveleti terveket, a gyártási módszereket. az anyagtervezést és felhaszná­lását, a gyártástervezést, vala­mint a gyártóeszközök gazda­ságosságát. Az első negyedévben több, mint százezer forintot takarí­tottak meg a rezsiköltség csök­kentésével azáltal, hogy feb­ruár elsejével rezsifelelőst ál­lítottak be. Az indokolatlan kiadásokat megszüntették. A daraboló üzem dolgozói a gé­pek állásidejének 10.5 százalé­kos csökkentésével 4500.— fo­rintot takarítottak meg. A második negyedéves terv sikeres végrehajtásáért a 650— 800 milliméter széles RTU tí­pus szalagok görgőinek gyár­tási eljárását fejlesztik. Az új technológia bevezetésével a gyártási időt lecsökkentik és ezenkívül jobb minőségű gör­gőket, darabonként egyforin­tos csökkentéssel fognak gyár­tani. Az öntödében rázó-formá- zó gépet szerelnek fel. és az RTU típusgörgők szállítását az eddigi kézi szállítás he­lyett most géppel végzik. A forgácsolóműhelyben üzemel­tetett transzmissziós gépek számát hárommal csökkentik és leállítanak egy darab 19 KW-os meghajtómotort. Ezzel az eljárással közel tízezer per­cet, kb. hatezer forintot ta­karítanak meg. Százezer fo­rintot takarítanak meg azáltal, hogy más üzemeknek átadják az általuk nem hasznosítható anyagot. A tervek teljesítésének, a termelés további emelésének döntő eszköze a szocialista munkaverseny. A daraboló, az esztergályos- és lakatosmű­hely dolgozói mindig példát mutattak a versenyben a töb­bi műhelyeknek. Ebben a rész­legben minden dolgozó foko­zottabb mértékben felelősnek érzi magát a termelésért, a versenyért. Ezért módszereik átadásával segítik előre a kol­lektívát. A párt és kormány programjára a dolgozók most azzal válaszolnak, hogy a felszabadulási versenyt tovább viszik. Május elseje tiszteletére a da­raboló-, az esztergályos- és la­katosműhely dolgozói már az anyagokat is felszállították, hogy április havi tervüket pon­tosan teljesíthessék. Tervük maradéktalan teljesítéséért vállalták a technológiai elő­írások betartását a műhely tisztántartását és azt, hogy műhelyük teljesítménye, ha anyagot biztosítanak számuk­ra, jóval száz százalékon fe­lüli lesz. Parádi elvtárs kétszeres sztahanovista lakatos brigád­ja, amely március havi ter­vét átlagosan 190 százalékra teljesítette, arra tett fogadal­mat. hogy május 1-re telje­sítményét átlagosan 210—220 százalékra fokozza. Határidő előtt elkészítenek öt darab öttonnás talbót. öt személyko­csit és két Roeseman szállító­gépet. A brigád vállalta to» vábbá azt, hogy a gazdaságé« termelésben eddig elért ered­ményeit továbbra is növeli és kisebb költséggel állítják elő a gépeket. A felszabadulási versenyben az üzem dolgozóinak 90,4 szá­zaléka tett felajánlást. Hár­mas István esztergályos ifjú­munkás, aki mostanában nyerte el a „szakma kiváló dolgozója“ jelvényt és az ez­zel járó félhavi fizetést, május 1-re és a DlSZ-kongressaus tiszteletére vállalta, hogy március havi 175 százalékos átlagteljesít­ményét továbbra ás megtartja és az egy darab csapágyház esztergályozására megadott 80 perces munkaidőt 40 szá­zalékkal csökkenti. Példamu­tatására Szabó Miklós és Ha­vasi Tibor ifjúmunkások is megfogadták, hogy a DISZ- kongresszus tiszteletére a 20 db csapágyház esztergályozá­sára szükséges 50 órát 30 órá­ra lecsökkentik és kezükből selejtmunkát nem adnak ki. A pártszervezet és szakszer­vezet, valamint a DISZ most egyik legfontosabb feladatá­nak azt tartja, hogy az élen­járó dolgozók példájának kö­vetésére lelkesítse a többi dolgozókat is. A verseny to­vábbvitelével, az egészséges versenyszellem kialakításával a dolgozókkal