Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)

1955-03-02 / 18. szám

11*35 március 2. SZÁMI) kScrIb 5 Megyénk meiegaiémága 1955-ben A MczAgaxdaságl Igazgatóság ankét jónak beszámolójából A Megyei Tanács Mezőgaz- J ütőn halad. Több mint 50 000 dasági Igazgatósága február kh területet istáliótrágyáz­26-án Salgótarjánban egészna­pos mezőgazdasági ankétem vi­tatta meg mezőgazdaságunk ez évi feladatait. Az ankétem ki­váló mezőgazdasági szakembe­rek, tsz-tagok, s dolgozó pa­rasztok, valamint a mezőgaz­dasági szakvállalatok képvise­lői vettek részt. Az alábbiak­ban részleteket közlünk Tóth Bála elvtársnak, a Mezőgaz­dasági Igazgatóság vezetőjének beszámolójából; ■— Megyénk mezőgazdaságá­nak fejlődését mutatja az a tény, hogy búzából az általá­nosan közismert kedvezőtlen időjárás ellenére is csaknem 8 mázsás termésátlagot értünk eb Állatállományunk is fejlő­dött, így egy számosállatra 3 kh szántóterület jut, ami szám­szerűleg már kedvező. Tehát pártunk és kormányzatunk he­lyes intézkedései következté­ben nőtt a dolgozó parasztok termelési kedve, munkalendü­lete, a termelőszövetkezetek is a legkülönbözőbb kedvezmé­nyek, állami támogatások és segítségnyújtások hatására na­gyobb kedvvel s eredménnyel dolgoztak.” Tóth Béla elvtárs ez évi cél­kitűzéseinkről beszélve a kö­vetkezőkét mondotta: „Felada­taink közül mint a legfonto­sabbakat kell végrehajtani: a kenyérgabona növelése, a takarmánybázis fejlesz­tése, az állattenyésztés, ezen belül a szarvasmar­hatenyésztés fellendítése, végül a termelőszövetke­zetek gazdasági megszilár­dítása, s a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesz­tése. Ezen fontos feladatok mellett biztosítanunk 'kell az 1955. év­re jóváhagyott mezőgazdasági terv egészének teljesítését. A feladatok megoldásában az igazgatóság varamennyi' osztá­lyának a járási és községi ta­nácsok osztályainak és elő­adóinak a mezőgazdasági szak- vállalatok és intézmények, gépállomások munkájának tel­jes együttműködésére van szükség. Termőtalaj ónk minősége cs termőképessege és a gépesítés foka szabja meg, hogy egy hold földről hány mázsa búzát, kukoricát, és lu­cernaszénát takarítunk be. Mi tehát a feladat? Talajainkat képessé kell tenni arra, hogy a kedve­zőtlen időjárások ellenére is magas terméseredményt érjünk el. Megyénk mezőgazdasági szak­embereinek legfőbb feladata, hogy tudományos, gyakorlati téren megteremtsék mindazo­kat a feltételeket, amelyek szükségesek a biztos és na­gyobb termések eléréséhez. Gépállomásaink rendelkeznek különféle talajművelő, növény­ápoló erő- és munkagépekkel. Így például a termelőszövet­kezetek gabonatermelését tel­jesen sikerült gépesíteni. A termelőszövetkezetek bú­zatermés átlagával nem va­gyunk megelégedve. A lema­radás okát a talaj tápanyagel­látottságának hiányában, a ta­laj szerkezetében, s a gépek nem kielégítő munkájában kell keresni. Gépállomásaink nem végeztek ió talajelőkészítő munkát az őszi búza aiá. Eb­ben van gabonatermelésünk egyik nagy hibája. Ha ezt a hibát kiküszöböljük, ennek kedvező hatása kilogrammok­ban kifejezve azonnal mutat­kozni fog. Gépállomásaink még nem rendelkeznek meg­felelő számban rögtörőhenger­rel, amellyel a nyári szántást azonnal el tudnák munkálni, a rögöket szét tudnák apróz­ni. A gépállomások felszerelé­sét ilyen irányban kell