Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)
1955-03-02 / 18. szám
11*35 március 2. SZÁMI) kScrIb 5 Megyénk meiegaiémága 1955-ben A MczAgaxdaságl Igazgatóság ankét jónak beszámolójából A Megyei Tanács Mezőgaz- J ütőn halad. Több mint 50 000 dasági Igazgatósága február kh területet istáliótrágyáz26-án Salgótarjánban egésznapos mezőgazdasági ankétem vitatta meg mezőgazdaságunk ez évi feladatait. Az ankétem kiváló mezőgazdasági szakemberek, tsz-tagok, s dolgozó parasztok, valamint a mezőgazdasági szakvállalatok képviselői vettek részt. Az alábbiakban részleteket közlünk Tóth Bála elvtársnak, a Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjének beszámolójából; ■— Megyénk mezőgazdaságának fejlődését mutatja az a tény, hogy búzából az általánosan közismert kedvezőtlen időjárás ellenére is csaknem 8 mázsás termésátlagot értünk eb Állatállományunk is fejlődött, így egy számosállatra 3 kh szántóterület jut, ami számszerűleg már kedvező. Tehát pártunk és kormányzatunk helyes intézkedései következtében nőtt a dolgozó parasztok termelési kedve, munkalendülete, a termelőszövetkezetek is a legkülönbözőbb kedvezmények, állami támogatások és segítségnyújtások hatására nagyobb kedvvel s eredménnyel dolgoztak.” Tóth Béla elvtárs ez évi célkitűzéseinkről beszélve a következőkét mondotta: „Feladataink közül mint a legfontosabbakat kell végrehajtani: a kenyérgabona növelése, a takarmánybázis fejlesztése, az állattenyésztés, ezen belül a szarvasmarhatenyésztés fellendítése, végül a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása, s a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése. Ezen fontos feladatok mellett biztosítanunk 'kell az 1955. évre jóváhagyott mezőgazdasági terv egészének teljesítését. A feladatok megoldásában az igazgatóság varamennyi' osztályának a járási és községi tanácsok osztályainak és előadóinak a mezőgazdasági szak- vállalatok és intézmények, gépállomások munkájának teljes együttműködésére van szükség. Termőtalaj ónk minősége cs termőképessege és a gépesítés foka szabja meg, hogy egy hold földről hány mázsa búzát, kukoricát, és lucernaszénát takarítunk be. Mi tehát a feladat? Talajainkat képessé kell tenni arra, hogy a kedvezőtlen időjárások ellenére is magas terméseredményt érjünk el. Megyénk mezőgazdasági szakembereinek legfőbb feladata, hogy tudományos, gyakorlati téren megteremtsék mindazokat a feltételeket, amelyek szükségesek a biztos és nagyobb termések eléréséhez. Gépállomásaink rendelkeznek különféle talajművelő, növényápoló erő- és munkagépekkel. Így például a termelőszövetkezetek gabonatermelését teljesen sikerült gépesíteni. A termelőszövetkezetek búzatermés átlagával nem vagyunk megelégedve. A lemaradás okát a talaj tápanyagellátottságának hiányában, a talaj szerkezetében, s a gépek nem kielégítő munkájában kell keresni. Gépállomásaink nem végeztek ió talajelőkészítő munkát az őszi búza aiá. Ebben van gabonatermelésünk egyik nagy hibája. Ha ezt a hibát kiküszöböljük, ennek kedvező hatása kilogrammokban kifejezve azonnal mutatkozni fog. Gépállomásaink még nem rendelkeznek megfelelő számban rögtörőhengerrel, amellyel a nyári szántást azonnal el tudnák munkálni, a rögöket szét tudnák aprózni. A gépállomások felszerelését ilyen irányban kell kiegészíteni. A talaj szerkezet javításának, a humusztartalom növelésének egyetlen megoldása: a megfelelő szervesanyag pótlása. Ezen a téren megyénk jó tunk. Ez a terület a téli és a tavaszi trágyázással növekedni fog. Az ístállótrágya alkalmazásán kívül a talajok tápanyag ellátottságának biztosításánál elengedhetetlen az egyéb szervesanyagok felhasználása is. Intézkedéseket teszünk, hogy a megyén belül a tőzeg-fekál- trágyát a megfelelő szerv útján hasznosítsuk. A talajok szervesanyag tartalmának növelésére a zöldtrágyázást is fel kell használni. Megyénk homokos talajainak javítását nagymértékben elősegítené a csillagfürt