Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)
1955-04-02 / 27. szám
DICSŐSÉG ÉS hála a felszabadító szovjetuniónak, A BÉKE ÉS A SZOCIALIZMUS SZILÁRD TÁMASZÁNAK! ERŐSÍTSÜK PÁRTIUNKBAN A DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUST A PARTRÓL SZÓLÓ le^ nini, sztálini tanítások sarkköve, a kommunista pártok szervezeti felépítésének vezérelve a demokratikus centralizmus. A demokratikus cent. ralizmus azt jelenti, hogy a párt összes vezető szerveit alulról felfelé, demokratikusan választják. Az alsóbb szervek alá vannak rendelve a felsőbbeknek, a kisebbség a többségnek. A vezető pártszervek tevékenységükről kötelesek rendszeresen beszámolni, s ezzel a párttagság ellenőrzése alá kerülnek. A demokratikus centralizmus lehetővé teszi, hogy a párt minden tagja közvetve, vagy közvetlenül részt vegyen a párt politikájában, határozatainak kidolgozásában. Az ily módon hozott határozatok kifejezik a párttagság egységes akaratát, s kötelezőek valamennyi párttagra. Csak a demokratikus centralizmus következetes megvalósítása biztosítja, hogy az irányításban messzemenő és szigorú centralizmus, a határozatok végrehajtásában pedig minél szélesebb demokratizmus, a párttagság minél magasabb aktivitása, teljes alkotó ereje jusson érvényre. A párton belüli demokrácia és centralizmus egymástól elválaszthatatlanok. Bármelyik csorbítása, háttérbe szorítása gyengíti a párt egységét, erejét. A centralizmus és demokratizmus együtt élnék, együtt hatnak. Pártunk Központi Vezetőségének március 4-i határozata elítéli az olyan törekvést, amely .. pártunk belső élete, egész harci tevékenysége, valamint a párt egysége, szilárd vezetése biztosításának alapvető elve, a demokratikus centralizmus ellen irányul.“ Ugyanakkor a határozat rámutat arra, hogy „Minden erővel, teljes mértékben biztosítani kell a párt megingathatatlan eszmei, politikai és . átvezeti egységét... Ez a megingathatatlan, eszmei, politikai és szervezeti egység kell, hogy biztosítsa a pártban az akarat és a cselekvés egységét, s a párt vasfegyelmét“. A demokratikus centralizmus elvének kidolgozása, ér- vényrejuttatása — mint azt napjaink bizonyítják — a mindenfajta opportunista ellenséges nézetek elleni harc közben megy végbe. A párt szervezeti felépítésének elvét nap mint nap meg kell védeni a különböző támadásoktól és következetesen biztosítani kell a demokratikus centralizmus megvalósulását. A centralizmus — mint ismeretes — megköveteli a szilárd pártfegyelem megvalósítását, véleményeltérés esetén a kisebbségnek a többség határozata alá való rendelését, A párton belüli fegyelemnek éppen azok a sajátosságai, hogy minden tagra, minden pártszervre és pártszervezetre kötelező. A szigorú fegyelem azonban a pártnál nem zárja ki a vélemények harcát, a kritikát és önkritikát, az alárendeltség tudatosságát és önkéntességet. Ellenkezőleg, feltételezi azt. Csakis a tudatos fegyelem lehet igazi fegyelem. Csakis a tudatos fegyelem biztosíthatja, hogy a vezető párt- szervek határozatait az egész pártban egységesen és egyöntetűen hajtják végre. Ez fontos fegyver a párt kezében, a párt vonalától való mindenféle elhajlás ellen és a párt sorainak erősítéséért folyó harcban. A párton belüli tudatos fegyelem megvalósulása igen jelentős a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtása szempontjából. A határozatok végrehajtása a párt harcképességének fokmérője. Az utóbbi időben a mi járásunkban is egyes elvtársak