kiegé­szíteni. A talaj szerkezet javításának, a humusztartalom növelésé­nek egyetlen megoldása: a megfelelő szervesanyag pótlá­sa. Ezen a téren megyénk jó tunk. Ez a terület a téli és a tavaszi trágyázással növeked­ni fog. Az ístállótrágya alkalma­zásán kívül a talajok táp­anyag ellátottságának biz­tosításánál elengedhetetlen az egyéb szervesanyagok felhasználása is. Intézkedéseket teszünk, hogy a megyén belül a tőzeg-fekál- trágyát a megfelelő szerv út­ján hasznosítsuk. A talajok szervesanyag tartalmának nö­velésére a zöldtrágyázást is fel kell használni. Megyénk homokos talajainak javítását nagymértékben elősegítené a csillagfürt zöldtrágyázás. Csil­lagfürt vetőmag termelése cél­jából vetőmagellátó táblát ál­lítunk be ez év tavaszán. El kell terjesztenünk a műtrá­gyák felhasználását is. Tavaszi felhasználásra főként a nitro­gén műtrágya jön elsősorban számításba, amelyből a tavaszi növényápoláshoz 90 vagon van biztosítva. Annak megállapí­tására, hogy megyénk külön­böző talajtípusain az egyes műtrágyafélék miként érvé­nyesülnek, a megye hat álla­mi gazdaságában szakszerű trágyázási kísérletet kezdtünk őszi, s tavaszi növények alá. A talaj szerkezetének és táp­anyag ellátásának másik fon­tos feltétele a helyes vetésfor­gó kialakítása. Ennek egyik fontos láncszeme, hogy na­gyobb arányban szerepeljenek a pillangós növények. Ezen a téren jelentős előrehaladás ta­pasztalható, a tsz-ek és a gaz­dák nagy érdeklődést tanúsíta­nak a pillangós szálastakar­mányok és főként a lóhere iránt. Ennek eredményeként az őszi búza fele pillangós nö­vény után került a földbe. A dolgozó parasztok területük 20—30 százalékán pillangós ciővetomónjat. .használnak. , .. A tsz-eknél a vetésforgó kialakítására még nem sok gondot fordítottunk. Ennek oka a földterület szét­tagoltsága, másrészt a tsz-ek inkább a növényi sorrend ki­alakítására törekedtek. A ber­kenyéi Petőfi, a palotási Má­jus 1. a nagykeresztúri Petőfi, a ceredi Búzakalász, s a dej- tári József Attila TSZ-ekben minden további nélkül meg­kezdhető a vetésforgó alkal* mazása. A múlt év végén na­gyon helyesen — a balassa­gyarmati járás főagronómusa és agronómusai megkezdték a tsz-ekben a vetésforgók kiala­kítását. Azokon a területeken, ame­lyek nem alkalmasak here vagy lucerna termesztésére, s ahol a viszonyok a baltacin termesztésére megfelelnek, a baltacint fogjuk elterjeszteni. Erre legalkamasabbak a megye meszes hegyoldalai. A balta­cin elterjesztésének jelenleg vetőmaghiány az akadálya. Ennek kiküszöbölésére a ren­delkezésre álló vetőmag fel- használásával saját vetőmag­termő területet biztosítunk. Az ősszel nem teljesítettük az őszi búza vetéstervet. Tehát megyénk adósa maradt a nép­gazdaságnak. Ezért a hiányzó területet tavaszi búzával kell bevetni. Megyénk viszonyai között a tavaszi búza is biztosan terem és az őszi búzához hasonló nagyságú termése­ket ad, ha korán, jó táp­erejű, s őszi mélyszántású földbe vetjük. Takarmánytermő területünk nagysága az állatlétszámmal nincs arányban, ahhoz viszo­nyítva túl kicsi. A téli takar­mány, az abraktakarmányokat kivéve, biztosítva van. A terü­let jelentős mértékben nem növelhető. Ezért az átlagter­mések növelése által kell szükségleteinket biztosítani. Be kell vezetnünk a szárazság­tűrő, másodvetésre is alkalmas szudánifű