zöldtrágyázás. Csillagfürt vetőmag termelése céljából vetőmagellátó táblát állítunk be ez év tavaszán. El kell terjesztenünk a műtrágyák felhasználását is. Tavaszi felhasználásra főként a nitrogén műtrágya jön elsősorban számításba, amelyből a tavaszi növényápoláshoz 90 vagon van biztosítva. Annak megállapítására, hogy megyénk különböző talajtípusain az egyes műtrágyafélék miként érvényesülnek, a megye hat állami gazdaságában szakszerű trágyázási kísérletet kezdtünk őszi, s tavaszi növények alá. A talaj szerkezetének és tápanyag ellátásának másik fontos feltétele a helyes vetésforgó kialakítása. Ennek egyik fontos láncszeme, hogy nagyobb arányban szerepeljenek a pillangós növények. Ezen a téren jelentős előrehaladás tapasztalható, a tsz-ek és a gazdák nagy érdeklődést tanúsítanak a pillangós szálastakarmányok és főként a lóhere iránt. Ennek eredményeként az őszi búza fele pillangós növény után került a földbe. A dolgozó parasztok területük 20—30 százalékán pillangós ciővetomónjat. .használnak. , .. A tsz-eknél a vetésforgó kialakítására még nem sok gondot fordítottunk. Ennek oka a földterület széttagoltsága, másrészt a tsz-ek inkább a növényi sorrend kialakítására törekedtek. A berkenyéi Petőfi, a palotási Május 1. a nagykeresztúri Petőfi, a ceredi Búzakalász, s a dej- tári József Attila TSZ-ekben minden további nélkül megkezdhető a vetésforgó alkal* mazása. A múlt év végén nagyon helyesen — a balassagyarmati járás főagronómusa és agronómusai megkezdték a tsz-ekben a vetésforgók kialakítását. Azokon a területeken, amelyek nem alkalmasak here vagy lucerna termesztésére, s ahol a viszonyok a baltacin termesztésére megfelelnek, a baltacint fogjuk elterjeszteni. Erre legalkamasabbak a megye meszes hegyoldalai. A baltacin elterjesztésének jelenleg vetőmaghiány az akadálya. Ennek kiküszöbölésére a rendelkezésre álló vetőmag fel- használásával saját vetőmagtermő területet biztosítunk. Az ősszel nem teljesítettük az őszi búza vetéstervet. Tehát megyénk adósa maradt a népgazdaságnak. Ezért a hiányzó területet tavaszi búzával kell bevetni. Megyénk viszonyai között a tavaszi búza is biztosan terem és az őszi búzához hasonló nagyságú terméseket ad, ha korán, jó táperejű, s őszi mélyszántású földbe vetjük. Takarmánytermő területünk nagysága az állatlétszámmal nincs arányban, ahhoz viszonyítva túl kicsi. A téli takarmány, az abraktakarmányokat kivéve, biztosítva van. A terület jelentős mértékben nem növelhető. Ezért az átlagtermések növelése által kell szükségleteinket biztosítani. Be kell vezetnünk a szárazságtűrő, másodvetésre is alkalmas szudánifű termelését. Szarvasmarhatenyésztésünk téli takarmányozásnak alapját a silótakarmány képezi. A silótakarmányok közül el kell terjeszteni az édescirok termesztését, melynek magas tápanyagtartalma van. az állatok szívesen fogyasztják, kiváló minőségű silót szolgáltat, magas a holdankénti terméshozama, biztos termesztésű, mert a szárazságot igen jót bírja. Be kell vezetnünk a másodnövényként termesztett silókukorica termesztését is. A dolgozó parasztok érdeklődése igen nagy a zöldségfélék termesztése iránt. A zöldségtermeltetést végző vállalat alaptervének lekötése után tömegesen kértek további zöldségtermelési szerződést. A pótlólag kapott 1000 kh területre a szerződést azonnal megkötötték. A dolgozó parasztok különösen a zöldborsó termelésével foglalkoznak szívesen, ami igen jövedelmező termelési ág, ugyanakkor a búzának is egyik legkitűnőbb előveteménye. A lőrincpusztai Dimitrov 8, a bocsárlapujtői Üj Barázda 5, a jobbágyi Űj Otthon tsz pedig 8 kh öntözéses kertészetet fog létesíteni. Ezzel 120 kh-dal akarjuk növelni öntözött kertészeteinket. A gyümölcstermelés fokozása érdekében két faiskolát akarunk létesíteni. Mindent el fogunk követni, hogy még ebben a évben mindkét faiskola meginduljon; A gépállomások gépállománya napról napra emelkedik. Ez lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek mellett a dolgozó parasztok is kellő gépi munkához jussanak. Az agro- nómusoknál el kell érni, hogy necsak a talajműveléssel kapcsolatos gépi munkák minőségi ellenőrését tekintsék feladatuknak, hanem érezzenek felelősséget a termelőszövetkezetek egész gazdálkodásáért, beleértve az állattenyésztést is. Legyenek üzemgazdászai a tsz- efcnek. keressék az egyes termelési ágak közötti összefüggéseket és javaslataikat annak megfelelően tegyék meg a tsz vezetőségek felé.