megfeledkeztek erről és nem végeznek önfeláldozó, kitartó munkát a felsőbb szervek határozatainak végrehajtásáért. így például a Magyarnándori Állami Gazdaság párttitkára, Mátyás elvtárs, a járási párt-végrehajtóbizott Ságnak a tagjelöltekkel való foglalkozás megjavítása érdekében hozott határozatát csak részben hajtotta végre. Tamás elvtárs, a magyarnándori községi szervezetné) többszöri figyelmeztetés ellenére sem javít a tagdíj munkán. Egyes elvtársak a határozatok végrehajtását, vagy helytelen megvalósítását azzal igyekeznek magyarázni, hogy általában egy-egy határozat helyes, de náluk más viszonyok vannak, ezért nem alkalmazhatók. Az ilyen elvtársak elfelejtik, hogy a pártmunka lényege a határozatok, a párt politikájának végrehajtásáért folytatott harc. Pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi ülése feltárta azokat a jobboldali elhajlásokat, amelyek a júniusi határozatok s a III. pártkongresszus határozatainak helyes végrehajtását veszélyeztették. Most az előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy a demokratikus centralizmus elvének gyakorlati munkánkban teljes érvényt szerezzünk. Erősítenünk kell a pártfegyelmet, meg kell követelnünk a határozatok maradéktalan végrehajtását. Ugyanakkor nem téveszthetjük szem elől, hogy ezt a munkát a pár- tonbelüli demokrácia párhuzamos erősítésével valósíthatjuk meg. A PÁRTONBELÜLI DE™ MOKRÁCIA fontos követelménye a kritika és önkritika — de különösen az alulról jövő bírálat — széleskörű kibontakoztatása. A Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata óta járásunkban a párttagság bátrabban mondja el véleményét, bírálja a vezetők munkáját. Ennek következtében megnőtt a pártonkívüliek bizalma is a pártszervezetek iránt. A javulás azonban még nem kielégítő. A bírálat mellett még mindig kevés az őszinte önbírálat. Előfordul a bírálat visszautasítása is, de még gyakoribb annak kima- gyarázása. A Nógrádkövesdi Állami Gazdaság vezetői — köztük Kuti elvtárs — a párt- szervezet bírálatára úgy válaszolnak, hogy a titkár szakmailag gyönge, ezért nem reális a bírálat. Furcsa, hogy ugyanezt az elvtársat egy évvel ezelőtt mégi'a légjobb szakember, nek ismerték el a gazdaság vezetői. Vannak olyanok is, mint Varga elvtárs, a szügyi tangazdaság titkára, aki elfogadja ugyan a bírálatot, azonban hibáit nem javítja ki, s mintha semmi sem történt volna, megismétli a bírált hibákat. Ezt látva, a párttagság joggal mondja, hogy felesleges a bírálat, mert változás úgy sem történik. Pártszervezeteinknek az a feladatuk, hogy bátorítsák az alulról jövő bírálatot, neveljék, fejlesszék a párttagság öntudatát. Ugyanakkor azonban utasítsanak el minden olyan megnyilvánulást, amely az eredményeket kisebbíteni igyekszik, rágalmazza népünk és pártunk tízéves fejlődését. Párttagjaink helyesen éljenek az új szervezeti szabályzat által adott lehetőségekkel, amely kimondja, hogy a bírálat a párttagnak nemcsak joga, hanem kötelessége is. A pártonbelüli demokrácia alkalmazása nem képzelhetőd a kollektív vezetés szigorú betartása nélkül. A pártdemokrácia megköveteli, hogy a párt- szervezetek biztosítsák a párttagság legnagyobbfokú részvételét a határozatok meghozatalában és végrehajtásában. A kérdések szabad megvitatása a párttagság egyenjogúsága alapján, a hibák bátor, személyre való tekintet nélküli feltárása — ez a pártdemokrácia, a kollektiv vezetés elvének alapvető követelménye. Másfél év óta alapszervezeteink