Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)
1955-03-30 / 26. szám
2 SZABAD AOC.r'ÍD 1955 MÁRCIUS 30. A kommunisták példamutatása biztosítja^ hogy a dolgozók milliói követik a pártot /fis jWIÍP tétriási ntírthinnálsáíruti Pénteken reggel az Országház kongresszusi termében megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja járási pártbizottságai titkárainak kétnapos országos tanácskozása. A tanácskozást Vég Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára nyitotta meg, majd Acs hajós, az MDP politikai bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára emelkedett szólásra. Ács Lajos elvtárs beszéde — A III. pártkongresszus határozatainak végrehajtására, a Központi Vezetőség márciusi ülésének határozata harci program pártunk, munkásosztályunk, egész népünk számára. A határozat világos célkitűzései nagy lelkesedést keltettek pártunkban, munkásosztályunkban, egész népünkben, — A Központi Vezetőség újból leszögezte, hogy a szocializmus sikeres építését mindenek előtt a szocialista iparosítási politikának következetes végrehajtása biztosítja. Ez azt jelenti, hogy gazdasági adottságainkkal összhangban szakadatlanul növelni: njj kell a nehézipar termelését, biztosítanunk kell a nehézipar elsőbbségét az ipar s a népgazdaság más ágai előtt. A nehézipar, s a nehézipar szíve, a gépipar teremti meg a szocializmus anyagi alapjait; a nehézipar látja el az egész ipart alapanyagokkal, gépekkel, a nehézipar látja el a mezőgazdaságot mindenféle géppel és felszereléssel, a nehézipar látja el a közlekedést vasúti szerelvénnyel, teherautóval, motorkerékpárral stb. Az ipar — s benne a nehézipar — fejlesztése biztosíthatja csak a közszükségleti cikkek termelésének fokozását A nehézipar fejlesztése elengedhetetlenül szükséges a mezőgazdaság szocialista átszervezése szempontjából, mert a fejlődő nagyüzemi útra lépő mezőgazdaságot a nehézipar látja el traktorral, kombájnnal, aratógéppel. vetőgéppel, műtrágyával, építőipari anyagokkal, villannyal, ami a falu jobb, kulturáltabb életéhez mindenképpen szükséges. Az ipar s mindenekelőtt a nehézipar látja el minden szükséges eszközzel, felszereléssel az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt gazdaságát is. A nehézipar s általában az ipar fejlődése erősíti nemzetünk vezétó osztályát, a munkásosztályt, növeli politikai súlyát, kultúráját. A nehézipar fejlesztését megköveteli honvédelmünk is, hogy dolgozó népünket — testvéri szövetségben a nagy Szovjetunióval s a népi demokratikus államokkal — megvédj ük minden külső támadástól. — Ily módon a nehézipar az alapja a dolgozó nép anyagi. kulturális, szociális ellátottságának következetes emelésére irányuló politikánknak. — Pártunk politikájának célja, hogy a mezőgazdaságban a termelőszövetkezetek útján, a dolgozó parasztság önkéntes szövetkezése révén megteremtse a szocialista nagyüzemi gazdálkodást. Ennek érdekében pártunk nagy felvilágosító, nevelő, szervező munkát végez a falun. Pártunk változatomul támogatja az egyéni parasztgazdaságokat, hogy fokozhassák gazdaságuk termelését, mozgósíthassák gazdaságuk termelési tartalékait. Mindezzel biztosítani kívánja pártunk a mezőgazda- sági termelés növekedését, amely politikánk egyik kulcskérdése. — Pártunk politikájának szilárd alapja a munkások és a dolgozó parasztok testvéri szövetsége. Pártunk harcot folytat azért, hogy e szövetséget folytonosan erősítse. A munkások és a dolgozó parasztok szövetsége a szocializmus építésére irányuló szövetség, vezető ereje a munkás- osztály. A munkások és dolgozó parasztok testvéri szövetségének, megbonthatatlan barátságának biztosítása válto- ■zatiariul pártunk politikájának sarkköve marad, mert a munkások és dolgozó parasztok osztáéyszövetségén nyugszik egész népi demokratikus rendszerünk, népi demokratikus államunk, ezen múlik hazánk szocialista jövője. Fordulatot minden iparágban és üzemben A következőikben elmondotta, hogy