“ Tóth elvtárs ezután az állattenyésztés terén fennálló feladatok ismertetésére tért át. „Szarvasmarhatenyésztésünk minőségi javításának fontos eszköze a törzstenyészet kialakítása. Ez a megyei tan- és kísérleti gazdaságokban, a berceli Vörös Csillag, az érsekvadkerti Tartós Béke, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc tsz-eknél, továbbá a ludányhalászi, szécsényi, csitári, érsekvadkerti és a hu- gyagi dolgozó parasztoknál történik meg. Az apaállattartás eddigi módszere nem felel meg a fejlett állattenyésztési igények kielégítésére. A községek kezelésében lévő apaállatok gondozása sem tenyésztés, sem állathigiénia tekintetében nem felel meg a kívánalmaknak. Az apaállatok takarmányozása nem eléggé biztosított, emiatt kondíciójuk rossz, teljesítőképességük gyenge. Az apaállatok tartásáért nem volt senki felelős. Ezért a községi mezőgazdasági előadókat fokozatosan felelőssé kell tennünk az apaállatok tartásáért. A legelőgazdálkodás megjavítása érdekében ez évben Nádújfalu. Nógrádsza- kál és Osagárd községekben mintalegelőt fogunk létesíteni. Ugyancsak ki kell terjesztenünk a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítésének körzetét is. A minőségi lótenyésztés megvalósítása érdekében Nagylóc községben csikó- legelő-telepet létesítünk, ahol elsősorban a termelőszövetkezetek 2—3 éves csikói lesznek elhelyezve. A sertéstenyésztési kedv még nem áll a megkívánt magaslaton. Vannak községeink, ahol a régi, több évtizedes szokásokhoz híven most sem tartanak anyakocát. Hizlalás céljára süldőket állítanak be. vagy hízót vásárolnak. Sertéslegelőre vagy pásztorhiányra való hivatkozás nem lehet ok arra, hogy egyes községeinkben ne legyen sertéstenyésztés. Ezt az állapotot Cserödi János elvtárs, a Megyei Pártbizottság mezőgazda- sági osztálya munkatársának szeméből az emberi megelégedés melege sugárzik, amikor egymásközt beszélgetünk. Vajon miért? Nem volt nehéz megtudni. Elmondotta: még fiatal, 18—19 éves volt, amikor ő is résztvett az érsekvadkerti Dimitrov TSZ megalakításában. Nem is csoda, ha sok szép emlék és a régi munkatársaik, a tsz ügye iránti felelősségérzet egyre jobban ide vonzzák. Pedig már 1950. óta nem dolgozik a tsz-ben. Katona is volt. Ez baromfitenyésztésnekl idő legnagyobb részét a megyei —Hű— ' pártbizottságon dolgozta le. Jó pártmunkás volt, de a tsz-be mindig visszavágyott. A Központi Vezetőségnek a falusi pártszervezeték megerősítéséről szóló határozata után még fokozottabban. Elhatározta, hogy visszamegy a tsz-be dőltei kell számolni, s ezeken a helyeken kocasüldő-akció segítségével fogjuk, a sertéste- tenyésztést meghonosítani. Megyénk kiválóan alkalmas juhtenyésztésre. Nagy juhlege- lőkkel rendelkezik. Fő célkitűzés: a gyapjú minőségének javítása. Ebből a célból az A/B minőségnél gyengébb kosokat a köztenyésztésből kiselejtezzük. Vérfrissítésre hegyvidéki kosokat szerzünk be. Szakmai felvilágosítással a tsz-ek és a népies tenyészek jerketoklyó állományuknál arra törekedtünk, hogy az első üzetést 36 kg-os súly elérése után alkalmazzák, amellyel az anyák súlyának növelését érjük el. A juhállomány takarmányozásának biztosítására célunk az, hogy húsz termelő- szövetkezetben a juhok részére őszi és téli juhlegelőt, rozsosrepce, keszthelyikeverék és egyéb takarmánykeverékek vetésével biztosítjuk. A szinte korlátlan 1 ehetőségei vannak, de ezeket nem használjuk ki sem az egyéni parasztgazdaságokban, sem a