vezetőségei a legtöbb esetben rendszeresen megtartják üléseiket. A taggyűlések beszámolóit közösen vitatják meg, tájékoztatják a párttagságot a vezetőség munkájáról. Ennek eredményeképpen a taggyűlések színvonala emelkedett, a pártvezetőségek egyes tagjai sokoldalúan fejlődtek, aktívabbá váltak. Hiba azonban, hogy a határozatok végrehajtása a vezetőségek részéről már nem kollektív, mint például a Magyarnándori Állami Gazdaságban és a berceli községi párt- szervezetnél. Ez azt eredményezi, hogy a feladat nagyrésze a titkárra hárul, amit azok nem tudnak megfelelően elvégezni. Ez a munkastílus alapot ad az egyszemélyi vezetés visz- szatéréséhez is. Honton az is előfordult, hogy parancsolgatással helyettesítették a kollektiv vezetést, semmibe véve a párttagok jogait, véleményét. A pártnak azonban nem akármilyen kollektiv vezetésre van szüksége. Csak az olyan kollektiv vezetés hozhat eredményt, amelyben biztosítva van a magasfokú eszmeiség, elviség, az akarat és cselekvés egysége. Olyan kollektiv vezetésre van szükség, amely ngm tűri meg. a hibák elkenését, amely bátran, személyre való tekintet nélkül feltárja a hibákat és amikor a párt érdeke megkívánja, merészen alkalmazza az önbírálat fegyverét. Ebben az elvi egységben, a hibák elleni kérlelhetetlen harcban van a kollektiv vezetés legfontosabb biztosítéka. ★ Pártszervezeteink használják fel a pártoktatást — melynek keretében most a III. kongresz- szus anyagának pártról szóló része van napirenden — arra, hogy párttagságunk megismerje a demokratikus centralizmusról szóló tanításokat, s ezzel emelkedjék öntudata, aktivitása. Tandet József, a balassagyarmati járási párt- bizottság titkára Dobozy Imre: Moszkvai utazás Ha erről a könyvről röviden eqy-két szóban kellene véleményt mondani, azt felelném, érdekes, szép, Igen derűs és Igaz könyv. Ha Moszkváról, a szovjet emberekről akar írni egy író, akkor tudnia kell, hogy minden lapon, minden állításnál vizsgáznia kell az igazmondásból. Hiszen bárkiről beszél, a személyes ismeretlen ismerősünk, olyanokról ír, akiket könyvből, filmből és személyesen igen jól Ismerünk. Ebben a derűs, egyszerű könyvecskében, az író jól vizsgázik, mert helyesen azt írja meg, amit lát, s úgy, ahogy látja a fényt, s az árnyat együtt. — Nem eljövendő szovjet embereket próbál lerajzolni, hanem azokat a mindennapi embereket, hétköznapi foglalkozásuk közben, akikkel a vonaton, az utcán, a Metróban, a boltban, a kiállításon vagy éppen — mert hivatalos volt egy esküvő? vacsorán — az otthonuKban látott. Két hét kevés Idő arra, hogy egy város, egy nép minden fontosabb vonását megismerje eqy író. Az ilyen feladat emberöltő dolga, de arra elég, hogy a jó- szemű író a leojellemzőbb, mindenkinek feltűnőbb vonásokat feljenyezze. Dobozy szerint a legfeltűnőbb vonások a mosoly és a nyugalom, s mindkettő azonos forrásból fakad. Abból, hogy a szovjet társadalom teljesen kialakult, kiforrott, megszilárdult, rendíthetetlenné vált. A könyvecske ennek a derűnek, nyugalomnak a kró- nlkáia. Egy helven arról ír. nogy ami szép, az szép, az helyet kíván. Nos, eszerint is jár el. szépek a szovjet nép nagv akotásai, a Met- j ro, a Lenin-hegyi egyetem, a kiállítás. és szép. meghatóan szép a csapi kultúrhéz is. És nemcsak a I szovjet nép alkotásai szépek, hanem az orosz kultúra, alkotó kedv évszázados kincsei is. A Kreml kincstára, a Kreml templomai. De ha szép az alkotás, még szebb az alkotóról írni. Ez a könyv azt