termelését. Szarvas­marhatenyésztésünk téli ta­karmányozásnak alapját a silótakarmány képezi. A siló­takarmányok közül el kell ter­jeszteni az édescirok termesz­tését, melynek magas táp­anyagtartalma van. az állatok szívesen fogyasztják, kiváló minőségű silót szolgáltat, ma­gas a holdankénti termésho­zama, biztos termesztésű, mert a szárazságot igen jót bírja. Be kell vezetnünk a má­sodnövényként termesztett si­lókukorica termesztését is. A dolgozó parasztok érdek­lődése igen nagy a zöldségfé­lék termesztése iránt. A zöld­ségtermeltetést végző vállalat alaptervének lekötése után tö­megesen kértek további zöld­ségtermelési szerződést. A pót­lólag kapott 1000 kh területre a szerződést azonnal megkötöt­ték. A dolgozó parasztok kü­lönösen a zöldborsó termelésé­vel foglalkoznak szívesen, ami igen jövedelmező termelési ág, ugyanakkor a búzának is egyik legkitűnőbb előveteménye. A lőrincpusztai Dimitrov 8, a bocsárlapujtői Üj Baráz­da 5, a jobbágyi Űj Ott­hon tsz pedig 8 kh öntözé­ses kertészetet fog létesí­teni. Ezzel 120 kh-dal akar­juk növelni öntözött kerté­szeteinket. A gyümölcstermelés fokozá­sa érdekében két faiskolát akarunk létesíteni. Mindent el fogunk követni, hogy még eb­ben a évben mindkét faiskola meginduljon; A gépállomások gépállomá­nya napról napra emelkedik. Ez lehetővé teszi, hogy a ter­melőszövetkezetek mellett a dolgozó parasztok is kellő gépi munkához jussanak. Az agro- nómusoknál el kell érni, hogy necsak a talajműveléssel kap­csolatos gépi munkák minő­ségi ellenőrését tekintsék fel­adatuknak, hanem érezzenek felelősséget a termelőszövetkezetek egész gazdálkodásáért, beleértve az állattenyésztést is. Legyenek üzemgazdászai a tsz- efcnek. keressék az egyes ter­melési ágak közötti összefüg­géseket és javaslataikat annak megfelelően tegyék meg a tsz vezetőségek felé.“ Tóth elvtárs ezután az állattenyésztés terén fennálló feladatok is­mertetésére tért át. „Szarvas­marhatenyésztésünk minőségi javításának fontos eszköze a törzstenyészet kialakítása. Ez a megyei tan- és kísérleti gaz­daságokban, a berceli Vörös Csillag, az érsekvadkerti Tar­tós Béke, a szécsényi II. Rá­kóczi Ferenc tsz-eknél, továb­bá a ludányhalászi, szécsényi, csitári, érsekvadkerti és a hu- gyagi dolgozó parasztoknál történik meg. Az apaállattartás eddigi módszere nem felel meg a fejlett állattenyésztési igé­nyek kielégítésére. A községek kezelésében lévő apaállatok gondozása sem te­nyésztés, sem állathigiénia te­kintetében nem felel meg a kívánalmaknak. Az apaállatok takarmányozása nem eléggé biztosított, emiatt kondíciójuk rossz, teljesítőképességük gyen­ge. Az apaállatok tartásáért nem volt senki felelős. Ezért a községi mezőgazdasági elő­adókat fokozatosan felelőssé kell tennünk az apaállatok tartásáért. A legelőgazdálko­dás megjavítása érdekében ez évben Nádújfalu. Nógrádsza- kál és Osagárd községekben mintalegelőt fogunk létesíteni. Ugyancsak ki kell terjeszte­nünk a szarvasmarhák mes­terséges megtermékenyítésének körzetét is. A minőségi lóte­nyésztés megvalósítása érdeké­ben Nagylóc községben csikó- legelő-telepet létesítünk, ahol elsősorban a termelőszövetke­zetek 2—3 éves csikói lesznek elhelyezve. A sertéstenyésztési kedv még nem áll a megkívánt magaslaton. Vannak közsé­geink, ahol a régi, több év­tizedes szokásokhoz híven most sem tartanak