termelőszövetkezetekben. Baromfiállományunk tojáshozama is igen alacsony. A nemesítő és kiválogató tevékenységünk főleg a nagyobb tojáshozam elérésére Irányul. E célból az erdőtarcsai Szabadság. a pásztói Szabadság, a nagyoroszi Úttörő, a pilinyi Dózsa, a palotási Május 1, a cered-tótújfalusi Búzakalász tsz-eknél a csapóíészkes toja- tást rendszeressé tesszük. Méhészetünk továbbfejlesztése érdekében ez évben legalább négy tsz-nél bevezetjük a méhészettel való foglalkozást. Egyre nagyobb termelőszövetkezeteink érdeklődése a halastavak létesítése iránt. A diósjenői Tolbuchih, a balassagyarmati Előre TSZ-ek halastavain kívül a lőrincpusz- tai Dimitrov TSZ-nél is új halastavat létesítünk. Ez évben állatfajonként külön minta állattenyésztő tsz-t alakítunk ki. 1956-ban pedig egy olyan tsz-ünk lesz, melynél a szarvasmarha-, sertés- és juh- áilatfajokra is mintatenyészet lesz. Szövetkezeti mozgalmunk. az elmúlt évben fejlődött. „A tsz-ek további megszilárdítása megköveteli, hogy a még mindig mutatkozó vezetési gyengeségeket gyorsabb ütemben kiküszöböljük. Van egy másik hiba is. A megerősödött és jól gazdálkodó termelőszövetkezeteinknél jelentős mérvű befelé fordulás tapasztalható, ami távol tartja magától az érdeklődő dolgozó parasztokat. A jövőben az ilyen hibák bekövetkeztét mindenképp meg kell akadályozni. Másik fő hiba — ami a vezetésben még ma is mutatkozik — a szakmai ismeretek hiánya, s ami még veszélyesebb, a tsz-veze- tés és a szakemberek egymással szembeni bizalmatlansága. A termelőszövetkezetek elnökei sokszor nem veszik szívesen, nem kérik, esetleg elzárkóznak a megfelelő szaktanácskozás elfogadása elől, másrészt viszont a szakemberek egy részében hiányzik az őszinte segíteniakarás, szakmai tapasztalatainak átadására való törekvés. Ezért növelnünk kell az elnökök szakmai képzését, másrészt meg kell szüntetni az egyes szakemberek, tsz-elnökök közötti rossz viszonyt, bizalmatlanságot. El kell érnünk, hogy tsz elnökeink kérjék a szakemberek gazdálkodási és pénzügyi segítségnyújtását. Ez áll megfordítva a szakemberekre is. A termelőszövetkezeti demokrácia megsértése is mindennapi jelenség még a termelőszövetkezetekben. Ez pedig nagymértékben növeli a bizalmatlanságot a tagságban CSERŐDI ELVTÁRS gozni azért is, mert bizony ott nagy szükség van rá. Az ügy a megyei pártbizottság elé került, amelyet jóváhagytak. Ez okozza tehát Cserödi elvtárs jó kedvét, megelégedését. Már tervéket is szőtt munkájához, amivel tudatában van, hogy a tsz fellendítésétől, termelésétől függ a tsz kibővítése, megerősítése. — Én dolgozni akarok a tsz érdekeiért — mondja —, hogy válóban példaképül állhasson jövedelmével az egyéni parasztság előtt. Ahhoz, hogy ezt elérjük, nagy mértékben javítani kell a munkafegyelmet, arra nevelni a tagokat, hogy megőrizzék és megvédjék a tsz tulajdonát, és állandó harcot folytassanak azdk ellen* akik gyalázzák. Cserödi elvtárs nyolchónapos mezőgazdasági iskolát végzett* középfokú káderképzőn tanult, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályán sok gyakorlati tapasztalatot szerzett, amelyet hasznosítani tud a tsz-ben. Terveinek ismertetésében elmondotta továbbá, hogy segít majd a pártvezetőségnek a pártélet megjavításában. A jó pártvezetés valósággal motorja a tsz fejlődésének. A mezőgazdaság nagyarányú fejlődése egyre inkább megköveteli, hogy olyan vezetők és dolgozók kerüljenek a fontom sabb munkahelyekre, akik szívügyüknek érzik a párthatározat végrehajtását. Cserödi elvtárs elhatározása példás és követendő, A SZERKESZTŐSÉG ELINTÉZTE URBAN BÉLÁNÉ levelezőnk a nagybátonyi üzemorvosi rendelő takarítónőjéről panaszkodó levelet írt hozzánk. A levelet eljuttattuk a megyei tanács egészségügyi osztályához, ahonnan a következő választ kaptuk: „A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a panasz helytálló. Dönti Er* zsébet takarítónőnek a rendelési időben a rendelőben való tartózkodását megtiltottam, következő