mondja, minden sorával azt állítja hogy a kommunizmust építő szovjet szocialista társadalom legnagyobb, legszebb alkotása maga a szovjet ember. Sok apró Jelenetből, megfigyelésből ismerjük meg a szovjet dolgozót. Derűsnek, szilárdnak, segítőkésznek, tanulni vágyónak, akár fiatal, akár öreg kötelesség- tudónak, szerénynek, mélységes emberszeretettel, proletárlnterna cionalizmussal. hazaszeretettel átitatódnak. Olyan embernek, aki nem tűr meg maga körül semmi szennyet. A sok mulatságos, derűs epizód mellett vannak a könyvben olyan felenetek, amelyek könnye- kiq meghatják az olvasót, lay például Dobozy elmondja találkozását eov asszonyai, aki a kon- cent»*áriós táborok foalya volt — s méais szereted volna hírt kapni arról, hogy ott, ahol ő járt, va- fon látszik-e még a bá*">o~ú pusztítása. s vajon a gyermekek nem vTse»?k e magukon a háború nyomait? Meghatott büszkeséggel olvassuk azokat a lapokat, ahol egy moszkvai munkással beszélgetnek — a magyar szó hallatára csatlakozott hozzájuk, hiszen ő is magyar. A forradalom vitéz katonája, egyike annak a több, mint százeze*- maqyar hadifogolynak. aki fegvverrei a kezében segítette győzelemre Jutni a szovjet nép ügyét, s nemcsak 19 —20-ban állt fegyverre! *rt, de feavverrel védte a második világháború alett is, mint öreg ember Moszkvát, a gyárat, amelyet épített, s ahol dolgozik. Időben felkészültek a második1 negyedévre Tapasztalatok a Bányagépgyárban Amikor a nappalos műszakra siető dolgozók mögött becsukódott a Bányagépgyár kapuja, megszólaltak a hangszórók. „Közöljük dolgozóinkkal, hogy a felszabadulási verseny eredményeként első negyedéves tervünket március 29-én, reggel hat óra tíz percre befejeztük. Azon leszünk, hogy második negyedéves tervünket is maradéktalanul teljesítsük. Ennek érdekében vállaljuk, hogy a szállító munkások munkáját megkönnyít- jük és részükre egy darab elektromos vitlát helyezünk üzembe. Az esztergályos, valamint a lakatos műhelyben elektromos darut szereltetünk fel.“ A hír hallatára a munkatársak egymás kezét szorongatták. Lelkes szavakkal kívántak egymásnak jó munkát. A Bányagépgyár dolgozói sok dicsőséget szereztek már eddig is az üzemnek. Az elmúlt év első negyedévében elnyerték az élüzem címet. Majd az első félévben elért mennyiségi és minőségi tervteljesítésükért a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének vörös vándorzászlaját kapták jutalmul. A dolgozók nem feledkeztek meg beszélgetés közben a hibákról sem, amelyek az első negyedévben akadályozták a termelést. Legtöbb csoportban felvetették, hogy biztosítva lesz-e az anyag a gépek gyártásához, el tudják-e látni becsületesen a feladatokat, hogy azok a gazdaságos termelés követelményeinek megfeleljenek. A dolgozókban az a vágy él, hogy még több gépet, még több gumiszalagot, csillét stb. adnak bányaüzemeinknek. Nagy feladatok várnak a Bányagépgyár dolgozóira. A második negyedévi terv szerint sokkal több gépet kell elkészíteni. Ennek érdekében kisebb-nagyobb beruházásokat is eszközölnek az üzemben. A munkák zavartalan biztosításáért a műszaki vezetőség minden üzemrésze kidolgozta a programtervet. Megjelölték azokat a munkákat, amelyeknél csökkenteni lehet a gyártási időt. A termelékenység emelkedéséért, valamint az önköltségcsökkentés biztosításáért az első negyedévi tapasztalatokat felhasználva, felülvizsgálták a meglévő műveleti terveket, a gyártási módszereket. az anyagtervezést és felhasználását, a gyártástervezést, valamint a gyártóeszközök gazdaságosságát. Az első negyedévben több, mint százezer forintot takarítottak meg a rezsiköltség csökkentésével azáltal, hogy február elsejével rezsifelelőst állítottak be. Az indokolatlan kiadásokat megszüntették. A daraboló üzem dolgozói a gépek állásidejének 10.5 százalékos csökkentésével 4500.