milyen nagy feladatok várnák pártszervezeteinkre a KV márciusi határozatának végrehajtása során. — A bányaipart. s részben az építőipart is az jellemzi — folytatta —, hogy ezekben az iparágakban alacsony a munka termelékenysége, s igen magas az önköltség. A bányaiparban például tavaly nyolc százalékkal növekedett az egy tonnára eső szén önköltsége; januárban és februárban az önköltség növekedése folytatódott. Ez annál inkább helytelen, mert a legtöbb iparágban némi javulás tapasztalható az év első két hónapjában. — Bizonyos, hogy ezekért az állapotokért komolyan felelős a Szénbányászati és az Építésügyi Minisztérium is. Ezen az értekezleten azonban elsősorban a járási pártbizottságok A mezőgazdaság szociai — Mint említettem, a mezőgazdasági termelés fellendítése változatlanul a párt és a kormány figyelmének középpontjában áll. A mezőgazda- sági termelés jelentős és tartós fellendítése elválaszthatatlanul összefügg a mező- gazdaság szocialista átszervezésével, a mezőgazdasági termelés jelentékeny növelése csak a mezőgazdaság , szocialista átszervezése révén érhető eL — A mezőgazdaság szocialista átszervezésének fő útja hazánkban is a termelőszövetkezeti mozgalom, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, nz úgynevezett III. típuső termelőszövetkezetek létrehozóra. a termelőszövetkezetek növekedése, fejlődése. Hazánkban a III. típusú termelőszövetkezet a legalkalmasabb forma, amely a mezőgazdaságban elvezet a szocializmushoz. munkájáról van szó. s nem kétséges, hogy a járási párt- bizottságokat is elsőrendű felelősség terheli az ezekben az iparágakban kialakult helyzetért. A bányászat, az építőipar gyenge munkájában megmutatkozik az is, hogy a járási pártbizottságok nem foglalkoznak megfelelően az iparral, ezekkel a döntő iparágakkal sem. s hogy a pártmunka, a DISZ- és szakszervezeti munka, általában a politikai munka csaknem mindenütt rendkívül gyenge ezekben az iparágakban. Felhívta az értekezlet figyelmét, hogy fordulatot kell elérni minden iparágban és üzemben, be kell tartani a munka- és technológiai fegyelmet, csökkenteni kell az önköltséget, s mindenütt harcot kell indítani az anyagtakarékosságért. ista átszervezésének útja Természetesen az alacsonyabb termelőszövetkezeti formáknak is megvan a maguk jelentősége, szerepe. Elősegítik a dolgozó parasztság bizonyos rétegei számára, hogy megbarátkozzanak a szövetkezéssel, saját tapasztalatukból lássák a szövetkezés anyagi előnyeit, s rövidebb, hosszabb idő után elfogadják, megértsék a III. típusú termelőszövetkezetek jelentőségét. — Termelőszövetkezeti mozgalmunk perspektívájának tisztázása mellett le kell azonban szögezni, hogy ma termelőszövetkezeti mozgalmunk változatlanul legfőbb feladata a meglévő termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása, megerősítése. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezetek termelési színvonala túlszárnyalja a közép- paraszti gazdaság termelési színvonalát, — Éppen ezért — mondotta — erélyesen fel "kell lépni annak érdekében, hogy a háztáji gazdaságok körül tapasztalható visszaéléseket megszüntessük. Biztosítani kell. hogy a termelőszövetkezet közös munkájában lehetőleg az egész család résztvegyen. Fel keli lépni a munkaegység körül mutatkozó liberalizmus, s visz- szaélések ellen. Termelőszövetkezeteinknek jobban igénybe kell venniük a gépállomás agronómusát, s tanácsai alapján biztosítaniok keil a bevált, fejlett növénytermelési módszerek bevezetését. — Jelentkékeny változásra van szükség a termelőszövetkezetek állattartó, állattenyésztő munkájában. Mindenekelőtt a szarvasmarha-állományt, s a tehénállományt kell növelni. Biztosítani kell a magas tejhozamot, el kell érni, hogy a termelőszövetkezetek megfelelő mennyiségű trágyához jussanak, amely a talajerő fokozásának égjük legnagyobb lehetőségét jelenti. Növelni kell a termelőszövetkezetek sertésállományát is, meg kell javítani a