közösen küzde­nek azért, hogy gyártmá­nyaik minőségét megjavítsák és ezáltal a selejtet a mini­málisra csökkentsék. Szabó Sándor Megyénk élelmiszeripari üzemei az olcsóbb, jobb termékekért Megyén élelmiszeripari ter­mékeket előállító vállalatai­nak üzemeinek vezetői, műsza­ki vezetői március 29-én érte­kezletet tartottak, ahol a jobb minőségű áruk készítésének feltételeit, a termékek előál­lítási költségének csökkenté­sét, az anyagtakarékosságot, a selejt elleni küzdelmet és nem utolsósorban a terv k mara­déktalan teljesítésének előfel­tételeit vitatták meg. Az értekezletet Bognár Jó­zsef elvtárs, a megyei tanács VB élelmiszeripari osztályve­zetője nyitotta meg, majd is­mertette az ipar előtt álló fel­adatokat a második negyedév­re vonatkozólag. Felhívta az értekezlet részvevőinek figyel­mét, hogy a sütőüzemeknél az önköltséget nagymértékben növeli a megengedett fajlag 2—3 százalékkal való túllépé­se. a tüzelőanyagnormák be nem tartása, az idegen gép­kocsik igénybevételével a szál­lítási költségek fokozatos emelkedése. Ezeket a tényező­ket — folytatta Bognár elv­társ — a vállalatoknál, üze­meknél felül kell vizsgálni és termelési értekezleteken a dol­gozók javaslatait, segítségét kell kérni, hogy munkaterüle­tünkön a termelést gazdaságo­sabbá tegyük. A beszámoló után Benkő Pál elvtárs. a Salgótarjáni Sü­tőipari Vállalat szakszervezeti funkcionáriusa szólalt fel. Hozzászólásában bírálta a vál­lalat vezetőségét, hogy olyan fontos feladat végrehajtására, mint az önköltség csökkentése, nem kérték a dolgozók javas­latait, ha ezek éltek is észre­vételükkel. vagy bírálták a ve­zetőséget. azokat nem minden esetben szívlelték meg, több­ször figyelembe sem vették. Vállalta ' hogy többet foglalko­zik az újításokkal a dolgozók részére műszaki konferenciá­kat tart. Az értekezlet részvevői kö­zül ezután Rubi Márton elv­társ, a Salgótarjáni Sütőipari Vállalat 1. üzemének vezetője kért szót: Május 1 tiszteletére vállal­juk, hogy a meglévő selej­tet 10 százalékkal, a tü­zelőanyagfelhasználást 2 százalékkal csökkentjük, a fajlagot 1 százalékkal ja» vítjuk, a minőséget 92 szá­zalékra növeljük. Berényi István, a Rétsági Sütőipari Vállalat igazgatója hozzászólását a szakmunkás- képzés fontosságának ismer­tetésével kezdte, majd ver­senyre szólította a Balassa­gyarmati Sütőipari Vállalat dolgozóit a selejt csökkentése és a tisztaság fokozása érde­kében. Rein Lajos elvtárs a Nyugat- Nógrád megyei Húsipari Vál­lalat igazgatója: Önköltségünket 1,5 száza­lékkal csökkentjük, a 100 fo­rint bérre eső termelési érté­ket 1,5 százalékkal növeljük, az abszolút vágási veszteséget norma alatt tartjuk, gyártás­közi veszteséget 0,5 százalék­kal csökkentjük, a mellékter­mékeket 100 százalékosan hasznosítjuk.“ Erdei Mihály, a Pásztói Sü­tőipari Vállalat szakmunkása megfogadta, hogy selejtjét 30, a tüzelőanyag felhasználást pedig 10 százalékkal csökkenti, a fajlagot 0,5 százalékkal ja­vítja. Hasonló értékes vállalást tett a Balassagyarmati Sütő­ipari Vállalat műszaki veze­tője, Havas Barna elvtárs, aki még megfogadta, hogy 5 üzemnél a szitálást gépesí'i, 3 üzemben ventillátort szerel­tet fel, egyidejűleg versenyre szólította a Sal­gótarjáni Sütőipart Válla­lat igazgatóját. Bocsi Jó­zsef elvtársat, az önkölt» ség csökkentése és a tisz­taság fokozása érdekében. Bocsi József elvtárs a terv túlteljesítését, a béralap-fel­használás betartását, a fajlag megjavítását, a selejt 10. a tü­zelőanyagfelhasználás 5 száza­lékkal való csökkentését vál­lalva elfogadta Havas elvtárs versenykihívását,

Next

/
Thumbnails
Contents