— forintot takarítottak meg. A második negyedéves terv sikeres végrehajtásáért a 650— 800 milliméter széles RTU típus szalagok görgőinek gyártási eljárását fejlesztik. Az új technológia bevezetésével a gyártási időt lecsökkentik és ezenkívül jobb minőségű görgőket, darabonként egyforintos csökkentéssel fognak gyártani. Az öntödében rázó-formá- zó gépet szerelnek fel. és az RTU típusgörgők szállítását az eddigi kézi szállítás helyett most géppel végzik. A forgácsolóműhelyben üzemeltetett transzmissziós gépek számát hárommal csökkentik és leállítanak egy darab 19 KW-os meghajtómotort. Ezzel az eljárással közel tízezer percet, kb. hatezer forintot takarítanak meg. Százezer forintot takarítanak meg azáltal, hogy más üzemeknek átadják az általuk nem hasznosítható anyagot. A tervek teljesítésének, a termelés további emelésének döntő eszköze a szocialista munkaverseny. A daraboló, az esztergályos- és lakatosműhely dolgozói mindig példát mutattak a versenyben a többi műhelyeknek. Ebben a részlegben minden dolgozó fokozottabb mértékben felelősnek érzi magát a termelésért, a versenyért. Ezért módszereik átadásával segítik előre a kollektívát. A párt és kormány programjára a dolgozók most azzal válaszolnak, hogy a felszabadulási versenyt tovább viszik. Május elseje tiszteletére a daraboló-, az esztergályos- és lakatosműhely dolgozói már az anyagokat is felszállították, hogy április havi tervüket pontosan teljesíthessék. Tervük maradéktalan teljesítéséért vállalták a technológiai előírások betartását a műhely tisztántartását és azt, hogy műhelyük teljesítménye, ha anyagot biztosítanak számukra, jóval száz százalékon felüli lesz. Parádi elvtárs kétszeres sztahanovista lakatos brigádja, amely március havi tervét átlagosan 190 százalékra teljesítette, arra tett fogadalmat. hogy május 1-re teljesítményét átlagosan 210—220 százalékra fokozza. Határidő előtt elkészítenek öt darab öttonnás talbót. öt személykocsit és két Roeseman szállítógépet. A brigád vállalta to» vábbá azt, hogy a gazdaságé« termelésben eddig elért eredményeit továbbra is növeli és kisebb költséggel állítják elő a gépeket. A felszabadulási versenyben az üzem dolgozóinak 90,4 százaléka tett felajánlást. Hármas István esztergályos ifjúmunkás, aki mostanában nyerte el a „szakma kiváló dolgozója“ jelvényt és az ezzel járó félhavi fizetést, május 1-re és a DlSZ-kongressaus tiszteletére vállalta, hogy március havi 175 százalékos átlagteljesítményét továbbra ás megtartja és az egy darab csapágyház esztergályozására megadott 80 perces munkaidőt 40 százalékkal csökkenti. Példamutatására Szabó Miklós és Havasi Tibor ifjúmunkások is megfogadták, hogy a DISZ- kongresszus tiszteletére a 20 db csapágyház esztergályozására szükséges 50 órát 30 órára lecsökkentik és kezükből selejtmunkát nem adnak ki. A pártszervezet és szakszervezet, valamint a DISZ most egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy az élenjáró dolgozók példájának követésére lelkesítse a többi dolgozókat is. A verseny továbbvitelével, az egészséges versenyszellem kialakításával a dolgozókkal közösen küzdenek azért, hogy