fialási átlagot. Mindennek érdekében nagy gondot keil fordítani arra, hogy az állattenyésztésben megfelelő munkaerők dolgozzanak. A következőkben a termelőszövetkezeti demokrácia, a tsz-ek eredményeinek népszerűsítése fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta: a termelőszövetkezetek pártszervezetei, a termelőszövetkezetek kommunistái állandó felvilágosító munkát folytassanak mindazokért a feladatokért, amelyek a termelőszövetkezetek megerősödését szolgálják, mint pl. a munkafegyelemért, a családtagok bevonásáért, az állatok gondos ápolásáért, a szövetkezeti demokrácia biztosításáért stb. A termelőszövetkezetek kommunistáinak fokozottabban kell résztvemniök a falu életében is; segíteniük kell a falusi egyénileg gazdálkodó kommunista párttagokat, a községi pártszervezetet az egyénileg dolgozó parasztok körében végzett felvilágosító munkában és minden más feladatban. A járási pártbizottságoknak az az alapvető feladatuk, hogy ezeknek a céloknak érdekében mozgósítsák a termelőszövetkezetek kommunistáit, DISZ-tagjait lésüket. Ismeretes azonban, hogy az állami gazdaságok termelése nem kielégítő, hogy az állami gazdaságok jelentékeny része deficites, hogy az állami gazdaságokban igen magas a termékek önköltsége, nagy a fegyelmezetlenség s különösen súlyos a társadalmi vagyon herdálása, sőt fosztogatása. Elmondotta, hogy az állami gazdaságok rassz eredményeiben az ellenség munkája is közrejátszik. A minisztériumi, az állami irányítás megjavítása mellett mindenekelőtt gyökeresen meg kell javítani az állami gazdaságokban a pártmunkát. Fejlett, harcos, kulturált a politikai és a gazdasági munkához értő élettapasztalattal rendelkező pártmunkást kell küldeni legalább a száz leggyengébben dolgozó állami gazdaságba, s feladatukká kell tenni a pártélet megszervezését, a párttagok, a DISZ-tagok, a legjobb pártonkívüli dolgozók kollektívájának kikovácsolását, e kollektíva harcának megszervezését a hanyagság, a mulasztás, a felületesség, a fegyelmezetlenség ellen, A pártszervezetnek az állami gazdaságokban sürgősen fel Gépállomásaink, állami gazdaságaink feladatai — A termelőszövetkezet részére a gépi technikát, a nagyüzemi gazdálkodás e döntő feltételét a gépállomás szolgáltatja. Ez ma megmutatja a gépállomás hatalmas politikai jelentőségét. figyelmet fordítottak az állami gazdaságokra. Az állami gazdaságok némileg megjavították munkájukat, növelték termeken lépnie a gyakran elhanyagolt szociális, kulturális viszonyok megjavítása érdekében is. A mezőgazdasági termelés növeléséért — A gépállomások munkájának döntő fogyatékossága abban áll, hogy magas önköltséggel dolgoznak. Ez arra inti . járási pártbizottságainkat, hogy a gépállomások kommunistáinak, DISZ-tagjainak, szakszervezeti tagjainak, legjobb dolgozóinak közreműködésével, segítésével harcot kell kezdeményezniük a gépállomásokon az önköltség csökkentéséért. Mindenekelőtt biztosjf tani kell, hogy ebben az évben általában és részleteiben — Járási pártbizottságainknak, falusi pártszervezeteinknek, falusi kommunistáinknak politikai munkájukat, a tömegek körében végzett politikai szervező, nevelő, felvilágosító tevékenységüket mindenekelőtt a termelés növelésére keli összpontosííaniök. Ennek a népgazdaságunk további fejlődése száméra döntő feladatnak a megoldása az egyszerű, szürke hétköznapok mindennapi szívós munkáján múlik. Kár lenne azt hinni, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének megtörténtéig semmit sem tehetünk a termelés növeléséért. Ellenkezőleg; elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektoraiban, I de a kisárutermelő szektorban I is napról napra küzdelmet, harcot kell folytatni azért, hogy folytonosan kihasználjunk minden napot, mindazokat a lehetőségeket, amelyek ma megvannak és holnapra megteremtődnek. is a gépállomások elvégezzék A falusi osztályellenség aknamunkája minden előírt feladatukat. De különösen fontos éppen