anyakocát. Hizlalás céljára süldőket állí­tanak be. vagy hízót vásárol­nak. Sertéslegelőre vagy pász­torhiányra való hivatkozás nem lehet ok arra, hogy egyes községeinkben ne legyen ser­téstenyésztés. Ezt az állapotot Cserödi János elvtárs, a Me­gyei Pártbizottság mezőgazda- sági osztálya munkatársának szeméből az emberi megelége­dés melege sugárzik, amikor egymásközt beszélgetünk. Va­jon miért? Nem volt nehéz megtudni. Elmondotta: még fiatal, 18—19 éves volt, amikor ő is résztvett az érsekvadkerti Dimitrov TSZ megalakításá­ban. Nem is csoda, ha sok szép emlék és a régi munkatársaik, a tsz ügye iránti felelősségérzet egyre jobban ide vonzzák. Pe­dig már 1950. óta nem dolgozik a tsz-ben. Katona is volt. Ez baromfitenyésztésnekl idő legnagyobb részét a megyei —Hű— ' pártbizottságon dolgozta le. Jó pártmunkás volt, de a tsz-be mindig visszavágyott. A Köz­ponti Vezetőségnek a falusi pártszervezeték megerősítésé­ről szóló határozata után még fokozottabban. Elhatározta, hogy visszamegy a tsz-be dől­tei kell számolni, s ezeken a helyeken kocasüldő-akció se­gítségével fogjuk, a sertéste- tenyésztést meghonosítani. Megyénk kiválóan alkalmas juhtenyésztésre. Nagy juhlege- lőkkel rendelkezik. Fő célki­tűzés: a gyapjú minőségének javítása. Ebből a célból az A/B minőségnél gyengébb ko­sokat a köztenyésztésből kise­lejtezzük. Vérfrissítésre hegy­vidéki kosokat szerzünk be. Szakmai felvilágosítással a tsz-ek és a népies tenyészek jerketoklyó állományuknál arra törekedtünk, hogy az első üzetést 36 kg-os súly elérése után alkalmazzák, amellyel az anyák súlyának növelését ér­jük el. A juhállomány takar­mányozásának biztosítására célunk az, hogy húsz termelő- szövetkezetben a juhok részé­re őszi és téli juhlegelőt, ro­zsosrepce, keszthelyikeverék és egyéb takarmánykeverékek vetésével biztosítjuk. A szinte korlátlan 1 ehetőségei vannak, de ezeket nem hasz­náljuk ki sem az egyéni pa­rasztgazdaságokban, sem a termelőszövetkezetekben. Ba­romfiállományunk tojáshoza­ma is igen alacsony. A nemesítő és kiválogató tevékenységünk főleg a nagyobb tojáshozam eléré­sére Irányul. E célból az erdőtarcsai Sza­badság. a pásztói Szabadság, a nagyoroszi Úttörő, a pilinyi Dózsa, a palotási Május 1, a cered-tótújfalusi Búzakalász tsz-eknél a csapóíészkes toja- tást rendszeressé tesszük. Méhészetünk továbbfejlesz­tése érdekében ez évben leg­alább négy tsz-nél bevezetjük a méhészettel való foglalko­zást. Egyre nagyobb termelőszö­vetkezeteink érdeklődése a ha­lastavak létesítése iránt. A diósjenői Tolbuchih, a balas­sagyarmati Előre TSZ-ek ha­lastavain kívül a lőrincpusz- tai Dimitrov TSZ-nél is új ha­lastavat létesítünk. Ez évben állatfajonként külön minta állattenyésztő tsz-t alakítunk ki. 1956-ban pedig egy olyan tsz-ünk lesz, melynél a szarvasmarha-, sertés- és juh- áilatfajokra is mintatenyészet lesz. Szövetkezeti mozgalmunk. az elmúlt évben fejlődött. „A tsz-ek további megszilárdítása megköveteli, hogy a még min­dig mutatkozó vezetési gyen­geségeket gyorsabb ütemben kiküszöböljük. Van egy másik hiba is. A megerősödött és jól gaz­dálkodó termelőszövetkeze­teinknél jelentős mérvű befelé fordulás tapasztal­ható, ami távol tartja magától az érdeklődő dolgozó parasztokat. A jövőben az ilyen hibák be­következtét mindenképp meg kell akadályozni. Másik fő hi­ba — ami a vezetésben még ma is mutatkozik — a szak­mai ismeretek hiánya, s ami még veszélyesebb, a tsz-veze- tés és a szakemberek egymás­sal szembeni bizalmatlansága. A termelőszövetkezetek elnö­kei sokszor nem veszik szíve­sen, nem kérik, esetleg elzár­kóznak a megfelelő szakta­nácskozás elfogadása elől, más­részt viszont a szakemberek egy részében hiányzik az őszinte segíteniakarás, szak­mai tapasztalatainak átadásá­ra való törekvés. Ezért növel­nünk kell az elnökök szakmai képzését, másrészt meg kell szüntetni az egyes szakembe­rek, tsz-elnökök közötti rossz viszonyt, bizalmatlanságot. El kell érnünk, hogy tsz elnökeink kérjék a szakemberek gazdálkodási és pénzügyi segítségnyúj­tását. Ez áll megfordítva a szakemberekre is. A termelőszövetkezeti de­mokrácia megsértése is min­dennapi jelenség még a ter­melőszövetkezetekben. Ez pe­dig nagymértékben növeli a bizalmatlanságot a tagságban CSERŐDI ELVTÁRS gozni azért is, mert bizony ott nagy szükség van rá. Az ügy a megyei pártbizottság elé került, amelyet jóváhagytak. Ez okozza tehát Cserödi elvtárs jó kedvét, megelégedését. Már tervéket is szőtt mun­kájához, amivel tudatában van, hogy a tsz fellendítésétől, ter­melésétől függ a tsz kibővítése, megerősítése. — Én dolgozni akarok a tsz érdekeiért — mondja —, hogy válóban példaképül állhasson jövedelmével az egyéni pa­rasztság előtt. Ahhoz, hogy ezt elérjük, nagy mértékben javítani kell a munkafegyel­met, arra nevelni a tagokat, hogy megőrizzék és megvédjék a tsz tulajdonát, és állandó harcot folytassanak azdk ellen* akik gyalázzák. Cserödi elvtárs nyolchónapos mezőgazdasági iskolát végzett* középfokú káderképzőn ta­nult, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályán sok gyakorlati tapasztalatot szer­zett, amelyet hasznosítani tud a tsz-ben. Terveinek ismerte­tésében elmondotta továbbá, hogy segít majd a pártvezető­ségnek a pártélet megjavításá­ban. A jó pártvezetés való­sággal motorja a tsz fejlődésé­nek. A mezőgazdaság nagyarányú fejlődése egyre inkább megkö­veteli, hogy olyan vezetők és dolgozók kerüljenek a fontom sabb munkahelyekre, akik szívügyüknek érzik a pártha­tározat végrehajtását. Cserödi elvtárs elhatározása példás és követendő, A SZERKESZTŐSÉG ELINTÉZTE URBAN BÉLÁNÉ levelezőnk a nagybátonyi üzemorvosi ren­delő takarítónőjéről panaszko­dó levelet írt hozzánk. A leve­let eljuttattuk a megyei ta­nács egészségügyi osztályá­hoz, ahonnan a következő vá­laszt kaptuk: „A vizsgálat so­rán megállapítást nyert, hogy a panasz helytálló. Dönti Er* zsébet takarítónőnek a rende­lési időben a rendelőben való tartózkodását megtiltottam, következő köszönő levelet írta hozzánk. „Értesítem a Szabad Nógrád szerkesztőségét, hogy az önök intézkedésére elma­radt havi nyugdíjjárulékomat folyó hó 18-án megkaptam és megkaptam a hozzám intézett levelüket is. Köszönöm a szer­kesztőségnek szíves közbelépé­sét, hogy nem úgy bántak ve­lem, mint a salgótarjáni nyug­díjintézet, ahol azt mondták, hogy ők ezzel nem foglalkoz­tigyanakkor nevezett utasítást nak. Idedobták a budapesti kapott munksköteleze tőségei­nek pontos teljesítésére; IFJ. BÁCSKÁI ISTVÁN nyugdíjas bányász Ceredről a nyugdíj intézet címét, hogy in­tézzem el a dolgomat, ahogy tudom. Pedig először is ez az ő kötelességük lett volna. a vezetés iránt. Ide tartozó