gyártmányaik minőségét megjavítsák és ezáltal a selejtet a minimálisra csökkentsék. Szabó Sándor Megyénk élelmiszeripari üzemei az olcsóbb, jobb termékekért Megyén élelmiszeripari termékeket előállító vállalatainak üzemeinek vezetői, műszaki vezetői március 29-én értekezletet tartottak, ahol a jobb minőségű áruk készítésének feltételeit, a termékek előállítási költségének csökkentését, az anyagtakarékosságot, a selejt elleni küzdelmet és nem utolsósorban a terv k maradéktalan teljesítésének előfeltételeit vitatták meg. Az értekezletet Bognár József elvtárs, a megyei tanács VB élelmiszeripari osztályvezetője nyitotta meg, majd ismertette az ipar előtt álló feladatokat a második negyedévre vonatkozólag. Felhívta az értekezlet részvevőinek figyelmét, hogy a sütőüzemeknél az önköltséget nagymértékben növeli a megengedett fajlag 2—3 százalékkal való túllépése. a tüzelőanyagnormák be nem tartása, az idegen gépkocsik igénybevételével a szállítási költségek fokozatos emelkedése. Ezeket a tényezőket — folytatta Bognár elvtárs — a vállalatoknál, üzemeknél felül kell vizsgálni és termelési értekezleteken a dolgozók javaslatait, segítségét kell kérni, hogy munkaterületünkön a termelést gazdaságosabbá tegyük. A beszámoló után Benkő Pál elvtárs. a Salgótarjáni Sütőipari Vállalat szakszervezeti funkcionáriusa szólalt fel. Hozzászólásában bírálta a vállalat vezetőségét, hogy olyan fontos feladat végrehajtására, mint az önköltség csökkentése, nem kérték a dolgozók javaslatait, ha ezek éltek is észrevételükkel. vagy bírálták a vezetőséget. azokat nem minden esetben szívlelték meg, többször figyelembe sem vették. Vállalta ' hogy többet foglalkozik az újításokkal a dolgozók részére műszaki konferenciákat tart. Az értekezlet részvevői közül ezután Rubi Márton elvtárs, a Salgótarjáni Sütőipari Vállalat 1. üzemének vezetője kért szót: Május 1 tiszteletére vállaljuk, hogy a meglévő selejtet 10 százalékkal, a tüzelőanyagfelhasználást 2 százalékkal csökkentjük, a fajlagot 1 százalékkal ja» vítjuk, a minőséget 92 százalékra növeljük. Berényi István, a Rétsági Sütőipari Vállalat igazgatója hozzászólását a szakmunkás- képzés fontosságának ismertetésével kezdte, majd versenyre szólította a Balassagyarmati Sütőipari Vállalat dolgozóit a selejt csökkentése és a tisztaság fokozása érdekében. Rein Lajos elvtárs a Nyugat- Nógrád megyei Húsipari Vállalat igazgatója: Önköltségünket 1,5 százalékkal csökkentjük, a 100 forint bérre eső termelési értéket 1,5 százalékkal növeljük, az abszolút vágási veszteséget norma alatt tartjuk, gyártásközi veszteséget 0,5 százalékkal csökkentjük, a melléktermékeket 100 százalékosan hasznosítjuk.“ Erdei Mihály, a Pásztói Sütőipari Vállalat szakmunkása megfogadta, hogy selejtjét 30, a tüzelőanyag felhasználást pedig 10 százalékkal csökkenti, a fajlagot 0,5 százalékkal javítja. Hasonló értékes vállalást tett a Balassagyarmati Sütőipari Vállalat műszaki vezetője, Havas Barna elvtárs, aki még megfogadta, hogy 5 üzemnél a szitálást gépesí'i, 3 üzemben ventillátort szereltet fel, egyidejűleg versenyre szólította a Salgótarjáni Sütőipart Vállalat igazgatóját. Bocsi József elvtársat, az önkölt» ség csökkentése és a tisztaság fokozása érdekében. Bocsi József elvtárs a terv túlteljesítését, a béralap-felhasználás betartását, a fajlag megjavítását, a selejt 10. a tüzelőanyagfelhasználás 5 százalékkal való csökkentését vállalva elfogadta Havas elvtárs versenykihívását,