a termelőszövetkezetek terméshozamainak emelése érdekében, hogy időben elvégezzenek minden munkát az alapvetően fontos szántás biztosítása mellett. El kell érni azt is, hogy a munka minősége kifogástalan legyen. Ezután a gépállomások és a tsz-ek közötti kapcsolat fontosságáról szólt, majd rátért az állami gazdaságok kérdéseire: — A járási pártbizottságok az utóbbi egy-két évben több A továbbiakban Ács elvtárs a beadás kérdéseiről szólt. — 1955-ös tervünk biztosítja a dolgozók életszínvonalának emelkedését, de csak abban az esetben, ha a terv minden előírását pontosan teljesítjük. Ezért az egész nép érdeke, hogy a falun pontosan teljesítsék a beadási kötelezettséget — mondottaj A továbbiakban hangsúlyozta, hogy jelenleg elsősorban a sertésbeadásban vannak súlyos hibák. Elmondotta, hogy a beadási fegyelmet rendkívüli mértékben rontja az elharapódzott spekuláció. Ez pedig a kulákságnak, a kupe- ceknek biztosít anyagi előnyöket. A következőkben a ku- lákság aknamunkájáról beszélt, majd meghatározta a falusi osztályellenség tevékenységének főbb formáit: — Ma a kulákság a kupe- cek, a falusi kizsákmányolok és segítőik legelterjedtebb tevékenysége a spekuláció. A kulákság összejátszva á városi osztályidegen elemekkel, egész gazdasági erejét, tartalékait, eldugott értékeit mozgósította, hogy a szabadpiacon a dolgozó parasztoktól felvásárolt áruval üzérkedjék, Elmondotta, hogy a kulák- ság tevékenységének másik formája az uzsora. Ide tartozik az igauzsora is. Ez is újra virágzani kezd többhelyütt, A kulák emellett a legszemér- metlenebbül szabotálja a beadási és az adófizetési kötelezettségét. — A tanácsnak — folytatta beszédét — biztosítani kell, hogy a kulákok eleget tegyenek beadási, adófizetési kötelezettségüknek. Ügyelni kell arra, hogy a kulákság törvényes kötelezettségüknek eleget téve, gazdasági tevékenységét elvégezhesse, termelhessen. Óvakodni kell mindenféle törvénytelenségtől a kulákokkal szemben, mert ez is megengedhetetlen. Rendkívül ügyelni kell arra, különösen a múlt tapasztalatain okulva, hogy a középparasztokat ne keverjük össze a kulákokkal. A kulákság máris igyekszik azzal rémíteni a középparasztot, hogy a kulák elleni intézkedések a középparaszt ellen is irányulnak. Ez hazugság. Változalta- nul pártunk legfőbb feladatai közé tartozik a középparasztsággal való szövetség biztosítása. A falu minden vezetője segítse a DISZ-t A következőkben ifjúsági szövetségünkről szólott. Felhívta a járási titkárok figyelmét, hogy több segítséget kell nyújtani a falusi DISZ- szervezeteknek: — A falusi párttitkár, a tanácselnök, az állami gazdaság igazgatója, az agronómus jelenjen meg a DISZ rendezvényein, vállaljon védnökséget a DISZ munkájának egy-egy területe felett. A falu minden vezetője legyen szoros kapcsolatban a falu ifjúságával, tekintélyüket befolyásukat vessék latba a DISZ megerősítése, az ifjúság jobb nevelése érdekében. Ezután a járási pártbizottságok munkájáról beszélt Ács elvtárs, s befejezésül ezeket mondotta: — Mozgósítsák járási párt- bizottságaink a falusi kommunisták és DISZ-tagok több mint háromszázezres hadseregét, a járási és falusi aktíva sokszázezres tömegét. Ez a járási pártbizottság fő feladatai A párttagság, s az aktíva millió szállal köti össze pártunkat a széles tömegekkel! A párttagság s az aktíva jó munkája, személyes példamutatása, politikai felvilágosító munkája biztosítja, hogy a dolgozók százezrei, milliói követik pártunkat, aktívan küzdenek pártunk politikája végrehajtásáért, a szocializmus győzelméért. Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása Rákosi Mátyás elvtárs a szocialista iparosítás és a nehézipar fejlesztésének jelentőségéről beszélt, majd rátért a mezőgazdaság kérdéseire. — Az elvtársak ne felejtsék el — mondotta többi között — a föld hetven százaléka egyénileg dolgozó parasztok birtokában van és mert szigorúan az önkéntesség alapján kívánjuk fejleszteni a termelőszövetkezeteket — még hosz- szú esztendőkön keresztül tíz- és százezrével lesznek egyénileg dolgozó parasztok. Ha erről elfeledkezünk munkánkban, Olyan benyomás keletkezhet, hogy a part és a kormány most kevésbé törődik az egyénileg dolgozó parasztokkal. Az ilyen helytelen vélemény elterjedése nagyon komoly károkat okozna a népi demokráciának és természetesen magának a parasztságnak is. Ezt a tévhitet feltétlen ú el kel! oszlatnunk. Ragaszkodunk és ragaszkodni fogunk a Központi Vezetőség határozatához, amely világosan megmondotta, hogy változatlanul támogatjuk az egyéni parasztságot, úgy, ahogy ezt az 1953 júniusi határozatban és pá"- tunk III. kongresszusán kifejtettük. A párt mindig azt hirdette, hogy a dolgozó parasztság felemelkedésének útja a szövetkezés. Amíg azonban az egyénileg dolgozó paraszt önként, a szövetkezetek vonzó példájának hatására el nem határozza magát a belépésre, addig mindenben a kezére járunk, hogy a lehető legtöbbet termelhesse. Ebből a célból rendelkezésére bocsátjuk mindazokat a gépeket, termelőeszközöket és árucikkeket, amelyek több termelésre serkentik, termelését elősegítik, s ezzel életszínvonalát emelik. Az elmúllt másfél esztendő alatt — mondotta a továbbiakban Rákosi elvtárs — az egyénileg dolgozó parasztság egy- részében az a nézet alakult ki, hogy mi tulajdonképpen lemondtunk a termelőszövetkezet fejlesztéséről, vagy legalább is hosszú évekre elnapoltuk. Ezért ha valóban egészségesen, az önkéntesség szigorú betartásával akarjuk a szövetkezeteket növelni — és c«ak ezen a módon lehet —, akkor az elvtársaknak nagyon alapos politikai meggyőző munkát kell folytatniok a termelőszövetkezetek érdekében. Rákosi elvtárs rámutatott arra is, hogy nem elég csak a szövetkezetek számszerű növeléséről beszélni, rendkívül fontos feladat a már meglévő szövetkezetek további javítása. — Kevés szó esett arról a tanácskozáson, hogy még sok a fegyelmezetlenség a szövetkezeteken belül, ami az egyénileg dolgozó parasztságot taszítja és nem vonzza. Nem beszéltek eleget arról, hogy sok helyen baj van a háztáji gazdaságok körül és nem tartják be az idevágó szabályokat. Az állatállomány fejlesztésének kérdése nem merült fel fontosságának megfelelően. Már pedig • az állatállomány fejlődése szorosan összefügg a szövetkezet jövedelmezőségével és — ami ezzel párhuzamos — a szövetkezet vonzóerejével. Keveset hallottunk a családtagok beléptetéséről, holott ismeretes, hogy egy sor szövetkezetben sok a föld és kevés hozzá a munkaerő, mert a családtagok jelentékeny része nem dolgozik a termelő- szövetkezetben. A mi feladatunk a meglévő szövetkezetek további erősítése, hogy vonzó példájuk meggyőzze az egyénileg dolgozó parasztságot. Még egyszer ismétlem: óvakodni kell attól, hogy az egyénileg dolgozó parasztságnak az legyen most az érzése, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztése miatt nem kapja meg I mindazt a támogatást, ami termelésének — és ami ezzel jár — jövedelmének fokozásához szükséges. Az elvtársak ezt ne tévesszék szem elől, s gondoskodjanak továbbra is, hogy az egyéni gazdaságok termelését is elősegítsék. Befejezésül Rákosi elvtárs többi között — a következőket mondotta: Megállapíthat i;k hogy va- lamennyi hozzászóló helyeselte és örömmel fogadó; a Központi Vezetőség máidusi határozatait. Mi is tudtuk, éreztük, hogy nemcsak pártunk, de az egész dolgozó nép várta e határozatokat, melyek megvilágítják a gazdasági és poétikai munkában a követendő utat. Az idei jó tervteljesítés, a legközelebbi hónapok jó politikai és gazdasági munkája veti meg az alapját az új Ötéves tervnek. Meg vagyok győződve róla: ha az elvtársak mélyen tanulmányozzák a Központi Vezetőség határozatát és annak minden részletét lelkiismeretes n végrehajtják, akkor az eredmény nem marad el, s csakhamar a jól végzett munka eredményeiről, új sikerekről és győzelmekről számolhatunk be. (Hosszantartó, lelkes taps.)