köszönő levelet írta hozzánk. „Értesítem a Szabad Nógrád szerkesztőségét, hogy az önök intézkedésére elmaradt havi nyugdíjjárulékomat folyó hó 18-án megkaptam és megkaptam a hozzám intézett levelüket is. Köszönöm a szerkesztőségnek szíves közbelépését, hogy nem úgy bántak velem, mint a salgótarjáni nyugdíjintézet, ahol azt mondták, hogy ők ezzel nem foglalkoztigyanakkor nevezett utasítást nak. Idedobták a budapesti kapott munksköteleze tőségeinek pontos teljesítésére; IFJ. BÁCSKÁI ISTVÁN nyugdíjas bányász Ceredről a nyugdíj intézet címét, hogy intézzem el a dolgomat, ahogy tudom. Pedig először is ez az ő kötelességük lett volna. a vezetés iránt. Ide tartozó jelenség például, hogy az elnökök egyrésze intézkedéseikben önkényeskednek, nem tartják be a termelőszövetkezet által készített, s az irányító szervek által jóváhagyott terveket. A közgyűlés által hozott határozatokat nem minden esetben hajtják végre. A termelőszövetkezetek anyagi javaival, azok értékesítésével, bevételük kezelésével szabályellenesen és önkényesen, sokszor, hogy úgy mondjuk, zsebből gazdálkodnak a szövetkezet könyvelésének megkerülésével, némely esetben a könyvelőket szándékosan félrevezetik. Ez az utóbbi jelenség akadályozza a megfelelő képesítésű könyvelő beállítását. Emiatt a számadások áttekinthetetlenné válnak és a tagság jogos gyanakvást vet fel a számadások realitását illetőleg. E hibák megszüntetése egy csapásra nagyot lendítene termelőszövetkezeti mozgalmunk további szélesítésén. A munkaszervezet terén ugyancsak számos hibát találunk. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának eredményessége, a termésátlagok növelése, a állati hozamok fokozása feltételezi, hogy minden területen az ahhoz a munkához legjobban értő dolgozó működjék. Szükséges még az is, hogy a dolgozók állandóan ugyanazon a területen munkálkodjanak, mert csak így fokozódik a munka utáni felelősségérzet. Csak így érzik, hogy az az eredmény, amit azon a területen elértek, az ő munkájuk eredménye. A növénytermelési brigádokat úgy kell megszervezni, hogy annak tagjai állandók legyenek, másrészt pedig több éven keresztül, de legalább egy vetésforgó tartama alatt ugyanazon a helye« dolgozzanak. Ez szükséges azért, mert minden év termésének eredménye az előző években gyökeredzik. Ehhez a munkához nyújtsanak rendkívül nagy segítséget agronó- musaink, járási tsz-csoportve- zetőink és tsz-szervezöink. Visszásságok voltak tapasztalhatók a munkaegységek megállapítása terén is. Sokszor érdektelenül magas munkaegységgel jutalmaztak egyes munkákat, míg máskor nagy szakmai tudást igénylő szorgalmas és lelkiismertesen végzett munkakörökben, túlságosan alacsony a munkaegység, emiatt az ott dolgozó régi, tapasztalatokkal rendelkező dolgozók más munkaterületre mennek át. Ugyanakkor az egyébként igen fontos termelési ág pedig elhanyagolódik. A tsz-ek vezetőinek tehát mindig az üzem egészét kell tekinteni és az egyes termelési ágak között, a helyi norma alkalmazásának lehetőségét kihasználva, az egészséges munkaegységarányt kell kialakítani. Ne forduljon elő tehát az, hogy az egyes üzemágak felkarolása mellett más üzemágak kárt szenvednek. Nagy gondot kell fordítani a működési alapszabályzat betartására is. A túlságosan felduzzasztott háztáji gazdaság a közösség érdekét veszélyezteti. Termelőszövetkezeti mozgalmunk megerősödésének és számszerű fejlődésének beszédes mutatója az a tény, hogy az elmúlt év augusztusától kezdve mintegy ötször annyi család jelentkezett űj belépőként a tsz-ekbe, mint amennyien alapszabályszerűen bejelentették kilépési szándékukat. Több helyen, mint például Patakon és Érsekvadkerten új tsz alakítására előkészítő bizottság alakult. Meggyőződésem, ha minden erőt összefogunk, minden biztosított anyagi és tudásbeli erőt igénybeveszünk, az 1955. évre . elénktűzött feladatokat megvalósítjuk.“ (A hozzászólásokra legközelebbi lapunkban visszatérünk.)