je­lenség például, hogy az elnö­kök egyrésze intézkedéseikben önkényeskednek, nem tartják be a termelőszövetkezet által készített, s az irányító szervek által jóváhagyott terveket. A közgyűlés által hozott határo­zatokat nem minden esetben hajtják végre. A termelőszö­vetkezetek anyagi javaival, azok értékesítésével, bevéte­lük kezelésével szabályellene­sen és önkényesen, sokszor, hogy úgy mondjuk, zsebből gazdálkodnak a szövetkezet könyvelésének megkerülésével, némely esetben a könyvelőket szándékosan félrevezetik. Ez az utóbbi jelenség akadályoz­za a megfelelő képesítésű könyvelő beállítását. Emiatt a számadások áttekinthetetlenné válnak és a tagság jogos gya­nakvást vet fel a számadások realitását illetőleg. E hibák megszüntetése egy csapásra nagyot lendítene termelőszö­vetkezeti mozgalmunk továb­bi szélesítésén. A munkaszervezet terén ugyancsak számos hibát talá­lunk. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának eredményes­sége, a termésátlagok növelé­se, a állati hozamok fokozása feltételezi, hogy minden területen az ahhoz a munkához legjobban értő dolgozó működjék. Szükséges még az is, hogy a dolgozók állandóan ugyanazon a területen munkálkodjanak, mert csak így fokozódik a munka utáni felelősségérzet. Csak így érzik, hogy az az eredmény, amit azon a terü­leten elértek, az ő munkájuk eredménye. A növénytermelési brigádokat úgy kell megszer­vezni, hogy annak tagjai ál­landók legyenek, másrészt pe­dig több éven keresztül, de legalább egy vetésforgó tarta­ma alatt ugyanazon a helye« dolgozzanak. Ez szükséges azért, mert minden év termé­sének eredménye az előző években gyökeredzik. Ehhez a munkához nyújtsanak rendkí­vül nagy segítséget agronó- musaink, járási tsz-csoportve- zetőink és tsz-szervezöink. Visszásságok voltak tapasz­talhatók a munkaegységek megállapítása terén is. Sokszor érdektelenül magas munka­egységgel jutalmaztak egyes munkákat, míg máskor nagy szakmai tudást igénylő szor­galmas és lelkiismertesen vég­zett munkakörökben, túlságo­san alacsony a munkaegység, emiatt az ott dolgozó régi, ta­pasztalatokkal rendelkező dol­gozók más munkaterületre mennek át. Ugyanakkor az egyébként igen fontos terme­lési ág pedig elhanyagolódik. A tsz-ek vezetőinek tehát mindig az üzem egészét kell tekinteni és az egyes termelési ágak között, a helyi norma al­kalmazásának lehetőségét kihasználva, az egészséges munkaegységarányt kell kialakítani. Ne forduljon elő tehát az, hogy az egyes üzemágak fel­karolása mellett más üzem­ágak kárt szenvednek. Nagy gondot kell fordítani a műkö­dési alapszabályzat betartásá­ra is. A túlságosan felduzzasz­tott háztáji gazdaság a közös­ség érdekét veszélyezteti. Termelőszövetkezeti mozgal­munk megerősödésének és számszerű fejlődésének beszé­des mutatója az a tény, hogy az elmúlt év augusztusá­tól kezdve mintegy ötször annyi család jelentkezett űj belépőként a tsz-ekbe, mint amennyien alapsza­bályszerűen bejelentették kilépési szándékukat. Több helyen, mint például Pa­takon és Érsekvadkerten új tsz alakítására előkészítő bi­zottság alakult. Meggyőződésem, ha minden erőt összefogunk, minden biz­tosított anyagi és tudásbeli erőt igénybeveszünk, az 1955. évre . elénktűzött feladatokat megvalósítjuk.“ (A hozzászólásokra legköze­lebbi lapunkban visszatérünk.)

Next

/
Thumbnails
Contents